hirdetés
Apey-And-The-Pea-hu.jpg

Magyarország az egyik legnagyobb tehetségbefogadó Európában

Az European Talent Exchange Programme (ETEP) segítségével olyan előadók futottak már be, mint Dua Lipa, Calvin Harris vagy a Franz Ferdinand.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. december 10.


hirdetés

Ahogy minden évben, úgy idén is leltárt készített a hollandiai Eurosonic Noorderslag showcase fesztiválhoz köthető European Talent Exchange Programme (ETEP). Az alapos számolás után kiderült, hogy a programjukban résztvevő 164 előadó összesen 391 koncertet adott 36 országban, és mindezt csak 2019-ben.

Magyarországon, hasonlóan az előző évekhez, idén is a Sziget Fesztiválon lépett fel a legtöbb európai tehetség, szám szerint 12, ezzel pedig a Sziget a negyedik az ETEP-es európai fesztiválok ranglistáján.

A magyar zenekarok közül idén az Apey and The Pea (jelenlegi nevén Lazarvs) lépett fel a Tallinn Music Weeken, tavaly pedig a Mörk vett részt három fesztiválon (Spring Break Showcase Festival & Conference, Tallinn Music Week, Waves Vienna), valamint a Dope Calypso kettőn (Reeperbahn Festival, Westway LAB / Westway Festival).

A dániai és lett export irodák nyitásával még több fellépési és kapcsolatépítési lehetőség adódott és adódik a résztvevő országok előadói számára, és nem csak Európában. Utóbbi kör ráadásul jövőre még tovább bővül, már várhatóan 11 Európán kívüli fesztivál fogadja majd az ETEP-es csapatokat, köztük a már biztos Playtime fesztivál Mongóliában, és ha valami, akkor ez igazi kuriózum lesz.

A 2003-ban indult ETEP olyan előadók karrierjének adott lökést az elmúlt 17 év során, mint jelenleg a szupersztráság kapujában álló Dua Lipa, a már rég szupersztár Calvin Harris, a Franz Ferdinand, James Blake, MØ, a Noisia, az Editors, a Kooks, az XX, a Within Temptation vagy a Years & Years.

hirdetés

ETEP 2019 számokban

Idén 28 országból érkeztek az ETEP-es csapatok. A 31 brit előadó 96 koncertet adott, a 22 holland 49 bulin lépett fel, a 11 ír csapat 39 rendezvényen tette tiszteletét, a belgák 14 zenekara, 37-szer lépett színpadra, a franciák 14 előadója pedig 32 show-n vett részt.

ETEP 2019 összesített zenekari toplista

1. Fontaines D.C. (Írország) - 14 fellépés

2. Black Midi (Nagy-Britannia) - 9 fellépés

3. Flohio (Nagy-Britannia) - 9 fellépés

4. Elderbrook (Nagy-Britannia) - 8 fellépés

5. Pip Blom (Hollandia) - 8 fellépés

6. Mavi Phoenix (Ausztria) - 8 fellépés

7. SEA GIRLS (Nagy-Britannia) - 7 fellépés

8. girl in red (Norvégia) - 7 fellépés

9. Penelope Isles (Nagy-Britannia) - 7 fellépés

10. Iris Gold (Dánia) - 7 fellépés

ETEP 2019 zenekari toplista országonként

1. Fontaines D.C. (Írország) – 14 fellépés

2. Black Midi (Nagy-Britannia) – 9 fellépés

3. Pip Blom (Hollandia) – 8 fellépés

4. Mavi Phoenix (Ausztria) – 8 fellépés

5. girl in red (Norvégia) – 7 fellépés

6. Iris Gold (Dánia) – 7 fellépés

7. Whispering Sons (Belgium) – 6 fellépés

8. YegorZabelov (Fehéroroszország) – 6 fellépés

9. GatoPreto (Németország) – 5 fellépés

10. RENDEZ VOUS (Franciaország) – 4 fellépés

ETEP 2019 fesztivál toplista

1. The Great Escape (Nagy-Britannia)- 26 ETEP fellépő

2. Reeperbahn Festival (Németország) - 24 ETEP fellépő

3. Iceland Airwaves (Izland) - 16 ETEP fellépő

4. Sziget (Magyarország) - 12 ETEP fellépő

5. Waves Vienna (Ausztria) - 11 ETEP fellépő

6. Dour Festival (Belgium) - 10 ETEP fellépő

7. WinterthurerMusikfestwochen (Svájc) - 9 ETEP fellépő

8. Europavox (Franciaország) - 8 ETEP fellépő

9. Haldern Pop (Németország) - 8 ETEP fellépő

10. Les NuitsBotanique (Belgium) - 8 ETEP fellépő


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
47377796_1420837041381570_6945837569405878272_o.jpg

Bősze Ádám: Wagner egy szemétláda volt, Lisztnek nem volt törvényes felesége

Liszt 5 évig nem állt szóba Wagnerrel, Benjamin Britten pedig gyönyörű leveleket írt egy férfinak. Bősze Ádámmal a Nagy zenészek, nagy szerelmek sorozatáról beszélgettünk.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2020. január 17.


hirdetés

Az egyik karácsonyi ajándékom jegy volt Ádám Mozart szerelmeiről szóló előadására a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontba, és a fergeteges este után rögtön tudtam, hogy erről beszélnünk kell. Szerencsére nem kellett különösebben győzködni, szívesen kötélnek állt.

- Az első kérdés, ami óhatatlanul felmerül az emberben, hogy illik-e, és kell-e a nagy emberek magánéletét firtatnunk?

- Szerintem semmi illetlenség nincs abban, ha egy nagy embernek a szerelmi életét a nagyvilág elé tárjuk, mert már amúgy is a nagyvilág előtt van. Ha valakit érdekel, utána tud nézni. Én magam sem tartottam gyertyát Mozart hitvesi ágya mellett. Csak azokból a dokumentumokból tudok következtetni, amelyek mindenki rendelkezésére állnak.

Tehát ezek tudott dolgok, legfeljebb eddig nem ilyen formában foglalkoztak vele.

Az, hogy kell-e, az már egy fogósabb kérdés. Mozart zenéje akkor is elérheti ugyanazt a hatást, ha valaki azt sem tudja, Mozart mikor élt, és a föld melyik részén. Nem gondolom tehát, hogy egy ilyen előadással bárki közelebb kerülhet a klasszikus zene hallgatásához. Ez bulvártéma, amely szórakoztató lehet, és az adott zeneszerzőt sokkal közelebb érezhetjük magunkhoz. Rádöbbenhetünk, hogy ők is ugyanolyan hús-vér emberek voltak, mint mi. Ettől függetlenül, azokat az anekdotákat, amiket feljegyeztek ezekről a szerzőkről, sokat elárulnak.

hirdetés

A 18. században vagy a 19. század elején a Mozartról megjelent életrajzok nem arról írtak elsősorban, hogy, mondjuk, Mozart zongoraversenyei vagy szimfóniái miben adtak újat az előző évtizedek hasonló műveihez képest, hanem anekdotákat soroltak fel a szerző életéből. Ma is pontosan ez történik. Ha például két ember Kocsis Zoltánról beszélget, akkor az ő zseniális - vagy éppen nem zseniális - tulajdonságairól folyik a szó. A Kocsisról megjelent könyvek nagy része is - Juhász Előd adott ki ilyeneket - sztorigyűjtemény. Az ilyen szórakoztató olvasmányok életben tartják kicsit a Kocsis nevet, és az én előadásom is életben tartja kicsit a Mozart nevet.

- Ezzel együtt, én például, amikor végignéztem az előadások címeit, elsősorban azokra a zeneszerzőkre kaptam kedvet elmenni, akiknek a zenéjét is szeretem.

- Igen, ez látszik is az érdeklődésen, vagy ha nagyon prózai akarok lenni, a jegyeladáson. A január 20-i Hugo Wolfról szóló est valószínűleg nagyon gyéren látogatott előadás lesz. Wolftól nagy átlagban senki nem ismer semmit. Legfeljebb az Olasz szerenádot szokták játszani itt-ott zenekarok. A másik zeneszerző, akinél érezhetően kisebb az érdeklődés, bár alighanem más okokból, az Benjamin Britten. Fontosnak tartottam, hogy legyen olyan komponista is, akinek a szerelmi élete eltér a... hogy is fogalmazzak... szokványos nő-férfi viszonyoktól.

- Nem tudom, ez vigaszt jelent vagy sem, férfiasan bevallom, korábban, ha hallottam is Wolfról, nem ragadta meg a figyelmemet, de amióta Ön a Mozart előadáson emlegette, azóta elkezdtem hallgatni. Úgyhogy egy embernél már sikerült valamiféle missziót elérni.

- Örülök.

- A nagyemberek szerelmeit is nagyoknak képzeljük. Gondolom a valóság azért prózaibb.

- Ez megint nagyon lényegre törő, jó kérdés, annál is inkább, mert az én egész munkásságom, a Bartók rádiós műsorvezetéssel, zenei stand-uppal együtt kicsit arra irányul, hogy alternatívát mutassak. Ezek a zeneszerzők legendás alakokká váltak. Bronzszoborhoz tudnám őket hasonlítani. A legjobb példa erre Beethoven, akiből mitikus alak lett. Ezeknek az embereknek az alkotásainak a nagysága kétségbevonhatatlan. Nem akarom az ellenkezőjét sugallni.

Viszont ugyanolyan emberek voltak, mint mi.

Ha a szerelmeik nagyon romantikus megvilágításba kerültek olykor, az csupán egy interpretáció. Érdemes azt is figyelembe venni, hogy sok esetben nagyon rosszul dokumentáltak ezek a szerelmi viszonyok, nagyon merész dolog ezekből messzemenő következtetéseket levonni – akár olyanokat is, amilyeneket én vonok le. Például Beethovenről leírják, milyen hallatlanul nagy, romantikus szerelem volt közte és a halhatatlan kedves között. Noha azt sem tudjuk még ma sem, hogy ki volt a halhatatlan kedves.

- Én például most szembesültem vele, hogy két film is készült A halhatatlan kedves címen. Az egyik szerint Brunszvik Teréz volt, a másik pedig arra jutott, hogy Beethoven tulajdon sógornője.

- Ha a Brunszvik családot vesszük, a történészek jelen pillanatban inkább arra hajlanak, hogy nem Terézia, hanem Josephine volt az. De nagyon sokan mondják, hogy Bettina Brentano volt a halhatatlan kedves.

Ebből is látjuk, hogy óvatosan kell bánni, kinek hogyan értelmezzük a szerelmi életét. Azért én az előadásaimon igyekszem olyan dokumentumokat idézni, amelyek hitelesek, első kézből származnak. Jó, néha elragad a hév, hogy elinduljak egy irányba és például megmagyarázzam Mozart anyósának a szerepét abban, hogyan jött össze a komponista Constanzéval. De azért ez meglehetősen veszélytelen próbálkozás.

Egy Bősze Ádám a Lóvasúton megkarcolni sem tudja egy Mozart hírnevét.

Tényleg nem hiszem, hogy árthatnék neki, vagy akár a Wagnernek, akit pedig tényleg nem szeretek.

- Azt hogy kell értsük, hogy nem szereti Wagnert? A személyiségét, vagy a zenéjét?

- Alapvetően nem vagyok Wagner rajongó, bár kétségtelen, hogy az operái között van olyan, amely valóban magával ragad. De a nőkkel szemben tanúsított viselkedése alapján lényegében egy szemétládának tartom.

- Kicsit még visszatérnék Constanzéhoz, Mozart feleségéhez. Mégis talán ő a legismertebb zeneszerző feleség a szélesebb közönség előtt az Amadeus című filmnek köszönhetően. Van benne egy emlékezetes jelenet, ahol Constanze szó szerint mellbedobással próbálja megnyerni Salieri támogatását a férje számára. Van ennek bármi alapja, tudunk róla, hogy lehetett ilyen természetű kapcsolata Salierivel?

- Nem tudok semmi olyan bizonyítékról, ami ilyesmire utalna. Amit tudhatunk, hogy Constanzénak nagyon sok köszönhető abban, hogy Mozart életműve ilyen szinten ismert. Megőrizet a kéziratokat, azokat gondozta – ebben óriási segítséget jelentett a későbbi második férje is, Georg Nikolaus von Nissen.

Nem úgy, mint Schubert esetében, ahol nem volt feleség, de volt egy testvér, akinek legfeljebb annyit köszönhetünk, hogy a szekrényt, amelyben Schubert a kottáit tartotta, nem számolta fel. De semmi mást nem tett, és amikor Schumann megérkezett Bécsbe és megtalálta a „Nagy” C-dúr szimfónia kéziratát, a testvér azt mondta, nyugodtan vigye magával. Ennek köszönhető, hogy bemutatták.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
madonna.jpg

„A testemre kellett hallgatnom” – Madonna 45 perccel a kezdés előtt mondta le lisszaboni koncertjét

Ez már a nyolcadik eset, hogy a 61 éves Madonna fellépést mond le a most folyó Madame X elnevezésű turnéján.
MTI - szmo.hu
2020. január 20.


hirdetés

Madonna amerikai popsztár 45 perccel a kezdés előtt mondta le vasárnapi lisszaboni koncertjét egy korábbi sérülése miatt - írta a BBC hírportálja.

"Sajnálattal közöljük, hogy Madonna nem tud fellépni ma este" - állt az e-mailben, amit 19.45-kor írtak a 20.30-kor kezdődő koncert előtt.

"Sajnálom, hogy le kellett mondanom a mai koncertet, de a testemre kellett hallgatnom és pihennem kellett" - írta a sztár az Instagramon.

Ez már a nyolcadik eset, hogy a 61 éves Madonna fellépést mond le a most folyó Madame X elnevezésű turnéján.

Ezúttal nem szólt arról, milyen sérülés miatt mondja le a fellépését, de novemberben San Franciscóban azt mondta a közönségnek, hogy szalagszakadása van és "fáj a térde".

hirdetés

Múlt héten a közösségi médiában közzétett videóján látható, hogy mindkét térdén elasztikus kötést visel.

"Így készül a fellépésre egy sérült Madame X. Nagyon óvatosan" - írta a videóhoz.

A turné jelenlegi szakasza január 12-én kezdődött a portugál Coliseu Dis Recreiosban, azon még jókedvűnek tűnt az énekesnő, de szombaton is fellépett

- mondta el a BBC riporterének a stáb egyik tagja.

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
torony1.jpg

Fekete-fehér, lassú őrület és sellőszex – avagy Robert Pattinsonról is kiderül, hogy kiváló színész

Willem Dafoe mellett nem is lehet ellinkelni semmit, de A világítótorony nem csak ezért jó film.
Kovács-Tóth Noémi írása - szmo.hu
2020. január 17.


hirdetés

Egyedi és nyomasztó művészfilm az operatőri munkáért Oscarra jelölt A világítótorony, amelyben Pattinson és Dafoe egyaránt brillíroznak.

Aki egy újabb tipikus hollywoodi szuperprodukciókra vágyik, az nagyot fog csalódni A világítótorony című kanadai-amerikai fantasy-horrort nézve: itt nincs CGI-tobzódás, sem lángnyelvekkel tuningolt akció vagy pörgős vágások. Ez kőkemény lélektani thriller, amelyben realisztikusan – sőt, néha kellemetlenül hitelesen – ábrázolják a részegség és a megőrülés pusztító fázisait. Ráadásul a mai generációk számára szokatlanul fekete-fehérben, és gyakorlatilag két szereplővel. A történet úgy indul, hogy a XIX. század végén egy eldugott tengerparti világítótoronyba a tapasztalt rangidős öregúr mellé kerül egy újonc fiú segédnek, aki azelőtt favágóként dolgozott.

Nem is gondolná a néző, hogy Robert Eggersnek ez élete második rendezése, az első a 2015-ös The Witch volt, egy szintén Új-Angliában játszódó kosztümös horror. Az operatőr mind a két film esetében ugyanaz volt, Jarin Blaschke, aki igazi főnyereménynek bizonyult, hiszen miatta Oscar-várományos A világítótorony.

Nem csoda, hogy a Filmakadémia ennyire lelkes az alkotás vizuális megoldásaitól, mert olyan vágások, megvilágítások és művészi részletek sorjáznak benne, hogy néha az viszi el a hátán filmet, ahogy belefeledkezünk a díszkeretbe illő kompozíciókba. Erre szükség is van, mert a történet önmagában nem lenne elég ahhoz, hogy lekössön minket.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
2499_D095_00173R.jpg

A Dr. Dolittle szórakoztató film, de az eredetinek a nyomába sem ér

Rég vártam annyira filmet, mint a Dr. Dolittle-t Robert Downey Jr. főszereplésével. A végeredmény azonban vegyes érzelmekkel tölt el: láttam egy szórakoztató, látványos filmet – és egy nagyon rossz Dr. Dolittle feldolgozást. Kritika.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2020. január 16.


hirdetés

Figyelem, a cikk nyomokban SPOILEREKET tartalmaz!

"Apa, feltétlenül bele akarok szólni a cikkbe" - jelentette ki kisfiam, Jonatán, amikor beültünk a filmre, ezért rögtön az elején le kell szögeznem, hogy neki, akinek ez az első találkozása Dr. Dolittle személyével, nagyon tetszett a film. Apuci véleménye azonban ennél valamivel árnyaltabb.

Hugh Lofting (1886-1947) Dr. Dolittle sorozata gyermekkorom egyik legmeghatározóbb olvasmányélménye volt, a Dr. Dolittle cirkusza messze meghaladta korát azzal, hogy a jó doktor az állatai beleegyezését kérte, hogy cirkuszi mutatványosnak álljanak és csak olyan trükköket várt tőlük, amelyeket önszántukból, örömmel végeztek.

Részben Dr. Dolittle-nek köszönhetem, hogy műfordító lettem.

Amikor ugyanis bejelentkeztem a Cicero könyvkiadónál, hogy fordítani szeretnék, Szamossy Marian, a kiadó akkori vezetője szabadkozva mondta, hogy ők főleg gyerekkönyveket adnak ki.

hirdetés

– Semmi baj – feleltem –, szeretem a meséket, épp most olvastam újra a Dr. Dolittle könyveket.

Mariann szeme felcsillant, és elém halmozott egy nagy könyvkupacot: a Dr. Dolittle sorozat volt az, angolul.

– Akkor elolvasná ezeket? El kéne dönteni, melyiket adjuk ki következőnek!

Utóbb bevallotta, hogy Dolittle-lel sikerült megnyernem magamnak, és

nagyon büszke vagyok rá, hogy a sorozatból azóta két kötet is az én fordításomban jelent meg.

Sajnos mára hazánkban a Dr. Dolittle rajongók száma erősen megcsappant, legalábbis ami a könyvváltozatot illeti. Amikor feltűnik egy-egy filmfeldolgozás, mindig reménykedni kezdek, hátha hatással lesz a könyvre, de mindig csalatkoznom kell.

Ennek legfőbb oka talán az, hogy a filmváltozatoknak eszük ágában sincs bemutatni az igazi Dr. Dolittle-t.

Dr. Dolittle az eredeti változatban egy kedves, bogaras agglegény, aki meghasonlott az emberek világától, és teljes egészében az állatoknak él szerény otthonában, Puddlebyben, amelynek hatalmas hátsó kertje valóságos állatkert. A papagája, Polinézia megtanította az állatok nyelvén, és háztartását is állatok alkotják, de fontos, hogy ők mind saját jószántukból élnek a doktorral.

A házvezetőnője is egy kacsa, Dab-dab. Elsősorban abból él, hogy időről időre a különleges képességével segít valami egzotikus uralkodónak vagy más nagyembernek, aki ezért busásan megjutalmazza, és az így kapott pénzből ideig-óráig eltengődik.

Ezt a Dr. Dolittle-t sajnos a filmekből nem nagyon ismerhetjük meg. Utoljára az 1967-es musical változat próbált valamennyire hű maradni Loftinghoz, melyben Rex Harrison játszotta az állatbarát doktort, feltűnt benne Richard Attenborough, és ami érdekesség, hogy az a Richard Fleischer rendezte, aki generációm egyik kultikus fantasy filmjét, a Vörös Szonját is.

A számtalan feldolgozásból a következő, ami eljutott hazánkba és nagyobb feltűnést keltett, Eddie Murphy 1998-as próbálkozása és ennek utánlövései. Itt már az eredeti történetből csak annyi maradt meg, hogy van egy orvos, aki beszél az állatok nyelvén. Slussz.

Sajnos Stephen Gaghan rendező/forgatókönyvíró sem érezte elég jónak, amit Lofting leírt, alaposan átformálta a szereplőket, és a történetet.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!