hirdetés
kabosgyula_nyitokep.jpg

Magyar színészek, akiknek felforgatta az életét a történelem

Kabos Gyula, Szörényi Éva, Somlay Artúr. Volt, akinek származása, volt, akinek politikai nézetei miatt tört derékba ígéretes pályája.
Nyitókép: Magyar Fotóarchívum - szmo.hu
2014. december 02.


hirdetés

A magyar színjátszás történetében számos kiváló egyéniség tűnt fel, és kápráztatta el a közönséget a színpadon, majd később, a filmipar indulásával a mozivásznon is. Hiába voltak azonban tehetségesek, a napi politika sokuk életébe beleszólt; nem egy nagyszerű színész karrierjét törte derékba. Volt, aki börtönbüntetést kapott, volt, aki segédmunkásként dolgozott és évekig mellőzték, mások emigrálni kényszerültek, és sajnos volt közöttük olyan is, aki elkeseredésében öngyilkosságot követett el. Most három olyan színész sorsa álljon emlékeztetőül e szomorú időkre, akik a két világháború között váltak ismertté.

Kabos Gyula (1887-1941)

Csupán néhány évig forgatott hangosfilmeket, ám ezekkel örökre beírta magát a magyar filmtörténetbe. Egyike volt azoknak, akik kiválóan jelenítették meg koruk kispolgárait, a hétköznapi figurákat, egyszerű hivatalnokokat. A legendás komikus a két világháború közötti időben a magyar színházi élet és a filmipar egyik legfontosabb alakjává vált.

1887-ben Kann Gyula néven született, a Kabost később művésznévként vette fel. A hatgyermekes családban őt kereskedelmi iskolába járatták, de közben Solymosi Elek színiiskolájába járt, emellett esténként bokszedzésekre - e sportnak hagyománya volt a családban. Édesapja finoman szólva nem örült fia döntésének, és amikor az ifjú Gyula bejelentette, hogy színész lesz, szó szerint kiütötte. Kabos Gyula 1905-ben kezdett játszani; Szabadka és Nagyvárad után Budapesten, a Király Színházban.

VIDEÓ: Kabos Gyula telefonál - több film jeleneteiből összevágva

hirdetés

Az első világháború fájdalmas csapást mért a családjára, húszéves öccse soha nem tért vissza a frontról. Kabos Gyula ebben az időben a Nagymező utcai Fővárosi Orfeumban játszott, a színházaktól nem kapott szerepet. Nagyváradon próbált egy befektető segítségével varietészínházat nyitni, ám a város lakóinak elszegényedése és az egyre magasabb helyi adók miatt a vállalkozást fel kellett adni.

Kabos Gyula Budapestre visszatérve lett sztár. Figurái sokszor tragikomikusak. Kifejlesztett egy sajátos, csak rá jellemző, utánozhatatlan beszédmódot is. Miután az 1929 és 1933 között lezajlott világgazdasági válság a színházi életbe is begyűrűzött, az Operettszínházat bezárták, új igazgatót kerestek. A pályázók közül Kabos Gyulára esett a választás, aki személyes vagyonából is felajánlott a színháznak. Ismét rossz időben volt rossz helyen. A színház csődbe ment...

Kabos életében ugyanakkor új fejezet nyílt a hazai filmezés indulásával.

Először természetesen némafilmben szerepelt, közben színházi szerepeket kapott. A színpadon megmutathatta, mi mindenre képes: többek között a Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regényéből készült színdarabban nyújtott emlékezetes alakítást. A hangosfilm igazi népszerűséget hozott számára. A Hyppolit, a lakáj, a Lila akác, a Meseautó, a Köszönöm, hogy elgázolt, a Nászút féláron, a Három sárkány, A kölcsönkért kastély, vagy Az én lányom nem olyan egyszerűen nem lenne ugyanaz a film Kabos Gyula alakítása nélkül.

VIDEÓ: Éjjel a patikában:

1936-tól izraelita vallása miatt szélsőjobboldali támadásoknak volt kitéve, majd 1938-tól nyílt zsidóüldözés fenyegeti.

Az I. zsidótörvény után - amelyben maximalizálják az izraelita vallású személyek számát a közéletben - Kabos Gyula úgy érezte, tarthatatlanná vált a helyzete Magyarországon. 1939 januárjában az Egyesült Államokba utazott feleségével.

Amerikában sajnos nem találta meg a számítását. 1939-as első turnéja sikert hozott, ám az általa alapított színházat mégis be kellett zárni. 1941-ben egy kis színház előadásán a szívéhez kapott. Az orvosi tanács ellenére folytatta a próbákat, de több rosszullét is követte az elsőt. Végül Kabos Gyula mellőzötten halt meg 1941 októberében. Temetésén sokan részt vettek, de a sírfeliratot elrontották, Kobas név szerepelt rajta. Emiatt sokáig nem is találták kinti nyughelyét. Hamvait 1996-ban hozták haza, sírja most a Farkasréti temetőben van.

Szörényi Éva (1917-2009)

Schwáb Elviraként anyakönyvezték. Négy évesen Lers Elvira lett (anyai nagybátyja után), ám Szörényi Évaként (anyai nagyanyja, szörényi Reischl Elvira, később Szörényi Elvira után) lett egy ország kedvence a két világháború között. Pályája egyenesen ívelt fel. A budapesti születésű és igen tehetséges lány miniszteri engedéllyel kezdhette meg tanulmányait a Színművészeti Akadémián, ugyanis csak 16 éves volt. Évfolyamtársai között volt Fónay Márta, Básti Lajos, Gobbi Hilda, Horváth Ferenc, Móricz Lili és Király Kató is.

Szörényi Éva útja egyenesen a Nemzeti Színházba vezetett. 23 évig volt a színház tagja, és eljátszott mindent, amiről színésznő álmodhatott. A Szentivánéji álom Titániája volt a vizsgafeladata, megformálhatta Évát Az ember tragédiájában, Melindát a Bánk bánban, volt Cordelia a Lear királyban, Tünde a Csongor és Tündében, Desdemona az Othellóban. Később, az ötvenes években eljátszhatja többek között a Hamlet Opheliáját és a III. Richárd Lady Annáját.szorenyieva_fortepan_konok_tamas_id

A zöld nadrágos lovag című darabban, a Nemzeti Színházban, 1943-ban - Fotó: Fortepan.hu, idősebb Konok Tamás tulajdona

Színpadra lépésekor a filmipar is megtalálta, első átütő sikerét Csiky Gergely A nagymama című darabjából készült filmben aratta.

Olyan filmekben nyújtott emlékezetes alakítást, mint a Halálos tavasz, a Fűszer és csemege, a Jelmezbál, a Sárga rózsa vagy a Tavaszi szonáta.

VIDEÓ: A Noszty fiú esete Tóth Marival 1938-as feldolgozásában Kiss Manyival, Jávor Pállal és Gózon Gyulával

A második világháború és az azt követő évek nem befolyásolták pályáját. 1945 után a Nemzeti akkori igazgatója, Major Tamás idejében is megtarthatja szerepeit, és új jelentős alakítások is várnak még rá. 1952-ben Kossuth-díjat kapott. A történelem 1956-ban forgatta fel az életét; a színház forradalmi bizottságának tagja lett.

A forradalom leverése után férjével és három gyermekével Ausztriába menekült, onnan pedig az Egyesült Államokba távozott. Ott élte le élete második felét. Los Angeles lett az otthona, de a hazája Magyarország, az anyanyelve magyar maradt.

Szörényi Éva nem szakított végleg a színészettel; televíziós szerepet is kapott, ám soha nem volt kint olyan ismert és ünnepelt, mint itthon. A külföldön élő magyar közösség fáradhatatlan tagja volt, fontosnak tartotta anyanyelve megőrzését és a magyar kultúra ápolását. Költőkkel, írókkal tartotta a kapcsolatot, Máraihoz személyes barátság fűzte.

Kiérkezésük után nem sokkal színházat alapított, később szavalóesteket tartottak (Kanadában is), igyekezett minél több helyre eljutni, ahol magyarok éltek. Az 1956-os forradalom emlékét is hűen ápolta. Arnold Schwarzenegger és George W. Bush egykori elnök is ismerte és nagyra becsülte Szörényi Évát.

VIDEÓ: Szörényi Éva szavalja Babits Mihály költeményét a San Fernandói Református Egyház hangversenyén - 2003

A színésznő 93 évesen hunyt el, a Szent Ferdinánd Misszió temetőjében helyezték örök nyugalomra. Azt már soha nem fogjuk megtudni, itthon hogyan alakult volna a további pályája.

Somlay Artúr (1883-1951)

Somlay Artúr nevét hallva a mai néző az 1947-ben készült Valahol Európában című film Simon Péterére gondol, vagy az 1949-es Ludas Matyi Mohos professzorára, pedig pályája 1900-ban kezdődött, és legtöbb filmszerepe, színpadi alakítása a két világháború közti időszakra esik. A vasúti tisztviselő gyermeke nagy családban nőtt fel, hatan voltak testvérek, a családban sokáig nem nézték jó szemmel, hogy színész akar lenni.

A Vígszínház színiiskolája után több magyar nagyvárosban játszott, és a főváros legnevesebb színházaiban is fellépett, sőt, Bécsben és erdélyi városokban is szerepelt. Jellegzetes patetikus, erőteljes előadásmódja megkülönböztette a többi színésztől.somlay

Somlay Artúr fiatalon, a Nemzeti színészeként - Fotó: Oszk.hu

Színpadon és filmekben is szívesen foglalkoztatták a tehetséges fiatalembert.

A két világháború között elhalmozták filmszerepekkel: a Halálos tavaszban és a Fűszer és csemegében is játszott (akárcsak Szörényi Éva), emlékezetes filmjei voltak Az új földesúr, a Semmelweis, A Gyurkovics fiúk, a Haláltánc, az Egy asszony visszanéz, a Madách és a Szováthy Éva.

Az elismerést mégis az a pár év hozta, ami 1945 után telt el élete végéig. Kétszer is Kossuth díjat kapott, egyszer 1948-ban, másodszor pedig 1951-ben. A háború utáni filmművészet kiemelkedő alkotása, a Valahol Európában Magyarországon kívül is ismertté tették. A filmet ugyan a MAFIRT, az akkori állampárt filmgyára gyártotta le, de forgalmazása a világhírű rendező, Radványi Géza joga volt, aki bejárta a filmmel az akkori világot.

VIDEÓ: Részlet a Valahol Európában című filmből

Somlay Artúr a magánéletben is karakteres egyéniség volt. Hirtelen haragú, energikus emberként ismerték, aki gyakran állt jó ügyek mellé. Az ötvenes évek elején a budapesti "nem kívánatos személyeket" - nemesi származásúakat, vagyonos embereket, színészeket - vidékre költöztették, gyakran igen méltatlan körülmények közé. A fővárosból való kitoloncolásnak politikai és gazdasági okai voltak. Egyrészt el akarták távolítani az előző rendszer hivatalnokait, másrészt az így megüresedett lakásokat főként párthű embereknek juttatták.

A kitelepítés Somlay színészkollégáit is érintette. A színész nem nézte tétlenül, egyenként igyekezett érdekükben kiállni a Színházművészeti Szövetség elnökeként. Többször is megfordult Révai József akkori kultuszminiszternél, aki viszont egy idő után már nem fogadta.

Egy sikertelen látogatás után Somlay Artúr tehetetlenségében egy egész doboz altatót vett be, és alkoholt ivott rá. Halála megrázta kollégáit, ám öngyilkosságának körülményeiről sokáig nem lehetett beszélni.

Nyomj egy lájkot, ha tetszett a cikk!


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
hitler-szomszedja-zsido-asszony-northfoto.jpg

Hitler szomszédságában lakott évekig egy ma is élő zsidó nő - elmesélte, milyen volt

A 101 éves asszony több emlékét is elmesélte, ami a német diktátorhoz fűződik. Például azt, hogy mindig SS-tisztek kísérték a kocsijától az ajtóig, nehogy a bejáratig megpróbálják megölni.
Fotó: Northfoto - SWNS - szmo.hu
2020. február 12.


hirdetés

Adolf Hitlerrel élt évekig egy házban fiatalkorában egy most 101 éves zsidó nő.

Alice Frank Stock az 1920-as és '30-as években Németországban nőtt fel, és hosszú ideig ugyanabban a lakóépületben lakott, mint a német diktátor, sőt a közvetlen szomszédságában.

"Egy nagy házban laktunk, aminek két bejárata volt. A miénk a 14-es lakás volt, a másik pedig a 13-as vagy a 15-ös, amiben Hitler lakott"

- mondta.

Az asszony elmesélte, hogy bár szomszédok voltak, ő és a családja csak néhányszor látta Hitlert. A szakácstól és a többi lakótól viszont hallottak pletykákat, és több furcsaságra is felfigyeltek. Például amikor egyszer kihoztak az épületből egy koporsót, amiben állítólag a diktátor unokahúga feküdt.

hirdetés

"Szerintem ő is ott lakott, és ott is halt meg. Mindenki találgatta, hogy hogyan és mikor hunyt el. Sejtettem, hogy egy nő fekszik a koporsóban, de soha nem erősítették meg, hogy pontosan ki, és nem is beszélhettünk róla nyíltan"

- emlékezett vissza Alice.

Később kiderült, hogy valóban Hitler unokahúga, Geli Raubalt vitték a koporsóban, aki 23 éves korában, nagybátyja lakásában öngyilkos lett. Állítólag Hitler fegyverével végzett magával, de a halálának körülményeiről máig vitatkoznak. A pletykák szerint egyébként a diktátor és unokahúga (aki Hitler féltestvérének lánya volt) titkos viszonyt folytattak a 19 év korkülönbség és a rokoni kapcsolat ellenére. Erről még Hitler pártjában is tudtak, sőt nem is nézték jó szemmel.

Az idős asszony arról is mesélt, hogy bár soha nem beszélt a német politikussal, egyszer-kétszer látta őt, amikor hazajött, sőt egyszer az operában is találkozott vele. Az iskolán keresztül kapott jegyeket a királyi páholyba, de amikor odaült volna, az ott őrködő SS-tisztek azt mondták, hogy nem mehet oda, üljön két sorral lejjebb. Később Alice felnézett a királyi páholyba, és látta, hogy Hitler ült ott.

A nyugdíjas nő arra is tisztán emlékszik, hogy amikor a Führer hazaért, a kocsiból először két SS-tiszt ugrott ki, hogy közrefogják Hitlert, és szinte berohantak vele az épületbe, nehogy azon a rövid úton valaki megpróbálja megtámadni vagy megölni őt.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
kekpotty-nasa3.jpg

Felújították a 6 milliárd kilométerről készült képet a Földről

'Nézzenek ismét arra a pontra. Az itt van. Az otthonunk. Azok mi vagyunk. Ott van mindenki, akit szeretnek, mindenki, akit ismernek, mindenki, akiről valaha hallottak, az összes emberi lény, aki létezett.'
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. február 14.


hirdetés

Annak idején hatalmas szenzáció volt A Halványkék pötty című fotó,amely 1990-ben készült. A Voyager–1 űrszonda által készített fotón mintegy 6 milliárd kilométerről látható a Föld, a "Pale Blue Dot" című, mára kopotassá, szemcséssé vált ikonikus fotót nemrég felújították.

A fotót a híres tudós, Carl Sagan nevéhez szokás kötni, hiszen ő volt az, aki átnyomta a NASA-n, hogy az űrszonda készítsen fotót a Földről, de nem akármikor, hanem abban a pillanatban, amikor amikor legelőnyösebb ponton tartózkodik a Naprendszer szélén.

Úgy becsülik, hogy ekkor - 1990 február 14-én - körülbelül 6 milliárd kilométerre lehetett a Földtől.

A fotó kis látószögű kamerával, kék-, zöld- és ibolyaszín szűrőkkel készült.

A Voyager készített képeket a Vénusz, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz bolygókról is, a Merkúr túlságosan közel volt a Naphoz, és a Marsról sem sikerült jó fotót készíteni a napfény hatása miatt. A NASA 60 kiválasztott fotóból mozaikot állított össze, melynek a Családi portré címet adta.

hirdetés

Lapozz a fotókért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
holy-1.jpg

A szélhámos magyar festő, aki átverte az egész művészvilágot

A XX. század egyik legnagyobb festményhamisítója volt Hóry Elemér, aki Picasso és Modigliani asztaltársaságával vegyült, aztán abból élt, hogy remekül utánozta őket.
Kovács-Tóth Noémi - szmo.hu
2020. február 04.


hirdetés

A nemzetközi szinten Elmyr de Hory néven hírhedtté vált fehérecsetes bűnöző, azaz Hóry Elemér eleinte összejárt Párizsban Picasso és Modigliani társaságával a ’30-as években, aztán szép lassan belőlük élt meg a hátuk mögött. Történt ugyanis, hogy a Nagybányáról külföldre került, festőnek tanuló fiatalember megelégelte, hogy az ő képeit kevésbé viszik, mint a barátaiét.

Ezért elkezdte szignó nélkül, hasonló modorban ontani a festményeket.

Kétes karrierje úgy indult, hogy – túlélve a holokausztot – 1946-ban Picasso stílusában készített egy képet, önmaga szórakozására. Hamar ráérzett az ízére, miután a képet eredetinek hitte egy őt meglátogató műgyűjtő és azon nyomban megvásárolta, Hóry pedig természetesen nem visszakozott.

Nem sokkal később már tudatosan adott el Picasso-hamisítványokat Svédországban, magát magyar arisztokratának hazudva, miközben egyébként az igazi Picasso még javában élt és alkotott.

Hóry Elemér már fiatalkorában is mestere volt a csalásnak, hiszen behízelegte magát elegáns családok otthonaiba, ahol portrékat festett, és mellesleg kirabolta a megbízóit. Amikor az akkori híres színésznő, Perczel Zita is beperelte őt néhány eltűnt értéktárgy miatt, a festőnek még volt bátorsága – a vádak elismerése mellett – a kép honoráriumát, ötszáz pengőt utólag elkérni a bíróságon.

A gyors sikerélménytől felbátorodva Elemér elkezdte fejleszteni mind a technikáját, mind a stratégiáját, és kifejezetten a modern festőkre specializálódott: Modiglianit, Picassót, Gauguint, Renoirt, Monet-t és Matisse-t hamisított. Pénzéhes műkereskedőkkel seftelt, akik berendelték tőle a mesteri színvonalú hamisítványokat, majd büszkén nézte, ahogy a galériák sorra hirdetik a különlegesnek hitt műkincseket. Ugyan a másoló sokkal kevesebb fizetséget kapott a képek elkészítéséért, mint amennyiért a galériás kapcsolatai továbbértékesítették azokat, azért így is szépen gyarapodott a pénztárcája.

hirdetés

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
kinzokerdes_ck.jpg

Hogyan használták az illemhelyet? – 5 kínzó kérdés a régmúlt öltözködéséről

A Múltidéző találkozások blog szerzője olyan kérdésekre ad választ, amit még feltenni is sokszor kínos, nemhogy a válaszok után kutatni.
Kovács Melinda írása a Múltidéző találkozók blogon, Címkép: Pixabay - szmo.hu
2020. február 14.


hirdetés

A Múltidéző találkozók blog egy családias hangulatú, hercegnő és királyfi komplexusos baráti társaság, akik imádnak időutazni a különböző korok között. A közösség célja, hogy összegyűjtse kicsiny hazánkban a hasonló érdeklődésű embereket, és lehetőséget adjon korabeli ruhák viselésére is.

1. Hogyan ültek le azokban a nagy szoknyákban?

Amikor meglátjátok a hatalmas krinolinokat, vagy még inkább a turnűröket, a legtöbben csodálkozva teszik fel magukban a kérdést,hogy hogyan tudtak ülni azokban a szoknyákban?! Mindenki megnyugodhat, szépanyáinknak nem kellett egész nap ácsorogniuk.

Gyakori és sokkoló látvány különböző eseményeken (a Life magazin jóvoltából illusztrálva)

Leülni krinolinban és turnűrben nagyon könnyű, még a lehető legelegánsabban is. A titok, hogy üléskor a krinolin ne ugorjon a nyakunkba és látszódjon ki "minden", hogy ülés előtt egy gyors mozdulattal hátul kissé megemeljük a felső abroncsokat. Ezáltal a krinolin elöl laposan fog lenyekleni.

És még a mega-giga krinolinokban sem lehetetlenség finom úrinő módjára lecsüccsenni, mondjuk egy karfa nélküli szék és az urak segítsége, akik finoman fogják a széket megkönnyítik a dolgot. Urak, légyszíves segítsetek a női múltidézőknek!

hirdetés

VIDEÓ: a lovagiasság a legszebb kiegészítő hagyományőrzés közben!

2. Hogyan használták az illemhelyet?

Kezdjük a hölgyekkel, akiknek a legkönnyebb volt - de tényleg. A hosszú évezredek alatt, amíg szoknyákat hordtak, elég volt az illető szoknyát felemelni, ráülni a WC-re és kész... Persze vannak korai bugyi leletek, de szoknya alatt letolni ezt se tart tovább, mint most például kigombolni a nadrágot és letolni. Na már most, ahogy terjedt a hosszú szárú női nadrág divatja a 19. században, a dolog bonyolultabbá vált - gondolhatnánk tévesen.

Korabeli székhez hasonlatos toalett használat közben. Louis-Léopold Boilly (1761-1845) festő műve 1790 körül.

A beépített illemhelyeken pedig maradt a háttal ülés, ahogy ezen az 176 körüli illusztráción is van, ami kissé pikáns,hisz az ablakon kukucskáló lesi a dolgát végző hölgyeményt.

A "kisdolog" elvégzéséhez pedig ilyen gyorsan és egyszerűen tudták alkalmazni a célszerű csészéket, ahogy ezen az 176 körüli Francois Boucher festményen ábrázolva van.

Viktoriánus nyitott női nadrág (bugyogó)

Ám ne feledjük el, hogy ezek a hosszú szárú bugyogók lábközépen nyitottak voltak, azaz a két lábszár rész nem volt összevarrva. Így az illemhelyet használó hölgy ismét csak felemelte a szoknyáját, kissé megigazította a bugyogóját és leült elvégezni a dolgát, anélkül, hogy az alsóruhájából bármit föl-le kellett volna tologatnia.

Sokat segített még a folyamatban, hogy a WC-re szemből ültek, és nem háttal a támlának, mint ahogy szoktunk.

Másrészről a női nadrág használata nem volt általános, nem mindenki viselte, így továbbra is felesleges időhúzás mentes volt a legtöbb nő számára a toalett használata.

Uraknak sem volt nehezebb a dolog, hisz hosszú évszázadokig szoknyaszerű tunikát viseltek, majd olyan nadrágot aminek csak lábszárai voltak, a "kritikus" részt ágyékkötő takarta,majd miután egybe szabták a nadrágot, elöl egy legombolható rész tette kényelmessé a dolog végzést. A modern slicces nadrág egészen új, 19. századi találmány, de nyilván ennek a működését nem kell külön leírni.

18. századi elöl legombolható hajtókás férfi nadrág, antik ruhákat áruló oldaláról

A fenti alsónemű és nadrág példákat bemutatva, valószínűleg nem igényel különösebb leírást, hogy az alkalmi légyottokat vetkőzés nélkül milyen könnyen és gyorsan tudták megoldani (nem kellett pucérra vetkőzniük, ha délután 3 óra 23 perckor elkapta őket a gépszíj).

3. Hogyan tisztították a ruhákat?

Amennyiben felmerül benned ez a kérdés 99%, hogy előző életedben cseléd voltál, akinek ezzel naponta kellett szembesülni. És ezzel adtam is egy részválaszt: az úrinők ritkán foglalkoztak a ruháik tisztogatásával.

A mosás régen igazi össznépi munka volt, ahogy ez a fotó is bemutatja

De, kissé részletesebben reflektálva erre a gyakori kérdésre, a korabeli ruhákat is tisztították, mosták, csak máshogy, mint ma. Először is szögezzük le, hogy nem létezett mosógép, kézzel mosták az öltözékeket. Az előkelőbb helyeken külön mosónő foglalkozott ezzel, vagy elvitték mosodába. Amennyiben a ház asszonyának is be kellett segítenie mosáskor, akkor külön "mosás napot" jelöltek ki erre a célra minden héten.

A mosás valóban olyan horderejű munka volt, hogy több kézre volt szükség és egy egész napot ki is vett az életből. Az ilyenkor bekövetkező balesetek tették ki a háztartási sérülések nagy részét, általában a forró mosóvíz okozta a legtöbb problémát.

A korral haladó úrinő ilyen kezdetleges mosógéppel lepte meg a cselédjeit

Utolsó munkafázis a mosodában: naccsád' alsószoknyáinak a keményítése és vasalása

Az alsóneműmosása volt a legkönnyebb, hisz ezek sima fehér vászonból készültek. Ezeket kifőzték, mosószerrel tisztították, majd szárították és vasalták; az alsószoknyákat még szárítás előtt keményítették is.

Ruha téren léteztek az úgynevezett "mosóruhák", amik olyan egyszerű pamutvásznakból készültek, mint például a karton, perkál, batiszt, stb. Általában mosás előtt levették róluk a díszeket és a ruhát külön mosták. Az elegánsabb selyem, gyapjú vagy csipkés ruhákból csak a foltot tisztították ki.

Rengeteg olyan fennmaradt ruha létezik, ahol a hónalj rész izzadtságtól foltos, vagy valamilyen étkezési foltot őriz az öltözék.

Az utcán is viselt szoknyákat és uszályokat pedig azonnal kikefélték, portalanították.

4. Hogyhogy nem taposták össze az uszályokat?

Legnagyobb mai probléma alkalmazkodni a korabeli terebélyes méretű szoknyákhoz. Sajnos gyakran vagyunk figyelmetlenek és egymás uszályára tiprunk! Ilyenkor sóhajtunk föl magunkban bosszúsan, hogy ezt hogy viselték el régen?!

Ebben az esetben kell fellapozni a korabeli divatlapokat, amik segítséget nyújtanak!

Magáról az uszályos szoknyáról tudni illik, hogy nagyon "réteg" öltözék volt: nem mindenki viselte és aki viselhette, az se mindenkor.

Az uszály a legünnepélyesebb ruháknak volt fenntartva, és a történelem legnagyobb részében hétköznapi vagy akár még ünnepi ruhához sem volt változatlanul divatos.

Többnyire sima "rövid" aljakat hordtak, ami bokáig vagy kicsit lejjebb ért, de pár centiméterrel a föld fölött végződött. Ezek voltak a legkényelmesebb nappali szoknyák, még úrinőknek is.

Nagyon fontos megjegyezni, hogy adott korszakokban

a nők és férfiak ilyen öltözékek közt nőttek fel, a szó legszorosabb értelmében, számukra ez lényegében a járással együtt begyakorolt előzékenység volt, hogy ne lépjenek rá egymás öltözékére, hogyan mozogjanak benne, hogyan kerüljék ki.

Egy élet öltözködési kultúráját és tapasztalatát nem lehet félvárról venni és mai gondolkodásmóddal megkérdőjelezni a hétköznapok kényelmét.

Társasági és látogatási öltözékek megfelelő hosszúságú uszályokkal, 1875-ből amikor éppen uszály-mánia tombolt

1804-es karikatúra a letiport alkalmatlan uszályokról

Ugyanakkor, ha a szoknya uszályos volt a divatlap szerkesztők többször is felszólaltak ellene, hogy kicsi szalonban és báli ruhának a legalkalmatlanabb viselet.

Gyakran beszámoltak a bál utáni üresen kongó tánctermekről, ahol a sok letiport fodor és szegély, virágok és egyéb díszek tarkították a padlót.

Amint a rövid báli ruha jött divatba sietve megemlítették, hogy a matrónák tetszését mennyire nem nyerte el a sok fiatal bálozó,akik uszály nélkül jelennek meg.

5. Hogyan nem izzadták szét magukat nyáron?

Sok réteg ruhát viseltek, mi pedig ma már egy rétegben is izzadunk a hőségben, akkor biztos ők is rengeteget izzadtak és mindig büdösek voltak, fúj! Igazából itt a blogon is találhattok egy jó kis cikket arról, hogy hogyan éljük túl a nyári hőséget múltidéző ruhában, ami rengeteg tippet és infót tartalmaz már önmagában.

Korabeli hónaljbetét reklámja, szóljatok ha tudjátok a korszakban használatos nevét!

A cikk lényege felsorolva következik:

* fehér vagy világos színű ruhák, amik nem hevülnek a nap fényétől

* könnyű, gyakran fátyolszerű szövetekből

* alsóruhák is ilyen könnyű anyagokból, minimális mennyiségben

* egyrétegű vagy fátyolszövetből készült fűző

* nagy karimájú kalap, napernyő és legyező árnyékolásra és hűtésre

* sok víz fogyasztás, nagy hőségben ne menjetek ki

Az embereknek régen is melegük volt, izzadtak, de a józan parasztit használva túlélték a nyarakat úgy hogy nem olvadtak el.

A fent felsorolt pontok mellett pedig izzadsággátlónak hónalj betéteket alkalmaztak

(hülyén hangzik, de még nem találtam rá korabeli elnevezést), amit a ruha derekába, az ujj és a törsz rész közé férceltek és két félhold alakú kis betétből állt, ami vékony réteg gézből vagy muszlinból állt, ezáltal magába szívva az izzadtságot. Ezeket lényegében egészen a két világháború közötti időszakig használták, a modern dezodorok akkor kezdték átvenni a szagtalanító és izzadtsággátló szerepet.

Mary Cassatt: mosdó nő, 1891

A Historical sewing csinált egy külön blogot ennek az elkészítéséről, katt a linkre! Másrészről minden modern koncepcióval ellentétben, a régebbi korok emberei is alkalmazták a langyos víz és szappan varázslatos kettősét, minden reggel egy gyors mosakodással kezdték a napot a szobában is alkalmazott mosdókancsóikkal és tállal.

Szereted a szép ruhákat? Érdekel a történelem? Viselettörténet őrült vagy? Szeretnél erről másokkal is beszélgetni, anélkül, hogy leufóznának, akkor csatlakozz a Múltidéző találkozók blog Facebook csoportjához is, ahol kellemes hangulatban elcseveghetsz bármiről.

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!