hirdetés
kabosgyula_nyitokep.jpg

Magyar színészek, akiknek felforgatta az életét a történelem

Kabos Gyula, Szörényi Éva, Somlay Artúr. Volt, akinek származása, volt, akinek politikai nézetei miatt tört derékba ígéretes pályája.
Nyitókép: Magyar Fotóarchívum - szmo.hu
2014. december 02.


hirdetés

A magyar színjátszás történetében számos kiváló egyéniség tűnt fel, és kápráztatta el a közönséget a színpadon, majd később, a filmipar indulásával a mozivásznon is. Hiába voltak azonban tehetségesek, a napi politika sokuk életébe beleszólt; nem egy nagyszerű színész karrierjét törte derékba. Volt, aki börtönbüntetést kapott, volt, aki segédmunkásként dolgozott és évekig mellőzték, mások emigrálni kényszerültek, és sajnos volt közöttük olyan is, aki elkeseredésében öngyilkosságot követett el. Most három olyan színész sorsa álljon emlékeztetőül e szomorú időkre, akik a két világháború között váltak ismertté.

Kabos Gyula (1887-1941)

Csupán néhány évig forgatott hangosfilmeket, ám ezekkel örökre beírta magát a magyar filmtörténetbe. Egyike volt azoknak, akik kiválóan jelenítették meg koruk kispolgárait, a hétköznapi figurákat, egyszerű hivatalnokokat. A legendás komikus a két világháború közötti időben a magyar színházi élet és a filmipar egyik legfontosabb alakjává vált.

1887-ben Kann Gyula néven született, a Kabost később művésznévként vette fel. A hatgyermekes családban őt kereskedelmi iskolába járatták, de közben Solymosi Elek színiiskolájába járt, emellett esténként bokszedzésekre - e sportnak hagyománya volt a családban. Édesapja finoman szólva nem örült fia döntésének, és amikor az ifjú Gyula bejelentette, hogy színész lesz, szó szerint kiütötte. Kabos Gyula 1905-ben kezdett játszani; Szabadka és Nagyvárad után Budapesten, a Király Színházban.

VIDEÓ: Kabos Gyula telefonál - több film jeleneteiből összevágva

hirdetés

Az első világháború fájdalmas csapást mért a családjára, húszéves öccse soha nem tért vissza a frontról. Kabos Gyula ebben az időben a Nagymező utcai Fővárosi Orfeumban játszott, a színházaktól nem kapott szerepet. Nagyváradon próbált egy befektető segítségével varietészínházat nyitni, ám a város lakóinak elszegényedése és az egyre magasabb helyi adók miatt a vállalkozást fel kellett adni.

Kabos Gyula Budapestre visszatérve lett sztár. Figurái sokszor tragikomikusak. Kifejlesztett egy sajátos, csak rá jellemző, utánozhatatlan beszédmódot is. Miután az 1929 és 1933 között lezajlott világgazdasági válság a színházi életbe is begyűrűzött, az Operettszínházat bezárták, új igazgatót kerestek. A pályázók közül Kabos Gyulára esett a választás, aki személyes vagyonából is felajánlott a színháznak. Ismét rossz időben volt rossz helyen. A színház csődbe ment...

Kabos életében ugyanakkor új fejezet nyílt a hazai filmezés indulásával.

Először természetesen némafilmben szerepelt, közben színházi szerepeket kapott. A színpadon megmutathatta, mi mindenre képes: többek között a Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regényéből készült színdarabban nyújtott emlékezetes alakítást. A hangosfilm igazi népszerűséget hozott számára. A Hyppolit, a lakáj, a Lila akác, a Meseautó, a Köszönöm, hogy elgázolt, a Nászút féláron, a Három sárkány, A kölcsönkért kastély, vagy Az én lányom nem olyan egyszerűen nem lenne ugyanaz a film Kabos Gyula alakítása nélkül.

VIDEÓ: Éjjel a patikában:

1936-tól izraelita vallása miatt szélsőjobboldali támadásoknak volt kitéve, majd 1938-tól nyílt zsidóüldözés fenyegeti.

Az I. zsidótörvény után - amelyben maximalizálják az izraelita vallású személyek számát a közéletben - Kabos Gyula úgy érezte, tarthatatlanná vált a helyzete Magyarországon. 1939 januárjában az Egyesült Államokba utazott feleségével.

Amerikában sajnos nem találta meg a számítását. 1939-as első turnéja sikert hozott, ám az általa alapított színházat mégis be kellett zárni. 1941-ben egy kis színház előadásán a szívéhez kapott. Az orvosi tanács ellenére folytatta a próbákat, de több rosszullét is követte az elsőt. Végül Kabos Gyula mellőzötten halt meg 1941 októberében. Temetésén sokan részt vettek, de a sírfeliratot elrontották, Kobas név szerepelt rajta. Emiatt sokáig nem is találták kinti nyughelyét. Hamvait 1996-ban hozták haza, sírja most a Farkasréti temetőben van.

Szörényi Éva (1917-2009)

Schwáb Elviraként anyakönyvezték. Négy évesen Lers Elvira lett (anyai nagybátyja után), ám Szörényi Évaként (anyai nagyanyja, szörényi Reischl Elvira, később Szörényi Elvira után) lett egy ország kedvence a két világháború között. Pályája egyenesen ívelt fel. A budapesti születésű és igen tehetséges lány miniszteri engedéllyel kezdhette meg tanulmányait a Színművészeti Akadémián, ugyanis csak 16 éves volt. Évfolyamtársai között volt Fónay Márta, Básti Lajos, Gobbi Hilda, Horváth Ferenc, Móricz Lili és Király Kató is.

Szörényi Éva útja egyenesen a Nemzeti Színházba vezetett. 23 évig volt a színház tagja, és eljátszott mindent, amiről színésznő álmodhatott. A Szentivánéji álom Titániája volt a vizsgafeladata, megformálhatta Évát Az ember tragédiájában, Melindát a Bánk bánban, volt Cordelia a Lear királyban, Tünde a Csongor és Tündében, Desdemona az Othellóban. Később, az ötvenes években eljátszhatja többek között a Hamlet Opheliáját és a III. Richárd Lady Annáját.szorenyieva_fortepan_konok_tamas_id

A zöld nadrágos lovag című darabban, a Nemzeti Színházban, 1943-ban - Fotó: Fortepan.hu, idősebb Konok Tamás tulajdona

Színpadra lépésekor a filmipar is megtalálta, első átütő sikerét Csiky Gergely A nagymama című darabjából készült filmben aratta.

Olyan filmekben nyújtott emlékezetes alakítást, mint a Halálos tavasz, a Fűszer és csemege, a Jelmezbál, a Sárga rózsa vagy a Tavaszi szonáta.

VIDEÓ: A Noszty fiú esete Tóth Marival 1938-as feldolgozásában Kiss Manyival, Jávor Pállal és Gózon Gyulával

A második világháború és az azt követő évek nem befolyásolták pályáját. 1945 után a Nemzeti akkori igazgatója, Major Tamás idejében is megtarthatja szerepeit, és új jelentős alakítások is várnak még rá. 1952-ben Kossuth-díjat kapott. A történelem 1956-ban forgatta fel az életét; a színház forradalmi bizottságának tagja lett.

A forradalom leverése után férjével és három gyermekével Ausztriába menekült, onnan pedig az Egyesült Államokba távozott. Ott élte le élete második felét. Los Angeles lett az otthona, de a hazája Magyarország, az anyanyelve magyar maradt.

Szörényi Éva nem szakított végleg a színészettel; televíziós szerepet is kapott, ám soha nem volt kint olyan ismert és ünnepelt, mint itthon. A külföldön élő magyar közösség fáradhatatlan tagja volt, fontosnak tartotta anyanyelve megőrzését és a magyar kultúra ápolását. Költőkkel, írókkal tartotta a kapcsolatot, Máraihoz személyes barátság fűzte.

Kiérkezésük után nem sokkal színházat alapított, később szavalóesteket tartottak (Kanadában is), igyekezett minél több helyre eljutni, ahol magyarok éltek. Az 1956-os forradalom emlékét is hűen ápolta. Arnold Schwarzenegger és George W. Bush egykori elnök is ismerte és nagyra becsülte Szörényi Évát.

VIDEÓ: Szörényi Éva szavalja Babits Mihály költeményét a San Fernandói Református Egyház hangversenyén - 2003

A színésznő 93 évesen hunyt el, a Szent Ferdinánd Misszió temetőjében helyezték örök nyugalomra. Azt már soha nem fogjuk megtudni, itthon hogyan alakult volna a további pályája.

Somlay Artúr (1883-1951)

Somlay Artúr nevét hallva a mai néző az 1947-ben készült Valahol Európában című film Simon Péterére gondol, vagy az 1949-es Ludas Matyi Mohos professzorára, pedig pályája 1900-ban kezdődött, és legtöbb filmszerepe, színpadi alakítása a két világháború közti időszakra esik. A vasúti tisztviselő gyermeke nagy családban nőtt fel, hatan voltak testvérek, a családban sokáig nem nézték jó szemmel, hogy színész akar lenni.

A Vígszínház színiiskolája után több magyar nagyvárosban játszott, és a főváros legnevesebb színházaiban is fellépett, sőt, Bécsben és erdélyi városokban is szerepelt. Jellegzetes patetikus, erőteljes előadásmódja megkülönböztette a többi színésztől.somlay

Somlay Artúr fiatalon, a Nemzeti színészeként - Fotó: Oszk.hu

Színpadon és filmekben is szívesen foglalkoztatták a tehetséges fiatalembert.

A két világháború között elhalmozták filmszerepekkel: a Halálos tavaszban és a Fűszer és csemegében is játszott (akárcsak Szörényi Éva), emlékezetes filmjei voltak Az új földesúr, a Semmelweis, A Gyurkovics fiúk, a Haláltánc, az Egy asszony visszanéz, a Madách és a Szováthy Éva.

Az elismerést mégis az a pár év hozta, ami 1945 után telt el élete végéig. Kétszer is Kossuth díjat kapott, egyszer 1948-ban, másodszor pedig 1951-ben. A háború utáni filmművészet kiemelkedő alkotása, a Valahol Európában Magyarországon kívül is ismertté tették. A filmet ugyan a MAFIRT, az akkori állampárt filmgyára gyártotta le, de forgalmazása a világhírű rendező, Radványi Géza joga volt, aki bejárta a filmmel az akkori világot.

VIDEÓ: Részlet a Valahol Európában című filmből

Somlay Artúr a magánéletben is karakteres egyéniség volt. Hirtelen haragú, energikus emberként ismerték, aki gyakran állt jó ügyek mellé. Az ötvenes évek elején a budapesti "nem kívánatos személyeket" - nemesi származásúakat, vagyonos embereket, színészeket - vidékre költöztették, gyakran igen méltatlan körülmények közé. A fővárosból való kitoloncolásnak politikai és gazdasági okai voltak. Egyrészt el akarták távolítani az előző rendszer hivatalnokait, másrészt az így megüresedett lakásokat főként párthű embereknek juttatták.

A kitelepítés Somlay színészkollégáit is érintette. A színész nem nézte tétlenül, egyenként igyekezett érdekükben kiállni a Színházművészeti Szövetség elnökeként. Többször is megfordult Révai József akkori kultuszminiszternél, aki viszont egy idő után már nem fogadta.

Egy sikertelen látogatás után Somlay Artúr tehetetlenségében egy egész doboz altatót vett be, és alkoholt ivott rá. Halála megrázta kollégáit, ám öngyilkosságának körülményeiről sokáig nem lehetett beszélni.

Nyomj egy lájkot, ha tetszett a cikk!


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
biblia_vilaghaboru_northfoto.jpg

75 évvel a haláluk után derült ki két háborús hősről egy Biblia miatt, hogy barátok voltak

Hét héttel a világháború vége előtt lőtték le a nácik Németország felett azt a bombázót, amin a két fiatal őrmester szolgált.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 08.


hirdetés

1945-ben együtt halt meg két, a világ ellenkező pontjáról származó fiatal katona, de csak most derült ki egy véletlen folytán, hogy barátok voltak, írja a Daily Mail.

A két huszonéves katona barátságára egy kallódó Biblia derített fényt. A szent könyvet még két éve találta meg elhunyt nagynénje örökségét átnézve az 54 éves Alison Round. A Biblia egy bizonyos új-zélandi Morgan Swap tulajdona volt eredetileg, de ez a név teljesen ismeretlen volt a nőnek. Eldöntötte, hogy utánajár a rejtélynek.

Gyorsan kiderült, hogy Morgan Swap együtt szolgált a II. világháborúban az elhunyt nagynéni első férjével, Edward Finch-csel. Ahogy tovább kutatott a múltban, az is kiderült, hogy a fiatalok jó barátok lettek a háborúban, ráadásul együtt is haltak meg, alig néhány héttel a háború vége előtt.

A 22 éves Morgan Swap az új-zélandi légierőnél, míg a 20 éves Edward Finch a brit királyi légierő 153-as századánál szolgált a háborúban. A két őrmester együtt szállt fel annak a tíz Lancaster bombázónak az egyikére, amelyet 1945. március 16-án indítottak el London mellől a németországi Würzburg felé.

hirdetés

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
szegedi-boszorkanyper.jpg

Azért haltak máglyahalált, mert eladták az esőt a törököknek – a Boszorkánysziget borzalmas története

Az 1728-as szegedi boszorkányper volt az utolsó, ördögre hivatkozó tömeggyilkosság a magyar történelemben.
Tóth Noémi, Címkép: Wikipédia - szmo.hu
2020. május 05.


hirdetés

Tudjátok, miért hívják Boszorkányszigetnek Szeged egyik területét? Sajnos nem valami fiktív rémhistória ihlette a ragadványnevet, hanem a borzalmas tények.

1728. július 23-án egy tucat boszorkánynak kikiáltott polgárt kötöztek négyesével farönkökhöz, majd máglyán elégették őket.

Előtte azonban különféle tortúráknak tették ki őket. A pokoli olimpián volt vízpróba, ami lényegében a „meghalsz vagy meghalsz” elven működött: összefogták kezed-lábad, és bedobtak a vízbe. Ha ártatlan vagy, befogad a víz, tehát elsüllyedsz és megfulladsz, ha pedig bűnös, akkor kivet magából a víz és fent maradsz, de akkor meg azért égetnek el. Átélték a gyanúsítottak a tűpróbát is, ami hasonló logika mentén működött.

Ha az ördög rajtuk hagyta a bélyegét, akkor érzéketlen a bőrük az adott területen (az anyajegyeket és szőrtelen részeket is a sátán művének tulajdonították), ha meg jajveszékelt és vérzett, akkor ártatlannak találtatott, de sokra nem ment vele a szerencsétlen.

Tekintve, hogy Szeged városát előtte pestis, aztán az árvíz sújtotta, nem meglepő, hogy amikor a várt esőzés helyett szárazság, majd jégeső jött, kissé betelt a pohár a lakóknál. A tömeghisztériává fajuló gyanúsítgatások sorát Kökényné Nagy Anna bábaasszony indította el a városban.

hirdetés

Már ellene is folyt eljárás Makón, és sokan kétségbe vonták szakmai alkalmasságát is, miután meghalt a kezei között egy újszülött. A papok közben elterjesztették, hogy azért nem segít az esőért könyörgő istentisztelet, mert van, aki kiköpi a szent ostyát. Ezzel is gyanúsították az ismert bábát, aki ijedtében beárulta néhány ellenségét, hogy mentse az irháját (négy bába is volt a vádlottak közt).

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
Lunar_eclipse_of_2019_January_21_Belgium.jpg

Fény derült a titokra: hová tűnt a Hold az égről 900 évvel ezelőtt?

Az 1100-es évek elején hatalmas, kénfelhő terjedt el a Föld sztratoszférájában, elsötétítve hónapokra, de lehet, hogy évekre az eget. A tettes egy izlandi vulkán volt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 13.


hirdetés

E sötétség okára már korábban voltak bizonyítékok, mert a tudósok olyan mintákat találtak jégtakarók és gleccserek mélyén, amiket a vulkánkitörések produkáltak és megőrizték a kénrészecskéket. Ezek elérték a sztratoszférát, majd visszahullottak a Föld felszínére. A jég ugyanis rendkívül hosszú ideig meg tudja őrizni a vulkanikus tevékenység nyomait, csak az esemény pontos időpontját nem árulják el.

A kutatók korábban úgy vélték, hogy a kénes maradványokat az izlandi Hekla vulkán 1104-es kitöréséből származnak. Az 1500 méter magas tűzhányót „a Pokol kapujaként” is emlegetik. Hírnevét erősítette Jules Verne Utazás a Föld középpontjába című regénye, amelynek hősei e hegy gyomrába szállnak alá, hogy hihetetlen küldetésüket teljesítsék.

Egy új kutatás szerint azonban, amelyet Sébastien Guillet, a genfi egyetem paleontológusa vezetett, a kénüledékek Grönlandon 1108-09-ben kezdtek lerakódni, és ez a folyamat egészen 1113-ig tartott. Ugyanez volt megfigyelhető ugyanebben az időszakban az Antarktisz jégkéreg kronológiájában.

A csoport az okokat keresve átfésülte a történelmi dokumentumokat. Középkori feljegyzések után kutattak különös, sötét holdfogyatkozásokról, amelyek egybeeshetnek a nagyobb vulkánkitörések okozta sztratoszferikus köddel.

A NASA csillagászati visszaszámlálásai szerint 1100 és 1120 között összesen hét teljes holdfogyatkozást lehetett megfigyelni Európából. A 12. század elejéről származó angliai „Peterborough-i krónikában” egy korabeli szemtanú leírta, mi történt 1110. május 5-én. A beszámoló szerint a Hold fénye egyre kisebb lett, és ahogy az éj leszállt, teljes sötétség borult az égre, még a Hold körvonalai sem látszottak.

hirdetés

Sok csillagász vitatkozott azóta is ezen a rejtélyes jelenségen. George Chambers a 19. század végén állapította meg, hogy ez egy „fekete holdfogyatkozás” volt, amikor az égitest szinte teljesen láthatatlanná vált.

Bár az esemény jól ismert a csillagászat történetében, a kutatók eddig nem hozták összefüggésbe a sztratoszférába került vulkáni részecskékkel, holott ennek igen nagy a valószínűsége az új tanulmány szerint. Ha helyes az időzítés, a Hekla „ártatlannak” tekinthető. A gyanú most leginkább a japán Aszama vulkánra terelődik, amely 1108-ban óriási, hónapokig tartó kitörést produkált. Sokkal nagyobbat, mint 1783-ban, amelynek több mint 1400 halálos áldozata volt.

Egy korabeli japán hivatalnok így írta le az eseményt naplójában: „Lángolt a vulkán csúcsa, vékony homokréteg fedte a kormányzó kertjét, és a rizsföldek alkalmatlanná váltak a művelésre. Soha nem láttunk még ilyet az országban.”

A kutatók ősfák évgyűrűiben is bizonyítékot látnak, mert azok elvékonyodása arra utal, hogy abban az évben szokatlanul hideg volt az északi féltekén. Vannak történelmi dokumentumok arra is, hogy az 1109-1111 közötti éveket ítéletidő, rossz termés és nagy éhínségek kísérték, különösen Nyugat-Európa több vidékén. És bár ezek a vulkánkitörések a régmúltban történtek, az emberiséget sújtó szörnyű következményeket csak mostanában fedezi fel a tudomány és ezek intő jelek lehetnek a 21. századi embernek is – írja a a Sciencealert.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
auto-2.jpg

Borozgatás után szerezték meg az első magyar jogosítványt

Az ittas vezetést ugyanis csak 1905-ben tiltották meg. Tudtad, hogy a XX. század elején kötelező volt állandóan dudálni, és majdnem nálunk vezették be utoljára Európában a jobbra tartást?
Tóth Noémi - szmo.hu
2020. május 19.


hirdetés

Autót vezetni manapság már nem kiváltság vagy luxus, de ez nem volt mindig így. Ráadásul a régmúltban semmiféle szabályozás nem volt a sofőrökre nézve, nem beszélve a biztonsági előírások teljes hiányáról.

Lócitrom és a gépész urak

Az 1890-es években jelentek meg az első automobilok az országban. Az elsőt Hatsek Béla optikus, a későbbi Első Magyar Műszemgyár igazgatója, a másodikat a pezsgőgyáros Törley József vezette.

A XIX. században az omnibuszok sikerén felbuzdulva kiépült Budapesten a lóvasút-hálózat is, de hosszútávon nem vált be, mivel túl sok bűzzel, kosszal és patkódübörgéssel járt. Furcsa belegondolni, hogy majdnem kétszáz évvel ezelőtt a két lóval vontatott kocsikat a fővárosi Margit híd emelkedőjénél egy harmadik lóval húzatták fel az emelkedőn (ez volt az igazi buszpótló). A lóvasút intézménye a XX. század elején szűnt meg. Ugyanebben az időben írták elő, hogy csak az vezethet autót vagy motort, aki sikeres vizsgát tett annak használatáról. Ekkoriban országszerte mindössze harminc autó volt még csak regisztrálva.

A legenda szerint az első magyar vizsgázó jókedvűen, néhány pohár bor elfogyasztása után tette le sikeresen a vizsgát, ugyanis az ittas vezetést csak 1905-ben tiltották meg.

hirdetés

1912-ben megkezdődött a hivatalos képzés az Állami Sofőriskolában, kizárólag férfiak számára, és meglepően borsos áron. Akik itt végeztek, komoly szakmai tudásra és tekintélyre tehettek szert, és a „gépész úr” titulus is megillette őket.

A KRESZ bevezetésével lett kötelező a biztonsági öv

Egy 1910-es belügyminiszteri rendelet – az úgynevezett párizsi egyezmény – hatására vezették be a közúti táblákat, a rendszámtáblát és rajta a H betűt, mint Magyarország államjelzését. Ebben a törvénykezésben várták el minden sofőrtől, hogy járművét szerelje fel kürttel, valamint lámpákkal: elöl két reflektor, hátul a rendszámtáblát megvilágító enyhébb izzó volt előírva.

Ami a korai dudákat illeti, minden elindulásnál és kereszteződésben meg kellett nyomni, ahogyan erős forgalom esetén is rendszeresen használni kellett

(E cikk írója pedig épp azon gondolkozik, hogy az elmúlt évben akár egyszer is megnyomta-e az autója dudáját).

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!