hirdetés
knights-templar-460_785337c.jpg

Máglyán az utolsó templomos

Tudtátok, hogy a templomos lovagok egy ideig az Aranybullát is őrizték? Utolsó nagymesterüket 699 éve égették meg, miután a renddel is alaposan elbántak - de vajon mi köze ennek ahhoz, hogy péntek 13-a szerencsétlen nap?
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2013. március 19.


hirdetés

Tudtátok, hogy a templomos lovagok egy ideig az Aranybullát is őrizték? Utolsó nagymesterüket 699 éve égették meg, miután a renddel is alaposan elbántak - de vajon mi köze ennek ahhoz, hogy péntek 13-a szerencsétlen nap?

Szabó Anita cikke

1118-ban a Szentföldön Hugues de Payns vezetésével kilenc keresztes lovag elhatározta, hogy életét a Szentföld zarándokainak védelmére szenteli. Szegénységet, engedelmességet és cölibátust fogadva Krisztus szegény lovagjainak nevezték el magukat. II. Balduin jeruzsálemi király lakhelyül nekik ajándékozta a Jeruzsálem spirituális központjában, a Sion-hegyen elhelyezkedő egykori Salamon-templom egyik szárnyát. E miatt nevezték el őket templomos lovagoknak.

Hivatalossá a rend a Szent Sír-templomban letett ünnepélyes fogadalom után vált, 1119 karácsonyán. A pápa kivette a rendet a püspökök joghatósága alól, felmentette őket az egyházi tized fizetése alól, és engedélyezte számukra templomok építését valamint a káplánok választását. A templomos rend élén a káptalan által megválasztott nagymester állt. Ezt a tisztséget életük végéig töltötték be a kiválasztottak, akiknek csupán a kisebb jelentőségű ügyekben volt önálló döntési joguk, a legfontosabb kérdésekben kizárólag a káptalan beleegyezésével határozhattak.

hirdetés

Az Aranybulla - Forrás: Wikipédia

A káptalan a legfőbb vezetőkből és a szentföldi tartományok elöljáróiból állt és évente tartottak általános rendi gyűlést. A templomosok őrizték a Torinói leplet, 1222 után az Aranybulla egy példányát, Krisztus keresztjének és töviskoszorújának különböző szilánkjait, valamint Szent Bernát köpenyét és a legendák szerint őrzői voltak a Szent Grálnak és a Frigyládának is.

A templomos rend Magyarországon a 12. század második felében jelent meg. a középkori Magyar Királyság területén a templomosoknak, a rend 14. század eleji eltörléséig, tizennégy rendháza és közel 50 egyéb birtoka (földterülete, temploma, vára, városa, háza, halastava, stb.) volt. Nyugat-Európában illetve a Szentföldön természetesen jóval nagyobb befolyása volt a templomosoknak.

Már az 1150-es évektől kezdve elkezdett ömleni a pénz és az egyéb adományok a templomosok felé, számos főúri végrendeletben jelölték meg őket kizárólagos örökösként. A felajánlott anyagi javakat nyugodt szívvel elfogadhatták, hiszen a szegénységi fogadalom csak a személyekre vonatkozott és nem a rendre. Európa szerte kastélyok, földek, egyéb ingóságok tömkelegét íratják így rájuk. A felhalmozott vagyonnal rendkívül okosan gazdálkodtak, rendházakat, erődítményeket, várakat és kastélyokat építettek a Szentföldtől Portugáliáig.

A XIII. század második felére elképzelhetetlen mértékű befolyásra tettek szert. Olyan kötelezvények, váltók és hitellevelek tulajdonosaivá váltak, amelyek aláírói között uralkodók, európai főnemesek és más befolyásos emberek szerepeltek. A század végére odáig fajultak a dolgok, hogy a francia udvar teljes költségvetésének megfelelő adóslevelet birtokoltak.

A 23. egyben utolsó nagymester a rend élén Jacques de Molay fiatalkori éveiről szinte semmit sem tudunk, a feltételezések szerint a burgundiai Molayban született, köznemesi család sarjaként és 21 éves kora körül ütötték lovaggá. 1291 őszén az egyik gyűlésen Molay a rend megreformálása mellett saját magát javasolta leendő nagymesterül. 1292-ben az előző Nagymester halála után, komoly ellenfél híján meg is választották a tisztség betöltésére.

1293 tavaszán a Szentföld visszahódítását tűzte ki célul maga elé, aminek eléréséhez komoly kapcsolatokat épített ki Európa uralkodóival. Elsődleges célja Ciprus és a rend megerősítése volt. 1299 és 1303 között a Mamelukok elleni új hadjárat megszervezésének szentelte idejét. Tizenhat flottából álló hajóhadával II. Henrik ciprusi király vezetésével megszállták ugyan az egyiptomi-szír partszakaszt, de komolyabb eredmény nélkül kellett visszatérniük Ciprusra.

Egy szóbeszédre alapozva, mely szerint a templomosok vétkesek eretnekség, szodómia, pogány szertartások, istenkáromlás, bálványimádás vádjában, ezekenn felül a Sátánnal is cimboráltak, IV. Fülöp francia király parancsot adott ki, és 1307. október 13-án, pénteken egyetlen éjszaka leforgása alatt Franciaország szerte lefoglalta a rend vagyonát és bebörtönöztette a tagjait. Fülöpöt a templomosok vagyonának megszerzése vezérelte.

Carlos Fonseca - ilustrato.com

Azért fogta perbe a templomosokat, mert az angolok ellen viselt háború következményeként jelentős adósságot halmozott fel és a sors fintoraként éppen a rend volt a legfőbb hitelezője. A Templomosok szabályos bankrendszert tartottak fenn Európában és a két évszázad alatt mérhetetlen vagyont halmoztak fel. Gazdagságuk okozta egyben a vesztüket is. Az elfogott lovagokat kegyetlenül megkínozták, hogy saját magukat és egymást terhelő hamis tanúvallomásokat csikarjanak ki belőlük. Azokat, akik nem írták alá a vallomásokat máglyára küldték.

Jacques de Molayt is Párizsba csalták ahol börtönbe záratták. 1312. március 12-én V. Kelemen pápa a Vienne-i zsinaton feloszlatta a lovagrendet. Párizsi központjukat pedig megsemmisítették. Az eretneknek nyilvánított nagymestert 1314 március 18-án, 7 év börtön után máglyahalálra ítélték a koholmányok alapján. Jacques de Molay-t, a Templomos Lovagrend utolsó ismert nagymesterét Párizsban, a Notre Dame székesegyházzal szemben, a Zsidók szigetén elevenen elégették.

Carlos Fonseca - ilustrato.com

A legenda szerint Molay nagymester a máglyáról megátkozta Szép Fülöpöt, Kelemen pápát és Nogaret-t kancellárt, hogy hamarosan követni fogják. Mindannyian elhunytak egy éven belül. A király 33 nappal élte túl Molay-t, utódai pedig 33 éves koruk előtt meghaltak: a babonások ebben krisztusi jelet láttak. Ám Fülöp királynak még így is voltak leszármazottai, akik hosszú életet éltek: X. Lajos, V. Fülöp, IV. Károly francia királyok, valamint Izabella angol királyné.

A templomos birtokok zöme a francia király és a többi lovagrend, főként a Johanniták kezébe került. A per során elhangzott vallomások alapján, és a rendet körülvevő, zártságából fakadó misztikum miatt számos legenda született állítólagos tevékenységükről, melyek nagy hatással voltak a szabadkőművességre is. Állítólagos elrejtett kincseiket pedig a mai napig kalandorok tucatjai keresik szerte a világban.

Ha érdekes volt a cikk, nyomj egy lájkot!


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
karora_ck.jpg

Ezekkel a karórákkal menőztek, akik a 70-es években születtek

Az NDK-s mutatós órák mellett természetesen a klasszikus japán és egyéb kvarcórák, amelyek az ébresztéshez különböző zenéket játszottak le.
Forrás: Játékmúzeum blog - szmo.hu
2020. november 16.


hirdetés

Egy virtuális Játékmúzeum azoknak, akik kedvelik a nosztalgiát és érdeklődnek a 60-as, 70-es vagy 80-as évek régi játékai iránt.

Már megszokhattátok, hogy időről-időre olyan nosztalgikus témákkal is igyekszem foglalkozni a blogon, ami nem feltétlenül a játékokkal kapcsolatos, viszont a gyerekkorunkat mindenképpen meghatározta.

Ilyen téma volt a televíziós műsorokkal foglalkozó sorozat, a zenékkel, reklámokkal, újságokkal foglalkozó sorozat is.

A mai téma egy kicsit furcsának tűnhet egy mai fiatal számára, de úgy gondoltam érdemes egy bejegyzést szentelni az órákra is.

Az órákra, amelyek akkoriban nem egyszerű időmérő eszközök voltak számunkra, hanem sokkal inkább vágyott tárgyak, sőt sok esetben státusszimbólumok is.

Aki a 70-es, 80-as években volt gyerek, azok számára ismerős lesz a ma bemutatásra kerülő órák többsége, hiszen egészen biztosan volt valamelyik haverunknak, osztálytársunknak vagy esetleg nekünk is ilyen óránk. Vágjunk is bele a nosztalgiázásba!

hirdetés

1.

Aki a 70-es években született az elsőként a mutatós karórákkal találkozott. Ebből általában a szovjet gyártóknak köszönhetően voltak gyerekeknek készült karórák is. A gyakoribb az egyszerű számokkal ellátott számlappal készült változatok voltak, de természetesen beszerezhetőek voltak különböző rajzokkal díszített változatok is.

Ezek még felhúzósak voltak, így minden reggel vagy este a tulajdonosnak akkurátusan fel kellett azt húznia, hogy ne hagyja cserben az órája.

2.

Még mindig a felhúzós karórák világánál tartunk, amikor a sokkal vagányabb Miki Egeres karórát mutatom meg nektek. Ez már valamivel komolyabbnak számított az én gyerekkoromban mint a szovjet kisórák, de ez nem a véletlen műve volt.

Miki egér kezei voltak a mutatók, amelyek az éppen aktuális időt mutatták. Mindig nagy csodálattal néztük azt, akinek ilyen órája volt, hiszen valószínűleg valami nyugati rokontól kapta. Itthon az ilyesmi akkoriban elérhetetlen kincs volt. Manapság néha feltűnik egy-egy ilyen óra valamelyik aukciós oldalon, de általában elég gyorsan talál új gazdára.

3.

A képen egy NDK-ban gyártott karórát láthattok, ami maga volt akkoriban a megtestesült vagányság. Az órát a Ruhla készítette és kicsit nagyzolósan Ruhla Digital volt a neve. Természetesen ez nem digitális óra volt, hanem még mindig a felhúzós szerkezettel ellátott szokásos karóra.

A különlegességét a számlap jelentette, amin egy mezőben az órát, míg a másik mezőben a percet tudtuk leolvasni. Több színben is gyártották és ilyen bizony még nálunk is volt a családban, mégpedig a bátyámnak.

4.

A kvarcórák forradalma lényegében ezzel a stílussal vette kezdetét. Ezek az órák már valóban kvarcórák voltak és elemmel működtek. Itt már nem kellett vesződnünk a felhúzással, mindössze arra kellett figyelmet fordítani, hogy az elem ne merüljün le.

Az első daraboknál még csak akkor vált láthatóvá a számlap, ha a tulajdonos megnyomott egy gombot, de ekkor tündöklő piros színben láthattuk a számokat. Az elemek ezekben az órákban nem húzták túlságosan sokáig, de ez senkit nem zavart akkoriban, mint ahogy az sem, hogy tűző napsütésben szinte lehetetlen volt leolvasni a pontos időt.

5.

És elérkeztünk ahhoz az órához, amire mindenki nagyon jól emlékszik. Ezek voltak a klasszikus kvarcórák, amelyek az ébresztéshez különböző zenéket játszottak le.

Ilyen órákat a legnagyobb gyártóktól kezdve a legkisebb távol-keleti cégek is készítettek, így találkozhattunk a Casio mellett mondjuk Montana, Piratron, Kessel márkájú órákkal is. Tanáraink gyűlölték ezeket az órákat, amelyek gyakran zavarták meg a tanítást - nem is teljesen véletlenül.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
csonka_janos-1.jpg

Hat magyar zseni, aki megváltoztatta az autók történelmét

Henry Ford, Ferdinand Porsche és a Bentley fivérek – az autóipar úttörőinek nevét máig őrzik az általuk alapított gyárak. Kevesebben tudják, hogy az iparág fejlődéséhez magyar származású mérnökök is döntően hozzájárultak.
HISTORY, Fotók: Wikimedia Commons - szmo.hu
2020. november 27.


hirdetés

A HISTORY televíziócsatorna új sorozata – Autók, amelyek megváltoztatták a világot – két rivális német mérnökkel kezdődik. Az autók felemelkedésének első mérföldköve az volt, amikor Karl Benz és Gottlieb Daimler a belső égésű motor megalkotásával lerakta az alapjait az egyéni mobilitás forradalmának.

A következő epizódok elemzik az autózás történelmét meghatározó társadalmi és technológiai folyamatokat. Ebben a történetben magyar származású mérnökök is fontos szerepet játszottak. Noha a HISTORY sorozata nem rájuk koncentrál, érdemes áttekinteni az autóipar legfontosabb magyar pionírjait.

A karburátor születése

Az első benzinmotoroknál még felületi porlasztást alkalmazták, így csak hozzávetőlegesen sikerült jó benzin-levegő keveréket előállítani az égéstérben. Ezt a problémát hidalta a Ganz gyár két munkatársa, Bánki Donát és Csonka János műegyetemi professzor találmánya, a porlasztó, vagyis a karburátor. Ötletét a legenda szerint egy körúti virágáruslány adta, aki kézi vízporlasztóval locsolta a virágokat. Hogy ez igaz-e, nem tudjuk. Mindenesetre a találmánnyal a benzinmotor megbízhatóan működő erőgép lett. A szabadalmi kérelmet 1893-ban adták meg, mintegy fél évvel megelőzve a német Wilhelm Maybachot.

Csonka János

Mint Makó Detroittól

hirdetés

A szegény makói parasztcsaládba született Galamb József már az iskolapadban elhatározta, hogy autókkal akar foglalkozni. Előbb ösztöndíjjal Németországba került, majd összespórolt pénzéből Amerikába utazott, hogy megtekinthesse az 1904-es St. Louis-i világkiállítást. Ezután Detroitban telepedett le, ahol felfigyelt rá Henry Ford. A Fordnál – többek között a szintén magyar Eugene Farkassal – Galamb vetette papírra a T-modell terveit. Az első futószalagon gyártott jármű igazi népautó lett, húsz év alatt 15 milliót adtak el belőle. A tervezés során Galamb több újítást is bevetett, az ő találmánya volt például a bolygóműves sebességváltó.

Galamb József

Az áramvonalak atyja

Az első autók szögletes, lovas kocsira emlékeztető karosszériával készültek. Az aerodinamika tudományát egy monarchiabéli mérnök hozta be az autóiparba. Járay Pál magyar zsidó családban született Bécsben, Prágában tanult, majd a híres Zeppelin gyárban léghajókat tervezett. Az I. világháború után felépítette a világ akkori legnagyobb szélcsatornáját, majd a gépkocsik felé fordult. Svájcban telepedett le, ahol megnyitotta karosszéria-tervező irodáját. Bevezette az „áramvonalas autó” fogalmát, elveit egyre több autógyár kezdte alkalmazni az Auditól a Bugattiig, a Mercedestől a Maybachig. Az igazi sikert a Tatra márka hozta meg számára, amely még a ’60-as években is gyártott Járay-karosszériával autókat.

Járay Pál

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
pixa-dohany.jpg

Eltűnt illatok nyomában – a pestisjárvány elleni védekezésre használt illatoktól a dohány illatáig minden „történelmi szagot” össze akarnak gyűjteni

Elmúlt korok európai illatainak enciklopédiáját akarja létrehozni egy nemzetközi kutatócsoport.
MTI, fotó: Pixabay - szmo.hu
2020. november 20.


hirdetés

Az Odeuropa elnevezésű nemzetközi projekten brit és más európai tudósok, történészek és mesterségesintelligencia-szakértők dolgoznak. A 2,8 millió euróval támogatott kutatás az egykor ismerős, de mára már eltűnt illatok azonosítását, ha szükséges újrateremtését tűzte ki célul. Az illattárba a 16. századtól a 20. század elejéig gyűjtik az aromákat.

"Amint belemélyedünk az 1500-as évektől Európában megjelent nyomtatott szövegekbe, rengeteg utalást és leírást találunk bennük a különböző szagokról, a vallással kapcsolatos illatokról, például a tömjénről, vagy akár a dohány illatáról"

- mondta el William Tullett, a cambridge-i Anglia Ruskin Egyetem tudósa, az Odeuropa kutatócsoport tagja, a 18. századi Anglia illatairól készült könyv szerzője.

A hároméves projekt januárban induló első lépéseként olyan mesterséges intelligenciát akarnak kifejleszteni, amely segít a hét nyelven írt történelmi szövegek áttekintésében, valamint a szagok és azok kontextusának leírásában és a képeken ábrázolt illatokkal kapcsolatos részletek észlelésében.

hirdetés

Az összegyűjtött információkat az európai illatok online enciklopédiájának létrehozásához használják fel. Ebben megtalálhatóak majd bizonyos szagok, de rávilágítanak különleges szagokhoz kapcsolódó érzelmekre és helyszínekre is.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
sicc-osszes-kalandja.jpg

Sicc: Hogy lett egy amerikai macskából Magyarország kedvence?

Sicc történeteit Kálmán Jenő szedte szellemes rímekbe, és Tankó Béla kedves rajzaival lopta be magát egy ország szívébe. A foglalkoztató Sicc-könyveket pedig Karinthy titkára, a rejtvénykirály Grätzer József találta ki.
Tóth Noémi, Címkép: Régikönyvek - szmo.hu
2020. november 24.


hirdetés

A régi magyar mesekönyvek örökérvényű színfoltját jelentik a Sicc-kötetek. Több generáció nőtt fel a legendás vers-meséken, amelyek szókimondó humorán mindig a felnőttek kacagtak hangosabban. Mindezt Kálmán Jenőnek (1885-1968) köszönhetjük, akiről kevésbé köztudott, hogy előtte a magyar kabaré műfaját alapozta meg hazánkban. Az is eléggé érdekes élettörténeti mérföldkő volt, amikor frontszolgálat után Jenő egy szibériai hadifogolytáborban színitársulatot szervezett, rendszeres fellépésekkel.

Siccet, a fekete-fehér cicát sokan hungarikumnak hiszik, holott eredetileg amerikai, és Felix névre hallgat.

A Bibliotéka Kiadó vásárolta meg a nyugaton befutott képregény jogait a két világháború között, utána kapta a magyar nevet.

Az eredeti jog Pat Sullivan (1887–1933) ausztrál-amerikai karikaturista, úttörő animátor és filmproducer tulajdonában volt, akit a Felix the Cat című néma rajzfilmek gyártása tett világhírűvé. Akkor tört derékba a karrierje, amikor megjelentek a hangos Mickey Mouse rajzfilmek, ő pedig túl sokáig halogatta, hogy hangsávot tegyen Felix alá. Sajnos Sullivan nem volt éppen gyerekbarát figura: kőkemény alkoholista volt, ráadásul börtönben is ült egy 14 éves kislány megerőszakolásáért.

Kálmán Jenő szellemes négysorosaival sokkal nívósabbá vált a magyar változat, mint az eredeti – nem versbe szedett – képregény. Nem beszélve Tankó Béla (1885-1982) bájos, szerethető rajzairól, amelyek már a hazai közízlésnek lettek kitalálva. Megelevenedett színes tollai nyomán a szeleburdi macska nagy ellensége, Róka Rudi, illetve Sniff, a vizsla és Hápi kacsa egyaránt.

Kálmán Jenő (1885–1968)

A mesekönyveknek nagy sikere lett Magyarországon, amely annak is szólt, hogy friss, laza hangnemet ütöttek meg a rímek: nyoma sem volt bennük a megszokott sémáknak. Például a Sicc Meseországban című történetben Sicc nem várja tétlenül, hogy majd holmi csókra felébredjen Hófehérke, hanem megragad egy új divatlapot, hiszen

hirdetés

„…nincs olyan nő, ki föl nem ébred / új divatról hogyha szó van. /- Muti!- Sikolt Hófehérke, / és felül a koporsóban.”

Kálmán Jenő annyira örült a várakozásokat felülmúló sikerének, hogy egész életében sorra gyártotta a Sicc-életművet, illetve diafilmeket és kifestőket is készített belőlük.

A fentiek nem összekeverendők a szintén Sicc névre hallgató – Szórakoztató időtöltések, cseles csalafintaságok alcímű – könyvekkel, amelyek Grätzer József (1897-1945) munkáját dicsérik. Rengeteg gyermek otthoni szórakozását jelentették ezek a kötetek, hiszen a bennük rejlő feladványokhoz csupa olyan dologra volt szükség, amelyek minden háztartásban fellelhetők voltak.

A szerző fantáziája nyomán egy egész ifjúság tudta, hogy megannyi izgalmas dolgot lehet kezdeni egy bottal, doboz gyufával, pohárral vagy papírral egyaránt.

Grätzer József arról volt ismeretes, hogy szenzációs keresztrejtvényeket készített: majdnem 150 rejtvényújság konkrétan belőle élt. Már amelyik nem csak plagizálta, azaz szó és fizetség nélkül ellopta a munkáit. Erről egy anekdota is fennmaradt: egyszer egy újság feladványában a „Grätzertől lopva” szöveg rajzolódott ki a megfejtéskor, a tanulságos eset után azonban érdekes módon mindig kifizették őt.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!