hirdetés
madarmentes_ck.jpg

Madármentő akció 1931-ben: amikor repülővel szállították a fecskéket a telelőhelyükre

György Sándor írása a Napi Történelmi Forrás online magazinban, Címkép: Pixabay - szmo.hu
2019. október 05.


hirdetés

A cikkből megtudhatjuk azt is, hogy

“A fecskék szállítási díja kilónként három pengőbe kerül. A szállítási költségekre egyelőre csak kevés adomány érkezett be, úgyhogy a pénzt Follért Károly előlegezte.”

(Forrás: Budapesti Hírlap 1931. október 6. 5.)

Ez az összeg látszólag nem tűnik nagynak, főleg úgy, hogy egy fecske tömege 16-22 gramm között mozog alapjáraton, és esetünkben az átlag jó eséllyel az alsó érték környékén mozgott, még a feltáplálás után is. Budapestről ekkor 5000 fecske indult útnak (Bécsből Velencébe volt 25 000-es szállítmány is), ami 80 kilót tett ki, persze a dobozok súlya nélkül. Az összeg csak a madarak súlyára vetítve 240 pengő, ami akkoriban körülbelül egy öttagú munkáscsalád megélhetésre volt elég. Egy “átlagos” hivatalnok 115 pengő körül keresett, a tanársegédek fizetése 170-230 pengő között mozgott, egy fémipari szakmunkás heti 50 pengőt keresett Budapesten.

szerint a cikk szerint csak Ausztriából több mint százezer fecskét vittek Olaszországba. (Pesti Hírlap 1931. szeptember 27. 5./Arcanum Digitális Tudománytár)

Látható, hogy világválság ide vagy oda, nagyon komoly erőforrásokat mozgattak meg a szárnyasok érdekében; a fagyoskodó, fáradt madarakat önkéntesek fogták be, a vasút ingyen fuvart biztosított, majd úgy repülhettek délre, hogy se az elemekkel, se a navigációval nem kellett foglalkozniuk.

A Magyar Madártani Intézet pár nappal később közleményben köszönte meg a lelkes önkéntesek segítségét, megemlítve, hogy “valóságos telefonostrom alá vették a Madártani Intézetet, hogy szakszerű tanácsokat kérjenek és kapjanak a módozatokról, amelyekkel az ittrekedt fecskéken segíteni lehet.” Kiemelték, hogy rengetegen adományokkal segítették munkájukat. (Forrás: Debreceni Újság 1931. október 9. 2.) A Budapesti Hírlap a Tolnában rekedt fecskék sorsáról számolt be először; volt, ahol a természet megoldotta a problémát.

“A tolnamegyei Uzdon százával hulltak le a vándorfecskék. Több nagyobb birtokos gazdaságában, de egyes kisgazdáknál is összeszedték őket és a meleg istállókban helyezték el, ahová a rossz idő miatt rengeteg légy is bemenekült, tehát bőségesen volt eledel. A jóllakott és felmelegedett madarakat háromnapi pihenő után ezrével bocsátották útnak és azok vidám csicsergéssel repültek tovább dél felé.”

Fecskefészek és lakói. Fotó: Pixabay

A lap emellett gyakorlati tanácsokat is közölt, hogy mi a teendő, ha az olvasó megfáradt, fázó fecskékkel találkozna:

“a tartós nélkülözéstől leromlott állapotban tömegesen a lakásokba menekült fecskékért alig tehetünk egyebet, minthogy a lakás fűtésével konzerváljuk erejüket az időjárás javulásáig (…) mesterséges táplálással csupán egyes vagy kis számú fecskén segíthetünk a következő módon: a madarat vattával bélelt dobozban a tűzhely szélén állandóan melegen tartva, finom, csipesszel apró nyershúsdarabokat, Keményre főtt tojás-fehérjét vagy lisztférgeket tömünk szájába. A bélhurut megelőzése vagy gyógyítása céljából tanácsos néhány húsdarabot ételolajba mártva beadni. A táplálást mindaddig folytatjuk, amíg a madár hasa és mellizomzata a normális teltséget mutatja, ami többnyire három nap alatt elérhető és a madár kedvező időjárás esetén már szárnyára bocsátható.”

(Forrás: Budapesti Hírlap 1931. október 1. 9.)

A debreceni lap október 11-én közölt egy beszélgetést Nagy Jenő ornitológussal, amelyben olyan kérdések is felmerültek, hogy vajon tavasszal hazatalálnak-e a géppel szállított fecskék, vagy a “luxusutazás” teljesen összezavarja tájékozódásukat. Az ornitológus szerint a szállított madarak többsége telelőhelyén pusztul majd el, mert eleve legyengülten érkeztek, de arról nem szól, hogy tájékozódásukra milyen hatással lehet az utaztatás. Hozzátette, hogy minderről csak találgatások vannak, biztosat csak akkor lehetne tudni, ha a kivitt fecskéket gyűrűzték volna, de erre érthető módon nem került sor.

A szakértő másban is árnyalta a képet, azzal, hogy az amúgy is kimerült madarak jelentős része nem élte túl a vasúti szállítást – az osztrákok 10%-os veszteséget említettek, Nagy Jenő 50-80%-ot – amit csak nehezített, hogy a fecskéket szinte lehetetlen etetni, mert repülő rovarokkal táplálkoznak. Mindent egybevetve Nagy Jenő pozitívumként értékelte a madármentő akciót, egyrészt a társadalmi összefogás miatt, másrészt mert így nagyobb figyelem irányult a madarakra és a velük foglalkozó szervezetekre is. Ironikus módon az interjú készítésének idejére

“…az idő megjavult, az itt rekedt fecskéink megerősödtek és most már vígan vonulnak dél felé. Itt Debrecenben is lehet látni nap-nap után hogv délutánonként 10—20. 50—100 főnyi fecskecsapatok mennek délre.”

(Forrás: Debreceni Újság 1931. október 11. 5.)

Noha a fecske-ügy október elejére nagyrészt lecsengett, még 20-án is találkozhatunk olyan hírekkel, amelyek Magyarországon rekedt és elszállításra váró fecskékről szólnak.

Elszállításra váró fecskék Szárazdon és Keszőhidegkúton (Budapesti Hírlap 1931. október 20. 8./Arcanum Digitális Tudománytár)

Külön érdekesség, hogy a madármentés nagyon hamar bekerült a tananyagba is; a Néptanítók Lapjának október 15-i számában található egy írás, amely az elmélet és gyakorlat összehangolására példaként az újságok használatát mutatja be. Szemléltetésként a Pesti Hírlap ausztriai fecskementős cikkeit használták fel, illetve ajánlották megvitatásra családi beszélgetések, illetve opcionálisan tanórák keretében.

A cikk lábjegyzeteként olvashatjuk, hogy csak a nyomdába adás után értesültek arról, hogy Magyarország is bekapcsolódott az akcióba. Külön érdekes az a fejtegetés, amely az újságcikk(ek) gyerekekre gyakorolt hatását mutatja be, esetünkben úgy, hogy felkelti érdeklődésüket a fecskék, és ezen keresztül az állatvilág, valamint az állatvédelem iránt.

“A gyermekek kérdezgetnek, a szülők pedig felelnek s így lassankint tisztázódik a gyermekek előtt a fecskék egész élete, szeptembervégi szerencsétlensége. S ennek az újsághírnek alapján természetes alakban történő beszélgetésnek megvan a maga nevelői értéke. Tegyük fel, hogy azok a gyermekek ismerik már a fecskét. Tudják, hogy az télire elvándorol tőlünk, hogy csak nálunk fészkel s itt nevel kicsinyeket. S vájjon ezt a kevés tudást, kevés érzelmi vonatkozást mennyivel mélyítette, erősítette ez a felolvasott újsághír?… Sokkal, nagyon sokkal. Mélységes hatást gyakorolt ez a gyermekek lelkére. S ezt a hatást a lélek tovább göngyölgeti s okvetetlenül feldolgozza. Sok-sok érzelmi szállal kapcsolja ez az újsághír a fecskét a gyermek gondolat- és érzelemvilágához. Érdeklődése a fecske felé irányul. Megérzi belőle, hogy a fecskét az emberek szeretik, védik s ha bajban van, segítenek is rajta. Nem látja, de az újsághír nyomában elképzeli és átéli az ausztriai fecskék szomorú helyzetét. És elképzeli, átéli a fecskéket megszánó lakosoknak, a rendőrségnek a fecskék iránti szeretetéből, gyengédségéből fakadó jócselekedetét is. Az elképzelés meg átélés közben megjelenik a fecskék iránti érdeklődés s ezzel kapcsolatban a szánalom érzete is a gyermek lelkében.”

(Forrás: Néptanítók Lapja 64. évf. 20. szám (1931. október 15.) 12.)

A magyarországi fecskementő akció megmutatta, hogy összefogással, kis odafigyeléssel és a ma divatos kifejezéssel élve mikroadományokkal is rengeteget lehet segíteni, főleg ha ebben partnernek bizonyulnak a nagyobb és/vagy állami cégek is. Látható az is, hogy Herman Ottó erőfeszítései nem vesztek kárba, még ha a “fecske-hadművelet” kissé feledésbe is merült. A fecske-kérdésnek napjainkban is komoly szerepe van, sokan aggódnak a populáció csökkenése miatt, és vannak, akik biztosra veszik a madárfaj gyors kihalását – reméljük tévednek.

A cikk a Napi Történelmi Forrás és az Arcanum Digitális Tudománytár együttműködésében készült

Ha a tankönyveken kívül is érdekelnek a nem mindennapi történelmi pillanatok, a Napi Történelmi Forrás lesz a legjobb választás. És ha mindezt támogatni szeretnéd, ITT megteheted.

KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
regesz.jpg

Magyar vonatkozású régészeti leletek kerülhettek elő a Kaukázusból

A magyar őstörténelemhez kapcsolható sírokat találtak.
MTI - szmo.hu
2019. október 18.



Valószínűleg a keleti magyar őstörténelemhez kapcsolható sírokat tárt fel egy magyar és orosz régészekből álló kutatócsoport Oroszországban, a Kaukázus észak-nyugati előteréhez tartozó Anapa város melletti Andrejevszkaja Scsel lelőhelyen végzett ásatás eredményeképpen - közölte M. Lezsák Gabriella és Gáll Erwin régész.

A közlemény szerint a Magyarságkutató Intézet finanszírozásával megvalósult ásatás M. Lezsák Gabriella szervezésében, Gáll Erwin, Andrej Novicsihin, Andrej Baranjuk, Ruszlan Szhatum, Roman Prokofjev és Konstantin Krutogolovenko régészek együttműködésében zajlott októberben.

A lelőhelyről korábban már néhány, a Kárpát-medencéhez köthető szórványleletet, például palmetta-mintás lemezes hajfonatkorongot, tarsolylemez-töredéket, aranyozott bronz keresztvasú szablyát, hasított palmetta-díszes övdíszeket közöltek az ásatást vezető régészek.

"A temetkezési szokások és anyagi kultúra (Ny-K tájolás, edények, fegyverek, köztük szablya, nyílcsúcsok), szoros kapcsolatot mutatnak az Etelközből ismert, 9. századi magyarnak meghatározott Subbotyici-régészeti temetkezési horizonttal. A kutatók a feltárt temetkezéseket sokrétű elemzésnek fogják alávetni (genetikai vizsgálatok, stronciumizotóp-elemzések, radiokarbon kormeghatározás), és a következő években a kutatást tovább kívánják folytatni a lelőhelyen. A genetikai kutatásokat a Magyarságkutató Intézet Genetikai Kutatóközpontja végzi. Az ásatás jelentőségét az adja, hogy a jelenlegi magyar régészeti kutatás számára többnyire fehér foltnak számító területen elsőként valósult meg közös magyar-orosz régészeti feltárás" - áll a közleményben.

Fotó: illusztráció


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x

hirdetés
szemet.jpg

A műanyag szatyrok feltalálójának fia azt nyilatkozta: apja környezetvédő volt

Az volt a célja, hogy ne vágjanak ki annyit fát, és hogy az emberek viszonylag tartós, többször használható táskákkal járják a boltokat.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 20.



A BBC készített egy összeállítást a manapság talán leggyűlöltebb tárgyakról: a műanyag zacskókról. Az egész azért érdekes, mert két ritkán hallott információ is szerepel a videóban. Az egyik, hogy a papírzacskók sem éppen "bolygóbarát" döntések, és az, hogy a műanyag zacskók feltalálója annak idején éppen azért alkotta meg a plasztiktáskákat, hogy megmentse a Földet.

A riportban Isabele Key, a klímaváltozás egyik szakértője is megszólal, aki azt mondja: amikor a műanyagok kerülnek szóba, akkor egy adott folyamat végére, a nehezen lebomló szemétre fókuszálunk.

Ám amikor a papírzacskók kérdést vizsgáljuk, érdemes a folyamatok elejét figyelembe venni, így kiderül, hogy a könnyen lebomló papírszatyrok ára rengeteg fa kivágása.

Így lesz a papírzacskó vásárlása egy kevéssé klímatudatos döntés.

Raoul Thulin, akinek édesapja találta fel a műanyag zacskókat, úgy fogalmazott: apja nagyon bizarrnak tartaná, ha megtudná, hogy manapság az emberek csak úgy eldobják a műanyag zacskókat, hiszen ő éppen a papírnál strapabíróbb, környezetbarát megoldásokat keresett. Célja az volt, hogy ne vágjanak ki annyit fát, és hogy az emberek viszonylag tartós, többször használható táskákkal járják a boltokat.

Gustaf Thulin tehát környezetvédő volt, akinek meg sem fordult a fejében, hogy egy-egy zacskót csak egy alkalommal használnak majd az utána következő nemzedékek.

Hiába találták már fel a műanyag zacskókat az ötvenes években, a vásárlók körében még jó ideig a papír volt kedveltebb, az 1980-as években az amerikai szatyorpiacon 25-75 százalék arányban osztozott a műanyag és a papír, de az 1990-es évekre ez megfordult, és a nejlonzacskó került ki győztesen az eldobható szatyrok csatájából. Ma már a textilből készült szatyrok a divatosak, ám a megszólaló szakemberek szerint azok sem nevezhetők tökéletes döntésnek, hiszen előállításuk sok energiával és rengeteg víz felhasználásával jár, szemben például a műanyag zacskókéval.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
britannia1.jpg

Elképesztő élet zajlott a Britannia Szállóban a Teréz körúton - mindenki oda járt, aki számított

Itt indult Móricz Zsigmond kezdeményezésére a Nyugat című lap irodalmi-kulturális szalonja olyan nevekkel, mint Babits, Kosztolányi vagy Karinthy.
Mr. Foster írása a Mr. Foster kalandozásai Budapesten blogon - szmo.hu
2019. október 17.



Mr. Foster igazi úrként járja Budapest utcáit és mindent megmutat, amit érdemesnek talál arra, hogy az olvasóknak felkeltse az érdeklődését: szerelmeket, titkos helyeket, finomságokat és a művészetet.

Ja, és mivel Mr. Foster úriember, természetesen magázódva szól Önökhöz.

A Britannia Szálló (a mai Radisson Blu Béke Hotel) egyik legszebb korszaka az volt, amikor a különtermében működött a Nyugat Baráti Köre, Budapest páratlan irodalmi-közéleti rendezvénysorozata.

Az 1930-as években a budapestiek figyelmét ugyanis a Teréz körúti épületben rendszeressé váló páratlan irodalmi-közéleti rendezvénysorozat keltette fel.

Az 1930-as években Németh Aladár vezette a szállót; kitűnően értett hozzá, hogyan lehet európai városhoz illő hotelt működtetni - Fotó: Egykor

Ebben az időben Magyarország az 1929-ben kirobbant nagy gazdasági világválság következményeitől szenvedett. A hivatalos fizetőeszköz, a pengő kezdett elértéktelenedni, 1931 nyarán francia kölcsön mentette meg az országot az összeomlástól.

A magas és a tömegkultúra számtalan megjelenési formában virágzott. Már a szálloda nyitásakor, 1913-ban 100 mozi működött a fővárosban, 1931 tavaszán az első magyar hangosfilmek felvételei zajlottak, októberben vetítették a budapesti mozik A kék bálványt, novemberben pedig a Hyppolit, a lakájt. Már működött Macskássy Gyula saját rajzfilm-műterme. Rejtő Jenő addigra hazaért külföldi útjáról és újságíróként, illetve kabaréjelenetek szerzőjeként) kereste meg a kenyerét.

Az Operaház társulata a gazdasági nehézségek ellenére is színvonalas előadásokat tartott. A harmincas években tűnt fel Ferencsik János és Sergio Failoni karmester, a közönséget pedig többek között Basilides Mária kápráztatta el énektudásával. A Nemzeti Színház és a Vígszínház estéről estére megtelt, kis színházak és társulatok születtek és szűntek meg aztán anyagi okok miatt.

Otthonom - a szálló - környéke, a Berlini (ma Nyugati) tér ilyen volt 1931-ben. Fortepan/Pesti Brúnó

A Britannia Szálló a harmincas években. Fortepan

Az 1930-as években csaknem 1000 különböző sajtótermék jelent meg Magyarországon.

Ott volt például a Literatura (1926-39) és az irodalmi-kulturális szempontból legmagasabb színvonalú Nyugat, amelyet Osvát Ernő halála után Babits Mihály és Móricz Zsigmond szerkesztett. A lap szerzői közt volt ebben az időben Illyés Gyula, Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc, Zelk Zoltán.

Ekkor indult útjára és robbant be a köztudatba a Nyugat Barátok Köre

"A Nyugat 1930. november 16-i számában Apám kiadta a Nyugat Baráti Körének vastag betűs, csalogató, egész oldalas hirdetését. Helyiséget a Britannia Szállóban találtak. Ennek van hátul egy különterme, amit különböző célra bérbe adtak. Elég tágas, hosszú, száz kisasztal elfér benne. Végében a zenekar dobogója megfelel pódiumnak. Megállapodott a tulajdonossal, hogy bért ugyan nem tud fizetni, de minden vendégét kötelezi 1,20 pengő ára uzsonna fogyasztására. A klub hétköznap 3-7-ig van nyitva. Megnyitó előadás után vita következik írók és olvasók között" - írja visszaemlékezésében Móricz Virág.

1930 szilveszter estéjére Móricz Zsigmond rengeteg embert hívott meg vacsorára a Britanniába. A 120 fős társaság a Nyugat munkatársaiból és családtagjaikból állt. Reggel ötig tartott a mulatság. Aki ott volt, azok aztán lelkesen vettek részt a Nyugat Baráti Körének délutánjain, Móricz Virág is úgy emlékezett vissza, hogy csak a nyugatosok és családtagjaik félig megtöltötték a termet.

Otthon Kör a Dohány utca 76. alatt. Móricz Zsigmond és Surányi Miklós tiszteletére a Magyar írók Egyesülete vacsorát rendezett. A képen: ismeretlen nő, József Attila költő, Schöpflin Aladár kritikus, Magyar Elek újságíró, Kárpáti Aurél kritikus, Magyar Elekné, Móricz Zsigmond író, Vidor Marcell író, Móricz Gyöngyi, Móriczné Simonyi Mária, Kállay Miklós író, ismeretlen férfi, Móricz Virág, ismeretlen nő, Surányi Miklós író, ismeretlen nő, Somogyi Gyula író, Somogyi Gyuláné. Fortepan/Magyar Bálint

Tele voltak a lapok a Nyugat hirdetésével, az előfizetők pedig levelet kaptak az eseményről. 1931. január 3-án szombaton Móricz Zsigmond mondta el a nyitóbeszédet. Szavai még mai kontextusban is érvényesek:

"Kik a Nyugat barátai? Bizonyára nemcsak az írók, akik inkább áldozatai, hanem az olvasók, akik most már 24 éve tartják fenn ezt a folyóiratot a szabad, bátor és európai irodalom számára."

A Nyugat így hirdette a címlapján a szalont; az egyik téma a reklám és a művészet kapcsolata volt

Babits Mihály: Győzelmi ének

Nézd, úgy hinti fényét a nap szét a világra áldón, békén,

mint a szentelt vizet a pap a nép közé mise végén.

Bucsuzik s a Dunába mártja hosszú rózsaszín evezőjét;

rózsaszin csöppeket feccsent, s visszaint ablak és mezőség.

Nézd, hogy hull a lombok árnya meszelt, rózsaszin falainkra

kékes-szürkén, gazdagon, virágosan, ingva-ringva!

Most szép a falunk, örülj neki!

Egy égi festő festette ki.

Nem is érdemes, édes, nem is érdemes énekelni:

az egész világ énekel most, és éneke győzedelmi!

A nyugatos költők és írók egy előadáson a Zeneakadémián balról jobbra: Bíró hangversenyrendező, Lengyel Menyhért, Ascher Oszkár, Szép Ernő, Erdélyi József, Gellért Oszkár, Móricz Zsigmond, Laczkó Géza, Babits Mihály, Tóth Aladár, Török Sophie, Schöpflin Aladár, Füst Milán, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes

"A hétfő színházban és minden nyilvános helyen legrosszabb közönségszerző nap. Ezért a pszichológusoknak adta, mert azok hívei külön szekta, mely bármikor, bárhova elmegy az igét hallgatni. Különösen, ha ilyen csábító témákat ígér: A zseni és a vérbaj, A lelki élet problémái, Pszichoanalízis, Az ember és a szó, Szégyen és bűntudat, Irodalom és világnézet"

élcelődött Móricz Virág. Hétfőnként egyébként olyan személyiségek fordultak meg előadóként a Britannia Szálló különtermében, mint Kodolányi János, Kassák Lajos, vagy Pátzay Pálné – az általam nagyra becsült szobrász felesége. Szerdán a prózaírók tartották összejöveteleiket.

A kedd volt a költőké a Britannia Szálló Nyugat-estjein

"Rendes előadónapokon verseikből vagy novelláikból a következő írók olvastak fel (többen 2-3 izben is): Babits Mihály, Erdélyi József, Fekete Lajos, Fenyő László, Füst Milán, Gelléri Andor Endre, Gellért Oszkár, Illyés Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Komlós Aladár, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond (10 alkalommal), Nagy Endre (23 alkalommal), Nagy Lajos, Pap Károly, Sági Márta, Sárközi György, Szabó Lőrinc, Szenes Erzsi és Szép Ernő"

olvashatjuk a Nyugatban.

- Én, az arany szegény testvére, fáradt

lelkemből a múlt halvány fénye árad.

Olyan vagyok, mint ég késői ősszel,

mint könny a csipkén, a holdfény s az ősz fej.

Emlékezem csupán, de már nem élek.

Ezért zenélek.

Kosztolányi Dezső

Csütörtökön

az örökös házigazda, Nagy Endre egyedül szórakoztatta a közönséget. Pénteken a képzőművészek köré szerveződtek a délutánok: megfordult itt Pátzay Pál, Berény Róbert, (akinek egy elveszett festménye évtizedekkel később a Stuart Little, kisegér díszletei között bukkant fel), Glatz Oszkár, Márffy Ödön (Csinszka második férje), Kernstock Károly.

„A szombat jutott a nőknek.

Kernách Ilona, Kodolányi János, Karinthy Frigyes, Harsányi Gréte, Medgyaszay Vilma – a nők panaszkodtak, a férfiak csúfolódtak, míg apám elunta, és a szombatot is a nemek szerint szét nem választott irodalomnak adta.”

Egy nyugatos est Miskolcon. Felismerik az összes szereplőt a fotón?

Csak a vonzás törvényének

engedelmeskedem

Megértem és lehullok az ágról

mélységiszony nélkül.

Kassák Lajos

A Nyugat 1931 nyarán számolt be egyik számában az országszerte egyedülálló rendezvénysorozatról. A folyóirat kiemeli Nagy Endre rendkívüli munkáját: e néhány hónap alatt 108 előadáson és összejövetelen vezette le a vitákat. Móricz Virág úgy emlékezett később, hogy Nagy Endre nem hatalmas honoráriumért dolgozott, csupán százalékot kapott a vendégek által fogyasztott uzsonnák után.

"Az Irodalmi Szalon, amelyet január 3-án nyitottunk meg és amely április közepéig a Britannia-szálló különtermében, május közepétől pedig a Bellevue-szálló terraszán tartotta összejöveteleit,

108 előadás-napon olyan kultúrmunkát végzett, ami minden Nyugat-barátnak, írónak, művésznek, tudósnak s olvasónak egyaránt szép emléke marad"

- írta a lap.

Szeretettel őrzöm magam is ezeknek az estéknek a múlhatatlan emlékét.

Ha kíváncsi vagy merre kalandozik Mr. Foster, kövesd őt Facebookon vagy a blogon!

KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
1970. január 01.




KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!