hirdetés
YI5M4724.jpg

Ma este Színház! - egy igazi sikersztori

Alig két éve indult a last minute színházjegyeket féláron kínáló portál, mára mégis közel száz partnere és több tízezer rajongója van. Az alapítókkal beszélgettünk.
Láng Dávid - szmo.hu
2013. december 14.


hirdetés

Limbacher Tivadar és Szabadkai Attila két éve indította el saját vállalkozását, melynek lényege, hogy a színházak szabadon maradt férőhelyeit az adott előadás napján féláron kínálják megvételre. A Ma este Színház! rövid idő alatt óriási népszerűségre tett szert, főként a fiatalabb generáció körében. Nemrég az Év Honlapja elismerést is nekik ítélték.

Mikor merült fel bennetek az alapötlet, és mi volt a közvetlen előzménye?

Tivadar: A Ma este Színházat szinte napra pontosan két évvel ezelőtt, 2011. december 9-én indítottuk. Ekkor adtuk el az első jegyeket, de a tervezési fázis már nagyjából fél évvel korábban kezdetét vette. Úgy indult az egész, hogy Attilával elhatároztuk, közösen alapítunk egy újszerű ötletre épülő vállalkozást. Egyik este összeültünk, mindketten hoztunk magunkkal három ötletet meg egy üveg bort, és megegyeztünk, hogy éjfélig elfogyasztjuk a borokat, a hat ötletből pedig kiválasztunk egyet, ami a legnagyobb potenciált rejti magában.

Így is történt, és az este végére eldőlt, hogy a Ma este Színház! megvalósításának állunk neki. Azért döntöttünk emellett, mert sokat gondolkodtunk rajta, vajon miért csak akkor járunk színházba, ha a szüleinktől kapunk jegyet szülinapra vagy karácsonyra, vagy ha valaki lepasszolja nekünk. Holott ha elmegyünk, a saját példánkból kiindulva mindig nagyon élvezzük, magunktól mégsem jut eszünkbe szinte soha. Arra jutottunk, hogy egyrészt a mi generációnk nem igazán szeret hetekre előre tervezni, másrészt a magas jegyárak is biztosan sok fiatalt visszatartanak. A koncepciónk ezért a kettő kombinálásán alapul: az előadások napján még el nem kelt jegyeket kínáljuk megvételre féláron. Így bárkinek lehetősége nyílik rá, hogy akár az utolsó pillanatban, spontán módon döntse el, hogy esti programként megnéz egy jó darabot.

hirdetés

Mi volt a színházak első reakciója, amikor megkerestétek őket az ötlettel?

Attila: A többségük pozitívan fogadta. Elsőként a Belvárosi Színházzal sikerült megállapodnunk, ők már a legelején csatlakoztak hozzánk és támogatták az ötlet megvalósítását. Sorban, egyenként kerestük meg a színházakat, így szép lassan bővült a kör. Persze akadt olyan is, akinek először nem annyira jött át a dolog, de a legtöbben rögtön meglátták a benne rejlő lehetőséget.

Tivadar: Annak idején kilenc résztvevővel indult el a honlap, mára pedig nyolcvanhatra nőtt a partnereink száma. A hagyományos színházakon túl akad köztük könnyűzenei előadóhely, Dumaszínház, sőt még cirkusz is.

Hogyan kezdtétek el reklámozni az oldalt? A színházak is segítettek a promócióban, vagy ez kizárólag rátok hárult?

Attila: Nem segítenek benne, de tulajdonképpen szükségünk sincsen rá, hiszen az első perctől fogva azt akartuk, hogy a hagyományostól eltérő csatornákon érjük el az embereket, ezen belül is leginkább a fiatalokat. A tradicionális színházjegy-vásárlás főként nem interneten történik, maguk a színházak sem annyira használják az online közösségi felületeket. Mi viszont már az indulásunk óta nagyon aktívak vagyunk facebook-on, ami a célcsoportunkat tekintve jóval eredményesebb, mintha például újságokban hirdetnénk. A kezdeti időszak után pedig már szájról szájra is terjedt a hírünk.

Továbbra is ketten csináltok mindent, vagy van aki segít nektek?

Attila: Van egy új kolléganőnk, Dorka, aki két hónapja csatlakozott hozzánk. Ügyes, konstruktív javaslatai vannak, mindkettőnknek nagy segítség!

IMG_4072

Hogy telik egy átlagos munkanapotok?

Tivadar: Mivel maga a rendszer alapvetően automatizálásra épül, a dolognak ezzel a részével nincsen sok tennivalónk. A színházakkal viszont, ha nem is napi szinten, de tartani kell a kapcsolatot – gyakran előfordul például, hogy valamelyiküknek kérdése vagy extra kívánsága merül fel. Ezen kívül az online közösséggel való kommunikációt is zömében ketten intézzük, a Facebook-kiírásoktól kezdve az e-mailek és telefonok megválaszolásáig. Folyamatosan keressük az új partnereket, akikkel sokszor hosszúra nyúlnak a tárgyalásaink. A pénzügyekkel, technikai fejlesztésekkel és hasonlókkal is sok idő elmegy, tehát bőven akad teendőnk.

Mennyire volt ráfizetéses a projekt a kezdetekkor, és milyen mértékben térült meg azóta a befektetés?

Attila: Direkt olyan ötletet kerestünk, amit viszonylag kis indulótőkével meg tudtunk valósítani, ezért tulajdonképpen ami nagy befektetés volt, az a saját időnk. Az elején még mindketten máshol dolgoztunk főállásban, aztán ahogy szaporodtak a teendők, otthagytuk ezeket, hogy minden energiánkat a Ma este Színházra összpontosíthassuk. A kezelési költségekből származó bevétel viszont kezdetben még csak az adminisztratív kiadások fedezésére volt elég, így körülbelül fél évig a saját tartalékainkból éltünk. Ha úgy vesszük, a dolognak ez a része a mi szempontunkból ráfizetéses volt. Szerencsére kis idő elteltével egyre jobban látszott, hogy beigazolódnak a várakozásaink, így azóta már fizetést is tudunk adni magunknak.

2

Mit szóltatok a napokban nektek ítélt Év Honlapja elismeréshez? Szerintetek konkrétan a technikai megvalósítást, vagy magát az ötletet is díjazták ezzel?

Attila: Valószínűleg is-is. Nagyon büszkék vagyunk a honlapunkra, amit egyébként Hidvégi Roland tervezett. Úgy gondoljuk – és ezzel nem vagyunk egyedül –, hogy sikerült egy rendkívül stílusos, felhasználóbarát oldalt összeraknia, külcsín és belső működés tekintetében egyaránt.

A nálatok kínált jegyeknek körülbelül mekkora hányada szokott elfogyni a nap végére?

Tivadar: Ez napról napra változik az épp aktuális kínálat függvényében. Vannak olyan előadások, amelyekre eleve csak pár eladható jegy marad, ezek sokszor már éjfél után pár perccel gazdára találnak. A Dumaszínházas estek például mindig nagyon népszerűek. De akadnak olyan gyengébb darabok is, ahová talán akkor sem ülnének be az emberek, ha nekik fizetnének érte – ezek nyilván nem fogynak el. Összességében nagyon vegyes a kép.

Az együttműködő színházaknak minden nem teltházas előadása bekerül a rendszeretekbe, vagy megszűrik előzetesen a listát?

Tivadar: Mi soha nem szűrünk, de a színházak eldönthetik, hogy mi kerüljön be tőlük és esetleg mi nem – ez a saját belátásukon múlik, sokszor még az utolsó pillanatokban is változtatnak rajta.

YI5M4724_1

YI5M4772

Milyen további újítások várhatóak a jövőben?

Attila: Sok mindenen dolgozunk, de mivel kevesen vagyunk és egyedül én fejlesztek, nem megy rohamtempóban a megvalósítás. Tervezzük például, hogy regisztráció bevezetésével könnyítjük meg a vásárlást, vagyis aki egyszer már vett jegyet nálunk, nem kell hogy újra megadja az adatait. Sokan keresnek meg minket azzal, hogy mennének színházba, de egy nap alatt nem igazán tudnak kísérőt találni maguknak, egyedül pedig nincs kedvük. Ezért szeretnénk bevezetni valamiféle közösségi megoldást arra, hogy ezek az emberek megtalálhassák egymást. Egy saját blog indítása is tervben van, ahol kicsit betekintést engednénk a színfalak mögé, hogyan is működik ez az egész. Az is elképzelhető, hogy a későbbiekben előrehozzuk az árusítás kezdetét éjfélről mondjuk előző estére, de ez azért komoly egyeztetéseket igényel a partnereinkkel.

Hosszútávra terveztek ezzel a vállalkozással?

Tivadar: Két éve működünk, de már kerestek meg minket nagyobb cégek, hogy megvásárolnák a honlapot, mivel illeszkedne a portfóliójukba. Egyelőre nem volt olyan ajánlat, amit komolyan megfontoltunk volna, viszont ez nem jelenti azt, hogy a későbbiekben ne állhatna elő ilyen helyzet. Nyilván ez is egy lehetőség, ami minden hasonló startup vállalkozás életciklusában eljöhet. Ahogy az elején mondtam, annak idején öt másik ötletünk is volt a Ma este Színház mellett, amiket végül félretettünk. Persze ezek akkor voltak aktuálisak, de ha úgy hozná az élet, valószínűleg ismét feltalálnánk magunkat.

Az viszont nagyon fontos számunkra, hogy bárki is viszi majd tovább adott esetben a céget, mindenképp tartsa meg – sőt inkább emelje – az általunk elért színvonalat. Mivel két éve ezen dolgozunk, kicsit olyan nekünk az egész, mintha a saját gyerekünk lenne, így érthető, hogy a legjobbat akarjuk a honlapnak és a felhasználóknak.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
visszapassz-cim.jpg

Saját középiskolájukba visszajárva tanítják meg a gyerekeknek, hogyan legyenek sikeresek az életben

A Visszapassz mozgalom alapítói hetente tartanak rendhagyó órákat egykori gimnáziumukban, ahol elmesélik, mi kell az övékhez hasonló karrier eléréséhez.
Láng Dávid - szmo.hu
2020. február 19.


hirdetés

Szakonyi Gábor, Szóga Tamás és Tőrös Balázs középiskolás koruk óta ismerik egymást: mindhárman a budapesti Szinyei gimnáziumba jártak, itt kezdődött a barátságuk, ami már több mint 25 éve tart.

Gábor és Tamás osztálytársak voltak, Balázs pedig három évfolyammal alattuk, de vele is hamar jóban lettek. A kosárlabda volt a közös pont, ami összekötötte őket, nézőként és játékosként egyaránt kitöltötte a szabadidejüket.

Már az érettségi után, 1997-ben alapították meg saját csapatukat, az iskolától függetlenül működő Szinyei KC-t, amiben kisebb-nagyobb kihagyásokkal azóta is mindhárman játszanak. A péntek a szokásos meccsnap, erre még úgy is mindig igyekeznek szabaddá tenni magukat, hogy időközben mindannyian komoly karriert építettek.

Balázs online marketinggel foglalkozik, egy reklámügynökség kreatív igazgatója, Gábor több “kulimeló” után (például éjszakai kisboltban és karácsonyi vásárban is volt eladó) ma egy nagy fogászati vállalkozást vezet, Tamás pedig gyógyszer-kereskedelemmel foglalkozik és jelenleg egy gyógyszermulti kereskedelmi igazgatója, korábban 10 évet lehúzott Írországban és hármat Londonban is.

Szakonyi Gábor

hirdetés

Egymástól függetlenül mindhármuk életében megjelent néhány éve a tenni akarás, illetve az igény arra, hogy valami társadalmilag hasznosat is csináljanak. Maga a Visszapassz (aminek nevében persze nem véletlen a kosárlabdás hasonlat) eredetileg Gábor ötlete volt.

“Öt-hatezer embert interjúztattam, amióta a pályán vagyok, és az a tapasztalatom, hogy akik kijönnek egy egyetemről vagy főiskoláról, legtöbbször halvány fogalmuk sincs arról, hogyan kell mondjuk önéletrajzot írni, vagy viselkedni egy állásinterjún”

– idézi fel. Sokat gondolkozott rajta, hogyan lehetne ezt a tudást még idejében átadni a fiataloknak, és végül tavaly nyáron arra jutott, hogy a középiskolában kell megfogni őket. Az ötletet elmesélte Tamásnak, aki gondolkodás nélkül azt mondta, hogy csatlakozna hozzá.

Balázsnak szintén megtetszett a kezdeményezés, ráadásul ő a reklámügynökség mellett egy ideje elkezdett kosárlabda-kommentátorkodni és vlogolni is. Ebben a minőségében már korábban is tartott előadást gyerekeknek, tehát nem volt újdonság neki, hogy nagyobb közönség előtt beszéljen.

Mindhármuk számára egyértelmű volt, hogy saját egykori gimnáziumukba mennek vissza, hiszen így tudnak a leghitelesebbek lenni.

Tőrös Balázs

Gábor felvette a kapcsolatot egykori osztályfőnökével, aki pozitívan fogadta az ötletet. Szeptemberre kialakultak a hivatalos keretek: osztályfőnöki órákra járnak be a 11. évfolyam minden osztályába, hetente egyszer, “vetésforgóban”. Vagyis mindig három osztálynál vannak egy időben, mindegyikük máshol, zsinórban öt-hat alkalom után pedig cserélnek.

A Gábor által kitalált eredeti koncepciót – vagyis hogy az önéletrajzírásról, felvételizésről, céges életről mesél a gyerekeknek – még kerekebbé tette, hogy két barátja is csatlakozott.

“Balázstól azt tudhatják meg, hogyan találják meg önmagukat és a hivatásukat, tőlem azt, hogy ha ez sikerült, hogyan kerülhetnek be egy munkahelyre, maradhatnak ott tartósan és válhatnak vezetővé, Tamás pedig abban segít, hogy ha már van pénzük, hogyan fektessék be jól, kiemelt tekintettel az öngondoskodásra.”

Így a három részterületet összeadva egy egészen nagy képet kapnak a résztvevők, amitől rendszerben is tudnak majd gondolkodni.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
farkasanna.jpg

Magyar grafikus nyerte meg a tipográfia Oscar-díját

Farkas Anna a Lipcsei Könyvvásár magyar pavilonjának arculatáért és az egy. magazinnak tervezett animált logóért kapta az elismerést.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. február 16.


hirdetés

Egy magyar grafikus nyerte a tipográfia Oscar-díjának tartott elismerést.

Farkas Anna Lipcsei Könyvvásár magyar pavilonjának arculatával és az egy. magazinnak tervezett animált logóval érdemelte ki az amerikai, Type Directors Club „Certificate of Typographic Excellence” címet.

Az elmúlt hetven évben eddig két másik magyar kapta meg ezt a kitüntetést.

A pályázaton 55 országból több mint 1800 pályázat érkezett, ezen vett részt Farkas Anna is, a pavilon arculatát férjével, Batisz Miklóssal közösen készítették, míg az egy. című logó az ő munkája.

„Mindig az a cél, hogy betűkkel tudjam megmutatni, az adott megrendelő mit gondol a világról, mit szeretne mondani. Ezt sűrítem egy képbe, egy logóba, egyetlen megjelenésbe”

hirdetés

– mondta el Farkas Anna.

Az animált (mozgó) logotípia idehaza még kevéssé használt, és külföldön is ritkaságnak számít. De egyre fontosabb a mozgásos, videós megjelenés, ahogy az egy. esetében is a karakter azonos, de a látvány változó.

Farkas Anna grafikus munkáit külföldön is ismerik és elismerik, több nemzetközi díjait is kapott, a TDC mellett két Red Dot-díjjal és egy Ferenczy Noémi-díjjal is büszkélkedhet.

A Type Directors Club a pályamunkákat egy könyvben is bemutatja, valamint egy kiállítást is készítenek, melyet a világ számos pontjára elvisznek - írta a egy.hu.

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
veres.jpg

Veres István nyerte a Bocuse d'Or magyar döntőjét

Ő képviselheti az országot az európai döntőn májusban Tallinnban.
MTI, fotó: Szigetváry Zsolt - szmo.hu
2020. február 05.


hirdetés

A világ egyik legrangosabb szakácsversenye, a Bocuse d'Or európai döntőjébe jutásért hat magyar séf versengett: Veres István mellett Palágyi Eszter (Matild Palace), Haraszti Zsolt (Societé), Csik Gábor (Caviar&Bull), Huszár Tibor (Fenyves Szálloda és Konferenciaközpont) és Kelemen Roland (Hunguest Hotel Aqua-Sol).

Veres István, a budapesti Babel étterem séfje és commis-ja (segédje), Molnár Bence nyerte a Bocuse d'Or nemzetközi szakácsverseny magyarországi döntőjét szerdán Budapesten, így ők képviselhetik az országot az európai döntőn májusban Tallinnban.

A második helyen Kelemen Roland és Fenyő Nándor commis, a harmadik helyen Haraszti Zsolt és Kocsis Patrik commis végzett.

A versenyzőknek két ételt kellett elkészíteniük 5 óra 35 perc alatt. A haltál kötelező alapanyaga 6 egész pisztráng, Törley Chardonnay Brut és a meglepetés zöldség, a káposzta volt. A hústál kötelező alapanyaga 7 darab fürj, két kacsamáj és egy üveg vörösbor volt.

Veres István az MTI-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy győzelme a kitartó munkának köszönhető.

hirdetés

"Ez egy olyan verseny, amelyben szerintem nincsenek ellenfelek, hanem folyamatosan magaddal küzdesz, magadat kell legyőznöd. Az volt a célom most is, mint mindig, hogy én legyek a legjobb, mert maximalista vagyok"

- fejtette ki a séf.

Hozzátette: teljesítményével ennek ellenére nem teljesen elégedett, az európai döntőre mindent pár százalékkal még jobban kell csinálnia. "Nem hiszek a tökéletességben, a fejlődésben hiszek" - mondta Veres István.

A legjobb konyhai munkát elismerő különdíjat szintén Veres István kapta. A legjobb csapatmunka és a legjobb hústányér díját Haraszti Zsolt, a legjobb haltányérért járó elismerést Kelemen Roland kapta. A legjobb commis-nak Molnár Dávidot, Csik Gábor segédjét választották. A környezettudatosságot elismerő fenntarthatósági különdíjjal Kelemen Rolandot tüntették ki.

A Magyar Bocuse d'Or Akadémia a szakácsverseny magyar döntőjét a Sirha Budapest 2020 nemzetközi élelmiszeripari és HoReCa szakkiállítás keretében, a Hungexpo területén rendezte meg.

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
kep1.jpg

Új rekord: 3 és fél kilométeres kolbászt töltöttek meg Győrváron

3 tonna nyers húst használtak fel, 65 kiló sót és ugyanennyi fűszerkeveréket adagoltak hozzá.
Forrás: Vaskarika.hu, fotók: Büki László - szmo.hu
2020. február 10.


hirdetés

Sikerült a rekordkísérlet, közel 3.5 km (3490m) hosszú kolbászt töltött meg több mint 20 fő február 8-án a VII. Vas Megyei Gasztronómiai Fesztiválon – írja a Vaskarika.hu.

A helyi húsüzemben az előírt Európai Uniós higiéniai körülmények között készítették elő azt a húspépet, amit a helyszínre kitelepített kolbásztöltő gép és a töltésben résztvevő több mint 20 fő segítségével töltöttek bele a kolbászba.

"Túl lett szárnyalva a 3200 méteres cél, amihez 3000 kiló nyers húst használtak fel, 65 kiló sót és ugyanennyi fűszerkeveréket adagoltak hozzá.

A 3.1 tonnát meghaladó alapanyag-mennyiségből a húsipari szakemberek előzetes véleménye szerint is 3500 méternyi kolbász állítható elő, ami végül be is igazolódott, hiszen 3490 méter lett Magyarország Leghosszabb Kolbásza. A szervezők jótékony célokra ajánlják fel a kilométeres húsárut" – mondta el a portálnak Sebestyén István, a Magyar Rekord Egyesület elnökétől.

További képeket IDE KATTINTVA nézhetsz meg a rekorddöntésről.

hirdetés

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!