hirdetés
luxushotel-cimkep-foto-batar-zsolt-1000x666.jpg

Luxushotelként kezd új életet Budapest egyik legizgalmasabb épülete

Tradíció és megújulás - a magyar millenniumi építőművészet egyik gyöngyszemében megnyílt a főváros legújabb, 82 szobás, ötcsillagos luxusszállodája, a Mystery Hotel Budapest.
Fotók: Batár Zsolt - szmo.hu
2019. május 28.


hirdetés

A Budapest VI. kerületében, a Podmaniczky és Vörösmarty utca sarkán található eklektikus épületet a Magyar Szabadkőművesek Szimbolikus Nagypáholya építtette 1896-ban. A Ruppert Vilmos műépítész által megálmodott tereket a XIX. század egyik legelismertebb magyar festőjének, Than Mórnak művei díszítették, az üvegablakokat a világhírű Róth Miksa készíttette.

Az épület történelme során több ízben tulajdonost és funkciót váltott, jelenlegi formáját a nemzetközi szinten jegyzett és elismert sztárdizájner, Varró Zoltán tervei alapján nyerte el.

A szálloda a legújabb trendeknek megfelelően önálló tematikával várja vendégeit, mely a luxus - varázslat - élmény hármasára épül. A koncepciót a több mint százéves épület történelmi örökségét tiszteletben tartva, annak építészeti értékeit megőrizve különleges megoldások, egyedülállóan újszerű vizuális trükkök, optikai illúziók egészítik ki és teszik teljessé.

Varró Zoltán nem elégedett meg azzal, hogy az épület közös tereit újjávarázsolta: munkatársaival 2 éven át dolgozott azon, hogy minden egyes szobában egyedi, különleges hangulat bűvölje el az érkezőket: sejtelmes fények, puha szőnyegek, kristályon csillanó festményrészletek teremtik meg a Mystery Hotel Budapest semmivel össze nem hasonlítható atmoszféráját.

Az épület szíve a TheGreat Hall Restaurant & Lounge. A terem meghatározó része az óriási csillár, az oszlopok, a súlyos függönyök és a Loggiára vezető két vas csigalépcső. A The Great Hall Restaurant & Lounge gasztronómiai inspirációját a nagypolgári, századfordulós ízek jelentették, melyeket - az épülethez hasonlóan - modernizált a nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező séf és csapata.

A szállodában 3 különböző stílusú szobát találunk, melyek a görög oszloprend alapján a dór, a ión és a korinthoszi neveket viselik.

Az antik görög oszlopnak meghatározó szerepe van a szálloda tematikájában, olyannyira, hogy visszaköszönnek a közös terekben is.

A lakosztályok is maradandó élményt ígérnek: az Atelier Studio egy festőművész otthonát idézi meg, a Da Vinci Suite századfordulós szellemben nyújt fenséges kényelmet, a Terráriumszoba pedig egy üvegfalú és üvegtetejű építészeti különlegesség.

A TheSecret Garden Day Spa egyedülálló spa egész Magyarországon. A gyönyörű eklektikus épület belső udvara igazi elvarázsolt barokk kertté változott, ahol hatalmas pálmafák alatt pihenhetnek a vendégek. A The Secret Garden Day Spa a szállóvendégek mellett a budapesti közönséget is várja luxus testkezelésekkel, személyi edzéssel.

A nyár elején bemutatkozó The Sky Garden Rooftop Terracetetőteraszról Budai Várra nyíló kilátást élvezhetnek a vendégek, az épület tetején pedig egy privát, szabadtéri jacuzzit vehetnek igénybe.

A szálloda épületében külön bejárattal közelíthető meg három rendezvényterem, ahol konferenciák és privát rendezvények is otthont találnak.

A Mystery Hotel Budapest a nemzetközi Preferred Hotels & Resorts szállodalánc luxusszállodákat is tömörítő L.V.X brandjének a tagja.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
IMG_7021k-1000x665.jpg

Szó szerint tündöklővé varázsolták a Párisi udvart – megnéztük, milyen lett a felújítás után

Budapest új luxusszállodájának épülete visszakapta régi fényét.
Szegedi Éva, Fotó: Mervai Márk - szmo.hu
2019. június 05.



Őszintén szólva már nem emlékszem rá, milyen volt a felújítás előtt a Párisi Udvar, csak arra, hogy még kopottan, fáradtan, szürkén is mennyire impozáns látványt nyújtott háttérként a "Suszter, szabó, baka, kém" című filmben, amikor Mucsi Zoltán és Mark Strong egy asztalnál ülve beszélgetett.

A látvány most lenyűgöző. A Párisi Udvar valódi palotaként magasodik a Kossuth Lajos utca és a Petőfi Sándor utca sarkán.

Egyik ékessége kétségkívül a gyönyörű, metszett üvegből készült "kristálykupola", ám az épület bejárásakor kiderült, hogy még számos meglepetést vagy apró, szépen kidolgozott részletet rejt.

A Ferenciek terénél álló Párisi Udvar Budapest egyik meghatározó, városképi szempontból is fontos épülete.

Helyén eredetileg báró Brudern József 1817-re elkészült, üzletházként és lakóépületként is szolgáló palotája állt, amelyet Pollack Mihály tervezett. Már abban az időben Párisi Házként vagy Párisi Udvarként emlegették.

A felső szinten lakott Brudern József - a jelenlegi épület legfelső szintjén kialakított elnöki rezidenciát az ő tiszteletére nevezték el Brudern-lakosztálynak.

A házat a 19. század végén a városrendezés során részben elbontották, majd a Belvárosi Takarékpénztár vásárolta meg, és 1907-ben hirdettek pályázatot egy új palota építésére. Az épület Schmahl Henrik tervei alapján épült fel 1909 és 1912 között. A korábbi épület üzletház funkcióját és szellemiségét a földszinten kialakított udvar vitte tovább. Az alsóbb emeletekre a takarékpénztár irodái kerültek, a felsőbb szinteken bérlakások voltak.

Arra, hogy itt takarékpénztár működött, különböző látvényelemek és jelképek emlékeztetnek, például a visszatérő kaptár motívum, mint az a wellness részleg falicsempéin is látható.

Az ostrom alatt megsérült, az 1950-es években felújították, és épület korábbi irodáiba költözött az IBUSZ, a földszintre pedig a Jégbüfé - utóbbi néhány éve szűnt meg, amikor az épületet megvásárolta a Mellow Mood csoport, hogy a műemléki felújítás után szállodaként üzemeltesse.

A csodaszép fotókért kérjük, lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
villamos-nagykorut-4es-6os-erzsebetkorut-3.jpg

Áramütés ért több villamosvezetőt, mert a 4-6-os pihenőhelyet nem szigetelték le rendesen

A szakszervezet szerint a fémlépcsőn ütötte meg az áram a kollégáikat, miközben megpróbálták a fém konténer ajtaját kinyitni a Baross utcai megállónál.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 17.



Több villamosvezetőt is áramütés ért a közelmúltban az Egységes Közlekedési Szakszervezet szerint - az egyik olyan súlyosan megsérült a múlt szombaton, hogy kórházba kellett vinni.

A szakszervezet szerint az ügyek a 4-6-os felújításához köthetők, azt mondják, hogy „nem földelték le azt az árammal ellátott fém konténert, amelyet a 4-6-os villamospálya felújítása miatt ideiglenes pihenőnek, végállomási munkahelynek alakítottak ki a járművezetők számára, a Baross utcai megállónál”

A villamosvezetőket a fémlépcsőn ütötte meg az áram, miközben megpróbálták a fém konténer ajtaját kinyitni - írja az Index.

Az EKSZ elnöke, Naszályi Gábor azt mondta, azért lehetett csak ekkora a kollégája testén átfutott áram, mert még a fémlépcsőn állt, amikor megfogta a talajjal érintkező korlátot, és amikor már kinyitotta az ugyancsak fém ajtót. Így leföldelte a 220 voltot, amelyet a végállomás üzemeltetéséhez egy lengő hosszabbítóval vezettek be, és amely az oldallemezeken is áthúzott.

Súlyosbítja az esetet, hogy a közeli fagyizóban lévő szemtanúk felidézték: a lépcsőn többször láttak gyerekeket játszani az elmúlt napokban.

A BKV kikötötte az áramot az eset után, és felállított egy zár nélküli mobil illemhelyet. Mivel a hűtő sem működött, ezért a rekkenő hőségre való tekintettel két (2) üveg vizet küldtek az ott dolgozó hat embernek - írja a lap. A szakszervezet kezdeményezte az eset kivizsgálását.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
abarabas-villa-varosmajor-mysecretbudapest-12-1000x588.jpg

A nyugalom szigete a romjaiból megmentett Barabás-villa csodaszép kertje

Sokan nem mernek bejönni, pedig hétköznaponként estig olvasgathatunk és üldögélhetünk itt.
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. június 08.



A Városmajor utcában álló gyönyörű Barabás-villa kertjébe sokan nem mernek belépni, mert visszatartja őket a kerítés, a komoly kovácsoltvas kapu, és az, hogy amint beindul a szezon, egymás után tartják itt a párok az esküvőjüket. Én is egy esküvőn jártam itt először, és azonnal megfogott a hely.

Ezzel nem vagyok egyedül: a huszadik század második felére már annyira lepattant állapotba került Barabás Miklós egykori villája, hogy megérett a teljes felújításra, csakhogy a tanácsi/önkormányzati bérlőkkel nehéz volt megegyezni, annyira ragaszkodtak a hatalmas kerthez.

Barabás Miklóst, a 19. század egyik legjelentősebb magyar festőjét is megragadta a környezet, a Városmajor romantikája.

Pedig akkor még csak szőlőskertek, üres telkek voltak errefelé. Miután megvásárolta a telket, klasszicista villát építtetett ide - az épület történetét erre a linkre kattintva olvashatjátok.

Eleinte nyaralónak használták a villát, majd a család ideköltözött. A festő egyik képén a felesége látható, amint az az ablaknál ülve dolgozik egy alkotásán. Barabás Miklós gyakran kirándult a környéken. "Munkásságának apró, de fontos része itt készül, a Városmajorban" - írja Okrutay Miklós a Rejtőzködő városmajori kertek című munkájában.

"Akvarellek egész során örökíti meg a romantikusan elvadult parkot: képein békésen csörgedez át az Ördög-árok,

apró fahídja alatt, a villák kertjében fodros ruhás lánykák játszadoznak, óriási szilfák borulnak rejtekadóan a titkos ösvényeken sétáló ifjú párok fölé.

Derűs színekkel ábrázolt idilli világ ez, de miért is kételkednénk abban, hogy a korabeli pest-budai polgárság még valóban teljességet jelentő világot tudott teremteni a maga számára."

Saját burjánzó kertjében pedig a festő vendégül látta Liszt Ferencet, Bajza Józsefet és József nádort is.

2000-ben döntött a villa felújításáról a 12. kerületi önkormányzat.

A pályázaton Basa Péter építész nyert - szerette volna az épületet a lehető leghitelesebben helyreállítani eredeti állapotában, a villához toldott későbbi melléképületek lebontásával.

A megvalósításhoz az egyik legjobb kiindulási alap az a kép volt, amit Barabás Miklós festett a saját házáról.

A felújítás három évig tartott. Az elkészült épületegyüttes 2004-ben Europa Nostra-díjat kapott. Ugyanezt a rangos elismerést kapta 2015-ben a Zeneakadémia is.

Ha most arrafelé jártok, akkor a látvány a ahhoz hasonló lesz, amit Barabás Miklós festményén is láthattok szökőkúttal, a vincellérházzal, a harmonikus arányaival szemet gyönyörködtető házzal.

A villa mögött kapott helyet a házasságkötő-terem és pár új épület mögöttük pedig a lépcsőzetes kialakítású kert fogad. Amikor a kert nyitva tart, bátran bejöhettek olvasgatni, üldögélni, nézelődni. Ha rám hallgattok, egészen hátul, a kert végében telepedtek le, ahol már csak halk moraj a város.

VIDEÓ: A Barabás-villa kertje:


KÖVESS MINKET:




hirdetés
IMG_8143k-1000x664.jpg

Titkos lejárat vezet a Vár alatti barlangrendszerbe, ahol mamutfog és csontkamra is van

Bejártuk a Sziklakórház melletti Várbarlang turisták elől eddig elzárt részét.
Szegedi Éva, Fotó: Mervai Márk - szmo.hu
2019. június 14.



Egy barlangban állunk, a mennyezetről a kövekről víz csöppen az arcunkra, a ruhánkra. Mellettünk egy kis emelvény emberi koponyákkal és lábszárcsontokkal. Előttünk egy hihetetlenül meredek és romos lépcső – fantasy filmekben látni ilyet.

„Tudják, hol vagyunk most? Tudják, hová vezet ez a lépcső? - kérdezi a túravezetőnk, Borzsák Sarolta, a nemzetipark-igazgatóság barlangtani referense. Rázzuk a fejünket. „A Ruszwurm cukrászda pincerendszeréhez.”

A várnegyed alatt húzódó barlangrendszer egyik közönség elől elzárt szakaszában vagyunk, olyan helyen, amit a turisták eddig nem láthattak.

A Sziklakórházon át vezető sétánkon jutottunk le ide, a Várbarlangba. A Várbarlang érdekessége, hogy kisebb átalakításokat leszámítva közel természetes állapotot láthatunk.

Nemrég felújították, és ezt a sokáig elzárt részt látogathatóvá tették.

TripAdvisoron tavaly a legnépszerűbb magyarországi múzeum lett a Sziklakórház. Nem csak itthon népszerű, a külföldiek imádják, és aki már hallott róla és Budapestre utazik, igyekszik eljutni ide.

Egykor az ős Ördög-árok az akkori márgából álló felszínre lerakta mészkőből és dolomitból álló hordalékát. A jégkorszak alatt pedig elkezdtek működni azok a hőforrások, amelyek ma a budapesti gyógyfürdőink vizét adják. Ezek vastag, édesvízi mészkősapkát raktak le a kavicshordalék tetejére. Később, ahogyan az Ördög-árok és a Duna egyre mélyebben folyt, lepusztították maguk körül a felszínt, és csak a már említett mészkősapka védte meg a Vár-hegyet a pusztulástól. A jégkorszak végén a hőforrások elkezdtek felfelé törni, de nem bukkantak a felszínre, hanem a márga és a mészkő határán kis üregeket oldottak ki (ezek az oldásformák sok helyen szépen látszanak a barlangban). Így jött létre az a rengeteg kis barlang, amelyek ekkor még egymástól függetlenek voltak.

A Sziklakórházzal három ponton is összefügg az a barlang, ahol mi jártunk. Ám jogilag másik terület, a Duna-Ipoly Nemzeti Park a kezelője.

Különleges, sajátos barlangrendszer található a Vár alatt, sok-sok kis üreggel, az édesvízi mészkőréteg alatt.

Sétánk egyik állomásán, a mamutfogas teremben például mennyezeten egy egy mamutfog nyomait lehet kivenni.

Ám ezen kívül érdekes a csontkamra is.

Amikor Kadic Ottokár feltárta a barlangrendszert, sok csontot talált az üregekben; rengeteg csont került ide a közeli Mária Magdolna torony kiürített osszáriumából, és a kis csontkamrában helyezték el az emberi maradványokat. Sajnos, mivel a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején sok felszíni lejárat maradt nyitva, és a barlang egyfajta átjáróház lett, szinte bárki lejöhetett. Emiatt a csontok egy része megsemmisült, elveszett. Amikor a barlangrendszer a nemzeti park kezelésébe került, lezárták ezeket a bejáratokat.

Aki egy-egy percre megállt és figyelmesen átvizsgálta a barlang mennyezetét, az apró cseppkő-kezdeményt is megpillanthatott.

A Várbarlang után visszatértünk a Sziklakórházba, hogy az atombunker – Csernobil és a nukleáris energia miatt is aktuális – kiállításával folytassuk a programot.

A várhegyen eredetileg száznál is több barlang volt, már a tatárjárás előtt is tudták az itt élők, és a középkor során kutakat fúrtak, további barlangokat találtak. A Várnegyed alatt egész pincerendszerek húzódtak – ezek jelentősége a 19. században egyre csökkent, többségükről a 20. századra számos barlangról vagy pincéről meg is feledkeztek.

Az 1930-as években Kadic Ottokárt bízták meg a barlangrendszer felderítésével. "Már az első bejárásnál legnagyobb meglepetésemre azt tapasztaltam, hogy a szóban levő pincék eredetileg természetes úton mésztufában keletkeztek, később azután, történelmi időben bővítették, mélyítették, és helyenként aláfalazták" - írta a kutató.

Kiépítették a Várhegyi-barlang egy részét idegenforgalmi célra, és 1935-ben megnyitották a nagyközönség számára. Később állandó kiállítást létesítettek, a barlangi gyűjteményt folyamatosan gyarapították – ez a gyűjtemény sajnos a második világháború alatt megsemmisült.

A harmincas évek végén óvóhelyrendszert és elsősegélynyújtó helyet létesítettek, a háború alatt pedig sebészeti szükségkórházat alakítottak ki, részben a meglévő barlangok összekapcsolásával és a Lovas úti bejárat kialakításával.

A kor egyik legmodernebb kórháza volt műtővel, sürgősségi részleggel, áramkimaradás esetére aggregátor felállításával.

1944-ben nyitották meg, és Budapest ostroma alatt teljes kapacitással, sőt, azt meghaladó módon üzemelt.

A háború után a felszerelés egy részét elszállították és oltóanyag termelésre használta egy magáncég az államosításig. Azt követően titkosították az egykori Sziklakórházat, ám közben elkezdték új kórteremmel bővíteni és újra felszerelni – titkos katonai kórházként. Az 1956-os forradalom alatt üzemelt.

A hidegháború idején a nukleáris támadástól tartva 1958-62-ig átépítették és kibővítették, hogy atomtámadás esetén is használható legyen.

Az Atombunker kiállításán megtudhatjátok, milyen óvintézkedéseket tettek volna egy esetleges vegyi vagy nukleáris támadás esetén, milyen felszerelést használtak annak idején, milyen következményekkel járt az, hogy atombombát dobtak Hiroshimára és Nagaszakira, valamint láthatjátok a túlélők rajzait arról a szörnyű napról.

Később a János Kórház, mint megbízott kezelő, a létesítmény gondját viselte, a Polgári Védelem raktárnak használta. Az előtérben kialakított lakásban élt a gondnok házaspár, ők szigorú titoktartás mellett tartották karban és takarították a kórházat 2000-es évekig.

2006-ban a kulturális örökség napján látogatható volt a Sziklakórház, ezután felújították és múzeumként nyitották meg.


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x