hirdetés
1-84.jpg

Léteznek az ufók, szokd meg a gondolatot – már az amerikai kormány szerint is

A Washington Post cikkéből legalábbis az derül ki, hogy az Egyesült Államok kormánya is beismeri a létezésüket.
Washington Post, fotók: YouTube, Wikipedia - szmo.hu
2019. május 29.


hirdetés

Legelőször is egy fontos különbséget kell tisztáznunk. Az ufók nem összekeverendőek a földön kívüli élettel, írja a Post újságírója, mindenesetre foglalkoznunk kell a lehetőséggel, hogy léteznek.

Az "UFO" kifejezés mára eggyé vált az olyan legendákkal, mint a Loch Ness-i szörny vagy Big Foot, az amerikaik kedvenc fiktív réme. Viccek, humoros filmek tárgyai az alienek és csészealjaik.

Érdemes azonban különbséget tenni az UFO, vagyis az “unidentified flying object" (azonosítatlan repülő tárgy) és a földönkívüli élet között,

ugyanis sokan az ufókról gondolják azt, hogy megegyeznek az utóbbival.

Az ufó ugyanis nem feltétlenül egy zöld alien, aki egy másik bolygóról érkezett. Egyszerűen csak egy repülő tárgy, amit a hagyományos szókészlettel amúgy nehéz leírni, és, ahogy a nevében is benne van: azonosítatlan. Egy, a Political Theoryban megjelent tanulmány szerint az ufó-jelenség egy olyan világképet tükröz, melyben az ember a technológiailag legfejlettebb lény, ez pedig nem fér össze azzal, hogy az ufók talán komolyabb eredményeket tükröznek. Holott az ufó nem feltétlenül földön kívüli lény - csak "valami", ami repül.

hirdetés

Valamennyi változás azért történt az utóbbi években a probléma kezelésében, erre példa a New York Times 2017 decemberében megjelent száma, melyben arról volt szó, hogy az amerikai Védelmi Minisztérium fejlett repülőeszköz-fenyegetést azonosító programjának az a feladata, hogy katonai pilóták által rögzített ufótípusokat katalogizálják. Tehát: foglalkoznak az ufók jelenségével, és megpróbálják rendszerbe illeszteni őket. Ez egy nagy változás ahhoz képest, hogy korábban a nyilvánosság előtt nem vállalta fel Amerika a kérdés létjogosultságának szervezeti keretű vizsgálatát.

Ez volt az első alkalom, hogy az Egyesült Államok kormánya beismerte egy ilyen jellegű program létezését. A cikkben megemlítik Oumuamuát, egy rejtélyes, szivar alakú csillagközi tárgyat, amivel szintén egy tanulmány foglalkozott. Hétfőn pedig ismét a The New York Times jött ki egy sztorival a Keleti Parton 2014-ben és 2015-ben megfigyelt repülő tárgyakról,

melyek a szemtanú pilóták szerint hiperszonikus sebességgel értek el 9 kilométer magasságba.

A jelenségek felismerése és az ezekről való jelentések és elemzések mind azt mutatják, hogy az Egyesült Államok mára elismerte az ufók létezését.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
nyugdijasok.jpg

Nyugdíjak: háromszor emelik jövőre

Szokásos emelés, nyugdíjprémium és a 13. havi nyugdíj első üteme is érkezik.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2020. május 26.


hirdetés

Három emelés is lesz 2021-ben a nyugdíjak tekintetében - írja a jövő évi költségvetésre hivatkozva a 24.hu.

A nyugdíjemelés jövőre 3 százalékos lesz, azaz a most 142 ezer forintos átlagos öregségi nyugdíj havi 4 ezer forinttal, 146 ezer forintra nő.

Emellett februárban érkezik a három év alatt bevezetendő 13. havi nyugdíj első heti részlete. Februárban egy átlagnyugdíjban részesülő 36,5 ezer forinttal magasabb összeget fog kapni a normál havi járandóságán (146 ezer forint) túl.

Novemberben pedig érkezik a nyugdíjprémium, aminek a számítása a gazdasági növekedés függvénye. Prémiumot csak 3,5 százaléknál nagyobb gazdasági növekedés esetén kapnak a nyugdíjasok. Jövőre ezt 4,8 százalékosra teszi a kormány, így 1,3-mal meg kell szorozni a novemberi havi nyugdíj egynegyedét, de maximum 20 ezer forintot.

E szerint egy átlagos nyugdíj negyede 36,5 ezer forint, ez túl van 20 ezer forinton, tehát ebben az esetben 1,3 X 20 000, azaz 26 ezer forintot kap egy átlagnyugdíjas novemberben a havi járandóságán felül.

hirdetés

Akinek viszont messze kisebb a nyugdíja, mint az átlag, annak a nyugdíjprémiuma novemberben 22 750 forint lesz.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
varga-judit.jpg

Varga: megszűnik a veszélyhelyzet Magyarországon június 20-án

Az igazságügy-miniszter jelentette be, hogy a védekezés második szakaszába lépünk.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 26.


hirdetés

Ma benyújtják az Országgyűléshez a rendkívüli jogrend megszüntetésére vonatkozó törvényjavaslatot, amellyel az Országgyűlés felhívja a kormányt, hogy szüntesse meg veszélyhelyzetet. A törvény elfogadásával, számtalan európai országnál jóval előbb, várhatóan június 20-án a veszélyhelyzet megszűnik Magyarországon

- írja Facebook-oldalán Varga Judit.

Az igazságügyminiszter szerint ezzel „megint bebizonyosodott, hogy a hazai és a brüsszeli baloldal alaptalanul, politikai alapon vádolta a magyar kormányt az elmúlt hónapokban.”

Varga bejegyzésében arra is kitér, hogy a veszélyhelyzet megszüntetése után

„a védekezés második szakaszába lépünk, amelyben a hangsúlyt a munkahelyek megtartására, új munkahelyek teremtésére és a gazdaság újraindítására kell fektetnünk”.

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
mti-kover.jpg

Megsértette a sajtószabadságot Kövér László – mondták ki Strasbourgban

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a magyar házelnök jogszerűtlenül tiltott ki több sajtóorgánumot a Parlamentből határozatlan időre.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd - szmo.hu
2020. május 26.


hirdetés

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ma Strasbourgban egyhangú döntéssel kimondta, hogy az Országgyűlés elnöke megsértette hat magyar újságíró szólásszabadsághoz fűződő jogát, amikor 2016-ban kitiltotta őket a Parlamentből - írja az Index, amelynek két kollégája is érintett az ügyben.

„Két kollégánk, Fábián Tamás és Bakró-Nagy Ferenc 2016 április 25-én, egy hétfői ülésnapon arról kérdezték a Parlamentben a kormánypárti képviselőket, hogy mi a véleményük a friss botrányról: a jegybank alapítványai közpénzmilliárdokat osztogattak a haveri körnek. Pontosan ugyanezt tették a hvg.hu, a nol.hu és a 24.hu újságírói is, akik szintén az ügy panaszosai”

- írja a lap.

Másnapra az újságírókat Kövér László határozatlan időre kitiltotta a Parlament épületéből és a képviselői irodaházból.

Az indoklás szerint olyan helyiségekben is forgattak (a Déli Társalgóban és a Kupolateremben), ahol nem szabad, és ezzel megsértették a házelnök 2013-as rendelkezését a parlamenti tudósítások rendjéről. A lapok munkatársai legközelebb 2016. szeptember 12-én léphettek be újra az Országház épületébe.

hirdetés

Ahogy az Index írja, a rendelkezés visszássága, hogy

- a szabályait Kövér László alkotta,

- Kövér László bírálta el, hogy azokat valaki megszegte-e,

- Kövér László döntött a szankcióról, de nem közölte, miért úgy döntött, ahogy,

- a döntés ellen se Kövér Lászlónál, se bíróságon vagy más fórumon nem lehetett fellebbezni,

- mivel Kövér kormánypárti politikusként, a kormánypártok szavazataival lett házelnök, nemcsak jogi, de politikai garancia sincs rá, hogy a döntései nem önkényesek.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), amely szervezet segítségével az újságírók az európai jogorvoslati szervhez fordultak, kifejette, hogy

az indokolatlanul jogkorlátozó parlamenti sajtószabályzat működtetésével Magyarország megsértette az újságírók szólásszabadságát, a tisztességes eljáráshoz és a hatékony jogorvoslathoz való jogát, mivel nem dolgozhattak a közügyek megvitatásának legfontosabb helyszínén, és az átláthatatlan döntés ellen nem élhettek jogorvoslattal.

A kormány érve ezzel szemben az volt, hogy az újságírók nem tartották be a tudósítás szabályait. Hozzátették, hogy a Parlament folyosóin olykor nemzetbiztonsági jelentőségű, titkosított iratokat is szállítanak, és aki nem megengedett helyen forgat, le tudja fotózni azokat. Ezen kívül akadályozták a parlamenti munkát (a kérdezéseikkel) és zaklatták a képviselőket is. Tartalmi kifogásként megemlítették, hogy

a sajtó munkatársai nem voltak kiegyensúlyozottak, mert ellenzéki képviselőket nem szólaltattak meg, és állítsuk szerint eleve olyan videót akartak forgatni, amelyben a képviselők nem szólalnak meg, hogy a kamera elől elfutó politikusokat rossz színben tüntethessék fel.

A bíróság azonban ezt nem tartotta megalapozottnak, és

a panaszos újságíróknak adott igazat. Megállapította, hogy a kitiltásuk sértette az európai emberi jogi egyezmény 10., a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló cikkét.

Nem vagyoni kártérítésként az államnak 4574 eurót (1,6 millió forintot) kell fizetnie. A döntés ellen a bíróság Nagykamarájához lehet fellebbezni.

Dojcsák Dalma, a TASZ jogásza az Indexnek azt mondta, hogy a bíróság döntése önmagában nem szünteti meg az újságírók kitiltásának gyakorlatát, de

a rendszerből az következik, hogy orvosolni kell a kitiltásra lehetőséget adó jogi szabályozást, és az ítélet végrehajtásának része lesz a gyakorlat megváltoztatása is.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
karacsony-gergely-koltsegvetes-2021-fovaros-onkormanyzatok.jpg

Karácsony Gergely: A kormány szándékosan teszi tönkre az önkormányzatokat

A főpolgármester beszélt arról is, hogy a fővárosnak nemcsak a kiadásai nőnek, de ezzel együtt a bevételek is csökkennek.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 26.


hirdetés

Április elején a kormány bejelentette, hogy a kiskereskedelmi szektorra és a bankokra extra adót vetnek ki a koronavírus-járvány elleni védekezés részeként. Emellett pedig a gépjárműadó eddig önkormányzatokat megillető részét magához vonja. Akkor arról volt szó, hogy erre csak ebben az évben lesz szükség.

Ugyanakkor a kormány által benyújtott 2021-es költségvetésből kiderült, hogy ez nem így lesz - írja a 24.hu. A települések ugyanis lemondhatnak a gépjárműadóról. A teljes összeg jövőre is az államé lesz. "Ezzel pedig elsősorban a nagyobb városoknak – amelyek egy része ellenzéki vezetésű lett tavaly ősszel – csap oda a kormányzat" - írja a portál.

Karácsony Gergely keddi sajtótájékoztatóján kommentálta a 2021-es költségvetést.

"A járvány nyomán kialakuló társadalmi, gazdasági válságot arra használják föl, hogy a magyar közélet egyetlen hatalmi ellensúlyát, az önkormányzati szektort tönkretegyék"

- fogalmazott a főpolgármester.

hirdetés

Karácsony Gergely szerint "a gépjárműadó elvételén túl egy másik súlyos elvonás is érinti az önkormányzatokat: a szolidaritási hozzájárulásnak nevezett tételt a négyszeresére növeli a kormány".

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!