hirdetés
nyito.jpg

Leonardo da Vinci egyik találmányát is beépítették az esztergomi reneszánsz vízgépbe, amely újra működik

Szöveg és fotók: Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2019. október 04.


hirdetés

Az 1960-as években már kutatásokat folytattak a hely történetéről, és az itt állt épületekről. Egy oklevélből azt tudták, hogy volt itt egy torony, de a feltárás derítette ki végül, hogy a 20. században lakóházként használt épület egy dzsámit rejt, míg mellette megtalálták a Veprech-torony falainak egy jó részét. A torony a Víziváros legkorábbi olyan épülete, amelyet név szerint is ismernek, IV. Béla király 1239-ben már említést tett róla, mint a vár határépületéről.

hirdetés

A dzsámiról és a környezetéről több leírás is fennmaradt, ezek leghíresebbje a török világutazó és útleíró Evlia Cselebi könyvében olvasható:

„…Özicseli Hádsi Ibrahim dzsámija, ólom tetejű, festett deszka mennyezetű, nagy térfogatú, tégla mináretes magas és új építésű, szép dzsámi”.

A dzsámi a törökök kivonulása után érseki magtár volt, majd a Petz-család vette meg és lakóházzá alakították. Az államosítás után munkásszálló is volt, aztán egy üzem része lett. Az 1998-ra már romossá vált házat a Rosenberg Hungária Kft. vette meg, vendégháznak. Ám a munkálatok során kiderült, hogy milyen kincset rejtenek a falak. Végül ők vállalták a feltárást és a helyreállítást is. Így bukkanhatott elő négy méter mélységből a régi út és a minaret alja is. A felújítás után 2007-ben adták át a dzsámit, amely látogatható, és kiállításoknak, rendezvényeknek is otthont ad.

Föld borította be a 800 éves múltú Veprech-tornyot, amelyben egy különleges vízgép működött

A kutatás közben folyt tovább, és így 2019 tavaszán adták át a Veprech-tornyot és a benne lévő vízgép-modellt. A 800 éves épület múltja még 1239 előttre nyúlik vissza, ám különleges funkcióját Vitéz János esztergomi érsek idején kapta meg. A szerkezet a 15. század végétől hajtotta a vizet a magasba, egészen 1683-ig. A mellette álló Malom-bástyát a török ellen – a víz védelmére - 1542-43-ban készítették, és a törökök a vár bevétele után, a 17. század elején építették mellé a dzsámit.

A torony a – valaha itt állt - késő római épület romjaira épült, és külön érdekessége volt, hogy egy bő vizű, 27-29 fokos forrás fakadt itt (még ma is megvan, de már elenyésző a hozama). A víz a középkorban egy malmot hajtott, amellyel gabonát őröltek. A 15. században az érsek úgy döntött, hogy a forrásvizet és a Dunából nyert vizet fel kell vinni a várba, hogy legyen elegendő ivóvíz és fürdővíz. A várban akkoriban ciszternákban gyűjtötték a vizet, és a sziklás talajban remény sem volt egy megfelelő ásott kút kialakítására. Ezért firenzei mestereket hozatott, hogy készítsenek neki egy vízemelő szerkezetet.

A kutatások igazolták, hogy a szerkezet alapjai da Vinci „labdás” vízemelőjének mintájára készültek. Leonardo elképzelése még nem lett volna működőképes, ezért azt továbbfejlesztették, és kiegészítették egy i.e. 3. századi feltaláló vízpumpájával,

így két részből álló vízemelőt alakítottak ki. A Dunáról érkező víz egy vízmedencébe került, ahonnan egy speciális, golyós rész továbbította felfelé a forrásvízzel együtt. Az emelő ezenkívül tisztította is a vizet, mert bár a Duna vize akkor még iható volt, de a tetején úszó szennyeződést a különleges víztovábbításnak köszönhetően nem pumpálta a csövekbe.

A rendszerben lévő nyomás szabályozására pedig egy „leeresztő” megoldás is kellett, az erre kitalált szelepből akkoriban elképesztő magasnak számító vízsugár lövellt ki. A terv végül tökéletesen működött, még arra is volt gondjuk, hogy a várban, a szökőkútban egyenletesen csobogjon a víz.

A látványos vízemelő annyira értékes lett a későbbiekben, hogy tulajdonlása eldöntötte a település sorsát is.

Szulejmán első támadása sikertelen volt, de utána egy áruló segítségével, és egy csellel be tudta venni a várat. Ehhez a torony melletti kapun küldte be pár emberét éjjel. Miután a várlakók szembesültek vele, hogy a víznyerési lehetőségük török kézre került, önként megadták magukat 1543. augusztus 9-én.

A felújított épületek látogathatók

A torony és a vízgép sorsa rendkívül érdekes. Hogy miképp maradtak fenn a falai, hogyan sikerült feltárni a régi épületeket, milyen érdekes események zajlottak körülöttük, ezekről is sokat megtudhatsz, ha ellátogatsz a dzsámihoz és a toronyhoz, és a vezető segítségével felfedezed a különleges szerkezet kalandos történetét.

A vízgépet az eredetihez hasonló formában építették újjá, és szivattyú segítségével működtetni is tudják. A tornyot és a szerkezetet is meg lehet nézni, de csak vezetéssel. Látogatás előtt érdemes tájékozódni a nyitva tartásról (legfrissebb információnk szerint télen is látható lesz), de a gépet csak meghatározott időpontban indítják el.

A dzsámin és a tornyon kívül felújították a várfalat, elkészült egy kis rózsakert is, egyik falán szőlőlugassal, és egy kávézót, valamint egy panorámás éttermet is kialakítottak mellette.

Bővebben ITT


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
nyito-4.jpg

Az angol királynő is megcsodálta Kovács Margit kerámiafiguráit

Az ország egyik legnépszerűbb múzeumában, Szentendrén láthatók a híres Madonnás szobrai, neves faliképei, és még egy tapintható tárlatot is berendeztek a látogatóknak.
Söptei Zsuzsanna, Fotók: Harmath Beáta - szmo.hu
2019. október 11.


hirdetés

Kovács Margit bájos figuráit, színes, mázas kerámiáit, faliképeit nagyon sokan kedvelik. Szentendre egyik leglátogatottabb múzeumában pedig idén tavasz óta egy újrarendezett kiállításon ismerhető meg a leghíresebb magyar keramikus életműve.

Még annak is érdemes ellátogatni újra, aki már látta a korábbi tárlatot, mert most más koncepcióval, más módon találkozhatunk az alkotó munkáival. Fotósunkkal együtt mi is úgy jöttünk ki a régi házban berendezett kiállításról, hogy: „nahát, egészen másra emlékeztünk, és mennyi új részlet, mennyi új érdekesség fogott meg minket”.

A Kovács Margit múzeum korábban amolyan „kötelező” látogatási hely volt a hazánkba érkező államfőknek, neves személyeknek - az iráni sahtól az angol királynőn át a spanyol királyig sokan megcsodálták a különleges alkotásokat.

hirdetés

Meg persze a turistacsoportok, iskolák, kirándulók is ellátogattak ide, ha Szentendrén jártak. A vonzereje ma is megvan, ott jártunkkor is több csoport nézelődött a termekben.

Az újragondolt kiállításon feltűnnek a művész eddig feldolgozatlan hagyatékából származó levelek és fotók is, a már jól ismert darabok mellett pedig rég nem látott kerámiaművekkel is találkozhatunk.

Így több, idehaza fellelhető köztéri munkáját is bemutatják, például a már nem létező Úttörő Áruház szökőkútjáról is megemlékeznek. De nekünk nagy kedvenc volt a Balatont bemutató képe, amelyen még a régi „fecske” úszó is fellelhető egy fürdőzni induló alakon. Ezt – a magyar dolgozók nyaralását bemutató képet – a Déli Pályaudvarra készítette.

A korábban már megsemmisült alkotásokról a digitális panelen futó filmben emlékeznek meg, és Kovács Margitot is láthatjuk munka közben egy falra kivetített film segítségével.

hirdetés

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
szarvasboges_2019_1.jpg

Vezetett túrán hallgathatod a szarvasbőgést a Pilisi Parkerdőben

A különleges séta során nemcsak a gímszarvasok nászával, hanem az éjszakai erdő életével is megismerkedhetsz.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. szeptember 12.


hirdetés

A Pilisi Parkerdő több erdészeténél idén is vezetett túrákon hallgatható és figyelhető meg a szarvasbőgés, ami a főváros környéki erdőkben szeptembertől október elejéig tart. A különleges kirándulások során nemcsak a gímszarvasok nászával, hanem az éjszakai erdő életével is megismerkedhetsz.

A hazai erdők egyik legérdekesebb jelensége, a szarvasbőgés, az erdő életének azon időszaka, amikor az erdőjárók a legkönnyebben észrevehetik a vadon élő állatok jelenlétét.

A gímszarvasok kifejlett, párzásra kész bikái nász idején, szeptember tájt sötétedés után bőgéssel hívják fel magukra a szarvastehenek figyelmét, míg a háremüket őrző hímek riválisaik elriasztása, erejük fitogtatása céljából is bőghetnek.

Az ivarérett gímbikák ebben az időszakban ivarérett nőivarú egyedeket – ünőket és teheneket – terelnek kisebb csapatba, így alakítják ki az úgynevezett háremet. A hímek éberen vigyáznak arra, hogy más, háremet még nem alakított bika ne férkőzhessen a nőstények közelébe; ha ez mégis megtörténik, a hárembika bőgéssel figyelmezteti a távolmaradásra.

hirdetés

Az ország északi részén, így a Pilisi Parkerdő területén néhány héttel később kezdődik a szarvasbőgés, mint délebbre. Viszont tovább is tart a gímszarvasok násza, vagyis a szeptemberi csúcs után akár még októberben is hallani bőgő bikát a térségben.

Erdeink egyik legméltóságteljesebb lakója, a gímszarvas – amelynek bőgése a vad fizikai állapotáról, méretéről, sőt, vérmérsékletéről is tanúskodhat – nem kedveli a hőséget, ezért a bőgés alkonyattól kezd erősödni, amikor már enyhül az idő. Leggyakrabban az esti és a hajnali szürkületben szólalnak meg a bikák, de a bőgés csúcspontján a nap bármely szakában számíthatunk a jellegzetes hangra.

A szarvasbőgés megfigyelésére évek óta indít szakvezetéseket a Pilisi Parkerdő, a túrasorozat pedig idén is folytatódik. A vezetett kirándulásokon a kísérő szakemberek nemcsak a gímszarvasok, hanem az éjszaka aktív többi állat életével is megismertetik az érdeklődőket. A szarvasbőgés túrák egy-egy alkalommal korlátozott számú látogatót fogadnak, és a helyszínen fizetendő díj ellenében vehetők igénybe. Célszerű az erdei, terepi viszonyoknak megfelelő ruházatot és lábbelit viselni.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






hirdetés
nyi.jpg

Ki korán kel, vadregényes napfelkeltét láthat a Duna mentén

A hajnali köd lassan ritkul, az őszi nap bágyadtan töri át az első sugaraival. A táj csendes, békés még ilyenkor.
Fotók: Harmath Beáta - szmo.hu
2019. október 28.


hirdetés

Ilyet csak a koránkelők élvezhetnek: mikor az őszi hajnal-reggel beköszönt, és az éjszakai pára csak lassan adja meg magát. A nap már felkelt, de a sugarai még gyengék, nehezen törik át a ködgomolyokat. Csak néhány madár, őz vagy ló motoszkál, a természet is még inkább alszik.

Ha a Dunakanyar felé veszed az irányt, akkor ilyen csodában lehet részed.

hirdetés
hirdetés

KÖVESS MINKET:






hirdetés
demens.jpg

A Skanzen is csatlakozott az Alzheimer-naphoz, programjaikkal segítenek a betegeknek és a hozzátartozóknak is

A Szentendrei Skanzen az első olyan magyarországi múzeum, amely kifejezetten demenciával élő időskorúak számára fejleszt speciális programot.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. szeptember 21.


hirdetés

A Skanzen is csatlakozik az 1994-ben útjára indított Alzheimer-naphoz, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a demenciával élők számának emelkedésére, a demencia korai felismerésére.

A Skanzen kerekasztal-beszélgetésén szakemberek osztják meg tapasztalataikat a betegségről.

A délutáni Alzheimer Sétán megismerhetik az érdeklődők a múzeum egyedülálló Demencia programját, de részt vehetnek memóriavizsgálaton és reintegráló tornán is.

A programokat kézműves foglalkozások kísérik, ahol nefelejcs kitűzőt készíthetnek és mandalát színezhetnek a látogatók. Az Alzheimer-napot közös éneklés zárja a Skanzenben.

hirdetés

A demencia egyik legismertebb típusa az Alzheimer-kór, aminek jellemzője, hogy már korai stádiumban memóriaproblémák lépnek fel. Vajon miért alakul ki ez a betegség? Mi az, amit tehetünk ellene? Hogyan segíthet mindebben a múzeum?

Az Alzheimer Világnapon szeretnék felhívni az emberek figyelmét erre az egyre többeket érintő betegségre és egyben gyakorlati tanácsokat is adnak, hogy hová fordulhatunk segítségért, mi az, amit mi magunk is megtehetünk saját magunk és hozzátartozóink egészségéért.

Szentendrei Skanzen - Szeptember 21. 10:00 - 16:00 óra

Programok

11:00 Kerekasztal-beszélgetés

Minden, amit az Alzheimerről tudni kell/érdemes

Dr. Martony Zsuzsanna - geronto-pszichiáter

Dr. Kázár Ágnes - belgyógyász, háziorvos, gondozó hozzátartozó

Dr. Fekete Márta - orvos, közgazdász

14:00 Alzheimer Séta

Ismerkedj meg a Skanzen Demencia programjával!

Bokonics-Kramlik Márta múzeumpedagógus vezetésével

Indulás: a Kisalföld tájegység bejáratától

16:00 Közös éneklés

Állandó programok a nap folyamán

- Nefelejcs kitűző készítése

hirdetés

- Mandala-színezés kicsiknek és nagyoknak

- Óránként zenés reintegráló ülőtorna minden korosztálynak Tyroler Beatrixszal

- Memóriavizsgálat dr. Bensó Beáta Anna pszichiáterrel

Belépés: normál múzeumi belépővel

Bővebb információk ITT

A Skanzen az első olyan magyarországi múzeum, amely kifejezetten demenciával élő időskorúak számára fejleszt speciális programot. Múltidéző foglalkozása segíti, hogy az emlékezetvesztéssel küzdő betegek élményekkel töltődjenek fel.

A programról bővebben ITT


KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!