Székelyföldön a tél olyan, mint a mesékben. Igazi tél. Hideg, félelmetes, gyönyörű és lenyűgöző. A hatalmas sziklák, a végtelen fenyőerdők és az érintetlen természet mindenkit megérint. Az alkotó szerint Európában itt a legcsodálatosabb a tél.
"Jó párszor megtapasztaltam a -25 fokot az utóbbi pár évben a Gyergyói-medence térségében, ahogy a székely emberek feledhetetlen vendégszeretetét is. Ezzel a kisfilmmel tisztelgek előttük" - írta a filmhez.
VIDEÓ: Székelyföldi tél
Az országot járva érdemes letérni a főutakról és csavarogni egyet a kisebb településekre is. A falvak a csend és nyugalom mellett sokféle izgalmas látnivalót rejtenek, így a pihenés mellett felfedezheted a múltat, eljuthatsz hírességek lakóhelyére, vagy megismerhetsz még ma is rejtélyes szokásokat.
Tarts velünk, nézz szét néhány kihagyhatatlan magyar faluban.
1. Cégénydányád
A Cégénydányádon álló Kölcsey-Kende Kastély kertje különleges fákat és virágokat rejt. A kiállításon egy 19. századi szakácskönyvet is átlapozhatsz, és kiderül az is, hogy mire való a sötétszoba.
A Szamos partján fekvő Cégénydányád és környéke ősidők óta lakott volt, monostoráról pedig már 1180-ben írtak. A helyet híressé a Kölcsey és a Kende család tette, hiszen ez az ő birtokuk volt. A Kende-kúriát 1833-ban építtette Kende Zsigmond, klasszicista stílusban, a mai alakját végül a későbbi bővítésekkel nyerte el. A homlokzatán látható verset Kölcsey Ferenc írta, kifejezetten ide. A kastély 1958 óta műemlék.
A leromlott állagú kastélyt a Hortobágyi Nemzeti Park 2003-ban vásárolta meg, és 2015-ben teljesen felújítva nyitották meg, benne pedig egy múzeumot hoztak létre. Az állandó kiállításon a nemesi életet, a gasztronómiát, a környező vidék természeti értékeit mutatják be. Van benne a Kölcsey és a Kende család történetét bemutató rész, sőt a belépőt Kölcsey fogadja, és még szelfizni is lehet vele.
A gasztronómiai kiállításon a nemesi és a paraszti konyhával is megismerkedhetünk, konyhai berendezéseket, bútorokat, edényeket láthatunk. Ráadásnak pedig egy 1867-ből származó szakácskönyvbe is belelapozhatunk a technika segítségével.
A kiállítás egyik izgalmas tere a sötétszoba, ami valami különlegességet rejt.
A 100 holdas parkot Kende Zsigmond báró hozta létre, aki maga is lelkes növénygyűjtő volt. A kertnek különleges az állatvilága is. A kastélyt körülölelő parkot az Alföld legszebb kastélyparkjaként emlegetik. A páratlan értékű növény- és állatvilág megóvása miatt kapott védettséget a hely 1959-ben.
A látnivalókról és programokról bővebben ITT olvashatsz
2. Csaroda
Csarodán áll az egyik legszebb középkori templomunk, a mosolygó szentek temploma. Az épület restaurálásakor bukkantak elő a különös falfestmények.
Meghatóan kedves, mosolygós arcok, békességet sugalló alakok, nagyon is emberi ábrázolások – ők a „mosolygó szentek”. Ez a 13. században épült különleges középkori templomunk a keleti országrészben várja a hívőket és a látogatókat. A késő román stílusban készült épülethez egy körerkélyes, zsindelyes torony is tartozik, a fa harangláb a templom mellett áll.
A csarodai templom a Középkori templomok útjának egyik leghíresebb állomása. A karcsú tornyú épület pedig a Bereg egyik jelképévé vált.
A bizánci freskón többek között Péter, Pál, és János apostolok, Szent Anna és Mária, ölében a kis Jézussal, valamint az orvosszentek, Kozma és Damján láthatók. Az arcukon lévő rejtélyes kis mosolyról kapták a „mosolygó szentek” nevet.
A falakon található mintákról, a szőttesekről, a templom történetéről még többet ITT olvashatsz.
3. Egerszalók
Egerszalóki barlanglakások: egy letűnt kor elevenedik meg, és még a kívánságod is teljesül. A bátrak legyőzhetik Burgonyát, az érdeklődők 3D-s moziban nézhetik meg a múltat, a Sáfránykertben pedig hasznos dolgokat lehet megismerni.
A tufába vájt lakóhelyek – valószínűleg – a 17-18. századtól kezdve készültek itt. Volt köztük lakás, istálló, és pince is. A 19. század közepén 33 barlanglakás volt itt, mára 18 maradt meg épségben. A lakásokat még a 20. században is lakták.
A megmaradt barlanglakásokban most múzeum működik, ahol – a 2. világháborút megelőző időszakot megidézve - korhűen berendezett bútorokkal, eszközökkel mutatják meg a valaha itt élt emberek hétköznapjait.
Egy 3D-s moziban a terület földtörténetét mutatják be a magyar kötődésű dinóktól napjainkig. Gyakran tartanak előadásokat, koncerteket, ilyenkor kemencében sült finomságokat is kínálnak.
A házakba betérve érdemes óvatosan szétnézni, hiszen az egyikben ül Róza néni, és fogadja a vendégeket. A fejkendős asszonyságról azt tartják, hogy a fülébe súgott kívánságot teljesíti.
A tufába vájt lakások történetéről, az itt élők életéről még több érdekességet ITT találsz.
4. Noszvaj
A Bükk egy csodás részén, Noszvajon az elhagyott barlanglakásokból művésztelepet hoztak létre. A szegények helyét a gazdag fantáziájú, kreatív elmék vették birtokba, és egy romantikus, különös hangulatú helyet varázsoltak belőle. Ez lett a Pocem.
A 19. század óta lakták ezeket a barlanglakásokat, melyek még a múlt század második feléig otthonok voltak. Az üressé vált helyet 1997-ben a Farkaskő Noszvaji Barlang Művésztelep Egyesület vette birtokba, és a Pécsett végzett szobrászok és képzőművészek megtisztították, átalakították úgy, hogy ma már egy romantikus, érdekes hellyé vált a korábban elkoszosodott, sokszor sötét tér. A belső terek megváltoztatásával egy izgalmas alkotóhely jött létre.
A táborban sokféle művész megfordult már, dolgozott itt szobrász, zenész, festő, iparművész, kézművesek is, és ők mind hozzátettek valamit a térhez.
A hely egyik különlegessége az akusztikus terem, egy különös fülkékkel teli tér, melyekben egészen furcsa élményben lehet része az embernek. A terem szabályosan „zeng”, ha megfelelő hangot adnak ki benne, így speciális hanghatásokat lehet létrehozni és persze élvezni is az éneklés, „morgás”, a különféle magasságú hangok rezgését.
A Pocem-ról, programjaikról, a különösen zengő teremről, vagy a művészeti sokszínűségről ITT olvashatsz.
5. Palóznak
A Balaton-felvidéki hagyományos falusi hangulat sok pihenni vágyót vonz. A régi épületek mellett a borok és a rendezvények is igen népszerűek.
A Veszprém megyei Palóznakot először egy 970-es évekből származó adománylevélben említik. A hangulatos településén manapság pár százan élnek, de óvják, védik régi faluképüket.
A Bakony lábánál fekvő falu borászattal és turizmussal foglalkozik. A hegynek köszönhetően klímája védett, enyhe az időjárása. A gyümölcsök közül a barackok, a füge és a szőlő mellett a mandula az egyik jellemző, és a vidék élővilága is igen gazdag.
A hely fő vonzereje a hagyományos falusi hangulat, a szép környezet, a csend és nyugalom. A régi épületek közül az Árpád-kori katolikus templom gótikus részletei, a református harangláb, a népi építészet hagyományos stílusjegyeit őrző egykori Diószegi-ház, a Pongrácz-kastély is érdekes látnivalót kínál.
A helyiek különféle rendezvényekkel is készülnek, ezekről és a falu érdekességeiről bővebben ITT olvashatsz
6. Szatmárcseke
Rejtélyes csónakos fejfák között áll Kölcsey síremléke a szatmárcsekei temetőben. A nyugatra tekintő fejfák eredetéről sokféle elképzelés kering.
Különös hely a szokatlan csónakos fejfákkal teli temető, melyet 1973-ban műemlékké nyilvánították. Még ma is kerülnek új fejfák a temetőbe, ahol Kölcsey síremléke is áll.
A legrégebbi fejfa 1820-ból való, azt a szentendrei Skanzenben őrzik. A szatmárcsekei temetőben a legrégebbi fejfák az 1880-as években készültek.
A rejtélyes múltú temetőbe még napjainkban is temetnek, és a hely nemzeti zarándokhely is.
A nyugatra tekintő fejfák eredetéről sokféle elképzelés kering. Az egyik szerint a település régen halászfalu volt, innen eredt a csónak forma. A fákat régen kettévágták, az egyik részéből készült a koporsó, a másikból a fejfa.
A fejfák formáját is sokféle módon magyarázták: hátulról csónakot, oldalról fejkendős nénit, elfektetve pedig egy csónakban fekvő embert láttak bele. Bár még mindig vizsgálják a fejfák múltját, pontos magyarázatot eddig nem találtak kialakulásukra.
A temető másik nevezetessége, a legmagasabb helyre épített, oszlopos csarnokban álló Kölcsey Ferenc síremlék, mely egy feliratos, címeres urnát vesz körül. Petőfi 1847-ben látogatott el a faluba, és ekkor kereste fel Kölcsey sírját. Megemlékezésében azt írta, hogy még csak fejfa sem jelezte, hol nyugszik a költő. De mint írta: „nincs is rá szükség mert az odalépő vándornak szívdobogása megmondja, ki van ott eltemetve”.
A Kölcsey síremlékről, a kopjafék készítéséről és történetéről sok érdekességet ITT találsz.
7. Vácrátót
13 000 növényfajt bemutató Vácrátóti Botanikus Kertben a növényeket kedvelők egyben felfedezők is lehetnek. Magyarország legkülönlegesebb botanikus kertjében minden hónapban más-más helyre kalauzolnak el.
Az országban itt található meg a legnagyobb növényrendszertani gyűjtemény. A 27 hektáros kertben közel 13 000 növényfajt, illetve -fajtát mutatnak be. Ezzel a vácrátóti az ország legnagyobb botanikus kertje és egyben az élő növények leggazdagabb hazai gyűjteménye.
A kert története csupa kaland, csupa fordulat és sokszor bizony szomorú történet. A kert igazi felvirágzását egy jómódú, hazáját szerető és hitvesét imádó grófnak köszönheti. Vigyázó Sándort ugyanis többek között felesége, Podmaniczky Zsuzsanna betegsége vette rá arra, hogy a kertet megvegye.
Vácrátót igazi családi kikapcsolódás, hétvégenként pedig programokat is szerveznek.
A különleges növényekről, a kert megható történetéről bővebben ITT olvashatsz
8. Vérteskozma
Vérteskozma, a meseszép zsákfalu élő skanzenként működik. A szinte kihalt település mára új életre kelt, az üdülőfalu meseszép fehér házsora, a csend és béke vonzza a kirándulókat, turistákat.
Az egyutcás kis település nevezetessége a 19. századi, hófehér német parasztházak sora, melyekhez szépen ápolt kertek is tartoznak. Elsősorban a pihenni vágyók keresik fel a falut, ami ma természetvédelmi területen fekszik, és élő skanzenként működik.
A környék, a Vértes sokféle utat, élményt kínál. A látványos, hófehér dolomittömbökkel teli déli oldalon szubmediterrán a klíma, az északi felén azonban inkább alhavasi. Változatos domborzata, klímája miatt sok ritkaság él meg. Ősszel pedig még szebb a látvány, mert az itt elterjedt cserszömörce ezer színben pompázik. A környék állatvilága Európa-hírű.
A környékről, a faluról bővebbem ITT olvashatsz
Magyarországon sok ismert, híres vár vonzza a történelem, a múlt, a híres személyiségek iránt érdeklődőket. Az utóbbi időszak várfelújításai nyomán egyre több régi építményt rekonstruálnak, és mutatják be a várak, és lakóik történetét.
Most négy érdekes helyre hívunk el.
1. Diósgyőr
Királynék jegyajándéka is volt a diósgyőri vár, ahol Európa legnagyobb lovagterme áll. Nagy Lajos király idején élte fénykorát, majd évszázadokig csak pusztult. Ám felújították, és most te is megismerheted a sok száz éves falak történetét.
Valaha egy földvár állhatott a helyén, a kővár csak a tatárjárás után épült ide. Fénykorát Nagy Lajos uralkodása alatt élte, lovagterme akkoriban a legnagyobb volt Európában.
Habsburg Mária (II. Lajos felesége) volt az utolsó királyné, aki itt lakott. Miután lemondott a várról, az erdélyi vajda foglalta el. A török időkben az egri pasa lakta. A 17. századtól lakatlanná vált, a falait széthordták.
Az 1960-as években kezdték el a régészeti feltárását, majd 2010-es években rekonstruálták és egy részét újra felépítették. A palotaszárnyban helyreállították a híres lovagtermet is, valamint a várkápolnát és a királynék lakótermét is meg lehet nézni.
A megújult várban várjátékokat is tartanak, ahol Nagy Lajos korát elevenítik fel, előadásokat és lovagi tornát is rendeznek.
A vár kalandos történetéről és a jelenlegi állapotáról bővebben ITT olvashatsz
2. Esztergom
A káprázatos helyen épült magyar vár évszázadok történelmének tanúja. A toronyból fantasztikus a körpanoráma, és van egy szoba, ahová Botticelli festett női alakot.
Kiváló adottságainak köszönhetően már a római kortól kiemelt terület volt a hely, amely később királyainkat is megfogta. Esztergomban szinte összesűrűsödik a magyar történelem. Élt itt Géza király, és itt született István király, akinek a vár volt az egyik legfontosabb székhelye.
De a magyar egyházszervezet kialakításakor az érsek is a várat választotta székhelyéül.
A várat többször átalakították, a középkori épületből így vált reneszánsz palotává. A kornak megfelelően ebédlőterem, hideg-meleg fürdő, kertek, tornácok és torony is épült hozzá. A törökök erődítményként használták, majd ez a vár is mostoha sorsra jutott.
A mára szépen felújított várban időutazáson vehetsz részt. A berendezett termek, a konyha, a harci eszközök élethűen mesélnek a régmúltról. A kiállításon a vár történetén kívül kiderül, hogy honnan kapott vizet az épület, milyen fürdők voltak benne, hogy működött a királyi konyha, milyen volt egy lakószoba.
A vár egyik különösen értékes része a „Szent István-terem”, a királyi palota egyetlen, teljes épségben megmaradt 12. századi lakószobája. Szintén igen különlegesek a feltáráskor előkerült „Dolgozószoba” freskói is, az egyikről azt tartják, hogy Sandro Botticelli festette.
A vár történetéről, a királyok itteni életéről még többet megtudhatsz ITT.
3. Veszprém
Legendás történelmi események színhelye volt a hét dombra épült Királynék városa. Veszprém volt az első püspöki székhely az országban, évszázadokon át az itteni püspök koronázta meg a magyar királynékat, és Szent Imre is itt tett szüzességi fogadalmat.
A veszprémi vár az egyik legősibb várunk. Kutatások szerint már a honfoglaláskor is kiemelt szerepe volt a területnek, majd Géza idején épült ide erődítmény. A meredek hegyoldalhoz épült veszprémi várnak kalandos története volt.
A virágkorát a 15. században élte, majd a 16. században a törökkel vívott harcokban tízszer is gazdát cserélt. A Rákóczi-szabadságharcban a császári csapatok feldúlták.
A 18-19. században konszolidálódott a helyzete, gabonapiaca révén kereskedelmi központtá vált, ekkor épült fel a vár épületeinek jelentős része. A 2. világháborúban többször is bombázták. A várnegyed épületeit később felújították, és hangulatos, szép városrésszé vált, palotákkal, egyházi, tudományos és művészeti intézményekkel, kedves utcákkal és emlékhelyekkel.
A barokk korban újjáépített, macskaköves burkolatú, egy utcás, vár ma Magyarországon egyedülálló.
A várnegyedben sétálva megcsodálhatod az érsekség főszékesegyházát, a Gizella-kápolnát, ami Veszprém legrégibb középkori épülete, a Várkutat, a késő barokk Püspöki (ma Érseki) palotát, vagy a barokk stílusú Szentháromság-oszlopot. Itt áll a Szent György-kápolna, a Várkapu (Hősi kapu), a Tűztorony és több gyönyörű épület, múzeum és galéria.
A várról és a Várnegyedről még több érdekességet megtudhatsz ITT
4. Várpalota
A monda szerint Mátyás király is járt a véres ostromokat megélt Thury-várban, ahol manapság a Diadal Napján megelevenedik a történelem.
A Várpalota központjában álló Palota vár, vagy más néven Thury-vár elődje a Bakony erdejében omladozó - a Csák nemzettség által a 13. században emelt - Pusztapalota, Bátorkő vára lehetett. A 14. században még mocsaras vidék volt a hely, ahová a mai épület elődje épült. A várat a 16. század elejéig a kor egyik legjelentősebb családja, az Újlakiak lakták.
Az utolsó Újlaki özvegye feleségül ment Móré Lászlóhoz, a kor hírhedt rablólovagjához, akit végül elűztek a birtokáról, ám a törökök elfogták és gyerekeivel együtt az isztambuli Héttoronyba zárták, ott is halt meg.
A várba 1558-ban Thury Györgyöt nevezte ki a király várkapitánynak. A messze földön híres vitéz hősien védte a várat, és egy félreértésnek köszönhetően a törökök végül fel is adták a harcot. Utána még több kapitánya is volt a várnak, ami végül szinte rommá vált.
A 17. században került a Zichy-család tulajdonába, akik barokk kastéllyá alakíttatták. A később lepusztult épületet mára felújították, és múzeumként látogatható.
A vár kalandos történetéről és a benne látható mai kiállításokról bővebben ITT olvashatsz
Fejér megye keleti részén, a Duna mellett található Adony. Földrajzi elhelyezkedése igen kedvező volt, ezért már a bronzkorban is éltek itt, sőt a római korban a Pannonia proviciabeli limes egyik fontos katonai helye volt.
A középkorban mezővárosként volt szerepe, később a török időkben a magyar lakosság elmenekült vagy meghalt. A törökvész után sokan betelepültek, a német és szlovák népesség is megjelent a korábban is itt élő szerb lakók mellett. A német családok magukkal hozták a szőlőművelés, gazdálkodás tudományát és templomot is építettek maguknak.
A 19. században jelentős polgári élet zajlott a városban, de megőrizték múltjukat is. Több helyi legenda, mese és dal örökítette tovább az ősök gondolkodásmódját, érzelmeit, világlátását.
A 20. században a régiós szerepe csökkent, mikor Dunaújváros felépült. Ám a település megtartotta gyökereit, ápolja hagyományait mind a kultúrában, mind a fesztiválokban.
A 2004 óta városi rangot kapott Adonyba az ideérkezőket
a békés vidék, a pihenés, az aktív kikapcsolódás vonzza elsősorban.
Azt vallják az itteniek, hogy falusias környezetben városi ellátást nyújtanak.
A turistáknak elsősorban a természeti kincsek felfedezését ajánlják. A Duna és mellékága a Nagyszigettel, a vízparti, ártéri növény- és állatvilág sok érdekességet kínál. A vízi sportok, a horgászat és vadászat kedvelői számos lehetőség közül választhatnak. Van mód a lovaglásra, sétakocsikázásra, kerékpározásra, gyalogos túrákra is.
A szőlőhegy pincesoraiban borkóstolókkal várják a vendégeket, a környező tanyai gazdaságok pedig szintén fogadnak látogatókat.
A Líviai halastavaknál madárlesen lehet részt venni, és horgászni is lehet.
A Zichy-kastélyban művelődési központ és könyvtár működik, a kastélyparkban pedig sétálni lehet az ősfák között. A városban érdemes megnézni a betelepült németek által épített, műemlék barokk Római Katolikus Templomot és a kertjében található Xavéri Szent Ferenc szobrot, amely a nagy pestisjárvány után készült 1742-ben.
Egy jó séta vezet az 1811-ben épült szőlőhegyi Orbán-kápolnához, ahová a gazdák Orbán napján körmenettel mentek ki, hogy áldozzanak a szőlő és bor istenének.
A város egyik érdekessége a Vetus Salina. A 2. századtól szolgált helyőrségi táborhelyként. A romok egy részét a Duna mellékága elhordta, de egy része még megvan a 6-os főút két oldalán. A régi tábor egy támadást követően elpusztult, az újat már arrébb – a város belterületén – építették fel.
Ma már csak a romos falak állnak, és a tető cserepei is folyamatosan fogynak. Minden mozdíthatót elhordtak már a kastélyból, amely valaha igen impozáns lehetett.
A régi bástyákból szép kilátás nyílhatott, a parkja pedig bizonyára kellemes sétákra adott lehetőséget. Ám az épületet – és tulajdonosát – a történelem nem kímélte. Mostanság elkerítve várja sorsát.
Az 1900-as években épült, romantikus stílusú kastély Adamek Ferenc mérnök munkája lehetett, erre utal a vakolat nélküli frontfalba süllyesztett tábla.
Utolsó tulajdonosa Simay Lajos volt, aki az üldöztetés elől Ausztriába szökött. Feleségét, Rezi Rózsát az ÁVH-sok elfogták, vagyonát, az ingatlanok hivatalos papírjait pedig elvették és válásra kényszerítették. Mikor később Simay szerette volna visszaigényelni az ingatlanjait, az igazolások már nem voltak meg.
Az épület a 2. világháború után termelőszövetkezeti tulajdon lett, a parkját pedig felszámolták.
Az ötvenes években családokat költöztettek a kastélyba, többek között egy bányamérnökök és családját is. Ekkor - 56-ban - hozták létre a pincében a laboratóriumot, amelyet azonban titokban kellett tartaniuk. A laborban robbantással kapcsolatos munkák folytak, a közeli bányákban akartak robbantással dolgozni.
A kastély előtt egy szovjet katonai temető volt, még egy obeliszket is emeltek emlékükre. A temetőt 2013-ban felszámolták, a halottakat exhumálták és a katonákat más helyen, katonai tiszteletadás mellett helyezték örök nyugalomra.
Cikkünk képei tavaly készültek. A kastély és a labor történetéről bővebben olvashatsz korábbi cikkünkben ITT.