hirdetés
placido.jpg

„Lenyűgöznek a Magyarországon felfedezett tehetségek” – Placido Domingo és Lang Lang is támogatja a Virtuózokat

A spanyol tenor elmondta, milyen fontosnak tartja a magyar klasszikus zenei tehetségkutató munkáját.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2019. május 26.


hirdetés

Az 5 éve indult Virtuózok vitathatatlanul Magyarország egyik sikertörténete, és remekül mutatja, mi mindent el lehet érni a magyar kultúrában akár egy rétegműfajjal is, ha a kultúrpolitika mögé teszi a megfelelő támogatást és hagyja a szakembereket dolgozni. A klasszikus zenei tehetségkutató már rég több, mint egy tévé műsor. Komplett rendszer, amely nem csak bemutatkozási lehetőséget ad a fiatal zenész tehetségeknek, hanem ténylegesen felkarolja őket, támogatja a pályafutásukat, és közben brandet épít köréjük. Idő közben létrehozták a Kis Virtuózok Alapítványt is, amely célja, hogy anyagilag támogassa a tehetségek tanulását és előrejutását. Arra pedig, hogy jó úton haladnak, a legjobb bizonyíték, hogy olyan világsztárok álltak a kezdeményezés mellé, mint Placido Domingo vagy Lang Lang.

A Pesti Vigadóban megrendezett sajtótájékoztatót Dr. Batta András nyitotta meg, aki úgy fogalmazott:

„A Virtuózok az a hajó, ami átviszi a klasszikus zenét a túlsó partra.”

Prof. Dr. Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere kitüntetésben részesített két korábbi virtuóz győztest, Balázs-Piri Somát és Boros Misit (akivel még februárban telefonos interjút is készítettem, most végre személyesen is találkozhattunk).

“Nem elég a tehetségeket felfedezni, szükség van a tehetségek gondozására, fejlesztésére és segítésére is, és ebben az Emberi Erőforrások Minisztériuma kiemelkedő szerepet tölt be”

– fogalmazott a miniszter. – „Célunk a tehetségek támogatása, és hogy a Virtuózok ne csak az országon belül váljon még nagyobb mozgalommá, hanem hogy a koncepció nemzetközileg is sikeresen megvalósuljon.”

A jutalmaknak azonban még nem volt vége. Plcido and Marta Domingo alapítványa, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma jóvoltából három fiatal zenésznek, Csabay Zsuzsannának, Lugosi Dániel Alinak és Devich Benedeknek új hangszert adományoztak.

A Virtuózokat megálmodó Peller Marian szerint az a sikerünk titka, hogy magyarok vagyunk, Magyarország ugyanis zenei nagyhatalom. 7

Placido Domingo elnézést kért, amiért kicsit fáradt, de előző este még a Macbethet énekelte Berlinben. (Mindenki megnyugodhat: elnéztük neki.) Ő is kiemelte, mennyire fontos a tehetségek felkarolása, és részben emiatt vállalta el, hogy támogatja a Virtuózokat.

„Az első adás óta lenyűgöznek a Magyarországon felfedezett tehetségek. A formátum új, kortárs közönséget teremt, és eléri a klasszikus zene szerelmeseit is” – méltatta a műsort.

A program végén kérdezni is lehetett, igaz, nem túl sokat: jelen sorok írója harmadikként emelte fel a kezét, és rögtön utána hallotta, amint a szervezők összesúgnak: „Ő lesz az utolsó!”

Eszembe jutott, hogy amikor Bogányi Tiborral beszélgettem, és megkérdeztem, mennyire ismerik külföldön a magyar zeneszerzőket, elég lesújtó képet festett. Ezért kaptam az alkalmon, hogy megkérdezhetek egy igazi világsztárt is erről a kérdésről: valójában mennyire híres a magyar zene külföldön? Illetve megkérdeztem azt is, Neki ki a személyes kedvence a zeneszerzőink közül. A Maestro optimistán nyilatkozott:

„Természetesen a magyar zenét ismerik az egész világon” – mondta. –

Személy szerint nagyon romantikus alkat vagyok, ezért Liszt a kedvencem.”

Természetesen egy ilyen alkalom nem múlhat el zene nélkül: Balázs Piri Soma Beethoven Patetikus szonátája első tételét zongorázta, Devich Benedek pedig új nagybőgőjén Bottesini Taratnelláját adta elő.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
magdianyus.jpg

Magdi anyust negyedszerre is visszahozzák a Barátok köztbe, pedig már rég meghalt

11 éve írták ki a sorozatból, de időről időre visszatér. Most újra.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. szeptember 14.



Habár Magdi anyus már hosszú évek óta nem szerepel a Barátok köztben, a sorozat írói újra és újra visszahozzák őt holtából egy-egy epizód erejéig. A Blikk azt írja,

a Fodor Zsóka által megformált karakter most negyedjére jelenik meg ismét a képernyőn, dacára annak, hogy már 11 (!!!) éve kiírták a sorozatból egy halálos baleset folytán.

Természetesen nem materiális formájában tűnik fel, hanem

egykori férje, Vili bácsi élő lelkiismereteként.

Vili bácsi a történet szerint ki akarja penderíteni a lakásából a befogadott gyerekeket, erre Magdi anyus álmában megjelenik, hogy jobb belátásra bírja.

Fodor Zsóka nyilatkozott a lapnak, és elmondta: napi forgatást már nem vállalna, de alkalmanként nagyon szívesen mond igent az ilyen jellegű felkérésekre. Tapasztalata szerint még mindig nagyon szeretik a sorozat rajongói.

"Rendszeresen előfordul, hogy például a taxis nem engedi kifizetni a fuvart, mert annyira örül, hogy Magdi anyust szállíthatta, de az még megdöbbentőbb, amikor 15-16 éves gyerekek jönnek oda hozzám rajongva, hiszen amikor én még szerepeltem, ők karonülők voltak"

- mesélte a Blikknek a színésznő, aki hozzátette: hatalmas népszerűségét a sorozatnak köszönheti.

"Az, hogy engem 77 évesen még mindig hívnak szerepekre, hogy hol Pécsett, hol Békéscsabán, hol Budapesten dolgozom, hogy tényleg úgy élek, mint egy serpa, mert állandóan utaznom kell a munkák között, a sorozat hozadéka. A népszerűség, az ismertség ebből fakad, és én bevallom, imádom ezt. Nem vagyok hajlandó nyugdíjba menni, amíg bírom, dolgozom!"


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Fahidi-Éva-Cuhorka-Emese-Campfilm.jpg

Élni csodálatos, még ha rettenetes is az élet – gondolatok A létezés eufóriája című filmről

Két gyönyörű ember keresi, érinti egymást, majd összefonódnak. Egy álombéli, sudár fiatal nő és egy időntúli, öröklétű asszony test-lelke válik eggyé.
Göbölyös N. László - szmo.hu
2019. szeptember 12.



Mindig nagy tisztelettel tekintettem azokra az emberekre, akik megjárták a 20. század legsötétebb poklait, visszatértek onnan, és még 90 éves koruk körül is tele vannak életerővel, nem egyszer derűvel, humorral, és leckét tudnak adni azoknak, akik kis mindennapi nyűgjeiket tragédiaként élik meg és adják elő. Néhányukat közelről is ismerhettem, szavaik, de puszta lényük is örök élményként élnek bennem ma is.

Fahidi Éva több, mint holokauszt-túlélő. Több, mint szemtanú, aki ma is emlékezteti a feledékenységre hajlamos új nemzedékeket az emberi aljasság legsötétebb mélységére, könyvével, előadásaival.

Ha Theodor Adorno, aki egy gyenge pillanatában azt írta, hogy Auschwitz után nem lehet verset írni, látná őt, nemcsak hogy visszavonná szállóigéjét, hanem még hozzátenné: sőt, el is lehet táncolni, az élet nevében. Mert élni csodálatos, még akkor is, ha az élet rettenetes dolgokat képes elkövetni ellenünk.

Sóvirág – A létezés eufóriája. Ezt a címet adta Szabó Réka annak a vígszínházi előadásnak, amely Éva életét mondja el szavakban és kétszemélyes mozgásszínházban, és ugyancsak ő készítette el a filmet, amely az előadás születése közben rajzolja meg Éva portréját.

Azét a ragyogó asszonyét, aki 90 évesen is a szépség szerelmese, aki számára az emberi test a legnagyobb gyönyör, kivéve, ha embertelen körülmények között tárul fel. Azét a ragyogó asszonyét, aki nem tud sírni, pedig 49 családtagját irtották ki, aki nem a gyilkosoknak nem tud megbocsátani, hanem azoknak, akik milliók agyát mosták át, hogy gyűlölettel teli gyilkoló gépekké alakítsák őket.

Azét az asszonyét, aki apját vádolja 70 év után, mert az egyre feketülő fellegek ellenére sem menekült el a több százezer hitsorosát megsemmisítő ítéletidő elől. Azét a ragyogó asszonyét, aki nem véletlenül szereti nevét: igazi Éva, őserejű nőiességgel.

Lélegzetelállító, ahogyan a film bemutatja a reneszánsz festők ecsetjére kívánkozó táncművész,

Cuhorka Emese és Fahidi Éva egymásra találását, ahogyan meghangszerelik közös mozdulataikat, miközben szó szerint kitárulkoznak, tanítják, táplálják egymást, kölcsönösen átadják és leveszik egymásról a rossz terheket. A nézőnek kezdettől fogva van olyan érzése, mintha az érdekes arcú Emese valójában maga Éva lenne, egyben Gilike, Éva húga, aki a gázkamrában örökre 11 éves maradt.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
saul-fia.jpg

A 21. század legjobb filmjei közé választotta a Saul fiát a Guardian

A 12. helyre rangsorolták a 100-as listán.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. szeptember 13.



A The Guardian összeállított egy listát, ami a 21. száza szerintük legjobb 100 filmjét tartalmazza.

Ekkora mezőnyből nem könnyű kiemelkedni, azonban

a Nemes Jeles László rendezte, Oscar-díjas Saul fiát a 12. helyre sorolták,

ami igen szép eredmény.

Olyan filmeket pipált le, mint például a Grand Budapest Hotel, A nagy szépség, a Távol a mennyországtól, A Wall Street farkasa vagy a Volver.

Az első helyen a Vérző olaj végzett, dobogós még a 12 év rabszolgaság és a Sráckor.

A listát egyébként Oscar-díjaktól függetlenül állították össze.

A filmről a megjelenésekor itt írtunk kritikát, itt pedig az előzetese látható:


KÖVESS MINKET:




hirdetés

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
1970. január 01.




KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x