hirdetés
virtual-2223889_1280.jpg

Lehet, hogy egy szimulált világban élünk, csak még nem tudunk róla?

Újra előkerült az úgynevezett Bostrom-trilemma.
Fotó: Needpix - szmo.hu
2020. október 14.


hirdetés

A valóságos és a virtuális világ közötti különbség eltűnése gyakran foglalkoztatja korunk íróit, filmeseit, elég csak a Mátrixra, vagy a Truman Show-ra gondolni. A téma annyira a levegőben van, hogy még komoly tudósok is foglalkoznak vele.

2003-ban Nick Bostrom, az oxfordi egyetemi filozófusa azzal a meghökkentő, egyben nyomasztó elmélettel állt elő, hogy a mi valóságunk nem más, mint egy számítógépes szimuláció, amelyet egy nálunk fejlettebb civilizáció talált ki. Elméletének háromféle megközelítése volt, amelyek közül az egyiknek Bostrom szerint igaznak kell lennie.

Az első szerint a civilizációk általában megsemmisülnek, mielőtt kifejlesztik a valóság szimulációjára való képességeiket. A második szerint a fejlett civilizációkat nem érdeklik a valóság-szimulációk. Végül a harmadik arról szólt, hogy majdnem biztosan egy számítógépes szimulációban élünk.

Most David Kipping, a Columbia egyetem csillagásza megvizsgálta a „Bostrom-trilemmát” és megállapította, hogy 50% annak az esélye, hogy valóban egy szimuláció részei vagyunk

– idézte a Futurism.

hirdetés

Az amerikai kutató az első két állítást összevonta, mondván, hogy mindkettő ugyanoda vezet: nem szimulációban élünk, mert a kihalás vagy a közömbösség miatt egyaránt hiányoznak azok az adatbázisok, amelyekkel ezt meg lehetne valósítani.

Kipping elmélete az, hogy a valóságnak minél több rétegébe ágyazzák be a szimulációt, annál kevésbé van szükség számítógépes forrásokra, hogy az meggyőző legyen. Tehát 50% körüli az esély arra, hogy Bostrom elmélete helytálló. De ha az emberek akarnának ilyen szimulációt létrehozni, egészen más lenne a helyzet, mert akkor a nagyjából egyenlő esély végleg eltolódna abba az irányba, hogy szinte bizonyosan nem vagyunk valóságosak.

Vannak, akik azt vallják, hogy a következő évtizedekben számítógépes ismereteink eljutnak arra szintre, hogy egyszer s mindenkorra kijelenthessük: szimulációban élünk-e vagy sem.

Egyelőre azonban meg kell elégednünk azzal, hogy nem tudjuk. Kipping szerint jelenlegi tudásunkkal nem bizonyíthatjuk, de nem is cáfolhatjuk egyik variációt sem, így maga a kérdés, mint tudományos felvetés valójában nem értelmezhető.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
antibody.jpg

Rájöttek, miért védettebbek a gyerekek a koronavírussal szemben

A sorozatos megfázások termelhetik ki szervezetükben az antitesteket.
Fotó: Orissapost - szmo.hu
2020. november 27.


hirdetés

A közel egy éve tartó járvány egyik rejtélye, hogy miért kapja el a felnőtteknél kevesebb gyerek a koronavírust, és ha mégis elkapják, miért kisebb az esély arra, hogy komolyabban megbetegszenek.

Erre kerestek választ a londoni Francis Crick Institute kutatói.

Kiderült, hogy azoknak a megfázásoknak az egyötödét, amelyek a gyerekeket érik, a koronavírus-család egyik tagja okozza, és ezek kialakítják bennük azokat az antitesteket, amelyek a SARS-CoV-2-t is képesek blokkolni.

Az intézet retrovirális immunológiai laboratóriumának csapata George Kassiotis vezetésével arra a következtetésre jutott, hogy átlagosan a felnőtteknek csak 5% rendelkezik ezekkel az antitestekkel, míg a gyerekeknek 43%-a.

A kutatásról a Science-ben számoltak be.

hirdetés

Kassiotis doktor és kollégái minderre úgy jöttek rá, hogy márciusban elkezdtek kifejleszteni egy nagyon érzékeny tesztet. 300 felnőtt és 48 gyerek koronavírus-járvány előtt vett vérmintáját hasonlították össze 170 olyan emberével, akiket a koronavírus fertőzött meg.

A tudósok azt feltételezték, hogy a járvány előtt vett mintákban nem találnak olyan antitesteket, amelyek megtámadják az új koronavírust, ezeket akarták kontroll-anyagnak használni a teszthez.

Ehhez képest számos gyerek és néhány felnőtt vérében olyan antitestek voltak, amelyek megakadályozták az új koronavírust abban, hogy behatoljon a sejtekbe, méghozzá úgy, hogy belekapaszkodtak a koronavírusból kinövő tüskébe.

Bár az új koronavírus tüskéjének csúcsa egyedülálló, az alapja ugyanolyan, mint a korábbiaké. A laboratóriumi tesztek során kiderült, hogy az antitestek ezt használták ki.

A Harvard kutatói ugyancsak kifejlesztettek egy érzékeny tesztet, a VirScant, amely képes kiszűrni azokat az antitesteket, amelyek hatékonyak az új koronavírussal szemben. Ők is ráakadtak arra az antitestre, amelyet Kassiotisék tanulmányoztak.

Dr. Elledge és munkatársai 190 ember járvány előtti vérmintáját vizsgálták meg, és sokuknál megtalálták a tüske alapját megcélozó antitesteket.

Arra jutottak, hogy ezek olyan korábbi megfázások nyomán alakultak ki, amiket a koronavírusok családjához tartozó vírusok okoztak.

Csakhogy – hívja fel a figyelmet az amerikai professzor – amíg a felnőttek évente legfeljebb egyszer-kétszer fáznak meg, a gyerekek akár tucatszor is. Így aztán valóságos koronavírus antianyag-áradatot kapnak, ami szinte állandóan jelen van a szervezetükben. Valószínűleg ez okozza, hogy kisebb eséllyel fertőződnek meg, vagy ha mégis elkapják a vírust, akkor gyakran tünetmentesek.

Egy tipikus vírusfertőzés esetén az immunrendszer antitesteket küld a vírus ellen. Amikor a fertőzést elfojtják, az antitestek száma csökken, mivel már nincsen rájuk szükség. De a testben megmaradnak az úgynevezett memória-sejtek, hogy gyorsan megindulhasson az antianyag-termelés, ha a vírus újra támadna.

Ebben az esetben viszont felmerül a kérdés, hogy az emberek többségét miért nem védik meg ezeket a memória-sejtek? Elledge professzor azt feltételezi, hogy a régebbi fertőzések emléke elhalványul a szervezetben.

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
orgedes-visszafordithato.jpg

Részben visszafordítható az öregedés egy új kutatás szerint

A hiperbár oxigénterápia az egészséges idősödő felnőtteknél megállíthatja a vérsejtek öregedését, és megfordíthatja az öregedés folyamatát.
MTI, A címkép illusztráció: Pixabay - szmo.hu
2020. november 24.


hirdetés

A hiperbár oxigénterápia (HBOT) egészséges idősödő felnőtteknél megállíthatja a vérsejtek öregedését, és megfordíthatja az öregedés folyamatát a Tel-Aviv-i Egyetem (TAU) és az izraeli Samír kórház közös kutatása szerint.

A kutatók 35 egészséges, 64 éves, vagy annál idősebb személynek 60 hiperbár oxigénkezelést adtak 90 napos időtartam alatt. A kutatásban résztvevőktől vérmintákat vettek a terápia előtt, alatt és után, valamint egy kis idővel a kezeléssorozat befejezése után.

A tudósok a vérben lévő különböző immunsejteket vizsgálták, és összehasonlították az eredményeket. Azt figyelték meg, hogy hiperbár, vagyis túlnyomásos kamrában eltöltött idő miként hat az öregedéssel és annak betegségeivel kapcsolatos két fő folyamatra: a telomerek hosszára (minden kromoszóma mindkét végén elhelyezkedő védőrégiók) és az öreg és rosszul működő sejtek felhalmozódására a szervezetben.

Az Aging című tudományos szakfolyóiratban megjelent tanulmányuk szerint a vérben megtalálható immunsejtekre figyeltek, és megállapították, hogy a telomerek akár 38 százalékkal is hosszabbá váltak a kezeléstől, miközben akár 37 százalékkal csökkent az öregedő sejtek jelenléte.

Az eredmények azt mutatták, hogy a kezelések két fő szempontból valójában megfordították az öregedés folyamatát: a telomerek 20-38 százalékkal hosszabbak lettek, noha elméletileg rövidülniük kellett volna az idő előrehaladtával, és sejttípustól függően jelentősen, 11-37 százalékkal csökkent az öregedő sejtek százalékos aránya a teljes sejtpopulációban.

hirdetés

A kutatást Sáj Efrati professzor, a TAU orvosi és neurológiai karának professzora, egyben a Samír kórház hiperbár orvosi központjának alapító-igazgatója, valamint Amir Hadanny, a központ kutatási igazgató-orvosa vezette.

Efrati hangsúlyozta, hogy míg korábban elsősorban fejsérülteknél, agyvérzésen átesett betegeknél figyelték a hiperbar oxigénkamra hatását, ezúttal egészséges idős emberek voltak az alanyok, s náluk kutatták, hogy az ilyen kezelések képesek-e lelassítani, leállítani vagy akár megfordítani a normális öregedési folyamatot a sejtek szintjén.

Jelenleg elsősorban a telomer rövidülését tekintik az öregedés biológiai alapjának, ezt próbálják hosszabbítani gyógyszerekkel, életmód-változtatással és intenzív testmozgással. A Tel-Aviv-i kutatók bebizonyították, hogy hasonló hatást lehet elérni HBOT terápiával is, az öregedés visszafordítható legalábbis az alapvető sejtmolekuláris szinten.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
snapshot-9.jpg

400 ezren nézték, ahogy egy Kuki nevű digitális lány legyőz egy digitális fiút

A szurkolók döntöttek, hogy melyikük a jobb mesterséges intelligencia. A Facebook versenyzője végül csúnyán alulmaradt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. november 25.


hirdetés

A Pandorabots és a Facebook már régóta rivalizálnak a mesterséges intelligenciák terén. Most a Twitch videójáték-közvetítő weboldalon csaptak össze chatbotjaik.

A Bot Battle néven folyó küzdelmet három héten keresztül streamingben követhették a „szurkolók”, akik szavazhattak, hogy melyik cég avatárja állta jobban a sarat a folyamatos interakcióban.

A Pandorabot színeit képviselő kék neonfrizurában pompázó Mitsuki, vagy népszerűbb nevén Kuki elsöprő győzelmet aratott a erősen Mark Zuckerbergre emlékeztető Facebook-versenyző, Blenderbot felett.

A virtuális lány a szavazatok 78 %-át gyűjtötte be – írta a Vice

A mérkőzés során, amelyet a három hét alatt több mint 400 ezren követtek, a chatbotok mindenféléről beszélgettek az amerikai választásoktól kezdve a Pac-Man játékig. Még tréfálkozni is megpróbáltak. Mindez azért is érdekes, mert éjjel-nappal folyó beszélgetésük teljesen emberi beavatkozás nélkül folyt.

hirdetés

Voltak persze olyan pillanatok, amikor csak bámulták egymást és nem szóltak egy szót sem, és az is előfordult, hogy párbeszédük kimerült kölcsönös udvariaskodásokban. De megtörtént, hogy összevesztek: amikor például Blenderbot nem tudott kikeveredni a „viszlátokból”, Kuki azt vágta partnere fejéhez, hogy „olyan vagy, mint Nagy-Britannia és a Brexit: egyfolytában azt mondod, hogy távozol, de sosem teszed meg.”

VIDEÓ: íme a nagy összecsapás

Bár voltak az élő közvetítés során meglepő pillanatok is, például amikor Blenderbot hirtelen az anyja iránti őrült szeretetéről kezdett beszélni, az összecsapás bebizonyította, hogy jelentős előrelépés történt a beszélgető mesterséges intelligenciák terén.

Az eredményeket látva már azon is gondolkodnak, hogyan lehet felhasználni ezeket az avatárokat a klinikai pszichológiában.

Mint Kuki alkotója, Steve Worswick elmondta: a céljuk további kihívókkal megmérkőztetni Kukit, nemcsak chatbotokkal, hanem emberekkel is. Ugyanakkor a Pandorabot elnök-vezérigazgatója Lauren Kunze azt is elárulta, hogy Kuki avatarja kapott kellemetlen, nőgyűlölő üzeneteket és szexuális ajánlatokat is.

Jellemző, hogy amikor tavaly kísérletképpen Kukit nem egy lányként jelenítették meg, a zaklató jellegű hozzászólások 20%-kal csökkentek. Kunze szerint jó lenne, ha az emberek túllépnének ezeken a dolgokat, és arra figyelnének, hogy miként bővülnek a mesterséges intelligenciák lehetőségei az avatar-technológiában.

„Miért használunk egyáltalán avatart? Hiszünk abban, hogy ha emberszerű AI-t alkotunk, amely képes emberi szintű beszélgetésre, kell, hogy legyen felismerhető arca, amely értelmet és érzelmet tükröz, mert az emberi kommunikációnak számos más eleme is van a szavakon túl”

– mondta az igazgatónő.

A Kukihoz hasonló digitális influencerek egyre népszerűbbek lesznek a közösségi médiában is. Az olyan események, mint a Bot Battle, segítik ezt a kulturális váltást, minden furcsa interakciójával együtt.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
nogucsi_szoicsi.jpg

A Dragon jobb, mint az űrsiklók és a Szojuzok egy olyan űrhajós szerint, aki mindegyikkel utazott

Nogucsi Szóicsi Elon Musk űrvállalatának egyik csúcstermékével érkezett pár napja a Nemzetközi Űrállomásra.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. november 25.


hirdetés

Nogucsi Szóicsi egy hete a harmadik olyan űrhajós lett, aki a NASA űrsiklójával, az orosz Szojuzzal és a SpaceX Crew Dragonjával is űrutazást tett, írja a Futurism. A japán asztronauta három társával érkezett néhány napja a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére Elon Musk űrvállalatának egyik csúcstermékével.

Az 55 éves űrhajós röviddel az érkezés után egy űrbéli sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a két amerikai és az orosz űrhajók közül melyik a jobb.

"Röviden: a Dragon a legjobb"

- jelentette ki Nogucsi. Az űrhajós szerint leginkább úgy lehet megfogalmazni a három űrhajó közti különbséget, hogy "a Dragon nagyon az űrbe akart menni".

hirdetés

A japán asztronauta szerint a Dragon (magyarul: sárkány) fedélzetén ülni valóban olyan érzés volt, mintha egy sárkányt lovagolt volna meg.

Nemcsak rutinos űrhajósok érkeztek a Dragon fedélzetén az űrállomásra. Először repült az űrbe Victor Glover, aki ezzel együtt először élhette át a 4G élményt, vagyis a földi tömegvonzás négyszeresével ható erőt.

"Rengeteg képet láttam korábban a Földről. De nehéz leírni, milyen volt, amikor az ablakon először kinéztem a bolygóra. Erre nincsenek szavak. Egy csodálatos, igazi egyszer az életben érzés volt"

- mondta a 44 éves újonc.

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!