hirdetés
hirdetés
hirdetés
 
 
hirdetés
gazgycim
Lehangoló a világ egykor legmodernebb gázgyára
Bejártuk a ma már teljesen kihalt óbudai gyárat, ahol a fénykorban naponta 1200 tonna szénből félmillió köbméter gázt állítottak elő.
Láng Dávid - szmo.hu
2016. február 01.


hirdetés

Az Óbudai Gázgyár a városrész (sőt, egész Budapest) egyik legemblematikusabb épületegyüttese. A sorsa mégis mostohán alakult: miután a '80-as évek közepén bezárták, majdnem harminc évig hagyták pusztulni, az emberek többsége ezért csak romhalmazként ismeri. Pedig ha tudnák, mekkora élet zajlott itt a múltban... Ebbe kaphattunk betekintést a Budapest Beyond nagy sikerrel futó sétáján.

A főváros első légszeszgyára a 19. század közepén épült fel, méghozzá elég központi helyen, a mai II. János Pál pápa téren. Később három másik is követte, de a fogyasztási igény még nagyobb ütemben növekedett, így a városvezetés 1908-ban úgy határozott, egy minden addiginál nagyobb új létesítményt hoznak létre.

Ennek helyszíne nem véletlenül Óbuda lett: a terület akkoriban még a semmi közepén volt, így biztonsági szempontból is megfelelt, hiszen a város sűrűbben lakott részein nem akartak kockáztatni egy esetleges balesetet. Az 1913-ig tartó építkezés során viszont messze nem csak a gyárat húzták fel, körülötte egész kisvárost alakítottak ki a dolgozók és családtagjaik számára.

gazgy13

Lent: gyári életkép 1949-ből (forrás: Fortepan)

gazgy_fpGázgyári munkásnak lenni igazi főnyereménynek számított: a jól fizető, biztos állás mellé tágas és összkomfortos lakás is járt alacsony bérleti díjjal, többnyire közvetlen kertkapcsolattal. A lakótelepen külön óvodát, sportpályát és báltermet is építettek.

Utóbbiban havi rendszerességgel megrendezték a mai szemmel kissé furcsa nevű "gázos bált", ahol elmosódott a határvonal az egyszerű dolgozók és a vezető káderek között. Az épület később művelődési házként funkcionált, a korszak legmenőbb zenekarai léptek fel az Illéstől a Karthagón át az Omegáig.

Persze közel sem jutott itt mindenkinek hely, hiszen a fénykorban 3000-nél is többen dolgoztak a gyárban. Közülük körülbelül kétszázan élhettek a lakótelepen, többségük a mai napig sem költözött el. A különleges, békebeli hangulatú házakat így manapság legnagyobbrészt nyugdíjasok lakják, továbbra is bérlőként.

A fentieken túl az is bizonyítja, mennyire megbecsülték őket, hogy a világháború alatt egész Budapesten egyedül nekik engedélyezték az állattartást. Nem csoda, hiszen ha éhen haltak volna, annak a gáz nélkül maradó fővárosi lakosság issza meg a levét.

gazgy9

gazgy10

gazgy11

A vezér villája

A "mezei" munkástelep mellett a cég vezetői számára egy még nagyobb kényelmi faktorral rendelkező tisztviselőtelepet is létrehoztak. Itt már valódi villák sorakoztak, minimum három szobával, de a vezérigazgató rezidenciája egyenesen ötszobás volt és saját hajóállomás is tartozott hozzá.

Ahhoz képest, mennyire rendezett a környezet, maga a gyárterület sajnos továbbra is lehangoló állapotban van. Rengeteg az omladozó és balesetveszélyes épület, hiába bontottak le sokat az elmúlt időszakban (például két bagatell méretű, alig 100 ezer köbméteres gáztartályt). Emiatt csak szigorú feltételek mellett, kísérővel lehet belépni, a kapuban 24 órás őrség működik.

Azért akadnak biztató jelek: a generátorházat például a szomszédos Graphisoft-park tulajdonosa, Bojár Gábor vásárolta meg és újíttatta fel puszta szenvedélyből.

Itt található a lenyűgöző, 800(!) lóerős dízelgenerátor, ami a gyár áramellátásáért felelt. Sőt, a háború idején egész Óbuda innen kapta az áramot, ingyen. A monumentális szerkezetet némi karbantartás után elvileg akár most is újra lehetne indítani.

gazgy1

Fotók innentől a végéig: Nagy Szabolcs (még több képért KATT IDE)

gazgy2

gazgy3

Az ikonikus tornyok (három kátrány- és egy víztorony) szintén átestek egy állagmegóvó felújításon a közelmúltban, ennek köszönhetően most már biztonságosan látogathatóak. Fantasztikus élmény belépni a hatalmas terekbe, ahol a hétköznapi mércével felfoghatatlan mennyiségű vizet és kátrányt tárolták. Utóbbi egyébként a gázgyártás mellékterméke volt, útépítések alapanyagán kívül remek szigetelőként is funkcionál.

Az egyelőre még csak tervszinten létező elképzelés szerint

a tornyokban kulturális központot alakítanának ki, ahol múzeumok, éttermek és kávézók is helyet kapnának.

Felesleges részletezni, mennyire menő lenne, a megvalósítás ugyanakkor a távoli jövőbe vész. A helyzetet az erősen szennyezett talaj is súlyosbítja, mindenekelőtt ezzel kellene valamit kezdeni. Valamint a fűtéssel, mivel ez a jelenlegi feltételek mellett napi félmillió forintot emésztene fel.

gazgy4

gazgy5

gazgy6

Ha viszont megvalósulna a projekt, egyvalamivel biztosan nem lenne gond: a közlekedéssel. Hiába a perifériás helyszín, egycsapásra be lehetne kötni a vérkeringésbe, mivel a komplexum közvetlenül a Duna partján található. A belváros hajóval alig 20-25 perc alatt elérhető innen, a Graphisoft dolgozói közül többen már most is így járnak munkába.

A Gázgyár csillaga a '70-es évek környékén kezdett leáldozni. Beütött az energiaválság, egyre nehezebb volt jó minőségű szénhez jutni, ráadásul az addigi gyártási technikát elavulttá tevő földgáz is rohamosan terjedt. Végül 1984-ben döntöttek a végleges bezárás mellett. Érdekesség, hogy a már rendbe hozott egykori irodaépületekben ma többek között az International Business School, illetve a Playboy szerkesztősége működik.

gazgy7

gazgy8

A Budapest Beyond gázgyári sétája legközelebb február 7-én, majd február 21-én indul. A részvételi díj előzetes online fizetés esetén 3150 forint, az élmény és a közben elhangzó rengeteg érdekes sztori bőven megér ennyit. További részleteket ezen a honlapon és Facebook-oldalon találtok.

Ha kedvet kaptál a túrához, oszd meg a cikket!


KÖVESS MINKET:




Polconszaró Györgynek gúnyolták a meg nem értett nemest, pedig sokat köszönhetünk neki
Ő az első pottyantós wc megalkotója. Elismerés helyett ragadványnevet kapott a magyar úr, aki sokat tett a higiéniai körülményeink javulásáért.
Kovács-Tóth Noémi írása, Címkép: Wikipédia - szmo.hu
2019. március 05.


hirdetés

Magától értetődő manapság, hogy ha ürítenünk kell, kimegyünk az illemhelyre, majd egy mozdulattal kulturáltan eltüntetjük a nyomainkat. Ugyanakkor mindössze másfél évszázada létezik egyáltalán ez a lehetőség, amit ennyire természetesnek veszünk. Mivel az élet szerves részéről van szó, nem meglepő, hogy már a Biblia is önsegítő kézikönyvként funkcionált a témában: „A táboron kívül legyen egy helyed, hogy kimehess oda. És ásód is legyen a fegyvered mellett, hogy gödröt áss vele, és ha felkelsz, betakarhasd azt, ami elment tőled.”

Kiabálj, mielőtt kihajítod az ablakon!

Már a Krisztus előtti 3. században létezett ugyan vízvezeték Egyiptomban és Mezopotámiában, ahogyan a rómaiak is ismerték az öblítés fogalmát, a helyi nemeseknél pedig az aranybili volt divatban.

Vajon hányan fohászkodhattak nap mint nap Cloacinához, a szennyvízcsatorna római istennőjéhez?

Meglepő, hogy bár a 10. századi spanyol Granadában megépült a világ első vízöblítéses téglavécéje, valamiért az emberiség megrekedt a higiéniai fejlődésben, és egészen a 19. századig nem történt különösebb előrelépés.

A földbe ásott emésztőgödör és ágytál számított általánosnak, ezen felül a középkori városfalak résein, majd az ablakon való kihajítás dívott. A 16. században létezett egy párizsi rendelet, miszerint köteles mindenki kiabálni, mielőtt az utcára önti az edénykéje tartalmát. Megelőzve egy fontos kérdést, a vécépapír feltalálása előtt botra húzott szivacs töltötte be a tisztálkodási funkciót.

Az ürülék elföldelése több szempontból is jobb ötletnek bizonyult, mint csak úgy otthagyni az utcán. Ezt a szokást egyébként elősegítette az a 17. századi európai hiedelem is, miszerint a székletből démoni lényeket és rontásokat lehet megidézni. A trágyázott termőföld jótékony hatásairól pedig hamar meggyőződtek a földművelő népek. Az áttörés egy szomorú apropónak köszönhető, hiszen a 19. századi angol kolerajárvány után terjedt el végre a tartályos vécé (WC = water closet, azaz vízszekrény).

Zsigmond király oklevele is őrzi Polconszaró György nevét

Ami a hazai toalett-történelmet illeti, vándorló nomád őseink életmódjuknál fogva nem tudtak állandó árnyékszékeket létrehozni maguknak, ezért csak leütötték a kívánt időben és helyen a szúrófegyvereiket, és abba kapaszkodva hozták létre az instant budi-életérzést. Utána legfeljebb annyival javult az életminőség, hogy a magyarok a saját otthonaik végében tették ugyanezt, csak fixen kialakított helyszínen, és a dárdákat karókra cserélve.

Magyarországon az illemhely-kultúra első fontos mérföldköve egy magyar nemesnek, Polconszaró Györgynek köszönhető.

Mielőtt még az a vád érne, hogy milyen közönséges modorban szólok a kedves olvasókhoz, tisztáznám, hogy eme ragadványnevet tartalmazó oklevelet maga Zsigmond király adta ki 1429-ben. Az említett úr tanúként szerepel benne, mint „Georgius Polczonzaro dictus”, tehát Polconszarónak nevezett György. Úgyhogy ha az uralkodó megengedhette magának ezt a stílust, akkor magam is bátorkodom szót ejteni erről a Szatmár megyei nemes úrról, akinek egyébként a kevésbé frappáns Saralyáni a becsületes családneve.

Azért változott a köznyelvben Polconszaróra, mert csúfolódó kortársai nem tudták felmérni találmánya jelentőségét és praktikumát.

Történt ugyanis, hogy Györgynek – valószínűleg némi külföldi ihlet nyomán – eszébe jutott, hogy szolgáival megépítteti a saját pottyantós vécéjét, az országban elsőként. Felvilágosodott emberünk ezt a minimál budit tuningolta fel egy olyan technikai újítással, hogy egy ülőalkalmatosságot csináltatott a lyuk fölé, hogy kényelmesebbé tegye a szükségszerű rutint. Lényegében egy fadeszkáról volt szó, amelyet középen kör alakban kivágtak, de a célnak tökéletesen megfelelt.

Az ismerősei pedig ahelyett, hogy fellelkesültek volna az egyszerű, de nagyszerű ötlettől – amellyel megkönnyítették volna a saját dolgukat is –, inkább megmosolyogták az úri hóbortját, és kigúnyolták őt. A jobb sorsra érdemes, meg nem értett feltalálóról, Polconszaró Györgyről egy jobbágyi kötelességeket rögzítő iratban, az úgynevezett urbáriumban is megemlékeztek, ezért ismerhetjük ma is ezt a tanulságos történetet. Bizony, elsőnek lenni nem mindig hálás szerep… Emlékét szobor vagy utcanév ugyan nem őrzi, de az a sok falusi tanya hátsó kertje igen, ahol máig ugyanilyen módszerrel oldják meg a latrina-kérdést.


KÖVESS MINKET:




10 tévhit, amit az emberek a szexről gondoltak a történelem során
Minek a Viagra, ha ott a verébagy?
Buzzfeed, fotók: Giphy, Wikipedia - szmo.hu
2019. március 05.


hirdetés

A régiek sok mindent - bármiféle tudományosan bebizonyított felfedezésénél - évezredekkel korábban láttak - és persze van, amit nagyon nem. A Buzzfeed összeszedte ezeket a szex-szel kapcsolatos "tényeket".

1. Az erekciót a szelek okozzák.

Egy római doktor, Galen úgy tartotta, hogy a merevedést a péniszt felfújó szellentés okozza. Ennek következtében azt gondolták, minden felfújós étel afrodiziákum.

2. A nők lecsapolják a férfiak életerejét, ha menstruáció alatt szexelnek velük.

Végül is logikus, ilyenkor egy csomó vért veszítenek. Valahonnan vissza kell szerezniük...

3. Ha egy férfi tojást vágott a feleségéhez, ezzel kívánt neki könnyű gyermekszülést.

Ezt zsidók gyakorolták Marokkóban. Biztos azt gondolták, hogy a szó elszáll, a tojás megmarad.

4. Még akkor is pokolra kerülhetsz, ha házasan szexelsz.

A tizenkettedik században egy vélekedés szerint külön kínzóhely volt fenntartva a házaspárok számára, akik egyházi ünnepnapokon és vasárnap szeretkeztek.

5. A nemesség azt gondolta, hogy még a levegőben lévő szexualitás is beszennyezi őket

Jó sokáig tartotta magát az a hiedelem, hogy a szex mocskos dolog. Amikor például a kongói főpap útnak indult, amíg egy adott városban tartózkodott, minden házaspárnak tiltott volt a szex.

6. Ha szexeltél és utána lovagoltál, egy csomó rossz dolog történhet veled.

A szent állatot, a lovat megülő, korábban paráználkodó utas ugyanis tisztátalan. Ezért a ló lehet, hogy elkésik, eltéved, sőt, még ki is lehelheti lelkét - gondolta a tizenkettedik századi ember.

7. Meg akarod tartani az urad? Tegyél egy kis menstruációs vért az ételébe!

Jamaicában a mai napig sok férfi elkerüli a piros ételeket, mint például a paradicsomos spagettit ezen félelem miatt.

8. A maszturbáló nők melle összemehet, gyermeke pedig fogyatékos lehet.

Egy, az 1800-as évek végén írott könyv figyelmeztet annak veszélyeire, hogy jobb, ha a nők nem játszadoznak a nemzőszerveikkel.

9. Sőt, a maszturbáló nőknél megnő az öngyilkosság veszélye is.

Ez ugyanabban a könyvben olvasható. Az író nyilvánvalóan nem volt nagy rajongója az önkielégítésnek.

10. Ha verébagyat eszel, jobb lesz a szexuális életed.

Aphrodité, a szerelem és a szex görög istennője állítólag szintén nagy híve volt az afrodiziákumnak.


KÖVESS MINKET:





Kiderült, hogy egy fiatal férfi volt a böszörményi boszorkány
Arccal lefelé, összekötözött testtel temették el az Árpád-korban élt férfit.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. március 11.


hirdetés

Egy fiatal, 25 év körüli férfi lehetett a különleges módon eltemetett hajdúböszörményi boszorkány. A csontok vizsgálata sem sérülést, sem betegséget nem mutatott ki.

A sírt Hajdúböszörményben, a Perczel Mór utcában találták meg, benne egy hasra fektetett, összekötözött testtel. A temetés módja alapján a régészek feltételezik, hogy ártónak, vagy boszorkánynak gondolták a kortársai. A különös temetési szokás oka az volt, hogy az élők így akarták biztosítani, hogy az eltemetett személy nem térhessen vissza és ne követhessen el újabb gonoszságokat.

A maradványok vizsgálata befejeződött, és Bálint Marianna régész, a hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeum munkatárs a 24.hu-nak elmondta, a

"böszörményi boszorkány" férfi volt, az Árpád-korban (XI. – XIII. század) élt és igen ifjan, 25 éves kora körül halt meg. Csontjain nem látszanak sem betegségre utaló elváltozások, sem külső behatás nyomai. Etnikumhoz nem sikerült kötni, de antropológiai jellegzetességei megegyeznek a környéken akkoriban élőkével."

Halálának oka még rejtély, mert lehetett olyan betegség, vagy gyilkosság, amelynek nem marad nyoma. A temetés módja miatt pedig lehetett valóban "boszorkány", annak ellenére, hogy férfi volt.

Őseink minden átlagtól eltérő megjelenésnek különös jelentőséget tulajdonítottak, de az is gyanús volt, ha valaki gyógynövényekhez értett. Elképzelhető, hogy a böszörményi boszorkányt is valamelyik ok miatt közösítették ki, és gondoskodtak arról, hogy ne térhessen vissza.

A Hajdúsági Múzeum beszámolója ITT olvasható.

Címlapfotó forrása: Hajdúsági Múzeum honlapja


KÖVESS MINKET:





A DNS árulja el Hasfelmetsző Jacket? A nyomok egy lengyel borbélyhoz vezetnek
Már sokszor álltak közel kriminológusok és más kutatók Hasfelmetsző Jack azonosításához. A whitechapeli gyilkosságok után 131 évvel a rejtély megoldódni látszik.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. március 18.


hirdetés

A nyomravezető egy új DNS-teszt volt, amelyet az egyik áldozat, Catherine Eddowes kendőjén és a gyilkosnak a tetthelyen hagyott ruhafoszlányán hagyott vérminta alapján készítettek el. Eszerint az 1888 augusztusa és novembere közötti rémtettek elkövetője egy 23 éves lengyel borbély, bizonyos Aaron Kosminski lehetett – írta a Daily Mail.

Az eredményről a liverpooli John Moores egyetem kutatói számoltak be a Journal of Forensic Sciences című szaklapban. Mint leírták, ez volt az első szisztematikus, molekuláris szinte elemzése a Hasfelmetsző-gyilkosságok egyetlen fennmaradt fizikai bizonyítékának.

Kosminski, testvéreivel a Greenfield Streeten lakott, alig 200 méterre attól a helytől, ahol a Hasfelmetsző harmadik áldozatát, Elisabeth Stride-ot megölte.

Catherine Eddowesszal 1888. szeptember 30-án végeztek brutálisan. A gyilkos kivágta méhét, veséjét, és arcát is megcsonkította. Ő volt aznap éjjel a második – egy órával korábban vágta át a rém Elisabeth Stride torkát.

A lány kendőjét egy Russell Edwards nevű üzletember vásárolta meg 2007-ben egy árverésen, majd néhány évvel ezelőtt felvette a kapcsolatot a téma kutatóival. Kosminski, mint gyanúsított, már 2014-ben felmerült Jari Louhelainen finn kutató tanulmányában, aki maga is megvizsgálta a kendőt. Szakmai körökben azonban akkor nem fogadták el ezt a feltételezést.

Kosminskit három évvel a whitechapeli gyilkosságok után elmegyógyintézetbe zárták, állítólag azért, mert többször is késsel fenyegette testvéreit. A leavesdeni bolondokházában halt meg 1919-ben.


KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x