hirdetés
kardosildi.jpg

A legmagyarabb Habsburg ültette az ország legöregebb cédrusát

A vagány József nádor munkaruhában kertészkedett és bejárt a medvéihez is egy kis simogatásra. Az Alcsúti Arborétum története.
Kovács-Tóth Noémi cikke - Fotók: Kardos Ildikó, Wikipédia - szmo.hu
2018. március 29.


hirdetés

József nádor fél évszázadnál is hosszabb ideig volt Magyarország királyhelyettese, és elképesztő életművet hagyott maga után. Tinédzserként járt először Budapesten, amikor bátyját, Ferencet koronázták.

Majd 1795-től megválasztották Magyarország császári helytartójának, egy évvel később pedig a Magyar Királyság nádorává.

A magyarul hamar megtanuló nádort megszerették és tisztelték a magyarok, ahogyan első feleségét, Alekszandra Pavlovna Romanova orosz nagyhercegnőt is. A legenda szerint Alekszandra javaslatára lett piros-fehér-zöld a magyar zászló.

Habsburg József Antal János főherceg, ismertebb nevén József nádor, "a legmagyarabb Habsburg" 1776-ban született Firenzében

Apja, II. Lipót olyannyira nem vesztegette idejét és egyéb becsességét, hogy feleségével tizenhat gyermeket hoztak össze, József lett a kilencedik. Ő volt az első ezen a néven, aki Magyarországon letelepedve birtokot szerzett, ezért a leszármazottjait a Habsburgok magyar ágának nevezzük.

A lelkes nádor Alcsúton teljesedett ki, mint szenvedélyes kertész, és a természet rajongója.

a2

József nádor

Életének egyik fő műve az alcsúti birtoka kiépítése lett: a Vallásalap kezeléséből 1819-ben hozzá került, több mint 40 hektáros föld akkor még elhanyagolt volt, de Ferenc gyönyörű "birodalmat" álmodott rá.

A Vértes lábánál, Budapesttől alig egy órára található területen igazi angolparkot hozott létre. A 19. század elején ez a sok száz növényfaj olyannyira kuriózumnak számított hazánkban, hogy a legtöbb fával kizárólag itt lehetett találkozni.

Az ide készíttetett klasszicista kastély tervezését olyan "amatőr kontárra" bízta, mint Pollack Mihály. Az uradalmi alkalmazottként odalátogató írók, Jókai Mór és Vajda János csak magasztosan áradoztak a végeredményről. A nádor a Váli-víz és a Vértesacsai-patak felduzzasztásával csónakázótavat alakíttatott ki szigettel a közepén,

és mivel rajongott a botanikáért, kétkezi munkájával segítette a park kialakítását.

Az aktív életet élő Habsburg tökéletesen működő gazdálkodást tartott fenn, vegytanilag elemezte és osztályozta a földeket, fasorokat ültetett és külföldi módszereket honosított meg a kertészetben.

Peter Szatmari (@pszatmari) által megosztott bejegyzés,

???

Máté Kevély (@matpakk) által megosztott bejegyzés,

Határtalam nyugalom???

Mikola-Boros Nikolett (@mikos.niki) által megosztott bejegyzés,

a1

Sokszor mosolygott azon, hogy miközben munkásruhában dolgozott a kertben, a mindenki számára nyitva álló parkban látogatók szólították meg, akiket készséggel körbevezetett. A nézelődőknek sejtelmük sem volt arról, hogy a földes kezű legény maga a nádor. Az ekkor kapott krajcárokat nagy becsben, az íróasztalán tartotta.

A király helyettese az arborétumban épített többedmagával egy medveháznak nevezett óriási ketrecet is különféle állatok számára, amelyeket szívesen gondozott és etetett.Ferenc gyakran bemerészkedett a saskeselyűk, sőt, a medvék közé: a finom falatoktól ellágyult mackók azt is megengedték, hogy a gazda simogassa őket. Unokája elbeszélése alapján a bevállalós nagypapa majmot is tartott a ketrecben, amely egyszer elcsente a főméltóság pénztárcáját, majd szétszórta a nézelődők közé a pénzt.

Máig itt van a legöregebb cédrus és platánsor

József nádor 1847-ben bekövetkezett halála után húsz évig senki nem nyúlt az arborétumhoz, de nyolcadszülöttje, József Károly Lajos főherceg ismét kezébe vette az irányítást. Ekkor élte második fénykorát a birtok, és Ybl Miklós tervei alapján egy hatalmas pálmaházzal bővült a komplexum.

Manapság a látogatókat főként a természet szépségei vonzzák, mivel az egykori Habsburg-kastélyra már csak egy timpanonos homlokzat emlékeztet, akár egy színházi díszlet. A II. világháborút még átvészelte a szép épület, a teljes megsemmisülést egy elharapódzott tűz okozta. Szerencsére nem veszett kárba az összes épület: az istállóból kialakított kápolna ma is áll, ahogyan a Babaház, a pavilon (Gloriette), az oroszlános kút és a Medveház sem lett az enyészeté. A pálmaházi romok szintén felidézik a régi hangulatot.

Az ország legrégibb arborétumában található a legidősebb, 170 éves libanoni cédrusunk, valamint a legöregebb platánfa-sorunk is. A parkot 1941-ben védetté nyilvánították, majd évtizedes huzavona után újra természetvédelmi területté minősítették. Sajnos egyre fogynak a védett arborétumaink: 1945 után még hatszáz, 1976-ban már csak kétszáz, mostanra pedig mindössze bő harminc van belőle az országban.

József nádornak az arborétumon kívül számos rendkívüli dolgot köszönhetünk.

Segített létrehozni a Magyar Tudományos Akadémiát, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot, a Vakok Intézetét, a gellérthegyi csillagvizsgálót, a városligeti platánsort, a margitszigeti parkosítást, valamint a kőbányai lóvasutat egyaránt. Megalapította az Ipartanodát (a Műegyetem elődjét), a Szépészeti Bizottságot és ő kezdeményezte az új városrész, a Lipótváros kiépítését.

Támogatásával jött létre a nemzeti könyvtár, amely a Széchényi Könyvtár és a Nemzeti Múzeum alapját képezte, és maga is ajándékozott a gyűjteménybe értékes kódexeket és ősnyomtatványokat.

Ha ez a felsorolás még nem lenne elég, az 1838. évi pesti árvíz idején ő irányította a mentést, majd segédkezett az árvízkárok enyhítésénél. Elég hatékony figura volt, nem?

04-107
KÖVESS MINKET:





hirdetés
csernobil.jpg

Mégsem haltak meg heteken belül a csernobili önfeláldozó búvárok?

A legenda szerint már a merülés után nem sokkal sugárbetegség végzett velük. Utánajártunk, mi lehet az igazság.
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2019. május 27.



Az HBO Csernobil sorozatában egy pár snitt erejéig nyomon követhettük a három hős búvár akcióját is, akik szembenézve a halállal, önként vállalták, hogy leeresztik az olvadó mag alatti medencét.

Láthattuk, ahogy térdig gázolnak a radioaktív vízben, velük izgultunk, miközben a vaksötétben tönkrementek lámpáik, és együtt örültünk, amikor a küldetést sikeresen teljesítve kijutottak a felszínre.

A sorozat egyelőre nem tért ki rá, de vajon mi lett a búvárokkal?

A legenda szerint - amelyet korábban mi is megírtunk -, már a merülést követő hetekben meghaltak sugárbetegségben.

Egy kutatás azonban ellentmond ennek a verziónak.

Lávaszerű massza az alagsorban

Az első robbanás után tíz nappal egy még komolyabb fenyegetéssel szembesültek a csernobili atomerőműnél. A tűz megfékezésére használt agyag, homok és bór lávaszerű anyaggá változott, ami felgyűlt a reaktormag körül. A massza elkezdte átégetni magát az alatta található vízzel teli medencéig. Ha eljutott volna odáig, akkor a keletkező gőz és az abból képződő radioaktív csapadék Európa nagy részét radioaktív sivataggá változtatta volna.

Annak érdekében, hogy megakadályozzák a robbanást, le kellett engedni a reaktor alatti medencében felgyűlt vizet. Ám az alagsor, így a szelepek is víz alatt voltak.

A csernobili „öngyilkossági csapat” népszerű legendája

Az események legnépszerűbb (és valószínűleg kitalált) változata öngyilkos búvárokról szól. E szerint egy katona és két csernobili mérnök önként jelentkezett, és bátran búvár ruhát öltve alámerült a radioaktív vízbe. A lámpáik használhatatlanná váltak a sugárzástól, ám a csapat a sötétben is sikeresen véghez vitte a feladatot. Sikerült megtalálniuk a zárószelepet és kinyitniuk a kapukat, hogy a víz távozzon.

A búvárok tudták, hogy az alagsorban nagyon nagy a sugárzás. A feletteseik megígérték nekik, hogy ha meghalnak, gondoskodni fognak a családjaikról. Tudták, hogy nagy eséllyel öngyilkos küldetésre mennek.

A történet ezen változata szerint, mire elhagyták a medencét, a búvárok már szenvedtek a sugárbetegség hatásaitól, és mindannyian heteken belül meghaltak.

A három csernobili búvár legendájáról mi is írtunk. Erről a verzióról ITT olvashatsz részletesen.

Mi történt valójában?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
kadar-janos-1986.jpg

Kádár Jánost sugárvédelmi egység őrizte a Csernobil utáni május 1-jén a tribünön

A politikus legfőbb médiatanácsadója korábban nem ismert részleteket is elárult a szovjet atombaleset utáni drámai napokról.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 14.



„Mindent tudtunk, de a lakosságnak nem mondhattunk semmit a csernobili katasztrófáról. Azért május 1-jén a sugárvédelmi szakemberek ott álltak a tribün mellett, hogy jelentsenek Marjainak, mi a helyzet” – mondta a halála előtt a Hetek munkatársának adott utolsó interjúban Lakatos Ernő, az MSZMP Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője.

Kádár János legfőbb médiatanácsadója korábban nem ismert részleteket is elárult a szovjet atombaleset utáni drámai napokról.

Lakatos maga Londonban értesült a robbanásról, amikor Kínából hazajövet repülőgépüket brit rendőrök fogták közre, és félrevontatták. Mint kiderült, éppen Csernobil felett haladtak át, így azonnal sugármentesíteni kellett a magyar küldöttség gépét.

Itthon nem csak sugárszintet mérték folyamatosan, hanem a lakosság közhangulatát is.

A Hetek megszerezte a Tömegkommunikációs Kutatóközpont bizalmas felméréseit, amelyet csak a kommunista párt legfelső vezetői olvashattak. Eszerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 47 százaléka elismerte, hogy külföldi rádióadókból tájékozódott a csernobili eseményekről. De

a teljes lakosság 55 százaléka is úgy vélte, hogy egyáltalán nem volt megfelelő a hivatalos magyar tájékoztatás.

Az adatok megerősítik, hogy a csernobili atombaleset nyomán a tömegtájékoztatás olyan hitelvesztést szenvedett el, amit a párt kommunikátorai már nem tudtak helyrehozni. A rendszerváltás 30 évvel ezelőtti ikonikus eseményeihez – köztük Nagy Imre és mártírtársainak 1989. június 16-ai újratemetéséhez – vezető úton a csernobili robbanás törte át a hallgatás és dezinformáció falát.

További exkluzív részleteket, és Lakatos Ernő utolsó interjúját a Hetek pénteken megjelent számában olvashatsz.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
kodaly-cimkep.jpg

Kodály Zoltán szerelmei: először egy 19 évvel idősebb, majd egy 58 évvel fiatalabb nőt vett feleségül

A magyar zenei nevelés fő alakja mindkét esetben rendkívül odaadó férjnek bizonyult.
Kovács-Tóth Noémi írása, képek: Wikipedia - szmo.hu
2019. június 13.



Kodály Zoltán (1882-1967) korának egyik legelismertebb zenei szakembere volt, akinek tudását és módszertanát máig hasznosítják a zeneiskolákban. A háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző, pedagógus és népzenekutató – aki az MTA tagja, majd elnöke is volt – ezeken felül a szerető társ szerepében is helytállt. Ugyanakkor eléggé széles skálán mozgott az ízlése a hölgyek terén.

Elsőként – az eredetileg Schlesinger néven született – Sándor Emma (1863-1958) csavarta el a fejét, aki egy jómódú család több nyelven beszélő, tehetségesen zongorázó, éneklő és zenét szerző leánya volt. Fiatalon hozzáment egy pesti kereskedőhöz, otthonuk a zenei elit szalonjának számított. Dohnányi Ernő és Bartók Béla után Kodály Zoltán is segítette Emma zenei fejlődését. Bartók és Kodály nála találkozott először, majd mindketten belehabarodtak a híresen intelligens és humoros asszonyba, utóbbi esetben ráadásul viszonzásra lelt a vonzalom.

A 23 éves Kodályt nem tántorították el olyan apróságok, mint hogy Emma férjezett volt, ráadásul nála 19 évvel idősebb, valamint távol állt a klasszikus szépségideáltól is.

Úgyhogy némi felfordulást és formaságot követően 1910-ben, 28 évesen elvette feleségül az akkor 47 éves szerelmét, aki élete végéig hű társa maradt.

Kodály Zoltánnénak nem kellett szégyenkeznie hírneves ura mellett, mivel maga is tehetséges műfordítónak, illetve zeneszerzőnek bizonyult. Egyes témáit Bartók, Dohnányi és Kodály is feldolgozta, zongora-szerzeményeivel pedig Londonban és Párizsban egyaránt díjat nyert. Híres zeneszerzők tisztelték és szerették, többen neki ajánlották elkészült műveiket. Emma ugyanakkor lemondott a saját karrierről, inkább férjét segítette egész életében, például kottákat másolt és népdalokat gyűjtött a munkájához, valamint német átiratokat készített balladákhoz és nótákhoz.

Zoltán és Emma imádták egymást, mindig együtt töltötték a szabadidejüket, ahogyan a nemzetközi hangversenykörutakra is közösen utaztak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
A_Mengele_lany02.jpg

Aki legyőzte Mengelét – a négy koncentrációs tábort túlélő magyar lány igaz története

A szlovákiai magyar nő visszaemlékezéséből Veronika H. Tóth írt mellbevágó regényt A Mengele-lány címmel.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 05.



„A színtiszta pokol volt, amit emberek teremtettek más emberek számára itt a földön” – így jellemzi Auschwitz-Birkenaut Viola Stern Fischer, a négy koncentrációs tábort túlélő, szlovákiai magyar nő. A történelmi könyvek rideg vonalasságán az első mondattal túllépő visszaemlékezéséből Veronika H. Tóth zsurnaliszta írt mellbevágó regényt A Mengele-lány címmel. Viola, korábbi nevén Ibolya az egyike volt azon keveseknek, akik túlélték a haláltábor rettegett orvosának embertelen kísérleteit.

Mengele-lány voltam. Egyike a sokaknak, akiknek el kellett viselniük a kísérleteit. Egyike a keveseknek, akik ezt túlélték.

És talán az egyetlen, aki legyőzte – a doktor és a csapata olyasmiket művelt velem, hogy valójában soha nem részesülhettem volna az élet legnagyobb ajándékában: nem tarthattam volna a kezemben a saját gyermekemet. Kétszer győztem le őket, két csodálatos lányom van” – ezzel a gondolattal kezdi visszaemlékezését a Stern Rózsa Ibolyaként született Viola Fischerová az Animus Kiadó által gondozott regényben.

Az idős hölgy hetven évvel a történtek után tér vissza emlékeihez, és úgy adja át a második világháború előtt, alatt és után történteket, ahogy az emlékezetében megmaradtak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x