hirdetés
kardosildi.jpg

A legmagyarabb Habsburg ültette az ország legöregebb cédrusát

A vagány József nádor munkaruhában kertészkedett és bejárt a medvéihez is egy kis simogatásra. Az Alcsúti Arborétum története.
Kovács-Tóth Noémi cikke - Fotók: Kardos Ildikó, Wikipédia - szmo.hu
2018. március 29.


hirdetés

József nádor fél évszázadnál is hosszabb ideig volt Magyarország királyhelyettese, és elképesztő életművet hagyott maga után. Tinédzserként járt először Budapesten, amikor bátyját, Ferencet koronázták.

Majd 1795-től megválasztották Magyarország császári helytartójának, egy évvel később pedig a Magyar Királyság nádorává.

A magyarul hamar megtanuló nádort megszerették és tisztelték a magyarok, ahogyan első feleségét, Alekszandra Pavlovna Romanova orosz nagyhercegnőt is. A legenda szerint Alekszandra javaslatára lett piros-fehér-zöld a magyar zászló.

Habsburg József Antal János főherceg, ismertebb nevén József nádor, "a legmagyarabb Habsburg" 1776-ban született Firenzében

Apja, II. Lipót olyannyira nem vesztegette idejét és egyéb becsességét, hogy feleségével tizenhat gyermeket hoztak össze, József lett a kilencedik. Ő volt az első ezen a néven, aki Magyarországon letelepedve birtokot szerzett, ezért a leszármazottjait a Habsburgok magyar ágának nevezzük.

hirdetés

A lelkes nádor Alcsúton teljesedett ki, mint szenvedélyes kertész, és a természet rajongója.

a2

József nádor

Életének egyik fő műve az alcsúti birtoka kiépítése lett: a Vallásalap kezeléséből 1819-ben hozzá került, több mint 40 hektáros föld akkor még elhanyagolt volt, de Ferenc gyönyörű "birodalmat" álmodott rá.

A Vértes lábánál, Budapesttől alig egy órára található területen igazi angolparkot hozott létre. A 19. század elején ez a sok száz növényfaj olyannyira kuriózumnak számított hazánkban, hogy a legtöbb fával kizárólag itt lehetett találkozni.

Az ide készíttetett klasszicista kastély tervezését olyan "amatőr kontárra" bízta, mint Pollack Mihály. Az uradalmi alkalmazottként odalátogató írók, Jókai Mór és Vajda János csak magasztosan áradoztak a végeredményről. A nádor a Váli-víz és a Vértesacsai-patak felduzzasztásával csónakázótavat alakíttatott ki szigettel a közepén,

és mivel rajongott a botanikáért, kétkezi munkájával segítette a park kialakítását.

Az aktív életet élő Habsburg tökéletesen működő gazdálkodást tartott fenn, vegytanilag elemezte és osztályozta a földeket, fasorokat ültetett és külföldi módszereket honosított meg a kertészetben.

Peter Szatmari (@pszatmari) által megosztott bejegyzés,

???

Máté Kevély (@matpakk) által megosztott bejegyzés,

Határtalam nyugalom???

Mikola-Boros Nikolett (@mikos.niki) által megosztott bejegyzés,

a1

Sokszor mosolygott azon, hogy miközben munkásruhában dolgozott a kertben, a mindenki számára nyitva álló parkban látogatók szólították meg, akiket készséggel körbevezetett. A nézelődőknek sejtelmük sem volt arról, hogy a földes kezű legény maga a nádor. Az ekkor kapott krajcárokat nagy becsben, az íróasztalán tartotta.

A király helyettese az arborétumban épített többedmagával egy medveháznak nevezett óriási ketrecet is különféle állatok számára, amelyeket szívesen gondozott és etetett.Ferenc gyakran bemerészkedett a saskeselyűk, sőt, a medvék közé: a finom falatoktól ellágyult mackók azt is megengedték, hogy a gazda simogassa őket. Unokája elbeszélése alapján a bevállalós nagypapa majmot is tartott a ketrecben, amely egyszer elcsente a főméltóság pénztárcáját, majd szétszórta a nézelődők közé a pénzt.

Máig itt van a legöregebb cédrus és platánsor

József nádor 1847-ben bekövetkezett halála után húsz évig senki nem nyúlt az arborétumhoz, de nyolcadszülöttje, József Károly Lajos főherceg ismét kezébe vette az irányítást. Ekkor élte második fénykorát a birtok, és Ybl Miklós tervei alapján egy hatalmas pálmaházzal bővült a komplexum.

Manapság a látogatókat főként a természet szépségei vonzzák, mivel az egykori Habsburg-kastélyra már csak egy timpanonos homlokzat emlékeztet, akár egy színházi díszlet. A II. világháborút még átvészelte a szép épület, a teljes megsemmisülést egy elharapódzott tűz okozta. Szerencsére nem veszett kárba az összes épület: az istállóból kialakított kápolna ma is áll, ahogyan a Babaház, a pavilon (Gloriette), az oroszlános kút és a Medveház sem lett az enyészeté. A pálmaházi romok szintén felidézik a régi hangulatot.

Az ország legrégibb arborétumában található a legidősebb, 170 éves libanoni cédrusunk, valamint a legöregebb platánfa-sorunk is. A parkot 1941-ben védetté nyilvánították, majd évtizedes huzavona után újra természetvédelmi területté minősítették. Sajnos egyre fogynak a védett arborétumaink: 1945 után még hatszáz, 1976-ban már csak kétszáz, mostanra pedig mindössze bő harminc van belőle az országban.

József nádornak az arborétumon kívül számos rendkívüli dolgot köszönhetünk.

Segített létrehozni a Magyar Tudományos Akadémiát, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot, a Vakok Intézetét, a gellérthegyi csillagvizsgálót, a városligeti platánsort, a margitszigeti parkosítást, valamint a kőbányai lóvasutat egyaránt. Megalapította az Ipartanodát (a Műegyetem elődjét), a Szépészeti Bizottságot és ő kezdeményezte az új városrész, a Lipótváros kiépítését.

Támogatásával jött létre a nemzeti könyvtár, amely a Széchényi Könyvtár és a Nemzeti Múzeum alapját képezte, és maga is ajándékozott a gyűjteménybe értékes kódexeket és ősnyomtatványokat.

Ha ez a felsorolás még nem lenne elég, az 1838. évi pesti árvíz idején ő irányította a mentést, majd segédkezett az árvízkárok enyhítésénél. Elég hatékony figura volt, nem?

04-107

hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
biblia_vilaghaboru_northfoto.jpg

75 évvel a haláluk után derült ki két háborús hősről egy Biblia miatt, hogy barátok voltak

Hét héttel a világháború vége előtt lőtték le a nácik Németország felett azt a bombázót, amin a két fiatal őrmester szolgált.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 08.


hirdetés

1945-ben együtt halt meg két, a világ ellenkező pontjáról származó fiatal katona, de csak most derült ki egy véletlen folytán, hogy barátok voltak, írja a Daily Mail.

A két huszonéves katona barátságára egy kallódó Biblia derített fényt. A szent könyvet még két éve találta meg elhunyt nagynénje örökségét átnézve az 54 éves Alison Round. A Biblia egy bizonyos új-zélandi Morgan Swap tulajdona volt eredetileg, de ez a név teljesen ismeretlen volt a nőnek. Eldöntötte, hogy utánajár a rejtélynek.

Gyorsan kiderült, hogy Morgan Swap együtt szolgált a II. világháborúban az elhunyt nagynéni első férjével, Edward Finch-csel. Ahogy tovább kutatott a múltban, az is kiderült, hogy a fiatalok jó barátok lettek a háborúban, ráadásul együtt is haltak meg, alig néhány héttel a háború vége előtt.

A 22 éves Morgan Swap az új-zélandi légierőnél, míg a 20 éves Edward Finch a brit királyi légierő 153-as századánál szolgált a háborúban. A két őrmester együtt szállt fel annak a tíz Lancaster bombázónak az egyikére, amelyet 1945. március 16-án indítottak el London mellől a németországi Würzburg felé.

hirdetés

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
eltunt-hid.jpg

Milyen lenne újra a háború előtti Budapesten sétálni? Ebből a játékból megtudhatod

Az Eltűnt Híd nevű izgalmas online játék fejlesztői csapata most megmutatja, milyen lehetett például átvillamosozni a régi Erzsébet hídon.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 01.


hirdetés

Budapest ostromának évfordulója alkalmából számos visszaemlékezés jelent meg a 75 évvel ezelőtt történtekről, amelyben a belváros jelentős része elpusztult.

Fókuszban az Erzsébet híddal, az évfordulóra készült "Eltűnt Híd" című PC játék ezt a régi világot és annak háború utáni átalakulását teszi átélhetővé és bejárhatóvá.

Budapesten a Hungária körgyűrű, a Nagykörút és a Kiskörút egyértelműen kijelöli a város középpontját, ami az Erzsébet híd környéke. Nagy hangsúlyt fektetve az esztétikára, erre a kitüntetett helyre olyan hidat terveztek 1893-ban, amely a város és az ország egyik jelképe lett. Népszerűségének köszönhetően a régi Budapest egyik legtöbbet fényképezett építménye volt, melyet rengeteg plakáton, képen és filmben megörökítettek. Mégis egészen más élményt nyújt a múlt aktív bejárása, mint a korabeli, kis látószögű objektívekkel készült fekete fehér képek megnézése.

Hogyan nézhetett ki a környék olyan helyekről, ahonnan soha nem készültek fotók vagy ahol csak a galambok jártak?

Milyen lehetett a pilonok vagy a vámszedőházak belseje?

hirdetés

Ilyen kérdések jártak az alkotó fejében, amikor elkezdte az első részletek modellezését több évvel ezelőtt. Ennek a munkának a bemutatására született egy First Person View (belső nézetes) játék készítésének az ötlete az Unreal Engine játékmotor segítségével.

A bejárható pálya az Erzsébet híd néhány száz méteres környezete, de innen, a mai Petőfi hídtól a Margit-szigetig tanulmányozható a korabeli város. A játék 3D modelljei az eredeti tervrajzok és korabeli nagy felbontású fényképek felhasználásával készültek.

A hangsúly elsősorban a híd részleteinek minél hitelesebb bemutatásán volt, a pillérek faragott köveitől a szegecsekig.

A játékmenet célja a környéken elrejtett korabeli pénzérmék összegyűjtése egy vezetett túra keretében, de bármikor letérhetünk a javasolt útvonalról (sőt ajánlott!). Zenék, plakátok, rádió adások idézik meg a korok hangulatát.

A jutalom pedig egy városnéző hajótúra az egykori Szent Imre gőzhajón (amelyet ma Szőke Tisza néven ismerünk). Ezután egy feladatunk marad: átugrani az ostrom utáni időkbe, majd onnan visszatalálni a jelenbe.

A játék március óta letölthető az alábbi honlapról:

https://www.eltunthid.hu/

A játékot megtaláljátok a Facebookon is:

https://www.facebook.com/eltunthid/

Az alábbi videón pedig láthatjuk, hogy a készítőknek milyen precíz részletességgel sikerült kidolgozniuk a korabeli világot:

Az Eltűnt Híd

https://www.eltunthid.hu/ Egy amatőr fejlesztésű, történelmi játék a háború előtti Budapesten. - Utazz vissza 1942-be, fedezd fel a régi Erzsébet hidat és kö...


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
szegedi-boszorkanyper.jpg

Azért haltak máglyahalált, mert eladták az esőt a törököknek – a Boszorkánysziget borzalmas története

Az 1728-as szegedi boszorkányper volt az utolsó, ördögre hivatkozó tömeggyilkosság a magyar történelemben.
Tóth Noémi, Címkép: Wikipédia - szmo.hu
2020. május 05.


hirdetés

Tudjátok, miért hívják Boszorkányszigetnek Szeged egyik területét? Sajnos nem valami fiktív rémhistória ihlette a ragadványnevet, hanem a borzalmas tények.

1728. július 23-án egy tucat boszorkánynak kikiáltott polgárt kötöztek négyesével farönkökhöz, majd máglyán elégették őket.

Előtte azonban különféle tortúráknak tették ki őket. A pokoli olimpián volt vízpróba, ami lényegében a „meghalsz vagy meghalsz” elven működött: összefogták kezed-lábad, és bedobtak a vízbe. Ha ártatlan vagy, befogad a víz, tehát elsüllyedsz és megfulladsz, ha pedig bűnös, akkor kivet magából a víz és fent maradsz, de akkor meg azért égetnek el. Átélték a gyanúsítottak a tűpróbát is, ami hasonló logika mentén működött.

Ha az ördög rajtuk hagyta a bélyegét, akkor érzéketlen a bőrük az adott területen (az anyajegyeket és szőrtelen részeket is a sátán művének tulajdonították), ha meg jajveszékelt és vérzett, akkor ártatlannak találtatott, de sokra nem ment vele a szerencsétlen.

Tekintve, hogy Szeged városát előtte pestis, aztán az árvíz sújtotta, nem meglepő, hogy amikor a várt esőzés helyett szárazság, majd jégeső jött, kissé betelt a pohár a lakóknál. A tömeghisztériává fajuló gyanúsítgatások sorát Kökényné Nagy Anna bábaasszony indította el a városban.

hirdetés

Már ellene is folyt eljárás Makón, és sokan kétségbe vonták szakmai alkalmasságát is, miután meghalt a kezei között egy újszülött. A papok közben elterjesztették, hogy azért nem segít az esőért könyörgő istentisztelet, mert van, aki kiköpi a szent ostyát. Ezzel is gyanúsították az ismert bábát, aki ijedtében beárulta néhány ellenségét, hogy mentse az irháját (négy bába is volt a vádlottak közt).

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
Lunar_eclipse_of_2019_January_21_Belgium.jpg

Fény derült a titokra: hová tűnt a Hold az égről 900 évvel ezelőtt?

Az 1100-es évek elején hatalmas, kénfelhő terjedt el a Föld sztratoszférájában, elsötétítve hónapokra, de lehet, hogy évekre az eget. A tettes egy izlandi vulkán volt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 13.


hirdetés

E sötétség okára már korábban voltak bizonyítékok, mert a tudósok olyan mintákat találtak jégtakarók és gleccserek mélyén, amiket a vulkánkitörések produkáltak és megőrizték a kénrészecskéket. Ezek elérték a sztratoszférát, majd visszahullottak a Föld felszínére. A jég ugyanis rendkívül hosszú ideig meg tudja őrizni a vulkanikus tevékenység nyomait, csak az esemény pontos időpontját nem árulják el.

A kutatók korábban úgy vélték, hogy a kénes maradványokat az izlandi Hekla vulkán 1104-es kitöréséből származnak. Az 1500 méter magas tűzhányót „a Pokol kapujaként” is emlegetik. Hírnevét erősítette Jules Verne Utazás a Föld középpontjába című regénye, amelynek hősei e hegy gyomrába szállnak alá, hogy hihetetlen küldetésüket teljesítsék.

Egy új kutatás szerint azonban, amelyet Sébastien Guillet, a genfi egyetem paleontológusa vezetett, a kénüledékek Grönlandon 1108-09-ben kezdtek lerakódni, és ez a folyamat egészen 1113-ig tartott. Ugyanez volt megfigyelhető ugyanebben az időszakban az Antarktisz jégkéreg kronológiájában.

A csoport az okokat keresve átfésülte a történelmi dokumentumokat. Középkori feljegyzések után kutattak különös, sötét holdfogyatkozásokról, amelyek egybeeshetnek a nagyobb vulkánkitörések okozta sztratoszferikus köddel.

A NASA csillagászati visszaszámlálásai szerint 1100 és 1120 között összesen hét teljes holdfogyatkozást lehetett megfigyelni Európából. A 12. század elejéről származó angliai „Peterborough-i krónikában” egy korabeli szemtanú leírta, mi történt 1110. május 5-én. A beszámoló szerint a Hold fénye egyre kisebb lett, és ahogy az éj leszállt, teljes sötétség borult az égre, még a Hold körvonalai sem látszottak.

hirdetés

Sok csillagász vitatkozott azóta is ezen a rejtélyes jelenségen. George Chambers a 19. század végén állapította meg, hogy ez egy „fekete holdfogyatkozás” volt, amikor az égitest szinte teljesen láthatatlanná vált.

Bár az esemény jól ismert a csillagászat történetében, a kutatók eddig nem hozták összefüggésbe a sztratoszférába került vulkáni részecskékkel, holott ennek igen nagy a valószínűsége az új tanulmány szerint. Ha helyes az időzítés, a Hekla „ártatlannak” tekinthető. A gyanú most leginkább a japán Aszama vulkánra terelődik, amely 1108-ban óriási, hónapokig tartó kitörést produkált. Sokkal nagyobbat, mint 1783-ban, amelynek több mint 1400 halálos áldozata volt.

Egy korabeli japán hivatalnok így írta le az eseményt naplójában: „Lángolt a vulkán csúcsa, vékony homokréteg fedte a kormányzó kertjét, és a rizsföldek alkalmatlanná váltak a művelésre. Soha nem láttunk még ilyet az országban.”

A kutatók ősfák évgyűrűiben is bizonyítékot látnak, mert azok elvékonyodása arra utal, hogy abban az évben szokatlanul hideg volt az északi féltekén. Vannak történelmi dokumentumok arra is, hogy az 1109-1111 közötti éveket ítéletidő, rossz termés és nagy éhínségek kísérték, különösen Nyugat-Európa több vidékén. És bár ezek a vulkánkitörések a régmúltban történtek, az emberiséget sújtó szörnyű következményeket csak mostanában fedezi fel a tudomány és ezek intő jelek lehetnek a 21. századi embernek is – írja a a Sciencealert.

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!