hirdetés
kevin-ku-w7ZyuGYNpRQ-unsplash.jpg

Lebuktatták a Kubatov-listát Kaposváron, az ívek a helyiekről készültek

Fotót készített péntek délután a kaposvári ellenzéki összefogás a Fidesz által nyilvántartott lista egy oldaláról. A polgármesterjelölt kijelentette, hogy azonnal feljelentést tesznek az ügyben.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 12.


hirdetés

A kpsvr.hu számolt be róla, hogy a helyi ellenzéki összefogás tagjai lefotózták a fideszes ívet. A vonalkóddal ellátott papírlapon helyi lakosok neve, lakcíme, telefonszáma van feltüntetve, ez a fotón jól látható.

Horváth Ákos Ervin, helyi független polgármesterjelölt elmondta a lapnak, hogy fideszes aktivisták házaltak, bekopogtattak az ajtókon, ami szembetöltött a lakóknak is. Az aktivistát kérdőre vonták, majd bizonyítékot készítettek a listáról. A polgármesterjelölt kijelentette, hogy azonnali hatállyal feljelentést tesznek az ügyben.

Az ún. Kubatov-lista egy adatbázis a párt potenciális szavazóinak adataival. Ennek a listának a segítségével pártaktivisták kopogtatják végig a lakásokat a szavazás napján, így felkeresve minden potenciális Fidesz szavazót. A listán ellenzéki szavazók nevei is szerepelhetnek, de mindenki csak beleegyezéssel kerülhet az adatbázisba a Fidesz szerint. A néven és a lakcímen túl a polgárokról szóló információk között sokszor a pártszimpátia is szerepel.  A lista ugyan legális a kormánypárt állítása alapján, jogszerűsége azonban sokak szerint vitatott, és talán nem csak azok adatait tartalmazza, akik ezt jóváhagyták.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
kaleta-gabor-ket-budapesti-rendor-hozta-haza.jpg

Két budapesti rendőr hozta haza Kaleta Gábort Peruból

Újabb részletek derültek ki a gyermekpornográfia miatt első fokon elítélt volt nagykövet ügyében.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 14.


hirdetés

Két budapesti rendőr tartott házkutatást a perui nagyköveti rezidencián tavaly márciusban és ők hozták haza az azóta gyermekpornográfia miatt első fokon elítélt volt nagykövetet is. Ezt a Külügyminisztérium közölte az RTL Híradóval.

A Külügyminisztérium szerint

tavaly március 22-én kaptak információt arról, hogy Kaleta Gábor is érintett egy nemzetközi gyermekpornográfia-ügyben. A perui magyar nagykövetségen már másnap megjelent két budapesti rendőr, akik vizsgálatot tartottak nála, két nappal később pedig haza is hozták a magyar fővárosba. A minisztérium azt is közölte, Kaleta Gábort március 26-án már fel is mentették a szolgálat alól.

A Szijjártó Péter nem sokkal korábban az RTL Híradó kérdésére egy más témában tartott sajtótájékoztatón azt mondta: semmi titkolnivaló nincs a Kaleta-ügyben.

hirdetés

A külügyminiszter szerint amennyit a törvény enged, nyilvánosságra fognak hozni arról a 10 évre titkosított bizottsági ülésről, amelyen a volt diplomata ügyét tárgyalták.

A tárca szerint azért titkosították a bizottsági ülés jegyzőkönyvét, mert azon részt vett egy titkosszolgálati vezető is.

Az RTL Híradó információi szerint a Külügyminisztérium kezdeményezheti a titkosítás feloldását. Ha ez megtörténik, a titkosszolgálati akció részletei továbbra sem lesznek nyilvánosak.

Kaleta Gábor a bíróságon beismerő vallomást tett. 1 év felfüggesztett börtönre és 540 ezer forint pénzbírságra ítélték. Ez azonban nem jogerős, mert enyhítésért fellebbezett.

Az RTL Híradó riportja:


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
trevornoah_hillaryclinton.jpg

Hillary Clinton: Vereség esetén Donald Trump nem biztos, hogy csendesen távozik majd a Fehér Házból

A 2016-os demokrata elnökjelölt szerint a republikánusok érdeke az alacsony részvétel és a levélszavazás ellehetetlenítése lehet.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 14.


hirdetés

Az Egyesült Államoknak készen kell állni arra, hogy egy esetleges novemberi választási vereség esetén Donald Trump nem békésen és csendesen adja majd át a hatalmat - idézi a Daily Mail Hillary Clintont. A négy évvel ezelőtti demokrata elnökjelölt Trevor Noah-nak beszélt erről a The Daily Show című műsorban.

Az egykori first lady emlékeztetett: Trump már többször célzott arra, hogy egyesek választási csalásra készülhetnek, ha novemberben a világjárvány miatt a postai úton történő szavazást széles körben alkalmazzák majd.

Clinton szerint a republikánusok két fő stratégiával készülnek az őszi elnökválasztásra. Ezek közül az egyik, hogy minden eszközzel megpróbálják távol tartani azokat a szavazástól, akikről nem Trumpra szavaznának. Erre jó módszer lehet, hogy minél hosszabbak legyenek az urnák előtt kígyózó sorok, főleg ott, ahol túlnyomórészt az afroamerikai vagy a latin kisebbség adja le szavazatait.

A másik taktika pedig az, hogy annyira bonyolulttá tegyék a levélben történő szavazást, amennyire csak lehetséges.

hirdetés

Hillary Clinton úgy véli, a választásra valódi veszélyt az alacsony részvétel, és az esetleges külföldi beavatkozási kísérletek jelenthetnek. Kiemelte: a demokraták tiszta választást szeretnének.

"Amennyiben az emberek elmennek szavazni és valamilyen okból mégis Donald Trumpot választják elnöknek, elfogadjuk majd az eredményt. Ha nem is boldogan"

- szögezte le Hillary Clinton.

Hozzátette: minél többen tudnak az urnákhoz járulni, vagy leadni a voksaikat levélben, annál nagyobb az esély Joe Biden demokrata elnökjelölt győzelmére.

A teljes angol nyelvű beszélgetést itt lehet megnézni:

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
gazdasag-koronavirus-masodik-hullam.jpg

Gazdaság: a járvány második hulláma az elsőnél is fájdalmasabb lehet, ha újra boltok, gyárak, irodák bezárására kényszerül az ország

Milyen hatással lehet a magyar gazdaságra a járvány második hulláma? Ismét leállhat az élet? Többek között ezekről is kérdeztük Madár Istvánt, a Portfolio vezető elemzőjét.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2020. július 14.


hirdetés

A koronavírus-járvány már a kezdetektől nagy hatással van az életünkre és nemcsak az egészségügy terén, hanem a gazdaság szempontjából is. Az év első felében hónapokra leállt az élet világszerte. De vajon mindez milyen hatással volt a magyar gazdaságra? Milyen a helyzet most, és mi lesz akkor, ha újból emelkedni kezd a fertőzöttek száma? Ismét több hétre, vagy több hónapra leáll az élet? Egyáltalán a jelenlegi gazdasági helyzet mennyire tenné ezt lehetővé? És kik sínylenék meg legjobban az újbóli leállást? Madár Istvánt, a Portfolio vezető elemzőjét kérdeztük.

A koronavírus első hulláma milyen hatással volt a magyar gazdaságra?

Még nagyon kevés adatunk van a járvány által sújtott időszakból, ezért a hatások pontos mértékét nem ismerhetjük. Alapvetően 3 típusú hatásról van szó. A járvány első szakaszában láthattuk a termelési láncok szétszakadását, az ellátási problémákból fakadó gyárleállásokat, kínálati sokkot. Ez elsősorban az exportra termelő ipari vállalatokat érintette. Ezzel egy időben megjelent az elsődleges keresleti sokk: az idegenforgalmi és vendéglátó ágazat rövid távon gyakorlatilag nullára íródott. A járvány miatti óvatos lakossági magatartás, illetve a fékezést szolgáló korlátozó intézkedések már egy általános, a gazdaság szinte minden részére kiterjedő keresletvisszaesést hoztak, amit elsősorban a belföldi szolgáltató szektor szenvedett meg. Teljesen megbízható adataink még a visszaesés mértékére sincsenek, a felpattanás első jeleit is éppen hogy csak láthattuk a friss gazdasági adatokban.

Az első fél évben nagyon durva becsléssel a gazdaság teljesítménye 4-6 százalékkal maradhatott el az egy évvel korábbi szinttől, ezen belül a második negyedév akár két számjegyű zsugorodást is hozhatott, még úgy is, hogy a május és a június már a mélypont utáni korrekcióról szólt.

Hogy áll most az ország gazdasági helyzete? Hogyan indulunk neki a járvány második hullámának?

hirdetés

Elindult a javulás, de az utolsó adatok alapján tavasz végén, nyár elején a gazdaság teljesítménye még mindig jóval elmarad a koronavírus-válság előtti szinttől. A kínálati probléma gyorsan enyhült, a korlátozások oldása pedig a keresleti sokkot mérsékelte jelentősen. Ugyanakkor vannak olyan területek, amelyek tartósan rossz környezetbe kerültek (turizmus, rendezvény piac, vendéglátás, de a kör akár bővülhet bizonyos export tevékenységekkel is), illetve az már most látszik, hogy tankönyvi V-alakú gyors felpattanás, vagyis a gazdaság teljes körű helyreállása néhány hónap alatt nem várható.

Az ipar és a kiskereskedelem is elmozdult a mélypontjáról, ugyanakkor az idegenforgalomnak szezonális okokból éppen a harmadik negyedév lesz a leginkább kudarcos. Igaz, itt nagyon vegyes a kép. Hozzávetőleg 150-200 ezer ember veszítette el a munkáját az országban, jó részük szerencsére csak ideiglenesen. Vagyis

a második hullám előtt (aminek több országban már látjuk a jeleit, idehaza még nem) a magyar gazdaság épp feltápászkodóban van az első méretes pofon után.

Milyen változások várhatóak akkor, ha újra emelkedni kezd a fertőzöttek száma? Várható például olyan szintű leállás, mint tavasszal? Egyáltalán a jelenlegi gazdasági helyzet mennyire tenné ezt lehetővé?

Ez a legfontosabb kérdés. A járvány első körében a világ kevés ismeret birtokában, késve reagált, és a drasztikus intézkedéseknek óriási gazdasági áldozata lett. Bár jóval nehezebb mérni, mint a kórházban elhunyt személyek számát, de a gazdasági visszaesésnek ugyanúgy életévekben kifejezhető vesztesége van.

Ezért a fő kérdés, hogy el tudunk-e szakadni a „húzd meg ereszd meg”, megoldástól, vagyis másodszorra tudunk-e okosabb, a gazdasági életet kevésbé korlátozó védekezési módokat találni.

Ha a maszk használat, tömegrendezvények tiltása, idősek különös védelme, beutazási korlátozások elegendő lépések lesznek a járvány fékezéséhez, akkor sokkal kisebb gazdasági áldozattal megúszhatjuk a járvány második körét. Ha újra boltok, gyárak, irodák bezárására kényszerül az ország, vagyis a csoportos érintkezés drasztikus ritkítására lesz szükség, akkor a második kör fájdalmasabb lehet az elsőnél is.

Ez a következő néhány hétben valószínűleg Magyarországon is ki fog derülni. Nagyon fontos lesz az emberek fegyelmezettsége: a kutatások szerint a maszk használata drasztikusan csökkenteni tudja a vírus terjedését, márpedig egy exponenciális természetű jelenségnél (a járvány ilyen) a legkisebb hatás is óriási mértékben tudja változtatni a hosszú távú kimenetet.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
orszaggyules-parlament-mti-kovacs-attila.jpg

Országgyűlés: megszavazták az Airbnb-törvényt, feltételekhez kötötték az uniós hitelfelvétel támogatását

Mutatjuk a részleteket.
MTI, fotó: MTI/Kovács Attila - szmo.hu
2020. július 14.


hirdetés

Elfogadta a parlament a kormánypártoknak a koronavírus gazdasági hatásaival kapcsolatos európai uniós gazdasági intézkedésekről szóló határozati javaslatát, továbbá módosította a rövid távú szálláshely-kiadással összefüggő jogszabályokat.

Feltételekhez kötötték az uniós hitelfelvétel támogatását

Az Országgyűlés határozatban szabott feltételeket a kormánynak ahhoz, hogy miként támogathatja az Európai Unió koronavírus-járvány okozta gazdasági károk enyhítését célzó hitelfelvételét.

A képviselők 128 igen szavazattal, 16 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett hagyták jóvá kormánypárti képviselők erről szóló javaslatát.

A Ház döntésével felhívta a kormányt arra, hogy az uniós hitelfelvétel során tartsa be azt az alapelvet, hogy az azonos helyzetben lévő tagállamok azonos elbánásban részesüljenek, a gazdagabb tagállamok polgárai pedig ne kapjanak több támogatást, mint a szegényebb országok polgárai.

hirdetés

A parlament kikötötte azt is, hogy a folyamatban lévő, úgynevezett hetes cikk szerinti eljárásokat a hitelfelvétel elfogadása előtt le kell zárni, politikai pártok és "politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezetek" uniós forrásból nem támogathatók; a források politikai és ideológiai feltételekhez kötése pedig elfogadhatatlan a jogállamiság címszó alatt.

Az önkormányzatok korlátozhatják a magánszálláshelyek kiadását

Az Országgyűlés lehetővé tette, hogy az önkormányzatok időben korlátozhassák a magánszálláshelyek kiadását.

A képviselők 149 igen szavazattal, 1 nem ellenében és tartózkodás nélkül hagyták jóvá a kormány ezt célzó módosító javaslatát.

A Ház döntése alapján a települések, a budapesti kerületek és a fővárosi önkormányzat saját területén felhatalmazást kap arra, hogy augusztus 1-jétől megállapítsa, legfeljebb hány napra adható ki magánszálláshely és egyéb szálláshely egy naptári évben.

Az új szabályok értelmében magánszálláshelynek tekinthető a magánszemély, vagy egyéni vállalkozó legfeljebb nyolc szobás és tizenhat ágyas lakása, üdülője, míg egyéb szálláshelynek a más tulajdonban álló, nem szálláshely-szolgáltatási céllal hasznosított, legfeljebb 25 szobás és száz ágyas épületrészek számítanak, ahol az egy szobában található ágyakat külön-külön is kiadják.

Az elfogadott javaslat indoklásában kifejtették, a rövid távú lakáskiadás nagyarányú elterjedése az ingatlan- és albérletárakat is megnövelte a fővárosban, emellett a társasházi együttélésben is konfliktusokat okozott.

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!