hirdetés

Lebomló koporsótól a fát tápláló kapszuláig - a zöld temetés világszerte egyre népszerűbb

A klímaváltozás miatt egyre több embernek fontos, hogy az utolsó útja is környezetbarát legyen, és egyre több az alternatíva .
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. december 15.


hirdetés

Egészen közelmúltig a nyugati világban a koporsós temetés és a hamvasztás volt a legelterjedtebb temetkezési mód. Manapság azonban egyre többen szeretnének különlegesebb temetést maguknak vagy szerettüknek.

Vannak, akik tűzijátékkal búcsúznak, mások azt kérik, héliumos léggömbbel eresszék fel hamvaikat az űrbe, de olyanok is vannak, akikből gyémánt készül, vagy akiknek a maradványait mesterséges zátonyokba ágyazzák be.

A klímaváltozás miatt egyre több ember számára az válik fontos szemponttá, hogy az utolsó útjuk is minél kevésbé szennyezze a környezetet.

A hamvasztás jelentős szénlábnyomot hagy maga után, míg azok a vegyszerek, amelyeket a holttestek bebalzsamozásánál használnak, mérgezik a talajt. A kaliforniai központú Green Burial Council szerint az Egyesült Államokban évente nagyjából 1,5 millió liter balzsamozó folyadék, 64 ezer tonna acél és 1,6 millió beton kerül a temetkezésekkel a földbe.

Éppen ezért a környezettudatos emberek egyre gyakrabban választják a biológiailag lebomló koporsókat, és az erdei temetéseket.

hirdetés

Nagy-Britanniában jelenleg 270 természetes temetkezési hely működik. Mivel a szigetországban lassan telítődnek az ilyen temetők, olyan új megoldásokat keresnek, amelyekkel a globális felmelegedést is csökkenthetik. Az idén nyáron például John Ashton közegészségügyi szakember azt vetette fel, hogy autópályák, kerékpárutak szélére telepítsenek fákat, amelyek egyben zöld temetkezési helyek is lehetnének.

Az idén nagy előrelépés történt az Egyesült Államokban is a zöld temetések területén: Washington állam engedélyezte emberi testek komposztálását.

Még egy „gombaleplet” is kaphat az elhunyt, amelynek szálait gombaspórákkal itatják át, és ezek egy idő után szó szerint felfalják porhüvelyét, csak szennyezés-mentes komposzt marad belőle.

A Washington állam déli részén fekvő White Eagle Memorial Preserve-ben így adják vissza a testet a földnek, sírkövek helyett pedig természetes kövek jelzik az eltávozott emlékét - írja a Washington Post.

Egyébként a hamvasztásnak is van már környezetbarát változata, amelyet alkalinos hidrolízisnek neveznek. Ennek során néhány óra alatt vízzé és hamuvá oldják fel a testet.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
applikacion-riaszthatod-a-mentoket-omsz.jpg

Mostantól egy gombnyomással hívhatod a mentőket - itt az ÉletMentő a mobilalkalmazás

Az applikációban elküldheted a pontos helyedet és az előre feltöltött egészségügyi adataidat. Az app megmutatja a hozzád legközelebbi gyógyszertár, kórház, defibrillátor helyét is.
MTI - szmo.hu
2020. január 23.


hirdetés

Elindult a mentők munkáját segítő ÉletMentő elnevezésű mobilapplikáció, amely gyorsabbá és egyszerűbbé teszi a mentőhívást a segítségre szorulók számára.

Az alkalmazás megkönnyíti a mentők riasztását, de az ő munkájukat is, mert a diszpécser azonnal látja az előre feltöltött egészségügyi adatokat és a bajban lévő pontos helyzetét.

Az alkalmazás elsősegélynyújtáshoz szükséges információkat is tartalmaz, és megmutatja a hozzád legközelebb eső gyógyszertárt, egészségügyi ellátóhelyet is.

Az OMSZ-nek jelenleg a technológia fejlődése jelenti a legnagyobb kihívást, a következő öt év legfontosabb célja ezért az, hogy a technológia vívmányait használva könnyebbé tegyék a mentők munkáját - mondta Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója.

hirdetés

Budai J. Gergő, az applikációt kifejlesztő Vodafone Magyarország vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy az alkalmazás a legkritikusabb pillanatokban nyújt segítséget.

Gyorsabbá és egyszerűbbé teszi a segélyhívást, hiszen egy gombnyomással hívhatók a mentők, és a bajbajutottak gyors, pontos megtalálását is segíti.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
mercedes-benz-stuttgart.jpg

Több német autógyárban már választható a négynapos munkahét – Magyarországon is ez a jövő?

Át lehetne állítani a teljes magyar gazdaságot arra, hogy csak heti négy napot dolgozzunk? Mi következne ebből? Interjú Antal Miklóssal, az MTA kutatójával.
Láng Dávid; a címkép csak illusztráció, forrás: Needpix.com - szmo.hu
2020. január 22.


hirdetés

Nemrég a sajtó nagy részéhez hasonlóan mi is beszámoltunk róla, hogy Finnország 34 éves miniszterelnöke bevezetné a négynapos munkahetet, hogy az emberek több időt tölthessenek a családjukkal.

Hamarosan aztán kiderült, nincs is szó ilyen komoly tervről, de gondolatkísérletként ettől függetlenül érdemes megvizsgálni: működőképes volna ez akár a finneknél, akár Magyarországon, vagy bárhol a világon?

Antal Miklóst, az MTA Lendület programjának kutatójával beszélgettünk.

– Populista ígéretként jól hangzik, hogy dolgozzunk kevesebbet ugyanannyi pénzért. Gazdaságilag hogy lehetne ezt sikeresen megvalósítani?

– Az elsődleges kérdés az, erről beszélünk-e egyáltalán: mi például az ugyanannyi pénzért kitételt nem tesszük hozzá. Többféle munkaidő-csökkentési modellt vizsgálunk, ezek között vannak könnyebben és nehezebben megvalósíthatók. Az a megoldás, aminél a fizetés ugyanannyi marad, az utóbbi kategóriába tartozik, nyilván főleg azért, mert a munkaadók érthető okból erősen ellenállnak. Tehát legfeljebb rájuk kényszeríteni lehetne, ami bizonyos esetekben nem kizárt, de nagy kérdés, milyen gazdasági környezetben és feltételek mellett férhet bele.

hirdetés

Ha történelmileg nézzük, a szabad szombat bevezetése egyes munkahelyeken ilyen lépés volt, más esetekben viszont fizetéscsökkentéssel is együtt járt a rövidebb munkaidő. Ilyen például azoknak a német autógyáraknak a példája, amit jelenleg kutatunk: itt az eredeti munkahét 35 órás volt, ezt csökkenthetik a dolgozók 28-ra, 20 százalékkal kevesebb bérért cserébe.

– Mik az eddigi tapasztalatok?

– Még nem sokat tudok mondani, hiszen csak decemberben indult a projekt. Annyit tudunk, hogy egyelőre kevés munkavállaló választja ezt az opciót. Az okokkal és a változás lehetőségeivel kapcsolatban 1-2 év múlva már okosabbak leszünk.

– A gyárak közül, ahol ez a kísérlet zajlik, több jelen van Magyarországon is. Mekkora az esélye, hogy az itteni üzemekben is kövessék a példát?

– A kezdeményezést Németország nyugati felében vezették be először, a kezdeményező szakszervezet következő célja pedig az, hogy a keleti országrészbe is átterjedjen a lehetőség.

A folyamatban tehát nem Magyarország a második lépcső, de elképzelhető, hogy a harmadik lépcső lesz. Úgy látom, a törekvés néhány szereplő részéről mindenképp megvan rá.

Antal Miklós

– A japán Microsoftnál is zajlott egy kísérlet tavaly, ahol az jött ki, hogy hiába dolgoztak csak heti négy napot, a termelékenységük állítólag 40 százalékkal nőtt. Mi következik ebből?

– Kutatóként én semmilyen következtetést nem vonnék le, már csak azért se, mert nem világos, pontosan mit értenek 40 százalékos növekedés alatt. Egy olyan területről beszélünk, ahol a hozzáadott érték mérése nem könnyű: szektoronként más módszerek vannak erre, de szellemi munkavégzés esetén különösen nehéz lehet számszerűsíteni.

Azt persze érezhetjük, hogy egy adott napon produktívabbak voltunk, de azt aligha, hogy pont 40 százalékkal.

Viszont már kapcsolatban vagyok egy japán kollégával, aki segíteni fog nekem értelmezni ennek a kísérletnek a részleteit.

– Inkább a fizikai vagy a szellemi munkát végzők profitálhatnának a munkaidő csökkentéséből?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés

Százmilliók élete kerülhet veszélybe, ha elolvad a hatalmas Thwaites-gleccser

Ez az Antarktisz időzített klímabombája: évente 35 milliárd tonna jég tűnik el róla. És ez nagyon rossz hír.
Fotó: Flickr - szmo.hu
2020. január 24.


hirdetés

Eddig alig 50 ember járt a Dél-sark nyugati részének e kietlen vidékén, jóval kevesebben, mint amennyien valaha a világűrben jártak. Az elmúlt és a következő legalább kétszer ennyien érkeznek, hogy megvizsgálják a bolygó egyik legveszélyesebb jégképződményét, a Thwaites-gleccsert, hogy vajon megmenthető-e még.

A műholdas becslések szerint zsugorodása visszafordíthatatlan, de a helyszíni megfigyelések elengedhetetlenek néhány kulcskérdés megválaszolásához: milyen mértékben járul hozzá a jég visszahúzódása a tengerszint emeléséhez és ez mikor következik be?

A gleccser a 90-es évek elején kezdett el olvadni, de a jégveszteség csaknem megkétszereződött az utolsó 20 évben. Jelenleg évi 35 milliárd tonna jég tűnik el róla. Ha végleg összeomlik, képes a tengerek szintjén 65 cm-rel emelni. Hogy érzékeltessük a veszélyt: a tengerek általános szintje az egész 20. században 19 centiméterrel nőtt – emlékeztet a New Scientist.

A legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy ennek a gleccsernek  a feltételezések szerint alapvető szerepe van az Antarktisz nyugati felén lévő teljes jégpáncél megtartásában. Ha tehát a Thwaites olvadása tovább gyorsulna és összeomlana, annak következményei iszonyatosak lennének. Egy ilyen nagy jégösszeomlás már akár 3,3 méterrel is megemelné néhány száz év alatt a tengerek szintjét. Márpedig ebben az esetben olyan nagyvárosok kerülnének végveszélybe, mint New York, Miami, London, Hága, Hongkong, Sanghaj, Kalkutta, Dakka vagy Rio de Janeiro.

A gleccser sokáig rejtély volt a kutatók számára. Ez volt 1940-ben az Antarktisz partvidékének utolsó részletesen feltérképezett szakasza. Csak az 1950-es évek végén jelentek itt meg először tudósok, de ezután csak három évtizeddel később érkeztek kutatóhajók.

hirdetés

2004-ben sikerült végre a jégbe behatoló radarokkal ellátott repülőgépekkel fogalmat kapni arról, hogy milyen vastag is itt a jég, amely alapvető annak felmérésére, hogy miként reagál a klímaváltozásra. 2018-ban kezdődött el az 50 millió dolláros költségvetésű öt éves brit-amerikai kezdeményezés, az International Thwaites Glacier Collaboration, amelynek irányítója Joanne Johnson, a British Antarctic Survey (BAS) kutatócsoport munkatársa.

Az ENSZ klímatudományi bizottsága szerint a tengerek 2100-ig 26 cm-1,1 méterig emelkedhetnek, attól függően, hogy mennyi szén-dioxidot bocsátunk a légkörbe. Ez elég széles skála, mint ahogyan azt sem tudjuk, hogy a Thwaites összeomlásához évtizedek vagy évszázadok kellenek.

A kormányok számára létfontosságú egy világosabb időkeretet megállapítani a tengerszint-emelkedéssel kapcsolatban ahhoz, hogy tudják: hogyan és mikorra tervezzék meg az alacsonyan fekvő partok védelmét. Ugyancsak csökkenteni kell a bizonytalanságot a grönlandi jégtakaró állapotával kapcsolatban.

Eric Rignot, az irvine-i University of California kutatója a közelmúltban jégradarokkal fedezett fel egy lyukat a Thwaites közepén, amely kb. 14 milliárd tonna jeget tartalmaz. Legújabb, még nem publikált munkájában azt mutatja ki, hogy hasonló üregek vannak az Antarktisz többi visszahúzódóban lévő gleccserében is, és ezek feltehetően az utóbbi idők jégveszteségével függnek össze.

Igazában azonban a helyszínen lehet megérteni a Thwaites drámai változásait. Úgy tűnik, hogy a gleccser vége, ahol a jég elhagyja a szárazföldet és úszó jégzátonnyá változik, alulról olvad a klímaváltozás okozta melegebb tengervíztől. A 3-4 Celsius-fokos víz elég meleg ahhoz, hogy gyorsan olvassza a jeget, ha behatol a gleccser alá.

Erre a tengeralatti olvadásra és a víz hőmérsékletének változásaira keres bizonyítékot Karen Heywood, az East England egyetem kutatója, aki a következő hónapokban tíz elefánt-, illetve Weddel-fókával végez kísérletet. Az állatokra a víz hőmérsékletét és sótartalmát mérő eszközöket köt.

A fókák azért alkalmasak erre, mert különböző mélységekben keresik a táplálékukat a felszíntől a tengerfenékig. Heywood eszköztárához tartoznak azokat a vízalatti siklóhajók, amelyekkel már tavaly megfigyelte, hogy milyen meglepő irányokba mennek az áramlatok a gleccser alatt. 2021-ben újabb 7 siklót telepít, amellyel mérheti az örvényeket is. Mikrofonokat is felszerelnek ezekre, mert hátha elárulnak valamit a repedő jég hangjai. Már a kezdeti mérésekkel is közelebb jutottak a valós adatokhoz, amelyekkel pontosabban lehet modellezni a Thwaites jövőjét.

A gleccserek alatti kőzetek tulajdonságairól is többet kellene tudniuk a kutatóknak, mert annak keménységétől, szárazságától vagy nedvességétől is nagy mértékben függ a gleccser csúszása. A kőzetek és a gleccser közötti súrlódást szeizmikus hullámokat előidéző robbantásokkal vizsgálják.

A gleccser jövőjével kapcsolatos több nagy kérdésre az a zóna ad választ, ahol a jég, leválva a földről, jégzátonyként eljut az Amundsen-tengerig. E választóvonal évente 1-2 kilométerrel húzódik hátrébb. A gleccser ugyanis egy edény formájú sziklamedencében ül, a jég eleje pedig a medence peremén.

Egyes tudósok úgy vélik, hogy ha a választóvonal jóval hátrébb húzódik, a jég pozíciója a lefelé vezető lejtőn bizonytalanná válik, és ez felgyorsítja a jégveszteséget. Vannak, akik azt mondák: ez a visszafordíthatatlan folyamat máris elkezdődött, mások szerint azonban ezt még korai megállapítani.

A víz felmelegedése már korábban is szerepet játszott a gleccser történetben. Egy 2019 októberi oregoni tanácskozáson az Amundsen-tengerből származó olyan fosszíliákat tartalmazó üledékeket mutattak be, amely arra utalnak, hogy a jégzátony alatt a gleccser végéhez áramló melegebb víz annak visszahúzódásához vezetett 10 ezer évvel ezelőtt. Azóta, egészen a múlt századig nem sok minden változott.

Az ilyen kutatások segítik Helene Seroussi, a NASA kaliforniai laboratóriumának munkatársát, aki számítógépes modelleken kísérli meg a múltbeli változásokat újraalkotni, hogy láthassuk, mi fog történni a Thwaitesszel. Seroussi azonban maga is úgy véli, hogy a kulcs az óceán és a jég közötti interakció megfigyelése, amelynek nyomán lehetséges mesterséges intelligencia segítségével megjósolni a Thwaites sorsát.

A fenyegető előrejelzések miatt érthető, hogy a gleccser visszahúzódásának lassítására a geoengineering módszerein gondolkodnak a szakértők. Egy 2018-as cikkben három lehetőségről  esett szó.

Az egyik, hogy kivonják, vagy megfagyasztják a vizet a gleccser alján, hogy lassítsák a csúszását. A másik javaslat egy 300 méter magas sziget építése volt, hogy megtámassza a gleccert, harmadik egy 100 méter magas perem, ami megakadályozná az olvadást okozó melegebb víz beáramlását. Bár a cikk szerzője szerint nem lenne egyelőre bölcs dolog ilyen beavatkozásokba kezdeni a Thwaitesen, ennek nyomán újabb ötletek születtek.

Például Anders Levermann, a potsdami klímakutató intézetből nemrégiben azt javasolta, hogy pumpáljanak nagy mennyiségű tengervizet a nyugat-antarktiszi jégtakaróra, amely meg fog fagyni, és megállítja annak az összeomlást. David Vaughan, a BAS munkatársa szerint azonban mindeddig nem született olyan javaslat, amely ne vinné csődbe a világgazdaságot és nem termelné még több szén-dioxidot.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés

Gombákból épül a jövő városa? – Válasz a várható klímakatasztrófára

El tudjuk-e képzelni, hogy környezetünkben minden olyan élő organizmusokból van, amelyek állandóan nőnek, elhalnak, majd újratermelik önmagukat?
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 24.


hirdetés

Európai tudósok vetették fel azt a lehetőséget, hogy nemcsak egy-egy lakást, házat lehet élő gombákból felépíteni, hanem akár egy egész várost, iskolákkal, üzletekkel, kórházakkal. Úgy tekintenek a gombákra, mint a jövő környezetbarát, monolitikus struktúráinak nyersanyagára, amely szerintük forradalmasítaná az épülettechnikát és az egész gazdaságot –írja a Futurism.

Az ötlet válasz a várható klímakatasztrófára. Az elmélet szerint ha biológiai anyagokból építkeznénk, az iparágat megszabadítanák a fosszilis fűtőanyagoktól és a környezetpusztító bányászattól való függőségtől.

„A gombák igen széles mechanikai tulajdonságokkal rendelkeznek, van köztük olyan, amely a tajtékra, a fára, a polimerre, az elastomerre hasonlít – mondta Han Wösten, az utrechti egyetem mikrobiológusa, a tanulmány társszerzője.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!