hirdetés
maros_nyito.jpg

Látványos homokpadok képződtek az alacsony vízállás miatt a Marosban

A szeszélyes folyóhoz egy különös legenda is kapcsolódik.
Fotók: Bozó Tünde - szmo.hu
2019. október 03.


hirdetés

A hetek óta tartó alacsony vízállás következtében homokpadok emelkednek ki a Maros medrében. A képek készítésének reggelén Makón -91 cm volt a vízállás Apátfalvánál. A fotós a térdig érő vízben sétált át a legnagyobb ilyen szigetre.

Az 1350 m-es magasságban eredő Maros mintegy 749 km hosszú, ebből a magyar szakasz 48 km.

Vízjárása igen szeszélyes, a legalacsonyabb és a legmagasabb vízszint közötti akár 7 méter különbség is lehet. Tartós szárazság esetén gyakran bukkannak fel benne homokpadok.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
nyito-4.jpg

Európa ötödik legjobb gyógyvizét és Magyarország legnagyobb tudományos játszóházát Mosonmagyaróváron találod

A várban Fekete István és Vuk fogad, a Lajtán pedig vízi csúszdákon át vezet az út.
Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2019. augusztus 18.



Különleges természeti környezetben épült fel Mosonmagyaróvár, amely már a régmúlt időkben is fontos, stratégiai szereppel bírt. A Duna alapvetően meghatározta a vidék arculatát és lehetőségeit. A több országgal is igen közeli kapcsolatban álló település egyre nagyobb gazdasági, kulturális, turisztikai jelentőségűvé vált.

A környék szépsége, a város vonzó lehetőségei miatt érdemes több napot is rászánni, és kiélvezni a család minden tagjának jó szórakozást nyújtó programokat.

A múlt - Ad Flexum és az egyesülés

A kitűnő természeti adottságokat kihasználva jöttek létre a Duna és a Lajta mentén az első települések.

Már a római korban katonai tábor és polgári lakóhely is volt Ad Flexum néven.

A mai Mosoni-Duna partján állt, annak egyik kanyarulatánál, a neve is ezt tükrözte (A kanyarulatnál). A helyen átvezető hadi úton bonyolódott le a kelet-nyugati kereskedelem is, ezért kiemelkedő szerepe volt a településnek. Helyén napjainkban a város lucsonyi városrésze található.

Óvár (Magyaróvár) 1354-ben Erzsébet anyakirálynétól kapott kiváltságokat és mezőváros lett. A 16. században Huszár Gál prédikátor rövid életű nyomdát és iskolát hozott létre a településen. 1548-ban lett a Habsburgok birtoka, majd 1766-ban Mária Terézia leányának, Mária Krisztinának adományozta.

Moson - a mai város egy része- az államalapításkor Moson megye központja is volt. Moson régen ispáni központ volt erős várral, Péter, András és Salamon királyaink is megszálltak benne. A földvárat a 13. században lerombolták, és ekkor a fejlődése is megtorpant. A tatárjárás után a közelben egy kővár épült a Győr nemzetségből való Konrád mester vezetésével.

Magyaróvár a térség ipari és kulturális központjává fejlődött, Moson nagyközség pedig a gazdálkodók, kereskedők lakóhelye volt. A két városrész 1939-ben egyesült, a már 1905-ben Magyaróvárhoz csatlakozott Lucsonnyal együtt, így jött létre a több mint 32.000 lakosú város.

A vár, ahol Fekete István és Vuk vár

A kalandos sorsú vár a 13. században épült vár délnyugati saroktornyában raboskodott Hunyadi Mátyás 1457-ben. Mohács után itt élt II. Lajos özvegye, Habsburg Mária királyné is. A most is látható várkapu a 16. századból származik, a várárok hídja a 18. században épült. A 17. században emeletet építettek a várra, és ekkoriban a Szent Koronát is őrizték a falak között.

A 19. század elején újabb szintet húzott rá Albert Kázmér szász-tescheni herceg, ő alapította 1818-ban a mezőgazdasági akadémiát. Mellszobra ma a bejárat mellett látható.

A vár mellett álló 1912-ben átadott, szecessziós épületben a Széchényi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara működik.

A vár korlátjánál fogadja a látogatókat Fekete István író szobra, lábánál a kis Vukkal.

A Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia egykori hallgatója 1924-től két évig élt a városban diákként és itt végzett mezőgazdászként. Később felnőttként szívesen járt vissza a Szigetközbe, és a közeli dunakiliti erdészházhoz vadászni. Az 1968-ban megjelent Barangolások című könyvét az akkor fennállásának 150. évfordulóját ünneplő egykori iskolájának ajánlotta. A mű elején olvasható: "A 150 éves Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolának szeretettel ajánlja ezt a könyvet öreg diákja." Fekete István bronzszobrát Trischler Ferenc, pécsi szobrászművész készítette.

Hírességek, híres helyek

A városban számos híresség megfordult, emléküket ma is őrzik a szobrok, emléktáblák, a legendák

A Városháza előtti téren áll a Habsburgok főhercegi kastélya, amelyben Napoleon is megszállt. Gróf Széchenyi István, a megye országgyűlési követe és Jellasics is járt benne. Kossuth Lajos 1848 októberében az erkélyről hívta hadba a környékbelieket. Leghíresebb lakója Habsburg Frigyes volt, padon ülő bronzszobra a kastély oldalában látható.

Habsburg Frigyes főherceg lakott a leghosszabb ideig a kastélyban, és az óváriak is igen kedvelték.

1920-tól 1936-ban bekövetkezett haláláig élt Magyaróváron és mindennapi sétái közben szívesen beszélgetett az alkalmazottaival, vagy a ház előtt lévő padon ülve üdvözölte az arra járókat. Ennek emlékére készült el 2006-ban a padon ülő főherceg szobra, melyet a Magyar utca torkolatánál helyeztek el.

A Fő utcán áll a város első középiskolája, az 1739-ben alapított Piarista Rendház és Gimnázium. A Fekete Sas Szálló és Étterem a város legrégebbi fogadója volt, amely Bethlen Gábor fejedelmet is vendégül látta. Az utca leghíresebb épülete a Cselley-ház, amelyben a Hansági Múzeum iparművészeti kiállítása, és a 19-20. századi magyar festők – Munkácsy, Rippl-Rónai, Vaszary – remekművei is láthatók. De Gyurkovics Tibor irodalmi emlékszobáját, és a római kőtárat is érdemes megnézni.

A Városkapu tér 2016-ban az Entente Florale Europe versenyen elnyerte az Európa legszebb főtere címet.

Itt áll például a neoreneszánsz Postapalota és a városi bíróság is.

A városi malom 1754 óta áll a Lajtánál, közelében található az uradalmi malom és az egykori főhercegi sörgyár.

Nagyon szép a középkori eredetű, mára barokk stílusú Szűz Mária Királynő és Szent Gotthárd-plébániatemplom. Az altemplomban a Habsburg-kripta érckoporsóiban alussza örök álmát Frigyes főherceg és felesége.

A klasszicizáló épületben található Mosonvármegyei Múzeum az ország egyik legrégibb alapítású múzeuma, benne az őskori kürttől a rúnaírásos fibulán át a 19. századi báli ruháig sokféle műkincs látható.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
68962714_453568925238629_3285173308789620736_n.jpg

Egy tökéletes borjúbécsi, kiváló utcazenészek és csodás múzeumok – a világ legélhetőbb városa egy hosszú hétvégén

Évek óta olvasom, hogy Bécs a világ egyik legjobb városa, mégis van annak már 20 éve is, hogy utoljára jártam ott. Vajon mit kínál most az egykori császárváros egy négynapos túra alatt?
szöveg:Göbölyös N. László - fotó: GNL, Benke Rita - szmo.hu
2019. augusztus 25.



A Mariahilfer strasséról nyíló kis utcában szállunk meg, bár a panziót a vendégek állítólag 8,2 pontra értékelték a neten, nehezen hihető: lift nincs, a szobában légkondi, hűtőszekrény nincs, de ha elhatározzuk, hogy jól érezzük magunkat, akkor a fene fenét eszik, akkor sem rontja el semmi a kedvünket.

A nevezetes, széles utca, amelynek egy részét sétálóvá tették, hatalmas forgalmával együtt nyugalmat áraszt.

A világ szinte minden nációja itt van, de többségük németül beszél, és eljátszhatjuk azt, amit sok évvel ezelőtt Párizsban, hogy a hanghordozásból, a hangképzésből próbáljuk megállapítani, hogy az illető honnan jött. Rengeteg a fiatal, osztrákok, európaiak, törökök, arabok, afrikaiak, ázsiaiak, sok-sok tündéri gyerekkel.

De hasonló kép fogad bennünket a város más tájain, a halkan suhanó piros villamosokon és a metrón is. A buszokat nem próbáltuk ki, pedig azok is, Bécs város filozófiájának megfelelően csendesek és környezetbarátok: azt vallják ugyanis, hogy a tömegközlekedés használatával több a hely, tisztább a levegő és kisebb a zaj. Vannak ugyan fura figurák, de a négy nap alatt alig-alig látunk olyant, akitől megrémülnénk vagy undorodnánk.

És az egyik első látvány, amibe belefutottunk a Mariahilfer Strassén, egy óriásplakát, ami a több vízivásra szólít fel minket – szemben a mindenféle, bizonytalan eredetű és összetételű üdítőkkel.

Ha kultúrszomj, akkor Bécsben valóban a bőség zavarával kell megküzdenünk.

Ha arról szeretnénk képet kapni, hogy a 20. század elején a város micsoda szellemi erővel rendelkezett, akkor erre a legalkalmasabb a Leopold Museum Wien 1900 kiállítása, amely három emeleten keresztül mutatja be a „boldog békeidők” nagyon is nyugtalan pezsgését, a közelgő összeomlás előszelét.

Egyszerre gyönyörű és nyomasztó ez a kiállítás, így némi enyhet adott rá a kávézó mennyezeti dekorációja, amely úgy festett, mint valami keleti ütőhangszer. Világzenész barátom valószínűleg kísérletet is tett volna a megszólaltatására.

A közeli modern táncszínház nem éppen balerina alkatú szobrokkal sokkolja a betévedőket.

Ezek után már meg sem lepődtünk e két figurán, akik barokk templom előtt csalogatták szemünket.

A Karlsplatz metróaluljáró valóságos labirintus rengeteg folyosójával és kijáratával, igaz, a jelzőtáblák pontosak, nagyvárosi forgalomhoz szokott ember biztosan nem téved el. Egyúttal kíméletlen szembenézés is napjaink világával, a Föld állapotával.

Szó szerint, mert e figyelmeztetések, amelyek mindegyikéhez egy digitális számláló is tartozik, tükörfalakon olvashatók, és ha rájuk nézünk, mi magunk is belekerülünk a történetbe, és feltehetjük a kérdést a saját felelősségünkről, szerepvállalásunkról.

Így tudatosíthatjuk magunkban, hogy Csernobil 399 év múlva lehet újra emberek által lakható, megtudhatjuk, hogy január 1 óta mennyit költöttek a világban fegyverre, hányan haltak meg a különböző háborúkban, hányan lettek taposóaknák áldozatai, HIV-fertőzöttek vagy, hogy mennyit terjeszkedett a Szahara.

Azért, hogy ne menjen el az összes életkedvünk, van néhány szívet melengető statisztika is: értesülhetünk arról, hogy az adott pillanatban mennyi szerelmes van Bécsben, hogy 2019-ben hány bécsi szeletet ettek meg, és hány könyvet kölcsönöztek ki.

Aki mindezt megalkotta: egy Ken Lum nevű képzőművész, aki Kanadában született kínai szülők gyermekeként.

Vidámsággal tölti el az embert, ha körbejárja a Hundertwasser-házat, hiszen szabálytalan formáival, színeivel, a háztetőre, balkonra ültetett fákkal valóságos mesevilágba csöppenünk, miközben a művésznek már felvett neve is fenntarthatóságunkra utal („Friedensreich Hundertwasser” annyit jelent: „békével teljes száz víz”).

Lapozz a továbbiakért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
nyito-1.jpg

Ősvilági Pompeii: a világon egyedülálló ősmaradvány-lelőhely Ipolytarnócon

Sehol máshol nem látható ősfát, több ezer ősállat lábnyomát, egy esőerdő növényeinek lenyomatát is megismerheted a 17 millió éves kövek között.
Szöveg és fotó: Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2019. szeptember 16.



Létezik Magyarországon egy olyan hely, ahol 17 millió évnyit utazhatunk vissza az időben. Megtapasztalhatjuk, milyen lehetett a tenger mélyében az élet, és mi történt egy nagy vulkánkitörés után. A különleges hely

kontinensünk egyik legösszetettebb és látványosan kiépített ősmaradvány-lelőhelye, ezért is lett Ipolytarnóc védett terület, és ezért nevezik manapság „ősvilági Pompeii”-nek.

A vulkáni katasztrófa elpusztította az ősi Ipolytarnócot, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy a maradványai épen átvészeljék az évmilliókat.

A vulkáni kitörés nyomán a riolittufából kiszivárgó kovasavas oldatok beszivárogtak az alatta lévő rétegekbe és így megőrizték a terület állat- és növényvilágát. A vulkáni anyag kormeghatározása alapján

a leletek mintegy 17 millió évesek.

A Budapestről 140 km-re található földtani örökséget 1944-ben védetté nyilvánították. A vulkán miatt elpusztult és a hamunak köszönhetően máig fennmaradt leletek között fák, levéllenyomatok, cápafogak, ősállatok lábnyomai ismerhetők meg.

A kiemelkedő természeti értéket 1995-ben Európa Diplomával tüntették ki,

majd 2000-ben felvették az UNESCO Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe is. A területet a Bükki Nemzeti Park igazgatósága kezeli.

A terület tudományos vizsgálatát 1836-ban kezdték el. Az 510 hektáros területen sokféle izgalmas dolgot fedezhetünk fel. A geoturizmus kedvelt helyszínén többek között láthatóak az ősmaradványok, megismerhetjük a vulkánkitörés körülményeit és következményeit, tanösvényen járhatjuk be az erdőt, láthatunk mocsárciprust, de kiülhetünk piknikezni, és a gyerekekkel játszani is.

Cápafogas homokkő

3 millió éve, a Paratethys partszegélyi övezetében halmozódott fel az a homokkő, amely a geológiai tanösvény elején látható, benne pedig

cápafogakat, és ráják, delfinek, tengeritehenek, krokodilok csontjait tartalmazó „cápafogas réteg” tanulmányozható.

A feltárások során eddig 25 cápafaj maradványait mutatták ki.

A helyeik régen - az alakjuk miatt - megkövült madárnyelveknek nevezték el a cápafogakat. Egyik mondájuk szerint amikor a nagy varázsló kővé dermesztette a hatalmas fát, az énekes madarak ijedten felrebbentek róla, szerte-szét repültek, és riadtan adták a világ tudtára a szörnyű eseményt. A varázsló, hogy elhallgattassa őket, kővé változtatta nyelvüket, amely kiesett a csőrükből és szétszóródott a környéken. Ezek után a tájon sokáig halotti csend honolt.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
eszter5-másolata.jpg

Járd körbe a világot, aludj ingyen mások kanapéján – hódít a couchsurfing

Beszélgetés egy nyitott és kalandvágyó anyukával, aki a „kanapészörf” szerelmese.
Dobó Maitz Petra cikke - szmo.hu
2019. szeptember 05.



Amikor ezt a cikket írni kezdem, eszembe ötlik egy körülbelül tíz évvel ezelőtti történet, amikor egy cseh fickó aludt a kanapénkon. Nekem már gőzöm nincs, ki volt ő, valaki ismert valakit, aki ismerte őt és tudta, hogy útban Csehországból Dél-Európába, majd Magyarországon szeretne eltölteni egy éjszakát és erre pont jó a mi otthonunk.

Így is lett, a fickó beállított hozzánk - ha jól emlékszem - egy vasárnap este, hozott egy üveg Becherovkát, majd bedőlt az ágyba. Másnap reggel megreggelizett nálunk, még szendvicset is csomagoltam neki, majd továbbhajtott.

És tényleg, már el is felejtettem az életem ezen intermezzóját, amikor beszélgetni kezdek Szigetvári Eszterrel, egy miskolci édesanyával a couchsurfingről.

Mi is az a couchsurfing?

Szó szerinti fordításban kanapészörf. Cseppet sem újkeletű dolog, már évek óta létezik egy a facebookhoz és a társkeresőkhöz picit hasonlító közösségi oldal, ahol jelenleg 14 millió tag van beregisztrálva. Ez a couchsurfing.com, ahol lehetőséged van ajánlatot tenni és az ajánlatok közül válogatni. Ingyen szállást biztosítasz azok számára, akik pont a te országodba, a te településedre igyekeznek és te is válogathatsz az ajánlatok között, ha utaznál.

Mikor volt az első alkalom, hogy éltél ezzen az igazán kalandosnak hangzó szállás-módszerrel?

Kettő éve a kislányommal beutaztuk Dél-kelet Ázsiát. Voltunk Indonéziában, Malajziában, Vietnamban és az esetek többségében couchsurfing partnernél szálltunk meg. Zömmel gyermekes családokat választottunk szállásadónak, hiszen mi is ketten voltunk: egy édesanya és egy akkor nyolcéves kislány.

Elképesztő élmény lehetett ez mindkettőtöknek...

Ráadásul nagyon sokrétű élményforgatag. Volt, hogy muszlim családnál laktunk, volt, hogy hindu családnál - a lányom valószínűleg többet tanult történelemből, földrajzból és akár vallási, gasztronómiai érdekességekből, mint amit valaha az iskolában megtanult volna.

Ilyenkor együtt is nyaralnak a családok?

Nem feltétlenül. Van olyan család, amely szívesen megmutatja az otthonát, együtt kirándulunk, együtt megyünk várost nézni, múzeumokba vagy hegyet mászni, de van olyan is, hogy ténylegesen csak megérkezünk este, alszunk, reggel megyünk tovább. Nekem is volt olyan vendégem, akivel moziba mentem, vagy közösen főztünk vacsorát, de volt olyan is, aki ezt nem igényelte, vagy épp én nem értem rá vele jobban foglalkozni.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x