hirdetés
Lassabban fejlődött, ezért pótanya neveli a kis szurikátakölyköt
A gondozók bíznak benne, hogy hamarosan elkezdődhet a családjához való visszaszoktatás, ami náluk különösen sok odafigyelést igényel.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2018. október 11.


hirdetés

A múlt hónapban két szurikátakölyök született a Szegedi Vadasparkban. A gondozók egy idő után észlelték, hogy a fiatalabbik gyengébb, kevésbé élénk, mintha nem tudna eleget szopni, annak ellenére, hogy a családtagjai folyamatosan gondját viselték - írta a Zooszeged.

Ekkor döntöttek úgy, hogy kiveszik a csapatból, mielőtt baj történne, és egy gondozó vette pártfogásába a kicsit. Elfogadta a macskatej-pótló tápszerből készült tejet, sőt, már szilárd táplálékot is eszik. A gondos nevelésnek köszönhetően összeszedte magát, így remélik, sikerül felnevelni, és a kritikus időszak végeztével végre bátran nevezheti el a gondozója.

Arra törekednek, hogy amint lehetséges, visszaszoktassák a csapatba a fiatal nőstényt. Ez nem olyan egyszerű feladat, hiszen a szurikáták amennyire szoros és összetartó családokban élnek, annyira bizalmatlanok az idegenekkel, és valószínű, hogy nem ismerik fel a visszatért családtagot a szurikátakölyökben. Emiatt az összeszoktatásuk hosszú időt és óvatosságot igényelhet majd. Erre még várni kell, amíg a tejet fel nem váltja a szilárd táplálék, két hónapos koráig mindenképpen az emberi pótanya gondoskodását fogja élvezni, és aztán indulhat a nagy kaland, a családba való visszatérés.

A szurikáta egy Dél-Afrikában élő mongúzfaj, amelyet Magyarországon – egy hajdani fordítási hiba miatt – gyakran kevernek a rókamangusztával, pedig két külön fajról van szó. Száraz szavannákon, félsivatagokban élnek maximum kb. 30 fős csapatokban, amely 1-3 családból állnak. Kisragadozók, ízeltlábúakat (kifejezetten szeretik a skorpiókat) és kisebb gerinceseket zsákmányolnak, de növényi táplálékot is szívesen fogyasztanak. Szegeden a Vadasparkban a lisztkukac az egyik legkedveltebb csemegéjük, amely mindig előcsábítja őket a maguk ásta üregrendszerből. Emiatt és közkedveltsége révén a Vadaspark állatbemutató programjának, a Zoo Típusú Találkozásoknak egyik fix pontja a szurikátacsapat etetése, amely során egy kisebb előadást is meghallgathattok róluk.

Fotók: Endrédi Lajos


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Akár ingyen is megnézheted a Feszty-körképet a 125. évfordulón
Elképesztő sikert aratott, mikor elkészült a 120 méter hosszú, 15 méter széles alkotás, csak a festék súlya több mint 4 tonna.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 05.



125 éve adták át a nagyközönségnek a Feszty-körképet. Az évfordulóra emlékezve május 12-én, vasárnap mindenki féláron, minden 125. előjegyzett vendég pedig ingyenesen nézheti meg a monumentális alkotást.

1894. május 13-án láthatta a közönség először Feszty Árpád és alkotótársai lenyűgöző „A magyarok bejövetele” című körképfestményét. A története azonban korábban kezdődött.

Feszty Árpád 1891-ben egy párizsi útja alkalmával látta a Napóleon csatáját ábrázoló körképet, akkor elhatározta, hogy panorámaképet fest. Úgy tervezte, a bibliai özönvíz történetét viszi vászonra, de

apósa, Jókai Mór rábeszélte, hogy inkább a magyar történelem egyik jelentős epizódját, a honfoglalást örökítse meg.

Feszty jeles művészek, köztük Mednyánszky László, Vágó Pál, Mihalik Dániel, Spányi Béla közreműködésével 1892-ben kezdett hozzá a honfoglalás eseményeinek megfestéséhez. Feszty vezetésével feszített ütemben folyt a munka, amelybe besegített felesége, Jókai Róza is.

A festmény, amelyet 1800 négyzetméter nagyságú, 120 méter hosszú, 15 méter széles, egy darabba szőtt belga vászonra festettek, két éven át készült. A monumentális alkotás nemcsak méreteiben lenyűgöző, a rajta található festékanyag súlya több, mint 4 tonna.

A magyarok bejövetelének avató ünnepségére 1894. pünkösd vasárnapján, a millenniumi kiállítás keretében került sor. Megnyitása után a Városliget körkép palotájában elhelyezett mű óriási közönségsiker lett.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Sisi halála után tölgyfákat ültettek az emlékére, majd róla nevezték el Szeged legnagyobb ligetét
Az újszegedi Erzsébet-ligetben a szabadon burjánzó növények helyén egy barokk kertet hoztak létre.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2019. április 02.



Felújították és látogatható már Szeged legnagyobb parkja, az Erzsébet-liget. A 15 hektáros terület Újszegeden található, a Belvárosi híd mentén.

Régen egy elvadult terület volt, melyet 1858-ban alakított át báró Reitzenstein Vilmos császári tiszt, az olasz vándorzászlóalj ezredese a katonáival.

A szabadon burjánzó növények helyén egy barokk kertet hoztak létre. Ennek tengelyében állnak ma a hatalmas platánfák. A két oldalt füves tisztásokon pedig hársak, tölgyek, juharok adnak árnyékot.

A területet azóta újra fejlesztették, és szabadtéri színpad, valamint sportpályák is épültek ide.

A liget végén áll a Szent Erzsébet templom, és egy szökőkút.

A parkban a sétálók mellett sokan futnak, a sportolók is szívesen használják edzőhelyként. A szabad zöld területeken fesztiválokat, majálisokat szoktak tartani.

A liget a nevét Erzsébet királynéról kapta.

Halála után sok településen fákat ültettek emlékére. Szegeden három tölgyfát ültettek, és a ligetet is elnevezték Erzsébet királyné ligetre.

Később, 1901-ben egy helyi lakos ötlete volt, hogy építsenek templomot Erzsébet királyné emlékére, és Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére a ligetben. Tíz évvel később, 1910. október 15-én adták át a templomot, amelyet november 19-én, Erzsébet napján szenteltek fel.

Valaha villamos is járt a ligetben, 1909-től 1919-ig közlekedtek, de végül leállt a közlekedése, majd felszedték a síneket is.

A mostani felújítás nyomán újabb növényeket ültettek, elkészült egy futópálya, egy gyaloglópálya, edzéspontok jöttek létre, és kutyafuttató, valamint egy tanösvény is készült.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Szegedi lakótelepi házak között működnek évek óta ezek a vidám közösségi kertek
Virágok, zöldségek, madáretető, sőt, még egy fehérre festett bicikli is dekorálja a kis kerteket.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2019. április 14.



Az utóbbi években egyre-másra alakítják ki az újabb és újabb közösségi kerteket Szegeden is. Papdi Balázs a Tarján lakótelep néhány kertjét járta be, Pentelei sori, Építő utcai és Zöldfa utcai helyszíneket, és a Hajlat utcában lévő legújabbat is.

Jó látni, hogy a környékbeliek milyen szépen rendben tartják, ápolják, gondozzák, díszítik is ezeket a kerteket.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
140 éves tragédia: a szegedi nagy árvíz emlékeit ma is őrzi a város
A település legnagyobb természeti katasztrófájában 6000 ház semmisült meg, és 60 ezer ember vált hajléktalanná. A Napfény város azóta is megemlékezik a hősies helytállásról és újjáépítésről.
Fotók és szöveg: Papdi Balázs - szmo.hu
2019. április 06.



Szeged mai arculata egy régi nagy természeti katasztrófa nyomán alakult ki.

140 évvel ezelőtt pusztította el az akkori település egy jó részét Szeged történelmének legnagyobb árvize, amit a város lakói “Nagyárvíz” vagy “Víz” néven emlegetnek ma is.

Az 1879. március 12-e után a Tisza áradása az akkori Szeged több mint 90 százalékát elpusztította, a hatezer házból háromszáz maradt meg és hatvanezer ember vált hajléktalanná, az árvíz halálos áldozatainak száma 150-200 ember volt.

A tragédia után épült fel az új arculatú és szerkezetű város, többek között a Dóm, a Dóm tér, a sugaras-körutas városszerkezet, a belvárosi eklektikus palotasorok. A mai napig számos emlék őrzi Szegeden a Nagyárvíz nyomát.

A Körtöltés és a Partfal

A katasztrófa után készült el a városban az új árvízvédelmi rendszer, a körtöltés és a partfal. A hagyományos töltés helyett téglából és kőből épült a védmű. Ezt erősítették meg 1970, majd 2006 után, egy-egy szintén súlyos áradást követően. Az árvízi csúcsot is ekkor mérték, 1009 centimétert. A Nagyárvíz idején 806 centiméteren tetőzött a Tisza.

A körtöltés a várost veszi körbe, a 12 km hosszú védvonal északon Tápé és Szeged határánál indul és Alsóváros szélén ér véget.

A fogadalmi-templom (Szegedi Dóm)

A Nagyárvíznek köszönheti létét Szeged legismertebb épülete, a város egyik legfontosabb szimbóluma a Fogadalmi-templom és a Dóm tér. A katasztrófa után tett fogadalmat a város, hogy a település újjáépítésekor egy új templom is épüljön, amellyel méltó emléket állítanak. Az építkezés ötven évig tartott. 1930. október 30-án szentelték fel Magyarország negyedik legnagyobb templomát, a Magyarok Nagyasszonya székesegyházat.

Néhány különlegességért lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x