hirdetés
44715725_10155742674276863_8173618352527245312_o.jpg

Lajkó Félix: "Ez a fajta punkoskodás benne van a bandában"

Elárulta, mikor rossz a zene, mennyire becsülik meg Szerbiában, miért választott új zenésztársakat és kivel játszana szívesen, akivel nem lehet.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2018. október 31.


hirdetés

- Nem tudom megmagyarázni, miért, de egy kérdés nagyon fúrja az oldalamat: mi akartál lenni azelőtt, hogy eldöntötted, zenész leszel?

- Szakács.

- És megmaradt hobbiként a főzés?

- Nem.

- Híres citerásból jóval kevesebb van, mint híres hegedűsből. Rajtad kívül hirtelen csak Gryllus Dániel jut eszembe. Szegény citera miért van így "elnyomva"?

- A citera minden értelemben népi hangszer. Amúgy majdnem minden népnél megtalálható valamilyen változatban. Az a baj, hogy egy harmónia van csak rajta. Kivéve a stájer citerát, az egész jól használható. Szóval a citera valószínűleg túl egyszerű, az emberek nem látnak benne fantáziát. Paraszthangszer.

- Teljesen új formációval állsz színpadra november 29-én. Meg lehet kérdezni, miért kerestél új társakat?

- Szerintem ez normális dolog.

Nem hiszek az állandó partnerségekben. Több emberrel kell játszani. Időnként muszáj frissíteni.

Régóta szerettem volna ilyen felállással dolgozni, amiben van gitár, jazz basszus és dobszerkó. A próbákon szuperjól hangzik!

- Kicsit beszélj az új zenésztársakról.

- Aki alaptag benne, az Sidoo Attila, aki jazzgitáron játszik, és Barcza Horváth József bőgőzik - velük már régóta ismerjük egymást. Szoktunk triózni, duózni is.

Régóta érett már, hogy legyen egy közös zenekar, és most jött el az ideje.

Van egy nagyon tehetséges fiatal dobosunk, Czirják Tamás. A csellistánk Kertész Endre, és van két fúvósunk, Bizják Gábor kürtös és Mazura Jancsi tubás.

- Az első számotok, a Piramis már hallható, látható a YouTube-on. Pörgős, már-már folkrockos zene. Meg lehet határozni az új zenekar stílusát?

- Offenzív nóta, az biztos. Azért is választottuk pont ezt. Nyilván lesznek ilyen zenék is, ez a fajta punkoskodás benne van a bandában. De azért vannak lassú dalok is.

- Ezek szerint november 29-én teljesen új repertoárt hallhatunk?

- Ezek a dalok tavasz óta megvannak, Sidoo Attilával szoktuk azért játszani őket koncerteken, ezek lettek most kibővítve nagyobb zenekarral.

- Azért néhány régebbi dalod elhangzik majd?

- Talán egy-kettő, de azért olyan rettentően nagy slágerek nincsenek.

Szeretek újakat játszani. Azok inspirálnak.

Aztán lehet, hogy nem lesznek olyan jók, mint a régiek, de muszáj tovább működni.

- Te művészként mit kaptál ettől az új felállástól?

- Nem mondom azt, hogy ez egy álomfelállás, de nagyon sokrétűen lehet használni, mert az emberek maguk cudar jó zenészek.

Ez nem úgy működik, hogy ki milyen hangszeren játszik, meg hogy én elképzelem, mi legyen benne.

Tehát nem egy gitárost kerestem, hanem tudtam, hogy konkrétan Sidoo Attilával akarok játszani. Nem egy bőgőst kerestem, hanem tudtam, hogy a Barcza fog jól bőgőzni. A dobost válogattuk, de ott is elég gyorsan kiderült, hogy senki más nem alkalmas erre a feladatra, csak ez a fiatalember.

- Vannak olyan zenei álmaid, amiket ezzel a formációval tudsz csak megvalósítani?

- A bőgővel, brácsával készült számaimat a hangzásvilág miatt az emberek beskatulyázták a népzene kategóriába. Erre rá fogják húzni, hogy rock, vagy jazz, vagy punk. Sajnos ilyen a világ.

Pedig én nem gondolom, hogy ez ilyen vagy olyan zene lenne, hanem egyszerűen csak zene.

- Azért a régi együttműködések is folytatódnak, például a Volosival...

- Igen, decemberben jön majd ki a közös lemez a Volosival. Lesz rajta két-három új szám, illetve amiket a koncerteken játszottunk.

- Vajdaságból származol. Ugyanúgy része vagy a szerb kulturális és művészi szcénának, mint a magyarnak? Ha mondjuk egyszer Grammy-díjat kapsz, majd vitatkozhatunk a szerbekkel, hogy te most az övék vagy a miénk vagy?

- Nem fogok Grammy-díjat nyerni, úgyhogy nem szabad idegeskedni.

- Pedig nyugodtan nyerhetnél.

- Elfogadnám, nem arról van szó.

- De a kérdés lényege nem is ez.

- Ismerni ismernek Szerbiában, de ez a fajta ismertség, ami Magyarországon körbevesz, az ott nincs. Ez jó is, meg nem is. Azért jó, mert nyugalom van, nem zavarnak.

De az is igaz, hogy bár ott lakom, ott játszom a legkevesebbet.

- Mi ennek az oka? Nincs lehetőség, vagy esetleg időd nem jut rá?

- Nincs olyan műsorszervező, aki felvállalná azt a piacot. Meg aztán nem egy gazdag országról beszélünk. Keveset költenek kultúrára. Sok helyen nem tudnak fizetni a fellépésért, márpedig nekem ebből kell megélnem.

- Van olyan műfaj, amiben még nem próbáltad ki magad, vagy van olyan, amire azt mondod, hogy na, ilyet biztos nem játszol?

- Szerintem nincs olyan pocsék zene, amit még nem játszottam. (Nevet.) Vannak persze hülyeségek, de az első két akkord után már teljesen mindegy.

- Nincs rossz zene?

- Akkor rossz a zene, ha megspékelik hülyeséggel, és már nem a zenéről szól, hanem a celebségről mondjuk.

De általában énekesek szoktak ilyesmit elkövetni.

- Például a popszakmában.

- Igen, de az már showbusiness, nem zene.

- A november 29-i koncertről már beszéltünk. Milyen fellépéseid lesznek még a közeljövőben?

- Előtte a Volosival lesz koncertünk Varsóban, rá két hétre pedig Japánban lesz egy közös estem a „táncos szamurájjal”.

- Táncos szamurájjal?

- Min Tanakával. Ő most a fő szamuráj Hollywoodban.

- Úgy tudom, hogy február 21-én a Czifra Fesztiválon is fellépsz.

- Így van, Miklósa Erikával és Balázs Jánossal játszunk külön-külön és triózunk is. Balázs Jánossal többször zenéltem már együtt. Kedvelem, nagyszerű zenész, bár ezzel nyilván nem mondok újdonságot. Jókat hülyéskedünk.

- Van olyan zenész, akivel nagyon szeretnél együtt zenélni, de eddig még nem jött össze?

- Nem tudom így nézni ezeket a dolgokat. Persze, sorolhatnék nagy neveket, de elégedett vagyok.

Beethovennel szívesen játszanék.

Persze ilyenkor szokták mondani, hogy játsszak Beethovent, és az olyan, mintha együtt játszanánk, de egyáltalán nem. Persze egyáltalán nem biztos, hogy ő is szeretne játszani velem.

Fotó: Lajko Felix official

Lajkó Félix - Elsősorban Zene

November 29. BOK csarnok

A Facebook eseményért kattints ide!


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
SZG_2849.jpg

X-Faktor: A szerény adottságú, nagypofájú versenyző csúfosan leszerepelt

De nem csak ez történt a 3. válogatóban. Összeállítottuk a 10+1 X-Faktor alaphelyzetet.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2019. október 20.



George Polti francia drámaíró szerint összesen 36 drámai alaphelyzet létezik. Nem számoltam össze pontosan, de az X-Faktor készítői érzésem szerint beérik 10-zel.

1. Szerény adottságú versenyző reménykedik benne, hogy valójában ő a popszakma Harry Pottere, de legalább nincs elszállva magától. A mentorok kiejtik, nagyobb balhé nélkül megköszöni, elmegy.

A mai adásból ilyen volt például Szabó Franciska, aki tényleg azt hitte, hogy el tudja énekelni az Ötödik elem című film híres operaáriáját.

Egy baj van csak: ehhez olyan hangi adottságok kellenek, amilyenekkel Vásáry André rendelkezik, Szabó Franciska pedig nem.

Feltétlenül ki kell emelni elrettentésül Horváth Botond rappert, aki saját „dallal” érkezett, hogy aszongya, idézem: „Soha ne hagyd otthon a kotont, mert én vagyok Horváth Botond.”

Alex fel is tette a mindannyiunkat kínzó kérdést:

„Ezt viccből csinálod, vagy komolyan?”

Spoiler: komolyan.

2. Szerény adottságú, nagypofájú versenyző csúfosan leszerepel. A mentorok kiejtik, a versenyző balhézik, majd távozik.

Még emlékezhetünk tavalyról a mikrofonhajigáló Mirijamra. A Local Panthera művésznéven futó hölgy – és itt a hölgy szót a lehető legtágabb értelemben használom – ezt még tudta fokozni.

Barátoknak üzenem, ha rosszak lesztek, ezt a videót fogom elküldeni nektek.

3. Közepes, vagy közepesnél rosszabb adottságú versenyző jó hangulatot csinál, a mentorok jókedvükben tovább engedik – lásd az immár kiirthatatlan „Rendezvény” kategóriát.

(Az évek során azt figyeltem meg, hogy a zsűri a nevetséges produkciókat tévedésből viccesnek tartja – lásd tavaly az UFO lányokat –, és értékeli, a valóban vicces produkciókkal viszont nem tud mit kezdeni. Utóbbiról lásd később.)

Ide sorolom az olasz származású Oliveri Giuseppét, aki Hiro hasonmásként (rá kellett gulgiznom) Bye Alex és Hiro KorsKorsKors című dalát hozta. (Illetve, mint Alex rámutatott, ez „Senkise” szerzeménye, aki Alex egyik alteregója. Pozitívumként értékelem a Homérosz utalást.)

A produkcióba beszállt Alex is, amivel rögtön egyértelművé tette, hogy „Hiro lightnak” semmi keresnivalója a műsorban.

Mégis tovább engedték, egyedül Bogi szavazott becsületesen.

4. Szerény, félénk, stb., semmi jót nem ígérő versenyző jön, és kiderül, hogy egész jó. A mentorok – esetleg némi tanakodás után – tovább engedik.

A 26 éves Hujber Dávid alkalmi munkákból él, és a szemüvege is karcos, mert nincs pénze lecserélni. A versenyre a párja nevezte be (aki cukin végigsírta a produkciót a backstage-ben Kiss Ramóna mellett). Az erős önbizalomhiányban szenvedő fiú elmondta, hogy szeretne valaki lenni.

A közepesen megható történet után elénekelte a Várj, míg felkel majd a nap című V’Moto-Rock dalt, ami bevallom, egyik kedvencem, már csak ezért is kritikusan hallgattam.

Dávid meglepően jól énekelt, épp ezért meglepett Bogi megnyilatkozása: szerinte Dávid előadóként nem lesz „valaki”. Alex is úgy gondolta, hogy bár jól énekel, már nem lesz belőle előadó, ahhoz korábban kellett volna elkezdeni foglalkozni a hangjával.

Gáspár Laci védelmébe vette Dávidot, megérezte, mennyire sokat jelentene számára a pozitív megerősítés.

Végül meggyőzte a többieket, és Dávid 4 igent kapott.

5. Szerény, félénk, stb., semmi jót nem ígérő versenyző jön, és kiderül, hogy őstehetség, a mentoroknak leesik az álla. A mentorok lelkesen tovább engedik, esetleg előtte önkritikát gyakorolnak.

Ma ezt a kategóriát a gyerekek hozták, a 14-15 évesek. Márkót az óvó nénik fedezték fel, amúgy nőgyógyász akar lenni a pénz meg a nők miatt.

Márkó jól szerepelt, de van bőven konkurencia:

6. Szerény, de képességeivel azért nagyjából tisztában lévő, magabiztos versenyző nagyot énekel, tovább is jut.

Szerencsére ilyenből ezúttal több is volt, például a mindent is csináló Éva:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x

hirdetés
vanek-andor-faktor.png

Az X-Faktor zsűrije is állva tapsolt a 16 éves vidéki srácnak, aki mindenkit lenyűgözött

'Nekem eddig ez a legjobb éneklés evör, amit eddig hallottunk' - mondta Bye Alex, Dallos Bogi szerint pedig teljesen tökéletes pillanat volt Vanek Andor produkciója.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 20.



Amint előadta a produkcióját a dömösi Vanek Andor, a zsűritagok pozitívan reagáltak rá.

"Azta mindenit"

- szakadt ki Gáspár Laciból.

A végén a zsűri tagjai felálltak, és úgy tapsolták meg Andort.

Alex később hosszabban is kifejtette a véleményét:

"Amikor elkezdted énekelni, rögtön hallottuk, hogy 'Úristen, de jó hangja van'. Gondoltam, jó, akkor a következő lépés az, hogy a rossz ízlésű musicalektől megszabadítunk. Azon is gondolkodtam, hogy de jó, hogy negyedjére is itt ülök, de a fiúk kategóriáját még sosem húztam ki.

Nekem eddig ez a legjobb éneklés evör, amit eddig hallottunk."

"Teljesen tökéletes pillanat volt" - mondta Dallos Bogi.

VIDEÓ: Vanek Andor produkciója és a zsűri értékelése:

Az idei X-Faktor legmeghatóbb pillanata Hujber Dávid előadása és Gáspár Laci megható gesztusa volt.

A szombati műsor legijesztőbb reakcióját pedig Loca Pantera produkálta.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
SZG_5369.jpg

Dallos Bogi: „Nem vagyok színésznő, nem tudnék hitelesen előadni olyan döntéseket, amikben nem hiszek”

Az X-Faktor új női mentora többek között elárulta, kitől tartott a mentortársak közül, melyik csapatokat szerette volna kapni, és mennyire szólnak bele a producerek, hogy kit kell tovább juttatni.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2019. október 18.



- Korábban követted az X-Faktort? Voltak esetleg kedvenceid?

- Az indulása óta követem. Kiskorom óta rajongója vagyok a műsornak. Az első évadból nagyon szerettem Király L. Norbit, a későbbi évadokból például Oláh Gergőt. De szerintem nincs is Magyarországon olyan ember, aki ne látott volna legalább egy X-Faktor részt.

- Felkértek, vagy castingon kellett részt venned, hogy Te lehess Gigi utódja?

- Természetesen több körös castingon kellett részt venni. Ugyanis nem csak arról van szó, hogy keresnek egy mentort.

Az a fontos, hogy az a négy ember, aki ott ül a pultban, az mennyire találja meg a közös hangot, mennyire működnek jól együtt.

Éppen ezért olyan castingokon vettem részt, ahol a be kellett ülni a fiúk közé, és régebbi évadokból elővett videókra kellett reagálni. Az alapján választottak ki.

- A fiúknak volt beleszólása, hogy kit szeretnének maguk mellett látni?

- Úgy tudom, kikérték a véleményüket, de a döntést az RTL Klub hozta meg.

- Radics Gigivel beszéltél? Kértél tőle tanácsot?

- Persze. Nagyon szeretem Gigit. Van egy kis interjúsorozatom, aminek az a címe, hogy Hétkor nálam. Ott a vendégem is volt. Írtam neki üzenetet, hogy remélem, méltó utódja lehetek, és Gigi azonnal válaszolt, nagyon örült a bekerülésemnek.

- Ahogy egy jó futballista nem feltétlenül lesz jó edző, úgy egy tehetséges énekes sem feltétlenül jó mentor. Mit gondolsz, milyen tulajdonságok szükségesek ehhez a munkához?

- Empátia, türelem, szorgalom... Azt gondolom, a mentorság nem csak a szakmaiságból áll. Egyfajta lelki törődésből is. Ma is rám írt egy versenyzőm, hogy szeretne egy kicsit együtt lenni, beszélgetni, kérte, hogy nézzünk rá a dalokra.

Fontos, hogy ne sajnáljuk az időt és az energiát a mentoráltaktól.

Másrészt szerintem az is fontos, hogy egy mentor szenvedélyes legyen. Higgyen a hozzá tartozó versenyzőkben.

- Az X-Faktor típusú műsorokat állandóan konteók övezik. Az egyik ilyen, hogy a mentoroknak valójában minimális a döntése, felülről mondják meg, kit kell tovább juttatni. Van ilyesfajta nyomás?

- Olyan érdekes... Nyilván én is sok emberrel találkozom, akik szoktak kérdezni az X-Faktorról, és mindig ez az első kérdés. Büszkén tudom mondani, hogy semennyire nem szólnak bele.

Az elején volt egy megbeszélésünk, ahol a műsor készítőivel átbeszéltük, hogy is néz ki ez az egész mentorság, de pont azért tartanak castingot, hogy olyan személyt találjanak, akin nem kell változtatni, hanem a saját személyiségével hozzáad a műsorhoz.

Nincs az RTL-nek egy távkapcsolója, amit megnyomnak, hogy „Bogi, most sírjál.”

Másrészt nem vagyok színésznő, nem tudnék hitelesen előadni olyan döntéseket, amikben nem hiszek.

- Hány százalék a szakmaiság és hány százalék a show?

- Szerintem az X-Faktorban pont a pluszt keressük. Van olyan műsor formátum, ahol csak az énektudás a fontos. Itt viszont az énektudás alapkövetelmény, és amellett legyen még valami, ami különlegessé teszi őt. A megjelenésében, a személyiségében, a tánctudásában. A műsor folyamán azért ez változik. A válogatókon még sokszor előfordul, amikor nagyon show van, viccelődünk, nevetgélünk dolgokon, de a tábor, a mentorház, az élő adások szerintem egyre szakmaibbá válnak, hisz ott már az a szempont, hogy a mentoráltak minél messzebb eljuthassanak.

De ma már más a nézők ingerküszöbe, mint amikor elindultak a tehetségkutató műsorok.

Ma már nem biztos, hogy lekötné a nézőket, ha csak elmondanánk a szakmai véleményünket, és szavaznánk. Kell a szórakoztatás.

- Azért vannak első és második ránézésre is nehezen érthető döntések. Elég az utolsó adást nézni, a „Rendezvény” kategóriát. Kicsit úgy éltem meg, hogy a zsűri egy poénért kockára tette a hitelességét. Például azok után, hogy tovább juttattátok a remixelt Érik a szőlőt és Homokórát elég furcsán vette ki magát, amikor Puskás Peti komolyan fontolgatta, hogy igent mondjon-e Alettának.

- A válogatókon a lehetőségeket keressük. Néha a humorban találjuk meg a lehetőséget. Értem, hogy ez miért lehet támadási felület, de a továbbiakban úgy végezzük a munkánkat, hogy a tizenkettő közé tényleg a legjobbak kerüljenek. Úgy voltam ezzel, hogy talán nem probléma, ha tovább jut a következő körbe a produkció, aztán a táborban majd kiesik. Ez mégis csak egy szórakoztató műsor, és mi ott ülünk napi tíz órákat.

De olyan nem történhet meg, hogy valakit tehetségesnek tartunk, és nem juttatjuk tovább.

Inkább az olyan produkcióknál gondolkozunk el, amiket közepesnek tartunk. Természetesen még az a közepes is sokkal jobb egy „rendezvény” produkciónál. Ott nyilván komolyan beszélünk, nem viccelődünk.

- Ugyanakkor ez talán azokkal szemben is inkorrekt, akiket továbbjuttattok rendezvény kategóriában, hiszen elhiszik magukról, hogy van ott keresni valójuk, és fölöslegesen ölnek energiát valamibe, ami nem is valódi.

- Nem akarok elárulni semmit egyelőre ezzel kapcsolatban, de a Tábor adásokban ki fog derülni, hogy hova fejlődik a rendezvény kategória. Arra ügyeltünk, hogy a végére mindenkinek tiszta legyen a dolog, mindenkivel tisztáztuk a szakmai oldalát.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
IMG_3212-3.jpeg

Hullákról lerángatott katonaruhát adtak a civilekre, hogy meglegyen a létszám

Elsírtam magam a Málenkij Robot Emlékhely tárlatvezetésén.
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2019. október 21.



Pár napja derült ki, hogy szovjet munkatáborokba hurcolt hatszázezer magyar fogoly kartonját kapja vissza Magyarország. Ebből az apropóból meglátogattuk a Magyar Nemzeti Múzeum Málenkij Robot Emlékhelyét, ami a Vörös Hadsereg által a Szovjetunióba hurcolt, majd a Gupvi táborokban kényszermunkára kötelezett közel 1 millió magyar tragédiájának állít emléket.

A témából adódóan sejtettem, hogy nem vidám dolgokról lesz szó, de nem gondoltam volna, hogy olyan borzalmakról hallok, amin elsírom magam.

A pokol bugyrai… „Málenkij robot” – Kényszermunka a Szovjetunióban” című állandó kiállítást nem a Magyar Nemzeti Múzeum impozáns belvárosi épületében rendezték be. A tárlatnak a ferencvárosi pályaudvar melletti hidegháborús légoltalmi óvóhely ad otthont. Már az 1-es villamos megállójából feltűnt az ablak nélküli komor épület rendhagyó cégére: a bunker oldalába vesző hatalmas vagonok.

A tárlatvezetés elején megnéztük a MNM Málenkij Robot Emlékhely díjnyertes kisfilmjét, ami átfogó képet ad a kiállítás történelmi háttérről: a szovjet katonák a „Málenkij robot”, “egy kis munka” szófordulatot mondogatták, amikor összegyűjtötték és bevagonírozták áldozataikat. Néhány napos romeltakarításról, újjáépítésről beszéltek.

Valójában azonban 3-5 éves kényszermunka várt a foglyokra a szovjet bányákban, kőfejtőkben és földeken.

Egyharmaduk sosem látta viszont szülőföldjét. Az éhezés, a járványok és a szélsőségesen nehéz fizikai munka végzett velük.

A kisfilm második felében a túlélők beszámolóit hallhattuk. Csak ültem, néztem, és szinte alig hittem el, hogy ezek a ma már idős, törékenynek látszó bácsik és nénik megjárták és túlélték a lágerek kegyetlen világát.

A legjobban az fogott meg, amikor egy idős hölgy arról beszélt, a nők sok esetben jobban bírták, mint a férfiak, akik elcserélték napi élelmüket cigarettára.

A tárlatvezetés során lépcsőn fel, lépcsőn le, 7 kamrán át vezettek bennünket, ahol a szenvedéstörténet különböző stációit ismerhettük meg.

A bunker szűk folyosói, nyomasztó sötétsége és a lámpák sárgás pislákolása tökéletesen fokozta a témából adódó nyomasztó hangulatunkat. Erre pedig csak ráerősítettek a kamrákban hallható vonatzakatolást vagy éppen szívdobogást imitáló hangeffektek.

Az első kamrában szembesültünk azzal, hogy habár a szovjetek felszabadításról beszéltek, valójában már a kezdetektől a megszállás volt a cél. Ezt bizonyítják azok az emlékérmek is, amiket a szovjet katonáknak osztogattak “Budapest elfoglalásáért”.

Mi a különbség a Gulag és a Gupvi között?

A Gulagnak nevezték a Szovjetunióban már régóta alkalmazott munkatáborokat, ahol milliószámra dolgoztatták a szovjet politikai és köztörvényes elítélteket. Magyarországról a jelenlegi kutatások állása szerint körülbelül 30 ezer főt hurcoltak el. Őket koncepciós perek ítélete alapján vittek el 10-15-20 év kényszermunkára, általában a Szovjetunió Urálon túli területeire.

A Gupvi táborokat a hadifoglyok számára hozták létre, de a háború előrehaladtával egyre több külföldi civil is került ide. Ő voltak azok a nők és férfiak, akiket bírói ítélet nélkül, tömegesen hurcoltak el “malenkij robotra”. A korabeli Magyarország területéről a jelenlegi kutatások állása szerint körülbelül 1 millió főt hurcoltak el ide a szovjetek. Ebből nagyjából 600 ezer volt a tényleges hadifogoly, a többi 400 ezer viszont ártatlan polgári személy volt, akikre csak később nyomták rá a hadifogoly bélyeget. Őket inkább a Szovjetunió európai felén, Urálon inneni lágerekben helyezték el. Három okból kifolyólag kerülhetett civil egy ilyen munkatáborba: hadifogolylétszám-kiegészítésként, etnikai tisztogatás miatt, vagy németként jóvátételi közmunkára hurcolták. Tulajdonképpen a Gupvi volt a “külföldiek Gulagja”.

Amikor Malinovszkij marsall nem tudta elfoglalni Budapestet a kitűzött időpontra, azt a hamis jelentést küldte Sztálinnak, hogy a fővárost 138 ezer német katona védi, holott ennek csak töredéke volt a valóság. A következmény az lett, hogy csak Budapest bevétele után közel 100 ezer civilt, főként férfiakat kellett összeszedni, hogy kipótolják az előzetesen jelentett hadifogoly létszámot.

Előszeretettel szedték össze egyenruhás testületek tagjait: postásokat, vasutasokat, tűzoltókat. Túlélők visszaemlékezései szerint az is előfordult, hogy

az elfogott civilekre utólag adták rá halott magyar vagy német katonák egyenruháját, csak azért, hogy meglegyen a létszám.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!