hirdetés
IMG_3746.jpg

„Azt hittem, majd én megmentem az ebeket, erre ők mentenek meg engem” – ideiglenes befogadóként az élet

A Mindenki fogadjon örökbe egy kiskutyát szervezete pénteken jótékonysági koncertekkel ünnepli 5. születésnapját. Egy ideiglenes befogadójukkal és a szervezet alapítójával beszélgettünk.
Steszkó Zsanett írása - szmo.hu
2019. szeptember 17.


hirdetés

5 évvel ezelőtt egy azóta már boldog, gazdis kutyus, Zsepi történetével indult útjára az MFÖEK (Mindenki Fogadjon Örökbe Egy Kiskutyát) szervezete, ami azóta több mint 350 mentett és gyeptelepen rekedt kutyának és macskának talált szerető otthont, hála az oldal csapatának, önkénteseinek, támogatóinak és látogatóinak. Ránézésre egy "szerelem első látásra" közösség ez: ha az internetet böngészve belefutsz, szinte biztos, hogy onnantól valamilyen módon figyeled, segíted majd a munkásságukat.

A kezdeményezés nehézsége és egyben varázsa is az ideiglenes befogadók rendszerében rejlik.

Mivel nincs egy konkrét telephely, a szervezet Kisvárda, Miskolc és Ózd gyeptelepeiről, illetve a Sánta Kutya Alapítványtól menti az állatokat, akiket aztán ideiglenes befogadóknál helyeznek el. A befogadó, vagy "idi" aztán a szervezet mentés-koordinátorai segítségével megkezdi a négylábú szocializációját, egészségügyi kezelését és a személyiségben és életvitelben hozzá illő gazdi felkeresését.

A mentési költségek nagy részét az egészségügyi kezelések és vizsgálatok teszik ki, amik mellett a szervezet biztosítja a szállítás és a mindennapos ellátáshoz szükséges eszközök fedezését − mindezt követőtáboruk hozzájárulásainak köszönhetően.

Az MFÖEK 5 éves fennállását szeptember 20-án egy jótékonysági koncert-esttel ünnepli meg a Mika Tivadar Mulatóban és a mulatság teljes bevétele az őszi hónapok mentéseit segíti majd.

hirdetés

Az esemény apropóján még inkább kíváncsi lettem arra, hogy vajon milyen is ideiglenes befogadóként az élet - erről Takács Dalma mesélt, aki még csak pár hónapja tag, de máris két MFÖEK-védenccel élt együtt egy kis pesti albérletben. Illetve kikérdeztem a szervezet alapítóját, Ferenczi Szonját is, aki zenekarával, a Skeemersszel a támogatói est fellépője is lesz.

Dalma az Instagramon talált rá a közösségre és mindig is úgy volt vele, hogy ha egyszer lesz saját kutyája, akkor tőlük fogad örökbe - annak azonban még nem jött el az ideje.

Szokott "bébiszitterkedni" ismerősök kutyusai felett és állatszerető családban nőtt fel, de számára az "idizés", vagyis ideiglenes befogadás nyitott meg egy új ajtót.

Első mentvénye, Csinszka, egy kb. másféléves szuka az ózdi gyeptelepről került hozzá és 3 hónapot volt nála - egészen addig, amíg a négylábú leányzó gazdát nem talált.

Mi alapján döntötted el, hogy ideiglenes befogadó leszel és nem örökbefogadó?

Mindenképpen szeretnék majd saját kutyust, de úgy éreztem, nincs még meg a kellő tudásom és tapasztalatom ahhoz, hogy felelős gazdi lehessek – és a jelenlegi élethelyzetem sem lenne ideális. Viszont borzasztóan elkeserít az, amit a menhelyeken, az utcán, és a Facebook üzenőfalamon látok: naponta temérdek kutya és macska kerül utcára, és várja, hogy egy szép napon őt válassza ki magának egy család.

Azzal, hogy idizem, rengeteg különböző személyiségű kutyust ismerhetek meg, és amellett, hogy segítek nekik a szocializálódásban és a gazdisodásban, én is tanulok tőlük. A MFÖEK koordinátorai pedig folyamatos támaszt nyújtanak, ha bármiben elbizonytalanodnék, ismeretlen helyzettel kerülnék szembe.

Azt még hozzátenném, hogy az idizés brutál jó terápia nekem is. Azt hittem, majd én megmentem az ebeket, erre kiderült, hogy ők mentenek meg engem.

Csinszka volt az első védenced, akivel rögtön egymásra hangolódtatok. Ez a folyamat pontosan hogyan kezdődött? Hogyan választhattad őt ki? Mennyi idő telt el azután, hogy kiválasztottad, majd hozzád került?

Mikor megláttam Csinszkát (akit akkor még Lédának hívtak), ezt a bájos kiscsajt, ahogy a rácsok mögött ül, egyből tudtam, hogy ő lesz az első idim. Pár napon belül el is hozták hozzám – a szervezet intézte a fuvart, az állatorvost, mindent – és elképesztően gyorsan egymásra hangolódtunk.

Létezik valamiféle alkalmassági teszt arra vonatkozóan, hogy elég jó "átmeneti szülők" lennénk-e? Van erre bármiféle oktatás? Vannak kritériumok a lakásméretet vagy bármi mást illetően?

Nem kellett „vizsgáznom”, de az elsőtől az utolsó pillanatig „fogta a kezem” a koordinátorom, Zsuzsi. Még a befogadás előtt hosszasan telefonáltunk, rengeteg tanácsot kaptam, mind praktikai dolgokról (pl. a póráz és a táp kiválasztása), mind a dolog lelki részéről (hogyan csökkentsem Csinszka szorongását, és én magam hogy viszonyuljak hozzá).

Ha valaki jelentkezik idinek, kap egy szép hosszú dokumentumot, amiben benn vannak a legfontosabb tudnivalók, illetve mi is vezetjük egy táblázatban a kutyus mindennapjait, de szerintem a legfontosabb kritérium nem a lakásméret, hanem a kitartás, a szeretet és a figyelem, amit a kutyus felé fordítunk.

Milyen változásokat tapasztaltál az ő viselkedésében, személyiségében, amíg veled volt?

Alapvetően könnyű dolgom volt vele, mert míg sok kutya erősen traumatizált, szorongó, és nehezen oldódik, Csinszka nagyon gyorsan felvette a ritmust. Mikor felhoztam, rettegett. 2 órát dekkoltunk a lépcsőházban, mert nem mert bejönni a lakásomba, remegett, mint a nyárfalevél. Aztán, ahogy bejött, pár óra alatt teljesen feloldódott. Két nap múlva már örömmel üdvözölt, ha hazaértem, hanyatt dobva simogattatta magát, és pofátlanul kuncsorgott a kajámért. :-) Mindemellett rendkívül gyorsan tanult: kb egy hét alatt szobatiszta lett, minden parancsot szuper gyorsan megtanult, és úgy sétált mellettem, mintha világ életében ezt csinálta volna.

Hogyan tudtad meg, hogy gazdira talált és milyen érzés volt? Vagy esetleg a végleges gazdi kiválasztásában te is részt vehettél?

A gazdit mi, az ideiglenes befogadók választjuk ki a koordinátorok által előszűrt jelentkezők közül. Ha egy kiskutya megtetszik valakinek, bemutatkozója alapján potenciális gazdijelölt lehet, és szeretné megismerni őt, „randit” szervezünk, ahol találkozhatnak velünk és a kutyával.

Nem mondom, hogy egyszerű procedúra, mivel a lehető legjobb gazdit keressük – aki tényleg összeillik a kutyussal, és aki tényleg felelősséggel tudja őt fogadni – több forduló alatt döntjük el, kihez kerüljön. Ilyenkor rengeteget beszélgetünk, megfigyeljük, hogy viszonyul a jelölt a kutyushoz, mennyire következetes, mennyire határozott, és hogy képzeli el a kutyás életet.

Nem merült fel benned, hogy esetleg te véglegesen is magadhoz vennéd Csinszkát?

Dehogynem! Egy hét alatt is borzasztóan a szívedhez tud nőni egy kiskutya, nemhogy 3 hónap alatt. Amikor eljutottunk a gazdisodáshoz, elhatároztam, hogy csak olyannak adom oda Csinszkát, aki többet tud neki adni, mint amennyire én képes vagyok. Viszont mikor megismertem Katát és Zolit, és láttam, hogy viszonyulnak a kutyushoz, nem maradtak bennem kétségek.

Milyen volt a búcsú?

Egyszerre fájdalmas és örömteli. Nyilván nagyon megszerettem Csicsit, de borzasztóan boldog voltam, hogy ilyen szuper gazdákat találtam neki – és mivel azóta is tartjuk a kapcsolatot, látom, hogy a megérzésem beigazolódott. Csinszka teljesen felszabadult és éli a gazdis kutyák boldog életét. Sokat kirándul, más ebekkel barátkozik, tanul, és ezt fantasztikus látni.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
julianna.jpg

Családi nyaraláson halt meg a magyar nagymama Máltán, 3 millióért szállítanák haza a holttestét

A családtagok közösségi finanszírozást indítottak, hogy Julianna itthon nyugodhasson – fia mellett, akit korábban ő ápolt.
Láng Dávid - szmo.hu
2020. szeptember 17.


hirdetés

Szabó Ferencné Varga Julianna augusztus közepén érkezett Máltára lányával, Zsuzsannával, valamint vejével és két unokájával. Céljuk a pihenés mellett az volt, hogy meglátogassák a fél éve ott dolgozó harmadik unokát.

A 73 éves nagymamának 1966-tól egyetlen munkahelye volt egészen 1998-ig, amikor rokkantnyugdíjas lett. Eddig soha semmilyen krónikus betegsége nem volt. Mivel Zsuzsannáék Angliában élnek, 2015-től ő ápolta autóbalesetben lebénult másik gyerekét, amíg a férfi agydaganatban meg nem halt.

A téli hónapokat azóta mindig lánya családjával töltötte, akikkel sokfelé utazott is. A terv most is az lett volna, hogy Máltáról Angliába mennek.

Eredetileg három hetet maradtak volna, de Julianna a második héten rosszul lett. Rohammentő vitte el, állapota a kórházban egyre romlott. Víz keletkezett a tüdejében, majd eldugult egy aortája, ami miatt nem kapott vért a szíve.

Múlt hét elejére sürgős bypass műtétet írtak elő neki, amit azonban nem tudtak elvégezni, mert orvosa úgy gondolta, hogy elvérezne a műtőasztalon.

hirdetés

Az újabb műtét 17-ére volt kiírva, de erre már nem kerülhetett sor: kedden hajnalban megállt a szíve, és nem sikerült újraéleszteni.

Családja – akik természetesen elhalasztották a hazautat, hogy mellette maradhassanak – nagyon szeretné, ha a majdnem napra pontosan 3 éve meghalt fia mellé temethetnék, azonban a holttest hazaszállítása 8500 euróba, vagyis nagyjából 3 millió forintba kerül. (Krematórium nincs a szigeten, ezért a hamvasztás nem opció.)

Ennek az összegnek a család maximum a felét tudja saját erőből kifizetni, a fennmaradó részt közösségi finanszírozással szeretnék előteremteni.

A holttestet legfeljebb 30 napig tárolják, ha addig nem gyűlik össze elég pénz a Magyarországra szállításra, akkor a helyi köztemetőben helyezik nyugalomra, ami óriási csapás lenne a hozzátartozóknak.

Az adománygyűjtő oldal – melynek szövegét az eddig Máltán dolgozó unoka fogalmazta – itt található, a legkisebb összeg is segítség.

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
zente.jpg

Hatalmasat fejlődött Zente, legújabb fotóját máris több ezren lájkolták

Az édesanya megosztotta egy két évvel korábbi felvételét is, egészen döbbenetes a változás.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. szeptember 13.


hirdetés

Zente közösségi oldalára új nyitókép került. A kisfiú boldogan mosolyogva áll szülei kezét fogva. Aki ezt a képet látja, el sem hiszi, hogy min ment keresztül a kisfiú.

Hogy a változás jobban érzékelhető legyen, az édesanya feltette egy két évvel ezelőtt készült videóját. Valóban megdöbbentő a változás.

A kép, amelyet pár perc alatt máris ezrek lájkoltak:

Zente SMA 1 Tiny Hero - Stronger than SMA

Le sem tudom írni mennyi felé kérést kaptam, hogy mindenféle szavazá... sokat osszak itt meg. :) Több olyat is ahol pl. családi vagy gyermekfotóra kell szavazni. Ennek sajnos eddig és ezután sem tudok eleget tenni, egyrészt, mert nem igazán vág "profilba", sőt amikor egy Zentés fotót indítottam ilyen versenyen, még azt sem osztottam meg itt mivel az konkrétan csalás lenne, más indulókkal szemben.

hirdetés

És a videó, amelyhez ezt írta az anyuka:

"Valaki kért tőlem videókat, hogy milyen volt régen Zente, mert ugye majdnem hihetetlen, hogy honnan indultunk és hol tartunk jelenleg.

Ezért most hirtelen az jutott eszembe Veletek is megosztom, ezt a közel 2 évvel korábbi bejegyzést újra (2018. November), hiszen akkor még alig voltunk itt az oldalon néhányan.

Nos hátborzongató, amit látni fogtok.

Ez volt az összes tudása!

Ezen a videón mindent megmutatott, amire csak képes volt akkoriban 8 hónaposan és én ennek iszonyatosan örültem, mivel ez előtt nem sokkal fele ennyi mozgásra is képtelen volt...

Mint azt a történetben láttátok, ma ismét a szokásos Zolgensma utánkövetésen voltunk.

Minden a legnagyobb rendben, ráadásul +5pontot is sikerült bezsebelni a mozgásteszten!"

Security Check Required

null

Egy másik összeállításban is látni, hogy 10 hónappal a génterápia után a fejlődés szemmel láthatóan óriási.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
ruha.jpg

Zente egyik kedvenc szettjét ajánlotta fel édesanyja licitálásra, hogy segítsen egy beteg ikerpárnak

Zsejke és Barni anyukája így írt a kicsikről: 'A diagnózis teljesen megsemmisített minket, nagyon nehéz volt felállni, s megtalálni az utunkat, de azóta minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a kicsiknek mindent megadjunk, és versenyt fussunk az idővel, lassítsuk a romlás folyamatát...'
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. szeptember 14.


hirdetés

Egy ország ismerte és szerette meg az SMA-s Zentét. A kisfiúnak közösségi adakozásból jött össze a világ legdrágább gyógyszeréhez szükséges pénz. Az édesanyja azóta is beszámol a kicsi látványos fejlődéséről.

Most pedig ő is segíteni szeretne egy másik családnak, ahol egy súlyosan beteg ikerpár hétköznapi életének biztosításához lenne szükség anyagi támogatásra.

Mint írja:

"Sokan tudjátok, hogy Szilviék, Zsejke és Barni a szívem csücskei. Korábban az alábbi gondolatokat írtam róluk, továbbra is felnézek rájuk ezért szeretnék én is felajánlani valamit a javukra.

Ez a kis 80-as méretű szett rengeteg dicséretet bezsebelt amikor az egyik posztban szerepelt, és mi is imádtuk. Makulátlan állapotban várja új tulajdonosát.

hirdetés

"Közel 2,5 éve bekerültem egy másik világba. A beteg gyermeket nevelő szülők világába. Mondhatnám, hogy ez a sötét oldal, amiről mindenki tud, de bele nem lát. Ez volt az utolsó utáni, hely ahova tartozni akartam, és senkinek nem is kívánnám megtapasztalni."

Pontosan ekkor találkoztam Szilvivel és az ikrekkel. Azt hiszem, hogy borzasztó mély nyomot hagytak bennem.

Szörnyű ezt kimondani, de már akkor is két dolog fogalmazódott meg bennem. Az első, hogy én ezt nem bírnám ki! A második pedig az, hogy micsoda szerencse, hogy Zente csak SMA-s. Jó mi? Elég morbid.

Viszont Szilvi bírja! Láttam videót arról ahogy a 2 éves ikrek táncolnak, bohóckodnak és teljesen egészségesek. Brutális a kontraszt a jelenlegi állapotukhoz képest. Ebbe minden anya kicsit belehal...De Szilvi nem! Ezért választották őt ezek a kis lelkek.

Kezdő licit: 3000 Ft

Licit vége: szeptember 16. 20 óra

A postát állom!"

- írta posztjában, ahol képeket is mutat a ruhákról.

Krisztina Tóth

Sokan tudjátok, hogy Szilviék, Zsejke és Barni a szívem csücskei. ❤️? Korábban az alábbi gondolatokat írtam róluk, továbbra is felnézek rájuk ezért szeretnék én is felajánlani valamit a javukra. Ez...

Az ikrek édesanyja egy hosszú posztban írt arról, hogy ikrei 2016 augusztusában születtek. Akkor még úgy gondolták, hogy egészségesen. Majd jöttek a gondok, egymás után. Számos kivizsgálás és rengeteg aggódás után tudták meg végül az eredményt.

"Nagy levegőt vettünk s bementünk, ahol a doktornő elkezdte magyarázni hogy mit találtak, milyen genetikai betegségben szenvednek a kicsik. Mondta, mondta, de csak az érdekelt, hogy hogyan fogjuk meggyógyítani őket, mikor jött a hidegzuhany, hogy gyógyíthatatlan!!! Akkor ezt fel sem tudtuk fogni, ez biztos valami tévedés!!! DE NEM!!! NEURONÁLIS CEROID LIPOFUSCINOSIS - NCL1 A diagnózis teljesen megsemmisített minket, nagyon nehéz volt felállni, s megtalálni az utunkat, de azóta minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a kicsiknek mindent megadjunk, és versenyt fussunk az idővel, lassítsuk a romlás folyamatát...

Családunk és barátaink, az NCL1 twins – Zsejke és Barni oldal követői mellett az a hihetetlen, és még most is felfoghatatlan öröm ért minket, hogy Ti is mellénk álltatok CsodaCsoport!

Nektek köszönhetően ikreink számára elérhető távolságba került, hogy számukra beszerezhessünk két speciális autós ülést, mely nélkül nem tudnánk őket biztonságosan hordani kontrollokra, s kimozdulni sem tudnánk velük.

Azt érzem, hogy itt valami újat, valami nem sablonosat kellene mondanom, de erre még mindig nincs jobb szó: KÖSZÖNJÜK!!! Köszönjük a lehetőséget, a támogatást!!!"

Szilvia Pálfi-Kelemen

Kedves CsodaCsoport Tagok! Engedjétek meg kérlek, hogy pár szóban bemutassam nektek Zsejkét és Barnabást, a mi két kis meglepi ikreinket. 2016. Augusztus 22-én születtek meg egészségesen (ekkor még...


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
tk3s_swns_school_cancer_03-1000x667.jpg

Megkezdte az iskolát a brit kisfiú, aki kétszer gyógyult már ki a leukémiából

Az orvosok nem jósoltak túl sok esélyt a kisfiúnak, ám idén boldogan és egészségesen masírozott be az iskolába.
Fotó: Northfoto/SWNS James Linsell-Clark - szmo.hu
2020. szeptember 17.


hirdetés

Szülei egyik legnagyobb álma vált valóra, amikor végignézhették, hogy hatéves kisfiuk, Josh iskolai uniformisát felöltve, táskáját lóbálva indult a családdal együtt első napjára iskolásként - írja a The Sun.

A kisfiú ugyanis fiatal kora ellenére már kétszer küzdötte vissza magát a halál torkából úgy, hogy még orvosai sem jósoltak túl nagy esélyt a túlélésre.

A Londontól északra található Orton Malborne városában élő ötgyermekes családnál megtörtént minden szülő rémálma: Joshnál nyolc hónapos korában diagnosztizálták akut limfoid leukémiát, hamarosan meg is kapta az első kemoterápiát. Ettől azonban vérmérgezést kapott, és az intenzív osztályra került. Szüleinek akkor azt mondták az orvosok: nem biztos, hogy Josh megéri a reggelt.

A kisfiú azonban hősiesen tűrte a kilenc hónapnyi kemoterápiát, ám két évesen újabb csapás következett: állapota ismét romlott, és csontvelő-transzplantációra szorult. Szerencséjére Spanyolországban találtak megfelelő donort, ezzel ismét megmentették az életét.

hirdetés

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!