hirdetés
fokep.jpg

Kurtizánok nyomában Budapesten

Abba az időbe viszünk el benneteket, amikor virágzott a prostitúció, és a bordélyházak legálisan üzemeltek.
Dömötör Niki cikke, Pozsonyi Roland fotóival - szmo.hu
2013. november 15.


hirdetés

A Múzeum körutat és az Astoriát elnézve ma nem könnyű elképzelni, hogy itt egykor, a 18. század közepén még csupasz országút volt a villamos vonalán. Erről a környékről köztudott volt abban az időben, hogy az éjszaka errefelé kószáló férfiember legkönnyebben itt találhat magának alkalmi partnert.

Később, amikor a pesti városfalakat és kapukat már lebontották, a hajdani kietlen országút mentén polgári házak, kisebb-nagyobb paloták épültek. Budapest lassan, de biztosan a metropolisszá válás útjára lépett.karolykorutastiria

A Károly körút az Astoria felől

Azokban az egykori várfalak mögötti utcácskákban, ahol nem fértek el a hatalmas bérpaloták, szolidabb és kisebb házakat húztak fel. A csendes, átmenő forgalomtól nem terhelt környezet ideális volt ahhoz, hogy a prostitúció diszkréten meghonosodjon.

Így lett ez a terület – a Magyar utca, Ferenczy utca, Képíró utca, Bástya utca és környékük – a 19. századvégi és 20. század eleji luxusbordélyok és garniszállók csomópontja.

hirdetés
bastyautca

A Bástya utcakepiroutca2kepiroutca1

A Képíró utcaképíró_utca_bejárat_a-kecskemétiről

A Képíró utca a Kecskeméti utca felől

A gyönyörű, díszes árkádokkal körülvett Könyvudvart talán minden fővárosi könyvmoly ismeri. Ybl Miklós első pesti háza volt ez, utóbb az Unger-ház elnevezés ragadt meg rajta, a tulajdonosok nevére és talán ősük, Unger Benedek helyben működő kovácsműhelyére utalva.

Azt azonban már biztosan kevesebben tudják, hogy az 1852-ben épült, a korban az egyik leggyönyörűbb bérpalota nem a szépségéről vagy az építőjéről volt híres vagy inkább hírhedt. Köztudott volt, hogy itt prostituáltak is éltek.konyvudvar3konyvudvar4

konyvudvar2konyvudvar1

Nézelődés a Könyvudvarban

Különösen vonzó lehetett a helyszín a legtöbb férfi számára, akik nem verték nagydobra, hova járnak néha esténként, hiszen egy átjáróházról van szó, ahonnan a kuncsaftok minden feltűnés nélkül távozhattak a csendes utcák valamelyikén. Bármennyire is volt ugyanis köztudomású és viszonylag széles körben elterjedt a prostitúció, a diszkréció mindig fontos szempont maradt.

Krúdy, aki nagy tisztelője volt a szebbik nemnek (és időnként pénzért is vásárolt szerelmet), maga is lakott ebben a házban. A korszak hangulata máig érezhető a falaktól körülvett udvaron állva, az ódon boltíveket és a macskakőszerű fakockákat szemlélve.

A törvényesség:

A prostitúció intézményének – mint minden más foglalkozásnak – megvoltak a keretei, a szabályozottsága. Büntethető volt, de bizonyos feltételekkel engedélyezték; úgy kell elképzelni, mint egy vállalkozást, amihez értelemszerűen az adózás is hozzátartozott. 1867-ben egy döntő fontosságú rendelet született Pest városában, amit mintaként átvettek a vidéki városok is.

Lényege szerint eleve szabálysértést követ el, akit rajtakapnak egy prostituálttal vagy aki az utcán kéjelegve árulja a testét – kivéve, ha ezt olyan helyen művelik, ahol a törvényhatóság szabályrendelete engedélyezte. Az állam és a város a szabályozott prostitúciót tehát, mint szükséges rosszat elfogadta.

Habár az Unger-ház sosem volt bordély, nem sokkal távolabb működött egy, ami átlagon felüli szolgáltatásokat nyújtott nem épp vékonypénzű vendégeinek. A Magyar utcai luxusbordélyt eleve bordélynak szánták; Pilisi (vagy leánykori nevén Schuhmayer) Róza építtette 1892-ben, nem titkolt céllal.

Róza anyjával együtt szerelemgyerek volt, egy szabadságharcot megjárt orvos unokája. Amikor a húszéves Krúdy találkozott vele, a nő kétszer idősebb volt már nála, de akkora hatást gyakorolt rá, hogy az író több novellájába és a Vörös postakocsi cselekményébe is beleszőtte alakját.

Mit is tett Pilisi Róza, ami miatt nemcsak a kortársai, hanem az utókor is ismeri a nevét? Felső kategóriás luxusbordélyában gyönyörű bútorokat halmozott fel, mindegyik szobát más és más stílus (rokokó, biedermeier) szerint rendeztetett be. Egy közös mindenképp volt bennük: a tükör nem hiányozhatott.magyarutcabejaratmagyarutca2magyarutca1magyarutca

Séta a Magyar utcábanmagyarutcaluxusbordelymagyarutcaluxusbordej3magyarutcaluxusbordej

A magyar utcai luxusbordély

Lányai átlagon felülien csinosak és szépek voltak, szakmájuk avatott mesternői. A baldachinos ágyakban többször megfordult Vilmos császár, trónörökösként VII. Edvárd, kormánytagok, mágnások, olykor bizony tiszteletreméltó papok is. A szalonban kellemes zongoradallamok áradtak szét, az urak pedig azt választhatták, aki éppen megtetszett nekik.

Történelem

A középkori nagy szifiliszjárványok után Európa-szerte betiltották a prostitúciót, mert meg voltak arról győződve, hogy a kéjnők terjesztik a betegséget. Bár éppenséggel tőlük függetlenül is elharapódzott volna az akkor még halálos betegség, mégis kikergették őket a városokból – aminek következménye az lett, hogy a vidékiek is megfertőződtek.

Így hosszú ideig csak titkosan vagy félig legálisan dolgozhattak a prostituáltak, de a francia forradalom elhozta a nagy áttörést. A prostitúció engedélyezésekor a rendőrségi ellenőrzés mellett az orvos szerepe vált kulcsfontosságúvá, a higanytartalmú gyógyszerek, később a penicillin felfedezésével pedig a szifilisz réme sem tarthatta távol a bővérű férfiakat.

A sétát a BUPAP szervezte, Szécsényi Mihály levéltáros vezetésével.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
CÍMLAP-RBH.jpg

Képriport: így néz ki a Rumbach zsinagóga ismét teljes pompájában

Az épület, aminek elképesztő látványát megpillantva az ember száját először a 'hűha' szó hagyja el. Egyedül bebarangolva a zsinagóga zeg-zugait a teljes csönd útitársaként minduntalan csak fotózni támad az embernek kedve, annyi motívum és csodás elem várja.
Szöveg és fotók: Markovics Z. Kristóf - szmo.hu
2020. november 28.


hirdetés

A frissen felújított zsinagógába szájtátva-bámulva belépve meg se lepődünk, hogy csak magát a végső kivitelezőt másfél évig tartott megtalálni, annyira komplex munkát igényelt az épület teljes helyreállítása.

A felújítást végző csapat teljes egészében magyar, élükön Kőnig Tamás és Wágner Péter felelős tervezőkkel, akik ezen munkájuk gyümölcseként végül a nemzetközi hírű ICOMOS-Díjat (Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa) is elnyerték.

Az épület egyediségét első tervezőjének, az akkor még pályakezdő Otto Wagner-nek és kollégájának, Kalina Mórnak köszönhetően az adja, hogy bár megjelenésében, bizánci stílusában a hagyományos szakrális építészet köszön vissza, de szerkezetileg egy könnyűszerkezetű, fém tartóelemekre támaszkodó modern építmény.

A zsinagógában az eredetihez való ragaszkodás és korhűség mellett új elem is található, az egyik a 2. emeleten üvegkorláttal szegélyezett híd, mely a régi lépcsőzetes női karzat egykori tetejét jelzi.

Bár a „Rumbach” 1874-es nyitása után már 1265 hívőt számlált, igazán pezsgő élettel megtöltve évtizedekig, a 20. század második felétől viszont igazán hányattatott sors jutott neki: a II. világháború alatt ide rendelték a „rendezetlen állampolgárságú” zsidók internálását, gyűjtőhelyként szolgált, majd a gettó részéve vált, végül saját sorsát sem kerülhette el, az ostrom alatt komoly sérüléseket kapott. A felszabadulást követően az addig közel 2000 fős közösségből csak néhány százan maradtak, majd az 1956-os forradalom után a megmaradt hívők jó része további antiszemitizmustól és vallásellenes diktatúrától tartva külföldre, főleg Izraelbe, Angliába és az USA-ba emigrált, köztük az utolsó rabbi, Fischer Benjámin is.

hirdetés

Ezt követően a zsinagóga fenntartása is ellehetetlenült, ajtajai 1959-ben bezártak. Miután a hitközség eladta, több különböző birtokbavételt követően 2006-ban, az államtól az épületet egy ingatlancsere útján visszavásárolhatta.

2015-ben egy 3,2 milliárdos állami felújítás keretében bizonyossá vált az a több évtizedes reménysugár, miszerint a Rumbach újjáéledhet.

2020-ra ez valósággá vált: az épület teljesen megfelel a 21. századi technológiai követelményeknek, miközben a legpontosabb korhűséggel restaurálták a szakemberek. A zsinagógatérben viszont a korhű fa széksorok helyett mobilisabb, modernebb stílusú ülőalkalmatosságot kapnak majd a betérők, nem véletlenül: a vezetés célja az épülettel nemcsak vallási, hanem különböző kulturális, zenei, színházi stb. programok szervezése, ami kellő flexibilitást követel a tér kihasználásában.

Ennek a csúcspéldája a süllyesztett „bima”, maga a tóraállvány, amit egy gombnyomással el lehet rejteni a fűtött padlózat alá, ha épp nem vallási esemény folyik a zsinagógában. A zsinagóga pezsgő életét továbbá az épület elülső oldalában, fent, a női karzat mögött kialakított kóser kávézóval szeretnék még inkább színesíteni a vezetők.

Kiss Henriett, a zsinagóga igazgatója nagyon bízik abban, hogyha a tervezett decemberi megnyitó a koronavírus körülményei miatt törlődött is, de jövő tavasszal végre meg tudják nyitni az épületet a nagyérdemű előtt. Aki csak teheti, a nyitás után kukkantson be ebbe a lenyűgöző atmoszférájú, történelmi jelentőségű épületbe: maradandó élményekkel távozik majd, az egészen biztos.

További képekért lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
bubi-cim.jpg

Halomban állnak a Bubi biciklik a BKK székháza előtt, így tiltakoznak a téli leállás ellen

A Magyar Kerékpárosklub szervezte az akciót: mindenkit arra kértek, aki tavaszig is szívesen használná a közbringákat, hogy parkoljon le velük a Rumbach Sebestyén utcai dokkolónál.
Fotó: Bedő Vica - szmo.hu
2020. november 30.


hirdetés

Néhány hete írtuk meg, hogy a hónap végén ideiglenesen leáll a MOL Bubi közbringarendszer: tavaszig eltűnnek Budapest utcáiról a zöld biciklik.

A Budapesti Közlekedési Központ az erről szóló közleményében azt ígérte, 2021-ben egy vadonatúj, a városi közlekedés fejlődő igényét kielégítő közösségi kerékpár-szolgáltatással várja majd ügyfeleit.

A régi MOL Bubi biciklik használatára 2020. november 29-én éjfélig volt lehetőség, ettől az időponttól kezdve nem lehet kerékpárt felvenni és visszaadni a gyűjtőállomásokon.

Ehhez a dátumhoz időzítette akcióját a Magyar Kerékpárosklub, akik az alábbi felhívást tették közzé.

hirdetés

„Neked sem tetszik, hogy nem bubizhatunk a koronavírus idején? Akkor parkolj le Bubival a BKK Király utca és Rumbach Sebestyén utca sarkán álló székháza előtti dokkolóhoz 29-én, vasárnap! Mutassuk meg, hogy nem örülünk a Bubi leállásának!”

Az akciót Facebook-oldalukon így indokolták:

"A Bubi minden hibája ellenére újra népszerű lett idén a járványnak és a tavasszal bevezetett olcsó, online regisztrációnak köszönhetően. A BKK tavaly téli használati adatokra hivatkozva nem üzemelteti tovább a rendszert, de ez az érv az idei trendek fényében csak egy feltételezés. Idén 51-ről 57 százalékra nőtt a kerékpározó budapestiek aránya, még novemberben is többen bicikliztek a tavaly novemberhez képest. Biztosak vagyunk benne, hogy sokan bubiznának télen is."

Azzal egyetértenek, hogy ideje felújítani a Bubit, a szükségtelenül hosszú leállás azonban szerintük elveszi az egészséges közlekedés lehetőségét azoktól, akik Bubival kerülték volna el a fertőzésveszélyt.

Facebook

null

Az akció elég sikeres volt: a vasárnap este közzétett poszt szerint több mint 85 biciklivel tiltakoztak a székház előtt, olvasónk hétfőn dél körül készült fotóin pedig az látszik, hogy ezek jó része, ránézésre legalább 40-50 kerékpár még mindig ott van.

Megkérdeztük a BKK sajtóosztályát, mi a véleményük az akcióról és nem tartják-e elhibázottnak, hogy pont a járványhelyzet közepén vonják ki a bicikliket hónapokra a forgalomból. Ha érdemben válaszolnak, cikkünket frissítjük.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
karacsony-gergely-varosliget.jpg

Karácsony: ha kell, a saját testemmel fogom megvédeni a Városligetet

Karácsony szerint a kormány a főváros megkerülésével próbálja véghez vinni az új Nemzeti Galéria megépítését.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. november 30.


hirdetés

Karácsony Gergely főpolgármester thevip (Very Important Planet) nevű, zöld szemléletű portálnak adott interjút.

A főpolgármester interjújából kiderül, hogy új fejlemény van a két fél közötti jogi-adminisztrációs csatározásban, a függőben lévő Liget-projektes beruházással kapcsolatban.

"A Sára Botond vezette fővárosi kormányhivatal „jogsértő módon kiadta az építési engedély módosítását a Nemzeti Galériára"

- állítja a főpolgármester.

Hozzátette, hogy most erre a lépésre keresik a megfelelő „jogi ellenlépéseket”. A fővárosi közgyűlés ugyanis még szeptember végén fogadta el a Városligeti Építési Szabályzat (VÉSZ) módosítását, ami alapján a Liget Projekt részeként megépíteni tervezett, de még nem kivitelezett Nemzeti Galéria, Városligeti Színház és az Innováció Háza kikerültek az építési terület besorolás alól, így nem lehetne rajtuk a beruházásokat elindítani.

hirdetés

A kormány viszont a közgyűlés előtti napon rendeletben tiltotta meg a fővárosnak a városligeti építési szabályok módosítását.

„Rendkívül békés embernek tartom magam, de ha a jogszerűtlen engedély birtokában megindul az építkezés, akkor, ha kell, a saját testemmel fogom megvédeni a Városligetet, és erre buzdítok majd minden budapestit”

- mondta Karácsony, aki az interjúban beszélt Budapest nehéz anyagi helyzetéről is.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
varosliget-kutyas-elmenypark-cimkep.jpg

Liget Budapest: elkészült a botanikus kert, egy újabb kutyás élménypark és a két kilométeres futókör

Ezzel a parkfejlesztés során eddig több mint 150 ezer négyzetméter zöldfelület újult meg.
MTI, fotók: MTI/Balogh Zoltán - szmo.hu
2020. december 02.


hirdetés

Elkészült a Liget Budapest projekt keretében megújult botanikus kert, az új kutyás élménypark és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör is; ezzel a parkfejlesztés során eddig több mint 150 ezer négyzetméter zöldfelület újult meg.

A Liget Budapest projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el - közölte a fejlesztések szerdai átadásán a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója.

Gyorgyevics Benedek emlékeztetett: Mőcsényi Mihályt a tájépítészet nemzetközileg elismert tudósaként tartották számon. Óriási megtiszteltetés volt, hogy a Városligetet megújító tájépítészeti pályázat megfogalmazásában, kiírásában, illetve a zsűri társelnökeként a pályaművek bírálatában is részt vett - idézte fel.

A parkrészt a Főkert 100 éves jubileuma alkalmából, 1967-ben alakították ki. Az évtizedek során a kert állapota folyamatosan romlott, növényállománya zsugorodott, infrastruktúrája elavult, az itteni esőkunyhó pedig romos állapotba került. A régóta várt felújítására a Liget Budapest projekt keretében nyílt végre lehetőség, ehhez a Főkert tervtárában fellelhető, eredeti tervek nyújtottak segítséget - mondta el a Városliget Zrt. vezetője.

Mint hozzátette, a botanikus kert területét a rekonstrukció során a Királydomb felőli oldalon megnövelték, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását.

hirdetés

Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló Kneipp-ösvény, újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó patakrendszer, melyet forrás táplál, visszatértek továbbá a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is.

A megújult botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú növényt ültettek el, több mint 35 ezres példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyébe egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott.

"A Mőcsényi Mihály Botanikus kert megújítása után újra egy színes, hangulatos közösségi térré vált, egyben természetismereti tudásközpont is lett, mely szabadtéri biológia- és környezetismeret órák színteréül szolgálhat. A növénytelepítésre és az információs rendszer kialakítására éppen ezért különösen nagy hangsúlyt fektettünk, hiszen fontos célunk, hogy környékbeli óvodás-iskolás csoport ellátogassanak ide, és a gyermekek minél több növényfajtával megismerkedhessenek" - számolt be a fejlesztésről Gyorgyevics Benedek.

Mint kiemelte, a városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is elkészült. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el.

Elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, és a tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalompályákkal. A gazdák és a kutyáik kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig tucatnyi kutyapiszok-gyűjtő segíti.

Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben - néhány elzárt terület kivételével - továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége - közölte a vezérigazgató, hozzátéve: az új kutyás élménypark teljes növényzetét is újjávarázsolták, a területén hat új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti "testvéréhez" csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!