hirdetés
IMG_1123k-1.jpg

Kump Edinának szeptemberben 7 gramm szemete volt – igen, jól látod, ennyi

És emiatt nem kellett szenvednie, mert a hulladékmentes életmódnak szerinte nem szabad az önsanyargatásról szólnia.
Szegedi Éva, Fotó: Mervai Márk - szmo.hu
2017. december 18.


hirdetés

7 gramm szemét. Pontosabban 6,85 gramm szemét. Ennyit termelt Kump Edina idén szeptemberben. Nem hiszed? Nem csoda. Ő is alig hitte el, amikor megmérte.

Pedig igaz, tényleg csupán ennyi szemetet gyűjtött össze a háztartásában, meg is mutatta egy fotón, mi került abban a hónapban a kukába. Kump Edina környezetkutató, hulladékcsökkentési szakértő ugyanis tudatosan szoktatta rá magát és a párját a hulladékmentes életmódra, a szemét csökkentésére, a műanyag cuccok kikerülésére.

"Nehéz volt eljutni az egy marék szemétig?" - kérdezem Edinát, akivel dunakeszi lakásán beszélgettünk. "Azért nem volt nehéz - válaszolja -, mert én ezt igazából el sem akartam érni. Nem ez volt a célom. Csupán az, hogy csökkentsem a háztartásunkban keletkező hulladék és szemét mennyiségét."

Edináék otthona első pillantásra pont úgy néz ki, mint a legtöbb lakás.

hirdetés

Egyáltalán nem feltűnő, hogy itt két olyan ember él, aki otthon komposztál, újrahasznosítható, természetes anyagokból készült tárgyakat használ, és amit csak lehet, csomagolás nélkül vásárol. A komposztálásra szolgáló vödröket sem venném észre, ha Edina nem hívná fel rá a figyelmet.

"Sajnos arra még nincsen lehetőség, hogy a társasház többi lakójával együtt komposztáljunk, így a saját háztartásunkon belül oldjuk meg. A gilisztakomposztálókban a trágyagiliszták gyorsítják a bontási folyamatot, és a legjobb az, hogy csak minimális macerával jár a kezelésük: arra kell ráérezni, milyen időközönként kapják az újabb zöld hulladék adagot a giliszták, a közbeeső időben pedig békén kell hagyni őket. Teljesen szagtalanul, csendesen elvannak a lakásban."

Ha túl sok a keletkező komposztálandó anyag, a családban vagy az ismeretségi körben elviszik valakihez, aki be tudja fogadni. Aki idegenkedik a lakásában tartott komposztálótól, az a társasházban a kertben megoldhatja a többi lakóval közösen, illetve keresni lehet olyan ismerőst, akinél van nagyobb kapacitású komposztáló.

"A hulladékmentességben azt is szeretem, és szerintem a mindennapi életvitelben ez az egyik legnagyobb előnye, hogy segít átállni a problémafókuszú gondolkodásmódról a megoldásfókuszúra"

- árulja el Edina. "És ez kiterjed az élet minden más területére is."IMG_0983k

Élete nagy kalandja 2014 őszén indult, miután a párjával egy kertes házból átköltözött a jelenlegi lakásba, és rádöbbentek, hogy ennek következtében mennyivel több lett a kommunális szemetük. Edinát zavarta, hogy miközben a munkájában hulladékgazdálkodással, környezetvédelmi szemléletformálással foglalkozik, otthon ennyi szemetet termel. A párjával beszélgetni kezdett erről, és ő is azt mondta, vágjanak bele, de radikális irányba ne menjenek el, ne a zero waste, vagyis a teljes hulladékmentesség legyen a cél, mivel ezt nem tartották megvalósíthatónak, hanem csak az, hogy minél kevesebb szemét kerüljön a kukába.

"Ismertem a zero waste mozgalmat, tudom, hogyan alakult ki, és hogyan lett belőle életmódmozgalom, de ebből néha csupán annyit látni, hogy emberek befőttes üvegben mutogatják a szemetüket, és azt mondják, 3 év alatt ennyit termeltek. Én pedig - mivel azokban szelektálható anyagok is voltak, eléggé szkeptikus voltam. Miért? Mondok egy példát. Amikor fáj a fejem, beveszek egy fájdalomcsillapítót, annak van csomagolása, az hol van a befőttes üvegből, ha olyan hulladékokat is abba gyűjtenek, amit szelektálni lehetne? Nekik soha nem fáj a fejük?

A zero waste mindennapokban való megvalósítása több lépcsőből épül fel, amelyek mentén törekedhetünk arra, hogy minél kevesebb szemetet termeljünk, ebben pedig a szelektálásnak mint végső mentsvárnak is helye van."

Edinának részben az ellentmondások miatt nem volt célja a zero waste, részben pedig azért, mert úgy hitte, ez rengeteg negatív értelemben vett lemondással járna, és állandó ráfeszüléssel, hogy mikor mit és hol szerezzen be.

A hulladékmentesség lényege ugyanis nem az önsanyargatás, és nem is bizonyos tárgyakhoz ragaszkodás, hanem az, hogy a pazarlásról és a felesleges hulladéktermelésről mondunk le, és arról, hogy mindenfélét összevásároljunk, ahelyett, hogy átgondoljuk, mire van valójában szükségünk.

"A folyamat közben persze bejönnek bizonyos tárgyak is, mivel a korábban használt eldobható eszközökre alternatívát kellett találni" - magyarázza Edina. - Egy év elteltével döbbentünk rá, hogy már csak néhány hajszál választ el minket az úgymond hulladékmentes mindennapoktól, pedig meg sem erőltettük magunkat."

IMG_1095k

Edina néhány perc leforgása alatt készített lenmagzselét, amit hajbalzsam helyett használ. A lenmagot meg tudja venni kimérve, így ez nem csak sokkal olcsóbb, hanem egyben hulladékmentes megoldást is nyújt.

IMG_1123k

Mi minden változott Edináék háztartásában? Nem vásárolnak például papír zsebkendőt és papír szalvétát, helyettük textilt használnak. Erre például elég nehezen állt át Edina, sokáig ragaszkodott az eldobható zsebkendőhöz, amióta viszont kipróbálta a hagyományos típust, nagyon jónak találja.

A sztenderd, elterjedt tisztítószerek, tisztálkodásra használt eszközök, higiéniai termékek helyett is igyekeznek kifejezetten környezetbarát megoldásokat keresni.

Takarításhoz eddig sem vettek mindenféle kütyüket és ötvenféle szert, mivel mindig is ecetet vagy citromsavat, mosószódát és szódabikarbónát használtak a tisztításhoz. De most kifejezetten olyan tartós eszközöket szereznek be, amelyek, ha lehetséges, élettartamuk végén komposztálhatók vagy szelektíven gyűjthetők. Nem volt egyszerű dolguk, mivel ma sok olyan termékre mondják rá, hogy környezetbarát, aminek ehhez semmi köze.

Eldobható mosogatószivacs helyett komposztálható mosogatókeféket használnak, amelyeket Németországban gyártanak helyi bükkfából – lószőrrel vagy növény rosttal, illetve kókuszrosttal. Bár drágábbak, mint a műanyag szivacsok, sokkal hosszabb az élettartamuk, így összességében kisebb költség ezeket vásárolni.

Műanyag fogkefe helyett szintén komposztálható bükkfával és disznószőrrel készült fogkefét használnak.

Az intim higiénés eszközök talán a legizgalmasabbak. A mosható betét és az intim kehely ugyan élettartama végén úgyis a kommunális kukába kerül, mert nem lehet újrahasznosítani, ám olyan hosszú ideig (5-10 évig) lehet használni őket, hogy még mindig sokkal inkább környezetbarát megoldást jelentenek, mint az egyszer használatos műanyag betétek vagy a tamponok.

Edináék ivókulacsot visznek magukkal, és ebbe töltenek vizet, otthon pedig szódásszifonnal készítenek bubis vizet, ha éppen azt akarnak inni.

Eldobható borotva helyett hagyományos zárt fésűs borotvát használnak cserélhető pengével, arctisztító vatta helyett mosható pamutpárnát, bolti sminklemosó tej helyett szőlőmagolajat. A fürdőszoba nincsen tele műanyag flakonokkal. A bolti samponok, hajöblítők helyett ott a samponszappan, a lenmagzselé és az almaecetes öblítést. De Edinának ezektől is pontosan olyan a haja, mint korábban a bolti samponoktól.IMG_1002k

IMG_1010k

Edina időnként saját maga is készít szappanokat

IMG_1027k
IMG_0989k

Fa mosogatókefe növényi sörtékkel fél év napi használatot követően és újonnan

IMG_1019k

Edina táskájában mindig van 1-2 zsinóros vászonzsák, illetve egy hordozható, összecsukható étkészlet

IMG_1022k

Edina maga készíti a kozmetikumait, így a parfümjét és az ajakápolóját is. Ezek is mindig a táskájában lapulnak, a textil szalvéta mellett

Kump Edina a honlapján, a Facebook-oldalán és Instagramon is megmutatja, hogyan él, és milyen trükkökkel csökkenti a szemét termelését.

A Hulladékmentes.hu 2016 elején indult. Ehhez az utolsó lökést az adta meg, amikor Edina egy tanárképzésen hulladékgazdálkodásból tartott előadást, és a résztvevők a végén kérdéseket tettek fel. „Oké, szép és jó, de ezt a gyakorlatban hogyan lehet átültetni?” Elkezdték arról kérdezni, ő például személyesen mit és hogyan csinál, amiből a végére az kerekedett ki, hogy a résztvevők erősen ajánlották, kezdjen el erről minél több információt elérhetővé tenni, mert az, amit ő már természetesnek él meg, másban sokszor fel sem merül.

A webshop beindítását is az élethelyzet követelte ki tőle. Amikor a Hulladékmentes elindult, sokan keresték meg azzal, hogy ő mit használ, milyen szempontok szerint választ, és hol szerzi be azokat. Edina úgy vélte, könnyebb mindent egy helyre gyűjteni, ahol az információk, a termékek és a szakértői segítség is rendelkezésre áll, mint külön mindent egyesével elmagyarázni.

Megdöbbentő, egy-egy nagyobb bevásárlás alkalmával mekkora a csomagolás mennyisége. "A megvásárolt termékek térfogatának akár 40-50 százalékát is kiteheti" – mondja Edina. "A vásárlás átgondolásával is jelentős mennyiségű hulladékot lehet spórolni.

Sőt, azt tapasztaltuk, hogy bár bizonyos környezetbarát termékek többe kerülnek, a hulladékmentes életmód összességében olcsóbb."

Hogyan kerüli el Edina azt, hogy eszméletlen mennyiségű szeméttel járjon a vásárlás? Például azzal, hogy vászonszatyrokat visz magával, és mindent ebbe kér, hogy ne kelljen a bolti (egyébként nem lebomló) nejlonzacskókat használni. Vászontasakba kerül szinte minden a pékárutól a kimérve vásárolt zabpelyhen át a zöldségekig. Ebben is mérik le neki. Otthon tölti át ezek egy részét csatos üvegbe.

"Arra is ügyelünk, hogy ésszerű maradjon a hulladékmentesség, például csak azért nem ülünk autóba, hogy mindent kimérve kapjunk meg, így ha másképp nem megy, bizonyos termékeket csomagolásban vásárolunk meg, majd a csomagolásukat használjuk, végső esetben szelektáljuk."

Az étkezésük is átalakult. Már nincsenek zacskós levesek, chipsek, félkész ételek. "Korábban rengeteg pizzát rendeltünk, most inkább megsütjük itthon, ha arra vágyunk, vagy a közeli étteremben eszünk egyet. Egyéb környezetvédelmi megfontolásból igyekszem a hús és az állati eredetű termékek mennyiségét csökkenteni, a csak csomagolásban kapható termékek egy részét pedig helyettesíteni, lecserélni másra, és ezzel több zöldséget és friss élelmiszert fogyasztunk, összességében egészségesebben is étkezünk."

Érdekel, erős, negatív kritikákat kaptak-e már Edináék a megváltozott vásárlási szokásaik miatt, de azt mondja, eddig ilyen még nem fordult elő. „De azért, úgy gondolom, ez hozzáállás kérdése is. Nem bátortalanul megyek be az üzletbe a vászonzsákkal, hanem úgy, hogy rögtön tisztázom: ezt így szeretném vásárolni, van-e rá mód? Ha nincsen, akkor oké, nem beszélünk róla tovább. Szerintem ebben az esetben nem az eladó van értünk, hanem az eladó együttműködhet velünk – ha pedig nem működik együtt, dönthetünk úgy, hogy akkor máshol vásárolunk."

"Az egyik budapesti piacon például két olyan stand is van, ahol magokat, mákot, csokikat lehet kapni kimérve. Az egyikük ellenséges (bár ő mindenkivel az, nem csak velem), a másik pedig nem. Ezért nem kérdés, melyiküknél vásárolok."IMG_1162kIMG_1181kIMG_1189k

IMG_1195k
IMG_1059k

Amit lehet, csomagolás nélkül vásárolnak, amit viszont nem tudnak így megoldani, azt igyekeznek minél hulladékszegényebb, szelektálható csomagolásban beszerezni

Mennyi idő alatt érhető el egy háztartásban az Edináéhoz hasonló hulladékmentesség? Szerinte ez néhány tudatos hónap alatt is megvalósítható, de a folyamatos apró változtatások segítségével egy család két év alatt kényelmesen átállhat.

"Az általam termelt havi szemetet 2016-ban mértem meg először. Amikor idén ősszel újra megmértem, az egészben az volt a legdurvább, hogy ez alatt az egy év alatt is felére csökkent a kommunális szemét mennyisége, úgy, hogy észre sem vettem, ami talán nem is csoda, mivel már csak grammokról beszélünk.

Az egész fokozatosan alakuló folyamat volt. Először azt figyeltük meg, melyik az a hulladékáram, amiből a legtöbb kerül a kukába, és arra kerestünk megoldást. Amikor az megoldódott, megvizsgáltuk, még mi kerül a szemétbe, és annak a csökkentésén dolgoztunk. Nem volt semmilyen kényszer, például ha valamihez csak csomagolásban tudtunk hozzájutni, de szükségünk volt rá, akkor megvettük bűntudat nélkül, mert amit lehetett, azt így is megtettük: odafigyeltünk arra, hogy mit vásárolunk, valóban szükségünk volt rá és ügyeltünk arra, hogy ha már van csomagolása, akkor az tovább használható, vagy maximum szelektálható legyen. Ebben a formában élhető és nem elvakult irány volt ez számunkra."

"Nem tűnik sziszifuszi munkának, amit csinálsz? - kérdezem Edinától. - Hiszen Magyarországon az emberek többsége hihetetlen mennyiségű szemetet termel."

"Úgy vagyok vele, hogy valahol el kell kezdeni. Rendszerint minden új irány, kezdeményezés kevés alakkal indul útjára. Az újdonságok mind hasonló utat járnak be, amit Everett Rogers adaptációs diagramja ír le a legszemléletesebben. Eszerint az emberek 2,5 százaléka azonnal érdeklődik az újdonságok iránt, majd idővel csatlakoznak hozzájuk az úgynevezett korai elfogadók (13,5%), őket követi a korai és késői többség (34-34%), végül a lemaradók (16%)."

Edina úgy véli hasonló folyamat játszódik le a hulladékmentességgel is. Ugyanis nem szalmalángéletű, eltűnőben lévő irányzat, hanem olyan, amely iránt egyre szélesebb körben érdeklődnek külföldön és nálunk is. Nyugat-Európában például egyre több hulladékmentességgel foglalkozó szervezet alakul, egyre több kifejezetten csomagolásmentes üzlet nyílik, egyre több blog ír arról, hogy ez milyen könnyen megvalósítható. Emiatt a vállalatoknak is megéri ebbe az irányba nyitni, mivel van már akkora környezettudatos vásárlói réteg, amely ezt igényli.

"Ha csupán egyetlen ember változtat valamit az életén, azt érzékelni fogja a környezete is. Tudom, hogy még nem szembetűnő, de látom, hogy egyre több embert érdekel a hulladékmentes életmód, az önkéntes egyszerűség, egyre több ember kezd el ezzel foglalkozni és változtatni."


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
varpark_foto-4.jpg

Harmadszor is Guinness-rekorder lett a dinnyési Várpark

Újabb különlegességekkel – egy eredeti méretben rekonstruált, honfoglaláskori szekérvárral és egy palánkvárral bővült a világon egyedülálló bemutató.
Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2020. október 11.


hirdetés

Néhány éve fedeztük fel magunknak Dinnyésen Alekszi Zoltán nem mindennapi birodalmát. Azóta a Várpark megálmodóját és készítőjét már többször is meglátogattuk, élvezhettük barátságát, vendégszeretetét és fantasztikus tudását. Annyira már megismertük őt, hogy sejteni lehetett, nem véletlenül csörren meg a telefon. Valami biztos készül… És valóban.

A fővárosból vidékre költözött, a minivárak építésének titkát menet közben elsajátító „várkapitány” 2020-ra is előrukkolt néhány meglepetéssel.

A korábbi teljesítményei már kétszer is bekerültek a Guinness-rekordok közé, és most megint olyat alkotott, amellyel jó eséllyel pályázhatott a harmadik elismerésre is. Hogy mi lett a vége, hamarosan az is kiderül.

A tavalyi elismerés:

hirdetés

Mint arról már korábban meséltünk, Zoltán gyerekkori álma volt, hogy felnőttként építhessen egy várat. A tervről nem mondott le, de végül úgy döntött, hogy inkább egy

várparkot hoz létre, ahol egyedülálló módon mutathatja be a középkori magyar várakat. Az eddig elkészült maketteket mind két kezével maga rakta össze.

Annyit elárult, hogy sokszor saját kárán jött rá a megfelelő technikára, volt, hogy leomlott a fal, amit rakott, de nem adta fel, és ma már tökéletes várfalakat tud csinálni kőből, fából.

A vágya, hogy 70 várat építsen fel a kertjében (amit szeretne bővíteni, hogy más látványosságoknak is jusson hely). Alaposságára jellemző, hogy nagyon szisztematikusan előkészít mindent. Utánajár a vár történetének, régészekkel beszél, ásatásokra jár, átnézi a fellelhető dokumentumokat. Megkeresi a korhű anyagokat, és utána áll neki a munkának.

A várpark mellett

egy éve adták át az Árpád-kori tematikájú Skanzent,

ahol eredeti méretükben épült fatemplom, veremház, műhelyek, gazdasági épületek láthatók.

Idei újdonsága pedig a 39 már meglévő vár mellé elkészült, szintén eredeti méretben rekonstruált, honfoglaláskori szekérvár és Székesfehérvár Feketehegyének palánkvára.

Székesfehérvár – Feketehegy vára

Mint Zoltántól megtudtuk, az Árpád-kori erődítmény a leírásokban nem szerepelt. Ám 1988-89-ben egy terepbejáráson találták meg nyomait a régészek. A szakértők szerint a régen mocsaras, sík területen álló vár földsánca 90 cm-re emelkedett ki, melyet egy 40 méter átmérőjű árok vett körül.

A vár 29-30 méteres, az árka 4-6 méter széles lehetett, mely kör alakban fogta körbe az építményt – kivéve a bejáratot.

Épület nyomait nem találták meg, és a pontos építési módot is homály fedi, ezért a dinnyési palánkvár boronafallal épült fel.

Szekérvár

A honfoglaláskori szekérvár szintén eredeti méretben készült el. Ezeket már az ókorban is használták a harcokban, de később is fontos szerepük volt a csatározásokkor. A szekérvár védekező haditechnika volt, amikor a sereg a szekereit a tábor köré állította fel, kör vagy négyszögletes formában. A szekerek közé is „falakat” tettek, hogy zárt legyen a szerkezet. Az állatokat belül helyezték el, a szekerekben lévő katonákat pedig mellkasig védték a szekerek oldalfalai. A katonák ráadásul így a támadó lovasok magasságába kerültek, ami előnyt jelenthetett a harcokban. Szekérvárat használtak a gótok, a rómaiak és a hunok és a magyarok is.

A Várparkban lévő szerkezet egy

9-10. századi szekérvár rekonstrukció,

a régészek ebből a korból nem találtak eredeti leleteket. A 900-as években hadjáratokat vezető magyarok kör alakú szekérvárat alkalmaztak, amit a szekerekbe fogott igavonó állatok segítségével oszlopokban mozgatni is lehetett és zászlójelekkel vezényelték, így támadó fegyverként is jól használható volt. Az itteni szekérvárhoz hasonlót használhattak őseink. A fából épült szerkezet másfél hónap alatt készült el – árulta el Zoltán. A palánkvár több időt igényelt, tavaly szeptemberben indult a munka és idén januárban lett kész vele.

Az új várral pedig Alekszi Zoltán és a Várpark harmadszor is világrekorder lett. Megérkezett a 2020 Guinness World Records oklevele, amely igazolja, hogy övé „A világ legtöbb várreplikája”.

A „várkapitány” idén egy másik díjat is kapott, szeptemberben adták át számára a Marosi Arnold Díjat. „Óriási elismerés számomra, mert néhai segítőm és támogatóm, Dr. Siklósi Gyula professzor is birtokosa volt ennek az elismerésnek” – mondta Zoltán a kitüntetése kapcsán.

Bővebb információk ITT

Így készült a palánkvár:

Várpark - Dinnyés

Játék! A plakát megosztói között 1darab családi belépőt/ 2 felnőtt+ ... 2 gyerek / sorsolunk ki, mely egyszeri belépésre jogosít a Várpark és Skanzenbe és a Dinnyési Parasztudvarba. Érvényes: 2020.10.10-11. Játék vége, sorsolás:2020.10.10. 9.00

A Várparkba ősszel is érdemes kirándulni, íme egy kis kedvcsináló:

Fotók: a szerző, Okolicsányi Zoltán, Várpark Facebook-oldal

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
kapus2.jpg

Rekorder a 20 diplomás magyar férfi: legutóbb horgászvizsgát tett, de sminkelni is tud

„A tizenötödik diplomáig igazából nem is éreztem, hogy ez valami rekord, vagy valami különlegesség lenne, de azóta is hajt a tudásvágy” – mondja Kapus Krisztián, aki nemrég vehette át huszadik oklevelét.
Dobó Maitz Petra cikke - szmo.hu
2020. október 14.


hirdetés

Egyértelmű, hogy az első kérdésünk az volt hozzá, mi motiválta őt és egyáltalán miért végzett el húsz különböző felsőfokú képzést.

Kapus Krisztián: Kicsi gyerekkorom óta hajt a tudásszomj. Én már általános iskolában és középiskolában is a könyvtárban éreztem leginkább otthon magam. Piarista középiskolába jártam, ahol piarista szerzetesek tanítottak, és ez rengeteg inspirációt adott, hogy soha, egy percig ne enyhüljön bennem a kíváncsiság.

Hatodikos voltam, amikor versem jelent meg, tagja voltam a nyolcvanas években oly népszerű kincskeresők csapatának. Felnőttként pedig bármi, ami felkeltette az érdeklődésemet arra sarkalt, tudjak meg még többet róla. És ha befejeztem egy iskolát, addigra már újabb és újabb tudományok is izgatták a fantáziámat.

– Amikor bemutatkozol, mit mondasz magadról egy ismeretlen társaságban? Kicsoda Kapus Krisztián, ha egy hivatást is oda kell biggyesztened a neved mögé?

– Talán pedagógusnak vagy ifjúsági közösségszervezőnek titulálnám magam.

hirdetés

A pedagógus szó számomra azt jelenti: nem tantárgyakat tanítok, inkább embereket nevelek.

A legtöbb időmet fiatalokkal töltöm, táborokat szervezek, rádióztunk, újságot írtunk. Elvégeztem egy ifjúsági szakértői képzést is, de ilyen nagy szavakat, mint szakértő, inkább nem használnék.

– A mai fiatalok egy fura évezred első éveiben vannak, amikor érezzük, a régimódi iskolatípusok, a maradibb berögzülések helyett muszáj nyitni az új felé. Amikor már nyelvet nem a szótárfüzet bemagolásával tanulunk, amikor a tananyagról beszélgetni, azt tovább kutatni a kihívás, és nem visszaadni szóról szóra azt, amit a tankönyvek írnak. Mit tudnál mondani egy mai fiatalnak arról, hogyan is kell tanulni? Hiszen tudjuk jól, ez az, amire a diákokat még nem tanították meg, és ez az idei év otthontanulásos időszakában markánsan meg is mutatkozott.

– A gyerekekben még zsigerből megvan az a tudásvágy, az az elemi erő, hogy majd ők megválthatják a világot. Ez az, amit nem szabad belőlük kiölni. Fel kell kelteni az érdeklődést és hagyni kell őket, hogy kutakodjanak a témában, hogy ki tudják fejezni önmagukat az adott témakörben és meg is tudják találni benne a saját motivációikat. Ha pedig megvan ez az alap érdeklődés, akkor az magával vonzza a vágyat, hogy még többet tudjanak.

– Mennyire menő az, ha valakinek van húsz diplomája? Értem ez alatt azt, hogy láttam, többen írnak a teljesítményed kapcsán negatív hozzászólásokat is.

– Igen, menetrendszerűen megérkezett a vélemény, miszerint én 28 éve az állam pénzén ingyenélősködöm, de meg kell nyugtatnom mindenkit: dolgozom és a tanulmányaimat emellett végzem.

Az sem igaz, miszerint egy sápatag, kocka, csúcsfejű lény lennék, aki közel három évtizede el sem hagyta az otthonát. Hovatovább három gyermekes családapa is vagyok, akinek az egyik lánya épp jogot tanul Szegeden.

– Hogyan fogadod ezeket a véleményeket?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
magyar-kislany-siker-ck.jpg

Lerajzolta a jövő autóját – egy magyar kislány is nyert a Rolls-Royce nemzetközi versenyén

A 11 éves Léna is megrajzolta, milyen lesz a jövő autója. Alkotása pedig a négy kategória közül az egyik legjobbja lett.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. október 12.


hirdetés

16 évesnél fiatalabb gyerekeknek hirdetett versenyt a Rolls-Royce. A Young Designer Competition néven futó versenyen a gyerekeknek a jövő autóját kellett lerajzolniuk. A pályázatra 80 országból összesen 5 ezer alkotás érkezett.

A szakmai zsűri 4 kategóriában hirdetett győztest,

a "FUN" nevű kategória nyertese pedig egy 11 éves magyar kislány lett.

Léna egy igazán különleges autót tervezett.

A nyertes műveket, így Lénáét, és további három, külön elismeréssel díjazott alkotást is a Rolls-Royce Design Team csodálatos, digitális illusztrációként is elkészítette. A csapat ugyanazokkal a szoftverekkel és folyamatokkal dolgozott, amelyekkel a valódi Rolls-Royce-ok tervein is szoktak.

hirdetés

A Kínából, Japánból, Franciaországból és Magyarországról származó nyertesek pedig a közeljövőben egy sofőrös Rolls-Royce luxusautóval mehetnek majd iskolába a legjobb barátjuk társaságában.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
fokep.jpg

Hol Michelin-csillagos étteremben, hol meztelen testen készíti a tányérdesszerteket

Molnár Molli egy extravagáns cukrász, aki hamar végigjárta a szakmai ranglétrát. Szemkápráztatóan morbid finomságaira a legnívósabb éttermek és fétispartik egyaránt igényt tartanak.
Tóth Noémi interjúja - szmo.hu
2020. október 21.


hirdetés

Nehéz nem felfigyelni erre a magas, csinos lányra, aki ráadásul az öltözködésével is tesz róla, hogy minden szem rá szegeződjön. Molnár Mollit a goth-metal szubkultúrából ismerem, és amikor kiderült, egy elhivatott, tehetséges cukrászról van szó – aki ráadásul nem akármilyen területeken szokott alkotni –, feltétlenül ki kellett faggatnom.

– Hogyan és mikor csöppentél bele a cukrászat világába?

– Gimnazista koromban először orvosira készültem, pszichiáternek. Nővérem abban az időben tanult szintén orvosnak, és látva ezt a folyamatot, úgy döntöttem fél évvel az érettségi előtt, hogy nem szeretnék 30 éves koromig tanulni, hanem inkább csinálnék valami olyasmit, aminek kézzelfogható eredménye is van, belátható időn belül. Arra már nem emlékszem pontosan, hogyan is ugrott be épp a cukrászat, mint ötlet, de az biztos, hogy egészen kisgyerekkorom óta szerettem a konyhában segíteni, sütni-főzni.

– Hogyhogy pont a bonbonokra és tányérdesszertekre specializálódtál?

– A bonbonozást a cukrászképzésem közben szerettem meg. Akkor annyira magával ragadott a csokoládéval való foglalkozás, hogy karácsonyra mindenki bonbont kapott tőlem, úgy 200 darabot gyártottam le itthon. Azóta is az egyik kedvenc elfoglaltságom bonbonokat készíteni.

hirdetés

Sokan nehéznek gondolják a csokizást, de szerintem mindössze annyi a titka – a sok gyakorláson túl –, hogy az ember elfogadja, hogy a csokoládénak önálló „akarata” van, és ezt alázattal kezelje, onnantól sima ügy.

A tányérdesszertekről nem igazán tanultunk sokat az iskolában, akkor még nem figyeltem fel erre a területre. Majd az iskola végeztével elkezdtem Kocsis Zsolttal, a mentorommal dolgozni, aki pont ezen a vonalon mozgott, így én is átvettem tőle. Hamar beleszerettem, és onnantól elképzelni sem tudtam volna mást magamnak.

– Fiatal korod ellenére hamar felküzdötted magadat a gasztronómiai ranglétrán: a legnívósabb éttermekben dolgozol, illetve tartottál már fine dining tányérdesszert-kurzust is Fehér Judit győri mestercukrásszal együtt. Mesélnél kicsit a szakmai előmeneteledről, hogy hol tanultál és dolgoztál eddig?

– Említettem a mentoromat, Zsoltot. Neki köszönhetem, hogy ott tartok szakmailag, ahol. Érettségi után egy OKJ-s képzést kezdtem el a Gödöllői Szakképző Magániskolában. Remek választás volt! A két tanév közötti nyáron sikerült kijutnom négy hónapra Ciprusra dolgozni. Sajnos azóta az iskola már megszűnt, de én nagyon örülök, hogy nekem még sikerült ott tanulnom.

A második évben egyszer csak Zsolt bejött hozzánk az osztályba, és mondta, hogy keres maga mellé egy tanulót, valakit, aki szívesen dolgozna vele külföldön. Három másik osztálytársammal együtt én is felkaptam a fejem a lehetőségre, végül Zsolt engem választott.

A képzésem lezárulása után egyből mentem is ki Mallorcára, ott kezdtük meg a mentorommal a közös munkát. Három éven keresztül dolgoztunk együtt Európa-szerte (Mallorca, Írország, Ausztria, Málta, Németország) a legelegánsabb hotelekben, valamint fine dining éttermekben. Ezalatt a 3 év alatt többet tudtam tanulni, mint más 6-8 év alatt.

Sajnos a mi szakmánkban is még mindig jellemző a szakmai irigység. Emiatt egyedül nagyon nehezen tud fejlődni bárki, mert sokan nem hajlandóak tanítani a kezdőket. Nekem ezért volt nagy mázlim Zsolttal, mert ő kifejezetten tanítani akart. Mikor pedig már volt némi tapasztalatom, akkor hagyott kibontakozni: ha kitaláltam egy új desszertet, azt meg is csinálhattam, kísérletezhettem új dolgokkal, és teljesen szabad kezet kaptam. Egyenlő félként kezelt, nekem is volt beleszólásom a munkába, hogy miket csináljunk.

– A csoki-szignód egy pókháló, és lehet tudni rólad, hogy a sötét zenék iránt vonzódsz, bár az öltözködésed eleve árulkodó. Hogyan fogadta a szakma és a vendégkör, hogy bevonod a szakmádba a hobbidat is?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!