KULT
A Rovatból

Zöld ketchup, mérgező tampon és kölcsönözhető szexbaba: megnéztük a bukott innovációkat bemutató Kudarcok Múzeumát

Budapestre is megérkezett a Museum of Failure, ahol olyan termékeket mutatnak be, amik vagy a rossz tervezés miatt buktak el, vagy egyszerűen a vásárlók szeszélyeinek estek áldozatul. Most összeszedtük a legmeghökkentőbb találmányokat, és eláruljuk azt is, melyik városban volt óriási bukás maga a Kudarcok Múzeuma.


Megnyitotta kapuit Budapesten a Museum of Failure (MOX) kiállítás, ami olyan bukott innovációkat mutat be, mint a kávé ízű kóla, a 3D tévé vagy az azbeszt tartalmú cigaretta.

Vannak termékek, amik a rossz stratégia és tervezés miatt buktak el, míg mások egyszerűen a vásárlók szeszélyeinek estek áldozatul. A kiállításon találkozhatsz digitális katasztrófákkal és orvosi balesetekkel is. Mi már láttuk a tárlatot. Mutatjuk, mi vár rád, és azt is eláruljuk, melyik városban volt óriási bukás a Kudarcok Múzeuma.

A Museum of Failure bemutatkozó szövege szerint a múzeum a sikertelen termékek bemutatásával egyedülálló betekintést nyújt az innovációba.

A tévedés része az innovációs folyamatnak, és minden fejlődés a múltbeli kudarcokból és hibákból való tanulásra épül.

A Kudarcok Múzeuma a világ minden tájáról származó, kudarcot vallott termékek és szolgáltatások vándorkiállítása, ami minden évben új műtárgyakkal bővül. 2017-es indulása óta a világ 12 városába utazott, többek között Washingtonba, New Yorkba, Párizsba, Sanghajba, Hollywoodba és Los Angelesbe is.

A Budapesti tárlat egy jól megközelíthető helyre, a Múzeum körútra költözött, pont a Nemzeti Múzeummal szembe.

A kiállítás egyik legérdekesebbnek tűnő része a rossz ízeket bemutató szekció. A megbukott ételek nagy részét hűtőben állították ki.

Láttunk zöld ketchupot a Heinz-től, a gyerekekből undort kiváltó Deluxe hamburgert a McDonald’s-tól, és kávé ízű Coca-Colát is.

A kiállításon természetesen helyet kapnak a tech óriások kudarcai is, például az érintőképernyőt elutasító Blackberry Storm és a futurisztikus Google Glass is. Ez utóbbinak nem csak az volt a hibája, hogy nem igazán működött, hanem az is, hogy „rejtett” kamerája adatvédelmi aggályokat is felvetett. Azokat, akik ragaszkodtak a viseléséhez, „Glassholes”-nak nevezték.

Az viszont meglepett, hogy a tárlat politikai, történelmi kudarcokat is bemutat. A Berlini fal egy darabját is kiállították, amit nem igazán értettem, mert természeténél fogva egyáltalán nem illett a kudarcra ítélt arcmaszkok és vízforralók közé. Illetve ilyen erővel bármely megbuktatott hatalom tárgyi emléke kikerülhetett volna a polcokra.

Külön szekció foglalkozik Donald Trumppal és a politikus/üzletember nevével fémjelzett termékekkel is.

A kiállításon érdekes módon olyan találmányokat is bemutatnak, amik annak idején nagyon is népszerűek voltak, bukásukat csak az idő okozta, illetve az, hogy nem tudták vagy akarták tartani a lépést a technológiai fejlődéssel és trendekkel. Erre jó példa a Blockbuster film- és videójáték-kölcsönző, ami 2004-ben 9000 üzlettel működött.

A DeLorean autó sokunk számára emlékezetes a Vissza a jövőbe című filmekből. A kiállításon megtudtuk viszont, hogy a típus az egyik leglátványosabb innovációs kudarc a történelemben. Luxus sportautóként hirdették, de rendkívül kis teljesítményű motorral rendelkezett, gyakran „kerekekkel rendelkező rémálomnak” nevezték.

A kedvenceim azok a termékek voltak, amiket orvosok javasoltak betegeiknek, és csak utólag derült ki, hogy súlyos mérgezést, sőt akár halált okoznak. Ilyen volt a Rely tampon, illetve a leszokás elősegítésére kifejlesztett cigaretta is.

Az egészségesnek reklámozott Kent Micronite cigaretta innovatív, titkos összetevője a rákkeltő azbeszt volt.

Szerintem nincs jobb játék a Lego-nál, így nagyon meglepett, hogy a kiállításon szembe találkoztam egy Technics helikopterrel. A leírásból kiderült, hogy a 90-es évek közepén a játékóriás a tapasztalt játéktervezőket fiatalabbakkal váltotta fel, akik nem vették figyelembe a gyártási költségeket. A Lego Fiber Optic-ot legyártani így többe került, mint amennyiért el tudták adni a készletet.

A kiállításon más bukott, sőt egyenesen morbid játékokat is láttunk. Barbie húgának Skippernek volt egy furcsa tinédzser verziója.

Ha a játék egyik karját elforgatták akkor megnőttek a mellei. Visszaforgatva pedig bizarr módon visszatért a serdülés előtti állapotba.

A szexualizált Barbie babánál talán csak az a kölcsönözhető szexbaba volt megdöbbentőbb, amit kifejezetten bérbeadásra hoztak létre. Minden kölcsönzés után fertőtlenítették és kicserélték az elhasznált, sérült részeiket, ám a szolgáltatást négy nappal a bevezetése után felfüggesztették hatósági nyomásra.

A kiállított kudarcok közt szerepel a Museum of Failure 2018-as hollywoodi kiállítása is. Mint írják, a helyiek elkerülték a turistaövezetben megnyitó múzeumot, a Hollywoodba látogatók pedig inkább filmsztárok viaszfiguráira voltak kíváncsiak „nem pedig a múzeumunk okos szellemi stimulációjára.”

És akkor itt essen szó a budapesti kiállítás pár saját kudarcáról is.

Alapvetően nagyon tetszik a kiállítás témája, hogy bemutatja a kudarcra ítélt találmányokat és azok történetét.

A kiállítási tárgyakat azonban csak számmal jelölték, nem volt mellettük információs tábla. A bejáratnál kaptunk egy 23 oldalas, összetűzött listát. Ezt lapozgatva tudtuk elolvasni a kiállított 181 találmány kudarcainak történetét, ami meglehetősen körülményes volt.

Több meghökkentő kinézetű tárgyat is láttunk a tárlaton. A kiállított innovációk nagy részét azonban nem forgalmazták Magyarországon, nem voltak ismerősek és a kinézetük sem figyelemfelkeltő, ezért sok felett átsiklott a szemünk, és nem vettük a fáradtságot, hogy kibogarásszuk a listából.

A találmányok között több szolgáltatás is szerepelt, amit nem sikerült vizuálisan jól megjeleníteni a tárlaton. A kihúzott kábelű monitorok ugyan szimbolizálhatják a megbukott technológiákat, de sokkal valószínűbb, hogy valami technikai probléma miatt nem kerültek áram alá a képernyők. Azt pedig már tényleg csak zárójelben jegyzem meg, hogy a megbukott 3D tévé mellé nem a hozzá passzoló 3D szemüvegeket állították ki.

Nagyon meglátszik az épületen, hogy sebtében rendezték be a csütörtöki megnyitóra. Úgy tűnik, egy felmosás sem fért már bele az időbe. Az üvegek és padlók koszosak, több kiállítási tárgy is hiányzik a polcokról, és a kudarcról szóló motivációs idézeteket is igénytelenül helyezték ki.

Az egésznek nagyon lepukkant hatása van a hirdetéshez képest, ami még a korábbi, külföldi helyszíneken mutatja be a tárlatot.

Összességében bár tényleg érdekes a téma, az előző kiállítások installációit nézve csalódás a tárlat, pláne a 6450 forintos jegyárért.

Ha felkeltette az érdeklődésedet a kiállítás, további infókat a Museum of Failure honlapján találsz – ami szintén hagy némi kívánnivalót maga után. A weboldalon a kiállítás pontos címét is csak hosszas keresgélés után találtam meg: Múzeum krt. 37. Ahogy egy informatikus kollégám megjegyezte: a Museum of Failure a saját weboldalt is kiállíthatná.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Újraéled az IDMC: 19 év után visszatér a legendás tánckurzus Budapestre
Az IDMC 1985 és 2005 között mozgatta meg szinte a város egész lakosságát a Szkéné Színház színpád. Idén, a Kristály Színtéren 19 év után éled újra az esemény, ahol négy napig a legnagyobbaktól tanulhatnak az érdeklődők kortárs táncot, flamencot és improvizációt.


Regős Pál koreográfus, rendező a Szkéné Színház színpadán szervezte meg nyaranta kéthetes, legendássá vált tánckurzusát, az IDMC-t (International Dance and Movement Centre), amelyen nemzetközi táncművészek segítségével amatőr és profi táncosok ismerkedhettek meg különböző, itthon alig ismert technikákkal, mozgásformákkal.

Idén, a Kristály Színtéren 19 év után éled újra az esemény, ahol négy napig a legnagyobbaktól tanulhatnak az érdeklődők kortárs táncot, flamencot és improvizációt.

A négynapos rendezvény első, azaz megnyitó napján egy beszélgetés keretében emlékeznek vissza a rendezvény korábbi résztvevői Regős Pálra. Fia, Regős János kérésünkre felidézte a kultikus nyári workshop indulását: édesapja 1982 és ’84 között Bécsben, Tudatos Test Technika néven tanította saját mozgástechnikáját, és úgy vélte, egy ilyen eseménynek Budapesten is lenne résztvevője.

Akkoriban ezek a technikák (modern tánc, jazz tánc, musical, sztepptánc, hastánc, afró, butó, maszk-játék, taichi, stb.) még alig voltak ismertek hazánkban

– magyarázta Regős János. Az angol nyelvű rövidítést használták, mert így ment át a köztudatba is: ’ájdiemszí’, bár a hivatalos magyar neve a Nemzetközi Tánc- és Mozgás Központ volt. Talán kicsit nagyzolónak hat ez az elnevezés, de az volt a terv, hogy egy valódi intézet jöjjön létre, amelynek működése folyamatos és szerteágazó. Végül maradtak a kéthetes nyári kurzusok.

Az IDMC az évek során igazi kultikus eseménnyé nőtte ki magát, ünnep volt minden megnyitó és zárógála. Megfordult itt amatőr és profi, színész, táncos, akadémista, de olyanok is, akik egyszerűen csak mozogni szerettek volna, vagy a gyakorlatban megismerni különböző műfajokat, vagy mert újra járhattak a már kedvelt tanár mozgás óráira. A hangulata fogta meg a résztvevőket – emlékszik vissza Regős Pál fia, az elvárásoktól, teljesítménykényszertől mentes közös alkotás szépsége. Apám gyermeki lelkesedése tényleg áthatotta a nyári kánikulában, a klíma nélküli, üvegtetős tornateremben, meg a padlástér alatti Szkénében izzadó emberek szívét.

A Kristály Színéren augusztus 5. és 8. között zajló IDMC idén három mestert lát vendégül: itt lesz Edilson Roque brazil táncművész, a kortárs tánc és a Horton technika oktatója, Tatiana Gomez flamencotáncos és Grecsó Zoltán táncművész, akitől táncimprovizációt tanulhatunk.

Az IDMC első napját Regős Pál emlékének áldozzák a szervezők, amelyen egy filmvetítés mellett a 20 évig tartó eseménysorozat néhány szereplőjével készül beszélgetés. A tematikus napok végén az oktató művészek táncelőadásai zárják majd a programot.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Meghalt Csányi János
Az operaénekes 92 éves volt.


Elhunyt Csányi János, derül ki az Operaház vasárnap délelőtti bejegyzéséből.

„Az 1931-ben Nagykörösön született tenor eredetileg autószerelőnek tanult, énekesi tanulmányait előbb a Postások Erkel Ferenc Zeneiskolájában, a mai Benczúr Házban, majd magánúton folytatta, többek közt Possert Emíliánál, aki Simándy József mestere is volt. Színészként, majd operaénekesként előbb Kaposváron, majd Pécsett mutatkozott be, a fővárosban először az Operettszínház szerződtette, majd 1969-tól lett csaknem negyedszázadon át volt a Magyar Állami Operaház társulati tagja, de vendégművészként egészen 2001-ig színpadra lépett”

– olvasható a posztban.

„Széles repertoárján szerepelt a Porgy és Bess Crownja, a Siegfried címszerepe, a Jenůfa Števája vagy a Borisz Godunov Sujszkij hercege, miközben

több mint száz filmben és sorozatban játszott emblematikus karakterszerepet: ő volt többek közt a címszereplő Oglu A Koppányi aga testamentumában, Katica úr az Egy óra múlva itt vagyok c. sorozatban és Góliát a Szomszédok c. teleregényben.

A Magyar Arany Érdemkereszttel, Smetana és Bartók-Pásztory díjjal kitüntetett művész pályájáról 90. születésnapja alkalmából fia, Csányi László írt könyvet Csányi János élete címmel.”

A teljes posztot itt lehet elolvasni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Deadpool és Rozsomákkal a Marvel visszatért a csúcsra? Ryan Reynoldsot elnöknek!
Gyors választ adunk: igen! Újra csúcson pörög a Marvel! Az hogy csak egy film erejéig, vagy ott is maradnak, azt még meglátjuk. De amit Reynolds és kompániája lerakott az asztalra, az nem kis teljesítmény.
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2024. július 24.



Ryan Reynolds a 2009-es X-Men kezdetek: Farkas óta próbálta elérni, hogy Deadpool karaktere kedvenc színészével és nagyon jó barátjával, Hugh Jackmannel egy rendes filmben szerepelhessen.

Vagyis igazából Rozsomákkal akart közös filmet mindenki kedvenc nagydumás bérgyilkosa. Kicsit Bosszúállók-utánérzésem volt a film nézése közben.

Két közönségkedvenc karakter végre összeáll, tényleg minőségi körülmények között, felejtsük el az X-Men kezdeteket és a Farkas nevet. Ez itt a cenzúrázatlan Rozsomák, aki Deadpoolal együtt végigdarálja a közös művüket.

Próbálok spoilermentesen írni a filmről, ami nagyon fontos, mert ennyi cameót egy helyen régen láthattunk. Nem csak szereplők - de helyszínek, stúdiólogók – minden pillanatban van mit nézni a vásznon. Nem csodálkoznék, ha többszöri megnézésre is találnék valami újat a háttérben megbújva.

Az első órához közeledve a sokadik ismert vendégszereplő megjelenése után a feleségem csupán ennyit mondott: ennek a filmnek a költségvetése kiemelkedően magas lehetett.

Milyen igaza van: állítólagosan a büdzsé 250 millió dollárra rúgott, plusz marketingköltség. Tehát csak akkor lehet sikeres, ha minimum egy milliárd környékén fog hozni. Miután megnéztem az amúgy nem túl hosszú, kicsit több, mint kétórás filmet, szerintem menni fog neki.

Történetünk szerint Deadpool (Ryan Reynolds) ismét a padlón van. Vagyis inkább egy kapuzárási pánik kellős közepén. Valami maradandót akar alkotni, miután otthagyta a szuperhősködést és autóértékesítőnek állt a Deadpool 2. részéből ismerős Peterrel (Rob Delanney).

Ám egy nap megjelenik a Loki sorozatból ismerős TVA (az időt felügyelő omnipotens ügynökség), és egy kisebb vezetőjük, Mr. Paradox (az Utódlásból ismerős Matthew Macfadyen) felajánl Wadenek egy nagyobb szerepet a Marvel főágán.

Itt megállok, mert innentől csak spoilerekkel tudnék tovább menni, de mivel multiverzumról van szó, ezért maradjunk annyiban, hogy nem csak egy Rozsomákot látunk. Aki nem akarja előre lelőni a legjobb részeket, az ne nézze meg a film imdb.com oldalát.

A gonosz működik, Emma Corrin, mint Cassandra Nova tökéletesen hozza az erejének teljében lévő, mindenre képes szupergonoszt. Deadpool és Rozsomák között pedig minden interakció aranyat ér. Shawn Levy-t sokan nem tartják jó rendezőnek, pedig szerintem tökéletesen kezeli a sok szereplős, nagy stábbal rendelkező blockbustereket. Eddig még nem láttam unalmas Levy-filmet, míg a Bosszúállós Russo tesók a Marvelen kívül csak piszkot hoztak össze a filmográfiájukba, addig Shawn Levy már több zsánerben is bizonyított.

A Free Guyt, Az Adam-projektet és a Stranger Thingset is többek között neki köszönhetjük és nem csak mint rendező van benne sok projektben, hanem producerkedik és forgatókönyvet is ír.

Ha van esze a Marvelnek, rá bízzák a készülőben lévő Bosszúállók-filmeket és tényleg beeresztik Deadpoolt a Topligába. Rá és Rozsomákra lehetne építeni a jövőt, nem a blőd Marvel Kapitányokra és az unalmas Hangya-folytatásokra. Nem viccelek, a Végjáték óta talán legjobb Marvel-filmről jöttünk ki.

Ryan Reynolds most végre megmutathatja, hogy lehet egy 18+-os szuperhősfilmmel kasszát robbantani. Az előrejelzések szerint az év legnagyobb durranása van készülőben és nagyon drukkolok, hogy ez így legyen.

A korhatár-besorolás nagyon sokat szokott számítani egy film sikerében, de a Disney mindent megengedett Reynoldsnak és kompániájának.

Ennyire gyönyörű pusztítást régen láttunk nagyvásznon, csontok törnek, fejek hullanak, végtagok repkednek, és nem is akárhogy. A mostanában divatos CGI-mészárlás sosem volt még ennyire életszerű. Látszik azért rajta, hogy minden digitális, sokszor szinte animációs filmet nézünk, de mégis velőt rázó, amikor egy letépett fejjel vernek valakit agyon. Márpedig itt, ha valaki hétköznapi Joe-t eltalál egy szuperhős ütése, akkor az történik, mint a The Boys, vagy Invincible című sorozatokban: örülhet az illető, ha nem pépként végzi. Semmiben nem fogták vissza magukat az alkotók. A párbeszédek pörgősek, trágárak, viccesek és totál meták.

Ez a film nem csak kibeszél a nézőnek, hanem szó szerint megfejeli a kamerát örömében.

Aki eddig nem bírta Deadpool humorát, az nem most fogja megkedvelni: Reynolds szája egy másodpercre se áll be. Ugyanazt hozza, mint eddig, sőt talán még magasabb szinten tolja a hülyeségeket, mégsem találjuk unalmasnak. Értem, hogy a vaskalapos Marvel-rajongók nem fogják szeretni feltétlenül a pofázó, trágár tökkelütöttet, aki folyamatosan meta poénokkal dobálózik. Na nekik ott van végre egy képregényhez hű Rozsomák.

Igen, Hugh Jackman végre magyarul is Rozsomák! És nem csak úgy néz ki, mint a képregénybeli énje, de úgy is viselkedik az egész mozi alatt, mint egy fékezhetetlen, dühös gyilkológép. Zseniális a kémia a színészek között, ezt a típusú humort én nagyon szeretem, de érzem, hogy sokaknak túl sok lesz Reynolds és az altesti poénok. No de milyen az akció? Mintha maga Marvel-Jézus hozta volna el nekünk. Mindent tisztán látunk, kreatív, látványos, a zene nagyon menő és valószínűleg hihetetlen drága volt.

Levy nagyon érzi mikor kell a rajongók buksiját megsimogatni egy-egy lassított sétával, de nem viszi túlzásba, mint Zack Snyder, aki felvett egy teljes aratást slow motion-ben a Rebel Moon második részében.

Itt minden kikacsintásnak, háttérben meghúzódó poénnak oka és célja van. Nem csak úgy be vannak dobálva, van beszólás mindenkinek, a Marvelnek, a Foxnak, nem hagyják ki öt percenként megemlíteni a Disney-t, szemfülesek még több Stan Lee-cameo-t is elcsíphetnek, teljesen tiszteletben tartva a legendás képregényalkotót.

Nem győzöm dicsérni a Deadpool és Rozsomákot. Nem azért, mert hibátlan film lenne, mert olyan természetesen nincs. De régen jöttem ki egy képregényfilmről úgy, hogy igen, megnézném még egyszer, akár most rögtön! Legutóbb a Végjáték utolsó harmada miatt volt ilyen hangulatom. Véleményem szerint a Bosszúállók: Végtelen háború volt az eddigi legjobb Marvel-film, majd ezt követte az Amerika kapitány: A Tél katonája. Nos ez a sorrend most szerintem megváltozott, csak még nem tudom, hogy a második, vagy az első helyen.

Egy kétórás, szórakoztató blockbuster, amiben mindenki 100%-on pörög. Kicsit lassan indul be, de amikor eléri az üzemi hőmérsékletet, csak feljebb és feljebb mászik azon a bizonyos ranglétrán. Visszatért a Marvel!

Kérdés, hogy tudják-e tartani a színvonalat, vagy visszatérünk a Marvelék és társainak béna szintjére. Meglátjuk. Egy biztos, nyomás a moziba Rozsomákot vadászni!

Egyetlen szépséghiba, hogy aki szinkronosan tenné, kénytelen lesz csalódni: hiába a magyar rajongók palotaforradalma és petíciója, az amerikai forgalmazó hajthatatlansága miatt Hugh Jackman nem a két évtizede megszokott Sinkovits-Vitay András, hanem a korábban többet szinkronizáló Weil Róbert hangján szólal meg.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
97 évesen meghalt Szatmári Liza színésznő
A Vígszínházban, illetve elődjében tizenegy igazgató alatt dolgozott, több száz kollégával szerepelt együtt. Utolsó szerepét a 2015-ben bemutatott A testőrben kapta.


Elhunyt Szatmári Liza színésznő. A művész, aki 1951 óta volt a Vígszínház tagja, szombaton, életének 97. évében halt meg - közölte a teátrum.

Mint írták, Szatmári Liza 1928 márciusában született Hőgyészen. Miután a család Budapestre költözött, balettozni és szteppelni tanult, és artista iskolába járt. Már az 1930-as években színpadra lépett, kisgyerekként a Szent István körúton is fellépő Lakner Bácsi Gyermekszínházában Ruttkai Évával játszott együtt, akivel gyerekkori jó barátok és szomszédok voltak.

Férjével, Szatmári Istvánnal a Nemzeti Színházban ismerkedett meg, majd 1951-ben Várkonyi Zoltán hívására együtt szerződtek a Vígszínházba, amely akkor a Magyar Néphadsereg Színháza nevet viselte. Liza testvére Ruttkai Éva öltöztetője lett a teátrumban, ami még erősebbé tette a köteléket közöttük.

Szatmári Liza az Antigonéban Ismenét játszotta, Kárpáthy Gyula Zrínyi című drámájában Eszéki Marit, A néma leventében Gianettát, de pályája során többnyire epizódszerepekben nyerte el a közönség szeretetét. Gombrovicz Operettjében azzal aratott nagy sikert, hogy szteppelve ment ki a színpadról.

1971-ben Varsányi Irén-emlékgyűrűt, 1995-ben Aase-díjat kapott, amelyet Gobbi Hilda alapított az epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtó színészek számára. 1996-ban átvehette a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét, 2008-ban pedig megkapta a Gobbi Hildáról elnevezett életműdíjat.

Több mint hetven szerepet játszott el a Szent István körúton, több legendás beugrás, előadásmentés, gyors szerepátvétel is fűződik a nevéhez, és egy díj, amelyet a férje emlékére alapított "A kiscsillag is csillag" néven. Ezzel az elismeréssel minden évben a legjobb epizódalakítást jutalmazza a társulat tagjai közül titkos szavazással kiválasztott zsűri.

Utolsó szerepét a 2015-ben bemutatott A testőrben kapta. 2020 februárjában, 92 évesen lépett utoljára színpadra a Pesti Színházban a Sógornők előadásában.

A Vígszínházban, illetve elődjében tizenegy igazgató alatt dolgozott, több száz kollégával szerepelt együtt. Ilyen hosszú időt talán a világon senki más nem töltött el ugyanannál a társulatnál. Nem csak a színpadon, az életben is magával ragadó volt bájos személyisége, szépsége és szerénysége - írták a közleményben.

Szatmári Lizát a Vígszínház saját halottjának tekinti.

Link másolása
KÖVESS MINKET: