KULT
A Rovatból

Vörösmarty Himnusza, Liszt Ferenc megzenésítése? – 8 dolog, amit nem biztos, hogy tudtál a 200 éves Himnuszról

Volt, hogy átírták, volt, hogy remixelték, le is akarták cserélni – íme, a Himnusz első kétszáz évének érdekességei.

Link másolása

1823. január 22-én tisztázta le szatmárcsekei birtokán a 32 éves Kölcsey Ferenc Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból című művét. Ellentétben a Szózattal, erről nem maradt ránk jegyzetekkel ellátott kézirat, esetleg korábbi verzió, így nem tudjuk a vers pontos keletkezési körülményeit. Annyi azonban biztos, hogy éppen kétszáz éve készült el a végleges változat, így 1989 óta Fasang Árpád zongoraművész javaslatára ezen a napon ünnepeljük a magyar kultúra napját is.

A Himnusz első versszakát minden bizonnyal mindenki álmából felkeltve is el tudja szavalni (sőt énekelni is), a műveltebbek talán mind a nyolc strófát. De vajon mennyi mindent tudunk a magyar nemzet első számú költeményéről? Összeszedtünk 8 érdekességet, ami talán nem annyira közismert.

Kölcsey nem szánta hivatalos magyar Himnusznak

A Himnusz (korabeli helyesírással: Hymnus) címe tipikus műfajmegjelölő: nem más ez, mint egy könyörgés az Úrhoz, egyszersmind bemutatva „a magyar nép zivataros századait”. Kötetben először 1832-ben jelent meg a szerző egyszerűen Versek-nek elnevezett gyűjteményében. Előtte néhány évvel szerepelt már Kisfaludy Károly Auróra című almanachjában. Kölcsey levelezéseiben vagy naplóiban semmi nem utal ugyanakkor arra, hogy az életműben kiemelkedően jól sikerült versnek különleges szerepet szánt volna. Megzenésítésére is csak 6 évvel a költő halála után került sor, fél- majd teljesen hivatalos himnuszként pedig még ennél is jóval később kezdték használni.

Vörösmarty Mihály: Himnusz

Ha egy irodalmi vizsgán valaki így kezdené mondandóját, az lehet, hogy azonnali bukást eredményezne. Kevésbé ismert tény ugyanakkor, hogy nemzetünk másik nagy költője is írt ilyen címmel verset. Ráadásul Vörösmarty Hymnusát valóban nemzeti himnusznak szánta. Hogy nem lett belőle az, jól mutatja, mennyit számít az utókor ítélete egy-egy vers későbbi megítélésében és sorsában. Az viszont szinte biztos, hogy ha ez a költemény lett volna nemzeti himnuszunk, egy idő után át kellett volna írni, mert ez egy tipikus királydicsőítő alkotás. Ha valaki összehasonlítaná a születésnapos művel, EZEN A LINKEN el tudja olvasni.

Ordító hiba az Alaptörvényben

„Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.” Ez áll Magyarország Alaptörvényének alapvetései között, az I cikk 3. pontjában. Ez azonban nem igaz. Ha így volna, minden egyes ünnepségen a vers mind a nyolc versszakát kénytelenek volnánk elénekelni. Vagy másképpen nézve: jelenleg mindenki megsérti az Alaptörvényt, aki csak az első versszakot énekli. Helyesen tehát úgy kellene javítani a szöveget, hogy „Kölcsey Ferenc Himnusz című költeményének első versszaka...” Ha nem lenne gránitszilárdságú az iromány, talán egy újabb vonatúton érdemes volna pontosítani rajta.

Kodály Zoltán leoltja Rákosi Mátyást

Időről időre felmerül a társadalom, adott esetben a politikai elit egy-egy csoportjában, hogy a Himnusz megérett a cserére. Hol túlzottan „pesszimista” hangulatát kritizálják, hol ideológiai okokból cselekednének, de tény, hogy Kölcsey műve elég jól bírja a próbálkozásokat. Eddig a legközelebb az ötvenes években kerültünk a cseréhez. Rákosi Mátyás a kommunista Magyarországhoz jobban illő szöveget és dallamvilágot szeretett volna, így megkérte Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt, hogy készítsenek új szöveget és zenét. Ebből végül nem lett semmi, arról pedig számos anekdota maradt fenn, hogy hogyan utasították vissza a diktátort. A legvalószínűbb (egyszersmind legviccesebb) szerint amikor Rákosi megkérdezte Kodályt, mikor ír új Himnuszt, a zseniális zeneszerző csak annyit válaszolt: „Meg van az már írva.” Ugyanakkor tény, hogy a diktatúra legsötétebb éveiben, az '50-es évek elején a Himnusz csak szöveg nélkül hangozhatott el hivatalos eseményeken.

Erkelnek nyerni kell

A Szózatot egy évvel előbb zenésítették meg, mint a Himnuszt. Érdekesség, hogy másik nagy nemzeti költeményünk zenei bírálóbizottságában maga Erkel Ferenc is helyet foglalt. A Himnusz megzenésítését elbíráló grémiumba azonban Erkelt már nem ültették be, éppen azért, hogy ő is pályázhasson. Minden bizonnyal nem igaz az a legenda, hogy a zeneszerzőt egy szobába zárták, és addig nem engedték ki, amíg le nem tett az asztalra egy megzenésítést. Azt ugyanakkor tudjuk, hogy a többek között Szigligeti Edét és Vörösmarty Mihályt is magába foglaló társaság Erkel művét értékelte a legjobbnak. A pályázat ugyanakkor jeligés volt, a zsűri tehát nem tudta, hogy az eredeti reményeknek megfelelően az „Itt az írás olvassátok” jeligéjű pályázat az áhított nyertest takarja. Plusz érdekesség a történetben, hogy Egressy Béni a Szózat után itt is pályázott. Az ő pályaművét is meg lehet hallgatni. Ki-ki eldöntheti, szívesebben énekelné-e ezt ünnepségeinken.

Dohnányi belenyúl

Erkel Ferenc Himnusza a ma ismertnél gyorsabb tempójú volt. Sokan nem csak a költemény szövegét, de a zenét is azzal vádolják, hogy túlságosan „depressziós”. Nos, ez nem Erkel, hanem Dohnányi Ernő „hibája”. A kiváló zeneszerző 1938-ban készítette el a mű áthangszerelését. 2013 óta ugyanakkor olimpiákon olyan verziót hallhatunk, amelyet a MÁV Szimfonikus Zenekar készített, és megfelel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elvárásának is, amely szerint az országok nemzeti himnuszai nem szólhatnak másfél percnél hosszabban a rendezvényeken. Erkel Ferenc eredeti zenéje egyébként így hangzott:

Nem is olyan régi

Kölcsey Ferenc versét Erkel Ferenc zenéjére hivatalosan 1865. december 14-én játszották le magyar Himnuszként, amikor a kiegyezést előkészítő tárgyalásokon I. Ferenc József császár és király erre a zenére vonult be a pesti országgyűlésre. Addig néhol ugyan felcsendült, de egészen 1903-ig kellett várni, hogy hivatalosan is javasolják himnuszi státuszát. Ekkor Rátkay László országgyűlési képviselő nyújtott be egy javaslatot, ami lecserélte volna az osztrák császári himnuszt a magyarra. Az Országgyűlés ugyan ezt elfogadta, ám a király nem szentesítette. És bár hivatalos ünnepségeken ezentúl mindig a Himnusz csendült fel, valójában csak az 1989-es alkotmány 75. paragrafusa mondta ki először, hogy a Magyar Köztársaság himnusza hivatalosan is Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével. (Láthatóan már itt is hibásan szerepelt a szöveg.)

Az első mash up-remixet Liszt Ferenc készítette el

A 2000-es évek legelején konzervatív körökben jókora botrány okozott, amikor az Anima Sound System remixet készített a Himnuszból. Akkor kevés szó esett róla, hogy nem ők voltak az elsők, akik átdolgozták a nemzeti költeményt. 1872-1873-ban nem más, mint Liszt Ferenc tette ezt meg – akkoriban egyébként nagy sikert aratva. Sőt világhírű zenészünk nem csak „remixet” hanem egyenesen „mash upot” készített: Szózat és Magyar Himnusz Fantázia (Szózat und Hymnus, zwei vaterlandische Dichtungen von Vörösmarty und Kölcsey, componirt von Egressy Béni und Franz Erkel) című művében ugyanis összepasszintotta a két monumentális művet. Első Himnuszt-remixünket itt lehet meghallgatni:

Prieger Zsolték remixe pedig így hangzik:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


KULT
D. Nagy Lajos: „Túlzás, hogy Feró írta a Bikini legnagyobb slágereit”
Szerinte Feró sok szöveget írt, amik valóban jók is voltak. Ő azonban inkább szerzőtársként tekint rá.

Link másolása

Túlzás, hogy Feró írta a Bikini legnagyobb slágereit - mondta a Blikknek D. Nagy Lajos, a Bikini énekese. A zenekar az alapítás 40. évfordulóját ünnepli az Arénában májusban, a zenész ebből az alkalomból adott egy hosszú interjút a lapnak.

D. Nagy a beszélgetésben felidézte a kezdetetek is. Mint mondta, a Bikini válságban volt, amikor Németh Alajos, Lojzi megkereste őt.

„Én akkor jöttem vissza Angliából, és semmi kilátásom nem volt arra, hogy bandám legyen, így boldogan mondtam igent” - emlékezett vissza D. Nagy. Az énekesnek azonban volt egy feltétele is: a régi dalokat nem akarta énekelni, azt akarta, hogy a nulláról kezdjék.

Arra a felvetésre, miszerint Nagy Feró azt állítja, hogy a Bikini legnagyobb slágereit neki köszönhetjük, D. Nagy azt mondta: ő nem így emlékszik.

„Sok szöveget írt, jók is voltak. A Mielőtt elmegyek dallamát Lojzi írta, a szövegét én, ám amikor bementünk a stúdióba, Ferónak volt egy ötlete, beleírt a refrénbe, a szövegbe és a zenébe, amitől kétségtelenül jobb lett a dal, való igaz. Szóval szerzőtárs volt, de hogy ő írta volna, az enyhe túlzás. De mindegy is, régen volt, az idő megszépíti a dolgokat.”

D. Nagy azt is hozzátette, hogy mikor készült a lemez, akkor öt-hat dallal megkeresték a lemezgyárat, hogy szeretnék kiadni az albumot. A Hungaroton lemezkiadó egykori zenei szerkesztője pedig azt javasolta, hogy amolyan tanácsadóként vegyen benne részt Trunkos András és Nagy Feró, de „a dalok többségébe nem szóltak bele”.

D. Nagy azt is elmondta, hogy a májusi születésnapi bulira nem hívtak vissza senkit, „mindig az aktuális zenekar ünnepli az évfordulót”.

„Ahogy most létezünk, jó ahogy van, mondtam is nekik, hogy innen már nem lehet kilépni”

- tette hozzá.

A zenészt a családjáról is kérdezték, és elárulta: júliusban megszületett Daniella lánya első gyermeke, így nagypapa lett.

„Van egy kisfiú unokám, aki csodálatos. Megyek, amikor tudok, de a sok jelenlevő vírus miatt óvatosabbak vagyunk. Naponta kapom azonban a képeket.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
Eltűnt a mozik vásznairól, hogy életeket mentsen – Ashton Kutcher 45 éves
Több mint 8 éve nem láthattuk a romantikus komédiák egykori sztárját egész estés filmben. Utánajártunk, miért fuccsolt be a karrierje, és mivel töltötte az idejét az utóbbi években.

Link másolása

Egy 192 centiméteresre nyúlt, 20 éves iowai srác 1998-ban áttörést ért el színészként, miután megkapta Michael Kelso szerepét az Azok a 70-es évek show című szitkomban. Ez a sorozat a 2000-es évekre a sztárságig repítette Ashton Kutchert, amit aztán főként egész estés vígjátékokkal (Hé, haver, hol a kocsim?, A csajom apja ideges, Bérgyilkosék) és romkomokkal (Szakítópróba, Szerelem sokadik látásra, Míg a jackpot el nem választ, Csak szexre kellesz) erősített meg, időnként azért fel-felvillantva valamilyen komolyabb zsánert is (Pillangó-hatás, Bobby Kennedy – A végzetes nap, Hullámtörők, Jobs – Gondolkozz másképp).

Manapság azonban inkább bort készít, hogy életeket mentsen (a Mila Kunisszal közös borászatából befolyt összegeket jótékony célokra fordítja), mintsem, hogy a kamera előtt töltse az idejét. Emellett más vállalkozásokra is koncentrál, többek között technológiai befektetésekre. Ha úgy vesszük, felépített egy 200 millió dolláros birodalmat.

Sokan kételkedtek abban, hogy Kutcher karrierje tartós lesz Hollywoodban, egyszerűen azért, mert egy beskatulyázott színész volt, akit általában ugyanolyan vagy nagyon hasonló szerepek eljátszására kértek fel. Mivel azonban filmjeinek bevételei kezdtek erőteljesen csökkenni, az évek során a sztársága is megcsappant, s főként a párja, Mila Kunis kapcsán került be a hírekbe, nem pedig a filmjei és alakításai okán.

Bár Ashton azóta sem hagyta abba a színészkedést, nyilvánvaló, hogy a prioritásai megváltoztak. A 2014-es Annie című musical (ami után Cameron Diaz is visszavonulót fújt) óta egyetlen mellékszerepben láthattuk egész estés produkcióban, méghozzá a 2022-es Bosszúban, az igazi visszatérése azonban a Netflixen február 10-én megjelenő Nálad vagy nálam? című, Reese Witherspoonnal forgatott filmje lesz. S lám, csak nem egy hamisítatlan romkom…?

Lássuk, mivel töltötte Ashton az idejét az utóbbi 9 évben!

Nem is vonult vissza

Bár filmekben nem tűnt fel 2014 óta, azért a tévében szinte folyamatosan el lehetett őt csípni. Még 2011-ben pattant vissza a kisképernyő világába, amikor beugrott a kirúgott Charlie Sheen helyett a Két pasi – meg egy kicsibe másik főszereplőnek, és egészen 2015-ig, vagyis a szitkom fináléjáig alakította benne Walden Schmidtet. A másik nagyobb szabású produkciója pedig a netflixes A farm című széria volt, amely 2016 és 2020 között 4 évadon át futott, s amelyben Sam Elliott-tal egyetemben mind a 80 epizódban feltűnt. Sőt, ha ideje engedte, szinkronizált is egy keveset (Family Guy, Stoner Cats).

A legaktívabb befektető

2020 februárjában a Business Insider Kutchert nevezte meg a Szilícium-völgy legaktívabb sztárberuházójának, és vitathatatlanul Hollywood legtapasztaltabb technológiai befektetőjének. Ashton ugyanis egy ideje elhivatott abban, hogy feltörekvő cégeket nagyvállalatokká alakít. Amióta elindította két tőkealapját, amelyek az A-Grade Investments és a Sound Venture neveket viselik, Ashton 30 millió dollárról kb. 250 millióra növelte a portfólióját. A TIME magazin be is választotta őt a 100 legbefolyásosabb ember közé, ez pedig egy fantasztikus elismerés, sokak szerint a „vállalkozók Oscar-díja”.

A gyerekekért küzd

Miközben a színészi karrierje lelassult, Kutcher másra kezdte összpontosítani a figyelmét: minden létező platformját arra próbálta használni, hogy véget vessen a gyermekkereskedelemnek és a szexuális kizsákmányolásnak világszerte. Még 2009-ben alapította meg a DNA Organization nevű szervezetet akkori feleségével, Demi Moore-ral. Az alapítvány nevét a válásuk után Thorn: Digital Defenders of Childrenre változtatták, amellyel eddig több mint 6000 gyermeknek segítettek.

Régi műsor, új pénz

2003 és 2007 között sugározta az MTV a SztÁruló (Punk'd) című, a magyar Kész átveréshez hasonló műsort, amelyben rejtett kamerákon keresztül láthatjuk, ahogy Ashton és mókamesterekből álló csapata minden héten megtréfált olyan hírességeket, mint pl. Justin Timberlake, Zac Efron, Hugh Jackman vagy Penélope Cruz. A SztÁruló alkotójaként Ashton mostanáig szép summára tesz szert a jogdíjakból, mivel a reality 2020-ban átkerült a Quibi streamingplatformhoz.

Több időt tölt a gyerekeivel

A filmektől való távolmaradás egyik oka bizonyosan az, hogy Ashton minőségi időt tölthessen a feleségével, Mila Kunisszal, valamint a 8 éves kislányával, Wyatt-tel és a 6 éves kisfiával, Dimitrivel. Mivel Kutcher érdeklődése az utóbbi időben inkább a techcégek építésére összpontosult, már nincs távol hónapokig az otthonától és a szeretteitől valamilyen filmforgatás miatt. Kétségtelen, hogy miközben Mila Kunis karrierje még mindig dübörög, így sokkal könnyebben tudják menedzselni a családi életüket.

Ahol tudnak, segítenek

2022-ben Kutcher és az ukrán származású Mila Kunis indítottak egy közösségi finanszírozású GoFundMe-oldalt, hogy két online cég (Airbnb és Flexport) közreműködésével segíteni tudják az orosz hadsereg által elkövetett ukrajnai erőszak elől menekülőket. Akkor 34 millió dollárt gyűjtöttek össze, és ígéretet tettek arra, hogy további támogatásokat küldenek majd a rászorulóknak.

Van visszaút

Mivel Kutcher már sikeres üzletember, s vélhetően neki és a családjának nincs gondja a megélhetéssel, könnyen lehet, hogy a színészkedésre már hobbiként tekint. A Nálam vagy nálad? című romantikus vígjátékkal Reese Witherspoon oldalán mindenesetre elindulhat színészünk karrierjének következő fázisa.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Dave Bautista a legjobb benne, és ezzel el is mondtunk mindent a filmről – Kopogás a kunyhóban
Sajnálatos módon még thrillernek is kevés ez az M. Night Shyamalan-film, de a színészek kárpótolnak a pocsék moziélményért. Kritika.
B. M.; képek forrása: imDb.com és YouTube - szmo.hu
2023. február 03.


Link másolása

Sajnos mindenkit el kell keserítenem, csak egy középszerű film lett a végredmény. M. Night Shyamalan rendező régóta keresi önmagát, de a Jelek óta nem igazán volt jó filmje. A Széttörvét James McAvoy és Anya Taylor-Joy vitte a hátán, A látogatás és az Idő pedig annyira röhejesen rosszra sikeredett, hogy túlléptek önmagukon és átestek a már szórakoztató kategóriába.

Igazából a Kopogás a kunyhóban is majdnem annyira jó lett, mint a Széttörve,

köszönhetően a színészeknek, de a forgatókönyv gyengeségei miatt majdnem olyan szórakoztató, mint az Idő, de egyik lécet sem sikerült végül megugrania, így maradt a középszerűség.

A történet röviden: egy homoszexuális pár, Eric és Andrew (Jonathan Groff és Ben Aldridge) nyolcéves kislányukkal egy elszigetelt kis erdei kabinban nyaralnak, de kikapcsolódásukat megszakítja négy idegen, akik megkötözik őket és

azt követelik tőlük, hogy önként áldozzanak fel maguk közül valakit. Erre szerintük azért van szükség, mert csak így kerülhető el az apokalipszis.

A négy idegen nem ölheti meg a család egy tagját sem, de a feszültség és a tét egyre nagyobb és az idő fogytán van. Eléggé in medias res kezdődik, ahogy rögtön megjelennek a „rosszak”, de shyamalanosan tele van pakolva a film unalmas flashbackekkel, amikre nem tudom, hogy tényleg szükség volt-e, mert nagyon megtörik a lendületet és a feszültséget. A nagy kérdések: vajon tényleg igazat mondanak az idegenek? Valóban közel van a világvége?

A kopogás a kunyhóban egy számomra ismeretlen Paul Tremblay-könyvadaptáció, M. Night ebből írt forgatókönyvet, de a film története annyira mély, mintha egy kocsmai beszélgetésből írták volna. Ott szoktak ilyen abszurd dolgokkal viccelni egymással, hogy "Te mit csinálnál inkább: egy évig milliárdosként élnél, de közben tudod, hogy meghalsz az év végén, vagy száz évig szegénységben?", és társai. Valószínűleg a könyvben ennél mélyebb témákról is szó volt, de azokat nem sikerült adaptálni. Sok mindent érint Shyamalan forgatókönyve,

csak semmiben sem mélyül el igazán, nem ad hozzá semmi pluszt ezekhez a gondolatokhoz.

Például szóba került a rasszizmus, szexizmus, homofóbia, de nem fejti ki rendesen egyiket sem, mindent csak érintőlegesen. Bár mondhatnám, hogy cserébe a megvalósítás különleges és egyedi, de nagyon nem az. A képi világ és a set design annyira erős, mint egy hármasra értékelt egyetemi vizsgafilm. Mivel egyetlen helyszínen, az erdőben forgatták egy kunyhóban mikro büdzséből, így esélyes az anyagi siker, a stúdió nem kockáztatott nagyot vele. Nem tudni mekkora lehetett a költségvetés, de a nagyja biztosan a színészekre mehetett el.

Dave Bautista kiváló befektetésnek bizonyult, hihetetlenül jó a szerepében, széles vállán cipeli az egész filmet. Az ő karaktere érdekes, játéka komplex és végre nem csak egy vicces hústorony. A probléma, hogy még sem lehet neki drukkolni, mert hiába kiemelkedő a karaktere, a motivációja és a karaktere miatt egyértelműen ő az antagonista. A másik három idegent Abby Quinn, Rupert Grint és Nikki Amuka-Bird alakítja, ők is kiválóan hozzák a szerepeiket.

Mindenkinek van valami Shyamalanos szeszélye, ami definiálja a karakterét.

De sajnos semmi mélység nincs bennük, mégis tisztességesen eljátsszák őket. Az igazi gond az, hogy a másik oldalnak se nagyon lehet drukkolni, Ben Aldridge és Jonathan Groff kettőse szerethető, a homoszexuális pár, de papírvékonyak a karaktereik. Csupán annyit tudunk meg róluk, hogy nagyon szeretik egymást és a

kislányukat. A kilencéves Kristen Cui nagyon ügyes a kis Wen szerepében, ő talán az egyetlen szerethető szereplő, ami nem véletlen, hiszen ő szimbolizálja az ártatlanságot és az emberiség jövőjét.

Ami mellett viszont nem tudok elmenni, hogy vizuálisan mennyire rossz élmény nézni a filmet. Szinte már rondának is lehetne nevezni a kamerakezelést. Értem, hogy koncepció lehetett, de nagyon zavaróak a folyamatos szuperközelik, gyakorlatilag a színészek arcában van a kamera. Ez egy Dave Bautistánál ez különösen vicces, mert szegénynek amúgy sincs kis feje, de amikor premier plánban az egész vásznat betölti, még groteszkebb lesz a látvány.

A fókusz gyakran el van csúszva, gondolom művészi döntésből, de nézőként kifejezetten zavaró.

Zack Snyder használta hasonlóan a kamerát a Holtak serege forgatásán, én már ott se szerettem ezt a technikát. Szerencsére viszont a színészek kárpótolnak a pocsék moziélményért. Sajnálatos módon még thrillernek is kevés ez a film, mert alig van benne feszültség.

A főszereplőket nem lehet bántani, a brutális, erőszakosabb jelenetek a kamera látóterén kívül történnek, a CGI sokszor zavaróan gyenge, eléggé „tescogazdaságos” világvégét látunk. Nem vicceltem, amikor azt mondtam, hogy kisköltségvetésűnek hat az egész.

Nem moziba való lenne, a streaming szolgáltatók műsorán találkozunk hasonló művekkel.

Az igazság az, hogy talán csak Dave Bautista játéka miatt érdemes megnézni a Kopogás a kunyhóban-t, vagy ha esetleg felcsigáz valakit M. Night Shyamalan neve, hogy ebből az abszurd felvetésből mit fog kihozni. Minden úgy történik, ahogy azt a néző várja, semmi meglepetés, semmi adrenalin. Ugyan van a filmnek egyfajta bája, de nem biztos, hogy megér egy mozijegyet.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Pamela Anderson dokumentumfilmje izgalmasabb és érzelmesebb, mint a legtöbb romantikus vígjáték
A Pamela közelről című dokumentumfilmre talán a férfiak kattintanak rá gyorsabban, pedig egy remek, nőknek szóló „motivációs” filmként is működik.
Vass Adrienn - szmo.hu
2023. február 06.


Link másolása

Január 31-én jelent meg nyomtatásban Pamela Anderson memoárja Love, Pamela címmel, és ezzel egyidőben a Pamela közelről című életrajzi dokumentumfilmje is felkerült a Netflixre.

Pamela a 90-es években megkerülhetetlen szexszimbólummá vált, aki a Baywatch tengerparti jeleneteivel és megannyi Playboy szereplésével mozgatta meg főként a férfiak fantáziáját.

Hiába szeretett volna komolyabb szerepekben is tündökölni, inkább botrányos kapcsolataival és kiszivárgott szexvideójával hívta fel magára a figyelmet.

Fiatalon, ha reflektorfénybe került és interjú készült vele, általában csak a szexiességét fejtegették, aztán ahogy teltek az évek, önmaga paródiájává vált. Szőke haj és nagy mellek. Nagyjából ezekkel azonosították.

Pamela igazán jó alany volt ahhoz, hogy dokumentumfilm készüljön belőle.

Egészen fiatal kora óta naplót írt, amiben részletesen és érzékletesen örökítette meg élete legapróbb történéseit. A film egyik fő motívumát ezek az írások adják.

Ezen kívül rengeteg kép, cikk és videófelvétel készült róla már a 90-es években is, és Tommy Lee-vel a három éves kapcsolatukat is szinte végig dokumentálták.

Így szexi jelenetek helyett, most jóval érzékenyebb, bensőségesebb részleteket láthatunk a házi videótékából.

Ráadásul Pamela életének ezen a pontján tényleg azt érzete, hogy beszélni akar. Hogy egyszer végre úgy akarja elmondani a történetét, ahogyan ő élte meg, ahogyan az emberek még nem hallották, mert 55 éves koráig senki nem tette fel neki ezeket a kérdéseket.

Több részletet is mutatnak régi interjúkból, ahol láthatóan és saját bevallása szerint is kellemetlenül érezte magát, így most próbáltak egy teljesen más hangulatot teremteni.

Smink nélkül, természetesen és mosolygósan ült le a kamera elé és a legszomorúbb részleteket is őszintén fűzte bele a mondandójába.

Ez nyilván nagyon szubjektív dolog, de szerintem pár perc után már érezni is lehet, hogy miért foglalkoztatott ennyi embert régen is és most is. Vonzó testi adottságai személyiség nélkül nem repíthették volna idáig.

A szavai őszintének és átgondoltnak tűnnek, miközben humora többször megmosolyogtat.

És bár vannak pillanatok, amikor küszködik a keserű részeknél, egyáltalán nem játssza az áldozatot.

A fő interjúra Kanadában került sor. Érdekes csavar az életében, hogy a világjárvány hatására hazatért a szülői házba, így volt alkalma az emlékek között kutatni és felidézni fiatal éveit. A gyerekkorával kapcsolatban azonnal megdöbbentő részleteket mesélt el. Szülei intenzív, viharos kapcsolatban éltek.

Apja alkoholfüggő és különösen temperamentumos férfi volt.

Balhés rosszfiú. Valószínűleg későbbi, balul elsült párkapcsolati döntéseinek is ez az otthoni minta adta meg az alapját.

De nem csak az apja által tapasztalta meg, hogy milyen egy veszélyes férfi, mert a bébiszittere is évekig molesztálta. Szüleinek nem mert szólni róla, pedig annyira kétségbeesett volt, hogy egyszer szíven is akarta szúrni, aztán amikor nem járt sikerrel, a haláláért fohászkodott.

„Azt mondtam neki, szeretném, ha meghalna. Másnap meghalt autóbalesetben. Azt hittem, ezt én tettem az elmémmel. Biztos voltam abban, hogy én voltam. Hisz azt kívántam, haljon meg, és meg is halt. Ennek tudtában éltem le az egész fiatalkoromat.”

Ezen a ponton a néző már szinte telítődik a fájó részletekkel, de az élet továbbra sem kímélte őt. Egyik barátnője unszolására, egyik este átmentek két fiúhoz, akik közül az egyik megerőszakolta. Erről az esetről is hallgatott, és ismét ő szégyellte magát.

Elsőre érthetetlen, hogy ilyen traumák után hogyan vezetett az útja a vetkőzős műfaj felé. De meglepő módon a Playboy fotózásokról csak szép emlékei vannak.

Ez a munka adta neki vissza a hatalmat a teste felett, és sok év visszafojtott nőiesség után végre azt érzete, hogy tündököl.

Igazán élvezte a fotózásokat, és a környezete hatására önként és dalolva nagyobbíttatta meg a melleit, de közben mégis több akart lenni egy testnél. Nagy nehezen rávette magát és elment a Baywatch egyik meghallgatásra, és nemcsak hogy megfelelt, hanem egyenesen rá írták C.J. szerepét.

Nicole Eggert és Alexandra Paul és Pamela, Baywatch

Ez után jött a Tommy Lee-időszak: élete legszebb és legfájdalmasabb kapcsolata. Villámesküvő, örült esték, gyors összeköltözés, babaproject…

Aztán szinte észrevétlenül elloptak tőlük pár privát vidófelvételt, és nem sokkal később felrobbantotta az internetet az az ominózus szexvideó.

Pamela és Tommy igyekeztek megakadályozni a felvétel nyilvánosságra jutását, majd harcolni az igazukért, de végül egy rossz alkuval tehetetlenül visszavonultak és végignézték, ahogyan mások meggazdagodnak a legintimebb pillanataikból.

A tavalyi évben a Hulun meg is jelent egy sorozat erről az egészen őrült esetről (Pam & Tommy). És bár Pamela határozottan elzárkózott a sorozat gondolatától is, mégis leforgatták, mégis megjelentették.

Nem volt hajlandó megnézni sem, de a sebeket azért így is rendesen feltépte a váratlan és kéretlen figyelem.

A dokumentumfilmben kitérnek arra is, hogy hogyan ment tönkre a kapcsolatuk Tommyval, és arra is, hogy mennyi, szintén elhibázott próbálkozás jött még ezután.

„A kapcsolatom Tommyval talán az egyetlen volt, amikor tényleg szerelmes voltam.”

 

Pamela és Tommy Lee

A film a sok sötét részlet mellett tartogat azért bőven örömteli pillanatot is.

Megismerhetjük Pamelát gondoskodó anyaként és a népszerűségét kihasználó, erős és határozott vegán aktivistaként. Majd láthatjuk az eddigi legutolsó dobását, ami nagyjából a film lezárása is, egy Broadway szerep, amiben végre színésznői oldalát is sikerül jobban megcsillantania.

Pamela döntései sokszor megkérdőjelezhetők és nem biztos, hogy mindenki azt fogja érezni a két óra után, hogy egyetért vele. De nem is kell! Hiszen ő abszolút nem hétköznapi módon él és gondolkodik. Viszont érdekes, izgalmas és tanulságos a története.

Talán az egyetlen hiba az, hogy míg régebben sokszor mások beszéltek helyette és a beleegyezése nélkül döntöttek a sorsáról, addig ebben a filmben meg tényleg csak őt halljuk. A szülei és fiai egy csak egy egészen kis részben asszisztálnak a monológjához.

Pamela és fiai a filmbemutatón

Például Sylvester Stallone neve is felmerül a filmben, aki állítólag komolyan bepróbálkozott Pamelánál. Stallone azonban védőügyvédjén keresztül tagadta, hogy a róla szóló rész igaz lenne.

És legutolsó férjének volt párja is a nyilvánosság elé állt nemrég és beszélt arról, hogy Pamela hogyan szerette el a férfit tőle, ezzel kicsit árnyalva a Pamela által említett romantikus történetszálat.

Persze tudjuk jól, hogy minden éremnek két oldala van és ez a dokumentumfilm most csak a Pamela által megélt valóságra szorítkozik. De olyan érzékenyen teszi ezt, hogy tulajdonképpen nincs okunk kételkedni a szavában, abban, hogy ő ezeket a dolgokat valóban így élte meg.

Ez a film olyan, mint egy vérbeli szappanopera. Tele van csillogással és magasságokkal és a hírnév árnyoldala is legalább olyan intenzíven jelenik meg benne.

De Pamela egy percig sem sajnáltatja magát. Megviselték a történtek, de nem törték meg. 55 évesen is tettre kész, pozitív, és mindezt jóleső humorral teszi.


Link másolása
KÖVESS MINKET: