KULT
A Rovatból

Politikai gyilkosságokról, kémtörténetekről és világsztárokról mesélnek Budapest épületei Kordos Szabolcs új könyvében

Kordos Szabolcs legújabb könyvében Antal Imréről, Karády Katalinról és Móricz Zsigmondról is olvashatunk.

Link másolása

– Az egy város titkai különbözik a korábbi könyveidtől, hisz egy képeskönyv, bár bizonyos szempontból mégis hasonlít azokhoz, amennyiben itt is a kulisszák mögé viszel minket, egyes épületek életébe adsz betekintést. Hogy jött a könyv ötlete?

– Mindig is érdekelt a város, de még jobban az emberi történetek. Amikor – néhány éves újlipótvárosi kitérő után – visszaköltöztem a Palotanegyedbe, elkezdtem kutatni az épületem történetét. Kiderült, hogy egy milliárdos építtette a szeretőjének, akit később a lányává fogadott.

A mágnás igazi nőbolond volt, erre utalnak azok a ledér hölgyalakok, akik a bejáratot díszítik. Ahogy egyre jobban elmerültem a sztorikban, azt vettem észre, hogy a város teli van apró rejtvényekkel, jelekkel.

A homlokzatok árulkodnak az egykori lakókról, históriákról.

A jelek olvasásához azonban tudnunk kell, hogy mit keresünk.

Olyan látványos, szép képekkel díszített könyvet akartam, amely sztorizósan meséli el a legizgalmasabb történeteket olyan épületek kapcsán, amelyek előtt nap mint nap elmegyünk, azonban soha nem gondolunk bele, hogy milyen hihetetlen események zajlottak le a falaik között.

Örülnék, ha a kötet elolvasása után soha senki nem tudna úgy sétálni a városban, hogy néha nem mutatna rá egy-egy sarokra: ott volt a leghíresebb bordély, ott meg egy bunker húzódik a mélyben, ott Móricz Zsigmond pipázgatott egykedvűen az erkélyen, amott egy volt miniszterelnököt gyilkoltak meg… Én már nem tudok nem ilyen szemmel nézelődni, és folyamatosan dőlnek belőlem a történetek. A jelenlegi épületekről a képeket Huszár Dávid készítette – bravúros munkát végzett -, de rengeteg archív felvétel is segíti a múltidézést.

– Te magad a város mely részéhez, részeihez kötődsz leginkább?

– Személyes kedvencem a Palotanegyed, a Józsefváros belső része, itt élek, és innen indult ki a könyv története is. Pár utcán belül egymást érik az egykori különc milliárdosok palotái.

Két sarkon belül láthatjuk Törley József – stílusosan szőlőfürtökkel díszített – házát, az egykori szeszgyáros és alkimista Gschwindt György középkori kastélyra hasonlító otthonát, egy Festetics, egy Károlyi és egy Esterházy-palotát. Annak idején itt kereste a témát a kiskocsmákban Krúdy Gyula, itt lakott Jókai Mór és Mikszáth Kálmán, utóbbinak a szobra épp a saját egykori erkélyére néz.

A Palotanegyedben van a város egyetlen igazi kültéri atombunkere is – ezrek sétálnak el előtte nap mint nap és fogalmuk sincs róla, hogy egy szigorúan titkos objektumot látnak.

Ma a Palotanegyed olyan, mint római piazzák sorozata, teli egyetemistákkal, élettel, trendi kávézókkal és galériákkal. Meg persze csodás épületekkel és sztorikkal.

– Hogy gyűjtötted a témákat? Az évek alatt gyűltek, vagy elhatároztad, hogy írsz egy ilyen könyvet, és úgy kezdted gyűjteni az anyagot?

– Először is voltak történetek a fejemben, amiket innen-onnan hallottam, és kíváncsi voltam a valóságra. Továbbá szerettem volna megtudni, hogy mi van a kapukon belül. Aztán egyik sztori adta a másikat és a végén ott álltam egy 290 tételből álló listával.

Ebből kellett kiválogatnom a legjobbakat, hogy például politikai gyilkosságból, kémtörténetből, vagy híres-hírhedt mulatóból csak egy legyen, viszont szó eshessen egy eltűnt dunai szigetről, vagy városrészről is.

Az Egy város titkai nem hiába viseli a Budapesti legendák, legendás budapestiek alcímet, megkerestem mindazokat az embereket, akik ma is köztünk élnek. Felkutattam például a Haris köz névadója, Haris Gergely kései rokonát, Haris Gergelyt, Weisz Manfréd leszármazottjára Amerikában bukkantam rá, de némi üzengetés után találkoztam 0036 Markkal is, aki napjaink egyik legmenőbb street art művész.

Ő természetesen nem fedte fel valós személyét, hiszen amit tesz, az nem feltétlenül legális, viszont szerintem elképesztően menő.

– Melyiket volt a legnehezebb megszervezni?

– A Fours Seasons Hotel Gresham Palota 205-ös lakosztályába sokáig szerveztük a látogatást. Ez a királyi lakosztály, a városba látogató világsztárok nagy része itt száll meg. Sophia Lorentől Tom Hanksig, Antonio Banderastól Madonnáig, Mick Jaggertől Giorgio Armaniig rengeteg híresség mondhatta budapesti otthonának, de átlépte a küszöbét János Károly spanyol király és Bill Clinton amerikai exelnök is.

Amikor éppen üresen állt néhány órán keresztül, akkor szabadon bejárhattuk mind a 150 négyzetméterét és természetesen fotózhattunk is. Aki XIV. Lajoshoz mérhető fényűzést vár Magyarország legexkluzívabb lakosztályától, az csalódik, aki azonban letiszult eleganciát és csendes életörömöt, annak valószínűleg tetszik a 205-ös dekorációja.

– Melyik volt a legmeglepőbb számodra?

– Melyik nem? Éveken át napi kétszer buszoztam el a Rákóczi úton a Blaha és a Keleti pályaudvar között lévő üres telek előtt. Mint kiderült, ez annak idején kivégzőhely volt és valamiért soha semmi nem tudott ezen a helyen megmaradni, most is egy félbehagyott szálloda betontorzói éktelenkednek itt.

Imádtam a találkozót a Tichy-lányokkal, a családjuk 1953 óta üzemeltet tisztítót a Bródy Sándor utcában, szó szerint ők mossák tisztára az összes politikus szennyesét Kádár Jánostól napjainkig és a hírességek is hozzájuk járnak.

Nagyon élveztem a találkozást Dr. Lengyel Árpád unokájával is. Az orvos volt az, akik a Carpathia fedélzetén ápolta a Titanic összes túlélőjét.

A doktor számára akkora megrázkódtatást jelentett az az út, hogy soha többé nem szállt hajóra.

Szerettem a budafoki Törley üzemben is időzni: a gyár mögött a pezsgőmágnás Törley József építtetett magának egy középkori kastélyt, majd miután feleségül vett egy gazdag lányt, a hölgy felhúzott egy másikat a szomszéd telken, így akár integethettek is volna egymásnak. Hogy miért volt szükségük kettejüknek két kastélyra, azt már nem tudom megmondani.

De hosszasan sorolhatnám még az extra sztorikat, az Arizona (a Mai Manó Házban) felemelkedése Európa legpikánsabb és legfényesebb mulatói közé mindenképpen ott van a top háromban. Sajnálatos módon a végjáték is közép-európai módon brutális volt: a tulajdonos házaspár egyik tagja koncentrációs táborban végezte, a felesége pedig megpróbálta gyémántokkal kiszabadítani, de eltűnt, holtteste se került elő soha. Fiuk öngyilkos lett.

– Volt olyan épület, amit kinéztél, és nem sikerült becserkészni?

– Nem, mindenhova beengedtek, ahol szerettünk volna körbenézni. Amúgy is szokásom be-beszökni kapualjakba és csodálni az időnként hihetetlen belső tereket.

– Az egyik kedvencem mindjárt a könyv elején az Anker palota kupolájában lévő lakás. Erről például, hogy szereztél tudomást, és hogy sikerült bejutni?

– Mindig is kíváncsi voltam, hogy Budapest hatalmas fémből készült kupolái alatt mi lapul. A kupolák királya pedig alighanem az Anker-palota tetején van. Ez a hatalmas – egyesek szerint gyönyörű, mások szerint ritka rusnya – épület a Deák-téren magasodik a nyüzsgő városlakók fölé, egyszerűen nem lehet vele nem találkozni.

Kicsit utánanéztem az épületnek, és nemcsak arról olvastam, hogy Hofi Géza itt élte le élete nagy részét – ezt speciel tudtam –, hanem arról is, hogy a kupolában egy kis család él. Meglátogattuk őket.

Egészen szürreális az élmény, hiszen 19 méteres belmagasság, egykor egy festő műterme állt itt.

A család szereti a kupolaéletet, bár bizonyos dolgokat meg kell szokni, például azt, hogy az ereszen keresztül az esővíz hihetetlen erővel zúdul le, nyáron a vasszerkezet felmelegszik, télen pedig a fűtés okoz kihívást. Ha azonban az ember kimászik a tetőre, hihetetlen látvány fogadja.

– Van kedvenced a könyvben szereplő épületek között?

– Kimondott kedvencem nincs, de az egész könyv a józsefvárosi Palotanegyedből indult ki, így egy itteni csodás épület, a Gschwindt-ház jut elsőként az eszembe. 1900-ban építtette Gschwindt György szeszgyáros mágnás a saját otthonának, egy elvarázsolt kastélyra hasonlít és furcsa módon egy napóra látható a homlokzatán.

A milliárdos kedvelte a titkokat, az okkult tanulmányokat és a városi legenda szerint egy laboratóriumot működtetett a pincében –

itt is lelte a halálát, miközben az örök élet titkát kereste.

Lehet azonban, hogy a haláláról szóló legenda csak egy morbid reklám, mert a cég egyik fő terméke az Élet vize nevű ital volt.

– Sosem szoktál túl sokat pihenni két könyv között. Megvan már a következő?

– Nagyon kedvező az Egy város titkai című könyv fogadtatása, így fejben más készül a következő rész. Téma még van bőségesen, ez a város egy aranybánya.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
36 évesen meghalt Ferich Balázs, Azahriah és a Wellhello menedzsere
A Supermanagement társtulajdonos-ügyvezetője csütörtök hajnalban halt meg hosszú betegség után. Barátja és üzlettársa megható sorokkal búcsúzott tőle.

Link másolása

Hosszú betegség után csütörtök hajnalban meghalt Ferich Balázs, a Supermanagement nevű kiadó-menedzsment társtulajdonos-ügyvezetője, a Blind Myself nevű magyar metálzenekar korábbi basszusgitárosa - írja a Forbes. A zenei szakember 36 éves volt.

A 2016-ban alapított Supermanagement a hazai piac egyik legsikeresebb szereplője, akik olyan magyar előadókat menedzselnek, mint a Wellhello, a Follow the Flow, az Anna and the Barbies, Dzsúdló, Desh és Azahriah.

Ferich Balázsról a Supermanagement másik alapítója, Tóth Gergő búcsúzott a Facebookon.

„2012-ben vettük be a Blind Myselfbe basszusgitározni. Pillanatok alatt lettünk barátok. Rengeteget segített a zenekar dolgainak intézésében. Veleszületett tehetsége volt a menedzseléshez”.

Tóth felidézte, hogy a Cloud 9+ az első banda, amit együtt menedzseltek, és nagy kockázatot vállaltak, amikor megalapították a saját cégüket.

„Balázst imádták az előadóink, kollégái. Über-maximalista volt a melóban, nem elégedett meg sosem a második hellyel. Folyamatosan azon agyalt, hogyan lehetnénk még jobbak és jobbak. Bazsinak hatalmas szíve volt. Imádta a gyerekeit és feleségét, Dittát, a legjobb apuka volt, akit valaha ismertem.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Az egész hazai sztárvilág gyászolja a 36 évesen meghalt Ferich Balázst: „Mérhetetlen fájdalom”
Tóth Gabi, Czutor Zoltán és a Carson Coma is kifejezte együttérzését. A Supermanagement társtulajdonos-ügyvezetője csütörtök hajnalban halt meg hosszú betegség után.

Link másolása

Az egész hazai zenei világ gyászolja a 36 évesen meghalt Ferich Balázst, a Supermanagement nevű kiadó-menedzsment társtulajdonos-ügyvezetőjét.

A zenei szakember számos hazai sztárnak, köztük Azahriah-nak, a Wellhellonak és Dzsúdlónak volt a menezdzsere.

Ferich Balázsról a Supermanagement másik alapítója, Tóth Gergő megható sorokkal búcsúzott a Facebookon.

„2012-ben vettük be a Blind Myselfbe basszusgitározni. Pillanatok alatt lettünk barátok. Rengeteget segített a zenekar dolgainak intézésében. Veleszületett tehetsége volt a menedzseléshez.”

A Supermanagement Facebook-oldalán csütörtök délután közzétett bejegyzésére azóta több mint ezer hozzászólás érkezett, köztük számos hazai sztár is kifejezte a részvétét. A Carson Coma zenekar egy fekete szívvel fejezte ki együttérzését, az AWS gitárosa, Brucker Bence pedig egy érzelmes üzenettel köszönt el Ferich Balázstól.

„A folyamatos profi és maximalista hozzáállásod mindig irigyeltem és nagyon nagy hatással volt rám! Ha nem ismerlek, bizony nem lennék ott ahol. Mindig emlékezni fogok rád!”

- írta többek között a zenész.

„Őszinte részvétem” - írta a hozzászólások között Azahriah gitárosa, Szabolcsi Fészek.

„Őszinte részvétem Gergő, sok erőt a családnak mérhetetlen fájdalom…” - írta Tóth Gabi.

„Végtelenül sajnálom, sok erőt kívánok Gergő!” - üzente megrendülve Czutor Zoltán.

Antal Timi énekesnő egy korlátozott ideig elérhető Instagram-sztoriban, egy fekete-fehér fotóval emlékezett meg, a képhez pedig azt írta:

„Ég Veled, Balázs!”

via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Michael Douglas eszik, iszik, csajozik, mégis megvan az AppleTV+ első igazi bukása?
A Franklinnel az AppleTV+ elkövette az első nagy mellélövését? Eddig elég jó szériája volt, úgyhogy talán nem csorbít az amúgy nagyon jó renoméján, de sajnos látni az elpazarolt dollármilliókat a Franklin minden másodpercén.
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2024. április 17.


Link másolása

Timothy Van Patten neve nem ismeretlen sorozatos berkekben. Rengeteg híres klasszikuson dolgozott már, mint rendező, ráadásul nem is kis címekben.

Olyan ikonikus szériákat tudok említeni, mint a Drót, a Deadwood, a Róma, a Maffiózók, The Pacific – A hős alakulat, a Trónok harca, a Fekete tükör, a Perry Mason, A levegő urai vagy a Gengszterkorzó.

Ilyen filmográfiával nem csoda, hogy az Apple TV+ rábízta a Franklin vezénylését. Nem tudom mennyire Van Patten hibája, de a Franklin nem lett túl jó.

Benjamin Franklin amerikai polihisztor, államférfi, diplomata, író, természettudós, filozófus, nyomdász és feltaláló életének 84 éve alatt több érdekes dolog történt vele, mint tíz férfivel történhet 200 év alatt.

A szegény családból származó 13. gyermek életrajza számtalan könyvet tölthetne meg.

Jópárat meg is töltött, a Franklin is egy ilyenen, Stacy Schiff, A Great Improvisation című könyvén alapszik. Nem olvastam az eredeti művet, de amit az AppleTV+-nak sikerült előadnia, az egy rettenetesen unalmas kis szelete ennek a hihetetlen élettörténetnek.

1776-ot írunk, az Amerikai függetlenségi háború alig egy éve zajlik, de a gyarmati erők sorra szenvednek súlyosabbnál súlyosabb vereségeket. A kongresszus helyzete egyre kilátástalanabb. Franklin fia is a britek háborús túsza lett.

Ezekből a harcokból meglepően nem látunk semmit, mert ezekben a sötét időkben Benjamin Franklin (Michael Douglas) átutazta az Atlanti-óceánt, hogy segítséget kérjen a francia nemzettől.

Unokája, Temple (Noah Jupe) kíséretében érkezik Passy kis falujába, amely viszonylag közel van Párizshoz. Itt szövi fondorlatos terveit, hogyan lehetne megnyernie magának a versailles-i támogatást Amerika britek elleni harcában. Igazi kémjátszma, sok-sok unalmas párbeszéd alá rejtve.

Nagyon hiteles az Apple-féle Franklin sorozat, már-már túl hiteles. Egy képkocka háborút kapunk ízelítőnek a harmadik részben, de ez a széria nem más, mint hosszú párbeszédek, partik, előadások és bálok sora, ahol úriemberek beszélgethetnek, miközben a kémek kihallgatják őket. Nem egyértelmű, ki kivel van valójában és mindenki csak a saját hasznát keresi. Van, aki pénzt, egyesek szerelmet, mások megbecsülést várnak Franklintől.

A megvalósítás elsőrangú, a kosztümök, a helyszínek, a tájkép és a díszletek elképesztően autentikusak.

A sorozat külön büszke lehet ezekre. Érezni, amikor szinte céltalanul mutogatják ezt a mozi-mágiát. Sokszor húzza a rendező az időnket egy-egy hosszúra hagyott nagytotállal. Természetesen hatalmas érdem és pirospont jár a történelmi hűségre, és az atmoszféra is páratlan, csupán annyi ezzel a probléma, hogy a tényleges tartalom, amit látunk, nagyon kevés.

Ahhoz képest, hogy Ben Franklinnek milyen érdekes élete volt, nagyon sokáig tartott, hogy egy ilyen nagy költségvetésű sorozatot készítsenek róla. Ez a szerep Michael Douglasnek szinte jutalomjáték. Látszik, hogy a nagy öreg élvezte a forgatást, hiszen jókat ehet, ihat és jól mulathat fiatal hölgyek társaságában, miközben csak beszélgetnie és néha színészkednie kell.

Nem érzem, hogy Douglas eltűnne a szerepben, inkább önmagát hozza, kicsit rájátszva Franklin szinte rocksztár szerepére, máskor meg aggódóan tűnődve.

Az unokáját alakító színész nekem kicsit túlságosan fiatal, de lehet pont ezért őt választották ki a szerepre, ő egy kis ártatlanság a megfáradt mester mellett. A többi színésszel sincs probléma, maximum annyi, hogy a teljes stábból ha öt karaktert fel tudok sorolni, azzal lehet, hogy sokat mondtam. Igazából alig van maradandó szereplő, de erről nem a színészek tehetnek, hanem a történészek… akarom mondani forgatókönyvírók.

Alig történik itt valami! Tényleg! Az egyik legnagyobb drámai csúcspont az első három részből az, amikor Franklin visszakapja a megjavított nyomdáját, miután azt ellenséges kémek összetörték. Értem, hogy így szimbolikusan visszakapta a hangját a feltaláló zseni, de ettől ez még gyenge tartalom, még streamingre is.

Egyáltalán nem szórakoztató, és nem érzem azt a „wow” faktort, amit az Apple álltalában képvisel.

Ez egy alapos történelemlecke, amely azt feltételezi, hogy van bőséggel háttértudásunk a korszakról, mert ha nem figyelünk eléggé, akkor bizony megkavarodunk a sok-sok francia név mellett. Mostanában sokadik sorozatnál látom, amelyben előszeretettel használják az eredeti nyelvet, tehát itt a franciák franciául beszélnek, nem francia akcentusos angollal – ez is a pozitívumok közé tartozik a szememben. Van rajta kellő mennyiségű pátosz, hab és csillámpor is az átlagamerikai nézőnek. Láthatunk hitelesnek érződő kémjátszmát, és három rész alatt azért megértjük, hogyan mozgatták a szálakat a háttérből a diplomaták, de attól még rém unalmas az egész.

Amikor egy függetlenségi háborús történetre gondolok, nem az van a fejemben, hogy a győzelmekről és vereségekről csak híreket hallok, miközben semmit nem látok.

Nem véletlenül vizuális médium a televízió. Sajnos az egész túl unalmas, metodikus és nem érdekes. A Franklin megtekinthető az Apple TV+ streaming szolgáltató műsortárában.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Fotók: Eltemették Tordy Gézát
Ernyey Béla közös emlékeket idézve búcsúzott Tordy Gézától. Óriási szívű, nagystílű ember volt - mondta. A Vígszínház társulata nevében Lukács Sándor színművész búcsúzott.

Link másolása

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

A 85 éves korában, március 30-án elhunyt színművész búcsúztatásán elsőként a jövő színésznemzedéke nevében Szőcs Artur mondott beszédet. A színész-rendező felidézte, hogy Tordy Gézát még színművészetisként ismerte meg, majd 15 évadot dolgoztak együtt. Kiemelte: Tordy Gézát ízig-vérig érdekelte a színházcsinálás, fontos volt számára a csapatmunka.

Ernyey Béla közös emlékeket idézve búcsúzott Tordy Gézától. Óriási szívű, nagystílű ember volt - mondta a művészről, akivel 1963-ban találkozott először, és akihez élete leghosszabb barátsága fűzte.

A Vígszínház társulata nevében Lukács Sándor színművész búcsúzott, színészkollégája játékát és közös munkáikat idézte fel. Mint mondta, Tordy Gézában nagy erők lakoztak, nagy dühök és nagy szenvedélyek.

A színészet illanó pálya - fogalmazott. A kincs az az üzenet, amelyet át tudunk adni úgy, hogy a lelkekben minél tovább megmaradjon. "És te, Gézus, ezeknek az üzeneteknek katartikus átadója voltál" - mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET: