hirdetés

KULT
A Rovatból
hirdetés

Oscar-esélyes pszichodráma az amstetteni rém történetéről

A szoba a nyomasztó, sötét thriller helyett lélekemelő dráma lett.
Hegedűs Márk Sebestyén - szmo.hu
2016. február 01.

hirdetés

Lenny Abrahamson új filmje, A szoba az idei Oscar-mezőny egyik legszimpatikusabb alkotása, amely a nyomasztóan sötét alapszituáció felvázolása után váratlanul a feltétlen életigenlés filmjévé válik. Valószínűtlen a fordulat, hiszen a film alapjául szolgáló bestseller megírását az amstetteni rém, Josef Fritzl esete ihlette, és egyesek már a könyv megjelenése előtt kifejezték aggodalmukat, miszerint a témaválasztás csupán apropó lesz az eredeti eset áldozatainak lelketlen kizsákmányolására.

Emma Donoghue írónőt azonban nem az apja által 24 éven keresztül fogva tartott és bántalmazott Elisabeth életének gyomorforgató részletei érdekelték. Sokkal inkább a lány legkisebb gyermekének szívszaggató története, aki ötéves korában láthatta meg először, mi is húzódik börtönének falain kívül. Így cáfolja meg film és könyv az előzetes vádakat, és így lesz A szoba klausztrofób pszichothriller helyett lélekemelő dráma.

Az ötéves Jack számára a Szoba maga a világ. Itt született, és Anyával együtt itt eszik, játszik, alszik és tanul. Ám ötödik születésnapja után Anya közli vele, hogy a világ a szobán kívül folytatódik, és ideje megtapasztalni azt, ami a falakon túl van. Ehhez azonban tervre és szökésre van szükség, amit Jack-nek egyedül kell megtennie. Jack pedig kezdi megérteni, hogy a Szoba igazából börtön volt, ők pedig fogvatartottak benne. Amikor pedig végre szabadok lesznek Jack és Anya számára is új élet kezdődik. Olyan, amire egyikük, és családtagjaik sem készültek fel.

Félreértés ne essék, az ír-kanadai koprodukcióban született A szoba maximálisan hollywoodi elveket követ: a történet a konzervatív értékrend és a hagyományos családmodell helyreállítását követi, és csak nagyon ritkán válik szirupossá, vagyis könnyen Oscar-kedvenc válhat belőle. Nagy esélye van annak is, hogy az anyát alakító Brie Larson díjra váltja Oscar-jelölését, a film szívét-lelkét mégis a Jacket alakító, most kilencéves Jacob Tremblay adja.

Bár a könyvvel ellentétben a film értelemszerűen nem teljes egészében az ő szemszögéből tárul elénk, A szoba így is egyértelműen a Fiú története, aki először szembesül a korábban csak a televízió képernyőjéről ismert nagyvilággal, és aki, miután a fogságban értelmet adott anyja életének, a szabadulás után is képes tartani benne a lelket.

szoba

hirdetés

Ha érdekel bennünket az érem másik oldala, nézzük meg az osztrák Ulrich Seidl A pince című dokumentumfilmjét, amelyet február 11-től vetítenek a magyar mozik. Ha a végtelenül optimista A szoba az összetartozásba és a családba vetett hitünket erősíti meg, A pince megtekintése után egészen biztosan gyanakodva fogjuk méregetni szomszédainkat.

Seidl vállalása szerint a film az osztrák pincék rejtett világáról fest groteszk tablót, ahol nyíltan tombolhatnak tudatalattink sötét perverziói: az idilli felszín alatt náci relikviákat gyűjtő nyugdíjasok, szado-mazochista párok és műanyag babákat nevelgető öregasszonyok mindennapjai tárulnak a szemünk elé. Ahogy Abrahamson filmje, úgy A pince tárgyalásakor is rendre felmerül Josef Fritzl neve. Nem véletlen, hiszen a két film – noha sok szempontból ellenpontjai egymásnak – ugyanabba a sötétségbe enged bepillantást, amely a hétköznapok máza alatt húzódik.

Ha érdekes volt a cikk, oszd meg másokkal is!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
KULT

Nagy vihart kavart Lackfi János rendőrös verse az interneten – a költő reagált a vádakra

Az ironikusnak szánt költeményt rengetegen félreértették, Lackfi Facebook-oldalát elárasztották a gyűlölködő kommentek. Utána külön posztban magyarázta meg, mi volt a célja a verssel.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 17.

hirdetés

Rendőr leszek címmel posztolt egy verset a közösségi oldalára Lackfi János költő, író, műfordító, arra viszont aligha számított, mekkora lavinát fog elindítani ezzel.

A költemény, ami nem más, mint József Attila Kertész leszek című művének átdolgozása, így szól:

A verset Lackfi péntek reggel tette közzé, a bejegyzésre azóta 1200-nál is több komment érkezett, sok olyan embertől is, akik vélhetően most először jártak a költő Facebook-oldalán, és keresetlen stílusban osztották ki őt.

Az egyik legfinomabb hozzászólás például így szól: "Ez nem. Ilyen szöveget azért mégse, ez nem meghökkentő, hanem meglepően érzéketlen."

"Nem tudom leírni a véleményemet, mert letiltana a Facebook. Így csak annyit írok, hogy csalódásom határtalan. Hogy lehet ilyen ocsmány akármit írni? Ez az izé (mert versnek nem nevezném) nagyon beteg és rosszindulatú elmére utal" – írta egy másik hozzászóló.

Valaki pedig így fogalmazott: "Karanténban naponta jöttek a rendőrök ellenőrizni. Nem az érdekelte őket, hogy hol a párom, (adott esetben mosdóban, másik szobában, stb...) hanem, hogy jól vagyok-e, szükségem van-e valamire, tudnak-e segíteni valamit! Hálás vagyok nekik a törődésért."

hirdetés

A kommentek többsége a fentieknél sokkal durvább hangot üt meg.

Lackfi később külön bejegyzésben is reagált a versét ért kritikákra. Mint írja:

"Hát, itt aztán szép nagy vihar támadt, s az jó, felforgat, kizökkent, megérint. Megvallom, továbbra is hiszek benne, nem lehetetlen küldetés a mindennapos emberi bosszúvágy és keménykedés hangját elválasztani attól az alanyi hangtól, amelyen arról számolok be mondjuk, hogy tegnap egy fakanalat faragtam. Volt azért, akinek sikerült. Egyszerű dolog: olvasok valamit, s utána felteszem a kérdést: vajon ezt az illető egy az egyben gondolja, vagy másnak a hangját szólaltatja meg?

Külön érdekes volt, hogy nagyon sokan pont abban a stílusban szólaltak meg, mint amelyet a vers (meglehetősen finomítva) karikíroz. Vagyis a kommentek egy része illusztráció is egyben.

A mellékelt vers a CSAVARD FEL A SZÖVEGET-kötetem átiratai közt szerepel, négy éve jelent meg. És akkor sem a pillanatnyi bírságról vagy a rendőrökről szólt, nekem személyesen elég kevés és zömmel jó tapasztalatom van a rendőrséggel kapcsolatban. De ennek persze semmi jelentősége, alig hiszem, hogy József Attila saját, személyes kertész-képében gondolkodott volna, vagy éppen több ezer kertésszel töltetett ki tesztet, mielőtt versét megírta volna.

Ja, és figyelmes olvasás esetén kiderül: aki a versben megszólal, NEM rendőr. Csak elképzeli, milyen lenne legálisan erőszakoskodni. Számára ezt jelenti a rendőrlét. Vagyis ő egy civil, aki szívesen rendőrködne. Persze aki csak ütni jött, üssön nyugodtan...

Az külön érdekesség, hogy a kommentelők azt mondják, a rendőrök nem durvák. Utána pedig azt, hogy ezek után a rendőrök engem ki fognak nyírni. Hm. Szerintem meg nem, mert tényleg nem ilyenek.

Viszont örül a szívem, hogy a vers hatott, felkavart sokakat. Ez a dolga. Azt pedig sosem értettem, miért jár valaki tajtékozni olyan ember oldalára, akit gyűlöl. Nekem még arra is kevés az időm, hogy végignézzem, -olvassam, amit szeretnék... Persze az ideje felhasználásáról mindenki maga dönt."

Nem sokkal később egy levelet is közzétett, amit egy rendvédelmi dolgozótól kapott.

A levél szerzője azt írta: nem gondolja, hogy Lackfi bármilyen ellenérzéssel lenne a rendőrök felé és tudja, hogy a vers célja sem a gyűlöletkeltés volt. Ugyanakkor, bár egyébként kedveli a munkásságát, ez a vers neki sem nyerte el a tetszését. Szerinte az időzítés is rátett egy lapáttal arra, hogy ilyen sok negatív vélemény érkezett.

"A lényeg, amit szerettem volna leírni, hogy a rendőrök nagyon nehéz körülmények között dolgoznak. Egyre kevesebben vannak. A rendőrjárőr fizetése kb. nettó 150-160e Ft. Tapasztalhattam, hogy ezért a pénzért miket kell csinálniuk: ott vannak az összes balesetnél, a részeg kötekedőknél, a hidegben fagyoskodnak, üldözik a migránsokat... Nem közhely, tényleg nem lehet tudni sosem, hogy épségben hazaérnek-e. Miután a járőrfizetés rendkívül kevés, ezért már nem is nagyon van senki, aki ezt a beosztást vállalná, így a körzeti megbízottak végzik azt a munkát is"

– fogalmaz a levéliró, aki szerint a karácsonyi rendőrkéselős eset miatt sem volt most szerencsés ezt a verset közzétenni.

Mint írja, jelenleg az egész rendőrállomány teljesen el van keseredve a megbecsültség hiánya és kevés fizetés miatt. Ahhoz, hogy megélhessenek, sokan kénytelenek másodállást is vállalni, és a covid-helyzet miatt is hatványozódik rajtuk a nyomás.

"Sokan lebetegedtek, ezért a pihenőnapon, szabadságon lévőknek kellett bemenniük dolgozni. Mióta nincs határőrség, határrendészeti feladatokat is ellátnak, útlevelet pecsételnek, amire gyorstalpaló tanfolyammal készítik fel őket. Rengeteg a felesleges papírmunkájuk. Az egész rendszer megújítására lenne szükség... Úgy gondoltam, ha esetleg ezeket az állapotokat nem ismerte volna, jobb, ha tudja" – zárja sorait a rendvédelmi dolgozó.

Lackfi megkeresésünkre az alábbiakat tette még hozzá a vers által gerjesztett hullámokhoz:

"Nincs bennem harag, megbántottság vagy félelem, leginkább sajnálom, hogy ilyen könnyen kibillennek egyensúlyukból az emberek, a névtelen trollok pedig ravaszul szítják az indulatokat. És amúgy semmi gond nincs azzal, ha az emberek normálisan megírják véleményüket arról, ha valami nem tetszik nekik..."


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
KULT

Halálos harcmező: a Netflix új filmjében az a legizgalmasabb, hogyan küzdenek Budapesten a harci robotok

Magyarként különleges élmény végignézni az akciófilmet, amiben egy Marvel-sztár, Anthony Mackie kiborgként harcol az ellenséggel. A forgatókönyv ugyanakkor lehetett volna erősebb is.
Címlapkép: Jonathan Prime, Netflix - szmo.hu
2021. január 17.

hirdetés

Orosz harci robotok bukkannak fel a VII. kerületben, a Murányi utca és a Marek József utca sarkán felépített óriási díszlet kapuiban, majd vadul tüzelni kezdenek harckocsikból kiözönlő amerikai harci robotokra. Végül az egész épületet megsemmisíti egy dróntámadás.

A forgatás helyszíne és az utca közepére díszlet:

Hasonló, grandiózus jelenetet eddig nem sűrűn láttunk Budapest utcáin, és bár a magyar főváros az Outside the Wire-ben nem Budapestként szerepel, a film telis-tele van ikonikus magyar helyszínekkel. Az Istvántelki Főműhely például az ellenállás menekültközpontjaként jelenik meg, a Kelenföldi Hőerőműben amerikai támaszpont működik, amihez a K-Hídon keresztül vezet az út, az ellenség pedig a Magyar Szentföld-templomban rendezkedett be.

Így ezen a hétvégén világszerte magyar helyszíneket néz a 200 millió Netflix-előfizető színe-java.

A filmet ugyanis nem kis várakozás előzte meg, lévén, hogy a mozik még mindig zárva vannak. Ennek megfelelően a Halálos harcmezőről a New York Times-tól a CNN-en át a Variety című filmes magazinig jelentek meg kritikák, a magyar nézettségi toplistában pedig a film máris az élen áll.

hirdetés

A történet szerint Kelet-Európában 2036-ban háború dúl, és az oroszok megpróbálják kiterjeszteni a befolyásukat Ukrajnára. Az amerikaiak békefenntartóként vannak jelen, és folyamatosan összetűzésbe keverednek az oroszok által támogatott egyik hadúrral.

A film egyik főszereplője Damson Idris, aki drónpilótaként megtagadja felettesei közvetlen utasítását, hogy ne tegyen semmit, és egy dróntámadással próbál egy bajba jutott amerikai egységen segíteni. Miközben megmenti őket, meg is öl két amerikai katonát. Emiatt büntetésből terepre küldik, ahol találkozik a másik főszereplővel, a Marvel-filmek Sólyomjaként már jól ismert világsztárral, Anthony Mackie-vel. Róla hamar kiderül, hogy nem ember, hanem egy szigorúan titkos fejlesztésű kiborg. Amikor ugyanis leveszi pólóját, a mellkasa átlátszó robottestté változik. A két főhős ezután együtt indul küldetésre. Céljuk megakadályozni, hogy a rosszfiúk atomfegyverhez jussanak.

A Halálos harcmező abszolút aktuális kérdéseket feszeget, például azt, milyen felelősséggel tartoznak a drónpilóták a "járulékos veszteségekért",

mennyire érezhetik át egy sok ezer kilométerrel messzebb felállított konténerben ülve, milyen borzalmakat és szenvedést okoznak a helyi civileknek az általuk vezérelt dróncsapások. Vagy azt, mi történik, ha egy mesterséges intelligenciával működő kiborg morális okokból egyszer csak megkérdőjelezi a kapott parancsokat és fellázad. De láthatjuk azt is, hogyan egészíthetik ki a Gumps-nak hívott harci robotok az embereket egy összecsapásban, és hogyan bánnak velük a katonák, amikor azt hiszik, nem látják őket a tisztek.

Ez a sok téma ugyanakkor szét is feszíti a futurisztikus akciófilm kereteit, ami emiatt sem a dróntámadások, sem a robotlázadás tematikájában nem tud sok újdonságot mondani.

VIDEÓ: a hivatalos előzetes

Az akciójelenetek pedig bármennyire is kidolgozottak, látványban nem ütik meg a nagy mozisikerek által felállított mércét.

A Netflix valószínűleg úgy volt vele, hogy szélesvásznon amúgy sem mutatják be a filmet, a tévék képernyőjére pedig ennyi CGI is elég.

Maga a látványvilág sem túl eredeti. Az Anthony Mackie által alakított android kivételével az amúgy jól kinéző robotkatonák nem nagyon térnek el a már ma is létező robot-prototípusoktól, és a drónok is olyanok, amilyeneket már ma is bevetésekre küldenek, pedig a technológia 15 év alatt ennél minden bizonnyal nagyobbat fejlődik majd. Mindezt talán azért találták így ki a film készítői, hogy minél hitelesebbnek hassanak, akkor viszont nem teljesen érthető, hogy az egyik jelenetben a kémdrón miért látótávolságban úszik be a megfigyelt kocsi fölé.

Az sem derül ki, hogy az android hogyan lehet ennyivel fejlettebb kinézetre, tudásban és érzelmi intelligenciában is a többi robotkatonánál, és ha az amerikai hadseregnek van egy ilyen csodafegyvere, miért nem használják ki jobban a képességeit.

Összességében Mikael Håfström filmje, a Halálos harcmező nagy dobásnak semmiképp sem nevezhető, de azért van annyira szórakoztató, hogy némiképp enyhítse a hollywood-i szuperprodukciók hiányát.

Nekünk magyaroknak pedig a forgatási helyszínek és a statisztaként feltűnő magyar színészek miatt mindenképp tartogat annyi extra-élményt, ami miatt érdemes megnézni.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT
A Rovatból
hirdetés

Macaulay Culkin támogatja, hogy vágják ki Trumpot a Reszkessetek, betörők! második részéből

A jelek szerint maga Kevin is egyetért az interneten terjedő petícióval, hogy a leköszönő elnöknek nincs helye a kultikus filmben.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 16.

hirdetés

Egyre többen követelik az interneten, hogy vágják ki Donald Trump rövid jelenetét a Reszkessetek, betörők! második részéből. A film főszereplője, Macaulay Culkin a Twitteren jelezte: egyetért a Change.org-on indított petícióval, írja a CNN.

Az eredeti javaslat szerint a rajongók azt kérték a Disneytől, hogy cseréljék a filmben Trumpot Joe Bidenre, de olyan felvetés is akad, hogy a ma már 40 éves Culkinnal lehetne helyettesíteni digitális trükk segítségével Trumpot, amikor egy hotel lobbyjában véletlenül összefut Kevinnel. Macaulay Culkin az ötletre csak annyit reagált, hogy "Sold", vagyis magyarul "megvettem".

hirdetés

Az 1992-ben bemutatott vígjátékban Kevin a New York-i Plaza Hotelben találkozik Donald Trumppal, akitől azt kérdezi, hol találhat egy telefont. A hotel akkoriban Trump tulajdonában volt, aki csak úgy adott engedélyt a forgatásra, ha ő is szerepelhet a hatalmas sikerrel bemutatott első rész folytatásában. Mivel a tesztvetítéseken a közönségnek tetszett a néhány másodperces jelent, ezért végül benne hagyták a mozikba kerülő verzióban.

Az egyik legnépszerűbb családi film rajongói azért követelik Donald Trump eltávolítását a filmből, mert véleményük szerint a még hivatalban lévő amerikai elnök személyével egy nemkívánatos rasszista bélyeg került a filmre.

2019-ben egyszer már egy kanadai tévétársaság kivágta Trump cameóját a filmből. Akkor arra hivatkoztak, hogy a reklámidők miatt akartak rövidíteni a vígjátékon, a dolognak semmilyen politikai üzenete nem volt.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT

Megszűnhet a Duna Szimfonikus Zenekar, 45 zenész megélhetése került veszélybe

Nagyon kevés állami támogatást kapna a továbbiakban a 60 éve létező zenekar, a Duna Palotából is ki kell költözniük.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi - szmo.hu
2021. január 15.

hirdetés

Megszűnhet a Duna Szimfonikus Zenekar május 31-ével - írta a Zene-Kar.hu. pedig patinás zenekarról van szó,ebben a szezonban ünnepli a 60. születésnapját.

“Egy megújulni képes, egyedi feladatokat is ellátni képes zenekarról van szó “- nyilatkozta 2020-ban Szklenár Ferenc, az együttes művészeti vezetője.

A zenészek viszont azt az értesítést kapták december 23-án, hogy Kásler Miklós miniszter Alapítói Határozatában többek között erről is döntést hozott.

Korábban már hallani lehetett arról, hogy bizonytalan a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetség egyik régi tagjának jövője.

A létbizonytalanság akkor vált egyértelművé, amikor kiderült, az együttesnek előbb-utóbb ki kell költöznie az addig otthonaként és a koncertek helyszíneként szolgáló Duna Palotából. Először azt hallhattuk, hogy az EMMI – nemrég a BM-től ez a minisztérium lett a fenntartó – szeretné összevonni a Duna együttesét a MÁV Szimfonikusokkal. Ezt senki nem támogatta, de amikor kiderült, hogy az egyesülés után a fenntartáshoz a MÁV költségvetését még 500 millió forinttal kellene kiegészíteni, az ötletet elvetették.

hirdetés

Tavaly ősszel a minisztérium körlevelet küldött a szimfonikus zenekarok vezetőinek, amelyben kérte őket, hogy hirdessenek próbajátékot és vegyék át a Duna muzsikusait. De mivel üres helyek nemigen voltak, ez az elképzelés is elhalt.

Társegyüttesük, a Duna Művészegyüttes helyzete a hírek szerint kedvezőbb, még bár nekik is ki kell költözniük a Duna Palotából. A társulatnál megmaradtak az adminisztrációt végző munkatársak, emelték a táncosok bérét, s kaptak emellett már próba- és előadáshelyszínt is.

A zenekar sorsa még nem ismert. Van olyan elképzelés, hogy egyesületként is folytathatják a munkát. A zenekarnak szánt 150 millió forintos állami támogatást megkapnák ebben a formában is, a hangszerparkot pedig nekik ajándékozza a vagyonkezelő - írta az oldal.

Ez az összeg azonban nem elegendő ahhoz, hogy a 45 muzsikusnak továbbra is megmaradjon a főállása, háromszor ennyi kellene. Találtak már megfelelő próbatermet, a XIII. kerületi Láng Művelődési Házat, s koncerthelyszínekben is gondolkodnak, bízva abban, hogy a közönség követi őket. Szeretnék, ha a Duna Palota megmaradna koncerthelyszínnek, és folytatnák a regionális tevékenységüket is, eljuttatva az élő zenét a legeldugottabb településekre.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: