KULT
A Rovatból

Oscar-díj: bejelentették az idei jelölteket

A legtöbb kategóriában 5 jelölt várja a márciusi díjátadót. A Minden, mindenhol, mindenkor, kapta a legtöbb jelölést.

Link másolása

Kedden Riz Ahmed és Allison Williams bejelentették az idei Oscar-díjátadó jelöltjeit.

A legjobb film:

Nyugaton a helyzet változatlan,

Avatar: A víz útja,

A sziget szellemei,

Elvis,

Minden, mindenhol, mindenkor,

A Fabelman család,

Tár,

Top Gun: Maverick,

A szomorúság háromszöge,

Women Talking.

Legjobb rendező:

Martin McDonagh (A sziget szellemei),

Daniel Kwan, Daniel Scheinert (Minden, mindenhol, mindenkor),

Steven Spielberg (A Fabelman család),

Todd Field (Tár),

Ruben Östlund (A szomorúság háromszöge).

Legjobb női főszereplő:

Cate Blanchett (Tár),

Ana de Armas (Szöszi),

Andrea Riseborough (To Leslie),

Michelle Williams (A Fabelman család)

Michelle Yeoh (Minden, mindenhol, mindenkor).

Legjobb férfi főszereplő:

Austin Butler (Elvis),

Colin Farrell (A sziget szellemei),

Brendan Fraser (A bálna),

Paul Mescal (Aftersun),

Bill Nighy (Living).

Legjobb speciális effektusok:

Nyugaton a helyzet változatlan,

Avatar: A víz útja,

Batman,

Fekete Párduc 2.,

Top Gun: Maverick.

Legjobb operatőr:

James Friend (Nyugaton a helyzet változatlan),

Darius Khondji (Bardo, egy maroknyi igazság hamis krónikája),

Mandy Walker (Elvis),

Roger Deakins (A fény birodalma),

Florian Hoffmeister (Tár).

Legjobb vágás:

A sziget szellemei,

Elvis,

Minden, mindenhol, mindenkor,

Tár,

Top Gun: Maverick.

Legjobb production design:

Nyugaton a helyzet változatlan,

Avatar: A víz útja,

Babylon,

Elvis,

A Fabelman család.

Legjobb haj és smink:

Nyugaton a helyzet változatlan,

Batman,

Fekete Párduc 2.,

Elvis,

A bálna.

Legjobb animációs film:

Pinokkió,

Marcel the Shell with Shoes On,

Csizmás, a kandúr: Az utolsó kívánság,

A tengeri fenevad,

Pirula Panda.

Legjobb külföldi film:

Nyugaton a helyzet változatlan,

Argentína, 1985,

Közel,

EO,

The Quiet Girl.

Legjobb eredeti dal:

Tell It Like a Woman,

Top Gun: Maverick,

Fekete Párduc 2.,

RRR,

Minden, mindenhol, mindenkor.

A legjobb női mellékszereplő:

Angela Bassett, (Fekete Párduc 2.)

Hong Chau, (A bálna)

Kerry Condon, (A sziget szellemei)

Jamie Lee Curtis, (Minden, mindenhol, mindenkor)

Stephanie Hsu. (Minden, mindenhol, mindenkor)

Legjobb dokumentumfilm:

All That Breathes,

All the Beauty and the Bloodshed,

Fire of Love,

A House Made of Splinters,

Navalny.

A legjobb jelmeztervezés:

Babylon,

Fekete Párduc 2,

Elvis,

Minden, mindenhol, mindenkor,

Mrs. Harris Párizsba megy.

A legjobb hang:

Nyugaton a helyzet változatlan,

Avatar: A víz útja,

Batman,

Elvis,

Top Gun: Maverick.

Legjobb filmzene:

Nyugaton a helyzet változatlan,

Babylon,

A sziget szellemei,

Minden, mindenhol, mindenkor,

A Fabelman család.

Legjobb adaptált forgatókönyv:

Nyugaton a helyzet változatlan,

Tőrbe ejtve – Az üveghagyma,

Living,

Top Gun: Maverick,

Women Talking.

Eredeti forgatókönyv:

A sziget szellemei,

Minden, mindenhol, mindenkor,

A Fabelman család,

A szomorúság háromszöge.

Legjobb rövidfilm:

An Irish Goodbye,

Ivalu,

Le Pupille,

Night Ride,

The Red Suitcase.

Legjobb animációs rövidfilm:

A kisfiú, a vakond, a róka és a ló,

The Flying Sailor,

Ice Merchants,

My Year of Dicks,

An Ostrich Told Me the World Is Fake and I Think I Believe It.

Legjobb férfi mellékszereplő:

Brendan Gleeson, (A sziget szellemei)

Bran Tyree Henry, (A kiút)

Judd Hirsch, (A Fabelman család)

Barry Keoghan, (A sziget szellemei)

Ke Huy Quan. (Minden, mindenhol, mindenkor)

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
A Hazatalálsz kicsit olyan, mintha minden valaha volt szappanopera párlata lenne
Hétfőn indult a TV2 új napi sorozata, amely hol krimibe, hol komédiába hajló szappanopera. A sorozatok szerelmesei ezredszer is megkapják ugyanazokat a paneleket, amiket annyira szeretnek, de érthetetlen, miért kell ehhez liszenszet vásárolni. Kritika.

Link másolása

Figyelem, a kirtika apró SPOILEREKET tartalmazhat!

Értetlenül figyelem, miért van az, hogy a hazai kereskedelmi tévék sorra szállítják a liszensz sorozatokat. A Hazatalálsz a horvát Čista ljubav (Tiszta szerelem) című sorozat magyarosítása. Fel nem foghatom, miért nem akarnak a magyar kreativitásba pénzt befektetni. Az elmúlt időszakban több liszensz sorozatba is belenéztem, és nem mondom, hogy rosszak, de egyik sem akkora mestermű, amire azt mondanám, hogy ilyet mi aztán biztos nem tudnánk kitalálni.

Talán arra gondolnak, hogy ha egy sorozat külföldön bevált, nálunk is sikeres lesz, de hát számos ellenpéldát látunk. Magyarország talán az egyetlen ország, ahol a Big Brother lényegében megbukott, a Got Talent franchise sem ért el nagy sikereket és az orosz koppintás A Séf meg a többiek is egy évad után véget ért – hivatalosan persze az Oroszországra kivetett szankciók miatt.

Azért sem értem, miért szorultunk horvát ötletimportra, mert a Hazatalálsz-ban nincs egyetlen eredeti gondolat sem, a szereplők száját nem hagyja el egyetlen olyan mondat, amelyet ne hallottunk volna ezerszer.

Az egész szövegkönyvet össze lehetne ollózni Jóban rosszban és Barátok közt részekből, kezdve az árván felnőtt főszereplőkkel.

Az alapsztori röviden: Vitéz Tamás (Hajmási Dávid) és nővére, Brigi (Réti Adrienn), gyerekkorukban egy autóbalesetben elveszítették a szüleiket. Intézetben nőttek fel, akárcsak Rajmund (Jaskó Bálint), aki a flashbackek alapján már a gyerekotthonban is kis gyökér volt, és ez azóta sem változott. (Spoiler: ő a sorozatban a csúnya bácsi).

26 évet ugorva az időben folytatódik a történet, amikor az immár felnőtt Vitéz Tamást korrupció gyanúja miatt felfüggesztik rendőri állásából, a felesége elhagyja, így neki kell gondoskodnia hétéves kislányáról. Kilátástalan helyzetében visszatér gyerekkora helyszínére, Farkasligetre és alaposan felbolygatja a kisváros lakóinak életét. Ezzel egyidőben Rajmund bűnöző lett, kétes ügyletekből jól megszedte magát, és most épp azon dolgozik, hogy kifehérítse magát. A vagyonát legalizálta, és épp azon dolgozik, hogy – legalábbis a felszínen – a városka tiszteletben álló polgára legyen. Ehhez a tervéhez elengedhetetlennek tartja hogy feleségül vegye a Törőcsik Franciska által játszott Virágot, aki a város legjobb csaja, és megvásárolja a gazdag özvegy, Edit (Csapó Virág) házát, ami a város legnagyobb kérója.

Talán a magyar alkotók is érezték, hogy a Hazatalálsz kicsit olyan, mintha minden valaha volt szappanopera párlata lenne, ezért a szereplőgárdában az elmúlt 30 év számos jelentős szappanoperájából feltűnnek szereplők.

Például Lékai-Kiss Ramóna és Csapó Virág a Barátok köztből érkezett, Kárász Zénó és Esztergályos Cecília a Família Kft.-ből, de még a Szomszédok is képviselteti magát Ábel Anita személyében. (Ha kiszúrtatok még hasonló szereplő-szappanopera kapcsolatot, írjátok meg kommentben, az én szappanopera-műveltségem igen korlátozott.) És ezzel rátérek a sorozat erényére:

igazán kiváló színészeket láthatunk benne.

Az ember kicsit sajnálja is, hisz egy Törőcsik Franciska, Grisnik Petra vagy Kamarás Iván jobbat érdemelne. Kisebb szerepekben feltűnik Pindroch Csaba, Jordán Tamás, Oszvald Marika és Tóth Andi, illetve Nagy-Kálózy Eszter is. Csapó Virág különösen meglepett, abban a kevés jelenetben, amit kapott, ezerszer jobb, mint a Barátok köztben valaha.

A Hazatalálsz összességében egy igényes kivitelezésű sorozat, ami (legalábbis eddig) többé-kevésbé kikerülte a magyar produkciók rákfenéjét jelentő ripacskodást. Persze a sztoriban vannak itt-ott következetlenségek, de hát ezeket a sorozatokat nem a realista történeteiért szereti, aki szereti.

A műfaj kedvelői szerintem nem fognak csalódni, van dráma, szerelem, ármány, olykor humor.

De ha sikítófrászt kaptál a Vadangyaltól és rángatózni kezd a szemed, ha meghallod a Rózsa Bisztró nevet, akkor ez a széria sem neked való.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
„Kibaszott szörnyetegek vagyunk mind” – minden eddiginél pesszimistább a Fauda új évada
A szereplőkkel együtt az izraeli kommandóssorozat is fáradni kezdett a negyedik évadban, de még mindig a legjobb a műfajban. Sőt, a sorozatok közt általában sem sok vetélytársa van.

Link másolása

Sokáig kellett várnunk a Fauda negyedik évadára, volt ennek számos oka, a Covidtól az orosz-ukrán háborúig sok minden hátráltatta a forgatást és az utómunkák is csúszhattak. Végül idén januárra került át a Netflix-bemutató, amit az izraeli sorozat rajongói most végre ledarálhatnak.

Közhely ma már, hogy ebben a harcos-kúrós-partraszállós műfajban, amiben konkrétan fedett kémek, hírszerzők, kommandósok portyáznak ellenséges területen, a Fauda hozta el azt a minőséget, amit még a Homeland se tudott elérni, nem véletlenül.

A Yes nevű izraeli gyártó cég ugyanis olyanokkal dolgozott együtt a kezdetektől, mint Lior Raz és Avi Issacharoff, akik nemcsak producerek és ötletgazdák, hanem a forgatókönyvbe is vállig belenyúltak. Mindketten pontosan tudták, mit kell a vásznon visszaadni a lehetetlen küldetésekből, hiszen maguk is az izraeli terrorelhárítás különleges egységeinél szolgáltak korábban. Lior Raz színész lett,

ő játssza a sorozatban Doront, a közepesen súlyos PTSD-s, tehát kellően idegbeteg, és a parancsokat meg a szolgálati utat betartani képtelen kommandóst, Issacharoff pedig újságíró, aki hasonló témákkal foglalkozott leszerelése után is.

Az első évad – és ma már ez is közhely – akkora siker lett, hogy Izraelben elnéptelenedtek az utcák, amikor adták, és nem csak az izraeliek, hanem az arabok lakta negyedekben is.

De mitől talált telibe a sorozat?

Attól – és ez a negyedik évadra éppúgy igaz, mint az első háromra –, ahogy a közel-keleti helyzetet emberközelből ábrázolják. Tehát nem a CIA vagy más külföldi rácsodálkozók szemszögéből, ahogy a Homeland – jegyezzük meg, ez is legitim nézőpont, csak belülről nem tűnik teljesen igaznak -, hanem azt mutatja meg, ahogy a dzsenini menekülttáborból, izraeli zsidó vagy ciszjordániai, gázai palesztin családok szemszögéből, netán a Sin Bét főhadszállásáról látszanak a dolgok.

Attól, hogy sosem fekete-fehér a történet, nem a hősies, sosem hibázó jók, és a sátáni, egyben vallási fanatikus, szoknyás kecskebaszók küzdelméről van szó, ahol mindig a jók győznek, övék az erkölcsi fölény, és a végén mindenki boldog, a terroristák meg arctalan senkik, mennek a levesbe.

Persze, tudjuk jól, a küzdelem itt is egyenlőtlen, hiszen a terroristák kábé esélytelenebbek, mint a magyar ellenzék, többnyire nincs elég képzett emberük, hadseregük és nem az ő drónjaik látnak mindent fentről, hanem Izraelé. A zsidó állam közel 80 éve minden percét arra fordította, hogy a Közel-Kelet egyetlen ütőképes nagyhatalma – és nem mellesleg demokráciája – legyen, ehhez a saját erejének maximális megnövelése mellett a másoké gyengítése is első számú feladat.

A Fauda mindig vigyáz arra, hogy bizonyos szintek alatt mozogjon, a politika nagyon kevés esetben jelenik meg, politikusok egyszer sem, maximum megemlítik, hogy ez az akció most a miniszternél vagy a miniszterelnöknél van, neki jelentenek. Az elit alakulat amúgy is titokban működik, a közvetlen feletteseken és a velük dolgozókon kívül csak a szűk család tudja, mit csinálnak, nevük, arcuk, mindenük titkos, ha meghalnak, „nevüket nem közölhetjük” kiegészítéssel maximum mínuszos hír csak az újságban.

Miközben Doron és társai minden egyes bevetéskor (és néha még azon kívül is, ha az ellenség megtudja a nevüket) az életüket kockáztatják, és nem csak ők, hanem a feletteseik is.

De arra is vigyáz, hogy az ellenség, még a fő terroristák, és azok családja se legyenek csak és kizárólag gonoszok. Ott is emberek élnek, valaki mindig valakinek a fia, bátyja, apja, stb. És nem csak azért, hogy aztán velük lehessen zsarolni őket. Érzelmeik, emberi kapcsolataik vannak, gyerekeik, idős szüleik. Persze van fanatizmus, sőt néha pszichopatológiai esetek is, de ez megvan a túloldalon is, csak másképp. Épp az az egyik fő mondanivaló, hogy ha ebbe belekeveredtél, nagyon nehéz kijönni belőle, pláne ép elmével. Meg hogy ez az egész Közel-Keletre igaz.

Gondolj bele: azt mondják neked, hogy menj be abba az épületbe, amely teli van fegyveres Hamász-tagokkal, akiknek dicsőség a mennybe jutni, és amúgy is jó nők várják ott őket nagy tömegben, és hozz ki onnan lehetőleg élve egy parancsnokot vagy túszt. Te azt mondod teljesen érthetően: elmentek ti a jó büdös picsába! Doronék viszont némi szemöldökráncolás után azt: mikor indulunk?

Talán ezért hangzik el valahol: kibaszott szörnyetegek vagyunk mind. Még a rokonok is, akik ezt tűrik.

A negyedik évadra mi újat lehetett még mondani ebben a témában? Hát lehet, és spoilerezés nélkül annyit elárulhatunk, hogy a terroristák is egyre profibbak, egyre komolyabb infrastruktúrával és technikával rendelkeznek, és talán az is igaz, hogy okosabbak is lettek. A Hamászt kipipáltuk már eléggé az előző évadokban, a Fatah ugye már eleve inkább szövetséges, mint ellenálló a ciszjordániai területeken, a Palesztin Hatóság együttműködő, és persze korrupt.

Kik nem voltak még a Fauda célkeresztjében? Igen, a Hezbollah, a siíta Irán által támogatott, Dél-Libanonban beágyazott fegyveres, terrorista szervezet, amely az északi Dzseninbe tud a csápjaival elérni, ez látszott még logikusan kihasználható helyszínnek. Valamint bejön a külföld, a bevándorlók lakta Molenbeek, Brüsszel legkeményebb negyede, Lázár János rémálma, amit a filmben amúgy többnyire Budapest játszik el. Mivel nem izraeli területen is mozognak, ezért a Moszad felügyeli az akciókat innentől, új fontosember kerül az irányítói posztra, és ő kénytelen elviselni az öntörvényű alakulat improvizációit.

Az emberi kapcsolatok terén is szintet kellett lépni, hiszen az egység szinte egy nagy családként működik, és mivel eltelt két év a legutóbbi részek óta, elég sok minden megváltozott. Doron persze kiégett megint, nemhogy lövöldözni, de már csajozni se nagyon van kedve, de a többiek is fáradnak, 10-20 éve már, hogy ezt csinálják, amiből egy év is elég, hogy megviselje az embert.

A film készítői is érezhették, hogy nem lehet ezt örökké csinálni, ezért ebbe az évadba a fáradást ellensúlyozandó még több fordulatot, tragédiát és akciót pakoltak, csak kapkodjuk a fejünket, hogy kivel mi történik épp, ki a jó meg a rosszfiú, és ki mégsem az, aminek látszik.

A film egy részét budapesti helyszíneken forgatta a stáb

Ne számítsunk kiemelkedő színészi alakításokra, eddig sem ez volt az erőssége a sorozatnak, pont ez a lényeg, hogy ne vigye el az akció meg a forgatókönyv elől a show-t valami erősebbre megírt karakter. Pont elég, ha valaki a családja meg az életveszélyes munkája közt őrlődik, ha az arabok zsidó kollaboránsnak, a zsidók meg „csak egy arab”-nak nézik, aki sosem szűnik meg gyanúsnak lenni. Talán most a főgonosz nem olyan megnyerő és bonyolult alkat, mint az eddigiek, nem látjuk annyira a hátterét, mitől lett kegyetlen pszichopata gyilkos, de most is megvan a padawanja, a fiatalabb, még nem fanatikus, de használható terrorista karaktere, aki aztán tovább bonyolítja a szálakat.

És hát ott az ügyeletes jócsaj is a filmben, akinek a szerepére megnyerték az Izrael-szerte híres és hírhedt műsorvezetőt, Lucy Ayoubot, aki egy vegyesházasságban élő izraeli rendőrnőt alakít.

Talán épp emiatt érzem úgy, hogy elfáradni látszik a sorozat, mint Orbán Viktor az évi egy sajtótájékoztatóján, hogy már inkább klisékből dolgozik, igaz, azokat nagyon profin rakosgatja. A forgatókönyvnél is látszik, hogy a 10. részig ment flottul a dolog, az utolsó két részt meg mintha csak úgy hozzáragasztották volna, mert volt elvarratlan szál, meg nem volt még akkora vérengzés, ami illik a sorozathoz.

A hírek szerint még megcsinálnak egy ötödik évadot, ami sejthető is, mert a negyedik egy akkora cliffhangerrel ér véget, mint a Moszad főhadiszállása, valószínűsíthető azonban, hogy ez lesz az utolsó is egyben. Annál is inkább, mert Raz és Issacharoff már inkább Indiában dolgoztak mostanában a Fauda ottani adaptációján, illetve koprodukcióban terveznek ottani filmeket. Gyártanak a Netflixnek és a Showtime-nak is tartalmakat, szóval sűrű az élet, és készülhetünk a posztfaudális időszakra.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt a Király, éljen A király! – a Zámbó Jimmy-sorozatra a koronát az utolsó rész tette fel
Igaz történetek és hazugságok ügyes keveréke, egy gyakorlatilag mindenki által ismert életút, és ebből faragtak egy lebilincselő és színvonalas sorozatot, ami bármelyik nemzetközi streamingszolgáltatón megállná a helyét.
Polgári Lilla - szmo.hu
2023. január 24.


Link másolása

Nehéz szuperlatívuszok nélkül beszélni A Királyról, de ha akarnám is kritizálni, akárhogy gondolkozom, maximum szőrszálhasogató megjegyzéseket tudok tenni a sorozatra. Mint például, hogy a szkript írói talán elengedhették volna a Zámbó Jimmy külsejét kritizáló megjegyzéseket már csak azért is, mert elég ellentmondásos a csúnya jelzőt használni Olasz Renátó és Nagy Ervin kapcsán, bármennyire is előnytelen a parókájuk.

Egyébként A Király az első perctől az utolsóig egy szórakoztató sorozat, ami úgy képes végig fenntartani a feszültséget, hogy a főhős elkerülhetetlen bukásával mindenki tisztában van.

A 80-as és a 90-es évek Magyarországa legalább annyira főszereplője a történetnek, mint Jimmy, hiszen az előbbi közege termelte ki utóbbit. A bizakodás járja át az első öt részt, amit aztán fokozatosan felvált a csalódottság érzése, ahogy haladunk a kétezres évek felé, de a Kánaán valahogy mégsem látszik eljönni. Jimmy ebben a változásokkal és bizonytalanságokkal teli korban ragadott meg valamit, olyan üzenetekekel, amikkel sokan tudtak azonosulni.

A Király sikerében nagy szerepe van Péter Šrámeknek is, illetve a zenei producereknek, akik abszolút fogyasztható formában hangszerelték át Jimmy dalait, és az új számok is működnek. Az első rész elején elhangzó Jöjj velem erős nyitány, abszolút megalapozza a sorozat hangulatát, a mindent záró Búcsúdal pedig a kezdeti lelkesedés tökéletes ellentétét, a kiábrándultságot hozza.

Az egészre a koronát az utolsó rész tette fel. Valószínűleg nem én vagyok az egyetlen, akinek az agyába jó időre beleégett a Blikk címlapján lévő "ízléses" fotó a mentőautóban fekvő és alig élő Zámbó Jimmyről. A kép mondjuk sok év után A Király első része kapcsán ugrott be. Illetve az akkori közhangulat és értetlenség érzése is visszajött így több mint 20 év távlatából.

Bár tudjuk, hogy hivatalosan hogyan történt a baleset, azért mégis hátborzongató volt mindezt rekonstruálva látni A Király fináléjában.

Nagyon alaposan, lépésről lépésre építi az utolsó napok történetét a záró epizód, a feszültség szinte elviselhetetlen, hiába ismert szinte minden részlet. És ez bizony nagy szó.

Valóság és fikció bizarr keverékét látjuk, hiszen a sorozatot tényleg Jimmy házában forgatták (a felesége és az egyik fia ráadásul a mai napig ott él), így kicsit olyan érzése van az embernek, mintha bepillantást nyerne a kulisszák mögé, de közben nagyon nem örül annak, amit ott lát.

Nem vagyok ezzel egyedül, sokak számára elveszett valami a sorozat varázsából, amikor Olasz Renátót lecserélték Nagy Ervinre.

Egyébként durva lehetett a levegő Csepelen a 90-es években, mert külsőre csak Jimmy és Edit asszony öregedett 20 évet úgy két év alatt, a többieken nem fogott az idő: mindenki mást végig ugyanaz a színész játszik. Ez olykor zavaró, de azért nagyrészt nem feltűnő. Amíg Renátó egy esendő emberi figurát alakított, addig Ervinnek hirtelen váltással jó sokáig inkább csak egy rajzfilmfigura jutott. Egy darabig úgy tűnt, hogy semmi szerethető nem maradt a sorozatbeli királyban, inkább tűnt egy karikatúrának. 

Ezen szerencsére az utolsó részben azért javítottak az alkotók, láthatóan a főhős is tisztában lett azzal, hogy egy végtelenül szánalmas és önmagával békétlen valaki lett belőle. A korábbi részek többsége viszont nem is annyira a címszereplőről, hanem a körülötte lévő emberekről szól, és arról, hogy milyen hatással volt rájuk Jimmy.

Nehéz is kiemelni egyet a sok epizód közül, talán a legerősebb a testőr (Szalay Bence), a rajongó lány (Döbrösi Laura), és végül Edit (Schell Judit) epizódja (fontos, hogy a családon belüli erőszakkal kapcsolatban sem szépítenek semmit). De nem lehet elmenni szó nélkül Háfra Mari (Bíró Panna Dominika), Krisztián (Georgita Máté Dezső) és Hulé Éva (a zseniális Csákányi Eszter) karaktere mellett sem. Ezek a szereplők tükröt tartanak Jimmynek, akinek fájdalmasan későn esik le, hogy a körülötte lévők nyomorúságában bizony ő a közös pont.

Nem kertel a sorozat, főhősét egy igazi mérgező alaknak mutatja be, egy energiavámpírnak, aki mindent és mindenkit tönkretett maga körül.

Nyilván nem voltam ott, nem tudhatom biztosra, de gyanítom, hogy a sorozatbeli sztori ebben közel áll a valósághoz (főleg, hogy az özvegye erre a verzióra áldását adta).

De ha nem is ilyen ember volt, őszintén szólva nem érdekel, ha egyszer ennyire izgalmas 10 órát kerekítettek ebből az elsőre nem túl érdekesnek tűnő sztoriból. Hiszen csak az elmúlt években hányszor láttuk már a "nagy tehetség, aki nem tudja feldolgozni a sikert"-történetet, de ez a sorozat a hiteles korrajzzal, a kiváló castinggal, az okos forgatókönyvvel és a "magyaros" elemekkel (lásd az utolsó jelenet) profi munka.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Ez lesz a legborzalmasabb film? A Marilyn Monroe-ról szóló Szöszi kapta a legtöbb Arany Málna-jelölést
Az Oscar undok rokonának nevezett díjra Tom Hanks is három jelölést kapott idén.
MTI - szmo.hu
2023. január 23.


Link másolása

A Marilyn Monroe életéről szóló Szöszi című film kapta a legtöbb, nyolc jelölést a legrosszabb produkciókat díjazó Arany Málnára. Tom Hanks három díjra is esélyes.

A Szöszit egyebek mellett a legrosszabb film, forgatókönyv és rendező kategóriában is jelölték

- számolt be róla a BBC News.

A díj honlapja szerint a legrosszabb film-mezőnyben a Szöszi kihívója a Pinokkió, a Good Mourning, A sellő és a Napkirály, valamint a Morbius.

Az "Oscar undok rokonának" nevezett Arany Málna-díjra Tom Hanks három jelölést is kapott idén.

Kettőt rögtön az Elvisért: a legrosszabb epizódszereplőként és a legrosszabb szereplőpárosként is. Utóbbi jelölést a szerepéhez viselt maszk miatt kapta. Pedig Baz Lurhmann életrajzi filmje a kritikusok körében sikert aratott, a brit filmakadémia kilenc díjára jelölte. Az Elvist játszó Austin Butler pedig elnyerte a Golden Globe-díjat.

A Disney új Pinokkiója, amit Guillermo del Toro rendezett, hat kategóriában esélyes az Arany Málnára. Hanks a klasszikus új adaptációjában nyújtott alakításáért a legrosszabb színész trófeáját is elviheti.

A kétszeres Oscar-díjas Hanks előtt már más sztárok is kaptak Arany Málna-jelölést, köztük Leonardo DiCaprio, Eddie Redmayne, Ben Affleck, Halle Berry, Sandra Bullock, Laurence Olivier, Al Pacino és Marlon Brando is.

Jared Leto, aki tavaly a Gucci-ház című filmmel jutott Arany Málna-jelöléshez, idén a Morbius című Marvel-filmmel került ismét a legrosszabb színészek mezőnyébe.

Az Arany Málna-díjat egy nappal az Oscar-gála előtt, március 11-én osztják ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET: