KULT
A Rovatból

„Elmész a kedvenc zenekarod koncertjére, és ott találsz mellette egy kiállítást” – Múzeumok a Művészetek Völgyében

Idén minden eddiginél több múzeum települ ki a 10 napos fesztiválra, valamint a képzőművészeti programok száma is kiugróan magas lesz. Sőt, még a deepfake videók és az AI zeneírás is terítékre kerül.


A Művészetek Völgye mindig is a műfaji sokszínűségről volt híres: bár a legtöbb embert itt is a könnyűzenei koncertek vonzzák, a szervezők mindent megtesznek azért, hogy a valamivel kevésbé populáris műfajokat is megismertessék a látogatókkal, a komolyzenétől a kortárs táncon át az újcirkuszig.

Ebbe a sorba illeszkedik az a törekvés is, hogy idén július 19. és 28. között minden eddiginél több múzeum képviselteti magát Kapolcson, Taliándörögdön és Vigántpetenden, emellett pedig a képzőművészet is kiemelt fókuszt kap.

„A brüsszeli Liszt Intézet igazgatójaként kerültem kapcsolatba sok múzeummal, és kiderült számomra, hogy a többségük nyitott lenne arra, hogy nyáron a meglévő anyagaikat fesztiválos környezetben is bemutassák” – meséli az alapötletről Oszkó-Jakab Natália fesztiváligazgató.

Közel 40 intézményt kerestek meg egy körlevélben azzal a céllal, hogy lazább formában lehessen megismerni őket – a koncepció szerint ezzel ki tudnak nyúlni a szokásos zárt terükből egy olyan közönség felé is, akiket egyébként nem biztos, hogy elérnének.

„Könnyen lehet például, hogy valaki Zorán-rajongóként, az ő koncertjén látja meg a debreceni Modem Modern kiállítását a vigántpetendi Cirque du Tókertben, ami aztán saját jogán is elnyeri a tetszését.”

A debreceni múzeum kitelepülésének különlegessége, hogy nyitott falú konténerekben mutatnak be egy kortárs képzőművészeti tárlatot. Ehhez különösen magas elvárásoknak kellett megfelelni, hiszen az ehhez hasonló kiállításoknál a hőmérséklet és a páratartalom is fontos szempont.

Vigántpetenden jelen lesz továbbá Budapest Főváros Levéltára, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum, többszörös visszatérőként a Néprajzi Múzeum, valamint a XI. kerületi Adaptér Innovációs Központ is. Utóbbi a deepfake videókról, a 3D nyomtatásról és az AI segítségével való zeneírásról is izgalmas ismereteket kínál.

Fotó: Eichner Hanna

Fotó: Dohi Gabriella

A kapolcsi MűvészVölgy Kúriában a fesztiválra időzítve nyílik meg egy állandó – tehát egész évben látogatható – kortárs művészeti tárlat, aminek része egy olyan Konok Tamás-kép is, amely nemrég bekerült a párizsi Pompidou Központ gyűjteményébe.

Emellett az Építőművészeti Múzeum kiállítását is meg lehet majd nézni, amihez kapcsolódóan több beszélgetést is szerveznek. Molnár Ani (Molnár Ani Galéria) a kortárs művészet helyzetéről tart majd előadást, valamint a legendás 51-es körzetből ismert Galántai György is ott lesz.

Antalffy Péter esztéta és Szőke Péter Jakab képzőművész az absztraktról, Kacsuk Péter és Weiler Péter pedig az AI, illetve az NFT művészetben betöltött szerepéről beszélget majd Silye Julival.

A főtérre a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum is kitelepül egy sörkészítés történetét bemutató kiállítással, valamint workshopokkal és beszélgetésekkel. Ugyanitt a magyar EU-elnökség apropóján uniós intézmények mutatkoznak be kulturális programokkal.

A Tűzoltószertár idei kiállításának címe Show-up comedy, amely a képzőművészet, a humor és a filozófia találkozásából született, és ezen tematika mentén épülnek fel idén a művészetterápiás foglalkozások is. A kiállítást Csepelyi Adrienn nyitja meg, vendégként pedig mások mellett Ráskó Eszter is érkezik.

„A múzeumok és a kortárs képzőművészet világa az átlagemberek többségétől nagyon távol esik, egyfajta merev, pisszegős hangulatot áraszt. Ezt szerettük volna átélhetőbbé tenni és a kötetlenebb környezet segítségével közelebb hozni a fesztiválozókhoz” – fogalmaz Oszkó-Jakab Natália.

A Petőfi Udvarba a Magyar Nemzeti Múzeum települ ki egy kerítésre rögzített képkiállítással, emellett vezetett régészeti sétákat is szerveznek a taliándörögdi Szent András templomromhoz, valamint Öcs és Pula között.

Szintén a Petőfi Udvarban a Mesemúzeumnak is lesznek programjai, a Petőfi Irodalmi Múzeum pedig részben itt, részben pedig a PEMA udvarban mutatkozik be.

Silye Juli a Tűzoltószertárban. Fotó: Kleb Zsófi

Fotó: Eichner Hanna

A taliándörögdi Lőtér már másodjára lesz a Közlekedési Múzeum otthona kiállított járművekkel és beszélgetésekkel, valamint újra innen indul majd a Zenélő Busz, amelyen minden nap más előadó (Blahalouisiana, Margaret Island, Parno Graszt, Lóci játszik, Kacaj, Wunderlich József, Hobo, Mörk, Szirtes Edina Mókus, Bérczesi Robi) akusztikus koncertjét nézheti meg a legszerencsésebb 25 ember, aki jegyhez jut.

A Hagyományok Háza – Folk Udvarban idősebb vidéki hölgyek mesélnek a fenntartható életről olyan városiaknak, akiknek jóval kevésbé magától értetődő, milyen lehet műanyagszemét nélkül élni a mindennapok során. Oszkó-Jakab Natália szerint a Néprajzi Múzeumban és itt is kialakult egy fiatalos szemléletű csapat, akik „végre visszavették a vitrinből a népszokásainkat, táncainkat, játékainkat”.

A Művészetek Völgye közönsége alapvetően jóval nyitottabb az átlagnál, csomó mindenbe belekóstolnak akkor is, ha alapvetően nem áll annyira közel hozzájuk – teszi hozzá a fesztiváligazgató.

„A könnyűzene mozgatja meg legjobban az embereket, de próbáljuk megmutatni nekik, hogy igenis léteznek más műfajok is, amelyek méltóak a figyelmükre. Ez az oka annak, hogy egyetlen múzeumi udvar helyett inkább a zenei helyszínek mellé helyeztük el őket, hogy a közönség is nagyobb eséllyel keveredjen oda egy olyan tartalomhoz, amire nem is számított.”

Bár egy újcirkuszi, kortárs táncos, vagy akár egy szimfonikus zenekari produkció józan ésszel nem tűnik túl rentábilisnak, a Völgyben ezekre misszióként tekintenek, ezért nem azt nézik, mennyire kifizetődő anygailag mondjuk a Panoráma Színpad sztárfellépőihez képest.

Fotó: Kuti Ákos

Fotó: Eichner Hanna

Persze átjárások is akadnak a különféle műfajok között: az Ász Drámaműhely Szérum című előadásának zenéje például a Carson Coma legutóbbi albumára épül, valamint a vigántpetendi POKET zsebkönyvek udvara is előszeretettel vegyíti a színházat és az irodalmat a könnyűzenével.

A Papageno Klasszik helyszín egyik legérdekesebb programja pedig Wagner vs. Marvel címmel arra világít rá, hogy a világhírű operaszerző ugyanazokat a skandináv mitológiai alakokat énekeltette meg, mint amelyek a szuperhősfilmekben is felbukkannak.

A Művészetek Völgye idei teljes programját ide kattintva lehet nézegetni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
Újraéled az IDMC: 19 év után visszatér a legendás tánckurzus Budapestre
Az IDMC 1985 és 2005 között mozgatta meg szinte a város egész lakosságát a Szkéné Színház színpád. Idén, a Kristály Színtéren 19 év után éled újra az esemény, ahol négy napig a legnagyobbaktól tanulhatnak az érdeklődők kortárs táncot, flamencot és improvizációt.


Regős Pál koreográfus, rendező a Szkéné Színház színpadán szervezte meg nyaranta kéthetes, legendássá vált tánckurzusát, az IDMC-t (International Dance and Movement Centre), amelyen nemzetközi táncművészek segítségével amatőr és profi táncosok ismerkedhettek meg különböző, itthon alig ismert technikákkal, mozgásformákkal.

Idén, a Kristály Színtéren 19 év után éled újra az esemény, ahol négy napig a legnagyobbaktól tanulhatnak az érdeklődők kortárs táncot, flamencot és improvizációt.

A négynapos rendezvény első, azaz megnyitó napján egy beszélgetés keretében emlékeznek vissza a rendezvény korábbi résztvevői Regős Pálra. Fia, Regős János kérésünkre felidézte a kultikus nyári workshop indulását: édesapja 1982 és ’84 között Bécsben, Tudatos Test Technika néven tanította saját mozgástechnikáját, és úgy vélte, egy ilyen eseménynek Budapesten is lenne résztvevője.

Akkoriban ezek a technikák (modern tánc, jazz tánc, musical, sztepptánc, hastánc, afró, butó, maszk-játék, taichi, stb.) még alig voltak ismertek hazánkban

– magyarázta Regős János. Az angol nyelvű rövidítést használták, mert így ment át a köztudatba is: ’ájdiemszí’, bár a hivatalos magyar neve a Nemzetközi Tánc- és Mozgás Központ volt. Talán kicsit nagyzolónak hat ez az elnevezés, de az volt a terv, hogy egy valódi intézet jöjjön létre, amelynek működése folyamatos és szerteágazó. Végül maradtak a kéthetes nyári kurzusok.

Az IDMC az évek során igazi kultikus eseménnyé nőtte ki magát, ünnep volt minden megnyitó és zárógála. Megfordult itt amatőr és profi, színész, táncos, akadémista, de olyanok is, akik egyszerűen csak mozogni szerettek volna, vagy a gyakorlatban megismerni különböző műfajokat, vagy mert újra járhattak a már kedvelt tanár mozgás óráira. A hangulata fogta meg a résztvevőket – emlékszik vissza Regős Pál fia, az elvárásoktól, teljesítménykényszertől mentes közös alkotás szépsége. Apám gyermeki lelkesedése tényleg áthatotta a nyári kánikulában, a klíma nélküli, üvegtetős tornateremben, meg a padlástér alatti Szkénében izzadó emberek szívét.

A Kristály Színéren augusztus 5. és 8. között zajló IDMC idén három mestert lát vendégül: itt lesz Edilson Roque brazil táncművész, a kortárs tánc és a Horton technika oktatója, Tatiana Gomez flamencotáncos és Grecsó Zoltán táncművész, akitől táncimprovizációt tanulhatunk.

Az IDMC első napját Regős Pál emlékének áldozzák a szervezők, amelyen egy filmvetítés mellett a 20 évig tartó eseménysorozat néhány szereplőjével készül beszélgetés. A tematikus napok végén az oktató művészek táncelőadásai zárják majd a programot.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Meghalt Csányi János
Az operaénekes 92 éves volt.


Elhunyt Csányi János, derül ki az Operaház vasárnap délelőtti bejegyzéséből.

„Az 1931-ben Nagykörösön született tenor eredetileg autószerelőnek tanult, énekesi tanulmányait előbb a Postások Erkel Ferenc Zeneiskolájában, a mai Benczúr Házban, majd magánúton folytatta, többek közt Possert Emíliánál, aki Simándy József mestere is volt. Színészként, majd operaénekesként előbb Kaposváron, majd Pécsett mutatkozott be, a fővárosban először az Operettszínház szerződtette, majd 1969-tól lett csaknem negyedszázadon át volt a Magyar Állami Operaház társulati tagja, de vendégművészként egészen 2001-ig színpadra lépett”

– olvasható a posztban.

„Széles repertoárján szerepelt a Porgy és Bess Crownja, a Siegfried címszerepe, a Jenůfa Števája vagy a Borisz Godunov Sujszkij hercege, miközben

több mint száz filmben és sorozatban játszott emblematikus karakterszerepet: ő volt többek közt a címszereplő Oglu A Koppányi aga testamentumában, Katica úr az Egy óra múlva itt vagyok c. sorozatban és Góliát a Szomszédok c. teleregényben.

A Magyar Arany Érdemkereszttel, Smetana és Bartók-Pásztory díjjal kitüntetett művész pályájáról 90. születésnapja alkalmából fia, Csányi László írt könyvet Csányi János élete címmel.”

A teljes posztot itt lehet elolvasni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Ennyire ocsmány dolgokat ritkán látunk ilyen szépen komponálva vásznon – Kivérző szerelem-kritika
Elsőre a Tiszta románc és a Született gyilkosok ugrott be a film megnézése után. Ez a két cím pedig igencsak dicséret a Kivérző szerelem alkotóinak. Lássuk, hogy sikerült Kristen Stewart leszbikus bosszúfilmje.
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2024. július 19.



Aki nem ismerné, az amerikai A24 az egyik legbátrabb/legegyedibb független stúdió Amerikában a Neon mellett. Nem igazán hasonlítható egy nagy céghez sem, próbálnak eltérni a megszokottól, és minőségi filmgyártásban gondolkodni. Nem átlagos filmjeik vannak: nem egyértelműen közönségfilmek, ugyanakkor próbálkoznak populárisabb darabokat is gyártani.

Nemrég azt nyilatkozták, hogy ebből a típusú filmkészítésből nem lehet megélni, ezért nagyobb független blockbustereket fognak gyártani.

Első ilyen próbálkozásuk az Alex Garland nevével fémjelzett Polgárháború volt, ami 50 millió dollárba került, plusz marketingköltség. Sokat nem kerestek vele, nem volt akkora siker, mint számítottak rá. Ezután valószínűleg visszatérnek egy időre a kisebb filmekhez.

Rögtön tisztázni szeretném, hogy ez a film sem lett kasszasiker. Ugyan hozzánk most érkezett meg, de az USA-ban már márciusban premierre került, így láthatjuk, hogy Kivérző szerelem bevételei sem robbantották szét a mozipénztárakat.

Pedig vannak itt ismertebb színészek: Kristen Stewart, Ed Harris, Dave Franko, Jenna Melone, egy erős forgatókönyv és atmoszféra.

A ’80-as, ’90-es évek retró életérzésére Rose Glass rendező egészen másképpen ült fel, mint a konkurencia szokott mostanában. Nem dicsőítette túl az időszakot, ez nem egy Stranger Things, ahol mindenki nosztalgikusan tekint vissza mindenre. Itt mindenki mocskos, izzadt, a frizurák szörnyűek és sokan direkt undort keltenek. Kristen Stwart egy szép nő, ami persze szubjektív kijelentés, de itt olyan arcát láthatjuk, amit nem igazán volt még ideje megmutatni a nézőknek. Az ismeretlenebb Katy O’Brian pedig viszi széles, kigyúrt hátán az egész filmet.

A történet nem indul bonyolultan: Lou (Kristen Stewart) egy edzőtermet üzemeltet, itt találkozik Jackie-vel (Katy O’Brian), akivel rögtön egymásba szeretnek – egy igazi vad románc, két lelkileg sérült ember között. Lou apja Lou Sr. (Ed Harris) egy kegyetlen bűnöző, akivel a lány régóta teljesen meg akarja szakítani a kapcsolatot, és eddig csak azért nem tette, mert Lou testvére, Beth (Jenna Malone) hozzáment egy erőszakos férfihoz, JJ-hez (Dave Franco), és fél tőle, hogy ha elhagyja a várost, akkor valami rossz dolog fog bekövetkezni.

A fő konfliktus is ebből indul: megtörténik a szörnyűség, amire reagálva a karakterek csak rossz döntéseket hoznak, így probléma problémát szül, és az egész egy pszichedelikus katarzisban végződik.

Vér, kegyetlenség, erőszak, szex, szerelem, zsarolás – minden van a filmben, amit el tudunk képzelni. Nagyon érdekes mű a Kivérző szerelem, a magyar cím pedig különösen adekvát.

A különleges képi világa miatt egyszerre nem jó nézni a filmet és mégis bámulatba ejtően szép. A képek, amiket látunk undorítóak és szörnyűségek, de ilyen szépen ennyire ronda dolgokat nem láttam még vásznon. A fülledt szexualitás és erotika épp úgy jelen van, mint az erőszak és kegyetlenségek. De még a díszletek és a kosztümök is direkt undort keltőek, mindenki rettenetesen néz ki, ez a ’80-as évek vége, 90’-es évek kinézete nem tesz jót senkinek. A karakterek hajviselete borzalmas – Ed Harrist sose láttuk még ilyen gyomorforgató szerepben, de Dave Francónak se áll jól a bajusz-Bundesliga-séró kombó – hát még a főszereplő hölgyek hajkölteményei.

Fontos kiemelni, ugyan nem mutatnak mindent, de erősen 18+-os a film: nem pornó, de épít a szexualitásra és a grafikus erőszakra.

Nem kezeli a nézőket félkegyelműnek, nem rágja az ember szájába a dolgokat, megmutatnak sok kellemetlen képet, amire szükség is van, hogy a sokk kicsit felébressze az átlagnézőt. Ugyanis a film nem túl hosszú játékideje is kicsit talán sok. Nem azt mondom, hogy unalmas, de lassú víz partot mos típusú film, aminek nem biztos, hogy mindenki örülni fog.

Alapból már annak örülhetünk, hogy egy egyedi ötlet moziba kerül. Ez nem folytatás, bejáratott franchise, ez egy különleges film. Érezni rajta a szerzői kézjegyet, Rose Glass nem csak rendezte, de Weronika Tofilska mellett még a forgatókönyvet is jegyzi. Jó zene és erős képi világ jellemzi. A mocsok, izzadság, feszültség és fülledt erotika csöpög a vászonról. A testhorror kifejezés talán erős lehet a filmre, mert inkább egy kegyetlen thriller, de vannak pillanatok, amikor a sokkoló erőszak szinte kiüti a nézőt.

Igazi szerzői A24 film: aki ismeri a cég korábbi produkcióit, tudja, mire gondolok.

Be tudja húzni az átlagnézőket is, ám valami olyat kapnak tőle, amire nem számítottak. Ha nem csak úgy tekintünk a filmre, mint bosszúfilm, akkor felfedezhetünk ügyes szimbolikát, sőt kimondottan humoros dolgokat is. Lou például állandóan a nikotinfüggőségről és drogokról hallgat kazettákat és rádiócsatornát, miközben folyamatosan ezekkel a szerekkel él. Krtisten Stewart és Katy O’Brian kettőse nagyon jó, mindketten jól elő tudják hozni az őrült viselkedést. Katy O’Briant legtöbben talán A Mandalóriból ismerhetik, de a legújabb Twisters-ben is játszik, nagy jövőt jósolok neki, nagyon tehetséges és különleges arcú színésznő.

Nem állítom, hogy mindenkinek tudom ajánlani a Kivérző szerelmet. Ez egy izzadt, mocskos, erőszakos, mindent elpusztító szerelem története, amely nem biztos, hogy az összes néző igényeit ki fogja elégíteni.

Ebben a meleg, kellemetlen időben talán a legjobb, amit tehetünk, hogy behúzódunk egy filmre a mozitermek hideg sötétjébe. Akkor pedig már lehet próbálkozni valami nem megszokottal, és a Kivérző szerelem éppen ilyen.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
97 évesen meghalt Szatmári Liza színésznő
A Vígszínházban, illetve elődjében tizenegy igazgató alatt dolgozott, több száz kollégával szerepelt együtt. Utolsó szerepét a 2015-ben bemutatott A testőrben kapta.


Elhunyt Szatmári Liza színésznő. A művész, aki 1951 óta volt a Vígszínház tagja, szombaton, életének 97. évében halt meg - közölte a teátrum.

Mint írták, Szatmári Liza 1928 márciusában született Hőgyészen. Miután a család Budapestre költözött, balettozni és szteppelni tanult, és artista iskolába járt. Már az 1930-as években színpadra lépett, kisgyerekként a Szent István körúton is fellépő Lakner Bácsi Gyermekszínházában Ruttkai Évával játszott együtt, akivel gyerekkori jó barátok és szomszédok voltak.

Férjével, Szatmári Istvánnal a Nemzeti Színházban ismerkedett meg, majd 1951-ben Várkonyi Zoltán hívására együtt szerződtek a Vígszínházba, amely akkor a Magyar Néphadsereg Színháza nevet viselte. Liza testvére Ruttkai Éva öltöztetője lett a teátrumban, ami még erősebbé tette a köteléket közöttük.

Szatmári Liza az Antigonéban Ismenét játszotta, Kárpáthy Gyula Zrínyi című drámájában Eszéki Marit, A néma leventében Gianettát, de pályája során többnyire epizódszerepekben nyerte el a közönség szeretetét. Gombrovicz Operettjében azzal aratott nagy sikert, hogy szteppelve ment ki a színpadról.

1971-ben Varsányi Irén-emlékgyűrűt, 1995-ben Aase-díjat kapott, amelyet Gobbi Hilda alapított az epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtó színészek számára. 1996-ban átvehette a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét, 2008-ban pedig megkapta a Gobbi Hildáról elnevezett életműdíjat.

Több mint hetven szerepet játszott el a Szent István körúton, több legendás beugrás, előadásmentés, gyors szerepátvétel is fűződik a nevéhez, és egy díj, amelyet a férje emlékére alapított "A kiscsillag is csillag" néven. Ezzel az elismeréssel minden évben a legjobb epizódalakítást jutalmazza a társulat tagjai közül titkos szavazással kiválasztott zsűri.

Utolsó szerepét a 2015-ben bemutatott A testőrben kapta. 2020 februárjában, 92 évesen lépett utoljára színpadra a Pesti Színházban a Sógornők előadásában.

A Vígszínházban, illetve elődjében tizenegy igazgató alatt dolgozott, több száz kollégával szerepelt együtt. Ilyen hosszú időt talán a világon senki más nem töltött el ugyanannál a társulatnál. Nem csak a színpadon, az életben is magával ragadó volt bájos személyisége, szépsége és szerénysége - írták a közleményben.

Szatmári Lizát a Vígszínház saját halottjának tekinti.

Link másolása
KÖVESS MINKET: