1999-ben indult, és 18 éven át folyamatosan látható volt az RTL Klub csatornáin a Heti Hetes, ami több évig az ország legsikeresebb műsorának számított. Bár az egymással versengő kereskedelmi csatornák korszakában született, nem egyszer volt olyan, hogy több mint egymillió embert tudott a képernyők elé ültetni.
Most, 2020-ban Gulyás Márton kérésére a műsor tagjai közül néhányan vállalták, hogy még egyszer összeülnek, és mesélnek a Heti Hetes születéséről, és az adást övező legendákról.
A beszélgetés több lett, mint egyszerű nosztalgiázás: a szereplők a megváltozott média- és politikai viszonyokról, a rendszerváltás első "békeévtizedéről", és a jelen nem lévő tagokról is beszéltek.
Gálvölgyi János, Hernádi Judit, Havas Henrik, Hajós András, Kéri László és a főszerkesztő, Ónódi György vállalta, hogy válaszol Gulyás kérdéseire - és valóban őszintén beszéltek a műsor 18 éves működéséről. Elmesélték, mit gondoltak az első műsorvezető, Csiszár Jenő, majd utódja, Jáksó László szerepéről. Mint kiderült, mindkét emberben csalódtak néhányan a műsor tagjai közül. Bár arra is fény derült, hogy Csiszárról egyikük sem gondolt túl sokat régen sem.
A társalgás során többször szóba került az esetleges (akár utólagos, vágószobai) cenzúra kérdése, amiről a műsor producere, Árpa Attila írt egy könyvében.
Ónódi György határozottan visszautasította, hogy valaha instrukciót kapott volna "fentről", ahogy állítása szerint az sem igaz, hogy politikailag kényes dolgokat kellett kivágni a műsorból.
Kéri László - aki kollégiumi múltja miatt jóban volt több, az első Orbán-kormányban szerepet vállaló politikussal - elmondta, hogy az akkori vezetés kimondottan utálta a műsort, és sokak szerint a Heti Hetes hozzájárult Orbán Viktor 2002-es bukásához. Mindazonáltal a műsor szereplői nem gondolják ma sem, hogy tudatosan formálták volna a közvéleményt.
Éppen ellenkezőleg: mindegyikük a szabadságot, és a spontaneitást érezte a Heti Hetes legnagyobb erényének, amiben szerintük jobbak voltak más hasonló, külföldi produkcióknál is.
A maratoni hosszúságú, több mint két és fél órás beszélgetésben szó esett még az alkalmi vendégekről, Hajós András 2006-os, őszödi beszéd utáni politikai kiállásáról és az egymás között működő dinamikáról is.
Az adás nagy része megtekinthető a Partizán YouTube-csatornáján, a teljes hanganyag pedig a Spotify-on is megtalálható.
1999-ben indult, és 18 éven át folyamatosan látható volt az RTL Klub csatornáin a Heti Hetes, ami több évig az ország legsikeresebb műsorának számított. Bár az egymással versengő kereskedelmi csatornák korszakában született, nem egyszer volt olyan, hogy több mint egymillió embert tudott a képernyők elé ültetni.
Most, 2020-ban Gulyás Márton kérésére a műsor tagjai közül néhányan vállalták, hogy még egyszer összeülnek, és mesélnek a Heti Hetes születéséről, és az adást övező legendákról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vidnyánszky Attila terjedelmes nyílt levelet írt az Origón Cserhalmi Györgynek. A Nemzeti Színház igazgatója azt írja, nem olvasta és nem is tervezi elolvasni a színészről nemrég megjelent könyvet, de az Index beszámolója alapján Cserhalmi állításai „mind hamisak, vagy csak részben igazak”. Ezekre reagált most.
Vidnyánszky felidézte, hogy mikor a Csokonai Színház igazgatójaként leszerződtette Cserhalmit, akkor erre nagyon büszke volt, és a szakmai mellett hamar kialakult közöttük egy emberi kapcsolat is.
„A Budapestre tartó hosszú útjainkon folytatott beszélgetéseinkből, eszmecseréinkből arra következtettem, hogy nemcsak azért jöttél Debrecenbe, mert a budapesti színházi helyzetet nem tartod kifejezetten jónak, hanem amiatt is, mert fontos volt neked az a szellemi-művészi munka, amit mi Debrecenben képviselünk. Sok mindenben egyet tudtunk érteni.”
A direktor azt is hozzátette, hogy azért kérte fel később a színészt, hogy vezessen osztályt a Kaposvári Egyetemen, mert úgy gondolta, hogy az a tudás, ami benne van, feltétlenül átadandó.
„Még a jelen helyzetben is elevenen élnek bennem a hosszú beszélgetéseink, amiket Budapestre menet folytattunk:
rendszerváltásról, színházi szakmáról, magyar történelemről, Latinovits Zoltánról, Bódy Gáborról. Egy életen át fogom hordozni az emléküket, hiszen nagyon őszintén nyilatkoztál meg a politikai helyzetről, szakmáról, történelemről: nem volna korrekt, ha idézném. Talán egyetlen fülsértő, disszonáns mondat szól ki ezekből a beszélgetésekből, amelyet sajnos máig a te hangodon hallok, amikor is az egyik jeles nemzetis kollégánk kapcsán kijelentetted: színésztől karakteres kiállást ne várj, tőlem se! – ez már akkor megütött, és azóta is él bennem.”
Vidnyánszky szerint az elmúlt időszakban Cserhalmi többször nyilatkozott róla „meglehetősen rosszindulatúan (és tényszerűen, tendenciózusan hamisan)”. ezekre eddig nem akart reagálni, de most úgy érezte meg kell szólalnia, mert a könyvről készült beszámolóban kiragadott szemelvények „mind hamisak, vagy csak részben igazak”.
„Az egyik évadzáróról azt írod, hogy Vidnyánszky »Ordítva bizonygatta, hogy márpedig akármit mondanak, ez a színház a legjobb Magyarországon, sőt a nemzetközi élvonalban van. És azok, akik elhagytak minket, azok árulók, és azoknak a szekértolói, akik már a régi Nemzetit is felrobbantották.«
Valóban expresszív (színházi?) ember vagyok, és a társulati üléseken nyíltan szoktam fogalmazni, de arra, hogy ordítok vagy árulózók, nemcsak én nem emlékszem, hanem a kollégáim sem.
Vidnyánszky reagált arra is, hogy Cserhalmi szerint az igazgató egyszer azt mondta: az a legszarabb az igazgatásban, hogy meg kell tanulni hazudni.
„Ha megengedő vagyok, akkor rosszul emlékszel. Sosem mondtam ilyet. De az való igaz, hogy intézményvezetőként az embernek diplomatikusnak kell lenni, meg tanulnia úgy kommunikálni, hogy a vezetői nyilatkozat – egy-egy előadás vagy kolléga teljesítménye kapcsán – ne rombolja az alkotói közösséget.”
Vidnyánszky szerint fikció, hogy ő úgy fogadta a baleset után vissaztérő Szász Júliát: te azokhoz tartozol, menjél hozzájuk, és ajtó felé mutatott. Az igazgató szerint azonban ő csak köszönt a színésznőnek, meg sem állt és egy szót sem szólt.
„Nem akarom tudomásul venni a bátorság dermesztő hiányát. Ahogyan már SMS-ekben is kifejtettem neked korábban,
őszintén sajnállak, borzasztó lehet ilyen léleknyomorító igazodási kényszerek mentén leélni egy egész életet.
Hol van már a szakmát évtizedekig uraló elitről, az írástudók árulásáról, a magyar kritikusokról, a Nemzeti meghurcolásáról, a rendszerváltásról, a régi SZFE gerincet meghajlító szellemiségéről szenvedélyesen beszélő Cserhalmi Gyuri? Ezt sajnálom a legjobban” - zárta sorait Vidnyánszky.
Vidnyánszky Attila terjedelmes nyílt levelet írt az Origón Cserhalmi Györgynek. A Nemzeti Színház igazgatója azt írja, nem olvasta és nem is tervezi elolvasni a színészről nemrég megjelent könyvet, de az Index beszámolója alapján Cserhalmi állításai „mind hamisak, vagy csak részben igazak”. Ezekre reagált most.
Vidnyánszky felidézte, hogy mikor a Csokonai Színház igazgatójaként leszerződtette Cserhalmit, akkor erre nagyon büszke volt, és a szakmai mellett hamar kialakult közöttük egy emberi kapcsolat is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Herendi Gábor Futni mentem című filmjére a premierje óta eltelt három hétben összesen 183 616 jegyet vettek, ezzel jelenleg ez a legnézettebb magyar film 2024-ben a Filmforgalmazók Egyesületének adatai szerint - szúrta ki a Telex.
A Futni mentem ezzel már most lekörözte nézőszámban Rákay Philip 7 milliárd forintból készült Petőfi-filmjét.
A Most vagy soha! című történelmi filmre ugyanis a Nemzeti Filmintézet (NFI) adatai alapján 164 558 jegyet vásároltak. A Petőfi-filmre a premier utáni egy hétben 100 ezer jegy kelt el, de később lelassultak jegyeladások. Pedig annak idején még az is felröppent, hogy több iskolában a diákoknak kötelező volt megnézni a mozit.
A Petőfi-film tévés premierje sem lett kiemelkedő. A TV2 augusztus 20-án este 21:30-kor sugározta a filmet, az eredeti tervek szerint a tűzijáték után, ami azonban az időjárás miatt csúszott. A Nielsen adatai szerint a célcsoportban (18 és 59 év közöttiek) alig több mint 100 ezren nézték meg a filmet. A tűzijátékot négyszer ennyien követték figyelemmel, az RTL Híradója és a TV2 Tények műsora is dupla annyi nézőt vonzott, de még a Duna TV-n sugárzott István, a király és a konkurens csatornán vetített Raya és az utolsó sárkány is jobb számokat produkált.
A Most vagy soha! jelenlegi állás szerint a magyar filmtörténelem legköltségesebb filmje volt, a büdzséje ugyanis 7 milliárd fölé rúgott.
Herendi Gábor filmje korábban csak forgatókönyv-fejlesztésre kapott támogatást az NFI-től, gyártásra viszont már, a minden itthon forgó filmnek járó adókedvezményen túl, nem kaptak pénzt.
Herendi Gábor Futni mentem című filmjére a premierje óta eltelt három hétben összesen 183 616 jegyet vettek, ezzel jelenleg ez a legnézettebb magyar film 2024-ben a Filmforgalmazók Egyesületének adatai szerint - szúrta ki a Telex.
A Futni mentem ezzel már most lekörözte nézőszámban Rákay Philip 7 milliárd forintból készült Petőfi-filmjét.
A Most vagy soha! című történelmi filmre ugyanis a Nemzeti Filmintézet (NFI) adatai alapján 164 558 jegyet vásároltak. A Petőfi-filmre a premier utáni egy hétben 100 ezer jegy kelt el, de később lelassultak jegyeladások. Pedig annak idején még az is felröppent, hogy több iskolában a diákoknak kötelező volt megnézni a mozit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Már csak néhány alkalommal látható a 12 dühös ember Mucsi Zoltán főszereplésével
A Kultúrbrigád történetének egyik legnagyobb sikere, a Mucsi Zoltán főszereplésével játszott "12 dühös ember" az utolsó előadásokkal búcsúzik a színházszerető közönségtől.
A Kultúrbrigád 2025 tavaszán végleg befejezi működését, így a 12 dühös ember című előadás is lassan búcsúzik a közönségtől.
Már csak néhány alkalommal ül össze a legendás esküdtszék a XIII. kerületi RaM-ArT Színházban, hogy egy gyilkossági per szívszorító dilemmái között döntsön a nézők szeme láttára.
Az előadás középpontjában tizenkét hétköznapi ember áll, akik egy látszólag egyértelmű ügyben kell ítéletet hozzanak: bűnös vagy ártatlan egy fiatal bevándorló, akit apja meggyilkolásával vádolnak? A fiú bűnössége első látásra nyilvánvalónak tűnik: minden bizonyíték arra utal, hogy megölte az apját. A halálos ítélet meghozatala így akár gyors és egyszerű folyamat is lehetne. Az esküdtek között azonban akad valaki, aki nem hajlandó elfogadni a felszíni bizonyosságot. Kételyei támadnak, és megkérdőjelezi a vádlott bűnösségét. Az ellenvélemény dühöt vált ki a többiekből, és a vita során nemcsak a bűntény részletei, hanem az esküdtek valódi jelleme és múltbéli tapasztalatai is kibontakoznak.
A tárgyalótermi dráma nem csupán az ügy tényállásáról szól, hanem az igazságkeresés fájdalmas útjáról, amely tele van előítéletekkel, érzelmi feszültségekkel és morális dilemmákkal. A 12 dühös ember elsősorban az emberi felelősség kérdéseit feszegeti, a történet során pedig egyre világosabbá válik, hogy a tizenkét esküdt nemcsak az ügy részleteit, hanem önmagát is mérlegre teszi. Mennyire befolyásolják általános meggyőződéseink egy konkrét ügy ténybeli megítélését? Vajon mennyire vagyunk képesek felülkerekedni személyes sértettségeiken és előítéleteiken? És mi történik, ha az igazság egyetlen ember kételyein múlik? Ezek a kérdések számunkra is elég nagy téttel bírnak.
A RaM-ArT Színházban a Kultúrbrigád 2018-as bemutatója óta osztatlan sikerrel futó darab tizenkét esküdtjének szerepében Gyabronka József, Mucsi Zoltán, Debreczeny Csaba, Brasch Bence / Makranczi Zalán, Varga Ádám, Kovács Máté, Lecső Péter, Lugosi György, Sütő András, Nyulassy Attila, Szatory Dávid és Katona Péter Dániel látható. A következő hónapokban a produkció legutolsó előadásai kerülnek színre.
A Kultúrbrigád 2025 tavaszán végleg befejezi működését, így a 12 dühös ember című előadás is lassan búcsúzik a közönségtől.
Már csak néhány alkalommal ül össze a legendás esküdtszék a XIII. kerületi RaM-ArT Színházban, hogy egy gyilkossági per szívszorító dilemmái között döntsön a nézők szeme láttára.
Az előadás középpontjában tizenkét hétköznapi ember áll, akik egy látszólag egyértelmű ügyben kell ítéletet hozzanak: bűnös vagy ártatlan egy fiatal bevándorló, akit apja meggyilkolásával vádolnak? A fiú bűnössége első látásra nyilvánvalónak tűnik: minden bizonyíték arra utal, hogy megölte az apját. A halálos ítélet meghozatala így akár gyors és egyszerű folyamat is lehetne. Az esküdtek között azonban akad valaki, aki nem hajlandó elfogadni a felszíni bizonyosságot. Kételyei támadnak, és megkérdőjelezi a vádlott bűnösségét. Az ellenvélemény dühöt vált ki a többiekből, és a vita során nemcsak a bűntény részletei, hanem az esküdtek valódi jelleme és múltbéli tapasztalatai is kibontakoznak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Walk My World hatezer négyzetméteres, filmdíszleteket idéző, varázslatos világában a mítoszokból ismert istenek, hősök és különös lények várják a közönséget egy soha nem tapasztalt élmény felfedezésére.
A minden érzékszervre ható attrakcióban, egy ősi, mitikus történet az újcirkusz és a tánc nyelvén, modern formában kel életre.
Az immerzív produkció koncepcióját több mint ötéves alkotófolyamat során Vági Bence társulata, avilágszerte ismert Recirquel kreatív csapata dolgozta ki. A Walk My World magával ragadó univerzuma 2025 novemberétől várja a nézőket a Millenáris Nagycsarnokban.
Aki a Walk My World kapuján belép, egy másik valóságban ébred. Mintha egy film kulisszái közé csöppenne, ahol lenyűgöző gazdagságú, felfedezésre váró tér és a mítoszokból ismert istenek, halandók és különös lények veszik körül. Saját útját járva fedezheti fel a legendás Trója és Karthágó mitikus főhőseinek történetét.
Az istenek játszmáival, cselszövésekkel, ármánnyal és szerelemmel átszőtt világában bárkivel bármi megtörténhet.
Csak a nézőn áll, merre indul el, mit fedez fel, kit követ, kinek a titkos szobájába les be a kulcslyukon át, és belekóstol-e egy fülledt szobában hagyott bájitalba.
A lebilincselő történet megfejtése mindenkinek a saját kezében van, maga alkothatja meg az egyedi, megismételhetetlen valóságát: szobáról szobára, helyiségről helyiségre járva újabb titkokra, különleges teremtményekre vagy az általa követett eseményeknek egy újabb epizódjára lelhet. A hatalmas, hatezer négyzetméteres tér minden helyszínén addig fel nem tárt részletek és rejtélyek, pusztító csaták, nyüzsgő forgatagok, alvilági félistenek várják és elbűvölő karakterek csábítják a nézőket.
A Walk My World az ókori Róma költője, Vergilius eposzának ismert történetét, Aeneas és Dido szerelmi tragédiáját kelti életre.
A modern formában újjászülető mítosz a világon egyedülálló módon, lenyűgöző újcirkusz és tánc produkciók közepette elevenedik meg, és teremt minden érzékszervre ható élményt, lüktető, érzéki világot. A néző az installációk között sétálva egészen közelről figyelheti az előadóművészeket, akik folyamatosan új rejtélyeket tárnak fel a szemei előtt.
A Walk My World színház, kiállítás, szerepjáték és testet öltött kalandregény egyszerre. Egy minden ízében innovatív, magával ragadó, kulturális-szórakoztató élmény. Többtucatnyi szálon folyó és formálódó története az első pillanattól kezdve lebilincseli a látogatót, aki a körülötte kibontakozó eseményeken túl ámulatra lel a monumentális, filmdíszleteket idéző előadótér gazdagságában is. A kellékek túlnyomó többsége megérinthető és megvizsgálható, sőt, rengeteg tárgy további történetet mesél.
„A Walk My World mind kulturális mind turisztikai szempontból unikális attrakciója lesz a magyar fővárosnak. Egyedülálló élmény, melyhez hasonló léptékű immerzív produkció eddig csak New Yorkban, Sanghajban és Londonban volt látható” – mondja Vági Bence.
A Walk My World kreatív koncepcióját kidolgozó Recirquel Társulat művészeti vezetője hozzátette, világviszonylatban is újdonság, hogy a produkció az újcirkusz és a modern tánc nyelvén kel életre, ezáltal bárki számára élvezhető és átélhető lesz, kulturális és nyelvi háttértől függetlenül.
A Walk My World művészeti tartalmának fejlesztésén több mint öt éve dolgozik a Recirquel kreatív csapata, a díszletek, a jelmezek, a zene, a fények és a karakterek megformálása is mind magyar alkotók munkája. A produkció szereplőgárdáját a Társulat artistái mellett kiváló magyar táncművészek és világklasszis nemzetközi előadók alkotják majd.
A Walk My World a 2025 novemberére tervezett premiert követően állandó produkcióként lesz látogatható a Millenáris Nagycsarnokban.
A Recirquel Társulatot 2012-ben alapította Vági Bence rendező-koreográfus, mára a kortárs előadóművészet vezető társulatai között tartják számon a világon. A Recirquel a legkeresettebb magyar kulturális produkció külföldön: évente több száz előadást mutat be a legnevesebb színházakban és művészeti fesztiválokon világszerte – New Yorktól Edinburghon át Dél-Koreáig. A Társulat egyedi, az újcirkuszt, a modern és klasszikus táncot ötvöző formanyelvét, a cirque danse-t, a többi között olyan nemzetközi sikerű produkciók fémjelzik, mint a My Land (2018), a Solus Amor (2020), az IMA (2022) és a Paradisum (2024).
Walk My World hatezer négyzetméteres, filmdíszleteket idéző, varázslatos világában a mítoszokból ismert istenek, hősök és különös lények várják a közönséget egy soha nem tapasztalt élmény felfedezésére.
A minden érzékszervre ható attrakcióban, egy ősi, mitikus történet az újcirkusz és a tánc nyelvén, modern formában kel életre.
Az immerzív produkció koncepcióját több mint ötéves alkotófolyamat során Vági Bence társulata, avilágszerte ismert Recirquel kreatív csapata dolgozta ki. A Walk My World magával ragadó univerzuma 2025 novemberétől várja a nézőket a Millenáris Nagycsarnokban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
