KULT
A Rovatból

Komoly magyar szálak a nyár egyik legjobb sorozatában – Győr, a TEK, magyar színésznő is szerepel a Hijackben

Magyarország felett húztak el múlt szerdán Idris Elba gépeltérítős sorozatának főszereplői. A külföldi sztárok mellett magyar színészek is szerepeltek az epizódban.

Link másolása

Lassan a végéhez közeledik az Apple TV+ repülőgép-eltérítésről szóló sorozata. A Hijack (magyarul: Az eltérített járat) legutóbbi, múlt szerdán megjelent részében egyáltalán nem váratlanul nagy szerepet kapott Magyarország, azon belül is egy légi irányító, a győri repülőtér és a TEK.

A történet szerint egy maroknyi terrorista röviddel a felszállás után átveszi az irányítást a Dubajból Londonba tartó járat felett. Pechjükre a gépen utazik egy válsághelyzetekre specializálódott tárgyaló (Idris Elba), aki a szálakat elképesztően keverve próbálja megoldani a helyzetet. Mivel a sorozat nagyjából valós időben játszódik – 7 órás út, 7 rész –, ezért

várható volt, hogy a Kingdom 2-9-es járat Magyarország felett is áthalad majd. Ez az 5. részben meg is történt.

A fedélzeten haldokló géprabló miatt az akció vezetője elhatározza, hogy Magyarországon leszállva orvosi segítséget kérnek. Itt lép be a történetbe a repülőgép magyar felmenőkkel rendelkező másodpilótája, Kovács Anna (Kaisa Hammarlund), aki a budapesti légiirányítóval (Gera Marina) a bűnözők megtévesztése érdekében részben magyarul kommunikál.

Ebből egy rövid jelentet itt lehet megnézni:

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Apple TV (@appletv) által megosztott bejegyzés

A kényszerleszállásra kiszemelt győri reptérre kivonul a TEK is, akik szintén magyarul beszélnek egymással. Az akcióból azonban végül semmi nem lesz, az eltérített járat pillanatokkal a földet érés előtt mégis inkább London felé veszi az irányt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Köllő Miklós
A Balázs Béla-díjas dramaturg, forgatókönyvíró, színész, stúdióvezető 96 éves volt.
F. P. Fotó:Pixabay - szmo.hu
2024. február 20.


Link másolása

Köllő Miklós 1928. június 28-án született Gyergyócsomafalván. 1948 és 1953 között a Leningrádi Állami Egyetem filológiai szakán tanult. 1953-tól két éven át a Szabad Nép kulturális rovatának munkatársa volt. 1955-től 1957-ig a Mafilmnél, 1957-ben az Élet és Irodalomnál dolgozott. 1957 és 1959 között ismét a Mafilm lett a munkahelye. 1959-től 1965-ig forgatókönyvíróként dolgozott, majd 1965-től fődramaturg, 1976-től 1987-ig pedig a Hunnia Stúdió vezetője volt.

Színészként szerepelt egyebek mellett Jancsó Miklós Csend és kiáltás, valamint Rajnai András Fejenincs Írástudó – avagy a titokzatos haláleset című filmjében.

Forgatókönyvíróként dolgozott Herskó János Vasvirág és Fábri Zoltán Húsz óra című filmjén, valamint a Családi kör és a Bors című televíziós sorozatokban is.

1975-ben Balázs Béla-díjat kapott, 2002-ben, a 33. Magyar Filmszemlén Életműdíjjal jutalmazták.

Köllő Miklós február 14-én hunyt el. Halála nagy veszteség az egész filmes szakmának – írta a Magyar Filmművészek Szövetsége. A közlemény szerint Köllő Miklóstól családi körben vesznek végső búcsút.

MTI

Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Náci édenkertben élt a család a haláltábor mellett – Az Érdekvédelmi terület rémisztő hangjai örökre belénk ivódnak
Még egy holokausztfilm? Igen. Láttunk már ilyet? Aligha! Jonathan Glazer Oscar-jelölt filmje ugyanis ezúttal Auschwitz parancsokát és annak családját mutatja be, akiknek aranyélete van csupán néhány méterre a kb. 340 ezer ember halálát jelentő koncentrációs tábortól.

Link másolása

Érdekes módon az idei Oscar-gálán a Legjobb nemzetközi játékfilm kategóriában versenyez a díjért az Érdekvédelmi terület, amely az Egyesült Királyság küldöttje. Az angol Jonathan Glazer filmje azért vehet részt itt, mivel a filmben, bár főként brit pénzből készült, nem angolul beszélnek, hanem németül, illetve hallható benne némi lengyel és jiddis nyelv is. Nem egyedülálló ez az Oscar-átadók történetében, hiszen az Egyesült Királyság színeiben indult az 1993-as Egy walesi bárd, valamint az 1999-es Solomon és Gaenor is, amelyek szintén jelöltek voltak ebben a kategóriában, igaz, akkor még Legjobb idegen nyelvű filmnek hívták. S bár a korábbi két nominált nem tudott győzedelmeskedni, ráadásul mindkettő elől egy-egy spanyol alkotás (Belle Epoque, Mindent anyámról) happolta el a hőn áhított szobrocskát, az Érdekvédelmi területnek idén abszolút van esélye a díjra, még úgy is, hogy ezúttal is akad a legjobb öt között spanyol rivális (A hó társadalma).

S hogy miért van nagyobb esélye a többi filmnél? Nos, mivel Jonathan Glazer (Szexi dög, Születés, A felszín alatt) rendezését összesen öt kategóriában is jelölték idén az Oscar-szavazók, köztük pedig nemcsak a Legjobb nemzetközi játékfilmében, hanem a Legjobb filmében is. Ilyen korábbi esetekben pedig, ha az utóbbit nem is, az előbbit mindenképp bezsebelte az adott alkotás (eddig csupán a dél-koreai Élősködők tudta mindkét díjat behúzni). Ilyenkor persze kevésbé lehet izgulni e kategória kapcsán, az Érdekvédelmi terület azonban rászolgált a kitüntető figyelemre.

Ha azt halljuk, olvassuk egy új film szinopszisában, hogy holokausztfilm, vagy koncentrációs táborban játszódik a II. világháború idején, sokaknak az ugrik be, hogy „de hiszen már száz ilyet is láttunk, minek még egy?”

Nos, egyrészt egy ilyen súlyos történelmi és társadalmi traumára időnként emlékeztetni kell az emberiséget, hogy ne történhessen meg újra, másrészt pedig az Érdekvédelmi terület minden, csak nem egy tipikus holokausztfilm.

A filmesek időről időre próbálják más, addig nem látott szempontból bemutatni ezt a mindennél sötétebb időszakot: Roberto Benigni például mert humort is belevenni Az élet szépben (1998), A csíkos pizsamás fiú (2008) alkotói egy náci parancsnok fiának szemszögét választották az események felvázolására, az Oscar-díjas Saul fiában (2015) pedig a kamera egyetlen emberre szorosan rátapadva követte nyomon egy koncentrációs tábor borzalmait.

Az Érdekvédelmi területben az SS-alezredes Rudolf Höss (Christian Friedel), a felesége, Hedwig (Sandra Hüller) és a gyerekeik mindennapjait követjük nyomon, Höss ugyanis 1940 és 1943 között három és fél év át volt az auschwitzi tábor parancsnoka. A család villája ott volt közvetlenül a tábor falai mellett, ahol Hedwig egy kis földi édenkertet rendezett be az udvaron növényekkel, melegházzal, kerttel, padocskákkal, csúszdás úszómedencével.

Itt éldegéltek boldogan, látszólag felhőtlenül, az idillbe „csupán” a ház melletti fal túloldaláról beszűrődő fegyverropogások, sikolyok és kiáltások, a tábor folyamatosan dübörgő gépeinek komor zajai, vagyis a létező leghorrorisztikusabb hangok piszkítanak bele, amelyeket Hössék mintha nem is hallanának.

Megtanulták látszólag ignorálni mindezt, de az embert már csak úgy találták ki, hogy a szemével ellentétben a fülét nem tudja becsukni, így minden egyes nap szembesülniük kell tetteik következményeivel.

Az Érdekvédelmi terület nem adja könnyen magát, Jonathan Glazer időnként elidegenítő eszközökkel mutatja be a család hétköznapjait, de épp ebben a hétköznapiságban rejlik az igazi borzalom. A fentiek tükrében a film A csíkos pizsamás fiúhoz áll a legközelebb, ám ezúttal egy pillanatra sem lesünk át a fal és a szögesdrótos kerítések túloldalára, megmaradunk mindvégig Hössék villájában és az udvarán, ahol Glazer lassú, komótos tempóban tárja elénk a napi rutint:

a megfélemlített lengyel szolgálólányok tüsténkedéseit, hogy Hedwig időnként csomagot kap, s egy nap egy drága bunda, a zsebében egy használt rúzzsal érkezik, hogy az idősebb fiú este az ágyában aranyfogakkal játszik.

Időnként csobbannak egyet a közeli folyóban, vendégeket fogadnak, például a többi tisztet a táborból, vagy partit tartanak a csodaszép udvaron. Hedwig pedig annyira boldog ezen a helyen, hogy még a férjét sem hajlandó követni, amikor leváltják a tábor parancsnoki posztjáról, és áthelyezik máshova.

Hösséket egyébként egy teljesen átlagos családként mutatja be a film. Rudolf sem az az ordibáló, bármikor robbanó szadista pszichopata, akihez hasonlót sokszor láttunk már (pl. Ralph Fiennes Amon Goeth-je a Schindler listájában), hanem egy teljesen nyugodt, a munkáját végző, a családját és a gyerekeit szerető, a feleségét abszolút egyenrangú félként kezelő férfi, akin időnként úgy jön ki ez az egész borzalom és feszültség, hogy öklendezni kezd.

Vagyis Jonathan Glazer bekukkant a család intimebb pillanataiba is, de a filmjében érezhetően nem akar hatásvadász módon érzelmeket kicsikarni a nézőkből. A tábor borzalmai így is tisztán érezhetőek, s mindez szembeállítva a család közönyével (a gyerekeknél azért még érezhető némi természetes empátia) és életkörülményeivel, ugyanúgy eléri a kívánt hatást. Anélkül lesz megterhelő az élmény, hogy nem is látjuk direkten a horrort, csupán hangokat hallunk, és el-elcsípünk dolgokat, amelyek a fal túloldalán történő iszonyatra utalnak. Ilyen holokausztfilmet még biztosan nem láttunk – és nem is felejtjük el egyhamar!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Új klip: Lotfi Begi, Gáspár Laci és Curtis egy Edda-klasszikust dolgozott fel
Az „Éjjel érkezem” nem egy klasszikus értelemben vett feldolgozás lett végül, mert az eredeti szerzeményből a refrént és egy verzét hagyott meg a trió, ezenfelül hallható egy teljesen új rész is Curtistől.

Link másolása

Gáspár Laci megálmodta, Lotfi Begi új köntösbe öltöztette, Curtis plusz tartalmat adott neki, Pataky Attila pedig őszintén gratulált. Ez az újra gondolt „Éjjel érkezem”, 2024 reményeivel és 1986 ikonikus, szerelmi pillanatával, amelynek köszönhetjük az Edda valaha volt egyik legnagyobb zenei kincsét.

„Még 2020-ban, a „Hurrikán” című dalunk utolsó énekfelvételénél Gáspár Laci mesélte, hogy van egy ötlete, amit ott helyben elő is adott basszusgitáron. Már akkor tetszett a gondolat, de egy időre a fiókban maradt. Három évre rá elkészült az „Álmodtam egy világot” című feldolgozásom Pataky Attilával, akivel nemcsak munkakapcsolat, hanem barátság is kialakult. Ekkor adta magát, hogy Laci ötletét újra elővegyük. Zenéről nehéz beszélgetni, ezért csak azután kerestem fel az eredeti szerzőket, amint már megvolt a kész demó változat” – mesélte a platinalemezes dj-producer, Lotfi Begi, aki rövidesen meg is kapta az Edda-tagok válaszát a küldött anyagra:

„Számomra kétfajta dal létezik – függetlenül attól, hogy elektronikus zene vagy sem – tetszik vagy nem tetszik. Lotfi Beginek is ezt mondtam: készülj arra, hogyha nem tetszik, akkor azt megmondom kerek-perec, de amit csináltak a srácok, valamiért megfogott. Ennyi.

Tetszik az igényessége, tetszik az is, ahogy a mai zenei elvárásoknak mesterien megfelel; gondos odafigyeléssel, átéléssel, alázattal nyúltak a dalhoz. Gáspár Laci éneke szintén megfogott, mert megvolt benne az az empátia a dalhoz, amit elvártunk Gömével együtt. Ez a közös munka a legek találkozása volt” – árulta el a debütáló felvétel új videóklipjében cameo szerepet is vállaló Pataky Attila, aki nem mellesleg a forgatáson is maradandó élményt okozott Gáspár Lacinak:

„Örök élmény, hogy Pataky Attila eljött a forgatásra. Odajött hozzám és azt mondta, „Gratulálok, hogy így tudtál hozzányúlni a dalhoz, nem lett kiforgatva, de a te személyedhez lett alakítva.

Támogatni akartalak, tudtam, hogy jól fog esni, ezért jöttem el” – emlékezett vissza Gáspár Laci.

Az „Éjjel érkezem” nem egy klasszikus értelemben vett feldolgozás lett végül, mert az eredeti szerzeményből a refrént és egy verzét hagyott meg a trió, ezenfelül hallható egy teljesen új rész is Curtistől.

„Begivel már évek óta barátok vagyunk, készült már több közösünk is. Amikor megkeresett és elmondta az ötletét, azonnal igent mondtam. Nagy tisztelője vagyok Pataky Attila munkásságának, imádom a slágereit és remek embernek ismerhettem meg. Emellett Gáspár Lacival is jóban vagyok, akit nagyra tartok énekesként. Boldog vagyok, hogy szövegíróként és előadóként is részt vehettem ebben a projektben” – mondta el Curtis, aki a „Gyémánt” és a „Casanova” kapcsán is szívesen dolgozott együtt Begivel.

Sokan nem tudják egyébként azt, hogy az Edda-dalok többségét megélt élmény ihlette, az alkalomból Pataky Attila most azt is elmesélte, pontosan hogyan is csókolta meg a múzsa annak idején:

„Szerelmes voltam egy lányba, akivel egy hétvégén valamin összekaptunk, feldúltan otthagytam őt és mentem fellépni. Az esti koncert után késő éjszaka értem haza. Emlékszem nyár volt, fülledt meleg és a tetőtéri szobában ott feküdt az ágyon egy szál lepedővel betakarva békésen aludt és én olyan szerelmes voltam, hogy abban a pillanatban minden haragom elillant és fáradtan, kiégett aggyal, csak mellé akartam bújni és békésen átölelni a forró testét. Ebből a varázslatos pillanatból született másnap a dal.”

VIDEÓ: Lotfi Begi x Gáspár Laci feat. Curtis - Éjjel érkezem


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Szenzációs Csontváry festménnyel nyílik meg az ingyenes Róma-Budapest kiállítás
Gulácsy Lajos és Vaszary János életvidám, színes, olaszos hangulatú, látványos alkotásait is megcsodálhatod a Virág Judit Galéria tárlatán.
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2024. február 21.


Link másolása

A modern magyar művészet kialakulásában és sokszínűségében elképesztően fontos szerepet játszott a századfordulós Róma. Ezt a képzőművészeti kapcsolatot mutatja be hiánypótló sokoldalúsággal a Virág Judit Galéria ingyenes kiállítása.

A tárlat egyik meglepetése, hogy Csontváry Kosztka Tivadar felbecsülhetetlen értékű, a nagyközönség által régóta nem látott, Holdtölte Taorminában című festményét is kiállították. Mutatjuk mi vár rád!

A Róma-Budapest tárlatot azóta várom, mióta 2016-ban, majd 8 éve megnéztük a háromrészes kiállítás-sorozat első, Berlin-Budapest, majd pár évvel később a Párizs-Budapest részét.

Most végre a 20. századi magyar művészek Róma ihlette életvidám, színes, olaszos hangulatú, látványos alkotásait is megcsodálhattuk. A tárlaton felsorakozik közel 100 kép, szobor és műtárgy Gulácsy Lajostól, Vaszary Jánostól és a magyar képzőművészet legnagyobb ikonjaitól.

Amikor a kiállítás terébe léptünk, meglepetésünkre Csontváry Kosztka Tivadar Holdtölte Taorminában című ikonikus festményével találtuk szembe magunkat.

A szicíliai tájkép felbukkanása igazi művészeti szenzáció, hiszen a magántulajdonban lévő festményt régóta nem láthatta a szélesebb közönség.

Csontváry több alkalommal is járt Szicíliában, az egyik ilyen utazása során festette ezt a képet, valamint párját, a Mandulavirágzás Taorminában című művét. Érdekességük, hogy a művész szinte ugyanarról a pontról festette a két művet, azonban más irányba fordulva és más napszakban.

Itália festői tájai mindig is lenyűgözték az európai művészeket és írókat. Évszázadokon át Európa valamennyi fontosabb művészeti központjában az akadémiai képzés kiegészítő eleme volt az itáliai, mindenekelőtt a római tanulmányút. Festők, írók, gondolkodók százai töltöttek el hosszabb-rövidebb időt az antik, reneszánsz, majd később a barokk emlékek tanulmányozásával.

A képzőművészeti emlékek kimeríthetetlen tárháza mellett Róma a korszak legfontosabb vallási centruma is. Így az utazások elsődleges célpontja a 18-19. század fordulóján az örök város volt. A két világháború közt számos magyar művész, szobrász, építész kapott állami ösztöndíjat a Római Magyar Akadémián.

Ferenczy István és id. Markó Károly csak előfutárai voltak annak a jelentős magyar kirajzásnak, mely során művészeink hosszabb-rövidebb időt töltöttek el az antik, reneszánsz, majd később a barokk és középkori emlékek tanulmányozásával.

Scheiber Hugó 1932-ben kapott lehetőséget Marinettitől arra, hogy Rómában a futuristákkal közösen mutassa be munkáit. A római Palazzo Adrianában megrendezett Első nemzeti futurista művészeti kiállítás megnyitóján a Római Magyar Akadémia vezetősége is megjelent.

Márffy Ödön már pályája elején is járt Olaszországban. Itália iránti rajongása később is megmaradt, de csak a Csinszkával kötött házasságát követően, illetve az anyagi biztonságot is szavatoló festői sikerek után váltak lehetségessé a rendszeres észak-olasz kirándulások.

Egry József mecénásai segítségével indult Olaszországba 1929-ben. Szicília délszaki klímája és a sziget fűszeres illatú gyümölcs- és olajfaültetvényei lenyűgözték:

Nem tudunk betelni a sok szép narancs, citrom, meg a virágos kertek sokaságával. Nem szólva a tengerről, az Etnáról meg ezekről az itteni fényekről"

Vaszary János a profán téma vibráló erejét vette észre Olaszországban. A modern élet érdekelte, annak összes attribútumával, az automobillal, a mulatók világával, a ledér hölgyekkel, az utcák nyüzsgő zajával és nem utolsósorban az egyre népszerűbb fürdő-kultúra színtereivel.

Ez az örökké mozgó, lármás, önmagát élő és megsokszorozó tömeg színes kabinok és még színesebb ernyők és vitorlaszerűen kifeszített tendellák közt zajlik; itt futkos, lármáz, alszik és úszik reggeltől - késő estig"

A kiállításon megismerheted a Római Magyar Akadémia tevékenységét, és bepillantást nyerhetsz a modern magyar egyházművészetbe is.

A kiállítás premierjén Kaszás Gábor és Szeredi Merse Pál új tanulmánykötetét is bemutatták, ami összefoglalja az 1800-tól 1948-ig tartó másfél évszázad művészeti irányzatait. A tipográfia - stílusosan - olasz betűtervező munkája.

A Róma-Budapest kiállítást március 28-ig nézheted meg a Virág Judit Galériában (Budapest, Falk Miksa utca 30.). A kiállítás nyitvatartási időben ingyenesen megtekinthető, a tárlatvezetésekről a galéria honlapján és közösségi média felületein tájékozódhatsz.

Link másolása
KÖVESS MINKET: