hirdetés

KULT
A Rovatból
hirdetés

Kern András: Azt hiszem, fiús alkat vagyok, nem bácsis...

Zavarja-e, hogy rövidesen betölti a 70-et, és hogy sokan a magyar Woody Allenként emlegetik? Milyen a hangulat most a Vígszínházban? Erről is beszélgettünk.
Láng Dávid - szmo.hu
2017. december 10.

hirdetés

Alighanem kevesen gondolnák, hogy Kern András januárban a hetedik X-be lép, hiszen egyáltalán nem látni rajta az idő múlását, aktivitása semmit sem csökkent. Színházi szerepei mellett rendszeresen koncertezik is, legközelebb pont a születésnapján lép színpadra énekelni a Kongresszusi Központban.

Elmesélte azt is, mennyire érinti érzékenyen az életkora, miért nem pályázott soha igazgatói pozícióra, illetve van-e már újabb filmötlete.

– Mennyire zsúfoltak a napjai mostanában?

– Mostanában? Lényegében semennyire. Bár színházban szinte mindennap játszom, az csak az estéimet foglalja le, a nappalok teljesen szabadok. Néha felveszünk egy-egy hangoskönyvet (most éppen Rejtő Jenő regényeit), vagy összeállítok egy filmes pályázati anyagot, írok dalszövegeket, de rendszeres elfoglaltságom nincsen. Akkor lesz majd újra zsúfoltabb, ha elkezdődik a próbaidőszak a tavaszi bemutatókra.

– Azért gondolom nem unatkozik...

hirdetés

– Nem, vagyis voltaképpen az se baj, amikor mégis: szeretek unatkozni. (mosolyog)

– Az éneklés mennyire egyenrangú az életében a színészettel?

– Azt nem mondanám rá, hogy hobbi, hiszen ugyanúgy a munkám részévé vált, de nem egyenrangú. Később is alakult ki, már 15-20 éve színészkedtem, amikor elkezdtem foglalkozni vele. Szerettem beatzenét hallgatni (akkoriban így mondtuk), illetve szerepeltem a Popfesztiválban is, de csak mint kórustag.

Aztán egyszer kaptam egy levelet a Hanglemezgyártól, hogy lenne-e kedve elénekelni valaki másnak – már nem is emlékszem, pontosan kinek – a félig sanzon, félig rock alapokra írt szövegeit.

Mondtam nekik, hogy azt nem szívesen, mert annyira nem tetszettek, viszont írnék magamnak saját szövegeket, aztán zeneszerzők majd megzenésítik.

Rábólintottak, így született meg az első lemezem a 80-as évek közepén (a Lövölde teres), amit aztán továbbiak is követtek.

– Játszik valamilyen hangszeren?

– Nem. Őszintén szólva egyáltalán nem érzem magamat zenésznek, csak szeretem ilyen formában is kifejezni magam, hozzászólni a világhoz. A zeneszerzést persze zenészek csinálták, főleg Presser Gábor, Másik János és Heilig Gábor volt a segítségemre benne.

– Egy korábbi interjúban úgy fogalmazott, sajnos manapság nem divat magyar filmre járni. Ehhez képest A Viszkis épp mostanában dönt meg minden rekordot. Mit gondol, megváltozott valami, vagy csak egyszeri kivételről van szó?

– Azóta kicsit javult a helyzet, ami először talán a Kincsem sikerén volt érezhető. Nehéz volna megállapítani a pontos okokat, de a Vajna-féle rendszernek is lehet köze hozzá. Azt hiszem, ez valamennyit biztosan lendített a magyar filmek népszerűségén.

– Ön számára mennyire fontos a filmezés a színházhoz képest?

– Mindig is az volt, gyerekkoromban nem is színész, hanem filmrendező akartam lenni. Aztán abban az évben, amikor főiskolára jelentkeztem, pont nem indult olyan szak. Színésznek viszont felvettek, így elkezdtem azt tanulni, és úgy gondoltam, később majd átmegyek valahogy. De az akkori viszonyok között épp nem lehetett, tehát ott ragadtam, és persze beleszerettem a színészetbe. Ezzel együtt a filmes érdeklődésem is végig megmaradt, hasonlóan jelentős szerepe van az életemben.

– Közel 50 éve tagja a Vígszínház társulatának, ezalatt több színész- és nézőgeneráció felnőtt. Ki tud emelni egy korszakot, ami bármilyen szempontból a legjobb volt?

– Nem szeretek rangsorolni és rendet vágni a dolgok között. Nyilván voltak események a pályám során, amiket szerettem és voltak, amiket kevésbé. A jók az előbbi kategóriába, a rosszak az utóbbiba tartoznak. Nem is az adott dolog műfaja határozza meg, melyik lesz a kettő közül. Például

egy kabarétréfa és egy Shakespeare-tragédia előadása is ugyanolyan könnyen lehet nagyszerű, mint rémes ócskaság.

Rengeteg a véletlen tényező ebben a szakmában, amin mind múlhat, hogyan sül el valami. Na persze a tehetség... Az nem véletlen. Az kell az egészhez...kern3

– Megfordult a fejében valamikor, hogy más színházhoz szerződik?

Igen, például rögtön az elején. Imádott főiskolai osztályfőnököm, Várkonyi Zoltán révén kerültem ide, akkor ő volt az igazgató. De kezdetben sokáig nem nagyon osztott rám szerepeket. Elmondtam neki, hogy nem érzem jól magam így tétlenül, szeretnék elmenni máshová. „Ha nagyon szúrja a zabszem a seggét, menjen, de szerintem magának még érni kell kicsit ahhoz, hogy jó színész legyen” – válaszolta erre. Valóban nem voltam se tipikus szépfiú és hősalkat, se nagy tapasztalattal bíró karakterszínész, hiszen alig múltam 22 éves akkor. Végül hittem neki, ott maradtam és vártam. Három-négy évig elég rossz volt, de utána tényleg elkezdtek jönni a szerepek.

– Az igazgatói pozíció soha nem vonzotta?

– Egyáltalán nem, pedig egyszer még meg is kérdezték, vezetném-e a Vidám Színpadot. De ez rengeteg olyan feladattal járna, amihez semmi kedvem.

Adminisztráció, szervezés, papírmunka – ezek a legkevésbé sem érdekelnek, ahogy a hatalom se.

– Milyen a hangulat most a Vígszínházban, a Marton-ügy viszonylagos lecsengése után? Megviselte a társulatot a hírverés?

– Most épp mindenki csendben van, nem beszélnek róla. Szerintem ez az egész ügy el volt túlozva, a médiában és társadalmilag is. Aránytalan a büntetés a bűnhöz képest, azt hiszem. De igazán nem szívesen mondok róla semmit, hiszen abból a szempontból érintett vagyok, hogy maga Marton nagyon közel áll hozzám. Mondhatom, hogy barátok vagyunk, így nehezen tudnék nem elfogult lenni vele kapcsolatban.

– Megnézi az új Woody Allen-filmet?

– Nincs kizárva, hogy meg fogom, bár az elmúlt pár évben kevésbé követem a munkásságát. Mivel hosszú ideig én szinkronizáltam, illetve jelenleg is játszom az egyik darabjában, egy idő után egyre többen emlegettek a magyar Woody Allenként, amit kicsit el is untam. De mondjuk az utolsó 15 filmjéből 5-öt biztosan láttam.kern4

– Nemsokára betölti a 70-et. Foglalkoztatja az életkora?

– Igen, úgyhogy inkább ne is beszéljünk róla... 70, ez szörnyű, olyan mint egy trolibusz száma! Nem hangzik jól.

– Ha ez megnyugtatja, egyáltalán nem néz ki annyinak.

– Tudom én, de ettől még rossz érzéseim vannak ezzel kapcsolatban. Jobban szeretnék fiatalabb lenni, de gondolom, a nagy többség ugyanígy van ezzel.

– Addig, amíg az aktivitása nem csökken, végül is nincs nagy gond, nem?

– Valóban, tulajdonképpen örülnöm kell annak, hogy egészségileg rendben vagyok és bírom a tempót. De maga a szám akkor sem tetszik. A 60-as nem zavart ennyire, inkább az 50-es akkor már. Úgy tűnik, a páratlanokkal van bajom.

– Akkor a 80-assal majd megint nem lesz.

– Reméljük... (mosolyog)

– Ha viszont ez a helyzet, miért alakult úgy, hogy a következő nagy koncertje napra pontosan a 70. születésnapján lesz?

– Azért, mert Geszti Margit, aki szervezi a koncerteket, azt mondta, legyen, én pedig belenyugodtam. Általában az egész életemre igaz, hogy nem én szervezem, aminek örülök is. Ezért nem szeretnék igazgató lenni, nem nekem valóak az ezzel járó feladatok.

Én szeretem sodortatni magamat, aztán ha nagyon nincs dolgom, mindig kitalálok valamit, mondjuk egy kabarétréfát, filmötletet, lemezt, ilyesmit.

De a színészi pálya alapvetően kívülről szervezett. Ez a fellépés is úgy nézett ki, hogy megkérdeztek: legyen egy koncert? Mondom, legyen. „Legyen január 28-án, ha ráérsz?” Kiegyeztettek a színházból, szóval ráérek. „Legyenek vendégek?” Legyenek, mondtam. „Kik legyenek?” Ezt azért rám hagyták, én találtam ki a névsort.kern2

– Szóval nagy ünneplésre nem kell számítani?

– Nem, én leginkább azt szeretném, ha ez az egész hamar leperegne, és túl lennénk rajta.

Nem nagyon szeretem az ünnepeket, inkább hétköznapi szeretek lenni.

– Egyébként bárkinek is említettem, hogy önnel fogok interjúzni ebből az apropóból, az volt az általános reakció: „micsoda, 70 éves a Kern?!”

– Igen, azt hiszem, fiús alkat vagyok, nem bácsis... Ez valóban jó dolog. De hagyjuk már ezt a számot!

– Mennyire látja előre a következő évét?

– Fogok játszani egy itthon kevéssé ismert Feydeau-darabban (ő egy 19. századi francia vígjátékíró), a címe Egy éj a Paradicsomban, és a prágai Michal Dočekal rendezi, aki többször vendégszerepelt már a Vígszínházban. Ezen kívül az Orlai Produkció szervezésében Hernádi Judittal játszunk egy kétszereplős darabot a Belvárosi Színházban, ezt márciustól próbáljuk és májusban mutatjuk be. Egyelőre ennyi a biztos, de nálunk nincs is az, mint mondjuk a karmestereknél, hogy évekre előre be van osztva az ember ideje.

– A Gondolj rám óta lassan két év telt el. Új filmötlete van már?

– Több is, de ez rendkívül soktényezős dolog, addig nem szívesen beszélek róla, amíg biztossá nem válik. Ahhoz pedig még rengeteget kell szervezni, egyelőre a pályázatok sincsenek beadva.

(Fotók forrása: Kern András hivatalos oldala)


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
KULT

Diana valósága: tények és ferdítések A korona című sorozatban

A hercegnő és Károly kapcsolata tényleg rémálom volt. Diana a nászúton napi négyszer hánytatta magát bulimia betegsége miatt.
Szajki-Vörös Adél, források: MsMojo, ThinkStory fotó: Netflix - szmo.hu
2021. január 13.

hirdetés

Egyre-másra kerülnek elő a Diana hercegnővel kapcsolatos információk, eddig rejtett videók. A korona című, az angol királyi család történetéről szóló sorozat, ahogy közelít szezononként a jelenhez, annál ellentmondásosabb reakciókat vált ki, még a royal family részéről is. Utánanéztünk, hogy ez a bizonyos, a Netflixen elérhető negyedik évad mit tett hozzá Diana történetéhez, és miben volt valósághű.

A Balmoral teszt

Állítólag ez a próbatétel a mai napig létezik, s még Victoria királynő találta ki: ha bárki érkezne a királyi családba, azt gyakorlatilag letesztelik, alkalmas-e a rövid vagy hosszú távú részvételre. Diana nagyon jó benyomást gyakorolt a teszt során a famíliára, bár nem ekkor találkozott először a családtagokkal, ellentétben Margaret Thatcherrel, akit a sorozatban eléggé meghökkent a szokás.

Diana görkorizik a Buckhingam palotában

Igaz. A negyedik évadban megmutatkozik a hercegnő rajongása a művészetek iránt, így a zene és a tánc iránt is. Az egyik bájos jelenetben walkmannel a fülén, zenére görkorcsolyázik a palotában - ne feledjük, nagyon fiatal volt, még félig kislány, amikor eljegyezték -, ami tényleg megtörtént, akárcsak az Utown Girl-re való táncelőadása a Royal Opera House-ban is valódi esemény volt, bármennyire filmszerűnek tűnt is.

Diana és Károly herceg első találkozása

Ez nem úgy történt, ahogy a sorozat ábrázolja, itt kimondottan arra mentek rá az alkotók, hogy a hercegnő egy mitikus figura, aki gyakorlatilag zöld fajelmezben bújkál Charles előtt egy üres palotateremben, s ez a titokzatosság fogja meg a herceget. Az viszont igaz, hogy tényleg 16 éves volt, amikor először találkoztak, csak épp a Spencer család otthona előtti parkban.

hirdetés

Margit hercegnő megpróbálja megfúrni az esküvőt

Ez nem így történt. A sorozatban Margaret régi sérelmei kerülnek elő, amint ismerős, vonakodó kifejezést fedez fel Károly arcán az esküvő próbáján  - anno a  királynő nem engedte, hogy szerelméhez hozzámenjen -, így megpróbálja a királynőn keresztül megakadályozni Károly és Diana házasságát. Ki tudja, Margaret szájából milyen dolgok hangzottak el ekkor, de az tény, hogy az esküvő lezajlott, a többi pedig történelem.

Kamilla elhívja Dianát vacsorára

Ez, akármilyen abszurd is, valóban így történt. A két rivális leült egymással szemben és elfogyasztottak egy vacsorát, ahogy azt a sorozatban is látjuk. Diana a vele készült dokumentumfilmben  - szintén a Netflixen látható, írtunk is róla - elmondja, hogy levélben kapott meghívást Kamillától, Károly régi szeretőjétől, hogy találkozzanak, és hogy Kamilla látni szerette volna a gyűrűt. (De miért?!)

Míg a sorozat azt állítja, Diana már tudott a kapcsolatról, életrajzírója szerint ekkor esett csak le neki, hogy élete legnagyobb ellensége ül vele egy asztalnál, aki arról kérdezgeti, fog-e vadászni (csak hogy előre tervezhesse, mikor találkozgathat majd Károllyal). "Nagyon ravasz, nagyon ravasz ám" - mondta Diana a róla szóló dokumentumfilmben.

Diana eljegyzési gyűrűje

Ezt a jelenetet hitelesen ábrázolta a sorozat: a leendő hercegnét tényleg "megkínálták" egy tálca gyűrűvel, hogy válassza ki a neki legjobban tetszőt. A híres ékszer ott látható az ujján a valós eljegyzési interjún, és még szégyenlősen beszél is róla, hogy előző szombaton kapta.

Diana egyedül utazott el New Yorkba

Bizony, ez valóban így volt, a humanitárius tetteket előtérbe helyező hercegnő 1989-ben valóban felült a Concord-gépre és Harlembe utazott egy kórházba, mint ahogy azt a média fel is kapta akkor. És tényleg ölelgette a betegeket, és tényleg borzasztóan elérzékenyült. AIDS-es pácienseket, haldokló babákat látogatott meg.

Diana és Károly problémás kapcsolata

Természetesen igaz. Nem titok, hogy közük sem volt ahhoz a tündérmeséhez, amit a királyi család el akart hitetni róluk a nyilvánossággal. A Diana - Saját szavaimmal c. dokumentumfilmben a hercegné elárulta, hogy bulimiája egyre erősödött, ahogy kapcsolatuk előrehaladt. Olyan mértékben, hogy a nászútjukon konkrétan napi négyszer hánytatta meg magát. Innen nem jó indulni egy házasságnak.

A szerző írásai itt olvashatók:


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
KULT
A Rovatból
hirdetés

Macaulay Culkin támogatja, hogy vágják ki Trumpot a Reszkessetek, betörők! második részéből

A jelek szerint maga Kevin is egyetért az interneten terjedő petícióval, hogy a leköszönő elnöknek nincs helye a kultikus filmben.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 16.

hirdetés

Egyre többen követelik az interneten, hogy vágják ki Donald Trump rövid jelenetét a Reszkessetek, betörők! második részéből. A film főszereplője, Macaulay Culkin a Twitteren jelezte: egyetért a Change.org-on indított petícióval, írja a CNN.

Az eredeti javaslat szerint a rajongók azt kérték a Disneytől, hogy cseréljék a filmben Trumpot Joe Bidenre, de olyan felvetés is akad, hogy a ma már 40 éves Culkinnal lehetne helyettesíteni digitális trükk segítségével Trumpot, amikor egy hotel lobbyjában véletlenül összefut Kevinnel. Macaulay Culkin az ötletre csak annyit reagált, hogy "Sold", vagyis magyarul "megvettem".

hirdetés

Az 1992-ben bemutatott vígjátékban Kevin a New York-i Plaza Hotelben találkozik Donald Trumppal, akitől azt kérdezi, hol találhat egy telefont. A hotel akkoriban Trump tulajdonában volt, aki csak úgy adott engedélyt a forgatásra, ha ő is szerepelhet a hatalmas sikerrel bemutatott első rész folytatásában. Mivel a tesztvetítéseken a közönségnek tetszett a néhány másodperces jelent, ezért végül benne hagyták a mozikba kerülő verzióban.

Az egyik legnépszerűbb családi film rajongói azért követelik Donald Trump eltávolítását a filmből, mert véleményük szerint a még hivatalban lévő amerikai elnök személyével egy nemkívánatos rasszista bélyeg került a filmre.

2019-ben egyszer már egy kanadai tévétársaság kivágta Trump cameóját a filmből. Akkor arra hivatkoztak, hogy a reklámidők miatt akartak rövidíteni a vígjátékon, a dolognak semmilyen politikai üzenete nem volt.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés

Elhunyt Móricz Zsigmond fia, Móricz Imre

A gépészmérnök 85 éves volt. Édesanyja, Litkei Erzsébet, becenevén Csibe volt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 14.

hirdetés

Életének 86 évében tegnap meghalt dr. Móricz Imre mérnök. Móricz Zsigmond fia volt, akként is élt - írja Facebook-oldalán Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész.

Móricz Imre 1935. április 14-én született Litkei Imre néven a budapesti Szent Rókus Kórházban. Édesanyja, Litkei Erzsébet, becenevén Csibe volt. A hivatalos életrajz szerint Móricz Zsigmond előbb őt fogadta örökbe, később pedig a lány apa nélkül született kisfiát, Imrét is. Ugyanakkor a közelmúltban bizonyossá vált, hogy a lány valójában az író utolsó szerelme volt.

"A mérhetetlen szegénységből Pestre került gyereklány alkalmi prostitúcióból élt, s vélhetőleg így ismerkedett meg Móricz-cal is. Az alkalmi ismeretségből később sajátos múzsa-művész kapcsolat, majd élettársi viszonyt alakult, amit az író környezete nehezen fogadott el. A lány örökbefogadására azért került sor, mert a házas, de feleségétől, Simonyi Máriától külön élő Móricz valamilyen módon legalizálni akarta a kapcsolatukat" - írja bejegyzésében Nyáry Krisztián.

Azt is hozzáteszi: "nem tudni pontosan, az író mikor és miként szembesült azzal, hogy Csibének van egy kisfia, akit nevelőszülők nevelnek".

A poszt szerint Móricz Zsigmond is többször meglátogatta Imrét Zagyvarékason, iskolás korában pedig magához is vette és örökbe fogadta. Innentől lett Móricz Imre a hivatalos neve.

hirdetés
"Csibe apukának szólította Móriczot, akit így a kis Imre nagyapának kezdett hívni"

- írja posztjában Nyáry Krisztián.

Bár még csak készültek az iskolára, az író már a nyári hónapokban megtanította a kisfiút írni és olvasni.

A következő tanév elején viszont vége lett az idillnek, a 63 éves író agyvérzést kapott, állapota válságos volt.

"Pár nappal azután, hogy Móricz Zsigmond 1942. szeptember 5-én meghalt, Csibének és fiának el kellett hagyniuk a leányfalui házat. Imrét anyja egy időre visszavitte Zagyvarékasra, majd beíratta a debreceni kollégiumba, ahová Móricz Zsigmond is járt" - írja Nyáry Krisztián.

A poszt szerint Móricz Imre 1953-ban érettségizett kitűnő eredménnyel. És, bár Móricz Zsigmond annak idején azt mondta neki, hogy aki ennyire szereti a meséket, az kitűnő szerkesztő lesz, Imre végül nem mert bölcsészkarra jelentkezni. Később két diplomát, több nyelvvizsgát, majd doktorátust is szerzett.

Édesanyja az író halála után később újra férjhez ment, de mindig fontosnak tartotta, hogy fia ápolja Móricz emlékét:

„mikor a nevelőapámat apunak szólítottam, félrehívott, és azt mondta: ne hívd őt így, mert a te apád Móricz Zsigmond”

- idézi a posztban Móricz Imrét Nyáry Krisztián.

Az valójában sosem derült ki, hogy ki volt Móricz Imre biológiai apja, ám Nyáry Krisztián posztjában megjegyezi: "Hamar Péter irodalomtörténész, aki 2007-ben megjelent, Csibéről írt könyvében meggyőzően rekonstruálta a lány és az író kapcsolatának valódi természetét, felvetette azt is, hogy Móricz Zsigmond és Móricz Imre rendkívüli külső hasonlósága nem a véletlen műve. Elmélete szerint az író nem 1936-ban találkozott először Csibével, hanem legalább egy évvel korábban, és ő volt a lány gyermekének vér szerinti apja".

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT

Halálos harcmező: a Netflix új filmjében az a legizgalmasabb, hogyan küzdenek Budapesten a harci robotok

Magyarként különleges élmény végignézni az akciófilmet, amiben egy Marvel-sztár, Anthony Mackie kiborgként harcol az ellenséggel. A forgatókönyv ugyanakkor lehetett volna erősebb is.
Címlapkép: Jonathan Prime, Netflix - szmo.hu
2021. január 17.

hirdetés

Orosz harci robotok bukkannak fel a VII. kerületben, a Murányi utca és a Marek József utca sarkán felépített óriási díszlet kapuiban, majd vadul tüzelni kezdenek harckocsikból kiözönlő amerikai harci robotokra. Végül az egész épületet megsemmisíti egy dróntámadás.

A forgatás helyszíne és az utca közepére díszlet:

Hasonló, grandiózus jelenetet eddig nem sűrűn láttunk Budapest utcáin, és bár a magyar főváros az Outside the Wire-ben nem Budapestként szerepel, a film telis-tele van ikonikus magyar helyszínekkel. Az Istvántelki Főműhely például az ellenállás menekültközpontjaként jelenik meg, a Kelenföldi Hőerőműben amerikai támaszpont működik, amihez a K-Hídon keresztül vezet az út, az ellenség pedig a Magyar Szentföld-templomban rendezkedett be.

Így ezen a hétvégén világszerte magyar helyszíneket néz a 200 millió Netflix-előfizető színe-java.

A filmet ugyanis nem kis várakozás előzte meg, lévén, hogy a mozik még mindig zárva vannak. Ennek megfelelően a Halálos harcmezőről a New York Times-tól a CNN-en át a Variety című filmes magazinig jelentek meg kritikák, a magyar nézettségi toplistában pedig a film máris az élen áll.

hirdetés

A történet szerint Kelet-Európában 2036-ban háború dúl, és az oroszok megpróbálják kiterjeszteni a befolyásukat Ukrajnára. Az amerikaiak békefenntartóként vannak jelen, és folyamatosan összetűzésbe keverednek az oroszok által támogatott egyik hadúrral.

A film egyik főszereplője Damson Idris, aki drónpilótaként megtagadja felettesei közvetlen utasítását, hogy ne tegyen semmit, és egy dróntámadással próbál egy bajba jutott amerikai egységen segíteni. Miközben megmenti őket, meg is öl két amerikai katonát. Emiatt büntetésből terepre küldik, ahol találkozik a másik főszereplővel, a Marvel-filmek Sólyomjaként már jól ismert világsztárral, Anthony Mackie-vel. Róla hamar kiderül, hogy nem ember, hanem egy szigorúan titkos fejlesztésű kiborg. Amikor ugyanis leveszi pólóját, a mellkasa átlátszó robottestté változik. A két főhős ezután együtt indul küldetésre. Céljuk megakadályozni, hogy a rosszfiúk atomfegyverhez jussanak.

A Halálos harcmező abszolút aktuális kérdéseket feszeget, például azt, milyen felelősséggel tartoznak a drónpilóták a "járulékos veszteségekért",

mennyire érezhetik át egy sok ezer kilométerrel messzebb felállított konténerben ülve, milyen borzalmakat és szenvedést okoznak a helyi civileknek az általuk vezérelt dróncsapások. Vagy azt, mi történik, ha egy mesterséges intelligenciával működő kiborg morális okokból egyszer csak megkérdőjelezi a kapott parancsokat és fellázad. De láthatjuk azt is, hogyan egészíthetik ki a Gumps-nak hívott harci robotok az embereket egy összecsapásban, és hogyan bánnak velük a katonák, amikor azt hiszik, nem látják őket a tisztek.

Ez a sok téma ugyanakkor szét is feszíti a futurisztikus akciófilm kereteit, ami emiatt sem a dróntámadások, sem a robotlázadás tematikájában nem tud sok újdonságot mondani.

VIDEÓ: a hivatalos előzetes

Az akciójelenetek pedig bármennyire is kidolgozottak, látványban nem ütik meg a nagy mozisikerek által felállított mércét.

A Netflix valószínűleg úgy volt vele, hogy szélesvásznon amúgy sem mutatják be a filmet, a tévék képernyőjére pedig ennyi CGI is elég.

Maga a látványvilág sem túl eredeti. Az Anthony Mackie által alakított android kivételével az amúgy jól kinéző robotkatonák nem nagyon térnek el a már ma is létező robot-prototípusoktól, és a drónok is olyanok, amilyeneket már ma is bevetésekre küldenek, pedig a technológia 15 év alatt ennél minden bizonnyal nagyobbat fejlődik majd. Mindezt talán azért találták így ki a film készítői, hogy minél hitelesebbnek hassanak, akkor viszont nem teljesen érthető, hogy az egyik jelenetben a kémdrón miért látótávolságban úszik be a megfigyelt kocsi fölé.

Az sem derül ki, hogy az android hogyan lehet ennyivel fejlettebb kinézetre, tudásban és érzelmi intelligenciában is a többi robotkatonánál, és ha az amerikai hadseregnek van egy ilyen csodafegyvere, miért nem használják ki jobban a képességeit.

Összességében Mikael Håfström filmje, a Halálos harcmező nagy dobásnak semmiképp sem nevezhető, de azért van annyira szórakoztató, hogy némiképp enyhítse a hollywood-i szuperprodukciók hiányát.

Nekünk magyaroknak pedig a forgatási helyszínek és a statisztaként feltűnő magyar színészek miatt mindenképp tartogat annyi extra-élményt, ami miatt érdemes megnézni.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: