News here

KULT

Gengszter vagy pap akart lenni, végül rendező lett – Martin Scorsese 80 éves

Martin Scorsese maga a mozi. Az alvilág, a vezeklés, az ellentmondások és a hit könyörtelen elbeszélője ma 80 éves.

Link másolása

Ha Woody Allennek a filmkészítés olyan, mint egy pszichoterápia, akkor Martin Scorsese számára egy spirituális aktussal ér fel. Az Oscar-díjas direktor New Yorkban, a manhattani Little Italyben nevelkedett, a gengszter- és a papi karrier közül pedig végül a filmkészítést választotta. Mindenki jól járt.

A hollywoodi reneszánsz egyik legfőbb ikonja a filmjeivel az erőszak és a kapzsiság legmélyebb bugyraiba, a felszín alatti, láthatatlan világokba merül alá, antihősei pedig gyakran Robert De Niro és Leonardo DiCaprio arcát öltik magukra.

Szervezett bűnözés, pergő párbeszédek, feszültség: a Nagymenőktől a Casinóig, a New York bandáitól A téglán keresztül Az írig.

Főként ezek a filmjei ugranak be, ha meghalljuk Scorsese nevét, pedig a filmográfiája jóval sokszínűbb ennél, nem csak gengszterfilmekből vagy komor urbánus történetekből áll, hiszen folyamatosan új műfajokkal és a műfaji meghatározásokon túlmutató kihívásokkal állítja magát szembe: ha kell, egy frusztrált anya megpróbáltatásait meséli el, aki arról álmodik, hogy énekesnő lesz az Alice már nem lakik itt (1974) című filmben, esetleg egy dühös, ambiciózus bokszoló izzadtságban fürdő portréját festi meg a Dühöngő bikában (1980), netán a 19. századi New York-i társadalom fojtogató konvencióit mutatja be Az ártatlanság korában (1993), vagy az amerikai álmot eleveníti fel a hataloméhes és tehetséges vállalkozó és filmproducer, Howard Hughes rögeszméit követve az Aviátorban (2004), ha pedig úgy tartja kedve, a pénz és a mértéktelenség kíméletlen tragikomédiájában is élvezettel dagonyázik A Wall Street farkasában (2013).

Aztán ott vannak a vallási ihletésű filmjei: a botrányokkal és bojkottal tarkított Krisztus utolsó megkísértésében (1988) a Willem Dafoe által alakított, nagyon is emberi Jézus Krisztus gyötrelmeit vizsgálja, a Némaságban (2016) pedig Andrew Garfield kíséretében hosszú spirituális utazást tesz olyan bonyolult és örök témák között, mint a hit és a kétség.

Az örökmozgó

Scorsese többször beszélt már arról, hogy a forgatókönyvek kidolgozása, a nagyszerű színészek instruálása és a kamerabeállítások megkomponálása is egyaránt fontosak, de szerinte a vágás során kel valóban életre egy film: "El lehet nyújtani az időt. Mindig meglepődöm, amikor a vágószobában vagyok. Szorosan együtt dolgozom Thelmával (Thelma Schoonmakerrel - a szerk.), és még mindig izgalommal tölt el, amikor az egyik felvételt a másik mellé vágjuk, és ott van a mozgás. Ez az a mozgás, amit a vágás a fejedben előidéz. Ez számomra spirituális élmény.”

Az olasz származású Martin Charles Scorsese (avagy ahogy mindenki hívja: Marty) Elizabeth Street-i fiúként csak két lehetőséget látott maga előtt: vagy gengszter lesz vagy pap.

Megpróbált csatlakozni egy bandához, de apró termete és egészségügyi problémái megakadályozták ebben. Majd elvégzett egy évet egy papi szemináriumon, amikor rájött, hogy a mozi lesz az ő megváltása. S talán nem véletlen az sem, hogy ennyi filmet szentelt a bűn és a hit tematikájának.

Scorsese robbanásszerűen érkezett a '70-es években, amikor az Aljas utcák (1973), az Alice már nem lakik itt és a Taxisofőr (1976) szentháromsága Amerika egyik új, meghatározó rendezőjeként tette őt ismertté. Ez a sikerszéria a Dühöngő bikával csúcsosodott ki, a nyolcvanas évek és a Reagan-korszak beköszöntével azonban világossá vált számára, hogy a nagy stúdiókat jobban érdeklik a folytatások és a különleges effektekkel teli kalandok (Star Wars, Indiana Jones stb.), mint a Vietnám utáni korszakban virágzó brutális, igaz drámák.

„Az iparág megváltozott, és a személyes filmek napja lejárt” – panaszolta Scorsese, aki ezeknek az éveknek a nagy részét állandó stresszben töltötte, mert meg volt győződve arról, hogy rendezőként a napjai meg vannak számlálva.
Tudta, hogy újra bizonyítania kell, ezért belevetette magát különféle kisebb költségvetésű és szűkös határidőkkel rendelkező projektekbe, amelyekből a legmerészebb, legváratlanabb filmjei születtek: például egy-két kíméletlenül vicces New York-i rémálom (A komédia királya 1982-ből vagy a Lidérces órák 1985-ből), egy harsány és kegyetlen biliárddráma (A pénz színe 1986-ból); sőt, még egy Michael Jackson-videoklip (Bad, 1987) is.
Scorsese azonban végül szerencsésen túlélte a nyolcvanas éveket, és újra eljött az ő ideje, az 1990-es évtizedet például kapásból a Nagymenőkkel kezdte, ami ismét a legnagyobbak közé repítette.

Sőt, megkapta érte harmadik rendezői Oscar-jelölését (a Dühöngő bika és a Krisztus utolsó megkísértése után). Egyébként sokáig mellőzte őt az Akadémia, hiszen a negyedik (New York bandái, 2002) és az ötödik (Aviátor) rendezői jelölését sem válthatta díjra, erre egészen 2007-ig kellett várnia, amikor A tégla (2006) című remake-ért (a Szigorúan piszkos ügyek című 2002-es hongkongi krimi újrája) Steven Spielberg, George Lucas és Francis Ford Coppola együtt nyújtották kezébe a régóta megérdemelt szobrocskát. A díja óta egyébként további három Oscar-jelölést begyűjtött e kategóriában (a 2011-es A leleményes Hugóért, A Wall Street farkasáért és a 2019-es Az írért), vagyis már összesen 9 direktori nominációval rendelkezik, ezzel pedig a második helyen áll a tizenkétszeres Oscar-jelölt William Wyler után. Hihetetlen karrier!

A filmmegőrző

Martin Scorsese amellett, hogy kiváló filmrendező, filmtörténet-megszállott is, aki eredeti filmképeket, filmtekercseket és filmplakátokat gyűjt, emellett sokat tesz azért, hogy konzerválják a a filmeket az utókornak, és persze a művészek jogainak ékes szószólója is. Vagyis ő valóban maga a mozi.

"A filmek megérintik a szívünket, felébresztik a kíváncsiságunkat, és megváltoztatják a látásmódunkat. Más helyekre visznek minket. Ajtókat és elméket nyitnak meg. A filmek életünk emlékei. Életben kell tartanunk őket” – magyarázta Scorsese anno, és szerencsére 80 évesen is rendkívül aktív.

Több éve dolgozik már új filmjén, egyben első westernjén, a Killers of the Flower Moonon (a könyv, amelyből készült, Megfojtott virágok címmel jelent meg itthon), ami Az írhez hasonlóan óriási költségvetésből készült (kb. 200 millió dollárt szavazott meg neki az Apple főnöksége), amit a jelenlegi tervek szerint a 2023-as Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon mutatnak majd be, és amelyben egyszerre lesz látható két múzsája, Robert De Niro (akivel ez a tizedik közös munkája) és Leonardo DiCaprio (vele pedig a hatodik). A sztori szerint az 1920-as évek Oklahomájában járunk, ahol az olajmezőkben gazdag rezervátumban élő Osage Nemzet több indián tagját meggyilkolják. Eric Roth társszerző (Forrest Gump, A bennfentes, München, Benjamin Button különös élete, Csillag születik, Dűne) azt ígéri: „Ilyet még soha nem láthattunk. Ez a film véleményem szerint sokáig megmarad majd az emlékezetben.” Úgy legyen!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


KULT
Megérkezett a Harry hercegről és Meghan Markle-ről szóló dokusorozat előzetese
Azt viszont még továbbra sem tudni, hogy pontosan mikortól láthatjuk majd a Harry és Meghan című szériát.

Link másolása

Megjelentette a Netflix annak a dokumentum-sorozatnak az előzetesét, amely Harry hercegről és Meghan Markle-ről fog szólni. Ebben bemutatják a hercegi pár szerelmét és a királyi családból való kiválásuk történetét is.

Bár továbbra sem tudni, mikor láthatjuk a Netflixen, az előzetes már csepegtet némi információt arról, mire számíthatunk. A kicsivel több mint 1 perces videó elején romantikus képeket vetítenek Harryről és Meghanról lírai zenei aláfestéssel. Közben a háttérben a herceg arra a kérdésre, hogy miért vállalta el ezt a dokusorozatot, így válaszol:

„Senki sem tudja, mi zajlik a zárt ajtók mögött.”

Majd azt is elmondta, hogy mindent meg kellett tennie, hogy megvédje a családját. De Meghan is megszólal az előzetesben:

„Ha ilyen nagy a tét, nem logikusabb, ha tőlünk hallják a sztorit?”

Harry és Meghan – előzetes

A sorozatnak továbbra sincs premierdátuma, az előzetesben is csak annyit ígérnek, hogy hamarosan látható lesz a Netflixen. Októberben az a hír terjedt el, hogy idén december helyett valamikor jövőre mutathatják be. A csúszásnak állítólag több oka is van: a streamingóriás el akarta kerülni a nagysikerű A korona című sorozat november 9-én érkező új évadával az ütközést, ráadásul a királynő szeptemberi halála miatt a hercegi pár újra akarta vágni az elkészült epizódokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
Premier: 10 éves a Müller Péter Sziámi AndFriends – Jubileumi, egész estés koncertfilm a Kobuciból
A telt házas májusi bulin olyan vendégek is felléptek a zenekarral, mint Bárdos Deák Ágnes, Kamondy Ágnes és Másik János.

Link másolása

Az egyébként a "Sziámi" kifejezést a nevükben hordozó zenekarok történelme már vagy 38 éve zajlik, de ezen az időhorizonton a legutolsó lényeges változás akkor történt, amikor a névadó szövegíró-énekes Müller Péter és a más formaciókból ismert Kirschner Péter gitáros zeneszerző-producer úgy döntöttek, hogy közös munkába fognak, új dalokat írnak és a legjobb régieket is a programba emelik.

A Bródy János zenekarát is vezető Kirschner működése egyenletes minőséget, fegyelmezett munkát és modernebb szellemet hozott a zenekarba, a Sziámi Andfriends koncertek pedig szakmai szempontból is kérlelhetetlen színvonalat értek el, a zenekar minden méretű színpadon kiválóan meg tud szólalni és nagy erejű koncerteket ad. A szerzőpáros közösen írt dalai egy játékosabb, optimistább világot mutatnak a korábbi, depressziós hangvételű Sziámi darabokkal szemben, talán emiatt is lehet, hogy a zenekar közönsége jelentősen megfiatalodott.

A Sziámi AndFriends erős klubszezont valósított meg idén az NKA támogatásával, a Kobuciban 2022 májusában felvett koncertfilm is ennek segítségével valósult meg. Kirschner Péter szervezésében, irányításával és hang-utómunkájával készült a film, a képrögzítést Bikali Sándor (ex-Intim Torna Illegál) vezette, részt vett még benne Korom Dávid is, a vágó pedig szintén zenész, Zsoldos Dávid volt.

Müller Péter Sziámi így ír a filmről:

„A buli előtt mindig kell izgulni. Kicsit, nem túl. Ez most is megvolt, és pont jó, mondhatni (tízévente lehet érzelgősnek lenni, hogyha az időérzékkel párosul) boldog izgalomnak tűnik a koncertfilm elején a backstage-miniwerkben. Mindenki vidám és koncentrált, még az apukám meg a kórházból kicsalt Pistike főbarátom is feltűnik – és ez még csak az előzmény. A film szerintünk olyan lett, amilyennek lenni kell, jók a képek, feszes, de nem kapkodós a vágás, Kirschner Péter kiváló hang-utómunkát produkált.

Ritka, hogy jó egy koncertet visszanézni, pláne, hogy eltelt fél év, és volt azóta már egy halom jobbnál jobb, meg elég jó. Ezt most kivételesen jólesett. Húz az egész, és mind a telt háznyi barátunk nagyon velünk van elejétől a végéig.

Nem vagyok szövegcentrikus (bocs!), de kifejezetten meghatódtam, ahogy Marci dobost néztem, aki végig kívülről énekli a dalokat. Az állandó- és a vendéghölgyek (a két Ági = Kamondy és Bárdos Deák) lenyűgözőek, újraértelmeződik tőlük minden, Másik János barátunk nem kevésbé hatékonyan turbózza fel a Bétaville-t.

Külön öröm látni, hogy a neo-knak (lásd még: fiatalabb korosztály) tök mindegy, hogy a dal, amit velünk énekelnek 42 éves-e, vagy 4 napos. Mit számít? Nekik új. Nyugodt lelkem üzeni, hogy egy estét rádobhattok filmnézés gyanánt. Örülök, hogy megvagyunk vele. Örökítve. És mostantól így, s eképp tovább... Például december 27-én a Gödör Klubban.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Vérapó – Hogyan rúgja szét a Mikulás a gonosz rablók fenekét? Kegyetlenül!
Pat Cassey és Josh Miller írók, a norvég Tommy Wirkola rendező segítségével megálmodták a véres karácsonyi családi-akciófilm zsánerét. Ha elkap a karácsonyi stressz, nincs is jobb nézni, ahogy a Mikulás szétszed egy-két rablót, tolvajt.

Link másolása

Valószínűleg ez a film is azzal az ötlettel megtámogatva készült, hogy mi lenne, ha a Reszkessetek betörők egy 18+-os akciófilm lenne, hiszen a Macaulay Culkin nevével fémjelzett karácsonyi remeket is a Die Hard-nak köszönhetjük. Ezt a logikát követve az alkotók

összegyúrták a két filmet, vettek egy csipet karácsonyi varázslatot és megalkották a Vérapót.

Aki kíváncsi, mi történne, ha Kevin csapdái ténylegesen megesnének Marv-val és Harry-vel, azok imádni fogják a filmet.

Főszereplőnk a Mikulás. Mármint az igazi Télapó, akit David Harbour alakít egyszerre szerethetően és tekintélyt parancsolóan. Északi viking háttértörténetet kapott az öreg Mikulás, és ez nagyon jól áll neki. Nem gondoltam volna, hogy 2022-ben egy pirosruhás öregúrnak fogok drukkolni véres karácsonyi trancsír közepette.

David Harbour szerintem hozza John McClane átlagát, mind véres ruha, mind rosszfiúgyilkolászás szinten.

Az akció jól követhető, ügyesen fényképezték, néha kicsit sok a kézikamera, de megbocsájtható ez a kaszkadőrtrükkök elrejtése végett. A kivégzések nagyon 18+ -osak, azt ajánlom mindenkinek, hogy még az előzetest se nézze meg senki, legyen minden elhullott rabló karácsonyi meglepetés.

A többi szereplő eltörpül Miki mellett, de azért akadnak emlékezetes szereplők is a túszok között.

Akik egy szörnyen diszfunkcionális család, köztük van Leah Brady, a család egyetlen rendes tagja, Trudy, illetve az ő éppen válófélben lévő édesapja, a Boys-ból ismert Alex Hassell, valamint édesanyja Alexis Louder.

Ők a család legnormálisabb tagjai, a többiek büntetendően klisék: elkényeztetett, tenyérbe mászó tini unokatestvér, irritáló, alkoholista nagynéni és az aranyásó, idióta barátja, valamint család leggonoszabb tagja a Beverly D'Angelo által alakított nagymama. Az ő biztonságukért kellene izgulnunk, de

igazából csak Télapó és Trudy van a rendes karakterek listáján, mindenki más feláldozható a forgatókönyv oltárán és mennek az elhullathatók listájára.

Emelem a kalapom, mert ugyan kitalálható a legtöbb csavar és halál, az alkotók bátran nyúlnak az erőszakhoz – a mellékszereplők kárára.

A rendezés ügyes, Tommy Wirkola már a Náci zombikkal és a meglepően szórakoztató 2013-as Boszorkányvadászokkal bebizonyította, hogy viszonylag kis költségvetésből is tud ütős, véres és szerethető filmet készíteni. Itt sem teszi másként, nem gondolom, hogy nagy volt a film költségvetése,

az effektek közepesek, az akciójelenetek nem grandiózusok, de mégis összeállt egy komplex moziélménnyé.

Persze ha nagyon szeretnék kukacoskodni, a forgatókönyv több sebből is vérzik: a felénél kicsit leül a film, az amúgy elég jó ritmust megtörik nem kevés szenvedéssel, ami 5-10 felesleges perccet jelent a játékidőből.

Azonban később mindenért kárpótolnak egy olyan akciójelenettel, ami után minden John Wick- és John McClane-rajongó megnyalja mind a tíz ujját.

Talán a film legvégét is rövidíthették volna, egy stabil 90 perces játékidőben is bosszút állhatna a Mikulás.

John Leguizamo talán a Spawn, az Ivadék óta nem volt ennyire szórakoztatóan ripacs főgenyó, valamint az egész rabló kompániája imádnivaló.

Egy piti tolvaj karaktere emlékezetesebben van megírva, mint a túszok összesen.

A rablók közül mindig pontosan tudjuk, melyiket teszi épp el válogatott módszerekkel láb alól Miki. Ebből is látszik, hogy a film nem veszi túl komolyan magát és ez nagyon jól áll neki. Rengeteg az utalás, főleg Reszkessetek betörők és a Drágán add az életedre, illetve, ha már karácsonyi film: Beverly D'Angelo miatt akarva-akaratlanul is eszembe jutott a Karácsonyi vakáció is.

Nem mondanám gyermekbarát filmnek a Vérapót, mert kimondottan véres és szabadszájú, de mégis zsánereként a családi film jutott eszembe,

mert mindennek ellenére tele van szívvel, karácsonyi varázslattal és szeretettel. Ki szeretném emelni a magyar szinkront, és nem negatív aspketusból. Speier Dávid magyar szövege nagyon illik a filmhez, rengeteg kreatív szóviccet és jó pár apuviccet is hallunk a karakterek szájából, melyek nem izzadságszagúak, hanem vicceseken bénák.

A korhatár miatt nem tudom mindenkinek ajánlani a filmet, de ha a gyermek már látta a Die Hard, vagy Schwarzenegger-filmeket a 80’-as, 90’-es évekből, akkor bátran válthatunk jegyet eme műremekre is.

Szórakoztató karácsonyi vérfürdő az egész családnak.

David Harbour szuper és nagyon remélem, hogy megtalálja a közönségét Wirkola Vérapója. Boldog Ünnepeket mindenkinek! Ho-Ho-Ho...


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
Ilyen a békevágy Yoko Ono szemével – megnéztük a műveiből nyílt kiállítást a Nemzeti Múzeumban
Interaktív tárlaton nézheted meg a közel 90 éves világhírű performansz- és kortárs művész több mint 30 fontos, békével kapcsolatos alkotását.
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2022. december 01.


Link másolása

Igazi hírességgel nyitotta meg az adventi szezont a Magyar Nemzeti Múzeum. A neves képzőművész és békeaktivista, Yoko Ono műveiből nyílt kiállítás, amit a szomszédságban zajló ukrán háború motivált.

Nem egy klasszikus képzőművészeti kiállításról van szó. A tárlat interaktív részein te magad is kifejezheted együttérzésedet és leírhatod a békével kapcsolatos kívánságaidat. Mi már láttuk a kiállítást, nézd meg velünk Yoko Ono legfontosabb békével kapcsolatos alkotásait!

Yoko Ono nevét a legtöbben John Lennonhoz kötik. A japán képzőművész és pacifista azonban már az ötvenes években művészeti akciókat, performanszokat vitt nyilvánosság elé.

Az 1933. február 18-án Tokióban született. Harminchárom zenei nagylemezt adott ki, több mint hatvan filmet készített, számos könyvet írt, de életművének legjelentősebb része a képzőművészethez kapcsolódik: a híres szamurájok leszármazottja a konceptualista művészet iskolateremtő mestere lett. Arisztokrata származásának köszönhetően a középiskolában egy osztályba járhatott Akihitóval, a későbbi császárral, ő volt az első japán nő, aki filozófiát tanulhatott egyetemen.

Nem csak alkotóként volt lázadó, hanem a nők jogaiért is kiállt. Illetve nagyon jelentős békeaktivistaként hallatta és hallatja a szavát a mai napig.

Ötvenkét évvel ezelőtt “War is over! If you want it” (A háborúnak vége, ha te is akarod) feliratú szórólapok jelentek meg New Yorkban. Yoko Ono e kezdeményezéssel akkor a vietnámi háború ellen tiltakozott, amihez később John Lennon is csatlakozott.

Erről a projektről kapta címét a Nemzeti Múzeum kamarakiállítása, ahol a közel 90 éves világhírű performansz- és kortárs művész több mint 30 fontos, békével kapcsolatos alkotását nézhetjük meg.

Már a múzeum előcsarnokban is egy Yoko Ono által kitalált installáció fogadott bennünket. A látogatók jegyváltás nélkül elhelyezhetik az ukrajnai béke eléréséhez szükséges kívánságaikat, üzeneteiket a „Kívánságfa a békéért” elnevezésű installáción. (A fára felakasztott üzenetek a kiállítás után Izlandra kerülnek, a Képzeld el a békét! elnevezésű torony tövébe.)

A kiállításon még több interaktív művel találkozhattunk: leülhettünk sakkozni a csupa fehér bábut felsorakoztató “Játssz bizalommal!” sakktáblához, és édesanyánknak üzenhettünk Az én anyukám gyönyörű interaktív falon.

Egy békét hirdető lépcsőn jutottunk fel a kiállítás egyik legérdekesebb részére. A Yoko Ono által kitalált „Menekülthajó” című alkotás tulajdonképpen egy eredetileg teljesen fehér szoba, amit a látogatók tesznek egyre színesebbé a békével kapcsolatos üzeneteikkel.

A tárlaton láthattuk a Yoko Ono által tussal festett japán “béke” írásjelet, és a Nyisd ki az elmédet 90 című installációt is, amely a nyitottságra inspirál.

Négy olyan festményt is kiállítottak, amit nem Yoko Ono festett, de ellátta kézjegyével. A képek úgy keletkeztek, hogy egy-egy üres vásznat helyezett ki korábbi kiállításain, megkérve a látogatókat, hogy fessenek rá, és ha tetszett neki a végeredmény, akkor aláírta.

Kinézhettünk a művész egyik, Central parkra néző apartmanjának ablakán is. A művésznő több lakást is vásárolt a legendás New York-i Dakota-házban, ahol 1973-tól élt John Lenonnal, egészen a zenész meggyilkolásáig.

Egy fal mélyedéséből nézett velünk farkasszemet (vagy inkább macskaszemet) Yoko Ono kilenc fluoreszkáló szemű macskája. Az egyiptomi hiedelem szerint a macska sötétben világító szeme elijeszti a démonokat - amit a háború metafórájaként is értelmezhetünk.

A tárlaton Yoko Ono Miért című animációs filmjét is vetítik. A művész fájdalmas, velőtrázó kiáltásait az egész kiállítótérben hallani lehet, ami nagyon érzékletesen aláfesti a béke szükségességét és a háború borzalmait:

A kiállításon előre meghirdetett időpontokban performanszokat is láthat a közönség. A Yoko Ono nevéhez fűződő Levágott darab reprízét több alkalommal is megismétlik majd.

Levágott darab (Cut Piece) a művészettörténetben az egyik legelső, közismertté vált művészeti akció volt. Yoko Ono először 1964-ben a tokiói Sogetsu Art Centerben mutatta be, az előadás során a ruhájából vághatott le egy-egy darabot a közönség, a művész ezzel hívta fel a figyelmet az egymástól való elidegenedésre.

A tárlat könnyen befogadható, jó válogatás a béke mellett kiálló művekből, amelyek gondolkodásra ösztönöznek. Egyetlen dolgot hiányoltam. A kiállított alkotások mellett egyáltalán nem voltak leíró szövegek, ezért általában a Google segítségét kellett kérnünk, hogy megtudjunk valamit a művek történetéről, vagy egy-egy elvontabb alkotás mondanivalójáról.

A kiállításra érdemes jegyet váltani, mert Yoko Ono ennyi műve még sohasem szerepelt együtt Magyarországon. Illetve nem csak az otthagyott üzeneteiddel állhatsz ki az ukrajnai menekültek mellett: a kiállítás jegybevételéből a múzeum a háború kárpátaljai áldozatait támogatja majd.

A YOKO ONO "A háborúnak vége! Ha akarod" című kiállítást 2023. február 18-ig nézheted meg. Részletek a Magyar Nemzeti Múzeum honlapján.


Link másolása
KÖVESS MINKET: