hirdetés

KULT

Az anyaság dimenziói – Jakatics-Szabó Veronika kiállítása az Esernyős Galériában

Az anyaság, a gyermekvárás, a gyermek születése az élet legnagyobb csodája. Ezt átélni, akár társként, vagy csak szemlélőként is maga a varázslat.

Link másolása

hirdetés

Éppen ezért az anyaság, annak szakrális és profán megközelítésében egyaránt, a művészet örök témája évezredek óta. Kevesen voltak, vannak azonban olyan alkotó nők, akik saját anyaságukból merítenek ihletet.

Jakatics-Szabó Veronika ez utóbbiak közé tartozik, erről tanúskodik az óbudai Esernyős Galériában megnyílt kiállítása, a Másik dimenzió. Nagyon találó a cím, nemcsak azért, mert az anyaságban már a várandósság is kifejező magyar szóval „másállapot”, hanem azért is, mert egy nő egész élete más keretek közé kerül térben és időben, cselekvésben és érzelemben, ha anyává lesz.

A székesfehérvári születésű művésznő ezt a folyamatot követte nyomon rajzain és festményein, tetten érve a megismételhetetlen pillanatok intimitását, a gyermek fejlődésének apró és mégis hatalmas mérföldköveit. Mindez nagyon személyessé teszi a tárlatot, de benne megláthatjuk, felidézhetjük saját gyermekünk, unokánk világra jöttét és kinyílását a védtelen csecsemő-léttől az önálló akaratú kicsi emberig.

Jakatics-Szabó Veronika kiállítása szeptember 2-ig tekinthető meg.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
KULT

Halálúton Horvátországba - egy fiatal szíriai kurd lány menekülésének történetéről szól Sári Edina legújabb regénye

Semmi sem szokványos. Sem a regény keletkezésének története, de az az életút sem, amit az írónő bejárt.

Link másolása

hirdetés

Edinával nagyon régóta ismerjük egymást, de ez igazából egy gimnáziumi évet jelent, utána ő elkerült, nem követtük egymás életét. Bár pár éve megint tudok róla, mit csinál, merre jár (hála a Facebooknak), de számomra is új volt mindaz, amit elmesélt.

A józsefvárosi otthonában látogattam meg, a harmadikon lakik (lift nincs). A kedvemért valami nagyon finom, meg-nem-mondom-miből készült joghurtos csodasüteményt is sütött, lekvárral a tetején. Már ezért megérte eljönnöm.

– Mi történt veled, hogyan lettél az, aki ma vagy?

– Utólag hálás vagyok minden megpróbáltatásért, amit a sors mért rám, mert nem egyenes út vezetett el oda, hogy író legyek. Kezdjük ott, hogy az első gimnáziumi osztály után megbuktattak matekból, repültem a suliból. Jött az esti gimnázium, közben megszületett a lányom. Ő ma már felnőtt nő, kiváló kapcsolatban vagyunk. Majd marketing és PR területen szereztem diplomát, ami még mindig elég messze áll a klasszikus írói karriertől. Érdekes karrierem volt. Tudod, hogy Klapkával is dolgoztam?

– Vámház körút kilenc?

hirdetés

– Igen! És mi találtuk ki a hagyományos mosóport is. Akkoriban minden reklámban a favorizált terméket egy fiktív, “hagyományos mosóporral” hasonlították össze. Klapkával megcsináltuk és piacra dobtuk.

– Ügyes. De végül is hogyan mozdultál az írói tevékenység felé?

– A 2010-es választások után kirúgtak. Nagyon meg voltam sértve. De hamar rájöttem, hogy megváltozott a világ. Esélytelen voltam a kevéske angolommal, negyvennégy évesen az állásinterjúkon. Ekkor elhatároztam, hogy bármi is történik, jól fogom magam érezni az életben. Erős személyes indíttatásom van – családi okok miatt – a rákellenes küzdelemben. Édesanyámmal nem volt könnyű a kapcsolatunk, rákban halt meg. Máig úgy érzem, konfliktusaink miatt nem tudtam úgy mellette lenni, ahogy kellett volna. Én így törlesztek. Így hát még mindig PR szakemberként vállaltam szerepet a Rák ellen az emberért, a holnapért Alapítványnál, de ezzel egyidőben már megjelent első könyvem is.

– Akkor kezdtél írni?

– Dehogy. Álnéven már megjelentek kisebb írásaim, még az ÉSben is. De sosem mertem felvállalni magam rendesen. De akkor eljött a pillanat. Az első könyv után jött a többi is. De még maradva a rákellenes társadalmi tevékenységnél: létrehoztuk a Nézőpontváltó Egyesületet, melynek azóta is vezetője vagyok, büszke vagyok rá, hogy a legismertebb ilyen mozgalom vagyunk. Évente ismétlődő programsorozattal hívjuk fel a figyelmet társadalmi és egyéni felelősségünkre a rák elleni eredményes küzdelemben. Mindezt színházakkal együttműködve csináljuk, így biztosítjuk, hogy a fontos üzenetek széles közönséghez jussanak el.

Ahogy mindezt elmesélte, lenyűgözött az a szuggesztivitás, lelkesedés, hitelesség, amivel Edina mindent képvisel, amiben hisz. És csak olyan dolgokkal foglalkozik, amiben hisz. Ilyen egyszerű a hiteles személyiség (és szerintem a hosszú élet) titka.

Visszatérve a kiindulópontra: azt gondolom, ahhoz, hogy valaki a veleszületett tehetségét igazán mély tartalommal tudja megtölteni, talán kellett ez a kacskaringós életút. Meg persze a tapasztalatokhoz is. Amit még elmesélt magáról és életéről, egyértelművé teszi, bőven megvan az a tapasztalati anyaga emberismeretből, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy ne csak felkapott, de igazán értékes, jó író lehessen valaki.

– Török Ferenc filmrendező annak idején, az 1945 elkészültekor mondta, hogy bár sok filmet csinált eddig, de ez az első “nagy”, “felnőtt” filmje. Nálad is ezt érzem: ezzel a regénnyel váltál érdekes és tehetséges íróból valódi íróvá. Ha már témaválasztás: miért ír valaki Budapest közepén szíriai menekültekről?

– Már 2015-ben szó szerint beleütköztem a témába, amikor a Keletinél átsétáltam az aluljárón. Láttam az asszonyokat, ahogy próbálnak gondoskodni a gyerekekről a kevés holmijukból és a férfiakat, akik körülöttük állnak. Éreztem a kiszolgáltatottságot. Természetesen megérintett a látvány, de akkor még más foglalkoztatott. El is süllyesztettem magamban. Azután 2019-ben, amikor a törökök légitámadást indítottak a szíriai kurd települések ellen, akkor azt éreztem, írni akarok erről. Nem politikai esszét, nem állásfoglalást. Azzal is kezdtem a munkámat, hogy felírtam magamnak nagy betűkkel: EZ NEM POLITIKAI ÁLLÁSFOGLALÁS. A politika változik, de az a regény az emberekről szól.

A Halálúton Horvátországba három hónap története. Török légitámadás során egy szíriai kurd tanárnőre, a huszonhét éves Dzsamilára, ráomlik a rakkai egyetem könyvtára. Csípőjébe szilánk fúródik, majdnem meghal. Kínkeservesen hazavergődik, de házuk helyén csak romokat talál: egész családját elveszítette, csak bátyja maradt életben, de ő beáll a kurd felkelők közé harcolni. Addig sosem gondolt menekülésre, de mennie kell. Szerencséjére közeli rokonai élnek Horvátországban, oda készül. A regényt nem lehet letenni, mintha egy filmet néznék. Fordulatai elképesztőek, de nem elképesztőbbek, mint az a valóság, amin a földönfutóvá váló emberek valóban keresztülmennek, mire Európába érnek.

Ebben az örökérvényűségben segít az a dramaturgiai lelemény, hogy a főhős, Dzsamila lelki útitársa az úton Anne Frank. Az egyetlen kincs, amit magával visz, Anne Frank naplója. A kinti borzalmak elől időnként Anne történetébe menekül. Sorstársa, egy másik üldözött lesz, akinek mondatai vendégszövegként, hol ellenpontozva a szíriai tanárnő helyzetét, hol támogatva, magasabb dimenzióba emelik mindazt, amit átélünk a szerző jóvoltából. Ez szembesíti velünk azt – minden direktebb utalás nélkül –, hogy a háborúkat továbbra is az ártatlanok ellen vívják a világban, s kiirtandó népek mindig akadnak: a zsidók hetvenhat éve, s a kurdok most.

– Nagyon hitelesek a leírások. Gondolom, egy ilyen szöveg megalkotását hónapokig tartó kutatómunka előzi meg, hogyan készültél a regényre?

– Jaj, hát nem így csináltam. Elővettem egy térképet, kinéztem hol van Rakka. És innen a térkép segítségével találtam ki, milyen útvonalon lehet menekülni. Ki kellett számolnom, hogy egy adott távot mennyi idő alatt lehet megtenni autóval, gyalog. Nem volt egyszerű feladat.

– És a többi? A történet? Milyen dokumentumokból dolgoztál?

– Semmiből. Érzésből jött minden, csupán fantázia.

– Ne hülyéskedj...

– De. Csak éreztem, elképzeltem, és ahogy írtam, figyeltem, mi történik Dzsamilával.

– Ez önmagában is elképesztő, ugyanis a regény bemutatóján három, menekültekkel foglalkozó szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Menedék Egyesület és a Migration Aid képviselői is jelen voltak. Elmeséltek egyet-mást saját tapasztalataikból is. Nem jöttek volna el, ha nem hiteles a könyved... 

– Igen. Elolvasta a regényt egy igazi szíriai menekült lány, aki korábban másik, dokumentumokon alapuló történetet is olvasott a témában. Azt mondta, hogy az elsőnél azt érezte, valami hiányzik belőle, de az én regényemben ezt megtalálta.

– Most is azt mondod, nő olvasta a regényedet, s főhősöd is nő. Egy írónál nincsenek véletlenek.

– Persze. Az eddigi összes írásom nők története. Női sorsokkal foglalkozik, még az is, ami látszólag nem. Így van ez most is. Nőként menekülni, ráadásul egyedül, sokszorosan kockázatos. Kiszolgáltatottak az erősebb férfiaknak, kiszolgáltatottak saját testüknek: gondoljunk bele, hogy mit kezd egy nő a menstruációjával akkor, amikor nincs egy váltásnyi fehérneműje sem, nem is szólva mosakodásról, pláne betétről, ami luxus. És akkor még ott vannak a gyerekek, akik valahogy mindig a nőkre maradnak. Nemcsak fizikai, de lelki teherként is. Dzsamilának nincsen gyereke, de mindjárt útja elején előbb egy csecsemő, később egy kisfiú sorsa fonódik össze az övével, s végső megmenekülése előtt is két elárvult gyermekkel hánykolódik a Földközi-tengeren. Férfiaknak jellemzően ilyen gondjuk nincsen.

– Elnézve téged, a sikereidet, ezek szerint sikerült amit elterveztél: jól élsz.

– Nem "jól élni", hanem "jól érezni magam"! Igen, jól érzem magam, de hogy jól élnék... Most ért egy nagy csapás: a gyerekek, akiket korrepetáltam, már kinőttek a korból, nincs tovább ott rám szükség. Ez a kieső pénz nagy érvágás. Valahogy meg kell oldanom a helyzetet.

Erről s másról is beszélgettünk, jó délutánt töltöttünk el, a sütemény is elfogyott, elbúcsúztunk. Ment ő is a dolgára. Hol írni, hol mást csinálni. De ez már a mi valóságunk, egy másik regény.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
KULT

Cserhalmi György nem kapott meghívót az SZFE ünnepségére, ahol aranydiplomát vett volna át

A színész azt állítja, se postai úton, se máshogy nem keresték meg.

Link másolása

hirdetés

Cserhalmi György – Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar színész, Érdemes művész – és Hámori Ildikó – Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, Érdemes és Kiváló művész – sem vett részt a Színház- és Filmművészeti Egyetem múlt heti eseményén, amelyen átvette volna az aranydiplomáját. A Színház Online úgy értesült, hogy Cserhalmit nem értesítették az egyetem évnyitójával egybekötött ceremóniáról, Hámorit viszont igen, de ő egy utazás miatt nem tudott rajta részt venni.

Én nem kaptam semmilyen levelet vagy meghívót. Se postai úton, se máshogy nem kerestek meg

- mondta a Blikknek a színész.

Ennek okát kereshetjük a színész székfoglaló beszédében, amelyet szeptember elején adott, amikor a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett. Ebben kiállt a korábbi SZFE mellett, elmondta, hogy az oktatás „okos, értékes, érzéki, európai” volt. Szembement azokkal az érvekkel is, amelyek szerint az egyetemen nem termelt hazafiakat, honfiúkat és honleányokat. Így fogalmazott a beszédben a Népszava szerint:

A hatalom ma is egyféleséget akar, egy olyan masszát, amelyből egyformára lehet szaggatni az itt lakókat, és ha ehhez nem hasonultok, akkor nem vagytok jó honleányok és honfiúk. Isten ne adja, hogy ebben a hazában újra bizonyítani kelljen, hogy ki a jó hazafi. (…) Kell a változás, de csak olyan, ami velünk átbeszélve, a mi egyetértésünkkel történik, minden más történés, nemcsak hasonlít az erőszakra, hanem maga az erőszak, mégpedig a leggonoszabb időket idézi. Ne menjünk ebbe bele, ez egy rossz út, rossz állomása, amely nemcsak a jövőnkre hoz szégyent, hanem a múltunkra is, a jelent pedig elviselhetetlenné teszi.

Az SZFE egyelőre nem kommentálta az esetet.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT
A Rovatból
hirdetés

Újra nézhető a Barta Tamás-film, mert a Kúria ideiglenesen felfüggesztette a bíróság korábbi döntését

A Siess haza, vár a mama című dokumentumfilm betiltására korábban másodfokon jogerős bírósági ítélet született.

Link másolása

hirdetés

Idén februárban mutatták be a legendás LGT zenekar egyik volt tagjának, Barta Tamás gitárosnak az életéről szóló filmet.

A Siess haza, vár a mama című dokumentumfilm vetítését azonban leállították, mert Barta Tamás egykori üzlettársa a kép- és hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított bírósági eljárást - írja a 24.hu.

Korábban másodfokon jogerős bírósági ítélet született a film betiltásáról, ezt a Kúrián támadta meg Hajdú Eszter rendező és Mester Sándor producer.

A Kúria pedig ideiglenesen felfüggesztette a másodfokú jogerős bírósági döntést, így újra vetíthető, megnézhető a film.

Ha a Kúria végső döntésével jóváhagyja a bíróság ítéletét, akkor a jelenlegi formában végleg tilos lesz a film vetítése. A vitás részben ugyanis

a volt üzlettársa arról beszél, hogy ő volt Barta Tamás halála után a nyomozás első számú gyanúsítottja azért, mert a Barta életét kioltó fegyveren megtalálták az ujjlenyomatát.

A filmkészítők korábban kérték, hogy a covid-járvány miatt halasszák el a tárgyalást, mert nem tudtak Portugáliából Budapestre utazni. Ezt azonban a bíróság nem vette figyelembe, pedig a rendező és a producer hangsúlyozta, hogy így nem tudják képviselni az igazukat.

hirdetés

Az alkotók jelenleg a film folytatásán dolgoznak. Azt remélik, hogy a Lost in Los Angeles című második részben újabb információk derülnek ki a legendás gitáros halálával kapcsolatban.

A Barta Tamas - Siess haza, vár a mama! ITT látható.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT
A Rovatból
hirdetés

Egyre több a szex a Szexoktatásban - kritika a 3. évadról

Mégsem lett erősebb az új évad, hiába a rengeteg szexelő tini.

Link másolása

hirdetés

A Szexoktatás az első évadjával hihetetlen friss hangnemet hozott a sorozatok világába, tinik és nem tinik együtt kattantak rá a szériára. Az egyedi fíling magával ragadta a nézők millióit a világon, nem beszélve a fontos társadalmi kérdések feltevésének sajátos módjáról. A főszereplő fiú, Otis és Maeve közötti vonzalom, a két színész közötti kémia pedig remekül egyben tartotta az egész évadot.

Az alapötlet erőssége is fontos volt, de hogy mennyire, az csak most vált egyértelművé, mert sajnos túlságosan letért a történet az eredeti koncepcióról, mely szerint a szexterepauta nő - akkor még - szűz fia az otthon hallottak alapján titkos szextanácsadóként kezd praktizálni a gimnáziumban. Ez a szál rettenetesen hiányzik most. Kábé az esszencia.

A második évad még hozta nagyjából az első erősségeit, bár a melegtémát kicsit talán túltolták az alkotók, mintha mindenáron azt akarnák velünk megértetni, hogy mennyire fontos a melegség kérdése a mai világban - csakhogy így ez elnyomta a többi fontos szexuális kérdéskört, és az arányok eltolódtak.

Most pedig itt van a harmadik évad, amit nyilván nagyon sokan meg fognak nézni, mert szeretik a karaktereket, de sajnos nem olyan ütős, mint a korábbiak. Ennek több oka is van.

Az egyik fő hiányosság, amit korábban is említettem, hogy Otis már nem foglalkozik tanácsadással, csak néha, azt is csak azért, hogy valamennyire hasonlítson a sorozat saját magára, azaz egy-egy embernek odasúg néhány jótanácsot.

hirdetés

Ezzel az egy aprósággal túl sokat veszít a széria, például már nem hoz be érdekes új karaktereket az újabb problémáikkal, ami eddig a sorozat  egyik nagy erénye volt. Mindig megismerhettünk egy-egy újabb aktuális szexuális problémakört ezeken az új karaktereken keresztül.

A sorozat sajnos egyértelműen az eredetiségéből veszített, amit nem pótolnak a zenére jól megvágott szex-montázsok sem.

Most pont úgy épül fel dramaturgiailag, ahogy a többi átlagos széria: a már ismert karaktereket követjük, ami sajnos nem mindegyik szál esetében olyan érdekes, például a queer-szál. Persze fontos témát dolgoz fel, de valahogy mégis unalmasabb, mint amit megszoktunk korábban. Úgy járt a sorozat, ahogy gyakran a folytatások, az alkotók nagyobbat akartak gurítani, de pont ezért kisebbnek érezzük a hatását. Pedig pont a Szexoktatás az a széria, ahol jobban jártunk volna, ha jobban tartja magát a már bevált recepthez.

Azért nem akarok senkit sem lebeszélni róla, vannak az évadban bőven eredeti és érdekes dolgok, például az Otis és Maeve szál ugyanolyan erősen működik - és épp ezek a legjobb pillanatai még mindig a szériának.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: