hirdetés

KULT

"Mi filmeket készítettünk, eszünkbe sem jutott, hogy egyszer majd bejutunk a múzeumi szentélyekbe"

Muhi András producer, a legendás Inforg Stúdió alapítója fogalmazott így a szentendrei MűvészetMalomban futó kiállítás megnyitóján, ahol a stúdió korábbi alkotásai elevenednek meg.

Link másolása

hirdetés

A kísérletezés szabadsága – Inforg Stúdió 2000-2010 címmel nyílt rendhagyó kiállítás Szentendrén, a Ferenczy Múzeumi Centrumhoz tartozó MűvészetMalomban. A tárlat a legendás filmes műhely történetét dolgozza fel. Aki szívesen felidézné a korábbi alkotásokat, vagy netán most ismerkedne meg az Inforg Stúdió munkásságával, annak mindenképpen érdemes ellátogatnia Szentendrére. A kiállítás kurátora Iványi-Bitter Brigitta PhD.

A Muhi András által alapított stúdió eleinte kimondottan kisfilmekre koncentrált, és fontos sajátossága volt, hogy filmrendezői előképzettség nélkül is be lehetett adni filmötleteket,

ugyanakkor mindig is nagyon fontos volt számukra a minőség.

Ahogy a kiállítás katalógusában olvasható: „Az Inforg Stúdió 270 művészfilmből álló kiemelkedő minőségű portfóliója őrzi az ezredforduló különleges magyarországi atmoszféráját.” A megnyitóra a stúdió számos alkotója is eljött, többek között Fliegauf Benedek és Rohonyi Gábor.

A kiállítás megtekintése minden filmrajongónak "kötelező program", ahol két látszólag ellentétes világ találkozik - a múlt előtt tisztelgő múzeum és a jövőbe néző, progresszív filmalkotás -, de ez esetben az ellentétek nemcsak vonzzák egymást, hanem egészen új megvilágításba helyezik az Inforg munkásságát.

Akár napokat el lehet tölteni a MűvészetMalomban anélkül, hogy egy pillanatra is unatkoznánk.

hirdetés
A kísérletezés szabadsága

Inforg stúdió 2000-2010

2021. szeptember 25. – 2022. január 9.

A kiállítás csütörtöktől vasárnapig, 10:00-18:00 óra között látogatható.

MűvészetMalom, Szentendre, Bogdányi u. 32.

www.muzeumicentrum.hu

A kiállítás honlapja: https://inforgfilm.org/

A kiállításhoz kapcsolódó programok: https://www.facebook.com/ferenczymuzeumicentrum/events

A kiállításmegnyitón Muhi Andrást kérdeztük az Inforg Stúdióról, a kiállításról.

– Különleges élmény a mozgóképet múzeumban viszontlátni. Önben milyen érzéseket kelt ez a tárlat?

– Nagyon izgalmas múzeumi falak közé kerülni és mintegy klasszicizálódni. Ez mindenképp egy új fejezet. Nagyon remélem, hogy ez az Inforg kanonizációjának valós kezdete. Mi filmeket készítettünk, eszünkbe sem jutott, hogy egyszer majd bejutunk a múzeumi szentélyekbe. Őszintén szólva nem tudtam elképzelni, hogy ez jó tud lenni. De azt kell mondjam, miután nálunk annyi kísérleti és szerzői film született, ezek az alkotások különösen jól mutatnak egy kísérletező tárlaton.

Így tömegben látni őket, egészen megható és inspiráló. Nagyon elegáns, nagyon európai. Remélem, hogy meg tudjuk majd futtatni itt-ott a világban.

– Nyilván rengeteg emlék jött elő a kiállítás hatására. Mi az első, a legfontosabb, ami eszébe jutott?

– Nagyon meglep még most is, hogy milyen bátor voltam. Hogy el mertem indulni. 1999-ben forgattam le az első kisfilmet. Civil voltam, vállalatigazgató és jogtanácsos. Tulajdonképpen ez halálugrás volt. Mert oké, hogy a filmeket ismertem, de nagyon más gyártani, benne lenni a filmezés hétköznapjaiban. 44 évesen ez nagyon nagy életforma-váltás volt. Utólag belegondolva, kockára tettem azt a középpolgári jólétet, amiben éltem a családommal. Ez végül akkor nem került veszélybe, csak 2010-ben, amikor összeomlott a rendszer.

De az biztos, hogy nem voltam elég információ birtokában. Ma például nem merném megtenni. És nem azért, mert idősebb lettem, hanem most már tisztán látom a viszonyokat. Vissza is tudom vetíteni, hogy mai fejjel a 90-es években sem mertem volna elkezdeni. Az egy nagyon sivatagos időszak volt. Azért lettünk érdekesek, mert akkoriban annyira nem volt pénz a magyar filmre, hogy az meglátszott a produkciók színvonalán is. Mi bár kisfilmekkel kezdtünk, mind nagyon magas minőségben készült.

Velencében, Cannes-ban szerepeltek az alkotásaink, tehát a világ visszaigazolta, hogy itt minőség születik.

Azt sajnálom, hogy ma már sansz sincs egy ilyen stúdió létrehozására.

– A kezdetekkor a szakma felé bizonyítani kellett, vagy egyszerűen örültek, hogy van valaki, aki segít?

– Pont ezért kellett a minőségre figyelnem, mert első filmesekkel dolgoztam. Általában olyanokkal, akiket nem vettek fel a főiskolára. Ennek ellenére mindig mi nyertük a filmszemlét. A szakma egész addig szeret, amíg nem akarsz nagyjátékfilmet csinálni. Amíg nem állsz oda a húsosfazékhoz, addig megsimogatja a buksi fejedet és veled van. De aztán ez hamar megváltozott, mert elkezdtem nagyjátékfilmeket forgatni.

A KIÁLLÍTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ PROGRAMOK A MŰVÉSZETMALOMBAN

Helyszín: MűvészetMalom, Bogdányi u. 32.

A programok belépőjeggyel látogathatóak.

OKTÓBER 15. PÉNTEK, 17:00

Tárlatvezetés Muhi Andrással, az Inforg Stúdió producerével.

OKTÓBER 30. SZOMBAT, 15:00

MuhiDoktor rendel!

Piccselj és kérdezz Muhi Andrástól az Inforg Stúdió producerétől – azaz mutasd meg

a forgatókönyved vagy csak kérdezz a filmes világról vagy akár a kiállításról magáról.

NOVEMBER 19. PÉNTEK, 17:00

Tárlatvezetés Muhi Andrással, az Inforg Stúdió producerével.

NOVEMBER 21. VASÁRNAP, 10:00 – 12:00

Családi nap és tárlatvezetés A kísérletezés szabadsága. INFORG Stúdió 2000-2010 kiállításon.

A foglalkozás ideje alatt a felnőtteknek tárlatvezetés Muhi Andrással,

az Inforg Stúdió producerével.

Belépőjegy: 500 Ft (7 év alatti gyerek 1 kísérőjének ingyenes)

A tárlatvezetés belépőjeggyel látogatható.

NOVEMBER 27. SZOMBAT, 15:00

MuhiDoktor rendel!

Piccselj és kérdezz Muhi Andrástól, az Inforg Stúdió producerétől – azaz mutasd meg

a forgatókönyved vagy csak kérdezz a filmes világról, vagy akár a kiállításról magáról.

DECEMBER 10. PÉNTEK, 17:00

Tárlatvezetés Muhi Andrással, az Inforg Stúdió producerével.

2022. JANUÁR 9. VASÁRNAP

Finisszázs

A kiállítást – Forgács Péter médiaművész mellett – Enyedi Ildikó filmrendező nyitotta meg, akinek szintén látható alkotása a tárlaton. Tőle is azt kértük, mondja el, hogy milyen emlékek törtek elő belőle a kiállítás hatására.

– Rengeteg első találkozás kollégákkal, akik azóta jelentős alkotók lettek. Sok személyes találkozás abban a kis, Kinizsi utcai, földszinti lakásban, ahol az Inforg Stúdió központja működött, és a két vágószoba, ahol az "Első szerelem" című rövidfilmemet is vágtam. És bár ez nem tartozik az Inforg Stúdió itt bemutatott időszakához, de a "Testről és lélekről" című filmet is együtt kezdtük el Andrissal.

– Muhi András egészen más világból, szakmából érkezett. Milyen volt a fogadtatása a szakmában?

– A 90-es években, a filmes szakmában a legváltozatosabb emberek tűntek fel producerként. Volt például, aki taxisofőrből lett producer. Ilyen szempontból egyáltalán nem volt furcsa Andris megjelenése.

Inkább az nem esett le az embereknek, hogy ez milyen bátor vállalkozás.

Nem úgy volt, hogy pályázok ide-oda, csinálok évente 2-3 filmet és próbálok megélni belőle, hanem sokkal vadabb, szabálytalanabb, izgalmasabb dolog. Nagyon kevés ember ismerte fel, hogy az Inforg mennyire unikum. Mennyire más.

Csak annyit fogtak fel, hogy „a Muhi Andris rövidfilmekkel foglalkozik”.

De ahogy arra a megnyitómban is utaltam, nem artikulálták, nem mondták ki, mi ez az egész. Nagyon örülök, hogy ezzel a kiállítással végre ezt is elmondjuk.

A kiállítást 2022. január 9-ig lehet megtekinteni. A tárlathoz létrehoztak egy hihetetlenül gazdag honlapot is, ahol meg lehet nézni az Inforg Stúdió filmjeit, interjúkat a rendezőkkel.

A kiállításhoz kapcsolódóan filmvetítések is lesznek a szentendrei P’Art Moziban, a múzeumban pedig Muhi András tart tárlatvezetéseket.

További információk itt.

INFORG FILMKLUB A P’ART MOZIBAN

FILMVETÍTÉS ÉS PÓDIUMBESZÉLGETÉS AZ ALKOTÓKKAL

Helyszín: P’Art Mozi, Duna korzó 25.

Jegyár: 1200 Ft

OKTÓBER 14. CSÜTÖRTÖK, 18:00

Madárszabadító, felhő, szél - játékfilm (2006)

Rendező: Szaladják István

OKTÓBER 28. CSÜTÖRTÖK, 18:00

Bahrtalo! - játékfilm (2008)

Rendező: Lakatos Róbert

NOVEMBER 11. CSÜTÖRTÖK, 18:00

Fekete kefe – játékfilm (2005)

Rendező: Vranik Roland

NOVEMBER 25. CSÜTÖRTÖK, 18:00

Pánik - magyar filmdráma (2008)

Rendező: Till Attila

DECEMBER 9. CSÜTÖRTÖK, 18:00

A világ nagy és a megváltás a sarkon ólálkodik

bolgár-német-szlovén-magyar filmdráma (2008)

Rendező: Stephan Komandarev

DECEMBER 16. CSÜTÖRTÖK, 18:00

A fény ösvényei – magyar filmdráma (2005)

Rendező: Mispál Attila

A cikk a Ferenczy Múzeumi Centrum támogatásával készült.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
KULT

Eldőlt, hogyan köszön el a nézőktől a Cobra 11

A Cobra 11 1996-ban indult Németországban és sokáig Európa egyik legnépszerűbb szériája volt.

Link másolása

hirdetés

Egy, a sorozat hivatalos Facebook-oldalára feltöltött videóból kiderül: egy 90 perces filmmel ér véget a népszerű akciófilm-sorozat, a Cobra 11 – írja a SorozatWiki.

A Cobra 11 1996-ban indult Németországban és sokáig Európa egyik legnépszerűbb szériája volt. A sorozat eleinte Magyarországon is kimagasló nézettséget hozott az RTL Klubon, mára azonban a korábbiakhoz képest kevesebben követik a szériát.

A sorozat 26., egyben utolsó évada idén nyáron ért véget Németországban. A produkcióban szereplő Pia Stutzenstein egy, az Alarm für Cobra 11 hivatalos Facebook-oldalára feltöltött videóban jelentette be, hogy egy 90 perces filmmel fejezik be a Cobra 11-et.

Arról egyelőre nincs hivatalos információ, hogy pontosan mikor vetítik le a zárófilmet.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
KULT
A Rovatból
hirdetés

Olyan horrorfilm született, amire büszkék lehetünk - megnéztük a Post mortemet

A Post mortem méltó a műfaj nagy klasszikusaihoz, különösen annak tükrében, hogy a külföldi konkurrenciához képest milyen kevésből kellett kihozni.

Link másolása

hirdetés
A cikk kisebb spoilereket tartalmaz.

Kevés filmet vártam úgy, mint a Post mortemet. Már az első előzetes alapján jó érzéseim voltak a filmmel kapcsolatban, és összességében nem is csalódtam.

A horrorfilm afféle mostohán kezelt műfaj. Vannak nagy rajongói, akiknek minden mennyiségben jöhet, de épp olyan sokan lenézik, egy kalap alá véve a zombi farkasemberek apokalipszisát a Halloweennel. Ezért külön öröm, hogy a magyar döntéshozók az előítéleteken túllépve idén a Post mortemet nevezték az Oscar-díjra.

Én sem vagyok horrorrajongó, nem szeretek ijedezni.

A jó filmeket viszont szeretem, akkor is, ha történetesen a horror műfajába tartoznak,

mint az Ördögűző, a Ragyogás vagy, teszem azt, A nyolcadik utas a halál.

Az, hogy „magyar horror” elsőre nem hangzik jól. Sokszor, amikor szeretnénk lemásolni valami külföldön bevált dolgot, izzadságszagú erőlködés lesz belőle. Magyar narancs. Lásd a legtöbb magyar sit com kísérletet.

hirdetés

A Post mortem előzetese azonban reménykedésre adott okot, ugyanis Bergendy Péteréknek sikerült találniuk egy hiteles magyar horrorsztorit. Nem a tulipános ládikós, „Az éjjel nem érhet véget” értelemben magyar, hanem igazából.

Egy olyan sorstragédia húzódik a hátterében, ami tényleg a miénk, amihez minden magyarnak van valami köze, mégis a világon mindenütt azonosulhatnak vele, hisz minden népnek megvannak a hasonló történetei.

Az első világháborúban Tomást (Klem Viktor), a fiatal, német fotóst légnyomás érte a csatatéren. Halottnak hitték, az utolsó pillanatban húzta ki egy tömegsírból katonatársa, az „Öreg” (Reviczky Gábor), aki észrevette, hogy még él. Tomás élet-halál határán lebegve egy kislányt látott, aki a nevén szólongatta.

A háborúnak vége, az Öreg és Tomás mutatványosokkal járja a világot. Az Öreg úgy reklámozza magát: „Az ember, aki visszatért a halálból”, és Tomás halálközeli élményei alapján vakítja a népet. Maga a fiú pedig Post mortem fotózást vállal, vagyis a családokat elhunyt szeretteikkel fényképezi le.

Megjelenik a sátrában Anna (Hais Fruzsina), akiben Tomás felismeri azt a lányt, akit a túlvilágon tett kitérője során látott. Anna elmondja, hogy az ő falujában is sok a halott, akiket lefotózhatna, majd rövidesen megérkezik Imre is (Anger Zsolt), aki meg is hívja a falujába Tomást, hogy néhány napig maradjon náluk fotózni.

Tél van, a kis faluban a fagyos földbe nem tudják eltemetni a halottakat. Csapás csapás után sújtja őket. A férfiak nagy részét elvitte a háború, az otthon maradtakat a spanyolnátha tizedelte meg. A fiatalember elvállalja a munkát, nem is annyira a pénzért, hanem mert nem hagyja nyugodni Anna személye.

Mint kiderül, kettejüket az köti össze, hogy mindketten jártak már a túloldalon: Anna halva született, nyakára tekeredett a köldökzsinór, de a szülésnél segédkező nagynénjének sikerült éltere keltenie.

Hamarosan kiderül, hogy a kis faluban furcsa események követik egymást. Sokan hallanak hangokat: sikolyokat, emberi beszédet, lábdobogást. Titokzatos halálesetek történnek. Tomás és Anna nem sokára rájönnek, hogy kísértetek sanyargatják az embereket.

Tomás első gondolata a menekülés, de végül erősebb a kíváncsisága és Annával megfogadják, hogy kiderítik, miért haragszanak az elhunytak lelkei, mit akarnak, és megpróbálnak segíteni nekik…

A hiteles történet mellett természetesen fontos a kivitelezés is. A gagyi, Ed Wood szintű megvalósításon is el tud úszni egy jó ötlet.

A Post mortem ebben sem okozott csalódást, nem látszik meg, hogy milyen alacsony költségvetésből készült a hasonló külföldi produkciókkal összehasonlítva.

Bergendy Péter remekül játszik az idegeinkkel, számtalanszor éreztem azt, hogy szándékosan megvezet minket. Olyan szituációkat teremt, amikor a rutinos horrorfilmnéző tudja, hogy mindjárt történik valami ijesztő – aztán ezeket a pillanatokat elereszti, szinte csalódást keltve, hogy aztán akkor keljen éltere egy hulla, amikor nem is számítunk rá.

A végső próba, hogy mennyire utánoz esetleg a film más, korábbi alkotásokat. Tagadhatatlan, hogy az embernek eszébe jut sok minden, Az ördögűző, a Poltergeist (a gyerekek miatt), a Démonok között vagy akár az Egyenesen át (ami nem horror, de azért ide tartozik). De ez inkább a műfajból fakad, a film nem hasonlít ezek közül egyikre sem. És bár vannak ijesztő halálesetek, a Post mortem szerencsére nem követi a Wes Craven-féle hentelős filmeket.

(A víz alatti jelenetekről nekem még az Alien4 is beugrott, de ez valószínűleg már tényleg csak az én szabad asszociációm.)

Ha van valami, amit fel lehet róni a filmnek, az néhány dramaturgiai maszat. Például nem egészen világos, hogy ha a kísértetek dühükben egymás után gyilkolják az ártatlan embereket (legalábbis senkiről nem derül ki, hogy bármi bűne lenne), Tomás és Anna életét miért kímélik meg a többszöri "összetűzéseik" során.

Hiányérzetet keltett bennem kicsit a befejezés is. Tomás úgy búcsúzott el a film elején az Öregtől, hogy néhány nap múlva követi. A film végére azonban az ifjú mintha teljesen elfeledkezett volna bajtársa - és nem utolsó sorban, megmentője - létezéséről, szemmel láthatóan esze ágában sincs visszatérni hozzá és a mutatványosokhoz, és még egy fél gondolata sincs erről.

Bár összességében tetszett, hogy nem rágja a szánkba a film, minek mi az oka, azért az például zavart, hogy amikor az egyik szereplőt magába szívja a plafon, nem tudjuk meg, mi lett vele. Még a holtteste sem kerül elő. Eltűnt, kész. Ez van. Béke poraira.

Külön érdekessége számomra, hogy a jelenetek jelentős részét a szentendrei skanzenben vették fel, amit történetesen jól ismerek. Abban a pajtában szokott nyaranta kézműves foglalkozáson részt venni gyermekem, ahol a filmben a hullákat tárolják. Sőt, a tábor alatt egy alkalommal ott is alszanak.

Azt hiszem, mostantól nem lesz ugyanaz számomra az a hely, de ez legyen az én problémám.

Nem szeretném nagyon elspoilerezni a filmet, inkább mindenkit arra biztatok, nézze meg. Legyen elég annyi, hogy végül – áldozatok árán – Tomás rájön, mit akarnak a túlvilági lelkek, és sikerül megszabadulni tőlük.

Külön tetszett, hogy a film nem magyaráz meg mindent száz százalékosan (például, hogy Anna miért jelenik meg a szellemek között is, miközben él.)

Kiváló alakítások emelik a film színvonalát. Elsőre azt hittem, időutazáson vagyok. Hais Fruzsi ugyanis nem csak megszólalásig hasonlít nővérére, Dórira (akit nem rég láthattunk az Így vagy tökéletesben), de még a gesztusai, mimikája is teljesen olyan.

És ugyanolyan tehetséges, nagy kár, hogy – ha lehet hinni a velük készült interjúknak – egyik lány sem színészként képzeli a jövőjét.

Klem Viktor szerethető, Schell Judit reményvesztett és szomorú. Anger Zsolt itt is megmutatja, milyen sokoldalú színész. Régen a hasonló falusi figurákat olyan „népi” színészek alakították, mint Pethes Imre vagy Bánhidi László, de Anger olyan hitelesen hozza Imrét, mint mindig abban a faluban élt volna.

Kisebb szerepekben is olyan remek színészek láthatóak mint Hámori Gabriella vagy Tóth Ildikó – neki különösen örültem, a 90-ées években sokszor láttam az Új Színház előadásaiban –, Nagy Mari vagy Kiss Diána Magdolna.

Akit külön szeretnék kiemelni, az Revicky Gábor. Ha volt bennem hiányérzet a film kapcsán, az az, hogy ő nem kapott több időt. Titkon arra számítottam, hogy a film egy pontján visszatér.

Reviczky Gábor humoros alakításaival lett igazán ismert és népszerű (Pasik, A miniszter félrelép, Csinibaba, Zimmer Feri, Üvegtigris),

de drámai szerepekben is a legjobbak egyike.

Ezt megmutatta például a Barbárok tévéváltozatában, és most a Post mortemben is.

Külön említést érdemel Nagy András operatőr, akit már az Így vagy tökéletes kapcsán is kiemeltem. Az egész film gyönyörű, és ez nyilván jelentős mértékben az ő érdeme is. A para faktort pedig nagyban növeli Pacsay Attila zenéje is.

Összességében olyan horrorfilm született, amelyre büszkék lehetünk, amely a nemzetközi piacon is megállja a helyét, mert méltó a műfaj nagy klasszikusaihoz.

Bergendy Péter azt is belengette, hogy már gondolkoznak a folytatáson. Én drukkolok neki. Ha amerikai film lenne, szerintem már készülne belőle a netflixes sorozat.

fotó: Szvacsek Attila

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT

A Mintaapák eltűnik a TV2-ről

A TV2 sajtóközleményt adott ki arról is, hogy a Jóban Rosszban pihenőre megy, a befejező részeket a téli szünet után adják le.
Címkép: TV2 - szmo.hu
2021. október 26.


Link másolása

hirdetés

Eddig a TV2 főcsatornán volt látható a Mintaapák, november 8-tól viszont a Super TV2-n lehet majd követni. Mostanáig itt csak a sorozat ismétlései mentek, attól a hétfőtől viszont a Super TV2-n lesz látható, minden hétköznap este 19:35-től.

A Mintaapák első részét 2019 novemberében sugározták, a vígjátéksorozatot a szlovákoktól vették át, akik az argentin Señores papisra alapozták a saját sorozatukat. Természetesen a Mintaapákba bekerültek magyar sajátosságok és poénok. A sorozat a harmadik évadnál tart.

Arról is beszámolt a csatorna, hogy a Jóban Rosszban pihenőre megy, a befejező részeket a téli szünet után adják le.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT

Törölte magát a Twitterről az Elk*rtuk rendezője

Úgy tűnik, nem akarta népszerűsíteni legújabb filmjét.

Link másolása

hirdetés

A napokban törölte Twitter-oldalát Keith English, az Elk*rtuk című film rendezője – vette észre a Magyar Hang. Kálomista Gábor producer korábban azzal próbálta cáfolni, hogy az Elk*rtuk politikai kampányfilm lenne, hogy brit rendező dolgozott benne. Keith English azonban a Magyar Hang szerint egyáltalán nem reklámozta a filmet a Twitter-oldalán, holott korábbi munkájára, a The more you ignore me című filmre nagyon büszke volt.

Amint a lap írja, a rendező azóta törölte Twitter-fiókját is, pedig a filmet gondozó ügynökség, az SMA Talent még hivatkozott is rá az egyik posztjában. Hozzáteszik: a Google-ben tárolt képek alapján Keith English 2011-es csatlakozása óta több mint 3800 tweetet tett ki az oldalára.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: