KULT
A Rovatból

Klippremier: Dallos Bogi dühös és kiábrándult dalához látványos éjszakai film készült

Az énekesnő mesélt az új dalról, a készülő albumról, a házaséletről, és mindenkit megnyugtat: még nem lett házisárkány.

Link másolása

- Szeretettel gratulálok az esküvőtökhöz.

- Köszönöm szépen.

- Eddig milyen a házasélet?

- Szuper! Ha mindig ilyen lesz, akkor nagyon jó.

- Hozott bármilyen kézzel fogható változást?

- Egyrészt, ha bemutatjuk a másikat valahol, akkor férjemként-feleségemként hivatkozunk egymásra. Gyakran így is szólítjuk egymást, hogy érezzük a súlyát. Gyakoroljuk.

A nevünk is megváltozott úgyhogy a bemutatkozást is szoknunk kell.

De egyelőre nem változtam házisárkánnyá, úgyhogy nagy változást nem értek.

- De ugye nem Puskás-Dallos-Nyers Bogi lettél?

- (nevet) Nem, mindent nem lehetett megtartani, úgyhogy Puskás-Dallos Boglárka vagyok. De a születési nevemben ugyanúgy ott van a Nyers.

- Bizonyos szempontból ez bátor döntésnek tűnik. A művészek általában nem szívesen változtatják meg azt a nevet, amivel megismerte őket a közönség.

- A dalaimat nyilván ezen túl is Dallos Bogi néven fogom publikálni, és így lépek fel. De egy hivatalosabb megjelenésnél vagy hosszabb interjúban nyilván a teljes nevünkkel fogunk szerepelni.

- Tudtatok nászútra menni?

- Most még nem tudtunk, mert mindkettőnknek koncertjeink vannak. De tervben van egy párnapos kiruccanás Európán belül. Reméljük, hogy lehet majd még utazni.

- A házi munkát beosztottátok vagy az csinálja, aki épp ott van és ráér?

- Nagyjából beosztottuk. Egyelőre Peti főz, én pedig inkább rendet tartok.

De bármit kérek tőle, segít mindenben.

- A koncertek mellett új dallal és klippel is jelentkezel. A premier előtt beszélgetünk, még én sem hallhattam-láthattam. Úgyhogy arra kérlek, mesélj kicsit róla.

- Egy nagylemezen dolgozunk, ami április-május környékén jelenik majd meg. Az utóbbi időszakban erről jelennek meg dalok. Ilyen a Félig ébren, amit Wagner Emil barátommal és egyik állandó szerzőtársammal közösen készítettünk. Ez a közelgő nagylemez egyik legdühösebb, legkiábrándultabb dala.

Amikor olyan dalom jelenik meg, amelyik egy fájdalmasabb időszakról, érzelmi állapotról szól, sokan meg szokták kérdezni, minden rendben van-e a párkapcsolatomban.

De azt gondolom, hogyha mostantól csak szerelmes dalokat írhatnék, az nagyon erősen beszorítaná a művészi mozgásteremet.

Úgyhogy ez a dal kicsit intenzívebb, és olyan emberekről szól, akik csalódást okoztak, és arról a pillanatról, amikor leesett, hogy nem kell mindent naivan elhinni.

Ezt vonatkoztathatjuk akár munkára, akár párkapcsolatra.

- Vagy lehet egyfajta jelzés Peti felé, hogy résen vagy.

- Jobb lesz ha vigyáz, igen. (nevet)

- A dal premierjére itt, a Szeretlek Magyarországon kerül sor, mindenki meghallgathatja, megnézheti a klipet. De mesélj még kicsit a lemezről.

- Amikor elkezdtem dalokat megjelentetni, 15 éves korom körül, még nem vettem részt a dalszerzésben. 17-18 évesen kezdtem el ezzel is foglalkozni, és azt gondolom, innentől kezdve lettek a dalaim igazán önazonosak.

Ha visszagondolok a We Allra vagy a Feels So Rightra, igyekeztem mindig pozitív dalokat írni, és nagyon sokszor megkaptam, hogy Bogi mindig vidám, mindig cuki és mindig nagyon pozitív. De azt gondolom, ez nem lehet mindig így. Nem lehet valaki mindig vidám, mindig pozitív. Én sem vagyok az.

A dalaimban beszélek azokról a gondolatokról, témákról, kételyekről, amik foglalkoztatnak.

Az előző EP-men is ez volt jellemző, és úgy érzem, a nagylemezen is fontos szerep jut majd a szövegeknek. Továbbra is pop dalokról beszélünk, könnyen befogadhatóak, de igyekszünk okos szövegekre törekedni.

- Ez a fajta megkomolyodás megjelenik a zenében is?

- Azt gondolom, megjelenik. Akár hangszínekben, dalszövegekben. Például a Keresem a helyem című dalomnál.

Érdekes módon sosem mondták rám, hogy tinisztár lennék, amit nem is bánok. Úgy érzem, a dalaim már akkor sem csak tiniknek szóltak, amikor én magam tini voltam.

A koncertjeimen is azt vettem észre, hogy bár nagyon sok a fiatal, bőven eljönnek idősebbek is.

Ebből azt a következtetést vontam le, hogy valami komolyodás talán ezen a vonalon is történt.

- Az is a komolyodás egyfajta jele, hogy üzletasszony lettél?

- (nevet) Igen, a győri Brady Bar társtulajdonosa lettem Petivel együtt. A nyáron sajnos sokkal kevesebbet tudtunk foglalkozni vele, mert mindkettőnknek nagyon sok zenei elfoglaltsága volt. De szeptembertől igyekszünk minél több időt Győrben tölteni.

Sajnos nem egyszerű a vendéglátósok helyzete. Most, a Covid miatt pedig még nehezebb. De ez is nagyon izgalmas életszakasz nekünk.

- Mennyire előny egy ilyen vállalkozásban, hogy híresek vagytok?

- Abból a szempontból előny, hogy érdeklődnek az emberek, például leutaznak Győrbe csak azért, hogy megnézzék ezt a helyet.

Más szempontból pedig akár előítéleteket is szülhet, azt gondolják, két zenész nem is érthet a vendéglátáshoz.

Tehát bizonyítanunk kell, hogy van keresnivalónk ott.

- A lemezen túl milyen terveid vannak?

- Lehet, hogy régimódi vagyok, de szeretek komplex zenei anyagokban gondolkodni, úgyhogy zeneileg ez most lefoglalja az időmet.

Szeptemberben is megyünk koncertezni a zenekarral. Videoklipeket is forgatunk a lemez anyagához, illetve „live session” videókat, ahol a zenekarral látnak zenélni.

Emellett nagyobb hangsúlyt szeretnék fektetni a Füri zenetér egyesületre. Ez a Petivel közös egyesületünk, amiről korábban már meséltem neked. Fontos a Budapest egyesület is, a faültető egyesületünk.

- Sokan szomorúan fogadták, hogy távoztál az X-Faktorból. Van róla szó, hogy feltűnsz esetleg más tévéműsorban?

- Hiszem, hogy a lehetőségek akkor találják meg az embert, amikor a leginkább készen áll rá. Úgy érzem, 2019-ben készen álltam ezekre a lehetőségekre mind a műsorvezetés, mind az X-Faktor tekintetében.

Meglátjuk, ha jön egy olyan lehetőség, amiben jó tudok lenni, fejlődni tudok benne és izgat, akkor egyáltalán nem zárom ki.

De az, hogy elmenjek főzni egy műsorba, vagy csúszni-mászni, nem valószínű,

mint ahogy túlélő show-kban sem hiszem, hogy találkozhatnak majd velem.

Dallos Bogi látványos, éjjeli klippel jelentkezik

Dallos Bogi, tavalyi kislemeze után újabb dalt hoz, amely talán az eddigi legdühösebb, kiábrándultabb szerzeménye, amely a hazugságokon való tovább lépés témáját járja körbe. A fiatal énekesnő most egy izgalmas képi világú, éjjeli autózós klippel jelentkezik, a következő hetekben pedig számos koncertet ad országszerte.

Dallos Bogi hét éve igazán aktív a magyar zenei életben, amely idő alatt számos dalt és egy lemezt adott ki, valamint megnyerte a Fonogram-díjat is az év felfedezettje kategóriában. A még mindig nagyon fiatal énekesnő 2017-es Épp Most című albuma volt az első szerzői szárnybontogatása, amelyet a tavaly áprilisban napvilágot látott Közelebb kislemeze követett. Most egy dinamikus, táncolható, de közben mély szöveggel rendelkező dallal jelentkezik, amely már a következő nagylemezének része.

"A Félig ébren a közelgő nagylemezem, egyik legdühösebb, és legkiábrándultabb szerzeménye.

A dalaim nem mindig az aktuális élethelyzetemre reflektálnak, mert szerencsére nagyon harmonikus, boldog időszakot élek, de eléggé bekorlátozná a művészi szabadságomat, ha mostantól csak a szerelemről írhatnék. Az elmúlt években megéltem sok sikert és kudarcot is, találkoztam sok élethelyzettel, amikor úgy éreztem megbízhatok az emberekben és közben a legváratlanabb helyzetben szúrtak hátba” - kezdte Bogi a friss dalról, amelyet Wagner Emil szerzőtársával írtak, Puskás Ádám Dániel és Gerendás Dani producerálták.

„Sokszor naivan hiszünk ígéreteknek, mások szavának, amelyek elvakítanak minket. A Félig ébren arról a pontról szól, amikor kitisztul a kép. A dal végére úgy érzem, hogy lelkileg én is eljutok egy továbblépett állapotba, amikor magabiztosan nézhetek a jövő felé” – folytatta az énekesnő, aki közösen találta ki a klip koncepcióját a rendezővel, Szén Benjáminnal. „Régóta szerettem volna egy éjszakai klipet. Az autós illetve báros jelenetek jól alátámasztják a dal hangulatát” – mesélte a klipről Bogi, akinek sűrű nyara volt, és a következő hetekben is számos koncertet ad.

VIDEÓ: Dallos Bogi - Félig Ébren


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét Luca Guadagnino a Challengersben
Április 25-től játsszák a hazai mozik a Challengerst. Zendaya eddigi pályafutásának talán legfontosabb filmjét készítette el, és mindent meg is mutatott a cél érdekében.

Link másolása

FIGYELEM: A CIKK APRÓ SPOILEREKET TARTALMAZ!

Napok óta azon töprengek, miért is tetszett ennyire a Challengers. Hiszen ha az ember nagy vonalakban elmondja a sztorit, talán fel sem kelti a figyelmet. Szerelmi háromszög, a tenisz, mint az emberi kapcsolatok, játszmák metaforája, bla-bla-bla. De ahogy sokszor hangsúlyozzuk, a művészet fő kérdése a nem a „mit”, hanem a „hogyan”.

Luca Guadagnino rendező az egyszerű hozzávalókat mesterien elegyíti, a romantikus drámából már-már lélektani thrillert csinál. Az első pillanatban megalapozza az egész filmen átívelő feszültséget. Két férfi teniszezik. Izmosak, leharcoltak, feszültek. Már-már mitikus alakok. Csatájukat a nézőtérről figyeli egy szépséges nő.

A három szempárt látjuk egymás mellé vágva, és rögtön tudjuk, miről van szó, mi is lehet a valódi tétje ennek az összecsapásnak.

Ezután a film ügyesen ugrálva az idősíkokon azt mutatja be, hogy jutottak el a szereplők eddig a pontig.

Tashi (Zendaya) ígéretes teniszcsillagnak indult, ám egy sérülés miatt le kellett mondani az álmairól. Manapság férje, Art Donaldson (Mike Faist) teniszcsillag edzője és menedzsere, akivel van egy közös lányuk is. Art rossz passzban van, sorra veszti a meccseit, szíve legmélyén már szívesen visszavonulna, de fél, hogy elveszti felesége megbecsülését, ha feladja. Ám mindannyiuk életét felrázza, amikor egy kisebb rangú versenyen Art szembe találja magát Patrickkal (Josh O’Connor), aki egykor a legjobb barátja volt, egészen addig, amíg meg nem ismerkedtek Tashival.

Mindenképpen ki kell emelni még Trent Reznor és Atticus Ross zenéjét. Mert bármennyire jó is a rendező és a szereplőgárda, voltak olyan helyek a filmben, ahol egyedül a lüktető soundtrack biztosította a feszültséget, anélkül túl hosszú és lapos lett volna egy-egy snitt.

Bámulatos a fényképezés, minden beállítás talál, olykor egyenesen a száguldó labda szemszögéből látjuk a meccseket. Bár a filmben végig erős az erotikus túlfűtöttség, Luca Guadagnino remek ízléssel bánik a kérdéssel. Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét, sosem látszik több, mint ami indokolt, és ami szükséges ahhoz, hogy plusz töltetet adjon egy-egy jelenetnek. Egyébként is túl sok a történés, amit követni kell ahhoz, hogy a szemünket legeltessük. Kimondottan szokatlan módon ebben a filmben sokkal többet vetkőznek a pasik.

Nem is emlékszem, láttam-e valaha olyan mainstream amerikai (vagy bármilyen) filmet, ahol a férfi öltözőt mutatják a maga természetes valóságában.

Itt ez is megtörtént. Sőt, Guadagnino attól sem fél, hogy kicsit behozza a képbe a látens homoszexualitás kérdését. Mindezt kellő lazasággal és humorral teszi.

Félreértés ne essen, a Challengers nem a szexről, és még csak nem is a teniszről szól. Ahogy maga Tashi ki is mondja valahol a film elején: a tenisz nem sport, hanem emberi kapcsolat. Akkor lesz jó egy meccs, ha a pályán lévő két ember szinte eggyé válik, tökéletesen érti egymást.

A Challengers három zseniális színész és egy nem kevésbé nagyszerű rendező összmunkájától lett az, ami, de ez mégiscsak Zendaya filmje, ő a csúcstámadó, a többiek az alaptábort biztosítják neki. A még mindig nagyon fiatal színésznő nem is választhatott volna jobb filmet, hogy megmutassa tehetségét azok számára, akik eddig legfeljebb a Pókember-filmekben és a Dűnében találkoztak vele.

A szép színésznők sokszor úgy próbálnak kitörni a skatulyából, hogy csúnya, vagy legalábbis a nőiességüket háttérbe szorító női karakterek bőrébe bújnak. Zendaya más utat választott: maximálisan kihasználja előnyös külsejét, erotikus kisugárzását, sőt, maga a szerep is arról szól részben, hogy egy vonzereje tudatában lévő fiatal nő miként manipulálja az életében lévő férfiakat. De közben láthatjuk fiatal lányként, anyukaként, femme fatale-ként, üzletasszonyként és tehetetlenül szerelmes nőként is. A színészi sokoldalúság olyan skáláját vonultatja fel, amire kevés szerep nyújt lehetőséget.

Kisujjában van a színész és a nő egész eszköztára, és így könnyedén az ujja köré csavar mindenkit.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Zack Snyder tovább kínoz minket: itt a Rebel Moon második része, A sebejtő azonban ezer sebből vérzik
Bizony, ez lett a „scargiver” magyar megfelelője: sebejtő. Persze ez a legkisebb gond a filmmel, amely láttán tengernyi fékevesztett ökörség miatt foghatjuk a fejünket, a tavalyi első résznél mégis jobb lett. Mutatjuk, miben.

Link másolása

A kezdetekről, vagyis a Rebel Moon: 1. rész – A tűz gyermekéről netflixes premierje idején, vagyis 2023 decemberében mi is megírtuk, hogy nem az lett író-rendezője, Zack Snyder megváltó filmje. Pedig nagyon ráférne már egy kis üdvösség, hiszen amilyen ütősen indult a karrierje olyan darabokkal, mint a 2004-es Holtak hajnala, a 2006-os 300 vagy a 2009-es Watchmen: Az őrzők, olyan gyorsan ábrándította ki magából addigi rajongóinak többségét a hatalmas katyvasz Álomháborúval (2011), vagy a vérkomolyan vett, és nagy vehemenciával elkészített, ám jókora luftot rugó DC-s szösszeneteivel (Az acélember – 2013, Batman Superman ellen: Az igazság hajnala – 2016, Az Igazság Ligája – 2017), ráadásul a zombizsánerhez való reményteli visszatérése sem sikeredett túl fényesen Az élőhalottak hadseregével.

A csalódások sorozata pedig így olyan hosszú lett, hogy már egy olyan darab kapcsán sem tápláltunk vérmes reményeket az újjáéledésre, mint a Star Wars nyomdokain járó Rebel Moon című űropera.

Sajnos nem is cáfolt ránk Snyder az első résznek kikiáltott A tűz gyermekével, amiben nagyjából minden filmből volt valami nyúlás, amit a direktora életében látott. Alapvetően A hét szamuráj alapszituját turbósította fel vaskos Star Wars-lopásokkal, és még sorolhatnánk, mi minden mással.

Ha pedig már az első etapnál is ilyen komoly gondok adódtak, abban bízni, hogy a négy hónappal később streamingre felpattintott folytatásra (a két filmet természetesen egyszerre forgatták) Snyder hirtelen mindent kijavít, eléggé halott ügy.

Ritkán fordulnak elő csodák, és talán senki sem hökken nagyot, ha azt mondjuk, A sebejtő (ez a magyar cím de fincsi) sem lőtte ki a Rebel Moont sci-fi műfaj halhatatlanjait rangsoroló képzeletbeli listák élére. De nem lett rosszabb, és ez is valami…

A tűz gyermeke sztorija ott ért véget (vagy inkább maradt abba), hogy a Veldt békés népét gabonáért sanyargató gonosz Atticus Noble (Ed Skrein) a Korával (Sophia Boutella) való bunyóban szétzúzódott a sziklákon, így hőseink úgy hitték, megmenekültek, hiszen parancsnok nélkül nincs sanyargatás. Persze tévedtek. A szedett-vedett banda, köztük Kora, Gunnar (Michiel Huisman), Titus tábornok (Djimon Hounsou), Nemezis (Bae Doona), Tarak herceg (Staz Nair) és Milius (Elise Duffy) visszatérnek a Veldtre, hogy meghozzák a jó hírt, miszerint a szorgos hangyáknak nem kell a náci felhangokkal és dizájnnal pöffeszkedő Anyavilág katonáinak átengedni a megélhetésüket és élelmüket, amikor jön az értesítés: Noble nem halt meg, és öt nap múlva ott is van óriás űrhajójával, hogy begyűjtse a gabonát.

Szóval Koráéknak ennyi idejük van felkészíteni a békés farmereket a harcra, plusz kigondolni egy taktikát, amely segítségével legyőzik majd a jókora túlerőt. Ja, és az Anthony Hopkins hangján beszélő, palástot viselő agancsos robot, Jimmy is itt kószál valahol. A sebejtő tehát folytatja A hét szamuráj-A hét mesterlövész-A három amigó-Egy bogár élete-tematikát, amiben a kis közösséget veszélyeztető gonosz hadakat kell néhány bátor hősnek kitessékelnie a faluból.

Viszont, vagy tán épp ezért, annyi hülyeségre ez a terep nem adott alkalmat, mint A tűz gyermekében, ahol a harcosgyűjtés közepette ide-oda csapódtunk, és csak néha csücsültünk le egy kis dombra egy szusszanás erejéig.

Oké, hülyeségre Snydernél mindig lehet számítani, így most is kapunk olyan jeleneteket, mint pl. amikor a királygyilkosságos puccshoz az élőben ott játszó csellókvartett szolgáltatja rendíthetetlenül, egy pillanatra sem kizökkenve szerepéből a zenei aláfestést, vagy amikor azt látjuk, hogy Noble gigantikus űrhajójának van egy gigantikus kazánháza, amelyben emberek lapátolják a kemencékbe (vagy mikbe) a szenet (vagy mit). Igen, ezzel megy az űrhajó. (Vagy ezzel fűtenek?) És nem gépek végzik a melót, hanem emberek... A Rebel Moonnak kétségkívül van némi steampunkos beütése, na de azért abban is van egy határ…

Az viszont mindenképp A sebejtő számlájára írandó, hogy az akciók ezúttal jobban sikerültek, A tűz gyermeke ugyanis ebben is harmatgyengének számított. A Veldten játszódó ostrom kétségkívül a filmduó legjobb akcióit foglalja magába, Kora és Gunnar pedig ezalatt becsempészik magukat Noble hajójára, hogy belülről robbantsák fel a fenevadat, s itt is találunk megkapó csörtéket.

Na de körülbelül ennyi az a pozitívum, amivel A sebejtő szolgálhat, mivel a karakterek szintjén ezúttal is falakba ütközünk.

Egy csomót mesélnek magukról (hiszen van egy jelenet, amelyben egy asztalnál ülnek hőseink, és szépen sorban mindenki elmeséli a háttérsztoriját, amit persze meg is mutat Snyder, szóval ez is letudva), mégsem ismerjük meg őket igazán, a drámájuk hatástalan marad, és ha meg is hal valaki (márpedig A hét szamuráj alapján nem élheti túl mindenki a kalandot), nem valószínű, hogy krokodilkönnyeket hullatunk majd érte.

Aki pedig azt hitte, hogy mivel A sebejtő a két film közül a második, így végre megnézhetjük Koráék sztorijának lezárását, nos, annak korai volt az öröme. Kapunk egy minifinálét, az igaz, de még sok minden van itt hátra, Snyder tehát valóban arra a merényletre készül, hogy Star Wars-méretű franchise-á dúsítsa vérszegény sci-fi-eposzát. Alig várjuk…

Link másolása
KÖVESS MINKET: