hirdetés

KULT
A Rovatból
hirdetés

Biztos, hogy nem az n+1-dik beszélgetős műsor lesz – Találjuk ki Friderikusz Sándort!

Az ország egykori első számú showmanje és közéleti riportere az interneten elveszett figura képét szánta magának új műsorában. De a díszlet mögött már felsejlik egy profi, kreatív műsor ötlete.

Link másolása

hirdetés

Vannak mesei, vagy ha úgy tetszik hollywoodi filmes sablonok, amikor egy főhős valamilyen galiba folytán más szerepbe kényszerül: összemegy, visszautazik az időben vagy épp csak eltéved. Ilyenkor mindig jönnek megbízható mellékszereplők, akik ügyesen összehangolódnak hősünk lelkivilágával, és végül a segítségükkel a főszereplő megtalálja a helyét, mindenki boldog, a happy end garantált. A véget egyelőre nem tudni, de kétségkívül erre a struktúrára épült Friderikusz Sándor új műsorának első, de inkább nulladik része, amivel az ország egykori első számú showmanje és közéleti riportere az internet meghódítására készül.

Nem véletlenül hasonlítom egy fiktív produkcióhoz a nemes egyszerűséggel csak Friderikuszra keresztelt műsort. Bár nyilvánvaló, hogy a tévés világban a címszereplő kiválóan elboldogult (hazánkban talán az egyik legjobban), és az is, hogy ez a terep valamelyest új lehet neki, de régi „ismerőseként” nehezen tudjuk elképzelni, hogy az összes eddigi munkájában profizmusra törekvő tévés-riporter-üzlet- és ötletember tényleg teljesen védőháló nélkül ugrott volna a semmibe, bízva abban, hogy mi, nézői majd elkapjuk.

Kritikát akartam írni Friderikusz új műsoráról, de keresztülhúzta a számításaimat, mert kiderült, hogy április 29-én este 8 órakor valójában még nem maga a műsor indult el, csak annak valamiféle brainstormingja, egy werkadás, amiben a műsorvezető hatalmas profizmussal válogatott össze egy tanácsadó csapatot, akik segítettek neki elbotorkálni az internet ijesztő erdejében.

Volt itt a mesékből ismert bölcs, tapasztalt varázsló (a szerepben Csepeli György szociálpszichológus), aki szikár, de megfontolt ötletekkel, és nem kevés fényező dicsérettel biztatta az eltévedt vándort, megnyugtatóan biztosítva őt arról, hogy úgyis a helyes döntést fogja hozni.

hirdetés

A régi ismerős jótündér (Rangos Katalin) izgalmas és új kalandok felé terelte mindannyiunk Sándorát, kapacitálva arra, hogy a lehető legtágabbra nyissa a műsor kereteit. Az ő elképzelésében az új műsorban az eddig ismert Friderikusz-figurák összemixelése szerepelt, formailag olykor show-szerű elemekkel, de tartalmilag sokkal inkább a közszolgálatiság, hovatovább a politika vizeire evezve. Ez utóbbit ugyan a főszereplő igyekezett elutasítani, de személy szerint engem kevésbé tudott meggyőzni.

Kolosi Péterre ezúttal egyfajta főellenfél szerepe jutott – persze nem valami vérre menő harc keretében. Az mindenesetre érezhető volt, hogy a két remek szakember ütközteti a televíziózásról alkotott véleményét, de mivel egyik sem akarta le-, talán még meggyőzni sem a másikat, ez a beszélgetés is élvezetesre és tanulságosra sikerült.

Geszti Péter fiatalon még talán az udvari bolond szerepét játszotta volna (tudatosan), mára ő is tanácsadóvá érett. Ugyanakkor belement abba, hogy a régi szép időkről diskuráljon a műsorvezetővel, okosan ugyan, de mégis bele-belecsúszva azért a „minden jobb volt”-nosztalgiába.

És végül érkezett a legkisebb királylány, a nép egyszerű hangja, a nem-szakmabeli Vörös Kati szerepében, aki egyben Friderikusz kedvenc (sőt mint kiderült, több mint egy évtizede első számú) fodrásza. Nagyon érdekes és remekül elsülő döntés volt őt a műsor utolsó vendégének berakni, és az én személyes érzésem az volt, hogy mivel a pályán kívülről érkezve, egyszersmind legfiatalabb „segítőként” a legkevesebb vesztenivalója volt, talán a legjobb, leghasznosabb, de mindenképp a legtámogatóbb tanácsokkal ő tudott szolgálni.

A mese színesítéséhez Friderikusz Sándor megbontotta az idősíkot, és a műsorról szóló metaműsort olykor érdekes múltidézéssel tarkította, egy-egy vendég között régi műsoraiból válogatott össze részleteket. Saját bevallása szerint főképp azért tette ezt, hogy aki nem hallotta még nevét széles e hazában, képbe kerüljön, hogy ki is ő. A magam részéről azonban sokkal inkább gondolnám, hogy azt akarta prezentálni, mikre is volt képes ő, amikor még milliókat (állítása szerint nem egyszer konkrétan a fél országot) a tévéképernyők elé tudott szegezni.

Ezzel egyszersmind megmutatva azt is, hogy el lehet itt vicceskedni a szegény, elveszett egykori király figurájával, aki nehezen találja helyét az új közegben, de ha megrázza magát, valószínűleg még hatvan felett és az interneten is képes olyan műsorokra, amikről másnap az egész ország beszél.

Külön fordulatnak, sőt fordulatnak a fordulatban lehet értelmezni egy 2005-ös Orbán Viktor-interjúja bevágását, ami olyan sok asszociációra enged következtetni, hogy inkább bölcsen visszafogva magam, ezt a szálat nem bontanám ki.

A Friderikusz című podcastműsor valójában tehát csak jövő csütörtökön kezdődik el úgy igazán, de a műsorvezető szavaiból úgy vehetjük ki, hogy még akkor sem véglegesen. A tévé egykori nagy mágusa ugyanis – felismerve a platform lehetőségeit – most hozzánk is szól (nota bene, olykor még tegez is bennünket!), azt a feladatot kiróva, hogy alakítsuk, gyúrjuk műsorát, ami így saját bevallása szerint is csak néhány hónap múlva éri el valódi formáját. Ha a félmondatoknak hinni lehet, akár élőben is.

De azért ne legyünk naivak. Bár Friderikusz bizonyosan megfogadja néhány tanácsunkat, abban is biztosak lehetünk, hogy vannak már kész tervei arra, ezúttal mivel sokkol, szórakoztat, ad át értéket. És afelől se legyen kétségünk, hogy sem n+1-dik beszélgetős műsor, sem feleslegesen sokadik influenszerkedő YouTube-csatorna nem kíván lenni. Olykor az elveszettség komoly hangsúlyozása mellett is elszólta magát azzal, hogy pontosan tudja, ezt a műfajt hogyan csinálják a világ más tájain, így ne legyen illúziónk:

Friderikusz Sándor komoly tervekkel, igazi ötletekkel és a jelek szerint ismét profi csapattal érkezett, így 30 évvel a televízió után az internetes közeg meghódítására is komoly esélyekkel indul.

A Friderikusz nulladik adása tehát egyelőre inkább szólt magáról az emberről, de mögötte azért szépen felsejlett a televíziózás múltja és jelene, az új platform innovációi és korlátai, és úgy általában a mai világunk. Az mindenesetre látszódik, hogy a műsorvezető élvezi a műfaj adta szabadságot, a merev keretek hiányát, és amennyire a nulladik adásból kitűnik, ezt nem szétesés fogja követni, hanem új, az eddigiektől sok dologban eltérő szerkesztésmód. A dolgunk annyi lehet, hogy néhány hétig-hónapig játsszuk a szerepet a showmannel, fogjuk a kezét óvatosnak tűnő lépéseiben, aminek a vége kicsit olyan, mint a mesebeli Pom-pom: egyelőre senki (még maga a műsorvezető) sem tudja, minek nevezze, de jó kezekben lehet ahhoz, hogy valami igazán érdekes jöjjön ki belőle.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
KULT
A Rovatból
hirdetés

Elegánsan szólt oda a kormánynak a Netflix a melegellenes törvénykezés miatt

Semmi hosszú közlemény, csak a szivárvány színeivel illusztrálták, mennyire sokfélék a streaming-szolgáltató nézői.

Link másolása

hirdetés

Több hazai médiacég is bírálta a melegellenes törvényt, amely összemossa a pedofíliát a homoszexualitással, és korlátozná a nemváltoztatás vagy homoszexualitás megjelenítését és „népszersítését”. Az RTL Magyarország tiltakozott először, azt írták, hogy

"a tervezet aránytalanul és az alapvető szabadságjogokat figyelmen kívül hagyva korlátozná a homoszexualitás bárminemű megjelenítését a médiában, és tiltaná, hogy a kiskorúak eltérő nemi identitású emberekkel találkozzanak a műsorokban, filmekben, vagy akár csak a reklámokban".

Azt is megjegyezték, hogy

"a tervezet alapján csak késő este, 18 éven felülieknek lehetne olyan alkotásokat bemutatni, mint például a Billy Eliott, a Philadelphia, a Bridget Jones naplója, vagy akár a Harry Potter-filmadaptációk egyes részei, és tiltólistára kerülnének olyan sorozatok is, mint a Modern család, a Jóbarátok, vagy éppen a Szomszédok és a Barátok közt számos epizódja."

A tiltakozáshoz már csatlakozott a héten az A+E Networks UK, az AMC, az HBO és a WarnerMedia, valamint a ViacomCBS is. A vállalatok szerint a törvény súlyosan sérti a szólásszabadságot és kirekeszti a szexuális kisebbségeket a tömegmédiából, de ellentmond az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai uniós egyezmény diszkrimináció tilalmáról szóló rendelkezéseinek is.

A Netflix eddig nem szólalt meg, de most egy Facebook-posztban mégis hangot adott a véleményének, szivárvány színeivel illusztrálta, mennyire sokfélék a streaming-szolgáltató nézői.

hirdetés

Ennyit tettek hozzá:

"A történetet együtt írjuk"


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
KULT

Sokkal kevesebb, mint egy film, de felhőtlenül szórakoztat – Sokkal több mint, testőr 2

A 2017-es Sokkal több, mint testőr teljesen felesleges, cserébe rendkívül szórakoztató folytatását hozta el nekünk Patrick Hughes rendező. Lássuk milyen lett.

Link másolása

hirdetés

Belecsapok a közepébe. Ahogy a film se nagyon foglalkozik a nézői elvárásokkal, így jómagam is eltekintek az olvasói elvárásoktól: gyorsan túlleszünk az ítéleten. Közepesen gyenge film lett címszereplőnk,

de mint agykikapcsoló akció-vígjáték teljesen működik.

Nem tudom ez azért van-e, mert jelenleg teljesen más a filmes helyzet, mint 2017-ben, vagy én vagyok jobb hangulatban, de míg az első részen maximum fel-fel kacagtam, a második rész őrült hülyeségei még egy-egy hangos nevetést is kihoztak belőlem.

Története: hát az sok nincs, ami pedig van az egyszerre klisés és elképesztően őrült. Michael Bryce (Ryan Reynolds) megpróbálja rendbe tenni testőri karrierjét, ezért orvosa tanácsára, elvonul a munkájától relaxálni, de régi ellensége/ügyfele Darius Kincaid (Samuel L. Jackson) felesége

Sonia Kinkaid belerángatja egy újabb örült kalandba.

Nem viccelek, amikor azt írom, őrült. A film forgatókönyve eredetileg nem az előző rész folytatásához készült, hanem egy különálló projekt volt, és ezt a forgatókönyvet szabták rá Patrick Hughes agymenésére. Így nem csoda, hogy az előző rész ismerete nem szükséges a mozi teljesértékű élvezetéhez.

Márpedig itt hangsúlyoznom kell, nem kritikát szándékozok írni a filmről, mivel ott teljesen megbukna. Filmként értékelhetetlen összevisszaságok és ripacskodás érthetetlen keveréke, ámde mint

hirdetés
agykikapcsoló akció-vígjáték egy szórakoztató összevisszaságokkal teli ripacskodás

lesz a végeredmény. Van egy apró nüansz a kettő között, amit csakis kizárólag egy ilyen élménybeszámolóval lehet leírni.

A folytatás jobb lett, mint az elődje. Valószínűleg ez annak köszönhető, hogy a Ryan Reynolds-Samuel L. Jackson pároshoz hozzácsapták Salma Hayek által alakított őrült Sonia karakterét, aki ellopta a show-t. Nem vagyok benne biztos, hogy most

Sonia a hollywoodi akciófilmek karikatúrája akar-e lenni, vagy pedig tényleg komolyan gondolták a készítők,

de Salma Hayek egyszerűen kihagyhatatlan a filmből, és a legjobb pillanatok többnyire hozzá fűzhetők. Ryan Reynoldsot nem kell bemutatni. Aki eddig szerette, amit minden filmben játszott, az most is imádni fogja. Viszont, aki nem kedvelte, nem ezzel a filmmel fogja megszeretni.

Ez ugyanis Ryan Reynolds legryanreynoldsosabb szerepe, amit eddig valaha tőle filmben láttam.

Ezzel teljesen leírható, mit csinál egész film alatt: neki kellene a „felnőttet” játszania a robbanások és gyilkolás közepette, de ő csak rövid beszólásokat, fricskákat tartogat mindennek és mindenkinek. Samuel L. Jackson, pedig eldob egy két beszólást, és nagyon menő.

Ami megmenti ezt az egész katyvaszt, az a három karakter között működő kémia és humoros interakciók. Egyszerűen jó volt látni, ahogy a házaspár egymásnak esik, miközben Reynolds próbálja őket életben tartani. Röhejes, de szórakoztató. A főbb karakterek mellett említést kell tenni Antonio Banderas főgonoszáról, aki egy James Bond-főgonosz paródiája. De mindent kihoz belőle, amit az amúgy botrányos forgatókönyvvel a kezébe nyomtak.

Morgan Freemant hiába keressük a filmben, ugyanis körülbelül 5 perces szerepe van,

de lehet, hogy sokat mondtam 5 perccel. Valószínűleg a színész poszterre fotózásával több időt töltöttek a készítők, mint Mr. Freeman felvételeivel.

Az akció sajnos a negatívumokat erősíti,

ugyanis a 2010-es évekhez hűen, teljesen szétszabdalták az akciójeleneteket. Gyors vágások, felesleges több oldalról vett összevisszaság. Szerencsére kellően véres a film, így legalább a morbid humornak van esélye működni. Sokszor átcsap a fekete komédia zsánerébe, de Ryan Reynoldsszal még ez is szerethető.

Összefoglalva:

Egy hatalmas, országokon átívelő blődség,

amit főszereplői visznek a hátukon, és hurcolják át a szórakoztató filmek közé. Kimondottan közepes, totál elszállt baromság, de legalább szórakoztató, és nyáron elmegy egynek.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT
A Rovatból
hirdetés

Variety: kivonulhatnak a homofób törvények miatt a külföldi filmstúdiók Magyarországról?

A filmügyi kormánybiztos szerint a jól képzett szakemberek és az adókedvezmények fontosabbak lesznek, mint a politika.

Link másolása

hirdetés

A Variety, amely a legismertebb amerikai filmszaklapok egyike, cikket közölt arról, hogy mennyire befolyásolhatja a héten elfogadott homofób törvény azt, hogy a nagy filmstúdiók továbbra is forgatnak-e majd filmeket Magyarországon.

Mielőtt a járvány beütött volna, és a filmszakmát is elérte volna a válság százmilliárdos nagyságrendben ömlött a pénz az országba jórészt a hollywoodi produkcióknak, és a felpörgő stream-platformnak köszönhetően.

A magyar állam pedig nagyvonalúan, milliárdos adókedvezményekkel támogatta azt, hogy a nagy stúdiók és stream-szolgáltatók ide hozzák a produkcióik forgatásának legalább egy részét.

Mivel az új törvény megtiltja a 18 éven aluliak számára a homoszexualitás és a nemváltás „népszerűsítését” és megjelenítését, illetve az iskolai szexuális felvilágosítás nem irányulhat a nem megváltoztatása és a homoszexualitás „népszerűsítésére”, ezért könnyen lehet, hogy ez hatással lesz bizonyos stúdióknál a magyarországi forgatásokra.

A Varietynek még senki nem nyilatkozott, hogy milyen következmények lehetnek Magyarországon, a cikkebn viszont végigveszik, hogy azért nem ez az egyetlen eset, amikor nagy stúdiók kiakadtak hasonló törvénykezésen. A Disney, a Netflix, a WarnerMedia, a Sony és más stúdiók is bojkottal fenyegették meg annak idején Georgia államot a melegellenes törvényei miatt. A Netflix ennél tovább is ment, hiszen az Outer Banks forgatását el is vitte Észak-Karolina államból azután, hogy ott is homofób törvényeket fogadtak el.

hirdetés

A Variety megkérdezte a WarnerMediát, és ők ki is adtak egy közleményt, amelyben elítélik a homofóbiát, az előítéleteket és a diszkriminációt. Megkérdezték Káel Csaba filmügyi kormánybiztost is, aki a lapnak elmondta,

szerinte fontosabb lesz a politikai szempontoknál, hogy Magyarország jól képzett szakembereket, eszközöket és adókedvezményeket tud biztosítani a külföldi produkcióknak. Ő abban reménykedik, hogy nem éri semmilyen hátrány ezért a magyar filmipart.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT

Kikerült a transznemű fiatalról szóló film a Magyar Mozgókép Fesztivál programjából, de még hetekkel ezelőtt

Az alkotók tudomásul vették, hogy a program változtatásával a nemrégiben elhunyt Jankovics Marcell valamint a fesztivál életműdíjasai előtt akarnak több vetítéssel is tisztelegni.

Link másolása

hirdetés

A Tobi színei című magyar dokumentumfilm egy lánytestben született kamaszt követ éveken át, aki nem tud azonosulni a biológiai nemével. Bakony Alexa filmjének fő témája

"a támogató család fontossága a felnövésben és az identitáskeresésben, és hidat képez az LMBTQ-emberek és a ciszheteró emberek között."

Eredetileg a Tobi színei is a Filmszemle utódjaként létrehozott Magyar Mozgókép Fesztiválon debütált volna - írta meg a hvg.hu, de egyszer csak kikerült a programból. A változtatás még a homofób törvény elfogadása előtt volt. A törvény egyszerre mossa össze a pedofíliát a homoszexualitással és transzneműséggel, illetve tiltja meg a homoszexualitás és a nemváltás bemutatását a 18 éven aluliak számára.

A film forgalmazója, a Cirkofilm szerint megkeresték a Nemzeti Filmintézetet, hogy mi az oka a levételnek, azt a nyilatkozatot kapták a Magyar Mozgókép Fesztivál szervezőitől, hogy "törekszenek arra, hogy régi magyar filmeket is vetíteni tudjanak a közönségnek, azonban korlátozottak a vetítései lehetőségek, így több új film helyett mégis inkább régieket vetítenek."

A film producere kiadott egy közleményt a Facebookon:

hirdetés
Bár a tegnapi HVG-cikk időzítése azt a benyomást kelthette, hogy mindennek köze van a hét elején a Parlamentben elfogadott törvényhez, a programváltozásról már hetekkel ezelőtt értesítettek bennünket a szervezők (és aztán az Index is címlapján megírta június 7-én). Döntésüket, hogy a program változtatásával a nemrégiben elhunyt Jankovics Marcell valamint a fesztivál életműdíjasai előtt akarnak több vetítéssel is tisztelegni, tudomásul vettük. Sajnáljuk, hogy nem lesz a Tobi színei a Magyar Mozgókép Fesztiválon, ugyanakkor nem gondoljuk, hogy tendenciózus, a filmünk témájának szóló döntés született volna azzal, hogy a vetítésünk - néhány más filmével együtt - elmarad.

Ha tudnánk olyanról, ami a fentieknek ellentmond, kiáltanánk.

Így viszont készülünk a hamarosan induló moziforgalmazásra, melyre – és ez is a teljes képhez tartozik – egyébként a Nemzeti Filmintézet a kategóriánkban elnyerhető legmagasabb összegű marketing támogatást biztosította.

A filmmel először június 30-án találkozhattok, Budapesten; július 1-től pedig a mozikban is látható lesz, országosan.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: