KULT
A Rovatból

Alföldi Róbert: „Ma a hazafiasság azt jelenti, hogy ha belenyúlsz a konnektorba, akkor még tapsoljunk is”

A színész-rendezővel a magyartenger ősbemutatója kapcsán arról beszélgettünk, miért tartja Bíró Bence darabját nagyon demokratikus drámának, és miért él túl mindent a színház, amit folyton temetnek.

Link másolása

A Centrál Színházban bemutatott magyartenger (sic!) felvonultatja korunk meghatározó intellektuális és politikai konfliktusait, megmutatva, hogy többféleképpen lehetünk magyarok, többféleképpen lehetünk emberek, de végső soron a család, az mégiscsak család. Alföldi Róbert rendezővel a fotós főpróba után beszélgettünk.

– Az első gondolatom az volt az előadás után, hogy ez egy igazi, hazafias darab, a szó jó értelmében. Benne vannak a közös kapcsolódási pontok, mint a pálinka, a Balaton, és benne van az aggódás mindazért, ami ma zajlik körülöttünk.

– Amikor a gyereked belenyúl a konnektorba, nem mondod neki azt, hogy ez mennyire csodálatos. Hanem leszúrod, és elmagyarázod neki, hogy ez miért veszélyes. De attól te még ugyanúgy szereted, és azért kiabálsz vele, hogy ne nyúljon bele a konnektorba. Ma a hazafiasság azt jelenti, hogy ha belenyúlsz a konnektorba, akkor még tapsoljunk is. Mert minden tökéletes.

Ma a hazafiasság azt jelenti, hogy nincs kérdésed.

Ebben a darabban egy olyan család látható, akik minden szar ellenére együtt vannak. A másik ember minden probléma, fájdalom, sértettség, érthetetlen, elfogadhatatlan dolog ellenére családtag. Attól még ő a gyereked, ő az apád, ő a sógornőd. Úgy könnyű szeretni, ha minden tökéletes. Amennyire tudom, a keresztény tanítás sem azt mondja, hogy csak azt kell szeretni, aki tökéletes. Ha jól sejtem, ennem az ellenkezőjét kérik Jézus a követőitől. De ebben nem vagyok annyira otthon.

– A második gondolatom, hogy vajon azok, akiknek látnia kellene ezt az előadást, megnézik?

– Én nem gondolom, hogy a színházba járókat politikai alapon lehet osztályozni. Nem hinném, hogy csak a balliberális emberek járnak színházba, és a konzervatívan gondolkodók nem. És azt is kétlem, hogy a konzervatívabb gondolkodású emberek kizárólag a kvázi jobboldalinak kikiáltott színházakba járnak.

Aki szereti a színházat, az oda szeret járni, ahol jó előadásokat lát.

Lehet, hogy olyat lát, ami az ő világképébe nem fér bele, vitatkozik vele, de ő akkor is színházba jár, nem pedig szavazni. Talán ilyen szempontból is nagyon jó ez a darab: nincs az, hogy csak ilyen vagy olyan meggyőződésű embernek érdemes megnéznie, mert benne van minden és mindennek az ellenkezője is. Nem akarok nagy szavakat használni, de az életünk van benne. Ebből a szempontból Bíró Bence nagyon demokratikus drámát írt.

– Egy régebbi interjúban úgy fogalmaztál, csak az rendezzen és foglalkozzon színházzal, akinek közölnivalója van a világról. Hogy viszonyul a rendezői közölnivaló a szerzői szándékhoz?

– Nagyon mélyen tisztelem a szerzői szándékot. Talán furcsán hangzik, de minden előadásom a drámából indul ki. A magyartenger esetében az író, Bíró Bence keresett meg. A dramaturgok céhének szervezésében új magyar darabokat mutatnak be a közönségnek felolvasó színház keretében. Bence ennek a rendezésére kért fel a nyáron. Ennek lassan fél éve, és még utána is nagyon sokat dolgoztunk a darabon. Így ebben az esetben nem is lehet kérdés, hogy a szerzői és rendezői szándék hogyan viszonyul egymáshoz.

– Manapság hagyományos kőszínházban elvétve láthatunk magyar darabokat, a saját írás inkább az alternatív társulatokra jellemző, és ha játszanak is új magyar darabokat, ezek a kisszínpadra szorulnak, ahogy ebben az esetben is. Szerinted mi ennek az oka?

– Az utóbbi időben számos 25-35 év közötti fiatalembernek olvastam a darabját, és mondjuk tízből legalább hatot nagyon jónak tartottam.

Ez a generáció, a fiatal felnőttek elkezdték nagyon markánsan megírni a saját életüket, amiben vannak. Ilyen szempontból mások, mint az elmúlt 20-30 év kortárs drámái.

Ezek a srácok nagyon pacekban fogalmaznak. Egyenesen. Mindenféle transzformálás, szimbólumok nélkül akarnak beszélni arról, hogy miben élnek. Nem érdekli őket az esztétikai különlegesség. A valóság érdekli jobban. És ez ilyen szempontból egy friss dolog és nagyon színházi dolog. Ezután például Budaörsön Varsányi Anna darabját fogjuk színpadra állítani.

magyartenger November 5-én tartották Bíró Bence első egészestés önálló darabja, a magyartenger ősbemutatóját a budapesti Centrál Színházban. A kortárs dráma huszonnégy óra alatt játszódik egy balatoni nyaralóban. Egy tipikus családi ünnepet látunk nem mindennapi módon ábrázolva. Talán komédia, hat férfi, négy női szereplő, viharfelhők a tóparton, sok beszélgetés a politikáról, a színházról, kevés cselekmény, öt kiló szerelem és fegyveres kertitörpék. A fő szerepekben olyan nagyszerű színészek lépnek színpadra, mint Balsai Móni, Fehér Tibor és Schmied Zoltán. Az előadás rendezője és díszlettervezője is Alföldi Róbert.

– Annak mi az oka, hogy ezek a darabok, ha el is jutnak a színházba, rendszerint csak a kamaraszínpadokon jelenhetnek meg? Jobban működnek a kisebb, intimebb terekben, vagy túl nagy kockázatot jelentene a nagyszínpadra vinni őket?

– Az lenne a jó, ha olyan színházi világban élnénk, ahol mondhatnánk azt, hogy Bence írj még egy darabot, azt is bemutatjuk, és akkor a harmadikat vagy negyediket már oda lehetne engedni a nagyszínpadra. Ez egy folyamat. Másrészről manapság, főleg egy olyan működésű színházban, mint a Centrál nagyon fontos a jegybevétel, mert ha az nincs, akkor nem tud működni a színház. Nincs lehetőség arra, hogy ne legyen tele a nézőtér. És ez nem művészi kérdés. Ennek fényében én különösen, hogy úgy mondjam, tökös dolognak tartom, hogy Puskás Tamás bevállalta ezt a bemutatót.

– Kicsit ellentmondást érzek abban, hogy a nagyszínpadokon ugyanakkor láthatunk külföldi színdarabokat olyan szerzőktől, akik semmivel nem ismertebbek nálunk, mint az említett fiatal magyar szerzők.

– Igen, de azok már kipróbált darabok, amiket külföldön sikerrel játszottak.

– Sokat hallani, hogy az elmúlt ötven évben rettentően átalakult a színház népszerűsége a tévé, utána pedig az internet miatt.

– Ez hülyeség. Soha nem volt olyan népszerű a színház, mint a Covid előtt. A Covid miatt valóban átalakult, de ennek semmi köze a tévéhez és az internethez. És ami elképesztő, hogy lassan kezd is visszaállni a pandémia előtti helyzet. Arról lehet beszélni, hogy a színház társadalmi jelentősége átalakult-e a Covid miatt. De hogy az embereket érdekli a színház, az nem kérdés. A színházat temették, amikor megjelent a tévé, a színházat temették, amikor megjelent a videó lejátszó, a színházat temették, amikor az internet megjelent. A színházat állandóan temették. De élő embert lassan sehol másutt nem látsz. Némi túlzással az amerikai filmek többségében konstruált hősöket látsz. Nem látsz embert leejteni egy üveget, nem látsz embert megbotlani, nem látsz embert hibázni. Ha megnézed, a mostani híres emberek 80 százalékáról nem tudod, milyen az igazi arca. És most nem a plasztikára gondolok. Tehát élő, esendő embert nem látsz sehol másutt, csak a színházban.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Több orosz tank is megjelent a Hősök terén, a rendőrség lezárta a környéket
Május közepétől a magyar fővárosban forgatja Ryan Reynolds Mayday című filmjét. Korábban egy hatalmas rakétát is látni lehetett a Belvárosban.

Link másolása

Tankok jelentek meg Budapesten, a Hősök terén. A térre filmforgatás miatt kerültek a orosz gyártmányú tankok – írja a Blikk.

Május közepétől egy hónapon át forgatják a fővárosban Ryan Reynolds legújabb filmjét, a Mayday-t. A történet a hidegháborúról szól, Reynolds egy Troy "Apache" Brennan nevű karaktert alakít benne, aki egy szovjet légtér feletti megfigyelési küldetésben vesz részt.

Most hétvégén a Hősök terén vesznek fel több jelenetet, melyhez tankokat és más katonai járműveket is felhasználnak. A forgatás idejére a rendőrség lezárta a környéket.

Korábban egy hatalmas rakétát is látni lehetett Budapest belvárosában, amelynek szállításáról egy videó is felkerült TikTokra, ahol többen azt hitték, valódi hadi helyzet állt fel az országban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
50 kilós búvárszobor, 700 kilós zombikezek – mindent Azahriah talált ki a show-ra, ami egymilliárdnál is többe került
A gigashow-ra két különleges látványelem is készült, az egyikhez még egy külön 88 oldalas statikai tervre is szükség volt. A másik is kuriózum volt.

Link másolása

Történelmi pillanat - mondta a 22 éves Azahriah pénteken, mikor megkezdte tripla koncertsorozatát a Puskás Arénában. Még nem volt példa arra, hogy Magyarország legnagyobb stadionját háromszor is megtöltse egy hazai sztár.

A szervezők szerint a koncertek összköltsége meghaladja az egymilliárd forintot. A látvány show is fantasztikus volt, óriási lángoszlopok, konfettieső, lézershow, tűzijáték is volt.

A nézőket 18 órától engedték be, és sokan futottak, hogy a legjobb helyeket megcsípjék. A biztonságiak vigyáztak, hogy senkinek ne essen baja. Volt olyan rajongó, aki már előző nap fél 2-kor sorban állt és várt, kint aludt, és marad másnap is.

Az RTL.hu beszémolója szerint a gigashow-t Azahriah az Introvertált Dal-lal kezdte, aztán jöttek a slágerek. Az énekes a tripla fellépésre egy évet készült csapatával.

Tóth Gergely, ügyvezető elmondta:

"Minden ötlet tőle származik, mindent ő talált ki, a legextrémebb ötleteket is igyekeztünk megvalósítani. Kettőt ebből elmesélnék: az egyik az a két hatalmas kéz, egyenként 700 kilós levágott zombikezek, amihez készült egy 88 oldalas statikai terv. A másik ötlete egy csaknem 50 kilós búvárszobor volt, ami a nézők feje fölött repült a Mariana Árok című dal közben".

Szabó András, főszervező elárulta:

"Egy 1200-1300 négyzetméternyi LED-fal, 750 lámpa, 65 méter széles színpadon fog történni a sok látványosság".

Azahriah pedig azt mondta: "De bármi is történik emberek, mindenki egy történelmi eseménynek lesz a részese a mai este folyamán".

"Erre még nem volt példa egyébként a magyar zene történetében, hogy egy énekes háromszor is megtöltse egymás után Magyarország legnagyobb stadionját".

Az énekes a koncertsorozat után pihenőt tart, és aztán folytatódnak a magyar és külföldi fesztivál-fellépések. A szervezők szerint jövőre Arénás koncertjei biztos nem lesznek.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
Különleges Zenei Kollaborációk és Intim Dalszerzői Estek a Fishing on Orfűn
A baranyai zenei - és most már részben művészeti - fesztiválon a koncertek mellett más érdekes programok is várják a közönséget.

Link másolása

A 2024-es Fishing on Orfűn négy nap alatt 7 helyszínen 150 zenei program várja a látogatókat. A 2014 óta elővételben telt házas fesztiválra a bérletek 80%-a már a zenei program meghirdetése előtt gazdára talált, a napijegyek is gyorsan fogytak, így már csak szerdai és szombati napijegyek kaphatók, de ezekből sincs sok.

Képzőművészet On Orfű: A Művészet Ünnepe

Nagyszabású tervekkel készül a Fishing idén is, ezekből egy a KÉPZŐMŰVÉSZET ON ORFŰ projekt, amely során a művészet kerül a fesztivál középpontjába. A zenei helyszíneket már ennek megfelelően nevezték el, mint például a Gyönyörök kertje és a Csillagos éj nagyszínpad, valamint az Orfűi Picsahal nagysátor.

Ezen kívül kialakítják a GALÉRIA EGY SZERPENTINEN nevű erdei kiállítóteret, ahol menő és feltörekvő festők, szobrászok, textilművészek és keramikusok műveit csodálhatjátok meg. Lesznek fényfestési alkotások és egy interaktív helyszín is! Azt remélik, hogy a Galéria egy szerpentinen lesz az év leglátogatottabb kiállítása.

Orfű Összehoz: Különleges Zenei Kollaborációk

Érdekes lehet az ORFŰ ÖSSZEHOZ koncepciója is.

Az idei Fishingen Lovasi András Fekete Giorgioval, Beck Zoli Balla Gergővel, Lázár Dodi Lecsóval, és Bérczesi Róbert Volkovával lép fel. Ezek az együttműködések korábban még nem valósultak meg, ezért igazi kuriózumok lesznek.

Ne hagyjátok ki ezeket az egyszeri és megismételhetetlen koncerteket minden este 9 után A tűzhöz közel színpadnál!

Komolyzene az Erdőben: Egy Csepp Nyugalom

A hagyományokhoz híven, a Fishing fesztivál kora délutáni programjait idén is komolyzenei koncertek nyitják. Sárközy Papa (30Y) állította össze a programot, ahol vonósnégyes, férfikar és neves gitárművész is fellép. Ha tehetitek, kezdjétek a napot 15:00-kor A tűzhöz közel színpadnál, hiszen a komolyzene egyáltalán nem unalmas!

Mesél az Erdő: Intim Dalszerzői Estek

Folytatják a Mesél az erdő-programokat is, ahol dalszerzők zenélnek nektek intim környezetben. Szente Katica beszélget velük inspirációkról, írásról, zenélésről minden nap 16:00 és 17:45 között A tűzhöz közel színpadon.

Fejlesztések: Újdonságok a Helyszínen

Az újításokról szólva, idén is számos fejlesztéssel várnak benneteket.

Megújul a Borfalu színpad, új arculatot kap rengeteg bódé és épület, több új lépcsőt építettek és jópárat felújítottak. Ráadásul a kilátás is jobb lesz.

Fesztiválbelépők: Ne Maradj Le!

Vélhetően idén sem fog megszakadni az immáron 10 éves hagyomány, hogy elővételben elkel minden jegy a Fishingre. Már csak szerdai és szombati napijegyek kaphatók, de ezekből sincs sok, szóval aki nem szeretne lemaradni, az kattintson most!

A nagyszínpadokon kapott lehetőséget a Carson Coma, az Elefánt, az Esti Kornél, Krúbi, a Csaknekedkislány, az aurevoir., az Ivan & the Parazol, a Blahalouisiana, Deva, Beton.Hofi, Pogány Induló, az Analog Balaton, vagy az idei Fishing-himnuszt jegyző Bohemian Betyars és a Platon Karataev is. A második nagyszínpad nyitósávjában kifejezetten a feltörekvő, nagyobb közönségre érdemes produkciók (Hűvös, Raklap, Barkóczi Noémi, Fiúk) kaptak helyet. De persze a régebben indult zenekarok kedvelői sem fognak csalódni, hiszen idén sem hiányozhat Orfű nagyszínpadairól a 30Y, a Kiscsillag, a Quimby, a Vad Fruttik, a Bëlga, a Péterfy Bori & Love Band, a Hiperkarma vagy a Pál Utcai Fiúk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Elhunyt a Mary Poppins és A dzsungel könyve zenéinek megalkotója
Nem sokkal 96. születésnapja előtt hunyt el az ismert zeneszerző, aki többek között A dzsungel könyve, a Csodakocsi, a Macskarisztokraták vagy a Micimackó című animációs filmek zenéit szerezte.

Link másolása

95 éves korában, nem sokkal születésnapja előtt, május 25-én elhunyt Richard Morton Sherman amerikai zeneszerző, aki pályája jó részében testvérével, a 2012-ben elhunyt Roberttel (1925–2012) alkotott együtt – számolt be róla 24.hu a BBC-re hivatkozva.

Az elismert testvérpáros 1965-ban két díjat is elnyert az Oscar-gálán, ahol a Mary Poppinsban nyújtott teljesítményükért vehették át az elismerést.

Legismertebb munkáik a rejtélyes dadus története mellett A dzsungel könyve, illetve a Csodakocsi (Chitty Chitty Bang Bang) című filmek különböző jeleneteiben tűntek fel, de százötven másik munka – mint például a Macskarisztokraták, a Micimackó, vagy az 1998-as Apád-anyád idejöjjön! – születéséből is kivették a részüket.

A Mary Poppinshoz írt Supercalifragilisticexpialidocious sikere túlmutatott a filmen, amiben szerepelt: 1965-ben a Billboard Hot 100 listájára is felkúszott:

Richard M. Shermant hosszú pályafutása során három Grammy-díjjal ismerték el, továbbá 24 arany- és platinalemezt is magáénak tudhatott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk