KULT
A Rovatból

Holttest a nappaliban: 70 éve halt meg A. A. Milne, a Micimackó írója, aki valójában krimiíró akart lenni

Hetven éve halt meg A. A. Milne, de csak a gyerekek emlékeznek rá. A felnőttek elfelejtették, hogy kiváló krimiszerző is volt, pedig van néhány története, ami megmutatta, mire képes.


Milliók imádják Micimackót és barátait, de kevesen tudják, hogy az írója, A. A. Milne a gyilkosságok és a hidegvérű bűnügyek mestere is volt. Pontosan hetven éve, január 31-én hunyt el az az ember, akinek a nevét a Százholdas Pagony tette halhatatlanná, miközben a krimi műfajában is maradandót alkotott, sőt, a legnagyobbakkal is vitába szállt.

Milne nagyon is tudott felnőtteknek írni. A története (Milne-é, nem a mackóé) nagyjából ott romlik el, hogy a Micimackó-könyvek sikere olyan totális lett, hogy az írót is szereplővé degradálta: ő lett a Micimackó szerzője, és pont. Milne pedig hiába csinált előtte és utána színdarabokat, regényeket, esszéket, a közönség nem engedte ebből a szerepből kitörni.

Pedig íróként sokkal többre volt képes, mint gyerekversek és bájos állatmesék gyártására.

Hetven éve, 1956-ban hunyt el – úgy, hogy saját országában addigra szinte teljesen elfelejtették, mit tett le az asztalra a detektívregény műfajában.

Mert bizony: A. A. Milne krimit is írt. És nem is akármilyet.

Nem egy söralátétre firkantott Agatha-paródia

Az 1920-as években, amikor a brit detektívirodalom virágzott – Agatha Christie és Dorothy L. Sayers épp felemelkedőben volt –, Milne megírta A Vörös Ház rejtélye című regényét. És ez a mű azonnal kiemelkedett a tucatkrimik közül.

A történet egy klasszikus angol vidéki kúriában játszódik, ahol egy hétvégi vendégeskedés fordul véres gyilkosságba. Milne főhőse, Antony Gillingham nem hivatásos nyomozó, de annál szellemesebb megfigyelő – egyfajta proto-Hercule Poirot, ha úgy tetszik, csak kevesebb bajusszal és több öniróniával. A történet könnyed, okos, és végig fenntartja a feszültséget – miközben Milne láthatóan játszik az olvasóval.

És most jön a csavar:

Milne saját bevallása szerint jobban élvezte ezt a regényt írni, mint a gyerekkönyveit.

Sőt, krimikritikákat is írt, és úgy nyilatkozott: „A jó detektívregény a legnemesebb szórakoztatás.” Hitt abban, hogy a rejtély megfejtése, a logika, az emberi természet kiismerése ugyanúgy művészet, mint a versírás.

A könyv egyébként hatalmas sikert aratott, Alexander Woollcott kritikus „minden idők három legjobb detektívtörténete egyikének” nevezte – írta a The Independent.

Azonban nem mindenki volt elájulva. Az amerikai krimi legendája, Raymond Chandler kíméletlenül nekiesett Milne világának. Talán ez is közrejátszott, hogy újabb krimivel nem állt elő. „A gonosz utcákon olyan embernek kell járnia, aki maga nem gonosz” – írta Chandler, majd odaszúrt Milne hősének is:

„Az angol rendőrség a rá jellemző sztoicizmussal viseli el őt; de beleborzongok, mit tennének vele az én városom gyilkossági nyomozói.”

Milne mégsem állt meg egy regénynél. 1928-ban bűnügyi darabot írt a londoni West Endre The Fourth Wall (A negyedik fal) címmel, amiből 1930-ban film is készült.

Ha valaki úgy van most ezzel, hogy „oké, Milne egyszer írt egy krimit”, akkor most jön a folytatás.

Micsoda négy nap! – amikor Milne rátesz még egy lapáttal, csak épp máshogy

1933-ban Milne megírta a Micsoda négy nap! című regényét –, és ez már nem ugyanaz a pálya, mint a Vörös Ház. Ez „komédia-misztérium”: krimi, ami folyamatosan mosolyog a saját műfaji kellékein. A főhős itt Jenny Windell, egy 18 éves, álmodozó árva lány, aki egyik nap benyit a régi otthonába (ami már másoké), és a szalonban talál egy holttestet – ráadásul a saját, rég nem látott nagynénjét. Ez az a nyitány, ami egy rendes krimit azonnal komorrá változtatna. Milne-nél viszont beindul valami más:

a „rossz helyen, rossz időben” pánikja, a félreértések, a szerepjátékok, a műfaji klisék tudatos rángatása.

Mintha azt mondaná: persze, megadom a holttestet a nappaliban – csak közben megmutatom, mennyire abszurd, hogy ettől várjuk az izgalmat.

A magyar változatban ráadásul van egy extra csavar is: a könyvet (Micimackóhoz hasonlóan) Karinthy Frigyes fordította, és a egy fergeteges humorú krimiparódia lett belőle. Vagyis: nemcsak Milne játszik, hanem a magyar szöveg is rátesz egy fokozatot – és

ettől a „Micsoda négy nap!” itthon különösen jó belépő lehet Milne felnőtteknek szóló arcához.

Ezzel a könyvvel Milne már a könnyedebb krimi felé fordult, jelezve, hogy a Micimackó-kötetek utáni korszakában új utakat keresett.

Miért nem beszélünk erről ugyanannyit, mint a Micimackóról?

Mert a popkultúra nem szereti a többazonosságú alkotókat. A közönség szereti, ha egy név egy dolgot jelent. Milne neve pedig ma is egy dolgot jelent: a mackót.

Csakhogy a krimijeiben van valami nagyon sajátos, ami pont azért működik, mert nem próbál más lenni. A Vörös Ház elegánsan szerkesztett, klasszikus puzzle-krimi. A Micsoda négy nap! pedig ugyanennek a világnak a kifordított tükre:

ugyanazok a kellékek, csak a hangsúly a groteszken, a komédián van, azon, hogy mennyire könnyű belecsúszni egy krimitörténetbe úgy, hogy fogalmad sincs, mi történik.

A végeredmény az, hogy Milne nem Micimackó mellett krimivel is próbálkozó szerző, hanem két különböző módon is megmutatta, mennyire érti a rejtély műfaját: egyszer komolyan és elegánsan, egyszer pedig játékosan és szemtelenül.

És ez a hetven évvel a halála után talán érdekesebb, mint az ezredik Micimackó-idézet a bögre oldalán: hogy

Milne nem csak azt tudta, milyen az, amikor valaki eltéved a vidéken, hanem azt is, milyen az, amikor valaki belebotlik egy hullába a nappaliban – és utána négy napig próbál úgy tenni, mintha ez teljesen normális lenne.

A világsiker azonban iszonyú árat követelt a családtól.

A Micimackó-jelenség elviselhetetlensége

Milne fia, Christopher Robin azonban más szemmel nézett apja életművére. „Úgy tűnt nekem majdnem, hogy apám oda jutott, ahová, az én gyermeki vállaimra kapaszkodva… jó hírnevemet elragadta, s semmi mást nem hagyott, csak azt az üres hírnevet, hogy az ő fia vagyok” – írta sértetten az emlékirataiban. A fiú gyűlölte a hírnevet, különösen azt, amely elindította a Christopher Robin-mítoszt, és amiért a család mindössze 50 dollárt kapott 1923-ban.

A családi dráma mellett ott volt a kőkemény üzlet is. 2001-ben a Walt Disney Company 350 millió dollárért, vagyis több mint 115 milliárd forintért vásárolta meg a Micimackó-karakterek jogait. A hatalmas összeg ellenére a család nem örült.

„Christopher nagyon anti-Disney volt. Utálta, amit a könyvekkel és a szereplőkkel csináltak” – nyilatkozta akkor Christopher Robin özvegye, Lesley Milne.

A jogi csatározások pedig egészen megdöbbentő fordulatot vettek az utóbbi években. Miután az Egyesült Államokban az 1926-os Micimackó-kötet 2022-ben közkinccsé vált, azonnal elkészült a Micimackó: Vér és méz című horrorfilm, amelyben a kedves medve egy baltás gyilkos lett. Az Egyesült Királyságban Milne összes műve 2027. január 1-jén válik majd teljesen szabaddá.

Hetven év után: ideje újraolvasni

Milne 1956. január 31-én halt meg, stroke és agyvérzés következtében. Addigra már szinte teljesen visszavonultan élt, alig publikált. Az utolsó éveiben a világ már csak egyetlen történetet ismert tőle: a mézet kereső mackóét.

És bár az is időtálló, kedves és sokszor zseniális, talán épp most, hetven évvel később itt az ideje, hogy előkerüljenek a többi könyvei is.

Az, amelyik egy kúriában játszódik, vagy az, amelyik négy nap alatt old meg egy esetet, egy holttesttel – és egy íróval, aki sokkal többet tudott, mint amit Micimackó mutatott meg belőle.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Harrison Ford a Parkinson-kórral küzd, és élete egyik legjobb alakítását nyújtja a Direkt terápia 3. évadában, amelyben épp a főszereplő a legkevésbé szimpatikus
Még 2023-ban startolt a Ted Lasso és a Dokik alkotóinak hasonló szellemiségű sorozata, a rajongóknak pedig jó hír: még mindig imádnivaló.


A Direkt terápia legfőképp annak köszönhette a körülötte kialakult hype-ot, hogy főszerepet játszik benne a legendás mozisztár, Harrison Ford, aki korábban nem köteleződött el egy tévés produkcióhoz, általában a mozivászon volt az ő törzshelye. Pontosabban majdnem egy időben vállalt szerepet a Yellowstone előzményszériájában, az 1923-ban, amelyhez eddig két évadot forgatott le. A Direkt terápiához pedig immár hármat, és ha lehet hinni egy nemrégen adott nyilatkozatának, akkor ő innen megy majd nyugdíjba. Vagyis, amíg az Apple rendel belőle új évadot, addig jön, és csinálja szívesen, de ha véget ér, akkor ő is szögre akasztja a színészi karrierjét.

Az pedig nem véletlen, hogy ennyire élvezi a Direkt terápia forgatásait, mivel továbbra is egy csupa szív, vicces, feelgood és laza, de ugyanakkor kifejezetten érzelmes és megható projektről van szó.

Amelyben még mindig tevékenyen részt vesz íróként, producerként és kreátorként a Ted Lasso Roy Kentje, Brett Goldstein (akinek ezúttal csak rövid színészi feltűnése volt Louisként, a második évadban volt fontos szerepe a karakterének), Bill Lawrence és a főszereplő Jimmyt alakító Jason Segel. A pszichológusokról, terapeutákról és a hozzájuk innen-onnan kapcsolódó barátokról, szomszédokról és családtagokról szóló sztori továbbra is a szereplők közti dinamikákról szól a leginkább. Talán most, a harmadik évadban jobban, mint korábban, ezúttal ugyanis nem volt olyan fontos új mozzanat, amelyre felhúzhatták volna az aktuális 11 epizód központi témáját.

Az első évadban Jimmy új terápiás hozzáállása, vagyis, hogy szembemenve a szakmai szabállyal, elmondja a klienseinek a véleményét, vagyis beleavatkozik azok életébe, a másodikban pedig Jimmy viszonya a felesége halálát akaratlanul okozó Louisszal való kapcsolata, vagyis a megbocsátás. Ezúttal azonban maximum arra lehet felhúzni az új tematikát, hogy Jimmy továbbra sem tud túllépni a felesége halálán, a gyásza miatt pedig nem képes továbblépni az életében sem, például belevetni magát egy új szerelembe az érte láthatóan rajongó és amúgy imádnivaló Sofi (Cobie Smulders, az Így jártam anyátokkal Robinja és a Marvel-filmel Hill ügynöke) mellett. Emellett pedig a harmadik évadban valamivel nagyobb szerepet kapott Jimmy apja, Randy (Jeff Daniels) is, akivel Jimmynek szintén komoly bajai vannak, így nem túl kiegyensúlyozott a kapcsolatuk.

A fentiek tükrében leírható, hogy Jason Segel talán ebben a szezonban a legkevésbé szórakoztató, a szinte mindig laza és vicces Jimmyt szinte minden pillanatban egy citromba harapott, sótlan, fanyar figuraként láthatjuk, aki folyamatosan a saját boldogulásának az útjába áll, s így együtt érezni is nehezebb talán vele.

Szerencsére azonban ott vannak mellette a többiek is, akik továbbra is szórakoztatóak, és persze mindegyikük kapott saját történetszálat is. Gabynek (Jessica Williams) például el kell döntenie, hogy komolyan gondolja-e a kapcsolatát Derrick #2-vel (Damon Wayans Jr.), aki láthatóan hosszú távra tervez vele, illetve meg kell küzdenie egy új kliense, Maya (a csodálatos nevű Sherry Cola alakításában) súlyos magánéleti problémáival. Sean (Luke Tennie), sikeresen túllépve a PTSD-jén, sikeres vállalkozásba fogott, nála is inkább a továbblépés van a napirenden a munkájában, a kapcsolatában Marisollal (Isabella Gomez) és az önálló életében.

Paul (Harrison Ford még mindig csodás, és élete egyik legjobb alakítását nyújtja a folyton morcos, de aranyszívű terapeutaveteránként) küzd a Parkinson-kórjával és az önkéntes nyugdíjba vonulásával, hogy átadja a „terapeutabirodalmát” az arra méltó embernek.

Jimmy lánya, Alice (Lukita Maxwell) az érettségijére készül, illetve arra, hogy kirepüljön a családi fészekből (egyetemre megy), Brian (Michael Urie) az újdonsült apaszerepének próbál megfelelni, míg a furi szomszédok, Liz (Christa Miller) és Derek (az Egy rém rendes család Jeffersonja, Ted McGinley alakításában talán a sorozat legszimpatikusabb és legviccesebb figurája) számára ezúttal a fiaik okoznak nehéz napokat, az egyikük ugyanis hazaköltözik, mivel sosincs melója, másikuk pedig bejelenti, hogy apa lesz…

Összességében tehát a Direkt terápia a harmadik évadában is hozza mindazt, amit az előző két szezonban szeretni lehetett: pofátlan, szókimondó, vicces, megható, és tele van szívvel.

Biztosan lesznek olyanok, akik kissé kimódoltnak, túlságosan jópofáskodónak tartja majd, és nem értik, hogy lehetnek egy ilyen színes, össze nem illő banda tagjai ennyire jóban egymással, pedig valójában épp ebben rejlik a sorozat varázsa: nem vagyunk egyformák, de attól még szeretjük egymást. Az pedig, hogy a valóban Parkinson-kóros legenda, Michael J. Fox is feltűnik újra Gerryként, csak hab a tortán.

Aki pedig 3. évad utolsó epizódja kapcsán megijedt volna, hogy itt a mese vége, annak jó hír, hogy koránt sincs még vége, az Apple ugyanis már berendelte a 4. évadot is, ami a tervek szerint 2027-ben érkezik az Apple TV+-ra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
A Vidnyánszky vezette Nemzeti Színház nem hirdet új évadot: Nem kívánjuk a leendő vezetőt előre meghatározott döntési keretek közé helyezni
A keddi társulati ülés után a Nemzeti Színház igazgatója megerősítette, elhalasztják a következő évad meghirdetését. Vidnyánszky Attila a döntést a hivatalos kormányzati iránymutatás hiányával indokolta.


Kedden társulati ülést tartott a Nemzeti Színház, amely után Vidnyánszky Attila igazgató bejelentette: egyelőre várnak a következő évad meghirdetésével.

„A Nemzeti Színház társulata kedden társulati ülést tartott, amely egy általános helyzetértékelést szolgált” – erősítette meg az igazgató a HVG-nek. Vidnyánszky Attila szerint

a jövőre vonatkozóan nem hangzott el konkrét információ, mivel jelenleg nem áll rendelkezésre hivatalos kormányzati iránymutatás, így döntés sem született.

Ezzel kapcsolatban hozzátette: „A következő évad meghirdetésével egyelőre várunk.

Ilyen helyzetben nem kívánjuk a leendő vezetőt előre meghatározott döntési keretek közé helyezni.”

A helyzetet árnyalja Nagy Ervin, a Tisza Párt kultúrával foglalkozó képviselőjének korábbi nyilatkozata. A színész a HVG-nek azt mondta, azok a színházigazgatók, akiket a Fidesz emberei választottak meg, „ki fogják tölteni a mandátumukat.

Nem bosszút kell állni: a kultúrában békére van szükség, nem tocsoghatunk tovább ebben a jobboldali–baloldali bipolaritásban”.

Ugyanakkor több interjúban is beszélt arról, hogy szerinte Vidnyánszky Attila komoly bűnöket követett el.

Vidnyánszky Attila 2013-ban, Alföldi Róbert után vette át a Nemzeti Színház vezetését. Igazgatása alatt több, nagy vitát kiváltó esemény is történt, köztük a Színház- és Filmművészeti Egyetem modellváltása, amelynek során az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke lett, valamint a 2023-as színházi baleset a Rómeó és Júlia előadásán.

A bizonytalanság ellenére Vidnyánszky a működés folytonosságát hangsúlyozta. Az igazgatói kinevezésem 2028 nyaráig szól.

„A színház működése a megszokott rendben folytatódik, jelentős feladatok állnak előttünk”

– mondta, majd felsorolta a közeljövő programjait: zajlik a MITEM Fesztivál, a kassai színházzal közös előadás ismét műsorra kerül, terveik szerint májusban Dél-Koreában mutatják be a Körhinta című előadást, a színház ad otthont a roma holokauszt megemlékezésnek, és több fesztiválon is szerepelnek, az évad végén pedig Gödöllőn mutatják be a Csíksomlyói passiót.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Majka szerint puha diktatúra volt Magyarországon, és a Csurran-cseppen után komoly retorziók érték
Majka a Partizánnak adott interjújában arról beszélt, hogy a kormánykritikus dala után hirtelen hatósági ellenőrzéseket kaptak, szerinte Magyarország a Fehérorosz-rendszer felé sodródott. A legfájdalmasabban az érintette, hogy Pápai Joci szerepet vállalt a Fidesz oldalán.


Majoros Péter, azaz Majka a Partizánnak adott hosszú interjút, ahol Gulyás Mártonnak beszélt a választás estéjéről, a Tisza Párthoz fűződő viszonyáról és arról, miért nem vett részt a rendszerbontó koncerten. A zenész szerint a Fidesz azért veszített, mert „kiment a divatból”, és kemény szavakkal illette azokat a zenésztársait, akik a kormánypárt mellett kampányoltak.

Majka a választás estéjét egy barátjánál töltötte, ahol hajnalig ünnepeltek. Elmondása szerint az egész napot gyomorgörcsben töltötte, nem gondolta, hogy a választás ennyire nagy hatással lesz rá. „Én reggel óta olyan gyomorgörcsbe voltam, hogy nem tudtam aludni délután” – áulta el. Folyamatosan frissítette a híroldalakat, és az esti ünneplésben „kifakadt belőlük” a feszültség. Állítása szerint nem volt kérdés, hogy melyik oldalt erősíti, de hangsúlyozta, hogy egy előadónak nem feltétlenül kell pártok mögé beállnia. Úgy véli, a Tisza Párt volt az, amelyiknek látszott esélye a változásra, ezért rájuk szavazott.

„Szerintem annak a fajta előadónak, mint én, annak inkább mindig arra kell felhívni a figyelmét, hogy mi a rossz az adott pillanatban az országban. És ez vonatkozik ugyanúgy a Tiszára, ha az elkövetkezendő pár évben valamilyen dolgot csinálnak” –

jelentette ki.

A rendszerbontó buliról - amelyen végül nem vett részt - elmondta, hogy Puzsér Róbert hívta fel, és bár a személyes sérelmeiket félretették, több oka is volt a távolmaradásra. Egyrészt nem akarta, hogy a jelenléte miatt szavazzanak az emberek valakire. Másrészt technikai és logisztikai aggályai is voltak, de a legfontosabb indok az volt, hogy nem akarta elveszíteni a kontrollt. „Nincsen kontrollom arra, hogy mi történik ott. Tehát hogyha ott valami történik a színpadon, valaki olyat mond, valaki olyat tesz, egy párt a magáévá teszi, az valami olyan dolog lesz, amivel azonosítják az előadót. Én nekem ez döntött” – magyarázta.

Majka szerint a Fidesz azért veszítette el a fiatalok támogatását, mert egyszerűen kiment a divatból.

„Az, hogy kimentek a divatból. Az, hogy ez az egész csapat kiment a divatból úgy, ahogy van. És ez igaz minden egyes szegmensére az életnek”

– jelentette ki.

Kritizálta a Fidesz mellé álló celebeket és a párt kommunikációját, különösen a Dopemannal való kapcsolatot is. A Fidesz-közeli előadókról, például Curtisről azt gondolja, hogy számukra nincs visszaút, és szerinte sokan közülük kényszerből, egzisztenciális okokból álltak a párt mellé. A legfájdalmasabban azonban egyik legjobb barátja, Pápai Joci szerepvállalása érintette.

„Ő az egyik legjobb barátom 25 éve. És nekem az felfoghatatlan volt, hogy azoknak az embereknek a rendezvénye van, akik engem tönkre akartak tenni”

– mondta, hozzátéve, hogy a barátságuk valószínűleg túléli ezt a konfliktust.

A nagy sikerű Csurran Cseppen című daláról és a Bindzsisztán kifejezésről elmondta, hogy az a „balkáni, suttyomban megoldós” mentalitásra utal, ahol a kapcsolatok mindent felülírnak. A klipben szereplő, Magyar Péterre feltűnően hasonlító pincér szerinte teljes véletlen volt. A szerepet eredetileg más játszotta volna, de egy időpontváltozás miatt végül a klip egyik rendezője, Elek Péter ugrott be, akinek a karaktere hasonlít a Tisza Párt vezetőjére. „Szerintem az egy ilyen isteni sugallat, vagy az ilyen, ahogy Maradonának az Isten keze szólt bele abba, hogy pont a Peti csinálta” – mondta nevetve.

A dal megjelenése utáni időszakot puha diktatúraként írta le. Állítása szerint komoly retorziók érték. „Érdekes módon két héttel utána azonnal kaptunk olyan ellenőrzéseket különböző szervektől, amiket addig nem” – közölte. Megemlítette azt is, hogy egy telekommunikációs céggel kötött szerződését felbontották és bulikat is visszamondtak.

„Gyakorlatilag ez mi más, hogyha nem egy olyan puha diktatúra”

– tette fel a kérdést.

Szerinte Magyarország afelé sodródott, hogy egy „fehérorosz rendszer” alakuljon ki.

„Egy ilyen rendszerben az ilyen típusú embereket, mint én, azokat vagy felakasztják, vagy börtönbe küldik. Tehát akinek ekkora pofája van, az előbb-utóbb nem jár jól egy ilyen rendszerben”

– fogalmazott.

A visszatérő Heti Hetesről elmondta, hogy szerinte a műsor azért szünetelt tíz évig, mert a brand „kiégett”. A TV2-től való távozásáról pedig elárulta, hogy annak hátterében nem politikai, hanem egy pénzügyi vita állt, ami az egyik műsorvezetőtársa fizetésével kapcsolatos volt.

Az interjú végén elárulta, hogy már készül a Csurran Cseppen 2., amihez egy 25 perces, eredeti „bindi” nyelven forgatott kisfilmet is tervez.

A teljes interjú

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Fordulat a Petőfi TV-ben: Szeretnénk nyitni azok felé az alkotók felé, akik eddig még nem szerepeltek nálunk
A Petőfi TV Esti Kornél című műsorának vezetői a választás másnapján tartalmi megújulást jelentettek be. Az ígéret szerint nyitnának a korábban mellőzött előadók felé is.


Alig egy nappal a vasárnapi választás után „új fejezetet” hirdetett a Petőfi TV. Az Esti Kornél című műsorban a csatorna műsorvezetői szélesebb nyitást és eddig mellőzött alkotók bemutatását ígérték, ami fordulatot jelenthet a közmédia évek óta kritizált műsorpolitikájában.

A bejelentés hétfő este, a csatorna fő esti magazinműsorának felvezetésében hangzott el. A Telex szerint Barna Zsombor műsorvezető arról beszélt, hogy a jövőben sokkal több előadót vonnának be a műsorfolyamba.

„Ma pedig egy új fejezet kezdődik! Mától ugyanis sokkal szélesebb körben mutatunk be nektek zenészeket, énekeseket, és előadóművészeket, és még több színházi, valamint kulturális élménnyel jelentkezünk nektek.”

Társa, Márkus Gréta ehhez hozzátette, hogy a csatorna olyanoknak is teret adna, akik eddig nem jutottak lehetőséghez.

„Szeretnénk nyitni azok felé az alkotók felé, akik eddig még nem szerepeltek nálunk, mert hiszünk benne, hogy nagyon sok érdekes és értékes zene, zenész van a magyar zenei világban”

– mondta.

A műsorvezetők az előző napi választást nem említették, a hangsúlyt kizárólag a csatorna tartalmi megújulására helyezték.

Az ígéret azért is bír nagy jelentőséggel, mert az M2 Petőfi TV-t az elmúlt években többször is az a vád érte, hogy következetesen mellőzi a kormánykritikus előadókat.

A csatornán került sor az elmúlt évek egyik legemlékezetesebb cenzúraügyére is, amikor Beton.Hofi A38-as koncertfelvételén lehalkították a rappernek azt a sorát, amely a Pegasus-botrányra és Orbán Viktorra utalt.


Link másolása
KÖVESS MINKET: