hirdetés

KULT
A Rovatból
hirdetés

A nagyzolás átkának örökbecsű görbe tükre – 90 éve mutatták be a Hyppolit, a lakájt

Az első magyar hangosfilm túlélt mindent, de több szereplőjének szomorú sors jutott.

Link másolása

hirdetés

Vannak olyan vígjátékok, amelyeket az ember akár több tucatszor is megnézhet, már kívülről fújja a poénokból lett szállóigéket, és mégis képes újra meg újra szívből nevetni rajtuk. Mindenkinek megvannak e téren a maga klasszikusai: nálam a Botrány az operában a Marx fivérekkel, a Van, aki forrón szereti, a Fogd a pénzt és fuss! Woody Allentől, Jiri Menzel Sörgyári capricciója, a két „dühbe jövő” film Bud Spencerrel és Terence Hill-lel, míg a magyar mozitörténetből A tizedes meg a többiek, A tanú és mindenekelőtt a Hyppolit, a lakáj.

Székely István örökbecsű komédiáját 90 éve, 1931. november 27-én mutatták be az Erzsébet körúti, a New York kávéházzal szembeni Palace (később Bástya) moziban.

Halhatatlanságát nem csupán az biztosította, hogy ez volt az első teljes egészében hangosfilm Magyarországon, hanem a remek szöveg, a legendás színészek, és nem utolsósorban a ma is köztünk járó figurák, a napjainkban sem kihalt viselkedési formák kacagtató bemutatása.

„Ismerem ezt a csengetést. Az anyád… azanyád…”, „Teniszezni vele, az is egy sport? Jöjjön velem alsózni, ha mer”. „Majd ibolyával meg kökörcsinnel fogom enni ezentúl a liba sültet”. „Hippodrom”. „Hogy én a saját marhapörköltem tiszteletére szmokingot vegyek föl? Soha!” „Mimi. Mi Mimi?” „Lazac. Érdekes, egy hónappal ezelőtt ez nálunk még cékla volt.” „Én minden körülmények között voltam az operában.” „Pá, kis aranyom, pá – és leszúrta”. „A hagymához is hagymát eszem”. És lehetne végig sorolni az egész, alig több, mint 70 perces, mai szemmel is pergő, remekül vágott filmet.

A Hyppolit, a lakáj tulajdonképpen egy, a kor ízlésének megfelelő romantikus komédia.

Újgazdagék a még nagyobb üzlet reményében férjhez adnák lányukat egy helyi potentát szépnek nem mondható, ám kissé gügye unokaöccséhez, a lány azonban cégük sofőrjét szereti, akit a mama, hogy ne keresztezze a házassági terveket, elbocsát. A szerelmesek azonban több félreértés és bonyodalom után mégis egymásra találnak, és a sofőrről is kiderül, hogy valójában mérnök. A film igazi sodrását azonban az úrhatnám sznobbá lett asszony, és a flancos életnél a dalárdás-sörözős-kártyás haverokat többre becsülő, a felfogadott előkelő modorú inassal az első perctől kibékíthetetlen ellentétben álló férjének csatája adja, amelynek a végén botrányba fulladt eljegyzési estély után az addig többszörösen „elnyomott” férfi fellázad az „új rend” ellen, és csakazértis áldását adja a fiatalokra.

hirdetés

Persze még ez is kevés lett volna az üdvösséghez, de olyan alkotógárdát hoztak össze rá, ami garantálta a sikert: Székely István rendezőnek a kor sikeres kabarészerzője, Nóti Károly írta filmre Zágon István darabját, aki egyébként a Vígszínház dramaturgja volt. A dalbetétekről Eisemann Mihály, az Egy csók és más semmi, valamint a Fekete Péter ma is közkedvelt operettek szerzője gondoskodott, így vált örökzölddé a Köszönöm, hogy imádott, és a Pá, kis aranyom, pá… A filmet a korai magyar hangosfilm legkeresettebb operatőre, Eiben István fényképezte, akinek később olyan filmeket is köszönhetünk, mint a Mágnás Miska, vagy a Dollárpapa. Még a segédrendező is nagy név: Benedek László, aki az 1950-es években elkészítette az egyik leghíresebb motorosfilmet, A vad címmel, Marlon Brandóval a főszerepben.

A vásznon pedig a két pillér Kabos Gyula Schneider Mátyás fuvarozási vállalkozója és Csortos Gyula Hyppolitja.

Kabos Gyula azon kevés színészzsenik egyike volt, aki bármilyen filmet el tudott a hátán vinni. Amikor manapság vetítik a tv-ben a 30-as évek sok, mi tagadás, blőd vígjátékát, leginkább azok nézhetők, amelyekben Kabos játszik, sokszor csak az ő jeleneteire emlékszik az ember.

Egyetlen arcrándulással, kiejtett félmondattal, hangsúllyal, kuncogással képes volt figurát teremteni, nem is szólva testbeszédéről. Elég csak a Hyppolit-beli első jelenetére gondolni, amikor megcsörren a telefon, és felveszi.

Abban a szinte észrevétlenül összegörnyedt testtartásban minden benne volt, amit egy semmibe vett, megfélemlített ember érez. Később ennek már tragikus éle lett a Lovagias ügyben, a Papucshősben vagy a Döntő pillanatban – itt már nemcsak a karakter rettegett, hanem a színész is… De ugyanilyen sokatmondó, amikor a „szupéra” készülve már rohanna korgó gyomrára hallgatva, de az inas szigorú pillantására visszasunnyog a felesége mellé… Róla elhisszük, hogy neki a szabadság netovábbja az lesz, ha majd ingujjban két késsel eheti a halat…

Közhely, hogy egy poénnál nem mindegy, hogy ki mondja, és hogyan mondja – Kabos a maga védjegyként viselt hebegésével, találó hanglejtéseivel, mimikájával képes a legnagyobb hülyeséget is hitelesíteni. Éppen ezért voltak egykori filmjeinek remake-jei bizonyos értelemben lehetetlen vállalkozások, hiszen azokhoz a bemondásokhoz Kabos kellett…

Csortos Gyula a valóságban kora egyik legelegánsabb színésze volt, de legalább ennyire elhíresült botrányairól, fényűző életmódjáról és nemegyszer már-már gőgösnek ható, de nagyon találó kijelentéseiről. A sokoldalú művész rendkívül igényes volt a színpadon önmagára és színésztársaira, nehezen tűrte a felszíneseket, még kevésbé a tehetségteleneket. A 27 évi grófi szolgálatból jött Hyppolitja telitalálat, már az, ahogy bevonul bőröndjeivel, bejelenteti magát az egészből mit sem értő kocsissal, Tóbiással, majd felteszi monokliját. Tökéletesen uralja a helyzetet és saját érzelmeit, senki nem mer neki ellentmondani, miközben ő maga mélységesen megveti felkapaszkodott, legjobb esetben is félművelt gazdáit. (Az ő figurája éled újra bizonyos fokig A Tizedes Major Tamás alakította Albert komornyikjában). Csortos mindössze egyszer esik ki a szerepéből: amikor Kabos a szemébe vágja, hogy mi lesz ezentúl másképpen, ő sem bírja ki egy jóízű mosoly nélkül.

És ki is lehetett volna a jóképű, talpig becsületes szerelmes férfi más, mint Jávor Pál?

Az utókornak nem adatott meg, hogy a 30-as évek férfiideáljának igazi tehetségét színházi alakításaiból megítélhesse. Filmen legtöbbször a nők fess bálványát kellett játszania, megjelenésével, eltökéltséget sugárzó járásával, később angolosan nyírt bajuszával divatot teremtett. Csak ritkán mutathatott meg valamit drámai erejéből, mint például a Két fogolyban, vagy a Halálos tavaszban, de a vígjátékokban is lehetett sármjára építeni. A Hyppolitban az ő Benedek Istvánja a konfliktusok egyik oka, de végül ő lesz az, aki végül könnyedén megoldja a rendkívül kínos helyzetet.

Gózon Gyula is felejthetetlen alakja a filmnek. Ő az ifjú Makács, a városi tanácsos unokaöccse, aki reménytelenül udvarol Schneider Terkának, és ugyanilyen reménytelenül próbál szellemesnek látszani. A film egyik csúcspontja Kabossal előadott duettje, amikor Schneidernének be akarják adni, hogy előző este az operában voltak: Gózon lelkendezéseire Kabos egyre kétségbeesettebb némajátékkal reagál, de partnere nem veszi a lapot. De emlékezetes a nagy darab, jóhiszemű, gazdáival - Hyppolittal szemben - szolidaritást vállaló Tóbiás szerepében Szenes Ernő, egy jelenetben feltűnik a magyar mozi leghíresebb epizodistája, Maklári Zoltán, és Herczeg Jenő, a kabarék első Hacsekje, Komlós Vilmos partnere.

A nők közül pompás alakítást nyújt Haraszti Mici, mint a férjén uralkodó, végül saját fennhéjázása áldozatául eső Schneiderné, különösen hiteles a fogyókúra okozta szenvedésében. Ez volt a legmaradandóbb filmszerepe, akárcsak a kissé hűvös Terkát játszó Fenyvessy Évának. Az artistából lett Erdélyi Micit viszont a dögös, szókimondó bártáncosnő Mimi után szinte beskatulyázták ebbe a szerepkörbe.

.

Bár a Hyppolit túlélt minden rendszert és divatot, sőt, 2000-ben bekerült minden idők legjobb 12 magyar filmje közé, szereplőinek többségéhez nem volt kegyes a sors. Kabos Gyula és Székely István 1938-ban a zsidótörvények elől Amerikába menekültek.

Kabos három év múlva szó szerint belehalt a számkivetettségbe, szívroham végzett vele alig 53 évesen. Székely legalább a 70-es években hazalátogathatott, hogy megrendezze egykori sikerfilmje, a Lila ákác új változatát. Szenes Ernő Buchenwaldban halt meg. Az életben is tisztességes, zsidó felesége mellett mindvégig kitartó Jávor Pál a halál torkából menekült meg a sopronkőhidai fegyházból, ahová a nácik hurcolták.

Miután a háború után itthon mellőzték, „elavultnak” tartották stílusát, az Egyesült Államokban próbált szerencsét, kapott néhány kis szerepet, de végül 1957-ben hazatért – meghalni. Csortos Gyula csak néhány hónappal élte túl Budapest ostromát. Erdélyi Micit a háború után egy igazoló bizottság parancsolta le a színpadról és a filmvászonról. Gózon Gyula, akinek legjobb barátja Kabos volt, túlélte a vészkorszakot – egy rajongója bújtatta, akit később nyilas háborús bűnösként kivégeztek - és a felszabadulás után még közel két évtizedig játszotta a karakterszerepeket és a filmvásznon is kapott néhány szerethető figurát. Gózon 87 évet élt, nála több a Hyppolit szereplői közül csak Fenyvessy Évának jutott, aki 2009-ben halt meg 98 éves korában, és még jelen lehetett a film digitálisan felújított változatának díszbemutatóján.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
KULT
Orális szex a #metoo korában? - nem csak emiatt emlékezetes A világ legrosszabb embere
„Régen láttam olyan mozit, amit egy férfi írt és rendezett, mégis úgy beszél a nőkről, ahogy mi beszélünk magunkról. Nem pedig úgy, ahogy egy férfi szerint beszélnünk kellene.”

Link másolása

hirdetés

Időről időre bekerülnek a mozik kínálatába olyan filmek, amik a könnyebb eladhatóság miatt a romantikus vígjáték műfaji kategóriájába kényszerülnek, miközben sokkal többről szólnak, mint amit egy átlagos romcomtól elvárna a néző. Valószínűleg A világ legrosszabb emberére is jegyet váltanak majd néhányan, akiket megtéveszt a besorolás, és egy ígéretes első randin vagy egy önfeledtnek induló csajos estén kényelmetlenül feszengenek majd a székben, amikor váratlan kérdésekkel kell szembesülniük.

Olyanokkal, mint hogy mi értelme az életnek, vállaljunk-e gyereket csak azért, mert mások azt teszik, vagy hogy hogyan befolyásolja a szüleinkkel való kapcsolatunk a későbbi párválasztásainkat. Szerencsére vagyunk elegen, akik éppen ezekért az élményekért szeretünk moziba járni.

A világ legrosszabb embere körülbelül amnyira romcom, mint az Annie Hall vagy a Fleabag, és nem véletlenül ezt a két darabot hozom fel példaként. Ahogy az sem véletlen, hogy a film igazi fesztiválkedvenc lett, hogy Norvégia leendő Oscar-díjasaként írnak róla sokan, és amit nem egy kritikus emleget a tavalyi év – innen csúszott át 2022-re – egyik legerősebbjeként. Az így emlegetett filmeknél persze mindig benne van a pakliban a csalódás lehetősége és az, hogy visszafelé sül el a hype, éppen ezért megpróbáltam úgy hozzáállni a koppenhágai születésű, de Norvégiában élő Joachim Trier (Oslo, augusztus, Hétköznapi titkaink, Thelma) legújabb rendezéséhez, hogy ne hasson rám előre a felhajtás. Nem mondom, hogy nem láttam az elmúlt egy-két évben olyan filmet, ami ne ütött volna legalább ekkorát, és azt sem, hogy nem voltak benne olyan dolgok, amik nem jöttek át teljesen.

Ugyanígy abban sem vagyok biztos, hogy A világ legrosszabb embere nem csak az önmagukat keresgélő bölcsészek körében lesz elsöprően népszerű, de nagyon drukkolok neki, hogy megtalálja a közönségét itthon is.

Mert tényleg messze kiemelkedik a műfaji mezőnyből, az az igazi többszörnézős, felváltva sírós és nevetős fajta, amiben nem egy emlékezetes jelenet van, hanem legalább három vagy négy. Ami úgy mesél valakiről, hogy közben rólunk és nekünk mesél, amit bármeddig tudnánk nézni, és amit nagyon sokáig viszünk majd magunkkal a vége főcím után.

A film főhőse Julie (Renate Reinsve, jegyezzük meg jól a színésznő nevét és tanuljuk meg helyesen ejteni még időben!), aki a történet kezdetén a húszas évei végén jár. Egy rövid, de annál ütősebb prológusból megtudjuk, milyen lépéseken és döntéseken keresztül jutott el oda, ahol most tart az életben. Először orvosnak készült, de csak azért, mert kitűnő tanuló volt a gimiben és ide nehéz volt bekerülni, aztán otthagyta az orvosit és elkezdett pszichológiát tanulni. Közben rájött, hogy talán inkább a fotózás érdekli, de amúgy írni is szeret, egyébként pedig egy könyvesboltban dolgozik eladóként, hogy eltartsa magát.

Minden irányváltással új frizura, új baráti kör és persze új pasi jár, így köt ki a lány Aksel (Anders Danielsen Lie, Trier kedvenc színésze és alkotói alteregója), a nála tizenpár évvel idősebb, menő képregényíró mellett. Innen indul valójában a cselekmény, de már a prológus megadja az alaphangot. Egyből megszeretjük Juliet – igaz, hogy később néha legszívesebben felpofoznánk –, és rögtön tudni akarjuk, mi fog történni vele.

hirdetés

A film már a felütésben jelzi, hogy tizenkét jelenetből áll majd, plusz a bevezető és a lezárás. A prológus után ennek megfelelően tizenkét epizódot látunk Julie életéből, amik nagyjából az Aksellel való párkapcsolat, a barátokkal és a szülőkkel való találkozások, egy új szerelem, a szakmai útkeresés és úgy összességében a boldogság hajkurászásának jelenetei.

Igazi bravúr Triertől, hogy egy teljesen hétköznapi lány teljesen hétköznapi problémáit úgy sűríti bele tizenkét felvonásba. Méghozzá úgy, hogy abban lényegében ott az egész élet. Hogy úgy mutatja be a főszereplőjét, hogy benne mindannyian magunkra ismerhetünk, és hogy a legmélyebbre fúró témáknál is képes megtartani azt a könnyed, személyes hangvételt, amit a bevezetőben megszerettünk. Pedig azért jönnek rendesen a gyomrosok, pláne a film vége felé.

De nem csak emiatt emlékezetes A világ legrosszabb embere. Régen láttam olyan mozit, amit egy férfi írt és rendezett, mégis úgy beszél a nőkről, ahogy mi beszélünk magunkról, és nem úgy, ahogy egy férfi szerint beszélnünk kellene. Egy veszekedős jelenetben Julie erre céloz is, amikor Aksel fejéhez vágja, hogy nem feltétlenül akarja vagy tudja elmagyarázni, hogy miért érez úgy, ahogy, mert az érzésekre nem lehet elméleteket és kereteket erőltetni. Ugyanígy zseniális az is, ahogy Julie egy férfitársaságban felveti, hogy ha több nő lenne vezető pozícióban, mint férfi, akkor minden gond nélkül beszélhetnénk a menzeszről nyíltan.

Vagy az, hogy Julie cikket ír egy blogra Orális szex a #metoo korában címmel, ami hatalmas sikert arat. Mindezek ellenére nem lesz a filmből feminista kiáltvány, ahogy a vállaljunk-e harminc körül gyereket nőként, mert az úgy szokás témája is egészen újszerűen jelenik meg.

De ugyanígy nagyon erős, ahogy a film bemutatja Julie és az apja ellentmondásos kapcsolatát, ami egy begombázós tripben éri el a csúcspontját. Vagy ahogy a főszereplő elmeséli, hogy az ő korában hol tartott az anyja, a nagyanyja, a dédanyja és az ükanyja. Vagy amikor egy fontos döntése előtt Julie megállítja az időt és végigfut Osló pillanatba dermedt belvárosán, hogy visszatérve már egészen biztos legyen a döntésében.

Vagy amikor belóg egy esküvőre, ahol úgy kezd flörtölni az egyik vendéggel (Herbert Nordrum), hogy megegyeznek abban, ebből nem lehet semmi komoly, mert mindkettőjüknek van valakije, közben pedig forr köztük a levegő. Vagy amikor Aksel arról beszél, hogy neki, aki bakelit-lemezeken és képregényeken nőtt fel, milyen végtelenül lehangoló ebben a felpörgött, állandóan az újat hajszoló, telefonnyomkodós világban élnie.

Megannyi tematikus, verbális és vizuális sziporka, csupa ötlet, szenvedély és frissesség, közben pedig semmi öncélúság. Egy film, aminek a főszereplője néha a világ legrosszabb emberének tartja magát, pedig semmi rosszat nem tesz azon túl, hogy megpróbál önmaga lenni, még ha nem is tudja pontosan, milyen az, ha önmaga. Egy film, ami elkap, megcsavar és még sokáig fogja a kezed. Ami után azt érzed, hogy akárhogy is van, de törekedned kell a boldogságra, még akkor is, ha néha hibázol és megbántasz másokat, mert nincs más esélyed, csak ez az egy.

A világ legrosszabb embere

Norvég-francia-svéd-dán romantikus film, 2021, 127 perc

Rendezte: Joachim Trier

Főszereplők: Renate Reinsve, Anders Danielsen Lie, Herbert Nordrum

Hazai bemutató: 2022. január 20.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
KULT
Egy Rubik-kocka, Szentendre és a Szépművészeti Múzeum is szerepel az új Marvel-sorozat trailerében
Félig már-már a magunkénak érezhetjük az Oscar Isaac-kel és Ethan Hawke-kal érkező Moon Knight-ot.

Link másolása

hirdetés

Impozáns előzetest kapott a Marvel legújabb szuperprodukciója, a Moon Knight, azaz Holdlovag. A sorozatot részben Magyarországon forgatták, tavaly nyáron mi is írtunk róla, hogy például a Balaton partján is el lehetett kapni a két főszereplőt, Ethan Hawke-ot és Oscar Isaac-et.

A szemfülesek a friss trailerben számos magyar vonatkozást fel is fedezhetnek – ahogy a hvg.hu is kiszúrta ezeket.

A főhős Rubik-kockával relaxál, majd elmegy a Szépművészeti Múzeumba és Szentendrére (legalábbis filmbéli alteregójukba) is.

A portál arról is ír, hogy a Holdlovag egy itthon kevésbé ismert szuperhős, akit szokás a Marvel-univerzum Batmenének is nevezni. Holdlovagot eredetileg Marc Spectornak hívták, zsoldos volt, aztán egy ősi egyiptomi istenség bosszúálló fegyverévé vált.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT
Premier: Egy idegen lány költözött Puskás Petiék lakásába
Újra szerelmes dallal jelentkezik Puskás Peti zenekara, a The Biebers. A dal arról a felhőtlen időszakról szól, amikor egy kapcsolat elkezdődik – mintha csak egy sorozat bevezető részeit néznénk. Az Első Évad a srácok készülő új albumának egyik előfutára.

Link másolása

hirdetés

„A járványhelyzet okozta nagy lezárások után újra erőre kaptunk és egy elképesztően kreatív időszak köszöntött be a The Biebers életében” – mondja Peti. „Ez a negyedik számunk az elmúlt fél évben, és hamarosan alkotótáborba vonulunk, hogy gőzerővel folytathassuk a munkát. Alig várjuk a nyári szezont, hogy megújult szettel léphessünk színpadra.”

Az Első Évad zenéjét a Puskás Dani és Peti, szerezte, a szövegét a legutóbbi megjelenésekhez hasonlóan ismét Bánki Beni jegyzi, a klipet pedig ezúttal is Büki Balázs rendezte. A párhuzamos idősíkban játszódó videóban Petiék kulcsot adnak a lakásukhoz egy idegen lánynak, aki időközben elfoglalja az otthonukat.

The Biebers - Első évad


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
Magyarországon is HBO MAX-ként üzemel majd a korábbi HBO GO
Március 8-tól érkezhet a váltás.

Link másolása

hirdetés

A WarnerMedia Magyarországon és a régió többi országában, például Szlovákiában, Horvátországban, Csehországban és Lengyelországban, leváltja az HBO GO-t. A megszokott streamingszolgáltatás nálunk is HBO MAX néven lesz elérhető március 8-tól - írja a Media1.

Az HBO MAX oldalán megjelent egy erre vonatkozó üzenet az egyik felhasználónak. Ezt ő jelezte péntek reggel, majd a Google Cache segítségével le is tudta fotózni az oldal egy tárolt változatát, ahol már szerepelt egy angol felirat a március 8-i dátummal.

Pinczés-Pressing Ádám az HBO sajtókapcsolati munkatársa csak ennyit mondott a témáról:

„Érdemes lesz figyelni az HBO hivatalos kommunikációját, mert hamarosan több hírrel is érkezünk az HBO MAX kapcsán.”

Jelenleg már eltüntették a korábbi linket, nem látható a felirat sem.

Ezenkívül más váltásra is számítani lehet: idén érkezik meg Magyarországra a Skyshowtime nevű új streamingszolgáltatás, az NBCUniversal, a Sky és a ViacomCBS kínálatával. A Disney vezérigazgatójának nyilatkozata alapján pedig 2022 nyarára várható a Disney Plusz magyarországi bevezetése is.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: