KULT
A Rovatból

A legextrémebb horror, amit mozikban találhatsz! - A bohócrém hentelni kezd újra, csak ezúttal karácsonyra

A Sikoly 6 az X-es korhatárának köszönhetően hatalmas siker lett 2023-ban. Vajon Artnak is sikerül ez? Jelenleg 87 millió dolláros bevételnél jár világszinten a mozi, és még nincs itt a vége.


Kik azok, akik az extrém erőszakos horrort szeretik? Beteg emberek? Vagy csak szórakozni vágyó különcök? Esetleg átlagemberek, akik így akarják levezetni a feszültséget? Egy biztos, Damien Leone igazi horrorkincsre bukkant. Art, The Clown (a főszereplő Bohócrém filmes neve) harmadik nagyjátékfilmjét kapja az író-rendezőtől, és egyre csak sikeresebb.

A Bohócrém első része egy minimál költségvetéssel készült, trancsír-horror volt, B-filmes minőségben, egy Michael Myershez hasonló elpusztíthatatlan gyilkos bohóccal a főszerepben.

19-re lapot húztak, és a több váratlan döntés végül igencsak kifizetődött: a 35 000 dolláros költségvetésből összekalapoztak több mint 400 000 dollárt a mozikban. Ez azért szemmel jól látható haszon, és nem számoltuk bele a streaming után járó pénzt. Leone vérszemet kapott, és elkezdte árulni a folytatást. Az ötletei azonban annyira elvetemültnek bizonyultak, hogy egy nagy stúdió se állt a projekt mellé, még az előző rész sikere után sem. Egy epikus hosszúságú, extrém véres második részt álmodott meg. Végül a közösségi finanszírozás mentette meg, és az internet népének köszönheti, hogy gyakorlatilag független filmként 2022-ben bemutatta a 250 000 dollárból forgatott Bohócrém 2-őt. A film majdnem 16 millió dollárt hozott csak a mozikban.

Innen már nem volt megállás, jött a harmadik rész, a cikkünk tárgya, a Bohócrém karácsonyra. Erre az epizódra már kétmillió dolláros büdzsé adatott, de továbbra is stúdiótámogatás nélkül. Jelenleg 87 millió dolláros bevételnél jár világszinten a mozi, és még nincs itt a vége.

Mert ez egy karácsonyi film is egyben, tehát a szezon csak most jön.

Nem csoda, hogy ezt az eredményt látva, a gyakorlatilag borítékolható X-es korhatárral mit sem törődve a Vertigo Media behozta a filmet kishazánkba. A zseniális üzleti háttér ellenére mi is a Terrifier-sorozat? Egy irgalmat nem ismerő, rosszindulatú trancsír B-horror, amiben van valami varázslatosan retro. Leone egy olyan zsánerbe nyúlt, aminek képviselőit már régen láthattuk moziban. Az angol filmes zsargon ezt exploitation filmnek nevezi, és a 80-as években élte virágkorát. Talán legutóbb A szer rendezőjének előző filmje, a 2017-es A bosszú volt mozikban sikeres bosszú-exploitation film. Itt a művészi érték és a minőség nem cél, csak a megbotránkoztatás és a sokkolás. Ám Leone csavart egyet a dolgokon.

Az író-rendező igenis figyelt a minőségre és a művészi értékre, és meglepő módon a humorra is.

Nemcsak történetével, direkt rosszul játszó színészeivel, a trancsírba rejtett humorral operált, de a technológia mögött is volt bőséggel elképzelés. A rendezővel régóta együtt dolgozó operatőr, George Steuber egy interjúban elmesélte, hogy direkt kerestek olyan speciális lencséket a kamerájukra, amiktől ezt a maszatos, undorítóan ható képeket tudtak felvenni. De az effektek terén is páratlan a film.

No nem a legjobb értelemben, inkább az ijesztően undorító módon. Gyengébb idegzetű és gyomrú nézők könnyen rosszul lehetnek a vetítések alatt. Az erőszak egyszerre extrém botorság és túlzottan életszerű anatómiai látlelet. Itt bizony Art nem csak le fog szúrni embereket, mint az oly divatos manapság a horrorokban, hanem belez, darabol, sarabol, maszatol … és nem kímél senkit.

Nincs biztonságban se védtelen nő, se gyermek, se anya.

Rögtön az első jelenetben Art kiirt egy négytagú családot karácsonykor egy baltával. Aki egy helyszínen találja magát a gyilokbohóccal, az bizony nagy eséllyel darabokban végzi. Ám a belek mellett rengeteg utalás és humor van a vásznon elrejtve. Az említett családirtós-baltás részben Art úgy tör ki a szobából, mint Johnny a híres Ragyogás jelenetben. Vagy lehetne még említeni, amikor a bohóc elmegy a megkötözött főszereplőnk mellett, mindig lekever neki egy „budspenceres” nyaklevest, csak mert utálja. Akik szeretik a klasszikus horrort, láthatják Tom Savinit egy rövid tévéinterjúban. Aki nem ismerné a mestert, Savini a 80-as években írta be magát a horrorfilmek nagykönyvébe, mint az egyik legéletszerűbb maszkmester. Megjárta a vietnámi háborút, mint háborús fotótudósító, és olyan szörnyűségeket látott, amiket a maszkmesteri munkájában kamatoztatott.

Neki köszönhetjük George A. Romero szinte összes klasszikusának, vagy a Péntek 13-nak a maszkjait is.

De színészként is találkozhattunk vele, ő volt az Alkonyattól pirkadatig Sex Machine-je és később több Tarantino-műben is kapott mellékszerepet.

Tehát mondhatjuk, hogy a Bohócrém-sorozat egy főhajtás az undorító, extrém erőszakos horror és az exploitation műfaj előtt? Nem jó szívvel, de magabiztosan kijelenthető. De miért mondom, hogy nem jó szívvel?

Mert annyira rosszindulatú, gonosz és kegyetlen a film, hogy arra nincsenek szavak, és nem tudom mindenkinek ajánlani.

Nemcsak azért, amit a szereplők fizikailag átélnek (vagy áthalnak), hanem az esetleges túlélők, amin átmennek az szörnyen rossz emléket hagy a nézőben. Pszichológiai szempontból erősen megterhelő a filmet nézni, és nem a jumpscare-ek miatt. De ez így lett kitalálva. Történetünk szerint, az előző részt túlélő testvérpár Sienna (Lauren LaVera) és Jonathan (Elliott Fullam) próbálnak továbblépni a 2022-es film halloweeni-ámokfutása után. 5 év telt el azóta, Sienna ki-be járkál az elmegyógyintézetből, folyamatos látomások gyötrik. A fiú inkább csak felejteni szeretne.

Eközben megtudjuk, mit csinált Art (a vérfagyasztó mosolyú David Howard Thornton) ez idő alatt. Semmit – ült és nézett.

Ám felébred a démon a szendergéséből, és idén nagyobb pusztítást tervez, mint az előző két részben összesen.

Maradjunk annyiban, hogy nem a színészi játék és a történet mélysége miatt fognak beülni a nézők a moziba. A színészek erősen túljátsszák a szerepüket, egyedül Laure LaVera, aki viszonylag normális karaktert hoz. Ám ő is elszabadul néha, de valószínűleg rendezői utasításra, ez segíti a B-filmes hangulatot.

A történet pedig csak helyszínt ad Artnak a pusztításra.

Immáron harmadik résznél járunk, kezdem azt érezni, mint a Péntek 13 és hasonló szériákkal kapcsolatban anno. Elszabadultak, és már nem érdekel senkit, hogy valamennyire földhözragadt legyen a történet. A Bohócrém esetében már az első részben is túlélt Art egy fejlövést, szóval lehet mondani, hogy alapkoncepció volt a természetfeletti. De itt mindenki „fullba nyomja a kretént”, hogy egy klasszikust idézzek.

Kinek ajánlom? Mondanám, hogy senkinek, vagy csak beteg embereknek, de nem. A Bohócrém karácsonyra egy nagyon véres, X-es korhatáros, B-trancsírhorror, annak minden előnyével és hátrányával. Minőségi megvalósítás, elismerésre méltó kitartás és kőkemény munka eredménye, aminek a gyümölcseit az alkotók learatják. Látszik, hogy Damien Leone szereti a munkáját, és már tervezi a borítékolható negyedik részt, mert a nép zabálja ezt a trasht.

David Howard Thornton Arttal egy igazi, ikonikus, horrorlegendát alkotott, már most is bőséggel a popkultúra részévé vált a démonbohóc.

Lauren LaVera pedig korrekt „scream queen-ként” jött ki a projektekből. Kicsit olyan érzésem van Leone-nal és kompániájával kapcsolatban, hogy ő a következő Sam Raimi és Art az ő Bruce Campbellje. Meglátjuk mi válik majd az író-rendezőből és szörnyetegéből. Egy biztos, aki ezek után Arttal szeretne találkozni, az megtalálhatja este 22.00 után a mozikban és rémálmainkban!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Ezt mindenki várta: Majka megszólalt a Csurran, cseppen viharos sikeréről, pár dolgot tisztába tett a rapper
Nem kíván politikai oldalakhoz sorolni – magyarázza az új számát Majka. Azt írja, a teljes politikai elitet kritikusan kezeli, a zenéje pedig mindenkinek szól.


„Néhány gondolat a dalhoz” – ezzel osztott meg Majka egy Facebook-posztot, amiben az új számáról, a Csurran, cseppenről ír.

„Az általam képviselt műfaj sajátossága, hogy kritizál, görbe tükröt tart. De a nóta elsősorban a szórakoztatásra született. Legalábbis én azért írtam. Ahogy a többit is”

– fogalmaz az előadó. Hozzáteszi:

„Ahogy eddig, ezután sem kívánok politikai oldalakhoz sorolni (nem is járulok hozzá a dal ilyen felhasználásához). Komoly kritikával kezelem a teljes politikai elitet.”

A posztban arról ír, fontosnak tartja a párbeszédet, azt pedig természetesnek tartja, ha másokról véleményt formál valaki.

„A hergeléssel, uszítással ugyanakkor nem tudok azonosulni, pláne kikérem magamnak, ha valaki megkérdőjelezi a magyarságomat az egyetnemértés miatt”

– folytatja. Megjegyzi, hogy „évtizedek óta a showbizniszben dolgozik”, így ezen a téren már „megedződött”. A posztot azzal zárja:

„Klassz lenne, ha ez a fajta primitívség eltűnne a hazai közéletből, oldalaktól függetlenül. Az én zeném továbbra is mindenkinek szól. Oldalaktól függetlenül. Én mindig Majka leszek… Oldalaktól függetlenül.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
„A klip pusztító a Fidesz számára” - Majka új klipje már most óriásit ment, 3 milliónál is többen látták 65 óra alatt
Majka nagyon ráérzett valamire: éppen hogy megjelent, de máris több milliószor játszották már le a Csurran, cseppen című klipet.


Majka a hétvégén új klippel jelentkezett, ami máris hatalmas nézettséget produkált. A rapper hétfőn közösségi oldalán osztotta meg a hírt:

„65 óra alatt elértük a 3.000.000 megtekintést!”

Majka a Csurran, cseppen című klipjében Bindzsisztán korrupt miniszterelnökeként egy igazságszérium hatására kitálal az uralkodásáról, és bevallja, hogy minden, amit tett, csak a pénzről szólt.

A klip politikai áthallásai miatt rengetegen felfigyeltek rá – a TV2-vel például szóváltásba is került miatta az előadó. Erről itt írtunk:

A klipről beszélt nemrég az ATV Start című műsorában Nagy Attila Tibor politikai elemző is. Nagy szerint „a klip pusztító a Fidesz számára”:

„A Fidesz az elmúlt 15 évben nagyon sokat tett azért, hogy a kulturális intézmények élére is az ő emberei kerüljenek, hogy az emberek gondolkodását a kultúráról, a művészetről a fideszes narratíva befolyásolja. Majka videója nagyon csúnyán belerondít ebbe a képbe, apaszthatja a rendszer kulturális beágyazottságát a fiatalok és a fiatalabb középkorúak körében.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
Deák Dániel is megszólalt Majka új daláról: Ez a showbiznisz, ebből lehet sok pénzt csinálni
A Megafon megmondó embere úgy látja, hogy a jobboldalon sokakat megdöbbentett a rapper kormánykritikus száma.


Felrobbantotta a YouTube-ot Majka legújabb dalának videoklipje, a Csurran, cseppen, amelyben a zenész Bindzsisztán korrupt miniszterelnökeként ad interjút, miután igazságmondó szérumot itattak vele.

A videó múlt héten pénteken jelent meg a YouTube-on, és

hétfő délelőtt már több mint 2,7 milliós nézettségénél jár.

A kormányközeli médiumok körében azonban nem lett népszerű az ózdi rapper új dala. Később az Origo és a Tények is beleállt Majkába egy Donald Trumppal kapcsolatos bejegyzése miatt.

Itt azonban nem állt meg a Csurran, cseppen által a kormányzati nyilvánosságban keltett a hullámverés. A témában azóta megszólalt Deák Dániel, a Megafon egyik fő megmondó embere is.

„Látom, hogy a jobboldalon sokakat megdöbbentett Majka legújabb kormánykritikus száma. Nem kell. Ez a showbiznisz. Ebből lehet sok pénzt csinálni”

- írta Deák a Facebook-oldalán. Szerinte Amerikában ugyanezt láttuk: szinte az összes hollywoodi sztár vagy híres énekes beállt Joe Biden, majd Kamala Harris mögé és Donald Trumpot ostorozta.

„A kampány utolsó napjaiban még Taylor Swift is. És hogy mi történt? Donald Trump fölényesen megnyerte a választást, ugyanis az emberek többsége nem kért a médiaelit és a celebek jelöltjéből. Azt akarták aki békét, biztonságot és normalitást nyújtott nekik.”

Deák szerint vicces, hogy a rapper most ugyanazt mondja még Trumpról is, mint amit az amerikai társai. Majka ugyanis korábban azt írta egy bejegyzésben, hogy élete egyik legnagyobb csalódása volt, mikor Amerika először megválasztotta elnökének Trumpot.

„Hát, el kell keserítenem a művészurat, lesz még sok ilyen csalódása, például 2026-ban. Addig is, jó koncertezést, sok bevételt!”

- üzente a Megafon megmondóembere.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Az anyja elrabolta őt, 12 évesen prostit játszott, és félreértésből hívta a férjére, Josh Brolinra a rendőröket – Diane Lane 60 éves
Számos sikerrel a háta mögött elgondolkodott azon, hogy neki való-e a színészet, vagy csak az apja erőltette rá az egészet. Végül a visszatérés mellett döntött, és generációjának egyik legismertebb sztárja lett.


Diane Lane 1965. január 22-én született New Yorkban. Édesanyja, Colleen Leigh Farrington egy éjszakai klub énekesnője volt, illetve a Hónap Playmate-je a Playboy magazin 1957. októberi számában. Apja, Burton Eugene Lane drámatanárként dolgozott, a színész-rendező John Cassavetesszel közösen vezetett egy színészi műhelyt, de taxisofőrködött is, később pedig humán tudományokat tanított a New York-i City College-ban.

Diane mindössze 13 napos volt, amikor a szülei elváltak. Colleené volt az elsődleges felügyeleti jog, így vele volt egészen hatéves koráig. Az anyja ezután Georgiába költözött, a kislány azonban New Yorkban maradt az apjával. Jó ideig különböző New York-i szállodákban éltek, és Burt gyakran vitte magával a kicsit dolgozni a taxijában.

Lane-t már egészen kislánykora óta foglalkoztatta a színészkedés, amit az apja is szorgalmazott. Miután Burt észrevette egy színházi társulat hirdetését, amelyben fiatal lányt kerestek, elvitte Diane-t a meghallgatásra, s ő el is nyerte a szerepet.

Burt Lane ezután sok éven át a lánya menedzsereként tevékenykedett, aki 1971-ben szerepelt a Medea című produkcióban, amelyet görögül adtak elő. Lane végül a La Mama társulat tagja lett, és minden nyáron külföldre utazott turnézni. Az ilyen nyári munkák mellett persze továbbra is színpadra lépett New Yorkban. „Egyáltalán nem voltam sztár hatévesen. A sztárság nagyon káros lehet egy fiatal számára. Én szerencsére áldott voltam, amiért az apám a koromat meghaladóan beszélgetett velem mindenről, és arra ösztönzött, hogy ne érezzem magam soha egy darab húsnak, ez pedig nagyszerű volt” – nyilatkozta erről az időszakról.

16 évesen lelépett

Lane színpadi karrierje az 1970-es évek végére leáldozóban volt. Egyik utolsó jelentős színházi szerepét 1977-ben kapta, a Runaways című darabban egy fiatal prostituáltat alakított 12 évesen. A produkciót később Tony-díjra jelölték.

Amikor tinédzser lett, modell akart lenni. Ezt az álmát azonban feladta, amikor Eileen Ford, a híres Ford Modellügynökség feje közölte vele, hogy a nyaka nem elég hosszú a modellkedéshez. Így Lane a filmekre összpontosította a figyelmét. 13 évesen kapta az első munkáját, ami rögtön főszerep lett, ráadásul egy olyan nagynevű rendező filmjében, mint George Roy Hill (Butch Cassidy és a Sundance kölyök, A nagy balhé): ez volt az két Oscar-díjra is jelölt, 1979-es Egy kis romantika. Egy fiatal amerikai lányt alakított, aki a szüleivel Európában nyaral, és beleszeret egy francia srácba. A lány megszökik egy piti bűnöző segítségével, akit Laurence Olivier játszott. Lane elismerő kritikákat kapott az alakításáért, ugyanebben az évben pedig már a Time magazin címlapján szerepelt, amely feltörekvő hollywoodi sztárként emlegette.

Amikor 16 éves lett, kiharcolta a bíróságon a függetlenségét az apjától, és egy hétre Los Angelesbe repült a barátjával, Christopher Atkins színésszel, akivel együtt játszott az 1981-es Child Bride of Short Creek című tévéfilmben. „Meggondolatlan viselkedés volt, ami abból fakadt, hogy túl fiatalon túl sok függetlenséget kaptam” – nyilatkozta később erről. Amikor visszatért New Yorkba, egy barátja családjához költözött, nekik fizetett lakbért. 1981-ben beiratkozott a középiskola levelező tagozatára. Az anyja azonban felkereste, és arra kényszerítette, hogy menjen el vele Georgiába (kvázi elrabolta). Lane és az apja ezért feljelentették Colleent, hat héttel később a lány így újra New Yorkban volt. A következő három évben nem is beszélt az anyjával, de végül kibékültek.

Az első sikerek

Lane színészi karrierje az 1980-as évek elején tovább virágzott. Feltűnt például több, Francis Ford Coppola által rendezett filmben is: A kívülállókban (1983) és a Rablóhalban (1983) is ő volt a női főszereplő, és már ismertebb volt, mint a férfi partnerei (többek között Tom Cruise, Patrick Swayze, Matt Dillon, Rob Lowe, Emilio Estevez, C. Thomas Howell, Ralph Macchio, Mickey Rourke, Nicolas Cage).

A harmadik Coppola-filmje az 1984-es Gengszterek klubja volt, ami kudarcot vallott a kasszáknál és a kritikusoknál is. A legtöbben úgy vélték, Lane nem volt megfelelő a szerepre, hiszen csupán 18 évesen kellett az akkor 35 éves Richard Gere által alakított gengszter barátnőjét játszania.

A Gengszterek klubja elhasalása annyira rosszul esett Lane-nek, hogy néhány évre abbahagyta a színészkedést. Persze akkor már megtehette ezt, mivel többszörös milliomos volt. Abban az időben épp a feltörekvő rockzenésszel, Jon Bon Jovival járt, így inkább elkísérte őt a turnéira, közben pedig elgondolkodott a színészi jövőjén. Későbbi elmondása szerint úgy érezte akkor, hogy csak az apja kényszerítette erre a pályára, és nem volt biztos benne, hogy ő ebben szeretne kiteljesedni. Végül azonban úgy döntött, hogy mégis ez az ő útja, és elkezdett azon dolgozni, hogy újra felépítse a karrierjét.

Küszködés, házasság

Az 1980-as évek vége és az 1990-es évek eleje kemény volt Lane számára. Bár viszonylag folyamatosan dolgozott, a szerepválasztásai sokszor félrementek. Az olyan filmekben játszott szerepek, mint a Lady Beware (1987), a Chicago Blues – A nagyváros (1987), a Love Dream (1988) vagy a Vital Signs (1990) szintén nem a legjobb formáját mutatták. A szakmai nehézségek ellenére legalább a magánélete javult. 1988 októberében hozzáment Christopher Lamberthez, akitől megszületett Eleanor nevű lánya 1993-ban, Lamberttel pedig együtt játszottak a Gyilkosság lólépésben (1992) című krimiben.

Lane ebben az időszakban aztán hozott néhány jó színészi döntést is. Például volt egy mellékszerepe az 1992-es, Robert Downey Jr.-féle Chaplinben, illetve feltűnt az 1993-as Indián nyárban is.

Lane filmes karrierje a kilencvenes évek közepén-végén továbbra is küzdelmekkel volt teli, de az elmondható, hogy egyre nagyobb feltűnést keltő produkciókban játszott. Szerepelt például az 1995-ös Dredd bíróban Sylvester Stallone oldalán. Később elismerte, hogy ez sem volt egy jó döntés. „Az ügynökeim vettek rá, hogy csináljam meg azt a filmet. Azzal hitegettek, hogy nagy ismertséget biztosítana nekem. Én meg erre azt mondtam nekik: »Nézzétek meg Stallone utolsó nyolc filmjét! Mi lett azokkal a nőkkel, akikkel együtt dolgozott?«. Később kirúgta az ügynökeit.

Negyven fölött a csúcson

Ezután szerencsére a felívelés időszaka következett: Lane újra rábólintott egy Francis Ford Coppola-filmre (a negyedikre), az 1996-os Jackre, ami egy kisebb siker lett: a Robin Williams által alakított, gyorsan öregedő kisfiú édesanyját játszotta. Majd szerepet kapott a Gyilkosság a Fehér Házban (1997) című akció-krimiben is Wesley Snipes mellett. Ezután jött 1999-ben a Séta a Holdon című romantikus dráma Viggo Mortensennel és Liev Schreiberrel, amiért már remek kritikákat kapott, s az akkor 34 éves Lane pályája újra egyenesbe állt. 2000-ben szerepelt az év egyik legnagyobb sikerfilmjében, a Viharzónában George Clooney-val és Mark Wahlberggel, 2001-ben pedig Keanu Reeves oldalán tűnt fel az Aranytartalékban.

>Aztán jött a 2002-es év és A hűtlen című erotikus drámája, amelyet Adrian Lyne (Flashdance, 9 és ½ hét, Végzetes vonzerő, Jákob lajtorjája, Tisztességtelen ajánlat, Lolita) rendezett. A karaktere, Connie Sumner egy tehetős, férjezett (újra Richard Gere volt a párja) édesanya, aki egy nap minden különösebb ok nélkül mindent elsöprő viszonyba kezd egy fiatalabb francia férfival (Olivier Martinez).

Lane-t több, prominens díjra is jelölték az alakításáért, többek között megkapta élete első (és eddig egyetlen) Oscar-jelölését is 2003-ban. A hűtlen rendesen feltornázta az ázsióját.

Utána olyan filmekben tűnt fel, mint a Napsütötte Toszkána (2003), a Hollywoodland (2006), a Gyilkosság online (2008), a Hipervándor (2008) vagy (megint csak Gere-rel) az Éjjel a parton (2008).

Megverték, vagy nem verték meg?

S bár Lane karrierje ismét a csúcsra ért, nem félt az üzleti életben is keményen játszani, ha kellett. 2003-ban például több millió dollárra perelte be az Intermedia Film Equities USA-t, amikor a cég szerződést kötött vele a Me Again című film főszerepére, amely azonban soha nem készült el. A kontraktus szerint ugyanis a film elkészülésétől függetlenül ki kellett volna fizetni őt. Az ügyet később peren kívül rendezték.

Ráadásul a magánélete is virágzott ekkoriban. Már majdnem egy évtizede volt egyedülálló anya, miután 1994-ben elvált Christopher Lamberttől, amikor másodszor is férjhez ment (közben csak a rendező Danny Cannonnal járt kb. egy évig, akivel a Dredd bíró forgatásán jött össze). A színész Josh Brolin már évek óta ismerte, majd két év randevúzás után, 2004 augusztusában hozzá is ment feleségül. Ugyanazon év december 20-án Lane kihívta a közös otthonukba a rendőrséget, miután csúnyán összeveszett Brolinnal. A színészt akkor le is tartóztatták családon belüli erőszak vádjával. Diane azonban végül nem emelt vádat, a pár szóvivője pedig csupán egy „félreértésnek” nevezte az esetet. S tán ezt támasztja alá az is, hogy Lane és Brolin ezután több mint nyolc éven egy vérbeli hollywoodi álompárt alkottak. Kb. 11 éve voltak együtt, ebből pedig nyolc és felet házasságban, amikor 2013 januárjában a szakítás mellett döntöttek. A válásukat még ugyanazon év novemberében mondták ki hivatalosan. Közös gyermekük nem született, így Lane-nek megmaradt (a most 31 éves) Eleanor az egyetlen csemetéjének. Illetve egyetlen vér szerintinek, mivel a Brolinnal való házassága alatt örökbe fogadta annak előző frigyéből (Alice Adairrel) származó lányát, Edent.

A Josh Brolinnal való válása óta, vagyis már több mint 11 éve nem nagyon hallani semmit Lane magánéletéről: nemhogy nem ment újra férjhez, még párkapcsolatba sem bonyolódott, legalábbis nem tudni ilyesmiről. Vagyis azóta hivatalosan egyedülálló.

Hatvan fölött is kell

S bár a szerelemben elbukott, a karrierje a 2010-es években, immár 45 év fölött új lendületet kapott. Főként a 2013-as kasszasikerrel, Az acélemberrel, amelyben Superman nevelőanyját, Martha Kentet alakította, s amely révén a DC mozis képregényuniverzum további filmjeiben is feltűnhetett, így a Batman Superman ellen: Az igazság hajnalában (2016), vagy Az Igazság Ligája mozis (2017) és rendezői (2021) verziójában. Persze emellett kisebb, elismert filmek is kötődtek a nevéhez, például a Trumbo (2015), a Mélytorok: A Watergate-sztori (2017), a Pszichoanyu (2018) vagy A vér földje (2020), amelyben a DC-filmek után ismét Kevin Costner játszotta a párját. Ez utóbbi egyébként Lane utolsó egész estés filmje mostanáig, 2021-ben ugyanis átpártolt a sorozatokhoz: olyan szériákban tűnt fel, mint az Extrapolációk, a Viszály vagy legutóbb a tavalyi Talpig férfi. Nem mellesleg pedig ő szinkronizálta Riley anyukáját a két Agymanók-filmben és a nemrég streamingre került Álom Stúdió című sorozatos spin-offjában.

Vagyis elmondható, hogy Diane Lane a hatvanas éveibe lépve is keresett színésznő. Sőt, visszatért a filmekhez, mivel legközelebb az Oscar-jelölt Corpus Christi című lengyel film rendezője, Jan Komasa új thrillerjében, az Anniversaryban lesz látható Kyle Chandler, Zoey Deutch, Dylan O’Brien, Phoebe Dynevor és Mckenna Grace oldalán. Várjuk!


Link másolása
KÖVESS MINKET: