hirdetés
Különös alkotások bukkantak fel Szegeden – a fákra fest egy titokzatos művész
A városban már több helyen láthatóak a színes képek.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2019. március 04.


hirdetés

Szegeden különös "művészi fákat" talált a fotós. A Móravárosban a Szél utcában és a Fraknói utcában, valamint a Ligetben lett figyelmes a különös utcai alkotásokra.

Lehet, hogy a téli szürkeséget és hideget szerette volna kicsit feldobni a színekkel, és mosolyt csalni a fagyos arcokra?


KÖVESS MINKET:





hirdetés
Újra elvarázsolják a nézelődőket a szegedi magnóliák
A tavaszi egyik legszebb látványa a Napfény városában a többfelé megtalálható csodaszép rózsaszín virágú fa.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2019. március 29.



A szegedi tavasz elképzelhetetlen a rózsaszín virágba boruló magnóliák nélkül. Ezek a gyönyörűségek jelzik, hogy most már aztán tényleg vége a télnek. A színükkel, a rengeteg virágjukkal jókedvet, vidámságot hoznak a Napfény városába.

A magnóliák igazi rendszertani különlegességek. Sokszor liliomfaként, vagy - tévesen - tulipánfaként szokták emlegetni ezeket a különleges fákat.

Ha kíváncsi vagy a többi képre, lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Sisi halála után tölgyfákat ültettek az emlékére, majd róla nevezték el Szeged legnagyobb ligetét
Az újszegedi Erzsébet-ligetben a szabadon burjánzó növények helyén egy barokk kertet hoztak létre.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2019. április 02.



Felújították és látogatható már Szeged legnagyobb parkja, az Erzsébet-liget. A 15 hektáros terület Újszegeden található, a Belvárosi híd mentén.

Régen egy elvadult terület volt, melyet 1858-ban alakított át báró Reitzenstein Vilmos császári tiszt, az olasz vándorzászlóalj ezredese a katonáival.

A szabadon burjánzó növények helyén egy barokk kertet hoztak létre. Ennek tengelyében állnak ma a hatalmas platánfák. A két oldalt füves tisztásokon pedig hársak, tölgyek, juharok adnak árnyékot.

A területet azóta újra fejlesztették, és szabadtéri színpad, valamint sportpályák is épültek ide.

A liget végén áll a Szent Erzsébet templom, és egy szökőkút.

A parkban a sétálók mellett sokan futnak, a sportolók is szívesen használják edzőhelyként. A szabad zöld területeken fesztiválokat, majálisokat szoktak tartani.

A liget a nevét Erzsébet királynéról kapta.

Halála után sok településen fákat ültettek emlékére. Szegeden három tölgyfát ültettek, és a ligetet is elnevezték Erzsébet királyné ligetre.

Később, 1901-ben egy helyi lakos ötlete volt, hogy építsenek templomot Erzsébet királyné emlékére, és Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére a ligetben. Tíz évvel később, 1910. október 15-én adták át a templomot, amelyet november 19-én, Erzsébet napján szenteltek fel.

Valaha villamos is járt a ligetben, 1909-től 1919-ig közlekedtek, de végül leállt a közlekedése, majd felszedték a síneket is.

A mostani felújítás nyomán újabb növényeket ültettek, elkészült egy futópálya, egy gyaloglópálya, edzéspontok jöttek létre, és kutyafuttató, valamint egy tanösvény is készült.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Szegedi lakótelepi házak között működnek évek óta ezek a vidám közösségi kertek
Virágok, zöldségek, madáretető, sőt, még egy fehérre festett bicikli is dekorálja a kis kerteket.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2019. április 14.



Az utóbbi években egyre-másra alakítják ki az újabb és újabb közösségi kerteket Szegeden is. Papdi Balázs a Tarján lakótelep néhány kertjét járta be, Pentelei sori, Építő utcai és Zöldfa utcai helyszíneket, és a Hajlat utcában lévő legújabbat is.

Jó látni, hogy a környékbeliek milyen szépen rendben tartják, ápolják, gondozzák, díszítik is ezeket a kerteket.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
140 éves tragédia: a szegedi nagy árvíz emlékeit ma is őrzi a város
A település legnagyobb természeti katasztrófájában 6000 ház semmisült meg, és 60 ezer ember vált hajléktalanná. A Napfény város azóta is megemlékezik a hősies helytállásról és újjáépítésről.
Fotók és szöveg: Papdi Balázs - szmo.hu
2019. április 06.



Szeged mai arculata egy régi nagy természeti katasztrófa nyomán alakult ki.

140 évvel ezelőtt pusztította el az akkori település egy jó részét Szeged történelmének legnagyobb árvize, amit a város lakói “Nagyárvíz” vagy “Víz” néven emlegetnek ma is.

Az 1879. március 12-e után a Tisza áradása az akkori Szeged több mint 90 százalékát elpusztította, a hatezer házból háromszáz maradt meg és hatvanezer ember vált hajléktalanná, az árvíz halálos áldozatainak száma 150-200 ember volt.

A tragédia után épült fel az új arculatú és szerkezetű város, többek között a Dóm, a Dóm tér, a sugaras-körutas városszerkezet, a belvárosi eklektikus palotasorok. A mai napig számos emlék őrzi Szegeden a Nagyárvíz nyomát.

A Körtöltés és a Partfal

A katasztrófa után készült el a városban az új árvízvédelmi rendszer, a körtöltés és a partfal. A hagyományos töltés helyett téglából és kőből épült a védmű. Ezt erősítették meg 1970, majd 2006 után, egy-egy szintén súlyos áradást követően. Az árvízi csúcsot is ekkor mérték, 1009 centimétert. A Nagyárvíz idején 806 centiméteren tetőzött a Tisza.

A körtöltés a várost veszi körbe, a 12 km hosszú védvonal északon Tápé és Szeged határánál indul és Alsóváros szélén ér véget.

A fogadalmi-templom (Szegedi Dóm)

A Nagyárvíznek köszönheti létét Szeged legismertebb épülete, a város egyik legfontosabb szimbóluma a Fogadalmi-templom és a Dóm tér. A katasztrófa után tett fogadalmat a város, hogy a település újjáépítésekor egy új templom is épüljön, amellyel méltó emléket állítanak. Az építkezés ötven évig tartott. 1930. október 30-án szentelték fel Magyarország negyedik legnagyobb templomát, a Magyarok Nagyasszonya székesegyházat.

Néhány különlegességért lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x