hirdetés
multkutjai_ck.jpg

„Közvetlen járványveszély alakult ki” – Ivóvíz-problémák, kutak és hálózati víz Budapesten a 19. században

Buda és Pest lakói a mindennapi élethez szükséges vízhez sokáig közvetlenül a Dunából, illetve a nagyobb tereken – pl. a Szentháromság téren, a Hal téren, a Ferenciek terén –, valamint udvarokon álló, fúrt kutakból juthattak hozzá.
A FSzEK Budapest Gyűjteményének engedélyével - szmo.hu
2020. július 27.


hirdetés

Hétről hétre Budapest

2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét, ahol a főváros helyismereti, helytörténeti anyagait találjátok meg. Folyamatosan gyarapodó gyűjteményükben százezer kötetnyi könyvet, kéziratot, hírlapot és folyóiratot, köztük számos régi, ritka dokumentumot tanulmányozhat bárki.

A fotótárban pedig mintegy százhetvenezer fényképet őriznek, amelyek bemutatják a városkép, az infrastruktúra változásait, a hétköznapok és történelmi fordulatok jeleneteit, a hírességek és mára elfeledett városlakók arcvonásait. Facebook-oldalukon ezeket mutatják be olyan történetekkel, amikről csak nagyon ritkán hallani.

A budai oldalt a tiszta svábhegyi források látták el elegendő és megbízható minőségű vízzel, Pesten azonban az 1860-as évek közepére már súlyos ivóvíz-problémák jelentkeztek, nyomukban pedig közvetlen járványveszély (és járvány) alakult ki. Gyors megoldást az ideiglenes Pesti Vízmű létesítése jelentett, amelyet 1868-ban a mai Kossuth téren, az Országház helyén állítottak üzembe.

A lakóépületekbe folyamatosan vezették be a hálózati vizet; 1870 végére már 734 házba, és bennük több mint 37000 emberhez, a lakosság mintegy ötödéhez juthatott el az ivóvíz. A kezdeti tapasztalatok igencsak vegyesek voltak, a kifogásolható vízminőségre számtalan panasz érkezett. A gondokat az ellennyomó medencék megépítésével sikerült orvosolni; a mai napig működő első állandó vízmű, a lenyűgöző kőbányai víztározó három év leforgása alatt, 1871-re készült el.

A vízműhálózat-építés kölcsöneit finanszírozó Pesti Hazai Első Takarékpénztár vezetősége 1869-ben - Kálvin téri bankfiókjuk megnyitásának alkalmát megragadva - nagyívű bejelentést tett, miszerint az intézmény a város díszítésére egy “nagyobbszerű vízművet” kíván felállítani. Ez lett Pest első szökőkútja. A több kúttervet is jegyző Ybl Miklós elgondolásai nyomán megépülő, a négy nagy folyamot – Duna, Tisza, Dráva, Száva - megszemélyesítő Danubius-kút avatására 1883. október 22-én került sor.

hirdetés

A köztéri és udvari díszkutak építésének virágkora ekkoriban köszöntött be, ám e kutaknak már inkább csak dekoratív szerepet szántak; idővel, eredeti funkciójukat vesztve pedig mind kevesebb figyelem irányult rájuk. A 2. világháború után megmaradtak közül a műemlékvédelem - az alkotások jelentőségét felismerve - többet védetté nyilvánított, nagy részük azonban mára így is az enyészeté lett. A téma iránt érdeklődők Rajna György vagy Seenger Ervin kutatásai és írásai nyomán alkothatnak fogalmat arról, hány értékes köztéri és bérházudvarokon álló míves kút tűnt el, vagy hullott ki az emlékezet rostáján. Ez alkalommal pest-budai díszkutak képeiből válogattunk.

1803. Az Orczy-kertben álló egykori Illés-kút. Gottrfied Prixner rézmetszete In: Die Stadt Pesth und ihre Gegend, in Briefen v. einem Fremden. - Pesth : Trattner Druck, 1803. - p. 156-157. között. (FSZEK BGy)

"Az Illés-kút - ez a középkor óta ismert, bővizű forrás a XVII. sz végén kapta nevét a próféta napján idezarándokoló pesti szerbektől. A híres helynek kijáró megkülönböztetett figyelem jele, hogy fölé, az 1795 és 1798 közötti esztendők valamelyikében díszes kútházat emeltetett a város. Jórészt elbontották azonban az 1830-es évek derekán, az első magyar katonai nevelőintézet, a Ludovika megalapítói. Lassan kerek egy évszázada senki sem tudta már a városban, hol is volt valaha. A kút öntöttvas részét elhelyezték a Budai Várban a Szentháromság téren a déli támfalba süllyesztve (Lásd ott). 1986-ban Buza Péter irányításával felkutatták, helyreállították és 1990-ben visszaadták a pesti közönségnek."(Neszták Béla) (https://www.kozterkep.hu/3632)

[1837-1848] A Szentháromság tér a városháza felől, a Szent Ignác-kúttal és a Szentháromság-szoborral, körmenetkor In: Schwindt Károly (1797-1867): Zwölf Monate in Pesth. - [Pest] : [Schwind], [1837-1848]. - t. [8].

[1890-es évek] A Ferenciek tere és a Hatvani / Kossuth Lajos utca a kiszélesítés előtt. A Belvárosi Ferences-templom előtt a Nereidák (Najádok) kútja (Uhrl Ferenc, 1835). Klösz György felv. (FSZEK BGy).

"Uhrl Ferenc alkotását 1835-ben állították fel Pesten, a Ferenciek terén. A talapzatát Fessl József és Dunaiszky Lőrinc készítette. Több mint 60 évvel később, 1899-ben átvitték Kőbányára, a Liget térre. Itt érte a II. világháború, melynek során a talapzaton álló szobrok elpusztultak. Győri Dezső szobrászművész a fennmaradt fotók alapján újramintázta. A szobrot a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat Kőszobrász üzemében faragták ki süttői mészkőből, majd 1976-ban visszaállították az eredeti helyére.

„Ez az első kút, mely Pest város terein szobrászati művel ékesíttetett” – írta a Honművész című újság annak idején. Napjainkban a magyarországi lengyelek fontos emléke, illetve emlékhelye."

[1892 k.] Az egykori Hal tér a Haláruslány-kúttal ("Fischer Rézi") . Klösz György felv. (FSZEK BGy)

"A szobor és kút a pesti halászok céhének megrendelésére készült. 1862-ben állították fel először, eredetileg a halpiacként szolgáló Hal téren, egy 1847-ben felállított, és azóta tönkrement német-magyar feliratos közkút helyére. Az Erzsébet híd építésekor a Hal teret felszámolták, és a kút 1899-ben a Népligetbe került. 1964-ben útépítés miatt elbontották, kikerült a műemlékjegyzékből. Rajna György talált rá darabjaira egy raktárban; a szobrot ezután Lovas Sándor restaurálta, és 1985-ben felállították a Kristóf téren, nem messze eredeti helyétől. A helyreállítás emlékét emléktábla őrzi a kút elején."

1895 k. Tabán, Gyökér utca. A közeledő leány vállán vízhordásra is használatos, hátra vehető dongás faedény (puttony). Klösz György felvételének részlete.

[1902] Szökőkutak az egykori Gyár utca / mai Liszt Ferenc tér északi végében és az Andrássy út átellenes oldalán, a Jókai téren. Ism. felv.

A kép megjelent: Budapest leírása = Description de Budapest = Beschreibung von Budapest. - Budapest : "Magyar Vendéglős- és Kávés-ipar", 1902. - p. 85.

(FSZEK BGy) A két díszkutat Ybl Miklós tervei alapján id. Mátray Lajos készítette, 1885 körül. A Jókai térit 1921-ben a Liszt Ferenc tér 10. sz. udvarába vitték, helyén ma a Jókai szobor áll. A másikat 1936-ban az Izabella (ma Hevesi Sándor) térre szállították, 1945-ben elpusztult.

[1911 előtt] A Kálvin téren álló Danubius-kút (Ybl Miklós, Fessler Leó, Brestyánszky Béla, Marchenke Vilmos (kőfaragó), 1883). Képeslap. (FSZEK BGy).

"...1879 augusztusában Ybl két tervet nyújtott be a Magyar Mérnök- és Építész Egyletnek. Más műveihez hasonlóan itt is több változatban érlelte elképzelését. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület nagyvonalúságának köszönhetően a főváros egy nagy forgalmú tere gazdagodott a hárommedencés kitűnő arányú, egyenlő háromszögbe szerkesztett neoreneszánsz díszkúttal. „E négy folyó allegóriája közül három, a széles medence közepén három oldalt kiszögellő architektúrai törzsön ül. Elől jobbra a Tisza, mint ifjú, bájos nő, egymásra helyezett lábakkal, két kezében hálót tart, melyből most hullott ki néhány kecsege. Balra a Dráva, egyik lábát díszes edényen nyugtatva. Ölében csigákat és kagylókat tart, ezekből hajába is jutott ékesség gyanánt, sőt homloka fölött a diadém szintén egy szép kagyló. Hátul ül testvére, a Száva, ki szebb, mint a többi, de tétlenül néz maga elé.” – szól a kortárs leírás a korabeli Magyarország legnagyobb folyóinak szimbolikus alakjairól. Az allegorikus nőalakok szobrai között maszkokkal, kagylókkal díszített fali medencék ugranak ki a talapzatból. A szoboralakok felett egy nagyobb, a talapzat tetején egy kisebb kör alakú medencetányér helyezkedik el. A kompozíciót egy delfinen álló Danubius-szobor koronázza, amely az itáliai Neptun-szobrokat idézi. A kút kivitelezését Kauser János végezte, a szobrokat Fessler Leó (1840–1893) mintázta, budakalászi kőbe Brestyánszky Béla (1832–1895) faragta, míg a plasztikai díszítőelemek Marchenke Vilmos (1842–1915) munkáját dicsérik. Eredetileg az alsó medence káváján „A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület a fővárosnak 1880–1883” – felirat szerepelt. Az elkészült alkotást 1883. október 22-én adták át a közönségnek. A II. világháborúban súlyosan megsérült kutat restaurálása és helyreállítása után 1958-ban az Erzsébet téren állították fel Győri Dezső (1908–1979) szobrászművész tervei alapján. A kút a Budapesti Műszaki Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszéke műemlék-felújító munkájának eredményeként 2000-ben újult meg." Hidvégi Violetta, forrás: http://ybl.bparchiv.hu/temak/danubius-kut

[1910-es(?) évek] A svábhegyi Város-kút (Szent-kút) alsó kútháza a Béla király úton (a mai Devecseri Gábor parkban). Képeslap (FSZEK BGy)

"Vizét a légvonalban 3,4 kilométerre, közel 200 méterrel alacsonyabban fekvő Várhegyre, a mai Szentháromság téren lévő csorgóba és az azt körülvevő medencébe vezették el. A közlekedőedények elvén kialakított vezetékből a mai Szentháromság téren álló csorgóban bukkant fel és az azt körülvevő medencében gyűlt össze a forrás vize. A vízvezeték pontos nyomvonala nem ismert, csak egyes szakaszai kerültek elő..."

[1922-1944] A "Négy évszak"-szökőkút a Rákóczi téren (Ybl Miklós, Mátray Lajos György, ifj. Mátray Lajos, 1922) Ism. felv. (FSZEK BGy) "Horganyból öntött kút. Felül két játszadozó gyerek, alul négy körbeülő alak, akik a négy évszakot képviselik bronz. A kút egyik szobrát a felállítás után ellopták, azt ifj. Mátrai Lajos mintázta meg újból. Eredetileg a Pesti Hazai Első Takarékpénztár székházának udvarán állt, 1922-ben helyezték át ide, ahol 1944-45-ben megsemmisült" (Neszták Béla)

1928-1935. Oroszlánszobros régi kút a Bálvány (ma Október 6.) utca 26. sz. ház udvarán. Ismeretlen amatőr felvétele.

[1935 után]. Döbrentei tér 9. Az Attila-gyógyforrás - a nagyszentmiklósi kincs egyes motívumainak felhasználásával készült - ivókútja a Rudas fürdő mellett. Kinszki Imre felvétele. (FSZEK BGy)

[1939] Pasaréti tér. Mária-kút. Felirata: "Virágos kert vala híres Pannonia, mely kertet öntözé híven Szűz Mária" (Boldogfai Farkas Sándor, 1939). Ism. felv. (FSZEK BGy)

1941. Széll Kálmán tér. Ivókút az egykori - süteményt, kávét és tejtermékeket kínáló - árusítópavilonban, a "Gombá"-ban. (A második világháborúban megsérült épületet 1970-ben bontották le). Ism. felv. A kép megjelent: Magyar építőművészet. - 1941. p. 187.

Még több régi fotót a Budapest Gyűjtemény képarchívumában találtok


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
adolf_hitler_northfoto.jpg

Eddig sosem látott fotók kerültek elő Adolf Hitlerről és Joseph Goebbelsről

A képeket röviddel a II. világháború kitörése után készítette egy Luftwaffe-pilóta.
Fotók: Northfoto/Hansons/SWNS - szmo.hu
2020. július 22.


hirdetés

Néhány nappal Lengyelország megszállása, vagyis a II. világháború kezdete után készültek Adolf Hitlerről és Joseph Goebbelsről azok a fotók, melyeket augusztus elején több száz fontért árverezhetnek el, írja a Daily Mail. A képeket egy ismeretlen Luftwaffe-pilóta készítette, feltehetően Lengyelország területén.

Némelyik fotó hátuljára rövid szöveget és dátumot is írtak, utóbbi teszi történelmileg még jelentősebbé a 9x6 centiméteres képeket. Ezek szerint a felvételek 1939. szeptember 14-én készültek a náci vezérekről. Márpedig semmilyen feljegyzésben nem találni nyomokat arra vonatkozóan, hogy ezekben a napokban hol tartózkodott a Führer és végsőkig hűséges minisztere.

A náci diktátor látogatása az ideiglenes lengyelországi légitámaszponton szigorúan őrzött titok lehetett, valószínűleg ezért is nem maradt nyoma sehol.

A képek Lengyelország szeptember 1-i lerohanása után két héttel készültek, napokkal azután, hogy a szövetségesek szeptember 3-án háborút hirdettek Németország ellen. Ennek ellenére mind Hitler, mind pedig propagandaminisztere, Goebbels meglehetősen vidámnak és mosolygósnak tűnnek a régi fotók alapján.

Az egyik képen Joseph Goebbels beszélget a légierő egyik parancsnokával, miközben közösen ellenőrzik a repülőgépeket:

hirdetés

Szakértők szerint a Hitlerhez kapcsolódó tárgyak világszerte slágernek számítanak az aukciókon, és intenzív érdeklődést váltanak ki a gyűjtőkből. Feltehetően így lesz a kis kopott könyv esetében is, ami a két náci vezér fotóin felül a Luftwaffe több katonáját is bemutatja, és részletes betekintést enged a flotta mindennapjaiba.

A II. világháború Lengyelország megszállásától egészen 1945-ig tartott. Hat év alatt több mint 30 országot érintett, a halálos áldozatok számát 70-85 millióra becsülik.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
level.jpg

Egy második világháborús palackba zárt levelet találtak, melyet két férfi írt az utókornak

Az üzenet alapján megpróbálják most megkeresni a hozzátartozókat.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 10.


hirdetés

Egy második világháborús palackba zárt levelet találtak egy lengyel vasútállomás falába rejtve. Az üzenetre az épület felújításakor bukkantak rá. A kis települést eddig szinte alig ismerték, ám a különös lelet óta hirtelen híressé vált.

Mint kiderült, az elrejtett levelet 1941-ben írta két lengyel férfi. Az akkor 39 és 41 éves férfiak egy náci táborban dolgoztak kényszermunkásként. A levélben az általuk átélt szörnyűségekre akarták felhívni a világ figyelmét.

Egy történész szerint 1940-41-ben sokakat vittek el táborokba és a levél írói bizonyára tanúi lehettek a borzalmaknak. A városka állomásán tranzitállomás működött, ahonnan koncentrációs táborokba szállították az embereket.

Az üzenetet írók későbbi sorsáról semmit nem lehet tudni. A hatóságok most megpróbálják felkutatni hozzátartozóikat.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
noi3.jpg

Olyan volt felnőni a ’90-es években, mint belehemperegni egy marék zizibe, miközben a walkmanből szól a Spice Girls

Ha te is telefonbetyárkodtál a tudakozóval, és köpte ki hibásan a CD-író a válogatáslemezedet, akkor tudod, miről mesélek.
Tóth Noémi írása - szmo.hu
2020. július 29.


hirdetés

Nézem reggelente az üveggolyó-tekintetű embertársaimat a villamoson, ahogy – akár egy ingaóra mutatója – betokosodott hüvelykujjal lapozgatják a Facebook-hírfolyamot. Eszembe jut róla, hogy gyerekként a hírolvasás még közös program volt az iskolában.

Az osztály legmenőbb csaja mindig elsőként vette meg a Bravo magazint, ami persze nem a Backstreet Boys albumkritikánál volt szamárfüles: az egész osztály rongyosra járatta a pad alatt a Szex, szerelem, gyengédség rovatot.

Néha megpróbáltam megelőzni, hogy én lehessek magazin-díler, mert akkor enyém lehetett belőle a poszter és az ajándék nyakpánt.

Amikor egyszer ő volt a gyorsabb, sírva jött be a terembe, és alig bírta kimondani, hogy Geri Halliwell kiszállt a Spice Girls-ből. Hazaérve első dolgom volt, hogy dühösen áthúzzam egy vastag tollal a kedvenc lánybandám dögös vörösét a szekrényemre ragasztott plakáton.

Amikor még nem volt internet és mobiltelefon, azzal szórakoztunk a suliszünetben, hogy telefonkártyáról felhívtuk a tudakozót, és nettó sületlenségeket kérdeztünk faarccal a diszpécsertől, aki igyekezett mindenre komolyan felelni.

hirdetés

Néha csak úgy ismeretlen számokat tárcsáztunk, és telefonbetyárkodtunk, ami persze kimerült némi idétlen heherészésben. De akkora adrenalint adott, mint kinyitni egy Kinder-tojást, és megpillantani pont azt a kék vízilovas figurát, ami még nem volt meg.

Imádtam matricákat gyűjteni, nyolc albumom lett tele velük az általános iskola végére. Életem első és utolsó lopása is ehhez köthető: kinéztem egy iskolatársam hologramos pufi-matricáját (értitek, nem ám csak simán pufi vagy hologramos, hanem a kettő egyszerre!), de nem volt hajlandó elcserélni velem, pedig ötöt is adtam volna érte.

Erre egyszer kiloptam az áhított darabot, de belecsempésztem a helyére az előzőleg felajánlott sajátjaimat, amiből persze rögtön tudta a lány, hogy ki lehetett a fehérgalléros bűnöző. Szerintem bosszúból ő lopta el utána a tamagocsimat, amiért mondjuk hálás voltam, mert ajándékba kaptam, ezért sosem mertem bevallani, hogy mennyire irritál a csipogása.

A legmenőbb dolog persze a kötelezően kikunyerált walkman volt a ’90-es évek végén. A kazettáimnál alig győztem kivárni a B-oldalt, ezért néha beletekertem ceruzával a közepébe, ahogy a nagyok mutatták.

Persze amikor megjelent a CD, mindenki hirtelen discmant akart, úgyhogy én is, de rajtam idétlenül nézett ki, mintha leszállt volna a csípőmre egy ufó.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
Fischer_Annie_zongoramuvesz.jpg

A láncdohányos magyar zongoraművész 8 éves korától 80 éves koráig koncertezett világszerte

A XX. század egyik legnagyobb zongoristáját mindenhol éltették. Ő mégis a balatoni naplementénél érezte igazán jól magát imádott férjével, Tóth Aladárral.
Tóth Noémi, fotó: Dudva/Wikimedia Commons/CC BY-SA 4.0 - szmo.hu
2020. július 14.


hirdetés

Nem volt kérdés, hogy milyen pályára szánják a kis Fischer Annie-t (1914-1995) a szülei, mivel már kisgyerekként döbbenetes jelét adta őstehetségének. Alig érte még fel a zongorát a kislány, amikor a szomszédban lakó zenetanár miatt átszűrődő dallamokat egy az egyben lejátszotta rajta. A család rögtön taníttatni kezdte Annie-t, aki 8 évesen adta első koncertjét – Beethoven C-dúr zongoraversenyét adta elő –, 11 évesen pedig már Zürichben Mozart és Schumann műveit adta elő. A Zeneakadémiára rögtön felvették korengedménnyel, és 16 évesen bekerült a Zenei Lexikonba. Alig múlt nagykorú, amikor 1933-ban a legfiatalabb versenyzőként megnyerte az I. Nemzetközi Liszt-zongoraversenyt, az ebből kerekedő botránytól még sokáig hangos volt a szakma.

A tehetséges emberek sajátossága, hogy hamar rájönnek, kevés gyakorlással is eredményesek, ezért nehéz őket rábírni a kemény munkára. Erről kering egy legenda Annie-val kapcsolatban, amikor fiatal leányként éppen Amszterdamban lépett fel. Amikor a pályaudvarra érkezett, nem igazán fűlt a foga a gyakorláshoz, mert fáradt volt. Erre az őt fogadó híres karmester, Willem Mengelberg nemes egyszerűséggel egy zongoraterembe vitte, rázárta az ajtót, majd közölte vele, hogy „tessék gyakorolni!”

Fischer Annie tudását senki nem vitatta, egymás után hívták Európa-szerte, hogy élőben láthassák, ahogyan a fekete és fehér billentyűk szenvedélyesen megelevenednek a kezei alatt. Sokat járt Angliába, Franciaországba, Hollandiába, Svájcba, sőt, előbb-utóbb más kontinenseken is szívesen látott vendég volt. Később Amerikában és Japánban is leborultak az előtt, ahogyan visszaidézte Mozart, Beethoven, Schubert, Schumann, Chopin vagy Liszt életművét. Legnagyobb példaképének egyébként Bartók Bélát tekintette.

Egy ismert zenekritikus és esztéta, Tóth Aladár “kivételes kis zongorazseninek” nevezte Annie-t, aztán évekkel később, 1937-ben el is vette feleségül a nála bő másfél évtizeddel fiatalabb lányt. Házasságuk legendásan harmonikusan alakult, és életük végéig tartott. A házaspár a II. világháború idején Svédországba emigrált, de 1946-ban hazatértek, és a sikertörténet folytatódott: Tóth Aladár az Operaház igazgatója lett, Annie hangversenyeit pedig kitörő ováció övezte, akárhová ment. Amikor a londoni Royal Festival Hallban volt visszatérő vendég, a Times zenekritikusa ezt írta: „A reklám teljes hiánya ellenére egyetlen üres hely sem maradt Fischer Annie második londoni hangversenyén. A harmadikra London egyik legnagyobb termét, az ünnepi csarnokot kell majd kibérelni.”

A művésznő zenei nagykövetként járt-kelt az egész világban, mégis sehol nem volt szívesebben, mint Balatonaligán, a szerényen berendezett nyaralójukban. Egyszer azt nyilatkozta, hogy a balatoni naplementét semmiért sem cserélte volna el. Férjével, Tóth Aladárral éjszakai baglyok voltak, előszeretettel hallgattak és kommentáltak komolyzenei felvételeket, Annie pedig színvonalas vacsorák készítésével és rejtvényekkel is töltötte az időt.

hirdetés

A mindig elegáns, csinos asszonynak volt egy kevésbé nőies szokása is: erős láncdohányos hírében állt, akár napi négy doboz cigarettát is elszívott. A koncertjein már a közönség tapsolása alatt meg kellett gyújtani neki a dohányt a színfalak mögött, hogy amint a függöny mögé ért, rögtön beleszívhasson. A zongoristának voltak más allűrjei is: nem szerette, ha gyakorlás közben figyelték, és interjút sem szívesen adott, sőt, a stúdiófelvételeket is kerülte. Annie-val azért volt nehéz lemezfelvételt készíteni, mert örökké elégedetlen volt a végeredménnyel, és egyfolytában újrajátszotta a műveket. Végül pedig általában nem a hibátlanul előadott változatra esett a választása, hanem a technikailag tökéletlenebb, de kifejezőbb előadásmódra, amiben megvolt az a bizonyos varázslat. Annie egyébként is híres volt arról, hogy soha nem játszott el darabot kétszer ugyanúgy, emiatt a karmesterek nem szerettek vele dolgozni, mert túlságosan szabadon értelmezte a darabokat.

Mivel a felvétel-undora miatt kevés hanganyag maradt fenn Fischer Annie-ról az utókornak, sok kalózfelvétel kering a zenerajongók köreiben. Volt, hogy titokban kazettás magnót csempészett be egy rajongója a koncertjére, és amikor be akarta kapcsolni a készüléket, véletlenül rossz gombot nyomott meg, és az ülés alól Szepesi György sportkommentátor futballközvetítése hallatszott, egy lelkes „GÓÓÓL” felkiáltással. Fischer Annie állítólag az előadás végén csak annyit kérdezett, hogy „mi történt”?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!