BUDAPEST
A Rovatból

Újra veszélyben a ferencvárosi Kiserdő és a környék a Galvani-híd miatt?

A helyiek attól tartanak, az évekig tartó építkezés és a környékre rátolt plusz autósforgalom ellehetetleníti az életüket. Budapest élhetőbbé válásához szerintük nem új utakra, hanem forgalomcsillapításra lenne szükség.

Link másolása

Korai volt az öröm 2019-ben, amikor a helyiek tiltakozása és kitartása miatt egy időre megmenekült attól a Határ útnál húzódó Kiserdő, hogy rajta keresztül húzódjon egy új gyorsforgalmi út.

A Kispesten és Ferencvárosban élők ugyanis csak egy időre lélegezhettek fel. Újra napirendre került a Galvani híd megépítése és az ezzel járó új autóutak kialakítása.

Hogy az is értse, akinek ez eddig kimaradt: a Galvani híd Újbudát kötné össze a Ferencvárossal (a rávezető utak pedig akár a repteret a Balatonnal). Az ötlet évtizedek óta napirenden volt, majd a magyar kormány 2016-ban vette elő újra, amikor a 2024-es olimpia megrendezésére pályázott. A kiemelt kormányzati beruházás miatt azonban ki kellett volna vágni Ferencvárost a XIX. kerülettel összekapcsoló Kiserdő egy részét, mivel a Galvani-hídról levezető út azon keresztül haladt volna, de erről nem egyeztettek az érintett kerületek lakóival.

Lakossági tiltakozás és a helyi szervezetek munkája nyomán lekerült ugyan a napirendről a Kiserdőben tervezett fakivágás, ám a hídépítési projekt nyáron újabb lendületet kapott, és egymás után jelentek meg az erről szóló posztok Facebookon.

A Galvani hídról levezető úthoz többféle terv született. Csakhogy a IX. és XIX. kerületben élők egy részének és a helyi aktivistáknak, civil szervezeteknek egyik ötlet sem tetszik.

„Az az álláspontunk, hogy egyik változat sem fogadható el, hanem egyéb alternatív közlekedési megoldásokra van szükség” -mondja Németh Krisztina, a Van más út – Kiserdővédők csoport aktivistája.

„Mert a Galvani-híd a Budapesti Fejlesztési Központ kommunikációja szerint is azért épülne meg, hogy a belváros forgalmát tehermentesítse. Mi viszont azt mondjuk, nem fogadható el úgy a belváros tehermentesítése, hogy közben a külvárosra tolják át a forgalmat.”

Megkérdezem, szerintük megoldást jelenthet-e együttesen a kerékpáros közlekedés fejlesztése és a vasút erőteljesebb bekapcsolása a közösségi közlekedésbe? Németh Krisztina válasza az, hogy mindenképpen fontos lenne a közösségi közlekedés erősítése és a biztonságos kerékpárutak kialakítása, ahelyett, hogy újra egy autóút épüljön hatalmas összegből, ami csak további autós forgalmat generál. A környéken sokan bicikliznek, és ahol normális lehetőség nyílik a kerékpározásra, ott az emberek átülnek rá. Ugyanígy, ahol a tömegközlekedés jól kiépített, és van átszállási lehetőség az autóból, például Kelenföld környékén, ott az emberek azt használják.

Ők, a civilek jelenleg azt nézik, mit lehetne tenni fővárosi szinten, hogy ne épüljön meg a környékükön tervezett új útvonal.

Milyen útvonalról vagy útvonal tervekről van szó? Nos, hivatalosan egyetlen projekt a Galvani híd és a levezető útjai, de két szakaszra bontották: külön munkafázis, így külön tervezési folyamat és feladat a Galvani-híd, és a másik az arról levezető utaké.

A Galvani-híd koncepciótervei már megszülettek, és a hivatalos álláspont szerint mindenképpen megépítik. A kérdés 2020 őszén még mindig a levezető utak nyomvonalának helye.

Idén februárban a Budapesti Közfejlesztések Tanácsának ülésén, amelyen a főváros és a kormány 5-5 fővel vesz részt, az a határozat született, hogy nem a főváros által előbbre preferált Albertfalvai, hanem a Galvani híd épül meg. Ehhez készítettek is tanulmányterveket, és meghatároztak 6 nyomvonalat: két verzió az Ecseri úton haladva érné el az Üllői utat a ferencvárosi rendező pályaudvar alatt vagy felett megépítve, négy verzió pedig a Határ úti csomópontnál. Bár az eredeti, Kiserdőt átszelő nyomvonalról már nem volt szó, a jelenlegi változatok közül kisebb-nagyobb mértékben mind a négy Határ út melletti/alatti terv is érinti kisebb-nagyobb mértékben az erdőt.

„Augusztus 31-ig vizsgálták a 6 nyomvonalat, és akkor arról volt szó, hogy a vizsgálat után következik a lakossági véleményezési szakasz, majd idén december 31-ig újabb FKT (Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa) döntés fog születni arról, hogy melyik nyomvonal épüljön meg” - mondja Németh Krisztina. A tanulmányterveket elkészítették, és első körben elküldték őket az érintett területek, a IX. és XIX. kerület polgármestereinek, akik megnézték, de nem bocsátották lakossági véleményezésre.

Baranyi Krisztina, bár korábban a rendező pályaudvari irányt támogatta volna, mivel az egyrészt nem érintette volna a Kiserdőt, másrészt a rozsdaövezetet fejlesztette volna, mostanra attól elállt, sőt kifejezetten ellenzi, és a döntést a kispesti polgármesterre bízná. Így persze már csak a wekerlei oldal van veszélyben.

Baranyi most azt mondta, hogy ugyan a rendezői pályaudvarnál is lehetett volna olyan tervet rajzolni, ami nem jár lakóházak bontásával, de BFK által készített tervek éppen a lakóházak bontása miatt elfogadhatatlanok. Mivel a wekerlei oldal nem az ő hatásköre, abban a döntést tehát Gajda Péterre és a kispestiekre bízná, amit ők elfogadnak, az Ferencvárosnak is jó.”

„Gajda Péter, közvetlenül a tervek átnézése után a 3. nyomvonalverzió mellett (ami a Határ út felbontásával, kéregalagút építésével járna) tette le a voksát. Ez a verzió azonban csak első látásra szimpatikus, ugyanis a tervezők által készített látványtervek csak a középső szakaszát mutatják, ahol a 2x2 sáv nem is látszik, felette pedig a megmaradó 2 sávon a mostaninál jóval alacsonyabb forgalmat jósolnak. De jobban megnézve látszik, hogy az alagút mindössze kb. 800 méteren húzódna, és annak fel- és lemeneti szakaszánál a fent megmaradó 2 sávval együtt összesen 6 sáv futna fedetlenül, napi 30-40.000 autóval (ami egyébként a jelenlegi forgalom kb. háromszorosa lenne). Mindezt 10 méterre a műemlék jellegű, alap nélküli 100 éves házaktól.

És bár ez a nyomvonal nem a Kiserdő területén húzódna, még ezzel sem lehetne elkerülni a fakivágást, mert ebben az esetben a jelenlegi Határ út és a házak kerítései közötti, részben a lakók által ültetett fasor kivágása lenne szükséges. Emellett a BFK saját bevallása szerint is sérülne az alagút be- és kijárata mellett az erdősáv, ugyanis ezeken a helyeken a 6 sávnyivá bővült autóút mellett kellene elférnie a most is használatban lévő villamosvonalnak is, amit így beljebb kell helyezni az erdőbe. Végül ez az egész torkollik bele a már egyébként is kaotikus Határ úti csomópontba.

Az építkezés pedig évekig elhúzódna, míg felszíni nyomvonal esetén kb. 2 évig, kéreg alatti építés esetén akár négy évig is tarthatna. A Határ úti lakók számára ez a verzió tehát több szempontból elfogadhatatlan.”

A helyi aktivisták szerint hiába nem látszik a Határ út közepén, mi van a föld alatt, ha az út két végén a környék teljesen élhetetlenné válik.

A tanulmánytervek nyilvánosság elé kerülése is kalandos történet. Bár a Kiserdővédők a 2017-es kezdetek óta kérték, hogy vonják be a civileket a tervezési és véleményezési folyamatba, ez ügyben leveleztek Vitézy Dáviddal, a BFK vezetőjével is, az elkészült terveket először csak az érintett polgármestereknek küldték ki véleményezésre. A lakosság szeptember közepén mégis csak a polgármesterek Facebook posztjaiból értesült, hogy döntés készül a már kész tervekről a fejük felett.

A teljes tanulmányt végül az Átlátszó szivárogtatta ki. Még éppen időben, hiszen így az emberek annak ismeretében mehettek el a Ferencvárosban végül meghirdetett lakossági fórumra. Ott viszont a tervezők nem a teljes tanulmányt, csak a ferencvárosi területen húzódó rendező pályaudvari verziókat mutatták be. Kispesten pedig nem is volt lakossági fórum.

„Ezután tartott Vitézy Dávid és a BFK a tervezőkkel együtt egy olyan lakossági tájékoztatót, ami nem mindenkinek szólt, csak a folyamatba korábban ügyfélként bejelentkezett civil szervezeteknek.

Ezen részt vett a Wekerlei Társas Kör Egyesület, a Wekerlei Polgári Egyesület és mi, a Kiserdővédők, akik az elmúlt 3 évben gyakorlatilag inkább bekiabáltuk magunkat a folyamatba. Ezen a tájékoztatón derültek ki a részletek, hogy hogyan néz ki a 3-as verzió, milyen lenne a végeken élőknek, és az is, hogy az út megépülése ellenére is forgalomnövekedésre számítanak a későbbiekben Budapesten” – magyarázza Németh Krisztina.

„Ami számunkra megkérdőjelezi az egész projekt létjogosultságát, az, hogy Budapest rendelkezik egy Balázs Mór tervvel és az ez alapján 2019-ben elfogadott Mobilitási tervvel, és mindkettő forgalomcsökkentést ír elő. Azt mondják ki, hogy az autós közlekedés arányát csökkenteni kell. Mi úgy látjuk, ez ellentétes ezzel a beruházással.

Azzal, hogy az autós közlekedésnek új utakat teremtünk, a forgalom nem fog csökkenni, ráadásul a statisztikák is azt mutatják, hogy egyre többen lesznek az agglomerációban a városból kiköltözők majd Budapestre ingázók, akik, ha új autós utakat fognak látni, akkor alapvetően autóval fognak közlekedni.

A BFK tanulmányában is az szerepel, hogy forgalomnövekmény várható, amennyiben nem lesznek forgalomkorlátozó intézkedések.”

Októberben a BFK honlapján – „Budapest új körútja” – megnyílt ugyan a szélesebb körű véleményezési lehetőség az összes nyomvonalvariációhoz, az aktivisták manipulatívnak tartják az erről szóló kérdőívet. A kérdéseket szerintük úgy fogalmazták meg, mintha muszáj lenne a tervek közül választani. „Nem abból indult ki, hogy valóban mondhass pozitív vagy negatív kritikát a tervekre, hanem abból, hogy a felkínált lehetőségek közül valamelyik tetszik neked. Ráadásul olyanok isvéleményezhették, akik nemhogy nem laknak a környéken, de még csak nem is használnák a megépülő utat, mert nem erre járnak.”

A tervtanulmányban szereplő +1-es verzió sem nyugtatja meg a helyi aktivistákat. Németh Krisztina azt mondja, ebben a változatban, ha december végéig nem születik döntés, melyik nyomvonal legyen kialakítva a hatból, a hidat megépítik, és a Soroksári út-Gubacsi út vonalában megáll az út tervezése. Vagyis a hídon átjövő forgalom szétszóródik a környéken. Ez leginkább a József Attila lakótelepnek volna rossz, de tulajdonképpen az egész környék sokkal nagyobb terhelést kapna.

Létezik egy nyolcadik verzió is, amit a Wekerlei Társaskör Egyesület kifejezetten a wekerleiek és a Határ úton élők szempontját figyelembe véve alkotott meg: ők visszahelyeznék a nyomvonalat a Kiserdőbe. Ez az útvonal is kéreg alatt menne, így minimális érintettsége lenne a lakott területnek.

Ezt a változatot viszont a Kiserdővédők szintén nem tudják támogatni, hiszen ez ugyanúgy az erdő egy részének elpusztításával járna, másrészt ugyanúgy el kell fogadni, hogy az autós közlekedés segítése, nem pedig az emberek jólléte, a város fenntartható fejlesztése érdekében építenek új utat.

„Azzal egyetértünk, hogy a Határ út mellett/alatt, felszínen vagy kéreg alatt vezetett verziók elfogadhatatlanok, ezért közös levélben fordultunk Baranyi Krisztina és Gajda Péter polgármesterekhez, hogy ne támogassák egyik nyomvonalat se, mert még a kéreg alatt futó változat is rossz lesz a környéken élők számára.”

Az érdekesség a helyzetben még az is, hogy a nyomvonalról végül nem a lakosság és nem is a polgármesterek döntenek, hanem a Közfejlesztések Tanácsának két vezetője, Gulyás Gergely és Karácsony Gergely. Döntésükben ők maximum figyelembe vehetik az addig beérkezett véleményeket.

A civilek nem adják fel, most a kerületi polgármestereken kívül Karácsony Gergellyel, illetve a fővárossal és a kormányzattal is próbálnak egyeztetni az építkezésről. Indítottak egy petíciót, amit Karácsony Gergelynek és Gulyás Gergelynek címeztek. Ez arról szól, hogy decemberben ne válasszák egyik nyomvonalat sem a hatból, helyette a híd megépülése esetén a már meglévő infrastuktúrán, átfogó forgalomcsillapítási intézkedésekkel védjék meg a lakótelepeket (és a várost) a megnövekedő forgalomtól.

„Már látható, hogy a még több autóút építésével mára a budapesti zöldterületek és lakóterületek kerültek veszélybe. Úgy gondoljuk, a beruházásra fordított pénzt és időt más, fenntarthatóbb célok megvalósítására is lehetne fordítani. Ha nem akarjuk benzingőzbe fojtani a várost, azt kell elérni, hogy kevesebb autó járjon a város már meglévő útjain. Budapest élhetőségéhez nem új utakra, hanem forgalomcsillapításra van szükség.”

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
Kormányzati negyed épül a Bosnyák téren egy fél metróvonal árából
Városközpont helyett kormányzati negyed lesz a Bosnyák téri piac mellett. A tervek között van, hogy ide költöztetik a NAV-ot és Központi Ellátási Főigazgatóságot is.

Link másolása

Egy fél metróvonal kijött volna abból az összegből, amennyiért a kormány megvette Balázs Attila NER-milliárdos épülő irodanegyedét Zuglóban - írta meg a Válasz Online.

A bosnyák téri piac melletti építkezés a lap szerint a magyar állam egyik legjelentősebb budapesti beruházása. A tervek között van, hogy ide költöztetik a NAV-ot és Központi Ellátási Főigazgatóságot is, tehát kormányzati negyed lesz városközpont helyett.

A lap emlékeztet rá, hogy a tervezett nyolc óriási toronyépületből – hét iroda- és egy lakóház – négy már szinte teljesen kész van. A másik három épület a szerkezetépítés különböző fázisaiban jár.

A kormány a beruházást kiemelt közérdekűnek minősítette, a rendeletben megadott kedvezményekkel a Tiborcz Istvánnal baráti viszonyt ápoló Balázs Attila cégének, a Zugló-Városközpont Ingatlanfejlesztő Kft.-nek gyakorlatilag szabad kezet adtak a 7 hektáros terület faltól falig való beépítéséhez.

A projekt beruházója valójában a magyar állam. Hadházy Ákos még tavaly, 2023 júniusában vett észre a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő szerződései között egy 244 milliárdos tételt. A titkosított szerződés részletei még mindig nem ismertek, bár Hadházy a Transparency International segítségével pert indított azért, hogy hozzák nyilvánosságra.

A Kúria márciusi jogerős ítélete szerint a titkosítás indokolatlan, és az MNV-nek ki kell adnia az erről szóló dokumentumokat, ez azonban mindeddig nem történt meg.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

BUDAPEST
A Rovatból
Macska-szentélyt találtunk Budapesten: a Cat Museum nemcsak interaktív múzeum, hanem cicasimogató is!
Ez nem egy átlagos múzeum, hanem sokkal több annál. Egy igazi macska-szentély, ahol az itt élő cicák társaságában mi is feltöltődhettünk.

Link másolása

Amikor először hallottam a Cat Museumról, nem tudtam, mire számítsak. Azt gondoltam, hogy egy átlagos múzeum lesz, talán néhány festménnyel és információs táblával a macskákról. De amit ott találtam, az minden várakozásomat felülmúlta.

Belépve az ajtón, azonnal körülölelt a macskák kedves jelenléte és a barátságos atmoszféra.

A hely egyedi hangulata már az első pillanatban érezhető volt: itt nem csak a macskák pihennek, hanem a látogatók is feltöltődhetnek.

Egy új, csodálatos világba csöppentem, ahol a cicák iránti szeretet és tisztelet minden szögletben megnyilvánult.

A Cat Museum tíz különleges macskának ad otthont, akikkel ottlétünk alatt barátkozhattunk, játszhattunk - persze csak ha ők is akarták! Hiszen a múzeumban mindenek előtt a cicák jólétét tartják szem előtt.

A hagyományos macskakávézókkal ellentétben ide kis turnusokban jöhetnek a vendégek, így a cicák kiegyensúlyozottak, jól érzik magukat és keresik az emberek társaságát.

Az itt élő különleges cicák fajtáját és nevét információs táblákról tudtuk meg, sőt jobban megismerve a cicákat több kategóriában is szavazhattunk a “Hónap cicájára” a kihelyezett lapokon. Nekem egyértelműen a bengáli nőstény, Maya lett a kedvencem, aki a jutalomfalat osztásnál engem választott, és az én kezemből ette a cica nasit.

Fotó: Draskovics Ádám

A barátságos cicák körülöttünk játszadoztak és pihentek akkor is, amikor bejártuk a kétszintes, galériázott múzeum tereit.

A falon lévő információs táblák számos érdekességet árultak el a macskák világáról.

Olvashattunk például az egyiptomi macskakultuszról, a japán szamuráj macskák legendájáról, és a dorombolás pozitív hatásairól is.

A kiállítási tárgyak között szerepel minden, ami macskákkal kapcsolatos. Megcsodálhattuk a Macska Mona Lisát, a Macskát gyöngy fülbevalóval, és a bekötött fülű Macska Van Gogh-ot is. Az átdolgozásokon túl macska témájú régi festmények és híres plakátok is díszítik a falakat, például a Le Chat Noir fekete macskát ábrázoló piros-sárga plakátja.

A vitrinekben láttunk Zsolnay, Herendi és Hollóházi cica porcelán szobrocskákat, cicás tányérokat, sőt még egy különleges cica alakú porcelán kortyolópoharat is. De még a szőnyegek, babzsákok és párnák is a cicákat idézték.

A múzeum különlegessége, hogy a cicák simogatásán kívül sok más interaktív élményben is részünk lehet.

Belekóstoltunk egy tabletes kvízbe, ami nem csak szórakoztató volt, de rengeteg érdekességet is megtudhattunk a macskákról, és kipróbáltunk egy macskás fakirakót is. A fotófalaknál vicces cicás kellékek és szelfi állvány segítségével képeket készíthettünk magunkról emlékbe. A személyes kedvencem az UV fénnyel megvilágított Vigyor Kandúr volt.

A múzeum felső szintjén kap helyet a workshopra kialakított rész. A Cat Museumban ugyanis élményfestéseket is tartanak - középpontban természetesen a macskákkal.

A Cat Museum nem csupán egy múzeum, hanem egy olyan hely, ahol a macskák és az emberek egyaránt otthon érezhetik magukat. Az egész látogatás alatt úgy éreztem magam, mintha egy barátom lakásában lennék.

Minden helyiségben kényelmes ülőhelyek, pihenősarkok vártak, ahol kikapcsolódhattunk, beszélgethettünk, kávézhattunk és persze cicázhattunk.

Sőt a felső szinten erdei hangaláfestés és csobogó mellett relaxáltunk a macskák társaságában.

Ha nem engedheted meg magadnak az állattartást, de szereted a cicák társaságát vagy szeretnéd mélyebben megismerni a világukat vagy csak egy kis kikapcsolódásra vágysz a mindennapi rohanásban, akkor látogass el te is a Cat Museumba.

Fontos azonban, hogy előre foglalj időpontot, hiszen a cicák nyugalma érdekében maximálják a látogatók létszámát.

Illetve a múzeumot csak 8 éves kor feletti gyerekek látogathatják.

Az itt töltött idő olyan üdítően hatott ránk, hogy amikor kiléptünk a Cat Museumból, szinte úgy éreztük magunkat, mintha egy wellness központban frissültünk volna fel az elmúlt másfél órában. Mi biztosan visszatérünk még, hogy újra átéljük ezt a különleges élményt.

Írta: Orosz Emese

Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
A Rovatból
Kerékpáros felvonulás lesz Budapesten, hídlezárásra és forgalomkorlátozásokra kell számítani szombaton
Délután 3 órától időszakosan lezárják többek között a Ferenc körutat, a Petőfi hidat, a József Attila utcát és az Andrássy utat is.

Link másolása

Kerékpáros felvonulás miatt ideiglenes forgalomkorlátozások lesznek szombat délután Budapesten - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

A tájékoztatás szerint

15 órától 20 óráig szakaszosan és időszakosan lezárják a Soó Rezső sétány - Räde Károly sétány - Borbás Vince sétány - Üllői út - Ferenc körút - Petőfi híd - Egyetemisták parkja - Egry József utca - Valdemar és Nina Langlet rakpart - Raoul Wallenberg rakpart - Friedrich Born rakpart - Döbrentei tér - Attila út - Alagút utca - Alagút - Clark Ádám tér - Széchenyi Lánchíd - Széchenyi István tér - József Attila utca - Andrássy út - Hősök tere - Olof Palme sétány - Zichy Mihály út - Napozórét útvonal egyes szakaszait.

Az érintett rakpartokat, az Attila utat, az Alagút utcát, az Alagutat és a Lánchidat időszakosan teljes szélességében lezárják.

A hétvégére a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség hirdetett meg szezonnyitó kerékpárosbarát hétvégét, amihez több mint 80 vendéglátóhely, szálláshely és látványosság csatlakozott. A rendezvény egyik ötletgazdája korábban azt mondta: az április 22-i Föld napjához kapcsolódva célul tűzték ki, hogy ezen a hétvégén „körbetekerjék a Földet”, azaz együttesen 40 075 kilométert tegyenek meg biciklin.

A játékhoz egy okostelefonnal és egy kerékpárral bárki csatlakozhat a Kerékpárosbarát alkalmazáson keresztül.

via MTI


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
Vitézy Dávid vidámparkot építtetne Csepelre
30 hektáros közparkot alakítana ki Csepel északi részén, ha megválasztják. Ennek része lehetne a jövendőbeli vidámpark is.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 11.


Link másolása

Sokan hiányolják a vidámparkot a budapestiek közül, mondta Vitézy Dávid a Blikknek adott videóinterjújában. A főpolgármester-jelölt a hozzá beérkezett több ezer hozzászólásból éppen ezért azt szűrte le, hogy a városnak tennivalója van a családok hétvégi kikapcsolódási lehetőségeivel kapcsolatban.

Vitézy közparkot hozna létre egy több mint 30 hektáros, elhagyatott ipari területen Csepel északi részén - ennek lenne része a vidámpark is. Ha megválasztják, azt ígéri, hogy a befektetőkereséssel el is indítja a megvalósítását.

Ahogy a 444 kiszúrta, Vitézy szavaira egy kommentben reagált Jámbor András, független országgyűlési képviselő.

„LOL. 3 éve fideszesként még picit mást igért oda. Nem baj megint 3 év múlva megint kitalál majd valamit amire nincs pénz. És már meg is van legalább a bohócképzés”

– írta az országgűylési képviselő, majd belinkelte a Csepel.info cikkét a Déli Városkapu fejlesztési program egykori ígéreteiről.

A budapesti vidámparkot 2013 őszén zárták be. Területét a Fővárosi Állat- és Növénykert kapta meg, a játékokat leszerelték, csak néhány műemléki védettséget élvező építmény maradt meg.

Link másolása
KÖVESS MINKET: