Jocó bácsi: Egyértelmű, hogy ezt a tanévet nem lehet elkezdeni úgy, mint eddig
"Néhány gondolat arról, hogyan is kezdjük az évet, mit is lehetne tenni legalább az első két hétben...Mert ugye az egyértelmű, hogy ezt az évet nem lehet elkezdeni úgy, mint eddig. És ezt csak úgy lehet, ha elengedünk dolgokat, és pozitív, kicsit más, kicsit lazább, kicsit megengedőbb szemlélettel, türelmesen kezdünk. Diákok, pedagógusok, szülők, oktatásirányítók egyaránt" - kezdi Facebook-posztjában Jocó bácsi, aki ezután néhány tippet is ad az idei tanévkezdéshez.
1. Játék, játék, játék
Igen, ennek alapesetben is így kellene lennie, és le kellene már számolni végleg azzal, hogy az iskola nem játék. Most viszont mindenképpen játszani kell. Az első csonka héten mindenki a saját osztályával osztályfőnökként, a másodikban pedig a szaktanárokkal. Még nincs tanulás, nincs ismétlés, csak a játék és a viszontlátás, az együttlét öröme, a felszabadultság érzése.
2. Hogy vagy?
Nagyon fontos a beszélgetés. A valódi, őszinte, minőségi beszélgetés. Elmondhassa mindenki, hogyan élte meg a karantént, milyen érzések vannak benne, mi volt a jó és mit tanult belőle. És igen, arról is kell, hogy mitől fél, mi volt a rossz. Veszteségfeldolgozásnak meg kell történnie. Gyakorlatokkal, szituációkkal. Nekünk is, pedagógusoknak, mert nekünk is van mit. Beszéljünk mi is őszintén velük az érzéseinkről, a félelmekről. Jöjjön ki, aminek ki kell jönnie, legyen az vidám, vagy szomorú. Nem könnyű munka, de együtt megoldható.
3. Humor nélkül soha
Sokaknak a veszteség, a negatív dolgok feldolgozása humorral történik. És ez így van jól. Ne szóljunk rá a gyerekre, ha nevetgél olyankor, amikor nem illik, hisz lehet, hogy csak így jön ki rajta az, ami máson sírással. Ne féljünk nevetni a helyzeten, nevetni a vicces maszkos arcokon. Sőt, használjuk a maszkot, a fertőtlenítőt a játékba ágyazva, mert úgy kevésbé ijesztő, ellenben sokkal emberibb. Igen, humor nélkül ezt sem lehet. Nevetni pedig nem bűn.
4. Dolgozat, számonkérés? Könyörgöm, ne!
Sajnos hallottam már olyat tanártól, hogy ő bizony az első hétre témazáróval készül, hogy tesztelje, mi is maradt meg az elmúlt fél évből. Ez a legkontraproduktívabb dolog, amit el tudok képzelni. Ne támadjuk le a gyereket egyből számonkéréssel, lazuljunk kicsit le, örüljünk, hogy újra itt lehetünk. A számonkérés, ha nagyon akarjuk, ráér később is, akár játékos formában. Hisz nem az volt a cél, hogy mindenki mindent profin megtanuljon...
5. Nem kell rohanni
Sokan most gyorsan be akarják pótolni azt, ami elmaradt tavalyról, hogy aztán rohamtempóban nekiessenek az új anyagnak, előre menekülve a bezárás lehetősége felé. Ennek semmi értelme. Mert a kimaradt időt behozni lehetetlen. Ebből csak stressz, kapkodás, és teljesen felesleges idegállapot keletkezik, eredménytelenül. Igen, van amit el kell engedni, van, ami nem baj, ha kimaradt. A lényeg, hogy mi az, ami fejlődött, amit fejleszteni lehet.
"Tudom, minden osztály, minden pedagógus, minden iskola, minden helyzet más és más. De most nekünk is más szemlélettel kell hozzáállnunk a dolgokhoz. Sőt, én örülnék, ha ez a más, lazább, megengedőbb, görcsösségtől mentesebb mentalitás átmentődne, és megmaradna békésebb időben is. Mert az út, az irány az jó. Most végre - még ha kényszerhelyzet miatt is - de lehet változtatni az oktatáson. Akkor meg miért ne?" - zárja posztját Jocó bácsi.