SZEMPONT

„A tesztelés életeket ment, nem a strucc csinálja okosan, hanem a sas: látni kell, hogy mi van” - egy magyar háziorvos véleménye a járványról

Dr. Eörsi Dániel háziorvos szerint nem tesztelünk eleget, és a másodlagos halálozás egy sokkal elnyújtottabb görbét ad ki, mint maga a járvány, nagyon meg fogja dobni a magyar statisztikákat. A kijárási korlátozás viszont helyes lépés volt.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. április 26.

Sikeres-e a védekezésünk a járvány ellen? Mire számítsunk? Kérdi Facebook-bejegyzésében Dr. Eörsi Dániel háziorvos. Majd megjegyzi, hogy "ez egy hosszú bejegyzés, és az én magánvéleményemet tükrözi. Azért írom le, mert szerintem sokaknak jól jön egy részletesebb összefoglaló (nekem is), és elég kevés ilyet lehet olvasni. Viszont sajnos előfordulhat, hogy vannak pontatlanságok benne, ezért kérem kritikával kezelni!"

A főbb üzenetei a következők:

1. A járvány sokáig fog tartani, de egyre inkább megtanulunk együtt élni vele.

2. A külföldi és hazai viszonylag jobb hírekből nem következik, hogy vége a járványnak, és az sem következik, hogy jelentősen oldhatóak lennének a korlátozások.

3. Folyamatosan lesznek új betegek és halottak még jó ideig. Mindenki felelős azért, hogy minél kevesebben legyenek.

4. A magyar járványügyi védekezésnek néhány erénye és jó néhány hibája van. Viszonylag jól alakult a helyzet nálunk, de vannak furcsa adataink is.

1. Mire számítsunk, hogy alakul a járvány?

Most már eléggé világos, hogy a jó idő nem fújja el a koronavírust. A fél világ leállt, emiatt nyilván lassult a terjedés is, de ha oldódnak a korlátozó intézkedések, akkor nyilván nőni fog a fertőzési arány. Egyensúlyozni kell, mert a koronavírus ügye meg az összes többi ügy eléggé ellentétes intézkedéseket kíván.

Én most már szinte biztos vagyok benne, hogy a járvány nem fog magától kifulladni (voltak ilyen modellek is). Remélem, lesz oltás, de az is kérdés lesz, hogy honnan lesz hétmilliárd oltóanyagunk. Ha eljutunk idáig, akkor lesz vége a járványnak. Addig viszont lesz egy nagyon hosszú plató-szakasz és egy állandó tánc az intézkedésekkel – hol oldunk, hol pedig szigorítunk majd, a betegek számától függően.

Viszont fokozatosan egyre több tapasztalatot szerzünk abban, hogy mik a még biztonságosnak mondható viselkedés-formák. A „maradj otthon”-t fokozatosan fel fogja váltani a „vegyél maszkot”.

Azt hiszem, nagyon sokáig alapvetően maszkban fogunk közlekedni. Távolságot kell, hogy tartsunk, úgyhogy bulik, fesztiválok, hangversenyek sokáig nem lesznek, a kulturális ágazat és a vendéglátás az egyik legnagyobb vesztes. Tegnap volt egy szabadtéri koncert a Ferenc téren, nekem ez nem tetszett, szerintem korai, bár kétségtelen, hogy jó volt zenét hallani az utcán.

Az összes olyan helyzet veszélyes, ahol az emberek tartósan vannak közel egymáshoz, úgyhogy a távoli, repülős turizmus sem fog nagyon beindulni (viszont a közeli, autós, családos utak remélem, igen). A vallási élet rendesen átalakul, ebben szerintem egyébként jelentős potenciál van, remélem, elterjednek a személyes, kiscsoportos alkalmak.

2. Hírek

Február végétől Húsvétig csak halottakról és további halottakról szóltak a hírek. Napi 100, napi 400, napi 800 országonként. Már kezdtük megszokni az európai apokalipszist, amikor berobbant New York. Az amúgy minden szempontból legsikeresebbnek számító országok szenvednek a legtöbbet, Belgium vezeti a relatív halálozási statisztikát. Egy ideig biztos voltam benne, hogy nálunk is ez lesz, aztán március 25. körül elkezdett derengeni, hogy hátha mégsem. Valahogy a volt szocialista országok számai nem úgy alakultak.

Erre alapvetően három modell van: a szociális modell (kevesebbet utazunk, főleg télen), a vakcina-modell (valamelyik kötelező gyerekkori védőoltás okozta keresztimmunitás véd meg bennünket jobban), és a mázli-modell, tehát hogy amikor Milánóban meg Bergamo-ban kiderült, hogy mi van, akkor Európa innenső felében még nem volt annyi vírushordozó, még időben jöttek a korlátozó intézkedések (szemben a spanyolokkal, franciákkal, belgákkal, britekkel stb).

Az elmúlt kb. egy hétben Nyugaton is megtorpant, egyes országokban visszafordult a tendencia, az új esetek száma csökken. Halljuk, hogy oldani akarják a korlátozásokat. Ezt a magyar sajtó szerintem nem tálalja megfelelően, mert ezekben az országokban abszolút kijárási tilalom van hetek óta, ezer eurót fizet, aki nem tudja igazolni, hogy mit keres az utcán.

Ha ott oldják a tilalmat, az kb. azt jelenti, hogy most jönnek vissza az itteni korlátozási szintre. Nincs vége, nem lehet fellélegezni, sőt, nyilván meg fog ugrani a betegszám megint.

3. Betegek, halottak

Ha lesz járvány, akkor lesznek betegek és halottak továbbra is. Ezt nem lehet megúszni, ez a betegség velünk lesz. Nagyon sokat jelentene, ha javulna a tesztelési stratégia, mert csak így lehet hatékonyan megóvni a kockázati csoportokba tartozókat – kell, hogy tudjuk, hogy hol vannak gócok esetleg.

Mindenki reméli, hogy előbb-utóbb lesz gyógyszer, és akkor javulni fog a gyógyulási arány. Egyelőre azonban nincs olyan szer, aminek a hatékonysága igazolt lenne – bár vannak ígéretes vizsgálatok. Az a gond, hogy a legtöbb gyógyszerről azt gondoljuk, hogy nem a válságos állapotú embereknél várható igazából hatás, hanem még a súlyos szakasz elején. Viszont aki még nincs nagyon rosszul (és nagyobb a valószínűsége, hogy nem is lesz), annál vajon kipróbáljunk-e egy bizonytalan hatású gyógyszert?

Szerintem a jelenlegi tesztelési stratégia mellett napi kb. 100 új beteg lesz hosszú távon Magyarországon. Ha ügyesek vagyunk, akkor a napi 10 körüli halálozás tartható lesz.

Egy idő után nem ezzel fognak kezdődni a hírek, de attól még ennyi lesz folyamatosan, sokan fognak elbúcsúzni szeretteiktől. (Sőt, el sem tudnak búcsúzni a látogatási tilalom miatt, nejlonfüggönyök közt, egyetlen szó nélkül kell meghalni.)

4. Védekezés

Gondolom, mindenkit nagyon érdekel, hogy szerintem jól védekezett-e Magyarország, ehhez nyilván össze kell hasonlítani másokkal. (Az adatokhoz én elsősorban a worldometers.info-t és az ourworldindata-t szoktam nézni, de sokat meg lehet érteni a https://research.physcon.uni-obuda.hu/COVID19MagyarEpi/-ról is. A magyar sajtóban szerintem a portfolio.hu-n vannak a legjobb elemzések.)

4. a) Hogy hasonlítom össze?

Mik az összehasonlítható adatok? Az esetszám nyilván nem, mert az nagyon függ a tesztelési stratégiától. A relatív halálozási arány (pl. egymillió lakoshoz viszonyítva) már jobb adat, de itt is kérdés, hogy hogyan tesztelnek, tegnap már az index is arról írt, hogy az időseknél egyáltalán nem a tipikus tünetek szoktak megjelenni – így viszont simán lehet, hogy nem gondolunk koronavírusra, és nem csinálunk tesztet az elhunyt betegeknél sem. Mindenesetre a relatív halálozás még mindig az egyik legkézzelfoghatóbb adat, én is ezt szoktam nézni. (A relatív halálozás nem tévesztendő össze a nyers halálozással – ez utóbbi az ismert betegek számához képest mért halálozási arányt fejezi ki. Ez nyilván nem összehasonlítható országonként, mert az ismert betegek száma sem összehasonlítható országonként, erről később lesz még szó.)

Abszolút összehasonlítható viszont a tesztelési arány (bár itt is vannak különbségek a stratégiákban, pl. rizikócsoportokban tesztelnek-e stb.). És szerintem összehasonlítható az ismert esetek és az ismert halálozások relatív növekedése az adott országon belül

– hiszen ha azt feltételezzük, hogy változatlan stratégiával tesztel az adott ország (ami persze nem teljesen igaz), akkor a saját magához képest nézett növekedési ütem már független a tesztek abszolút számától. Egy korábbi posztban a relatív esetszám-növekedésből vontam le nagyon messzemenő következtetéseket, de őszintén szólva egyre kevésbé bízom ebben az adatban, ezért most a relatív halálozási arány-növekedésről lesz szó.

És közben minden országot a saját járványához képest kell nézni, tehát nem az azonos napi adatokat kell összehasonlítani. Mivel nem nézek esetszámot, csak halálozást, és az első néhány viszonylag esetleges, ezért a tizedik ismert halálozástól szoktam nézni a görbét, és úgy tolom őket egymásra képzeletben.

4.b) Tesztek

Szóval, nézzük először a tesztek arányát. (Ezt az egy paramétert mégis érdemes az adott nap adatai alapján nézni, mert elvileg minden ország ugyanakkor kezdhette el kiépíteni a tesztkapacitását.) A legmenőbb országok 20-30 ezer tesztet csináltak eddig egymillió lakosonként. A szegényebb EU-s országoknál ez a szám 5-7 ezer körül van, ide tartozik Magyarország, Románia, Görögország is.

Feltűnő, hogy a lengyelek kicsit, a szlovákok és a szlovének sokkal, a csehek pedig nagyon sokkal többet teszteltek nálunk. Mivel a reagenst és az automatákat ugyanarról a piacról szerezzük be, és mivel a GDP, meg a többi gazdasági mutató is nagyságrendileg ugyanabban a tartományban van ezekben az országokban,

kénytelenek vagyunk kimondani, hogy Magyarország az elvárhatónál lényegesen rosszabbul teljesít a tesztelésben. (És ehhez még hozzájön a kaotikus szervezés, az adatok lekérésének elképesztő nehézsége, és a teljesen érthetetlen és szakmaiatlan kavarás a szerológiai tesztekkel.) Emiatt nagyon dühös vagyok, mert ez csak politikai szándék kérdése, egyszerűen nem volt elég fontos nekünk, hogy felfuttassuk a tesztelést.

Nos, az ourworldindata.org oldalon gyönyörű grafikonok vannak a tesztelési arány és a felismert esetek arányának összefüggéseiről. Azt túlzás lenne állítani, hogy egyenesen arányos a kettő, de a közép-kelet-európai országok eléggé hasonló egyenesen vannak (kb. minden huszadik teszt pozitív), szóval attól tartok, hogy ha tízszer annyit tesztelnénk, akkor tízszer annyi ismert esetünk is lenne.

4. c) relatív halálozás

A relatív halálozással az van, hogy a nyugati országokban összehasonlíthatatlanul magasabb, 200-500 halál van egymillió lakosonként. Itt, Európa mostanában boldogabbik felén 10-30 között vannak a számok, nálunk jelenleg 25, ez rosszabb, mint a legtöbb környező országban (kivéve Románia). Viszont ha azt nézzük, hogy a tizedik és a századik halál között hány nap telt el, akkor Magyarország egész jól teljesít, nálunk ez a szám 17, a cseheknél 12, a lengyeleknél 13, Romániában 9 – tehát nem durrant be jobban a járvány nálunk, mint a legtöbb környező országban.

Jobbak viszont a görögök és a szlovének (ők még nem tartanak 100-nál, úgyhogy kicsit máshogy számoltam náluk), Szlovákiában pedig összesen 15 ismert halál van eddig, úgyhogy nincs értelme ezt a mutatót kiszámolni náluk. A szlovák halálozási adat igen zavarbaejtő, mert vagy csalnak, vagy pedig sokkal jobban csináltak valamit (a kijárási tilalmuk például szigorúbb, és relatíve előbb is kezdték el).

A csehekre visszatérve: ők nyugati intenzitással tesztelnek, emiatt nagyon sok ismert esetük van, de a halálozási arányuk jó, a lakosság-számhoz képest mért relatív halálozásuk lényegesen alacsonyabb a mienknél. Ebből is látszik, hogy a tesztelés életeket ment, nem a strucc csinálja okosan, hanem a sas: látni kell, hogy mi van.

(A csehek másik érdeme, hogy Európában talán először vezették be a kötelező maszkviselést a közterületeken. Nem szuttyogtak azon, hogy nincs elég sebészi maszk, egyszerűen megmondták az embereknek, hogy varrjanak maguknak, és az emberek varrtak is. Valahogy így néz ki a közös felelősségvállalás szerintem.)

4. d) nyers halálozás

Ez tehát azt fejezi ki, hogy az ismert betegek hány százaléka hal meg. Az van, hogy az összes ismert eset számához képest a magyar nyers halálozás az egyik legmagasabb az egész világon, 10% körül van. A legtöbb környező országban 4-5%, nálunk viszont 10%, ez nagyon nagy különbség. Elvileg mindenütt ugyanolyan a vírus, meg a betegség, amit okoz, és az sem igaz, hogy a magyaroknak nagyságrendileg több alapbetegségük lenne, mint mondjuk a szlovéneknek vagy a bolgároknak – én biztos vagyok benne, hogy a rossz halálozási aránynak statisztikai oka van.

Attól tartok, hogy nálunk sokkal jobban alulmérjük a járványt, mint a többi környező ország. Nem csak a tesztkapacitásunk arányában mérjük alul (tehát nem fele annyi esetet ismerünk, mint a kétszer annyit tesztelők), hanem még jobban, mert a tesztelési stratégiánk sem biztos, hogy eléggé átgondolt.

Emiatt viszont – kisebb mértékben bár – de a relatív COVID-halálozást is alulmérjük szerintem, mert nem ismerünk fel minden COVID-ban meghaltat. No de ha jobban alulmérjük az esetszámot a környező országoknál (miközben a halálozásokat talán kevésbé mérjük alul, mert az talán egyértelműbb), akkor a nyers halálozási arány azért jobb lesz. Tehát nem az orvosaink rosszabbak, meg nem is az emberek alap egészségi állapota ennyire rossz (bár az elég rossz), hanem keveset tesztelünk, és ezért tűnik úgy, hogy minden tizedik beteg meghal. Ezt nem lehet pontosan lematekozni, ezért is lenne jó sokkal többet (és konzekvensebben) tesztelni. Így sajnos a magyar lakosság kevésbé van biztonságban, mint a cseh, vagy a szlovák, vagy a szlovén.

Tovább

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG

„Annyit vártunk erre, és most itt van” – Leírhatatlan boldogságban él új családjában a kisfiú, aki születésétől kezdve évekig egy kórházi ágyban lakott

A pár második hete viszi bölcsibe, utána minden nap a játszótéren kötnek ki, mielőtt hazamennek Komlóra. Az ügyvéd közben az örökbefogadás lezárását várja.

KÉK HÍREK

Videón, ahogy az ellopott újszülött babával menekül a parókás nő, majd egy kórházban hagyja a gyereket

A 31 éves nő hazugsággal férkőzött a csecsemő anyjának bizalmába, így tudta ellopni a gyermekét. Később azonban felhívta az édesanyát és bocsánatot kért tőle.

KÉK HÍREK

Ellopott egy újszülöttet, majd parókával álcázva magát menekült egy nő Budapesten

A 31 éves nő az édesanya bizalmába férkőzött, majd elvitte otthonról a babát, akit a sajátjaként mutatott be a családjának. Vallomásában azt mondta, nagyon megbánta tettét.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Frei Tamás: A magyar társadalom sose fogja megbocsátani Orbán Viktornak, hogy nekünk ilyenek lettek az oligarcha-családjaink

Új, Kobalt című könyve apropóján adott interjút Frei Tamás a Magyar Hangnak, ahol a regény geopolitikai háttere mellett beszélt Orbán Viktor nemzetközi szerepéről és az ország jövőjéről is.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2025. november 06.

Az író szerint új könyvének egyik karakterét, egy pocakos, vadászó, NER-milliárdost már több valós személy is magára vette. Elmondása szerint vicces, amikor a „könyv fölött álló kiadók és terjesztők szintjére” befut egy telefon, és egy oligarcha azzal tiltakozik, hogy ő nem is olyan, mint a regényben. „És azt mondja, hogy magamra ismertem, de én nem ilyen vagyok. Hát akkor miért rántottad magadra? Most akkor magyarázzam, hogy nem is ő, hát hiszen ő is mondja, hogy ő nem ilyen” – ecsetelte a helyzet abszurditását. Frei szerint a karaktert Mészáros Lőrinctől Szíjj Lászlóig sok mindenkiből gyúrta össze.

A könyv 2025-ben játszódik, és Orbán Viktor még mindig miniszterelnökként szerepel benne. Frei Tamás a jelenlegi belpolitikai helyzetet elemezve úgy látja, hogy 50-50 százalék az esélye a Fidesz-kormány maradásának. Úgy fogalmazott: „minimum annyi esélyt látok, hogy a Fidesz marad, mint hogy nem.”

Az interjúban Frei Tamás élesen bírálta a magyarországi oligarcha-rendszer kiépítését, amelyet Orbán Viktor legsúlyosabb bűnének nevezett.

„Ez lesz a legsúlyosabb bűne Orbán Viktornak. Nem fogják megbocsátani. A magyar társadalom történelmileg sose fogja megbocsátani. Hogy nekünk ilyenek lettek a... ezek lettek az oligarcha-családjaink”

– jelentette ki.

Úgy véli, a folyamatot rosszul vitelezték ki, rossz embereket választottak, és ez nem a dél-koreai modell, ahol a legtehetségesebb szereplőket támogatta az állam. Szerinte ezek az emberek abban tehetségesek, hogy megszerezzék a pénzt, de abban már nem, hogy üzemeltessék a megszerzett vagyont. „Pontosan tudom, hogy próbálják a menedzsereket levadászni, hogy ezt a kuplerájt üzemeltessék. Már azt se tudják, mijük van.” Ennek következménye Frei szerint egy rettenetes kontraszelekció, ami miatt a tehetséges emberek elhagyják az országot, ennek következtében millió befektetés nem jön be.

„Tényleg az lesz a legvége, hogy ők meggazdagodtak, és egyébként semmi haszna ebből az országnak nem volt, és nem lesz.”

Frei szerint ezután jön a magyar történelem tipikus tragikuma. „Itt egy-két generációnként mindig lenullázódik ez az ország, ugye? És újrakezdjük, és a Dunába lőjük, és kitelepítjük, és államosítjuk, és privatizáljuk, és reprivatizáljuk, és most majd megint reprivatizáljuk” – mondta, hozzátéve, hogy

a mostani oligarcha-családok második generációjának tagjai tévednek, ha azt hiszik, 40 év múlva is luxuséletet élhetnek.

A világpolitikai helyzetet elemezve kifejtette, hogy a világ egyre inkább az 1600-as évek eleji, harmincéves háború korszakára kezd hasonlítani, ahol az államok nem állandó szövetségi rendszerekben, hanem ügyek mentén, eseti jelleggel működnek együtt. Szerinte a világ egyre több országában egyetlen ember dönt, ami furcsa módon kiszámíthatóbbá teszi a politikát, hiszen elég az adott vezető – például Donald Trump, Hszi Csin-ping vagy Orbán Viktor – szándékait megérteni.

Frei szerint a világ a nagyhatalmak harcának korszaka felé halad, ahol Magyarországnak is döntenie kell majd, kivel van. Példaként említette az akkumulátorgyártást, ahol az amerikai és a kínai technológia versenyez egymással. Állítása szerint eljöhet a pillanat, amikor az országot felhívják.

„Mi van akkor, hogyha majd jön a hívás Trumptól, vagy Hszi Csin-pingtől, hogy kivel vagy, Viktor?” – tette fel a kérdést.

Frei Tamás szerint Orbán Viktor a hozzá hasonló úton járó politikusok, így Donald Trump számára is jelentős szereplő. Úgy látja, Trump jobban figyel Orbánra, mint sok más vezetőre, mert valós példának tekinti arra, „hogy hogy kell egyszemélyes országmenedzserré válni, és ebben mennyire kell vizionárius módon határozottnak és eltökéltnek lenni”, a cél érdekében akár „maffiamódszerekkel” megsemmisíteni az ellenfelet.

Az ország gazdasági jövőjével kapcsolatban pesszimista. Úgy látja, Magyarország beleragadt a közepes jövedelmű országok csapdájába, ahonnan a Covid, az ukrajnai háború és a választási költekezések miatt már nem is tud kitörni.

A legrosszabb forgatókönyvnek azt tartja, hogy az ország visszasüllyed az összeszerelő üzem szintjére, de már nem is magyar, hanem importált, például fülöp-szigeteki munkaerővel, miközben a magyar társadalom 80 százaléka a mindennapi megélhetésért küzd. Feltette a költői kérdést, amit Orbán Viktornak is feltenne: „Jól látom, hogy ön most már föl is adta a reményét, hogy mi ezt megugorjuk, és ezért azt találta ki, hogy visszamegyünk újra az olcsó munkaerő országába?”

Rámutatott, hogy míg Amerikában politikai botrányt okozott, hogy a jövedelmek 8%-át költik élelmiszerre az emberek, addig „Magyarországon ez már majdnem 40%.”

Szerinte a magyar politikai elitből senki nem beszél őszintén az emberekkel a valós helyzetről. „Ezen a vonalon itt én egy hangot nem hallok, aki a magyar emberekkel tényleg őszintén beszél” – jelentette ki.

Az interjú végén a magyar társadalom állapotát Hamvas Béla Az öt géniusz* című műve alapján elemezte. Elmélete szerint Trianon után felborult a történelmi Magyarországot alkotó ötféle embertípus (délias, nyugatias, északi, sztyeppei és bizánci) egyensúlya, és a „sztyeppei magyar” mentalitása került túlsúlyba.

Szerinte az azóta tartó kivándorlás ezt az arányt tovább rontotta, és ez a kulturális-antropológiai eltolódás az ország mélyebb problémája, aminek a megoldása nélkül a gazdaságpolitikai döntések felszínesek maradnak.

Kapcsolódó

Kitálalt a volt kémfőnök: Maga az Orbán-kormány jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot

Telkes András szerint a kormány baráti viszonya Moszkvával és Pekinggel védtelenné tette az országot. A szakértő úgy látja, a szolgálatok ma már nem a nemzetet, hanem a hatalmat védik.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Vonat elé vetette magát egy 15 éves lány, miután szakítottak a barátjával – a fiú próbálta megmenteni az életét, de már túl késő volt

A fiatal lány búcsúlevelet is hagyott, és a tragédia előtt a közösségi oldalán is megosztott egy vészjósló üzenetet.

KÉK HÍREK

Brutálisan megverték a nyílt utcán a Virtuózokból ismert zenészt Kaposváron

Az utcán sétált, amikor egy banda belekötött. Leütötték, majd többször megütötték az arcát, kicsavarták a vállát és megzúzódott az alkarja is.

KÉK HÍREK

Egy sintértelepén módszeresen kínozták és ölték az állatokat, miközben milliókat zsebelt be az adományokból és az önkormányzatoktól

Civil állatvédők titkos akciója buktatta le az alapítványt, amelynek a honlapján egyetlen gazdikereső kutya sem szerepelt. A kimentett 58 állat orvosi költségei az egekben vannak.

SZEMPONT

Tarjányi Péter Orbán Viktor rajzáról: Nemzetbiztonsági alapelv, hogy a vezető elméjét nem mutatjuk meg a világnak

Szerinte „a miniszterelnök kézzel írt jegyzete nem »ártatlan firka« egy interjú alatt, hanem pszichológiai profil-térkép”.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2025. november 12.

Tarjányi Péter a Facebookon bírálta élesen a kormányzati kommunikációt, miután nyilvánosságra hozták Orbán Viktor miniszterelnök egy interjú közben készített kézírásos jegyzetét.

„Soha – ismétlem, soha – nem ad ki egyetlen profin működő ország sem olyan anyagot, mint amit tegnap láttunk. A miniszterelnök kézzel írt jegyzete nem »ártatlan firka« egy interjú alatt, hanem pszichológiai profil-térkép”

– fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint ilyet egy vezető nem mutat meg, és egy kommunikációs stáb pláne nem publikál.

Tarjányi úgy véli, minden vonal, szám és irányjel információt hordoz egy vezető gondolkodási szerkezetéről, döntési logikájáról és stresszreakcióiról.

„Egy ilyen lap aranybánya minden hírszerző szolgálatnak, keleten és nyugaton egyaránt. Aki azt mondja, hogy ebben a rajzban nincs titok, nincs lelepleződés – az ostoba”

– írta bejegyzésében.

A szakértő szerint ez nem esztétikai kérdés, hanem egy nemzetbiztonsági alapelv megsértése. Úgy fogalmazott:

„a vezető elméjét nem mutatjuk meg a világnak. Mert ami egy miniszterelnök fejében van – az a haza védelmi vonala.”

Hozzátette, hogy ha ő képes olvasni a jegyzetben, akkor mások is, akár jobban is.

Mint azt mi is megírtuk: kedden Orbán Viktor több mint egyórás interjút adott az ATV Mérleg című műsorában Rónai Egonnak. A beszélgetés közben a miniszterelnök végig jegyzetelt, rajzolgatott. Az interjú után a közösségi oldalán közzétett egy kulisszavideót is, amelyen megmutatta a beszélgetés közben készített, „nonfiguratívnak” nevezett rajzait, és röviden el is magyarázta, melyik ábra milyen témát jelképezett. A felvételen az is látszik, hogy a lapot a műsorvezető lefényképezte, a részlet pedig gyorsan vitát indított a médiában.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Fejbe lőtte magát egy idős férfi Veszprémben, életveszélyes állapotban vitték kórházba

A drámai eset hétfőn kora este történt, a kiérkező mentők sokáig küzdöttek a férfi életéért. Úgy tudni, a féri túlélte, de állapota továbbra is válságos.

KULT

A Predator: Halálbolygóban ezúttal a csápos űrvadász a főhős, aki a filmtörténelem talán legkegyetlenebb bolygóján talál rá az üdvösségre

Szadista szörnyek, szószátyár szintetikusok, cuki majomszerű lények és rengeteg akció – a családbarát Predator-film mégis működik!

KÉK HÍREK

Mobiltelefont rejtett a fenekébe egy rab: az anyja csempészte be neki a szirmabesenyői börtönben

A motozás során buktak le a börtönőrök éberségének köszönhetően. A fogvatartott most elveszítheti minden kedvezményét és a látogatási jogát is.

SZEMPONT

„Sok fiatal megköszöni a pénzt, és az ellenzékre szavaz” - Bódi Mátyás a Fidesztől elforduló fiatal nemzedékről

A Fidesz demográfiai csapdában van, hiába népszerű az idősek körében, ha a szavazók száma abban a korcsoportban egyre fogy - mondja az szakértő. Meg kellene szólítaniuk a fiatalokat, de a próbálkozásaik gyakran inkább önmaguk paródiájának tűnnek.

Fischer Gábor, Címlapkép: Orbán Viktor Facebook oldala - szmo.hu
2025. november 12.

„Lowkey hatalmasat szólt a Trump tali” - írta Orbán Viktor Washingtonból hazafelé tartva a lelkes rajongók által körbevett Szentkirályi Alexandrának, a Fidesz egy új kampányvideója szerint. Ő úgy válaszolt, „Nagyon adom! Tali a választáson!” A Fidesz láthatóan mindent megtesz, hogy megszólítsa a fiatalokat. A miniszterelnök október 23-i beszédében is üzent nekik, lázadásra hívta fel őket, igaz, nem a fennálló hatalom, hanem Brüsszel ellen. És persze hangsúlyosan nekik szól az Otthon Start, ami az egyik legnagyobb valós problémájukra reflektál: a saját otthon megteremtésének nehézségeire.

Nem véletlen a sok erőfeszítés. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a fiatalok körében megroppant a Fidesz támogatottsága. A választókorúak alsó harmadában nagyobb a Tisza előnye, mint amennyi a Fideszé az ennél idősebbek között. Bódi Mátyás, a Választási földrajz szakértője minderről a Válasz Online-ban írt részletes elemzést, melyben azt is kimutatja, ha semmi sem változna, már önmagában a természetes fogyás miatt is több százezerrel csökkenne 2030-ra a Fidesz tábora. Fordíthat-e ezen a kormánypárt, és hol veszíthették el a fiatalok támogatását? Erről beszélgettünk vele.

— Emlékszem, hogy még a 2010-es években szinte evidens volt: aki fiatal egyetemista, az leginkább a Fideszre szavaz. Mi történt?

— A pártnak van ifjúsági szövetsége, tehát akár lehetne is fiatalos. Az biztos, hogy globálisan, európai szinten is igaz, hogy a kormányzásban eltöltött idő általában rontja a fiatalok körében mért népszerűséget. Hatalmon lenni, kormányozni, az elit része lenni nem szexi.

A fiatalok lázadni szeretnek, kifejezni a véleményüket. Egy 15 éve hatalmon lévő pártnak ez a csoport nem feltétlenül vonzó.

Nagyjából 2017–2018 óta látjuk a mérésekben, hogy a Fidesz nagyon megerősödik az idősebb generációk körében. Korábban nem volt ennyire jelentős a generációs szakadék a magyar választók között. Voltak törésvonalak, például amikor a szocialista párt volt nyolc évig kormányon, ők is az idősebb választókra támaszkodtak, és akkor a Fidesz volt relatíve erősebb a fiataloknál. A 2010 előtti világban nem volt ennyire éles a különbség. Ma a Fidesznek már több választója van a 65 év fölötti generációban, mint a 40 év alattiakban, ami jól mutatja, hogy a kormányzó párt döntően az idősebb választókra épít. Szerintem a kormányzati évek kikezdték a támogatottságukat a fiatalabbaknál, miközben megerősítették őket az idősebbeknél.

— Azért vannak próbálkozások. Orbán Viktor például október 23-án azt mondta a fiataloknak, hogy lázadjanak – mondjuk Brüsszel ellen. Meg itt vannak persze TikTok-os megjelenések is. Vajon ez eredményes lehet?

— A TikTok-kal kapcsolatos próbálkozások nekem inkább önmaguk paródiájának tűnnek. A brüsszeli lázadásra való felhívásnál is, ha jól idézem, a miniszterelnök azt mondta a fiataloknak, hogy „le kell jönnötök a gépről, és ki kell hajítani a brüsszeli infúziót”. Ez egy „Mátrixos” hasonlat, de a Mátrix is már több mint húszéves film. Nem hiszem, hogy a mai tizen- és huszonévesek többségének ez élő referenciapont. Ezek a kommunikációs panelek nehezen megfoghatók, és kevésbé reflektálnak a fiatalok napi problémáira.

— Néhány éve nagy diáktüntetések voltak, azok a középiskolások mostanra választókorúak. Az számíthat?

— Igen, bár ennek az össztársadalmi hatását korlátozottnak láttam: döntően elit gimnáziumok diákjai tüntettek. A nyári fesztiválokon idén felcsendülő Fidesz-ellenes rigmusok is ezt erősítették, hogy ezek főleg középosztálybeli fiatalok köreiben voltak jellemzők. A Fidesz népszerűsége a fiataloknál tényleg nagyon alacsony, de ezt inkább a közvélemény-kutatásokból érdemes levezetni, semmint ezekből a jelenségekből.

Elég beszédes például, hogy a kormányközeli intézetek által publikált pártpreferencia-mérésekben ritkán látunk korcsoportos bontást, nem tudom, miért.

— Helmut Kohl maga mellé vett egy fiatal, kelet-német származású, volt FDJ aktivistát, Angela Merkelt, aki sikeresen továbbvitte a pártot, nagyon hosszú időt töltött kormányzással. Tehát lehetségesek olyan stratégiák, hogy egy kormányzó párt megújuljon, nyisson a fiatalok felé. A Fidesznél ez szóba sem jött?

— Voltak a Fideszben politikusok, akik alkalmasak lehettek volna erre a szerepre, például Varga Judit vagy Novák Katalin, de a kegyelmi botrány nyomán nagyon gyorsan lekerültek a politikai színtérről. Ez komoly veszteség volt a kormánypártnak a fiatalok megszólítása szempontjából is, hiszen két női politikustól kellett megválnia, akik hitelesebben tudtak volna gesztusokat tenni a fiatalabb generációk felé. Az utánpótlás oldalon most nem nagyon látok olyan neveket, akik a következő tíz évben komoly politikai szereplőkké válhatnának, és új választókat hoznának be a nyilvánosságba. Az is különbség, például az amerikai helyzethez képest, hogy ott Trump mellett organikusan nőttek fel saját közönséget építő influenszerek és podcasterek, mint Joe Rogan és mások, akik tudtak segíteni.

Nálunk inkább mesterségesen próbáltak felépíteni szereplőket, amit a fiatalok az első pillanattól „kamunak” éreztek.

Ezért sem működik, ha valakit csak pénzzel, paripával, fegyverrel kreálnak híressé, és nem organikusan nő fel. A kegyelmi ügy pedig lezárta a lehetőséget több, a fiatalok felé eladható hiteles arc számára.

— És még itt van a demográfia, ami szintén nem kecsegtet jóval. Ön írta meg a Válasz Online-ban a minap, hogy ha semmi sem változna, négy év múlva pusztán demográfiai okokból sok százezerrel több szavazója lehet a Fidesszel szemben álló ellenzéknek. Ha a Fidesz politikai tényező akar maradni, mit lehet ez ellen tenni?

— Alapvetően nem is az okozza majd a legnagyobb gondot, hogy nagy lesz az időskori lemorzsolódás. Hanem az, hogy belép nagyjából 480 ezer új választó a mostani 13-17 éves korosztályból, és köztük, ha minden úgy marad, mint most, a nagy többség ellenzéki preferenciát mutat. Durván 260-280 ezren lehetnek új „tiszás” szavazók, miközben fideszesből csak 60-90 ezer, azaz itt már önmagában plusz 200 ezres ellenzéki többlet jön a belépő fiatalokból. Ehhez adódik az idősek természetes fogyása okozta veszteség,

így jön ki a körülbelül 300 ezres demográfiai különbség 2030-ra, ha minden változatlan marad.

A fiataloknál sokkal nagyobb a TISZA-előny, mint amekkora a Fidesz előnye az időseknél, például a Medián korcsoportos számai is ezt rajzolják ki.

— Érdemes egyáltalán a Fidesznek a következő, már nem is egészen öt hónapban a fiatalok felé gesztusokat tenni, vagy inkább a meglévő bázist kell egyben tartani?

— A Fidesz sok hangszeren játszik. G. Fodor Gábor szokta mondani, hogy úgy működnek, mint egy szimfonikus zenekar. Az elsődleges preferencia most is az idősebbek megtartása. A 13. havi nyugdíj, a háborús retorika, a biztonságérzet hangsúlyozása. De voltak próbálkozások a fiatalok felé is: a 25 év alattiak szja-mentessége, a 30 év alatti anyák adómentessége, családtámogatások. Ezek hatékonyságában azért kételkedem:

sok fiatal megköszöni a pénzt, és az ellenzékre szavaz.

— A Fidesz jelenleg vezérelvű, nagyon központosított párt. Amikor elindult, még az alapszabályában is benne volt, hogy 35 év a felső korhatár a tagságnál; aztán a vezetés megöregedett, és vele a párt is. Egy olyan párt, amiről elmondható némi túlzással, hogy egyetlen személy a párt maga, ott lehet-e egyáltalán fiatalítani?

— Lehetne fiatalítani, ha a döntéshozó úgy dönt.

— Hiteles lehet-e az a döntés, ha marad Orbán Viktor a párt élén, és közben fiatalokat tolnak előre?

— Persze, simán lehet. Mivel az ő személyét senki nem kérdőjelezi meg a saját oldalán, erős ember. Aki próbálta, az nem járt jól, 2006 környékén láttunk példákat. Attól még, hogy nem demokratikusan működik a párt, taktikai elemként előtérbe helyezhetne fiatal politikusokat. Volt pár próbálkozás, de az említett okok miatt ezek a szereplők lekerültek a színpadról, és nem nagyon jöttek helyettük újak.

Akiket fiatalnak szoktak mondani, mondjuk Orbán Balázsék, ők is majdnem 40 évesek.

— Nekem ezekről a középkorú fiatalokról a ‘80-as évek KISZ-vezetői jutnak eszembe...

— Én 1988-ban születtem, de valóban, a családi történetek szólnak ilyenről. Sok hasonlóság fedezhető fel a két korszak között, nemcsak emiatt.

— Nyilván, ahogy mondta: a Fidesz „szimfonikus zenekar”, sok hangszeren játszik, tehát még egy-két nyulat elő tud húzni a kalapból. De az „álmoskönyv” szerint nyerhet-e választást úgy egy párt, hogy a fiatalabb generáció felől gyakorlatilag vákuum van?

— Választást az nyer, akinek többsége van. Szélsőséges helyzetben előállhat, hogy a Fidesz nyer, miközben brutálisan népszerűtlen a fiatalok körében. Nem lehetetlen, csak sokkal nehezebb, mint ha korcsoportonként kiegyensúlyozottabb lenne a tábora. Ez egy demográfiai csapda, és az idő nem nekik dolgozik.

Kapcsolódó

„Előmászott egy generáció a mamahotelből" – Bayer Zsolt a mocskos fideszezőknek és Majkának is üzent

A kormánypárti publicista elmélkedett generációs különbségekről, lázadásról, „mai fiatalokról”. Aki szerinte még lázadni sem tudnak normálisan és tisztességesen.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Nehéz megértőnek lenni az Észbontók szereplőivel, amikor abban sem biztosak, hogy az ember emlős

Az észbontókon a legegyszerűbb kérdések is kifognak, de ennél is ijesztőbb, amikor úgy jutnak el a helyes válaszig, hogy közben a legvadabb képtelenségeket hordják össze.

KULT

Pankkutya – „a legkedvesebb hazai fesztiválon” három napig bulizhatsz, és ezzel egy állatmenhelyet támogatsz

Május 28-30. között várják a fesztiválozókat a zalaegerszegi Gébárti Tóstrandon, amelyre várhatóan 2000 bérletet lehet venni, az értékesítés november 24-én indul.

KÉK HÍREK

Szőlő utcai ügy: több mint 100 milliót kereshetett a volt igazgató és társa a nehéz sorsú lányok futtatásával, ingatlanokba és luxusautókba fektették be

A gyanú szerint további 59 milliót készpénzben rejtegettek, részben a javítóintézet páncélszekrényében. A volt igazgatót és társát ezért már pénzmosással is gyanúsítják.

SZEMPONT

Vox Populi: Orbán Viktor kínos helyzetbe hozta saját közvélemény-kutatóit, ha neki igaza van, akkor a Nézőpont és a Századvég hazudott a nyilvánosságnak

A kormányfő szerint 2021-ben az ellenzék vezetett, de a saját intézetei akkor mást mondtak. Most azt találgatják, hogy valójában kinek a számaival van a baj.

Nyitókép forrása: Orbán Viktor Facebook - szmo.hu
2025. november 11.

A Vox Populi blogon Tóka Gábor bejegyzés szerint

Orbán Viktor ismét "lehazugozta" a kormánypárti közvélemény-kutatókat, a Nézőpont Intézetet és a Századvéget.

Tóka felidézi, hogy a miniszterelnök áprilisban Hont Andrásnak azt állította, hogy 2021 őszén az ellenzéki összefogás mind párt-, mind miniszterelnök-jelölti szinten a Fidesz előtt volt. A washingtoni repülőgépen pedig nemrég úgy nyilatkozott, hogy 2006 óta csak 2021 őszén látott olyan kutatást, amiben nem a Fidesz vezetett, és soha nem tettek elé hazug kutatást.

A bejegyzés írója szerint a kormánypárti megrendelésre dolgozó intézetek 2021 őszén rendre komoly Fidesz-előnyt mutattak ki, miközben ekkoriban az összes többi közvélemény-kutató az ellenzéki közös lista szerény előnyét vagy döntetlen-közeli állást talált. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy

Orbán Viktor a független intézetek adatait kapta meg, vagy legalábbis azokat tartotta „nem hazugnak”.

A poszt írója ezután azt írta:

„Hát én tényleg nem értem, hogy miért nem tiltakozik Mráz Ágoston és a Századvég összes igazgatója ez ellen a masszív hitelrontás ellen!

A bejegyzéshez fűzött kommentben pedig még hozzáteszi:

"Persze a csoda tudja, mennyire kell komolyan venni Orbán szavait, hiszen az áprilisi interjúban azt is belengette, hogy fél éven belül jöhet valami magyarkompenzáció az USA-ból a magyar gazdaságnak is lekevert vámpofonokért, aztán meg látjuk, még a novemberi fehérházi ebédért is csak Orbán fizetett egy sokszáz milliárdos ígérettel, pedig azóta sincs jele annak a Fehér Ház közleményeiben, hogy kapott volna valamit. Pedig legalább azt a kettős adóztatást megelőző egyezményt megköthetnék már!"

Kapcsolódó

Csak ebédmegbeszélés volt az Orbán-Trump találkozó a Fehér Ház honlapja szerint, leirat sem készült róla

Szent-Iványi István bukkant rá a sokatmondó besorolásra a Fehér Ház honlapján. Orbán Balázs viszont máris megmagyarázta, miért nem készült részletes írásos összefoglaló a találkozóról.