hirdetés
Piketty_in_Cambridge_3.jpg

Piketty: Közös adó- és szociális politikára lenne szükség az Európai Unióban

Számtalanszor elhangzott már a koronavírus-járvány kitörése óta, hogy más lesz ezután a világ. Vajon reménykedhetünk-e az igazságosabb társadalmak eljövetelében?
Fotó: Wikimedia Commons - szmo.hu
2020. május 20.


hirdetés

Thomas Piketty francia közgazdász, akinek A tőke a 21. században című, nálunk is megjelent könyve világszerte nagy sikert aratott, a társadalmi egyenlőtlenségek történetének fáradhatatlan kutatója. A jövővel kapcsolatos nézeteit a Guardiannek adott interjúban fejtette ki.

Piketty emlékeztetett arra, hogy a mostani világjárványnak a legpesszimistább előrejelzések szerint globálisan 40 millióan eshetnek áldozatul, amely a Föld mai lélekszámához arányosan viszonyítva, kb. egyharmada az 1918-as spanyolnátha-járványnak. Csakhogy ezek a modellek nem veszik figyelembe az egyes társadalmi rétegek, illetve a gazdag és szegény országok közötti különbséget az érintettség terén. Pedig így volt ez már száz évvel ezelőtt is, amikor a spanyoljárványban az amerikai és az európai lakosság 0,5-1%-a halt meg, Indiában viszont 6%, és ma sem mindegy, ha valaki egy tágas lakásban bezárkózva vagy hajléktalanként éli át a járványt.

Ugyanakkor Piketty úgy látja: a mai nyugati társadalmak sokkal kevésbé egyenlőtlenek, mint a múlt évszázad első felében, mert sokkal kiegyensúlyozottabbak a jogok a tulajdonosok, a dolgozók, a fogyasztók és a kormányok között. Alapvetően megváltozott a különböző politikai és értelmiségi mozgalmaknak köszönhetően a tulajdon fogalma, és lényegesen többen jutnak hozzá az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz.

A francia közgazdász elismeri viszont, hogy napjainkban sokkal nagyobb a globális egyenlőtlenség, mint az 1980-as években volt. Éppen ezért a mai krízisre az lenne a megfelelő megoldás, hogy a fejlett országokban ismét működne a szociális állam, és ennek felgyorsítására lenne szükség a fejlődő világban. Ehhez azonban egy igazságos adórendszert kell megteremteni és olyan nemzetközi pénzügyi nyilvántartást, amely a legnagyobb és leggazdagabb cégekre is kiterjedne.

A jelenlegi szabad tőkeáramlás ugyanis, amely az 1980-90-es években alakult ki a leggazdagabb országok ösztönzésére, a milliomosok és multinacionális cégek adóelkerülését segíti, és megakadályozza a szegény országokat, hogy igazságos adórendszert vezessenek be.

hirdetés

Piketty tavaly megjelent könyvében, a Tőke és Ideológiában arról írt, hogy világméretű sokkok, mint nagy háborúk és járványok, miként tudnak előidézni társadalmi változásokat. Nézete szerint az első világháborút az egyes társadalmakon belüli és nemzetközi szinten is fennálló, de tarthatatlan rendkívüli egyenlőtlenségek robbantották ki, de e megközelítést számára legjobban a 14. századi nagy pestisjárvány igazolja. Akkor ugyanis a lakosság közel 50%-a halt meg, és a nagy munkaerőhiány miatt sok helyütt lehetővé tette, hogy az addig jobbágysorban élők több szabadságot vívjanak ki maguknak. Másutt azonban a „fekete halál” éppen megerősítette a jobbágyságot, mert a földbirtokosoknak érdekük volt fenntartani a röghöz kötöttséget, hogy legyen, aki megműveli a földjeiket.

Az olyan nagy sokkok, mint a járványok, háborúk, vagy pénzügyi összeomlások napjainkban is jelentős hatást gyakorolnak a társadalmakra, de hogy ez miképp hat, nagyban függ attól, hogy egy adott ország népének milyen a történelem-, társadalomképe, hogyan vélekedik a hatalmi egyensúlyról.

Éppen ezért, mondja a neves kutató, nehéz megjósolni a koronavírus-járvány hatását. Reményei szerint erősítheti a közegészségügybe való állami beruházások követelését, másfelől viszont félő, hogy idegengyűlöletet, egyes országok önmagukba fordulását váltja ki. Ami az egyre nagyobb államadósságok megfékezését illeti, Piketty ismét történelmi példával állt elő: a II. világháború után Németország és Japán a vagyonosok átmeneti magas megadóztatásával tudta elérni azt, hogy az 50-es évek közepén gyakorlatilag államadósság nélkül kezdhették meg az újjáépítést. Valami hasonlóra lenne szükség az eurozóna megmentésére is, és ebben nagy felelősség hárul az Európai Központi Bankra.

Piketty felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Unió a Brexittel elkezdett szétesni. Úgy véli, hogy ha a szabad kereskedelem és az egységes pénznem mellett nincsenek szociális célkitűzések, ez előbb-utóbb odavezet, hogy a szabad tőkeáramlás a legmobilabb, vagyonos polgároknak kedvez, és elidegeníti a közép- és alacsonyabb osztályokat.

Éppen ezért lenne szükség közös adó- és szociális politikára, közös beruházásokra az egészségügyben és az oktatásban. A francia közgazdász elképzelhetőnek tartja, hogy kezdetben csak néhány ország fogna össze e téren, majd a többiek csatlakoznának a kezdeményezéshez.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
bionikus-karral-iro-kisfiu-northfoto.jpg

Bionikus kar segítségével tanult meg újra írni az angol fiú, akinek mind a négy végtagját amputálták

A 11 éves Kyle agyhártyagyulladás miatt veszítette el a kezeit és lábait. Nagyon menő, Star Wars-os bionikus karjával alig pár hét alatt megtanult újra írni és rajzolni.
Fotó: Northfoto - Cheryl Vincent/SWNS.COM - szmo.hu
2020. június 01.


hirdetés

Szuperhősnek érzi magát az a 11 éves angol fiú, aki egy bionikus karral tanult meg bal kézzel írni, miután mind a négy végtagját amputálták.

Kyle Vincent még 2016-ban, 8 évesen kapott agyhártyagyulladást, amely olyan súlyos volt, hogy az orvosok akkor azt mondták, csak napjai lehetnek hátra. Mesterséges kómában tartották, amíg sürgősségi beavatkozásokat végeztek el rajta. A végtagjai feketére színeződtek, és kiderült, hogy már egyiket sem lehet megmenteni. Az alkarjait és a lábait is amputálták, de szerencsére felépült a súlyos betegségből, miután 38 hetet töltött kórházban.

A fiú idén januárban egy bionikus kart kapott, amellyel meg kellett tanulnia írni - ráadásul bal kézzel. A koronavírus-járvány alatt azon igyekezett, hogy minél könnyebben tudjon írni, hogy ne maradjon le a tanulnivalóval az iskolában.

Még édesanyját is meglepte, amikor alig pár nappal azután, hogy megkapta a bionikus kart, már ceruzát ragadott, és próbálkozott az írással.

hirdetés

"Nagyon büszke vagyok rá. Én el se tudom képzelni, hogy bal kézzel írjak, de nagyon lenyűgözött, hogy ő milyen gyorsan megtanulta. Mindig is gyorsan tanult, a gyerekek ugyanis ebben a korban nagyon könnyen alkalmazkodnak"

- mondta Cheryl Vincent.

Az anya elmondása szerint a fiú először szégyellte a bionikus kart osztálytársai előtt, ezért sosem vitte magával az iskolába, mert nem akart vele feltűnést kelteni. A járvány viszont lehetőséget adott neki, hogy otthon megbarátkozzon a szerkezettel. Anyja szerint Kyle már egyre magabiztosabban használja a műkart, már nemcsak írni, de rajzolni, sőt akár festeni is tud.

"Nagyon jó érzés, hogy tudok írni, még ha nem is szeretek házi feladatot csinálni. Szuperhősnek érzem magam a bionikus kar miatt"

- mondta Kyle.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
PIA23690-Exoplanet-Kepler1649c-20200415-scaled.jpg

Életre is alkalmas lehet a Földhöz legközelebbi exobolygó

Egy nemzetközi csillagász-csoport erősítette meg a Földhöz hasonló bolygó létezését, amely naprendszerünk legközelebbi csillaga, a Proxima Centauri körül forog.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. június 03.


hirdetés

A Proxima b., amelyről az Astronomy and Astrophysics című szaklapban jelent meg tanulmány, megállapította, hogy tömege a Föld 1,17-szerese, és mindössze 11,2 nap alatt kerüli meg csillagát – írta a Futurism.

Az exobolygót 2016-ban látták meg először a HARPS nevű spektrográf segítségével, amelyet az Európai Déli Obszervatórium chilei állomásának egyik teleszkópjára szereltek. Azóta sikerült ráélesíteniük ugyancsak Chiléből egy újgenerációs spektrográffal, az ESPRESSO-val, amely háromszor olyan pontos, mint a HARPS. A program vezetője, Francesco Pepe, a genfi egyetem csillagász professzora, egyben ő a tanulmány társszerzője is.

Bár a Proxima b. a csillagát egészen közelről kerüli meg, körülbelül ugyanannyi energiát kap tőle, mint a Föld a Naptól. És éppen emiatt tételezik fel a csillagászok, hogy életet találhatnak rajta. Tény viszont, hogy a Proxima Centauri óriási mennyiségű röntgensugárral bombázza a közelében lévő bolygókat. A Proxima b. például 400-szor nagyobb dózist kap, mint a Föld a Naptól.

„Vajon van-e a bolygónak olyan atmoszférája, ami megvédi ezektől a halálos sugaraktól?” – tetette fel a kérdést Christopje Lovis, az ESPRESSO egyik kutatója. Reményei szerint e spektrográf előkészületben lévő folytatása, a RISTRETTO segíthet a válaszadásban.

Arra azonban egyelőre ne számítsunk, hogy a Proxima b-re átköltözhetünk, mert a Proxima Centauri 4,2 fényévnyire van a Naptól. Ez pedig azt jelenti, hogy a mai rakéta-technológiával több ezer évig tartana, amíg eljutnánk oda.

hirdetés

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
mesterseges-intelligencia.jpg

Kirúg egy csomó újságírót a Microsoft, mesterséges intelligencia veszi át a helyüket

27 embert bocsátottak el a korszerűsítés miatt. Ez lenne a jövő?
A címkép illusztráció: Pixabay - szmo.hu
2020. május 31.


hirdetés

Több mint két tucat újságírót rúgtak ki miután a Microsoft úgy döntött, hogy helyettesíteni tudja őket egy mesterséges intelligenciával (AI). Azoknak az újságíróknak, akik a Microsoft MSN felületét szerkesztették, és naponta több millió britet láttak el hírekkel, azt mondták, hogy nincs rájuk többé szükség. A gépiesítés ezt az ágazatot is elérte, úgy tűnik, a robotok is képesek elvégezni az újságírói feladatokat - írja a The Guardian.

Körülbelül 27, a PA Media (Sajtószövetség) által alkalmazott ember szembesült a ténnyel, hogy már csak egy hónapig van munkahelyük, miután a Microsoft úgy döntött, hogy befejezi az emberek munkáltatását ezen a területen. A cég szerint robotok is képesek a cikkírásra, szerkesztésre és korrektúrázásra, ez pedig elővetíti az automatikus frissítéseket is, ami az emberek gyorsabb informálását jelenti.

„Minden időmet azzal töltöttem, hogy a mesterséges intelligencia térhódításáról írjak és olvassak. Most pedig itt vagyok, az én helyemet is átveszi egy AI robot”

– nyilatkozta az újságíró csapat egyik tagja.

Szerinte kockázatos a szoftver által generált cikkek megjelentetése. Hiszen eddig tapasztalt újságírók gyártották a híreket, akik különös precizitással követték a szerkesztési irányelveket, amelyek például biztosították, hogy a fiatalkorúak ne találkozhassanak erőszakos tartalommal.

hirdetés

A hírek manuális koordinálása azt is garantálta többnyire, hogy a címek és a tartalmak megfelelő formátumban íródjanak, és az oldalon is átláthatóan jelenjenek meg, ideértve a politikai semlegességet, a hamis hírek kiszűrését, továbbá az érdekes, kiemelt hírek optimális elhelyezését.

A Microsoft ezen döntése várhatóan befolyásolni fogja világszerte a híroldalak szerkesztőségeit, ami kihívást fog jelenteni az újságírók számára, akik munkája így már szükségtelenné válhat.

„Mint minden vállalat, mi is rendszeresen folytatunk üzleti tevékenységet. Ennek eredményeként egyes helyeken növeljük a beruházásokat, máshol csökkentjük. A döntésünk nem a jelenlegi világjárványnak köszönhető” – mondta a Microsoft képviselője.

Számos másik technológiai vállalat is kísérletezik az újságírás terén alkalmazható mesterséges intelligenciákkal, többek között a Google is, habár széles körben nem elfogadott a gondolat, hogy automatizálják a hírszerkesztést.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
oltas-vakcina-pxhere.jpg

Már embereken kezdik tesztelni az egyik koronavírus elleni vakcinát Oroszországban

Az orosz hadsereg ötven önkéntes katonán próbálja majd ki a Covid-19 betegség elleni szérumot.
MTI, illusztráció: PxHere - szmo.hu
2020. június 02.


hirdetés

Ötven önkéntes katona, köztük öt nő bevonásával megkezdi a koronavírus okozta Covid-19 betegség elleni vakcina klinikai tesztelését az orosz hadsereg - közölte kedden a védelmi minisztérium.

Az oltóanyag kidolgozásában a tárca 48. központi kutatóintézetének szakemberei vettek részt. Szerdán a hivatalos tájékoztatás szerint

megkezdődik az önkéntesek első csoportjának kivizsgálása és a kísérletre való felkészítése.

Május 22-én vált ismertté, hogy a Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet (NICEM) munkatársai elsőként és nem hivatalosan önmagukon próbálták ki az ott kifejlesztett vektorvakcinát. A központ igazgatója, Alekszandr Gincburg akadémikus sikeresnek nevezte a kísérletet, az oltások nem jártak káros mellékhatással.

hirdetés

Szergej Sojgu védelmi miniszter május 26-án azt ígérte Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy a katonák július végéig befejezik az általuk fejlesztett vakcina klinikai kísérleteit. Azt, hogy ilyen kutatás folyik, április 7-én Igor Kirillov altábornagy, a sugárzás, vegy- és biológiai védelmi csapatok parancsnoka jelentette be.

A szérum kifejlesztésében a 48. katonai kutatóintézet, amely korábban az ebola, a MERS és az influenza ellen is dolgozott ki oltóanyagot, együttműködött a NICEM-mel.

Tatyjana Golikova orosz miniszterelnök-helyettes május 20-án a parlament felsőházában bejelentette, hogy Oroszországban 47-féle Covid-19-vakcina kidolgozása folyik.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!