Kötelező banki adategyeztetés: október végéig kell elvégezni
2019. szeptember 09.
A banki adategyeztetés október végi határidejére hívta fel a figyelmet a Bankszövetség főtitkára az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.
Kovács Levente elmondta:
körülbelül félmillió lakossági, illetve csaknem 150 ezer vállalati ügyfél nem tett még eleget a kötelezettségnek.
Ez a lakossági számlák 5, a céges ügyfelek 10-15 százalékát jelenti.
Azt is elmondta, hogy a kötelező azonosításra a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem miatt van szükség.
A lakossági ügyfelek közül azoknak kell megjelenni a bankokban, akik erről értesítést kaptak
- döntően olyan ügyfelek, akik 2017 júniusa előtt nyitottak számlát és dokumentumaikat korábban nem másolták le -,
a cégeknek viszont mindenképpen egyeztetniük kell.
A kötelező banki adategyeztetésre június 26-a volt az első határidő, amelyet október 31-éig hosszabbítottak meg.
A klímaváltozás miatt új sziget jelent meg az Atlanti-óceánban
2019. szeptember 08.
A gleccserek olvadása nyomán új sziget született a Spitzbergákon - írja az MTI. Miután a nyár folyamán elolvadt a jég, a Brageneset-félszigetről kiderült, hogy önálló szigetet alkot - mondta el az NRK norvég köztévében Anders Skoglund, a földrajzi változást felfedező topográfus, a tromsői Norvég Sarkkutató Intézet munkatársa.
A nyáron készült műholdas felvételeken világosan látszik, hogy a gleccser eltűnése óta egy kék csík - a tenger - választja el az eddig félszigetnek hitt földdarabot a szigetcsoport északkeleti részén, ahol a térképészeti munkákat végző kutatóállomás is működik.
Eddig is előfordult, hogy aprócska szigetek maradtak hátra a visszavonuló jégmezők után, de a Brageneset a maga 10 négyzetkilométeres területével egészen kivételes eset.
Geir Moholdt, az intézet gleccserkutatója szerint miután a szigetcsoporton általános jelenség a gleccserek zsugorodása, az elkövetkező 10-100 évben további kisebb szigetek megjelenése várható a Spitzbergákon (más néven: Svalbard-szigeteken).
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
Azonos neműek örökbefogadási jogáról és új drogpolitikáról is beszélt Orbán Viktor Kötcsén
2019. szeptember 08.
Orbán Viktor a Kötcsén, zárt körben elmondott beszédében utalt arra, hogy az azonos nemű párok örökbefogadását és a drogfogyasztást illetően változtatásokra készül – írja az Index.
Az Orbán-beszéd központjában a nemzetépítés stratégiája állt, ennek részeként beszélt arról, hogy a magyar gazdaság fejlődését ki kell terjeszteni a teljes Kárpát-medencére, és a határon túli magyarok helyzetét is javítani kell. Ezt azonban úgy kell megtenni, hogy azzal ne generáljunk vitát a szomszédainkkal.
A tudósítás szerint az is elhangzott, hogy az októberi önkormányzati választások után két területen tervez változtatni a kormány: az egyik az azonos nemű párok örökbefogadási joga, a másik a drogfogyasztással kapcsolatos jogi szabályozás.
A beszédében állítólag szó volt arról is, hogy bár szövetségesei, Matteo Salvini volt olasz belügyminiszter és Hans-Christian Strache volt osztrák alkancellár egyelőre nem állnak túl fényesen, ám Orbán reményei szerint hamarosan ebben is (leginkább Salvininél) fordulat állhat be és meglehet a régóta várt áttörése az általa "nemzeti erőknek" nevezett politikai pártoknál.
A miniszterelnök azért beszélt teljes Közép-Európa újjáépítéséről, mert így szerinte érdekeltté lehet tenni a szomszédos országokat. Például hogy a románok a Budapest-Kolozsvár vonatban nekik is hasznos lehetőséget lássanak.
Orbán a nemzetépítés körébe sorolta azt a konkrét tervet is, hogy 2022-re
minden autópályát kiépítenek az országhatárig. Vagyis így még gyorsabb lesz majd az összeköttetés a határon túli területek magyarságával.
A 2022-es választásokkal kapcsolatban annyit mondott a Fidesz esélyeiről, hogy „nem az a fontos, milyen nagy a kutya, hanem hogy milyen harciasság van a kutyában”. Vagyis vélhetően marad harcias kommunikáció.
Újra katonai konvojok vonulnak a magyar utakon hétfőn, alig két héttel a halálos tömegbaleset után
2019. szeptember 08.
Nemzetközi gyakorlatra készül a Magyar Honvédség ismét – ezt közölte a honvédelmi tárca.
A felkészülés ideje alatt szeptember 9-én, hétfőn katonai járművekből álló menetoszlop fog közlekedni az alábbi útvonalakon:
Hajdúhadház, Vay Ádám Kiképző Bázis 2. telephely
4 sz. főút
354 sz. főút
M35 autópálya
47 sz. főút
Berettyóújfalu
Szeghalom
Hódmezővásárhely
M43 – Sándorfalvi út
Sándorfalva
Atkai holtág
A Magyar Honvédség arra kéri a járművezetőket, hogy a közlekedési szabályok betartásával és kellő óvatossággal közelítsék meg a menetoszlopokat, és segítsék azok biztonságos és folyamatos áthaladását.
Korábban mi is írtunk arról a katonai konvojról, amely balesetet szenvedett az M7-es autópályán. A balesetben egy katona életét vesztette.
Wired: Tévúton jár a világ legdrágább mesterséges intelligencia kutatása?
2019. szeptember 08.
A DeepMind, amely ma a világ legnagyobb mesterséges intelligenciákat fejlesztő cége, a tavalyi évet 572 millió dolláros (172,5 milliárd forintos) veszteséggel zárta.
Az elmúlt három évben pedig a veszteség meghaladta az egymilliárd dollárt, ami azért már Google-léptékben is hatalmas összeg.
A DeepMind tulajdonosa ugyanis a Google anyavállalata, az Alphabet.
Ők eddig közel kétmilliárd dollárt fektetettek abba, hogy kereskedelmi forgalomba kerülhessen a DeepMind rendszere. Ehhez képest tavaly csak 125 millió dollár bevételük származott belőle, ráadásul ennek egy része is az Alphabeten belülről érkezett, ugyanis a mesterséges intelligenciát használták arra, hogy csökkentsék a Google-szerverek hűtésének áramköltségét.
A nem túl rózsás üzleti adatok kapcsán a Wired felteszi a kérdést, vajon a DeepMind tudományos értelemben jó úton halad-e? A szaklap szerint van ok a kételkedésre.
A DeepMind szinte mindent egy lapra tett fel, a megerősítő mélytanulásra.
Ez a technika kombinálja a mélytanulást, amelyet elsősorban a rendszerek felismerésére használnak, és a megerősítő tanulást, amely jutalomjelzésekre épül.
2013-ban hatalmas visszhangot keltett egy DeepMind tanulmány, ami bemutatta, miként lehetséges egy neurális hálózati rendszert úgy kiképezni, hogy bizonyos videójátékokat, például a Breakout-ot vagy a Space Invaders-t jobban játsszon, mint az ember. Erre a tanulmányra figyelhetett fel a Google is, amely 2014 januárjában megvásárolta a céget. A további fejlesztések vezettek a DeepMind Go- és Starcraft-győzelmeihez.
VIDEÓ: a DeepMind Strarcraft bemutatója
Mára azonban kiderült, a megerősítő mélytanulás csak jól körülhatárolt, kevés meglepetést tartogató környezetben megbízható
- állítja a Wired cikkének szerzője, Gary Marcus, aki Ernest Davissel közösen könyvet írt a témáról.
A baj szerinte az, hogy már apró változtatások is erősen ronthatják az eredményességet. A Go táblája és szabályai nem változtak 2000 éve, a Breakoutban viszont már a paddle néhány pixeles felnagyítása problémát okoz. Ugyanez a helyzet a Starcarfttal, ahol ahhoz, hogy át lehessen alakítani a figurákat, teljesen elölről kell kezdeni a rendszer betanítását. Márpedig a valóságban a körülmények és a szabályok gyorsan változhatnak.
Bizonyos értelemben a megerősítő mélytanulás egyfajta felturbózott memorizálás: ezek a rendszerek hihetetlen teljesítményre képesek, de csak halványan értik, hogy mit csinálnak.
- állítja Gary Marcus.
Ráadásul a betanításukhoz óriási mennyiségű adat kell, például több millió saját Go-játszma, sokkal több, mint amennyire egy embernek szüksége lenne ahhoz, hogy világklasszis legyen.
Egyelőre úgy tűnik, hiába fűztek nagy reményeket ahhoz is, hogy a megerősítő mély tanulást orvosi célokra használják.
