hirdetés
hirdetés
hirdetés
 
 
hirdetés
Kortárs képzőművészek kiállításával ünneplik Aba-Novák 125. születésnapját
'Az Aba-Novák-örökség még mindig felfedezésre vár, hiszen a festői kvalitáson túl ennek az örökségnek nagyon sok rétege és üzenete van a magyar társadalom számára.'
MTI - szmo.hu
2019. március 02.


hirdetés

Aba-Novák Vilmos (1894-1941) festőművész, grafikus születésének 125. évfordulója alkalmából 25 kortárs képzőművész munkáiból rendezi meg 100. kiállítását a leányfalui Aba-Novák Galéria.

Aba-Novák Vilmos, a modern magyar festészet egyik legeredetibb tehetsége 1894. március 15-én született Budapesten. A művész nevét viselő leányfalui galériát Kováts Kristóf, a festő unokája alapította 2010-ben.

A galéria idén március 15-én ér századik kiállításához - hangsúlyozta Kováts Kristóf galériavezető a tárlatot beharangozó szerdai budapesti sajtótájékoztatón, hozzátéve: a jubileumi kiállításon 25 kortárs képzőművész egy-egy alkotását mutatják be.

Aba-Novák képeiből minden évben rendeznek kiállítást a galériában, az indulásuk óta eltelt kilenc év alatt pedig 170 művész mutatkozhatott be náluk csoportos vagy egyéni kiállításon. Kiemelte, hogy a galériában megfordult alkotók közül választották ki - művészi szempontok alapján - a jubileumi kiállítás 25 művészét.

A tárlatot később Szolnokon, az Aba-Novák Agórában is láthatja majd a közönség.

Kieselbach Tamás galériavezető emlékeztetett arra, hogy a Kieselbach Galéria gondozásában 2006-ban jelent meg Aba-Novák munkásságát és életét áttekintő album Molnos Péter művészettörténész tollából. 2008-ban pedig a festő életművét bemutató nagyszabású tárlat nyílt a debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központban. Azóta már több publikációt adtak ki munkásságáról, a galériavezető szerint azonban további publikációk szükségesek még ahhoz, hogy a modern magyar festészet egyik legeredetibb és legvitatottabb tehetségének életműve a magyar művészeti kánonban megfelelő helyére kerüljön. Mint fogalmazott, ez a helyretétel már folyamatban van.

"Az Aba-Novák-örökség még mindig felfedezésre vár, hiszen a festői kvalitáson túl ennek az örökségnek nagyon sok rétege és üzenete van a magyar társadalom számára"

- hangsúlyozta, hozzátéve: Aba-Novák Vilmos megítélése ellentmondásos volt a magyar történelem alakulása miatt. Mivel az 1930-as években nagyon sok megrendelést kapott, ezért rásütötték, hogy a Horthy-korszak festője volt.

A sok leszármazott keresi meg a galériát olyan hagyatékkal, személyes dokumentumokkal, amelyek színvonalas művészekhez kötődnek. "Sok-sok hagyatékot még mindig nem sikerült átmenteni, mivel erre a nagy intézmények nem mindegyike alkalmas" - magyarázta. A második világháború utáni időszak szétszedte a magyar társadalomnak azon szövetét, amely a jelentős életműveket megtarthatta volna. Mint mondta, Nyugat-Európában a nagy albumok és könyvek alapítványok, családi alapítványok vagy lelkes gyűjtők révén jönnek létre. Ez a jelenség a magyar társadalomban kevésbé van jelen - mutatott rá, hozzátéve: Magyarországon is az örökösöket kellene támogatni, mivel ők a legmotiváltabbak arra, hogy a hagyaték fennmaradjon.

A 2010-ben létrejött Aba-Novák Galériában nemcsak képzőművészeti kiállításokat szerveznek, hanem zenei programokat is. Néhány év alatt egy kis közösség formálódott a galériában - tette hozzá.

Mint mondta, Aba-Novák amellett, hogy vezéregyéniség volt, közösségszervező erővel is bírt.

"Amikor iskolát alapított, akkor nemcsak leadta az óráit, hanem hetente vagy havonta rendezett összejöveteleket fiatal művészek, valamint műgyűjtők, mecénások részvételével, így próbált a fiataloknak potenciális vevőket verbuválni"

- magyarázta a művészettörténész.

A kettős jubileumi kiállításon Baksai József, Bálint Ildikó, Buczkó György, Gaál József, Gvárdián Ferenc, Homolya Gábor, Jovián György, Kárpáti Tamás, Kemény Zoltán, Keresztes Dóra, Kiss Ilona, Kéri Imre, Kontur András, Kovács Lászó PuTu, Kovács Péter, Lukoviczky Endre, Matzon Ákos, Nagy Gábor, Nádas Alexandra, Orosz István, Pulikovics Iván, Pistyur Imre, Richter Sára, Scwartz Rezső és Závodszky Ferenc alkotásait láthatják az érdeklődők.

Aba-Novák Vilmos, a két világháború közötti időszak egyik legjelentősebb festője, Olgyai Viktor növendéke volt a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, járt a szolnoki, a nagybányai művésztelepen. 1932-ben az egyházművészeti kiállításon neki ítélték a Ferenc József jubileumi díjat. Ő festette a szegedi Szent Demeter-templom faliképeit és a jászszentandrási római katolikus templom freskóit. 1937-ben a párizsi világkiállításon, majd 1940-ben a Velencei Biennálén nagydíjat nyert. 1939-től a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanított.

Festményeken kívül grafikákat, freskókat, táblaképeket is készített. Jelentős művei többek között 1931-ben Szegeden a Dömötör-torony keresztelőkápolnája, 1936-ban Szegeden a Hősök kapuja, valamint 1938-ban a városmajori katolikus templom mennyezetfreskói és a szentélyfalak alumínium pannói. Több műve a Magyar Nemzeti Galériában látható. Modern monumentális művészetéért 2006-ban posztumusz Magyar Örökség-díjjal tüntették ki.


KÖVESS MINKET:




Festői látvány a művészek városában: misztikus fények Szentendre felett
A tavasz különleges alkotásokat hoz létre, ha a felkelő és lenyugvó nap is segít.
Fotók: Harmath Bea - szmo.hu
2019. március 04.


hirdetés

Talán nem véletlen, hogy pont a Duna partján, pont ezen a helyen varázsol ilyen különös látványokat az aranyló-vöröslő nap. Talán a vidék kisugárzása őt is megihlette?


KÖVESS MINKET:



Szeretlek Magyarország - szmo.hu
1970. január 01.


hirdetés


KÖVESS MINKET:




Szeretlek Magyarország - szmo.hu
1970. január 01.


hirdetés


KÖVESS MINKET:




Szeretlek Magyarország - szmo.hu
1970. január 01.


hirdetés


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x