hirdetés
koronavirus-illusztracio-labor-pixabay.jpg

Koronavírus: dolgoznak a vérteszten, ami nemcsak a fertőzést, hanem a beteg immunrendszerének válaszát is kimutatná

Világszerte próbálkoznak kutatók egy olyan vérteszt kifejlesztésével, amely a koronavírus tesztelésében helyettesíthetné a jelenleg használt orrkenet-mintát.
A címkép illusztráció: Pixabay - szmo.hu
2020. március 25.


hirdetés

A vérminta nagy előnye az lenne, hogy azon keresztül fel lehet mérni a páciens immunrendszerének válaszát. Tehát

nemcsak azt mutatná ki, hogy valakit megfertőzött a COVID-19, hanem azt is, hogy a páciens szervezete elegendő antitestet épített-e ki ahhoz, hogy a jövőben legyőzze a koronavírus-fertőzéseket.

A járvány előrehaladásával egyre fontosabb lesz annak ismerete, hogy az emberek megszerezték a biztonságot jelentő immunitást. A vértesztek egyúttal annak felismerésében is segítenék az orvosokat és egészségügyi illetékeseket, hogy miként terjednek a különböző járványok.

Az orrkenetek néha hamisan mutatnak negatív eredményt, ha éppen nem sikerül vírust tartalmazó mintát venni

– írja a Wired.

hirdetés

Egyelőre azonban még nem sikerült egyik csoportnak sem kifejleszteni egy kellőképpen pontos tesztet. Az egyik ígéretes kísérletben sikerült kimutatni a SARS-CoV-2-őt, a jelenlegi járvány okozóját, de ugyanígy kimutatott hat másik, a betegséggel nem összefüggő koronavírust, így az eredmény vitatottá vált.

Elitza Theel, a rochesteri Mayo klinika mikrobiológiai igazgatója szerint lenyűgöző, hogy mennyi próbálkozás van ezen a téren. Ezek ellenőrzését most nehezítik a közlekedési tilalmak, de várnak egy mintát az Egyesült Államokból, kettőt Európából és kettőt Kínából. Amint kiderül valamelyikről, hogy megbízható, azonnal elkezdik tesztelésre ajánlani. Azzal kapcsolatban azonban az igazgató-asszony nem mert jóslásokba bocsátkozni, hogy a tesztek mikor készülnek el tömeges alkalmazásra.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés

Rózsaszín lett a jég az Alpokban, vészjósló dologra világít rá

Ráadásul még az sem teljesen világos, hogyan került oda az elváltozást okozó alga.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 06.


hirdetés

Érdekes jelenségre figyeltek fel az olasz Alpokban: a Presena-gleccser felületén rózsaszín árnyalatban pompázik a jég. Az ezt vizsgáló tudósok azt már megállapították, hogy egy alga miatt alakult ki az elszíneződés, azonban az még rejtély, hogyan került oda - írja a Science Alert.

A Biagio Di Mauro, az olasz nemzeti kutatótanács egyik tagja elmondta, hogy

a jelenséget az Ancylonema nordenskioeldii nevű alga okozza, amelyet már Grönlandon is megfigyeltek.

Az alga jelenléte önmagában véve nem jelent veszélyt, ugyanis kisebb mértékben megjelenése a sarkkörökön normálisnak számít. Grönlandon azonban az utóbbi években jelentősen megnőtt a számuk, amelynek oka a globális felmelegedésben keresendő. A jég ugyanis alapesetben a napfény több mint 80 százalékát képes visszaverni, ám ha az alga akadályozza ebben a képességében, kevesebb fényt ver vissza és többet nyel el, ez pedig olvadáshoz vezet.

Az olvadt, vizes környezet megfelelő táptalaja az algáknak, amelyek egyre nagyobb területet hódítanak el, nagyban hozzájárulva a gleccserek olvadásához.

hirdetés

Azt egyelőre nem tudják biztosan, hogyan kerülhetett az európai kontinens közepére a rózsaszínű alga, Di Mauro - aki korábban Svájcban, a Morteratsch-gleccseren is hasonló jelenséget figyelt meg - elmondta, hogy jelenleg azt vizsgálják, a felmelegedés mellett milyen emberi tényezők járulhatnak még hozzá az algák megjelenéséhez. Elsősorban a túrázók és a síelők hatását akarják górcső alá venni.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
CsepeliFoto.jpg

Csepeli György: A mesterséges intelligencia nemcsak áldásokat, hanem átkokat is hozhat az emberiségre

Hol tart az ember és a technológia versenyfutása? Mit hoz fajunk evolúciójának újabb stádiuma? Miért szolgáltatjuk ki magunkat megfoghatatlan hatalmaknak? Ilyen kérdéseket tesz fel a szociológus új könyve.
Göbölyös N. László - szmo.hu
2020. július 08.


hirdetés

Ember 2.0 – A mesterséges intelligencia gazdasági és társadalmi hatásai címmel jelent meg dr. Csepeli György szociológus új könyve. A szerző kelenföldi otthonában beszélgettünk róla.

- Az ember problémamegoldó intelligenciája mindig is hatékony volt – írja. A kérdés, hogy mire használta. Ön rögtön hoz néhány szörnyű példát: Holokauszt, Hirosima, Gulagok...

- Meglehetős szorongással tekintek a könyv fogadtatására, mert eddigi könyveim a hagyományos szociálpszichológia területén mozogtak, az emberi dráma különböző aspektusaival foglalkoztak. Ilyen értelemben ez a könyv messze túllép ezen a téren.

Ugyanakkor változatlanul az a fő kérdés, hogy mi történik az emberrel az Emberi Színjáték új fejezetében és az milyen következményekkel jár.

A könyvet négy alapvető irány szervezi: a digitális átalakulás, ami azt jelenti, hogy létünknek nagyon jelentős részaránya áttelepül a virtualitásba. Ettől még nem szűnik meg a fizikai létezésünk, de digitális lenyomatunk visszaható erőként is meghatározó lesz. A második vonal a mesterséges intelligencia, amelynek programjainál megfigyelhető a folyamatos haladás az autonómia irányába. Mint a gyereknél, aki születésekor még teljesen tehetetlen, de már csírázik benne az intelligencia, és előbb-utóbb eljut a felnőtt korig, amikor már tudja önmagát menedzselni. A mesterséges intelligencia el fog jutni olyan szintű autonómiáig, amely már kihívója lesz az emberi autonómiának. A harmadik: 

hirdetés

ha majd a mesterséges intelligencia egyre inkább áthatja az emberi élet teljességét, nemcsak áldásokat, hanem átkokat is hozhat az emberiségre. Eljuttathat bennünket a totális ellenőrzöttség állapotába, amit Martin Heidegger „machinációnak” nevez, és megfoszt bennünket attól, ami emberré tesz: a szabadságtól.

A negyedik mintegy összefoglalja az első hármat: elképzelhető-e, kérdezem az utolsó fejezetben és nem tudom rá a választ, hogy az ember és a mesterséges intelligencia valamiképpen egybeolvad és elvezet-e bennünket egy olyan állapotba, amely nem a jelenlegi Ember 1.0.-t tartja életben, hanem

egy nietzschei értelemben vett „emberfeletti embert” eredményez, akinél már nem tudjuk megkülönböztetni, hogy mi benne a gép és mi benne az ember.

Ami a problémamegoldó intelligenciára vonatkozó kérdést illeti, arra azt válaszolom, hogy az ember egyik legfontosabb képessége a megértés. Lehetetlen lenne a túlélésünk, ha csak a meglévő problémákat tudnánk megoldani. Az állatok sem tesznek mást, csak ők „szakosodtak”. Az egér ideig-óráig el tud menekülni a macska elől, a macska viszont előbb-utóbb képes elkapni az egeret. Az ember viszont az evolúció befejezetlensége okán arra van ítélve, hogy a túléléshez elégtelen biológiai programjait kiegészítse. Más kérdés, hogy ez a kiegészítés napjainkban elvesztette mértékét:

olyan problémákat kreáltunk a világban – a klímaváltozást, a  járványokat, a migrációt, a pénzügyi rendszer elszabadulását – amelyek kezelésére úgy tűnik, a természetes ész nem alkalmas.

De például a járványok okozta negatív hatások előrejelzésére, a nyomonkövetésre, a kezelés hatékonyságának ellenőrzésére létezik egy DAMA nevű program, amely a nagy adattömeg kihasználásával mérnöki pontossággal meg tudja mondani, hogy hol, mikor, mire kell számítanunk epidemiológiai ügyekben. Az emberi ész jelenleg még versenyben van a mesterségessel, még urai vagyunk a helyzetnek. A könyvben három stádiumát írom le a mesterséges intelligenciáknak: az orákulum, a dzsinn és az uralkodó típust. Jelenleg a dzsinn szakasz elején tartunk. Az autonómia már nyiladozik, de odáig még nem jutott el, hogy ellenünk fordulhasson.

- „Nincs olyan egyén, akinek emlékezete versenyezhet a Google keresőprogramjával” – írja. Szüksége van-e az embernek ennyi információra, meddig leszünk képesek kiválasztani és elraktározni a számunkra értékeseket?

- Az információ az élet maga. Attól nem félek, hogy túl sok információ ér bennünket. Megvannak bennünk a pszichológiai mechanizmusok, melyek révén a nem lényegeset elfelejtjük, vagy a kellemetlen, traumatizáló információkat elfojtjuk. A tudatunkban van egy jól működő információ-gazdálkodás, és ez szerintem a jövőben is így lesz. Hogy emlékezetünket megkíméljük bizonyos tárgyi tudástól, annak én javarészt előnyeit látom. Azt, hogy a Google kereső motorjai lehetővé tesznek előrejelzéseket, hogy vagy felszínre hoznak olyan, a kollektív tudat megismerésében fontos mechanizmusokat, amire másképpen nem lenne lehetőség, mert ennyi adat senkinek sem áll a rendelkezésére. A könyv végén írom, hogy

meg kell tanulnunk együtt élni azzal a helyzettel, hogy bizonyos dolgokra nekünk már nem kell emlékeznünk.

Ez egy újfajta alkalmazkodást jelent.

- Nincs meg annak az a veszélye, hogy ez a „kiszolgálás” szellemi tunyaságot szül?

- Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az internetet megelőző korokban az emberek megismerési képességei rendkívül egyenlőtlen módon oszlottak el. Idézem is Macchiavellit, aki azt mondta: egyes emberek képesek önálló gondolatok kitalálására, mások képesek ezek megértésére, egy harmadik, nagyobb csoport viszont egyikre sem. Tehát az „elit” és a „nem elit” között van egy hatalmas szakadék. Ennek vannak társadalmi, genetikai, pszichológiai okai.

Nincs okunk arra, hogy a korábbi korokra egyfajta idealizált tudásállapotot vetítsünk vissza, mert a múltban még inkább jellemző volt, hogy a nagy sokaságnak fogalma sem volt semmiről, miközben volt egy kis elit, amely csodálatos szellemi képességek birtokában nagy dolgokat hozott létre, akár alkotásban, akár pusztításban – vagy a kettőt együtt.

Mint például Napóleon, akinek páratlan intelligenciája volt, és nagyon nehéz eldönteni, hogy az építésben vagy a rombolásban volt-e inkább eredményes. De meggyőződésem, hogy ez a technológia inkább enyhíthet az egyenlőtlenségen, mintsem hogy tovább mélyítené.

- Ezzel kapcsolatban említi, hogy jóval nagyobb esélye lett a tudás perifériáján lévőknek a „központba” kerülni, miközben a központban lévőknek sincsen „bérelt helye.”

- Barabási Albert-László hálózatelmélete egyértelműen azt mutatja, hogy minél többen vannak egy hálózatban, annál nagyobb esély van arra, hogy akik benne vannak, közel kerülhessenek egymáshoz. Tehát a távolság a hálózatban korántsem olyan fatális, mint a fizikai térben.

Fizikailag semmi esélyem, hogy az amerikai elnök közelébe kerüljek, de a hálózatban 7-8 lépésen keresztül megtalálhatom hozzá az utat. A távolság leredukálódik, elporlasztja az emberek között azt a „roppant jeges űrt”, amelyről Tóth Árpád ír.

A másik előny pedig a mobilitás. A hálózat előtti társadalmi szerkezetek meglehetősen merev korlátokat állítottak az emberek különböző kategóriái, férfiak és nők, szegények és gazdagok, vidékiek és városiak közé. Ezek leküzdése sokszor lehetetlen volt. Ritka kivételnek számított a 15. században született Bakócz Tamás, aki jobbágyi sorból jutott el odáig, hogy a pápaságra is komoly esélye volt. Ma viszont már a hálózat által sokkal könnyebb kikerülni a sors adta hátrányos helyzetből, mint valaha. A tehetség, a szorgalom, a hozzáértés, a szerencse, a siker fő alkotóelemei, sokkal inkább megtalálják a maguk közegét ebben a világban.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
elon-musk.jpg

Elon Musk: A Tesla már nagyon közel jár a teljesen önvezető autó kifejlesztéséhez

A cég vezetője meg van győződve róla, hogy még idén elkészülhet az ötödik szintű járműtechnológia, amelynek köszönhetően már nem lesz szükség sofőrre az önvezető autókban.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 09.


hirdetés

Elon Musk szerint már nagyon közel járnak a Teslával az önvezető járműtechnológia kifejlesztéséhez, amelynek segítségével már egyáltalán nem lesz szükség emberi beavatkozásra az önjáró autó vezetéséhez.

Az amerikai cég vezetője egy, a sanghaji World Artificial Intelligence Conference (WAIC) mesterségesintelligencia-konferencia megnyitóján lejátszott videóüzenetben beszélt arról, hogy már nagyon jól állnak ezen a területen, és meg van győződve róla, hogy a teljesen önjáró autók nagyon hamar meg fognak valósulni. Ezekben már

az úgynevezett ötödik szintű járműtechnológia fog dolgozni, amely Musk szerint már idén elkészülhet. Ez a technológia lehetővé teszi, hogy az elektromos autókban már egyáltalán nem lesz szükség sofőrre, a kocsi önállóan képes lesz közlekedni.

A Teslán kívül egyébként más autóipari és tech cégek is dolgoznak a teljesen önvezető autókon, mint például az Alphabet Inc., a Waymo és az Uber Technologies, amelyek milliárdokat költenek erre a célra. A szakértők szerint azonban időbe telik majd a technológia kifejlesztése és az is, hogy az emberek teljes bizalommal használják.

Forrás: Reuters

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
1024px-20191011_MOSAiCLeg1_StefanHendricks_028.jpg

Drámaian vékonnyá vált az Északi-sarki jég a klímaváltozás miatt

Már a jövő tudományos kutatásai is veszélybe kerülhetnek a térségben.
Címkép: Wikimedia Commons/Alfred Wegener Institute/Stephan Hendricks - szmo.hu
2020. július 09.


hirdetés

Tavaly szeptemberben kezdte meg munkáját minden idők legnagyobb Északi-sarki tudományos expedíciója a Polarstern jégtörő hajó fedélzetén. A nemzetközi kutatócsoport útját az orosz kontinentális talapzat közelében kezdte el, és itt a jég vastagága alig 50 cm volt. Az 1990-es években, amikor 3 éven át folytak hasonló vizsgálatok, még 150-160 cm volt.

Bár a kutatók számítottak a jégréteg vékonyodására, de ez a brutális csökkenés még őket is megdöbbentette. Annál is inkább, mert még ennek az alig félméteres rétegnek is legfeljebb a fele volt keményre fagyott – nyilatkozta a New Scientist-nek Thomas Krumpen, a bremerhaveni Alfred Wegener intézet kutatója és azzal magyarázta, hogy tavaly különösen meleg volt a nyár.

Az már eddig is világossá vált, hogy a klímaváltozás gyorsabban melegíti fel az Arktikumot, mint a Föld többi részét. A fő kérdés, hogy milyen gyorsan tűnik el a tenger jege, mert ennek jelentős következményei vannak a globális éghajlatra, valamint a régió egyedi élővilágára, többek között a jegesmedvékre. A tudósok remélik, hogy sikerül a térség eddig ritkábban tanulmányozott téli titkait felfedni.

A jégréteg törékenysége más szempontból is gondot okoz a 90 fős csapatnak. Eredetileg azt tervezték, hogy nehéz terheket visznek át a jégen a Polarsternre egy másik hajóról, ez azonban a jelenlegi körülmények között lehetetlen. Ha a jövőben ez lesz az általános a térségben, az alaposan megnehezíti az utánuk következő expedíciók dolgát is – figyelmeztet Krumpen.

Ugyancsak meglepte a kutatókat annak a jégtáblának az összetétele, ami körülzárja hajójukat. Az elemzés során kavicsokat és más üledékeket találtak a jégben, ami arra utal, hogy a szibériai partok menti sekély tengerekben képződtek. A jelenlegi hőmérséklet-emelkedés mellett ugyanis elég ritka, hogy ilyen tengeri jég – amely tartalmazhat metánt és különböző tápanyagokat is – eljusson egészen az Északi jeges tenger közepéig.

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!