hirdetés

Kongresszus elé idézték a Facebook, az Apple, a Google és az Amazon vezéreit

A világ leghatalmasabb tech cégeinek vezetői hétfőn kellemetlen kérdéseket kaphatnak az antitröszt ügyekkel foglalkozó albiztottságban.
Fotó:Flickr - Steve Jurvetson - szmo.hu
2020. július 26.


hirdetés

Hétfőn az amerikai képviselőház igazságügyi bizottságának antitröszt albizottsága előtt megjelenik Jeff Bezos, az Amazon vezetője, Mark Zuckerberg, a Facebook első embere, Tim Cook, az Apple vezére és Sundar Pichai, a Google-t és a YouTube-t működtető Alphabet irányítója.

Ők négyen nagyobb hatalmat képviselnek, mint sok ország. Órási befolyásuk van arra, mi történik a világban, és vállalkozásaiknak szinte felfoghatatlan vagyona napról napra nő.

Az Amazon-vezér Jeff Bezos jelenleg a világ leggazdagabb embere. Vagyona a Bloomberg milliárdos-indexe szerint csak tavaly óta 70 milliárd dollárral gyarapodott. Birodalma összesen 184 milliárd dollárt ér. Egyetlen júliusi napon 13 milliárd dollárral lett gazdagabb, ami még soha senkivel sem fordul elő a világtörténelemben.

Bezos a koronavírus-járvány nagy nyertese, ami az e-kereskedelmet soha nem látott magasságokba repítette. Elképzelhető, hogy vagyonának értéke nemsokára a 200 milliárd dollárt is meghaladja.

hirdetés

Bár az Amazon-vezér a Washington Post tulajdonosaként érdekelt a médiában is, a közvéleményre a legnagyobb hatással mégsem ő, hanem Mark Zuckerberg van. Övé a világ legnagyobb közösségi oldala, a Facebook, aminek a népszerűségét még az adathalászási botrányok, és a 2016-os amerikai elnökválasztásba való beavatkozás gyanúja sem tudta megrengetni. Zuckerberg vagyonát a Bloomberg 91,1 milliárd dollárra becsüli, ebből 12 milliárd az idén jött neki.

Az üzleti szféra jelenlegi állapotára jellemző, hogy a toplista első 15 helyezettjéből csak kettő nem kötődik az amerikai technológiai iparhoz.

Hozzájuk képes Tim Cook „kispályás” a maga 650 milliójával, akárcsak a 600 milliós vagyonnal rendelkező Sundar Pichai. Az Apple és a Google vezetőiként azonban nekik is óriási befolyásuk van.

Az amerikai kongresszus most azt próbálja kideríteni, hogyan használják ezt a befolyást, ami elsősorban az általuk birtokolt felhasználói adatokon alapul.

Olyan kérdéseket feszegetnek majd, hogy megsértik-e a technológiai óriások a felhasználók magánszféráját, tudatosan teszik-e függővé őket, működésükkel elősegítik-e a gyűlöletbeszéd és a fake news terjedését, és piaci fölényüket felhasználják-e tisztességtelenül a konkurensek elfojtására.

Egyre több politikus gondolja úgy, hogy ezek a gigacégek gyakorlatilag mindeféle tényleges kontroll nélkül működnek, nincsenek számukra megfelelő szabályozói korlátok, és nem kell tartaniuk valódi elszámoltatástól, miközben minden korábbinál nagyobb hatással vannak az életünkre.

Ezt a véleményt sok szakértő is osztja, köztük olyanok, akik korábban pont valamelyik techóriásnál dolgoztak vezetői pozícióban. A New York Times idézi például Tristan Harrist, a Google korábbi termékfilozófusát, a Center For Human Technology alapítóját, aki szerint

a mai világot a "figyelemgazdagság" mozgatja.

A technológiai óriások a bevételmaximalizálás érdekében mindent megtesznek azért, hogy minél hosszabb ideig megtartsák az emberek figyelmét, és nem törődnek a következményekkel.

A Facebook például azokat a híreket, bejegyzéseket teszi előrébb a hírfolyamba, amelyek nagyobb eséllyel ragadják meg az olvasók figyelmét, amelyeket többször osztanak meg, vagy amelyekre töbször kattintanak rá, függetlenül ezek valóságtartalmától. Minél megdöbbentőbb, minél szélsőségesebb egy nézőpont, annál nagyobb esély van rá, hogy odavonzza a tekintetet, hogy reakciókat vált ki, hogy kommentelik. Így az évek során egyre megszokottabbá válnak a szélsőségesebb, alapvető érzelmi reakciók kiváltására (gyülőletre, félelemre) építő tartalmak.

Az algoritmusok ráadásul arról is gondoskodnak, hogy minden felhasználó elsősorban a neki tetsző témákkal, megközelítésekkel találkozzon, ezeket ugyanis szívesebben fogyasztja, vagyis ezeknek az olvasásával/megnézésével hosszabb időt tölt. Emiatt véleménybuborékok jönnek létre, amikben egyre ritkábban tűnnek fel ellenvélemények, és amelyek megerősítik az előítéleteket.

Mindez a megosztottság növekedéséhez vezet, egy olyan társadalomhoz, amiben egyre nehezebbé válik a párbeszéd vagy a konszenzus. Mintha külön-külön világban élnénk, külön-külön igazságokkal.

Termékeiket a technológiai cégek rendkívül hatékonyan adják el. Pontosan ismerik a pszichológia eszköztárát, például azt, hogyan teszik függővé a játékosokat a nyerőgépek, és ezeket a módszereket használják a saját applikációikban is. A tetszik gomb például egyfajta jutalmazás, ami képes igazi függőséget kialakítani.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés

Egy magyar nemesítésű smaragdfa lehet a megoldás a klímaproblémára

A levele széd-dioxidot nyel el és port köt meg, a gyökere a talajt tisztítja, a fa remek alapanyag, gyorsan nő és szélsőséges viszonyok mellett is megél.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 30.


hirdetés

Az egyedülálló hidrid fákkal lehetne megtisztítani a levegőt Magyarországon, és ezzel elérhető lenne a kitűzött klímacél is egy magyar vállalkozás szerint. A Balaton közelében hozta létre a hazai első karbonklíma ültetvényt a Sunwo Zrt. "Reméljük, a jövő fája lesz" - vallják.

A smaragdfák egy hektáron száz tonna szén-dioxidot nyelnek el évente. A szennyezett talajt pedig a gyökérzet tudja megtisztítani.

A fajta különleges ellenálló képességű, nagy hidegben és rekkenő hőségben is megél. Egy magyar szabadalom, a gyökéritató segítségével fele annyi vizet igényel, mint egy hagyományos erdő. A fa olyan gyorsan nő, hogy harminc év alatt háromszor lehet vágni az ültetvényt. A fa kiváló alapanyag is, és árnyékában a haszonnövények is jól megélnek. A fából készült ajtó például rendkívül könnyű, és biztonságos is, hiszen nehezen gyullad meg.

A magyar öltet iránt egyre több afrikai ország is érdeklődik. A magyar cég abban bízik, hogy a hazai erdészek is meglátják a fában a lehetőséget, és így elterjedhet idehaza is.

VIDEÓ: A magyar nemesítésű smaragdfa lehet a megoldás a klímaválságra

hirdetés

A Sunwo Zrt. 8 országgal, 2 akadémiával, 6 egyetemmel és számos kutatóintézettel komoly tudományos kísérletekkel fejlesztette ki a Smaragdfát. A 27 féle hasznosságával (például a gyors, akár napi 2 cm-es törzsnövekedés, tápanyagként használható proteinben gazdag hatalmas levelek, komoly pormegkötő és szélfogó képesség) az ipari hasznosításon túl új alapokra helyezi a globális klímavédelmet. Kiváló, ún. C4-es típusú fotoszintetikus növényként szén-dioxidból értéket, cellulózt és oxigént állít elő - írja a cég a honlapján.

Forrás: Euronews, sunwo.eu

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
virgingalactic_szuperszonikus_repulogep.jpg

A hangsebesség háromszorosával repülő szuperszonikus utasszállítót fejleszt a Virgin Galactic

Ezzel négyszer olyan gyors lesz a gép, mint a legtöbb mai utasszállító.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. augusztus 05.


hirdetés

Nemcsak a világűrt akarja meghódítani a Virgin Galactic: az űrturizmusra szakosodott vállalat a földi utasszállítást is forradalmasítaná, írja a CNN. Richard Bransom cége elképesztően gyors szuperszonikus repülőgépet fejleszt.

A Rolls-Royce hajtóművekkel felszerelt sugárhajtású gép sebessége a tervek szerint eléri a Mach 3-at, vagyis a hangsebesség háromszorosával halad majd. Ez nagyjából négyszerese egy átlagos utasszállító sebességének.

Az első látványtervek szerint a repülőgép kísértetiesen hasonlít majd a 17 évvel ezelőtt nyugdíjazott Concorde-okhoz: a szárnyszerkezet és az orr is a francia-brit gépet idézi. Igaz, a Concorde csak a hangsebesség kétszeresével volt képes repülni az ugyancsak a Rolls-Royce által fejlesztett hajtóművekkel.

Az űrvállalat vezetője szerint koncepciójuk "ötvözi a biztonságos és megbízható utazást egy páratlan vásárlói élménnyel."

A Virgin Galactic új repülője jóval kisebb is lesz elődjénél: 9-19 ember tud helyet foglalni a fedélzetén. A repülési magasság meghaladja majd a 18 kilométert, vagyis közel kétszer olyan magasan repül majd, mint a legtöbb kereskedelmi járat. De még így is jócskán elmarad a világűr határának tartott Kármán-vonaltól, ami a földfelszíntől számítva 100 kilométeres magasságban húzódik.

hirdetés

Nem a Virgin Galactic az egyetlen, mely sugárhajtású utasszállítót fejleszt, bár a két legismertebb versenytárs gépei meg sem közelítik az egyelőre név nélküli Virgin-projekt végsebességét. A denveri Boom Supersonic prototípusának próbarepülései jövőre kezdődhetnek meg a maximális Mach 2.2 sebességgel, míg a szintén amerikai AS2 fejlesztése ennél valamivel lassabb (Mach 1.4) lesz.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
41793468182_2f334dbd33_b.jpg

Gigaprofitot ért el az Amazon, a Facebook és az Apple a koronavírus-járvány idején

Egyetlen nap alatt annyival nőtt az Apple értéke, mint amennyit a teljes ExxonMobil ér.
Fotó: Flickr - Anthony Quintano - szmo.hu
2020. augusztus 05.


hirdetés

A világ legnagyobb tech cégei alapvetően átalakítják mindazt, amit az üzleti életről eddig tudtunk. Gyorsabban és nagyobbra nőnek, mint bármelyik vállalat korábban. Az elemzők pedig csak kapkodják a fejüket.

Azt eddig is lehetett tudni, hogy a 21. század aranya az adat.

Azok a cégek, amelyek a legtöbb adat birtokába jutnak, döntő befolyásra tesznek szert százmilliók élete felett, nagyobb hatalmat kapnak, mint sok kormány, és hihetetlen pénzeket keresnek.

A fölényük könnyen behozhatatlanná válhat.

Nem véletlenül kezdett az Egyesült Államok kongresszusa vizsgálatba a négy technológiai gigacég: az Amazon, az Apple, a Google (Alphabet) és a Facebook ellen.

hirdetés

Amikor a múlt hónapban meghallgatták a cégek élén álló négy vezetőt, nem úgy tűnt, mintha egy pillanatra is zavarba jöttek volna. Jeff Bezos, Tim Cook, Sundar Pichai és Mark Zuckerberg számára szinte korlátlan források állnak rendelkezésre, és cégeik vagyona szédítő ütemben nő.

A Concorde Alapkezelő blogja számolt be róla nemrég, hogy

az Apple kiváló gyorsjelentésének hírére július 31-én, egyetlen kereskedési napon 10,47 százalékkal nőtt a cég árfolyama. Ez 173 milliárd dollárt jelent. Annyit, amennyit az ExxonMobil ma ér, pedig alig kilenc éve még ez az olajcég volt a világ legértékesebb vállalata.

Ma a tőzsdei cégek között az Apple áll az élen, a piaci kapitalizációja 1.821 milliárd dollár. És jelenleg már négy ezermilliárdos technológiai cég van: az Apple, az Amazon, a Microsoft és a Google. Senkinek sem lehet kétsége afelől, hogy ehhez a négyeshez nemsokára a Facebook is csatlakozik majd. A koronavírusjárvány egyáltalán nem ingatta meg a technológiai óriásokat.

Egyetlen nappal a négy gigacég vezetőinek kongresszusi meghallgatása után arról számoltak be, hogy az elmúlt negyedévben együttesen 28,6 milliárd profitra tettek szert, miközben az Egyesült Államok gazdasága történetének egyik legsúlyosabb visszaesését éli át.

A kereskedelmi minisztérium adatai szerint 2020. második negyedévében az amerikai GDP 9,5%-kal csökkent, miközben az Amazon az egy évvel ezelőttihez képest 40%-kal növelte eladásait és megduplázta profitját, miként a Facebook is. Az Apple annak ellenére jutott 11,25 milliárd dolláros haszonhoz, hogy a pandémia miatt világszerte sok boltját kényszerült bezárni. Még a Google-t birtokló Alphabet járt a legrosszabbul a hirdetések 10%-os csökkenésével, de a vártnál így is jobban teljesített.

A négy cég tőzsdei részvényeinek értéke március óta átlagosan 35%-kal nőtt, szemben az 500 legnagyobb amerikai vállalat részvénymozgását figyelő S&P Index 10%-ával.

Tehát a vásárlási kedv lanyhulása jóval kevésbé érintette őket, mint a gazdaság más szektorait – állapítja meg a New York Times.

A kontraszt nagy mértékben azzal magyarázható, hogy e technológiai gigacégek az üzleti élet egy különleges szegmensében harcoltak ki maguknak monopolhelyzetet, és a világjárvány is nekik kedvezett.

A karantén óriási mértékben megnövelne az on-line vásárlást, amelyben az Amazon világelső, ráadásul számos cég az ő felhőjükön keresztül kényszerült termékei árusítására. Az Amazonnak 2020 második negyedévében 88,9 milliárdos forgalma volt, és profitját úgy duplázta meg 5 milliárdra, hogy még számos kapacitás-növelő beruházása is volt.

„A Covid-19 valóságos növekedési hormont injekciózott az Amazonba”

– állapította meg Tom Forte pénzügyi elemző.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
urhajos_urallomas_pixabay.jpg

20 milliárd forintnál is többe kerülhet a következő magyar űrhajós utazása

Nemcsak egy mezei űrturistát akar a kormány az űrben látni, hanem közös kísérletekről is tárgyalnak az oroszokkal.
képünk illusztrcáió, fotó: Pixabay/WikiImages - szmo.hu
2020. augusztus 01.


hirdetés

Hiába álmodik magyar égre magyar űrhajóst a programot felügyelő Szijjártó Péter, a 2024-25-ös időpontot képtelenség tartani. Ráadásul a költségek is kilőhetnek, írja a Népszava a Roszkoszmosztól szerzett értesülései alapján.

A külügyminiszter még tavaly novemberben jelentette be, hogy rövid időn belül hazánk újra embert küld az űrbe. Erre az állam 7-10 milliárd forintot különített el.

A Népszava információi szerint azonban az eredetileg tervezett időpont szinte biztosan csúszni fog, ráadásul a költségek az eddig kalkulált dupláját is elérhetik.

A lap arról ír, hogy a politikai megállapodás ellenére a magyar-orosz szerződésnek még végleges szövege sincs, csak egy tervezet készült el eddig. Ennek hiányában a Farkas Bertalan nyomdokába lépő, második magyar űrhajós keresése még el sem kezdődött. Ezért biztosan csúszik a kiképzés, ezzel együtt pedig az egész űrutazás is.

hirdetés

Az eredetileg kalkulált költségeket az dobhatja meg jelentősen, hogy a magyar kormány nem egy egyszerű űrturistát szeretne a világűrben látni, hanem a Nemzetközi Űrállomáson közös kísérletekben részt vevő szakembert küldenének fel az oroszokkal. Ez pedig akár 20 milliárd forint fölé is tolhatja az 1980 utáni újabb magyar űrkaland árát.


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!