Kolodko vadonatúj miniszobra Rubik Ernő zseniális találmánya, a bűvös kocka előtt tiszteleg
Új Kolodko-gerillaszobor bukkant fel Budapesten: Rubik Ernő zseniális találmányát, a bűvös kockát, mai nevén a Rubik-kockát ábrázolja. A művész már hetekkel ezelőtt felrakott egy képet Facebookra, kissé elmosódott háttérrel, amihez mindössze azt a talányos posztszöveget írta, hogy "hamarosan", így a követői elkezdték találgatni, hol lesz a helye.
Most kiderült egy újabb Facebook-bejegyzésből: a Duna partján, a budai oldalon látható az apró alkotás.
Miért pont itt helyezte el Kolodko Mihály szobrászművész a Rubik-kockát? És miért pont most?
Megnéztem az új miniszobrot, gondolkodtam rajta, és leírtam nektek, mire jutottam.
Rubik Ernő 1944. július 13-án született, idén tölti be a 75. életévét. Úgy vélem, ez az egyik oka annak, hogy pont idén került ki a miniszobor Budapesten. Rubik 1967-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen építészmérnökként, majd 1971-ig az Iparművészeti Főiskolán szobrászatot és belsőépítészetet tanult. 1975-ig építész-tervezőként dolgozott, ezután visszatért tanítani az Iparművészeti Főiskolára.
Mint később egy interjúban elmondta,
amikor a főiskolán tanított, azon gondolkodott hogyan tudná érzékeltetni a 3D-s mozgást a tanítványai számára. A kocka elforgatási mechanizmusához az ötletet végül az adta, hogy megfigyelte a Dunában a kavicsok között áramló vizet.
Úgy vélem, emiatt került a Duna-partra a vadonatúj Kolodko-miniszobor. (Hiszen a közelben a Főkukac és a szomorú kis tank helyét sem véletlenül jelölte ki: A nagy ho-ho-horgász mókás kukacának eredetije Ungváron, a művész szülővárosában szintén folyóparton látható; a tank pedig Budapest ostromának végét és a háború után épült egykori Kossuth-híd helyét jelzi.)
hirdetésA bejegyzés megtekintése az Instagramon
A későbbi Rubik-kocka prototípusának összeállításával a történet szerint a mérnök az édesanyja lakásán kísérletezett, fa, befőttes gumi és gemkapcsok segítségével. Ezután fejlesztette tovább. A kockát alkotó elemek alapja polisztirol granulátum lett, a végső formáját pedig fröccsöntő gépben nyerte el. A kocka alapeleme a kereszt nevű elem, erre épülnek a kiskockák, amelyekből összeáll a Rubik-kocka.
A kockának eleinte nem voltak színei - engem erre emlékeztet a Kolodko-gerillaszobor is.
Amikor Rubik Ernő kitalálta, hogyan jelöli a kockát alkotó egységeket, az alapszíneket választotta. Ezzel tette láthatóvá és érzékelhetővé a kocka elemeinek elforgatását. Azt is elmondta, hogy neki hetekbe került, mire kirakta a már kész kockát.
A találmány először a Bűvös kocka nevet kapta. 1975-ben jelent meg a közönség előtt, és hatalmas sikert aratott. A szabadalmi leírásban térbeli logikai játékként nevezték meg a mechanikus logikai játékot. A játék célja, hogy az előzőleg összekevert kockából forgatással visszaállítsuk az eredeti, rendezett színösszeállítást, és minden oldalon azonos színű lapocskák legyenek.
Rubik Ernőnek évekig tartott, mire sikerült piacra dobnia. A játékot először a Politechnika gyártotta, később Laczi Tibor kereskedő jelentkezett Rubik Ernőnél azzal, hogy külföldön szeretné értékesíteni, nyugati országokban. Így került ki a kocka az 1979-es nürnbergi játékvásárra, ahol Tom Kremer üzletember figyelmét felkeltette a játék és a számára egzotikus, furcsa nyelv, a magyar, amelyen a kiállítók beszéltek. Ezzel kezdődött a később Rubik-kockára átkeresztelt játék nemzetközi karrierje.
Ma már külön bajnokságokat is tartanak, ahol a cél az, hogy minél gyorsabban rakják ki a kockát. Korábban mi is beszámoltunk ilyen versenyekről.
Nem ez az első budapesti köztéri alkotás Rubik Ernő és a Rubik-kocka tiszteletére. 2014-ben a Neopaint festett hatalmas, színes kockát a VII. kerületben egy Rumbach Sebestyén utcai tűzfalra.
És még valami: tudtátok, hogy a Rubik-kockáról annak idején dal is született?
Color: Bűvös kocka (1982)
A kocka pontos helyét nem áruljuk el, találjátok meg a fotók alapján!
Titokzatos ajtó rejti a Nyugatiban Sisi és Ferenc József egykori különszobáit
2019. november 23.
„Te jártál már a Nyugatiban a Királyi váróban?” – kérdeztem nemrég az egyik ismerősömet. „Hol?” - kérdezett vissza. „A Nyugatiban van Királyi váró? Mióta?”
Mint kiderült, sokan nem tudnak ennek a különleges helynek a létezéséről.
Akad, aki nap mint nap elmegy a Nyugati pályaudvaron egy titokzatos türkiz ajtó mellett úgy, hogy rá sem pillant.
Pedig érdemes egy percre megállnotok a rohanásban, szemügyre vennetek, és megkeresni fölötte a feliratot: Viribus Unitis. Ez a bejárata annak a váróteremnek, ahol Erzsébet királyné és Ferenc József töltötte az időt a vonat indulásáig.
Most megmutatjuk nektek a titkos szobákat, amelyeket csak bizonyos alkalmakkor tartanak nyitva.
A pályaudvar felőli bejáratnál olvasható latin nyelvű felirat, a „Viribus Unitis” Ferenc József egyik uralkodói jelmondata volt, magyarul azt jelent: „Egyesült erőkkel”.
Ez a mottó volt olvasható egyes, Ferenc József uralkodása alatt kiadott latin nyelvű (osztrák kiadású) pénzérmék peremén, és ezt a nevet – SMS Viribus Unitis – viselte az Osztrák-Magyar haditengerészet 1911-ben épült Tegetthoff-osztályú csatahajója, valamint egy első világháborús osztrák–magyar kitüntetés.
A Nyugati pályaudvart az 1870-es években építették, azelőtt egy indóház működött a jelenlegi épülettől nem messze. Innen indult az első magyarországi vasútvonal, ami Pest és Vác között épült ki. Később a terület rendezése, a körút kialakításának tervei és a pályaudvar építése miatt lebontották.
Az új pályaudvar terveit az osztrák August W. De Serres építész és a francia Eiffel-iroda tervezte, a pályaudvar csarnokáthidaló vasszerkezete az Eiffel-iroda munkatársának, Seyrig Theofilnak a munkája, a társtervező Bernárdt Viktor volt. A többféle stílus (román, gótikus, reneszánsz) elemeit ötvöző, kecses és légies összhatást nyújtó épületegyüttes 1877-ben készült el.
A pályaudvar központi épületének részeként alakították ki Ferenc József osztrák császár és magyar király, valamint felesége, Erzsébet királyné, a magyarok imádott Sisije számára a Királyi várótermet.
„A vasúttársaságok az uralkodók, állam- és kormányfők és kíséretük számára a speciális vasúti kocsik, vonatok mellett egyedi várótermeket is építettek” – írja Vörös Tibor a Sínek világa blogban. „Ezeket általában a felvételi épület olyan, kevésbé forgalmas részén helyezték el, ahol a biztonsági követelményeknek megfelelő közvetlen peron- és közúti kapcsolat is kialakítható volt. A helyiségcsoport belsőépítészeti kialakítása az uralkodói pompa követelményeinek megfelelő, gazdagon díszített belső miliőt teremtett, nemes anyagok felhasználásával készített fal- meg padlóburkolatokkal, gipszstukkókkal és díszítő falfestésekkel, óraszekrényekkel, kandallókkal, falfülkékben elhelyezett szobrokkal, valamint nagy tükörfelületekkel.”
Annak idején a Keleti pályaudvaron is volt királyi váró, ez jelenleg teljesen átalakítva, a Railjet várójaként, illetve üzleti váróteremként üzemel. Egy másik érdekesség, hogy a Kőbánya-Teherpályaudvar és Kőbánya felső közötti összekötő vágányt Királyvágánynak is hívták, mert ezen jártak az udvari vonatok Pest és Gödöllő között. Gödöllőn a Királyi váró külön épületben kapott helyet.
A Nyugati pályaudvaron az uralkodói váró három főhelyiségből áll: a fogadóterem (ez a legnagyobb), az Erzsébet-terem, valamint a Királyi tárgyaló. Ezeket egészítik ki a mellékhelyiségek és a nyárikert.
A türkiz ajtón belépve a fogadóteremben ez a látvány tárul elénk - jobbra Sisi szobája
A bejárat mellett Széchenyi István és Baross Gábor mellszobrát láthatjuk
A bejárat fölött a magyar címer látható
Sisi szobájának mennyezete
A Királyi váróterem a nyári kertből
A fogadóterem falait azoknak a vármegyéknek a címerei díszítik, amelyekbe a pályaudvarról 1877-ben vonatok indultak: Arad, Máramaros, Heves, Bihar, Fehér, Pozsony, Szolnok, Trencsén. Középen Budapest Székesfőváros címere látható.
A második világháború alatt a szőnyegbombázások és Budapest ostroma miatt az épület megsérült, de fennmaradt. Teljes körű felújítása 1984-ben történt.
Bár a kandallók a várószobákban nem üzemelnek, eredeti állapotukban maradtak fenn.
A bejárat jobb- és baloldalán látható Ferenc József- és Erzsébet-mellszobor helyett ma Széchenyi István és Baross Gábor mellszobra látható.
Az Erzsébet terem falát díszítő freskók görög mitológiai jeleneteket ábrázolnak. Jelenleg a terem felújításra szorul, de mostani állapotában is nagyon szép.
Ma a Királyi váróba nem lehet csak úgy belépni. Olyan alkalmakkor nyit ki, mint amilyen idén a Múzeumok Éjszakája volt. Itt várhatják az indulást a MÁV Nosztalgia egyes élményvonatainak vendégei és itt várakozhattak tavaly ősszel a Velence-Simplon Orient Expressz utasai.
Köszönjük a cikk megírásához nyújtott segítséget a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. Kommunikációs Igazgatóságának.
Elképesztő fotós helyszín lett Budapest legújabb Szelfi Múzeuma
2019. november 23.
Ha belefutottatok már a Szelfi Múzeum nevébe az elmúlt egy évben, biztos hogy néztetek egy nagyot. Vagy az is lehet, hogy azonnal kiröhögtétek az egészet.
SZELFIMÚZEUM? Jól értem? Bemegyek, és fotókat készítek magamról? Ez a lényeg?
Ez!
És ha azt hinnéd, hogy ez elsősorban gyerekeknek készült, baromi nagyot tévedsz.
A felnőttek pont olyan lelkesen fotózkodnak a színes banánokkal, vagy a cukorkával töltött medencében.
(Itt éppen Gangel Lilla és Koltai Balázs, a hely tulajdonosai lubickolnak az első helyen.)
Hiszen lássuk be, manapság igen fontos szerepet tölt be az életünkben a képalkotás. Szeretünk szép és izgalmas fotókat feltölteni magunkról a netre, és egy hely, ahol minden úgy van kialakítva, hogy különleges képet készíthessünk magunkról, nem is olyan buta ötlet.
Igazolja ezt az is, hogy az első, 2018-ban létrehozott Museum of Sweets and Selfies akkora sikert aratott, hogy kevesebb mint egy évvel utána, tegnap este már meg is nyitották a másodikat, a Museum of Sweets and Selfies - Bubblest.
A második létesítmény jóval nagyobb, 1000 négyzetméteres lett. Ráadásul az egyedi installációk, szobrok és festmények magyar művészek keze munkáját dicsérik.
"Ami a dizájnt illeti, érdekelt, hogy meddig lehet kitolni a stílushatárokat, hogy azok mégis megférjenek egymás mellett és harmóniát teremtsünk úgy is, hogy olyan formákat, színeket, vonalakat kombinálunk, amiknek elsőre nincs sok köze egymáshoz.
Ötvöztük a modern, realisztikus formákat az álomszerűséggel, a 19. század eleji stílust a modern, minimál világgal. A pasztell színeket a harsányakkal. Mivel az egyik kedvencem, ösztönösen emeltem a stílusmasszába a szecessziót, amelynek ívei kellemesen törik meg a modern szögletességet, mozgalmasságát, viszont jól nyugtatják a kiszámítható, nagy felületeket befedő monokróm terek” - mondta Gangel Lilla, a múzeum megálmodója és kreatív vezetője.
Na de lássuk a kattintásra ösztönző tereket.
Hófehérbe burkolózott a város: mesebeli képek a behavazott Budapestről
2019. december 02.
Advent első vasárnapjának, egyben december első napjának estéjén elkezdett havazni Budapesten. Az egyre gyarapodó hótakaró belepte nemcsak az utcákat, hanem az épületeket, köztéri szobrokat, fákat is, a látvány pedig egészen mesébe illő, ahogy azt fotóválogatásunk is bizonyítja.
10 izgalmas hely, amit imádnak a budapestiek
Hol szeretünk sétálni a fővárosban? Hová szervezünk kirándulást? Hová megyünk randizni? Kiválasztottunk a kedvenceink közül néhányat. Kérünk, írd meg a te kedvenceidet, azokat a helyeket, amelyeket imádsz Budapesten.
1. A Városligeti tó és a Vajdahunyad vára
Budapest egyik legnagyobb parkjának területéről már a tatárjárás idején írtak. Egy történet szerint Batu kán az itt található, akkor még mocsaras területre csalta a magyarokat, hogy bekerítség és nyíllal megöljék őket. Később a domonkos rendi apácák kapták meg a területet. A legenda szerint Mátyás király vadaskertként használta, a történetírók pedig feljegyezték, hogy Dózsa György vezéri szállása 1514-ben a környéken volt.
Első tudatos rendezése akkor történt, amikor I. Lipót a városnak adományozta a ligetet, és a Városi Tanács fűzfákat telepített ide. A 19. század elején tavat alakítottak, és két szigetet - ott, ahol ma a Széchenyi-fürdő és a Vajdahunyad vára áll.
A 19. században a területet tovább szárították, feltöltötték, parkosították. 1838-ban az árvíz, 1849-ben pedig a a várost Budáról lövető Hentzi elől menekültek ide a pestiek. A század közepén még meglehetősen vadregényes volt a Városliget, 1885-re, az országos kiállításra építették ki az úthálózatot. Az akkori építkezés miatt sok öreg fát kivágtak, viszont József nádor alcsúti birtokáról hoztak facsemetéket. A ma látható óriási platánok közülük valók.
A 19-20. század fordulóján olyan épületeket húztak fel a Városligetben, mint a Széchenyi-fürdő vagy a gyönyörű, szecessziós színház - ami a második világháború idején megrongálódott, és amit le is bontottak. Vajdahunyad vára eredetileg ideiglenes épületnek készült, ám a különböző építészeti stílusokat és korszakokat felvonultató épület akkora sikert aratott, hogy később tartós anyagokból újraépítették.
A turisták számára a non plus ultra még mindig a Vajdahunyad vára és a kis tó, jó időben szinte alig lehet lépni a látogatóktól.
2. Építészpince
Az Ötpacsirta utcai különleges udvarnak helyet adó épületet gróf Almásy Kálmán számára tervezte Gottgéb Antal, Ybl Miklós munkatársa 1877-ben. A belső tér is Gottgéb munkája, aki a korszellemnek megfelelően különféle építészeti stílusok díszítőelemeit ötvözte. A berendezés sajnos a XX. században jórészt elveszett, elpusztult, az épület azonban - némi átalakítással - ma is áll. Először a háború után építedtték át, azután 1958-ban az Építészpince kialakításakor változtattak az épület belső terein, hogy a pince külön bejáratot kapjon. A pince ma klubhelyiségként, étteremként, kávézóként működik, az emeleti irodák pedig építész szervezetek székhelye.
3. A Mikszáth tér környéke
Maga a tér a Palotanegyedben először Reviczky Gyula nevét viselte, de Mikszáth Kálmán halála után, 1911-ben átnevezték, mivel az író utolsó éveiben az 1-es számú házban lakott. A teret az utóbbi néhány évben a felújításoknak köszönhetően egyre többen fedezik fel maguknak, és hangulatos teraszok működnek itt tavasztól őszig.
A tér egyik nevezetessége a Zappa Kávézó - ma Zappa Bisztró -, ahol a rendszerváltás környékén Budapest egyik kultikus szórakozóhelye, a Tilos az Á volt. Innen nem messze, a Krúdy Gyula utcában működik egy másik legendás hely, a Dashan.
A környéken több gyönyörű épületet is láthatsz, és a közelben található a Lőrinc pap tér is a csodaszép Jézus Szíve Jezsuita Templommal.
4. A Bakáts tér környéke és a Ráday utca
Lenyűgözőek a tér épületei: az egykori Schöpf-Mérei Kórház szecessziós palotája, a mellette álló gangos ház, a Ráday utca és a Bakáts tér sarkán álló szintén szecessziós jegyeket mutató lakóház és az az Assisi Szent Ferenc-templom, Ybl Miklós alkotása - szobrokkal, érdekes díszítésekkel. Figyelemre méltó még az 56-os emlékmű is.
Ha innen sétálsz tovább a Kálvin tér felé, rengeteg izgi dolgot láthatsz: a legkülönbözőbb stílusú bárokat, sokféle éttermet és bisztrót, szép lakóházakat. Nem csoda, hogy nyáron mindig dugig van az utca.
5. A pesti Duna-korzó
Egyedülálló a Duna-part Erzsébet hídtól a Lánchídig húzódó szakasza. szállodákkal, teraszos helyekkel, ikonikus épületekkel, szobrokkal, valamint kilátással a szépséges budai oldalra a Gellérthegytől a Várnegyedig.
Mit találsz a Duna-korzón és közelében? A pesti oldal legrégebbi épületét, a több rétegű, többféle stílusban átépített Belvárosi Plébániatemplomot, a Vigadót, a Hotel Intercontinental épületét (amit sokan vagy gyűlölnek, vagy szeretnek, de nem közömbösek iránta), a Vigadó téri hajóállomást.
De itt áll Pátzay Pál Dunai szél című szobra, Marton László szobrász Kiskirálylánya, Mészáros Andor melbourne-i Shakespeare-szobrának másolata, a "Vízcsorgató gyermekek kútja" (Senyei Károly munkája(), Kolodko Mihály Roskovits Ignác festő művészt ábrázoló szobra, és ennek közelében Kolodko egyik mini gerillaszobra.
