Kolodko vadonatúj miniszobra Rubik Ernő zseniális találmánya, a bűvös kocka előtt tiszteleg
Új Kolodko-gerillaszobor bukkant fel Budapesten: Rubik Ernő zseniális találmányát, a bűvös kockát, mai nevén a Rubik-kockát ábrázolja. A művész már hetekkel ezelőtt felrakott egy képet Facebookra, kissé elmosódott háttérrel, amihez mindössze azt a talányos posztszöveget írta, hogy "hamarosan", így a követői elkezdték találgatni, hol lesz a helye.
Most kiderült egy újabb Facebook-bejegyzésből: a Duna partján, a budai oldalon látható az apró alkotás.
Miért pont itt helyezte el Kolodko Mihály szobrászművész a Rubik-kockát? És miért pont most?
Megnéztem az új miniszobrot, gondolkodtam rajta, és leírtam nektek, mire jutottam.
Rubik Ernő 1944. július 13-án született, idén tölti be a 75. életévét. Úgy vélem, ez az egyik oka annak, hogy pont idén került ki a miniszobor Budapesten. Rubik 1967-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen építészmérnökként, majd 1971-ig az Iparművészeti Főiskolán szobrászatot és belsőépítészetet tanult. 1975-ig építész-tervezőként dolgozott, ezután visszatért tanítani az Iparművészeti Főiskolára.
Mint később egy interjúban elmondta,
amikor a főiskolán tanított, azon gondolkodott hogyan tudná érzékeltetni a 3D-s mozgást a tanítványai számára. A kocka elforgatási mechanizmusához az ötletet végül az adta, hogy megfigyelte a Dunában a kavicsok között áramló vizet.
Úgy vélem, emiatt került a Duna-partra a vadonatúj Kolodko-miniszobor. (Hiszen a közelben a Főkukac és a szomorú kis tank helyét sem véletlenül jelölte ki: A nagy ho-ho-horgász mókás kukacának eredetije Ungváron, a művész szülővárosában szintén folyóparton látható; a tank pedig Budapest ostromának végét és a háború után épült egykori Kossuth-híd helyét jelzi.)
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A későbbi Rubik-kocka prototípusának összeállításával a történet szerint a mérnök az édesanyja lakásán kísérletezett, fa, befőttes gumi és gemkapcsok segítségével. Ezután fejlesztette tovább. A kockát alkotó elemek alapja polisztirol granulátum lett, a végső formáját pedig fröccsöntő gépben nyerte el. A kocka alapeleme a kereszt nevű elem, erre épülnek a kiskockák, amelyekből összeáll a Rubik-kocka.
A kockának eleinte nem voltak színei - engem erre emlékeztet a Kolodko-gerillaszobor is.
Amikor Rubik Ernő kitalálta, hogyan jelöli a kockát alkotó egységeket, az alapszíneket választotta. Ezzel tette láthatóvá és érzékelhetővé a kocka elemeinek elforgatását. Azt is elmondta, hogy neki hetekbe került, mire kirakta a már kész kockát.
A találmány először a Bűvös kocka nevet kapta. 1975-ben jelent meg a közönség előtt, és hatalmas sikert aratott. A szabadalmi leírásban térbeli logikai játékként nevezték meg a mechanikus logikai játékot. A játék célja, hogy az előzőleg összekevert kockából forgatással visszaállítsuk az eredeti, rendezett színösszeállítást, és minden oldalon azonos színű lapocskák legyenek.
Rubik Ernőnek évekig tartott, mire sikerült piacra dobnia. A játékot először a Politechnika gyártotta, később Laczi Tibor kereskedő jelentkezett Rubik Ernőnél azzal, hogy külföldön szeretné értékesíteni, nyugati országokban. Így került ki a kocka az 1979-es nürnbergi játékvásárra, ahol Tom Kremer üzletember figyelmét felkeltette a játék és a számára egzotikus, furcsa nyelv, a magyar, amelyen a kiállítók beszéltek. Ezzel kezdődött a később Rubik-kockára átkeresztelt játék nemzetközi karrierje.
Ma már külön bajnokságokat is tartanak, ahol a cél az, hogy minél gyorsabban rakják ki a kockát. Korábban mi is beszámoltunk ilyen versenyekről.
Nem ez az első budapesti köztéri alkotás Rubik Ernő és a Rubik-kocka tiszteletére. 2014-ben a Neopaint festett hatalmas, színes kockát a VII. kerületben egy Rumbach Sebestyén utcai tűzfalra.
És még valami: tudtátok, hogy a Rubik-kockáról annak idején dal is született?
Color: Bűvös kocka (1982)
A kocka pontos helyét nem áruljuk el, találjátok meg a fotók alapján!
Így jutott fel a titokzatos Esernyős Ember a Sziget óriáskerekére
2019. augusztus 11.
Évek óta csodáljuk az Esernyős Embert.
Lélegzetelállító magasságokban sétál magabiztosan.
Korábban például a Duna közepén, illetve a Megyeri híd tetején is észrevehették az arra járó szemfülesek.
Sőt, egy amerikai színészt is felülmúlt.
De a debreceni óriáskeréken is feltűnt már.
Képek a korábbi mutatványokból:
Lapozz a friss videóért:
Tündéri, rejtélyes kis sziget bújik meg Budapest közelében: a Lupa
2019. augusztus 17.
Csak 80-90 éve létezik ebben a formájában az egyik legérdekesebb és legszebb üdülőhely Budapest környékén, a Lupa-sziget.
A Duna szentendrei ágának déli csücskénél, a budakalászi parttal szemben található. Mindössze 800 méter hosszú, egy óra alatt be lehet járni.
Varázsát szépsége, a sok házikó, a folyó közelsége adja, és persze az, hogy nem egyszerű megközelíteni, és csupán egy néhány személyes komppal lehet átjutni, és csak az esti órákig. Az itt élők pedig saját csónakjaikkal járnak.
Amikor végigsétáltam rajta, az volt az érzésem, hogy talán nem is Ada Kalehről mintázta Jókai Mór Az arany ember kicsiny, titkos dunai szigetét, hanem a Lupáról.
Az asszociációim nem is voltak olyan rosszak: a regény első, 1918-as filmváltozatát itt forgatta Korda György. A másik film, amelyhez több jelenetet is itt vettek fel, az 1962-es „Nyáron egyszerű”.
A sziget a gazdag, pomázi szerb Luppa családról kapta nevét.
A család legismertebb tagja Luppa Péter (1838-1904)mérnök, országgyűlési képviselő volt. 1857-ben diáktársaival csónakkal leevezett a Dunán a Fekete-tengerig, és Úti Kalandok címmel adta ki az erről szóló beszámolót.
A szigetre gyümölcsfákat ültetett, és állítólag vadászni járt ide.
A Luppa elnevezés lassan átalakult az egyszerűbb Lupává, és most már ez a sziget nevének elterjedtebb változata.
Tersánszky Józsi Jenő még elhagyott, buján zöldellő helynek írja le a szigetet., ahol csak 1-2 pásztorkunyhó düledezett. Az 1930-as évek elején azonban terv született a felparcellázására és fürdőtelep kialakítására. Aki itt megvett egy nyeles telket, az arra is kötelezte magát, hogy tartja magát a Lupa Bizottság által meghatározott alapszabályokhoz az egész telep nyugalma érdekében.
A partvonalat megerősítették, a szigetet csatornázták, bevezették a villanyt építettek egy víztornyot is. Ekkor telepítették a sziget hosszában végighúzódó szép platánsort is. A Helvetia társaság nem csak meghirdette a telkeket, hanem minta nyaralót is építtettek. 160 telket parcelláztak fel, és 1941-ig 33 ház épült fel az immár Lupára keresztelt szigeten.
Mivel a szigetet pár évente elönti a víz az áradások idején, a nyaralóházakat lábakra építették, vagy az alsó szinteken könnyen kiüríthető tárolóhelyiségeket hoztak létre.
Több villát is Kozma Lajos tervezett, a kor egyik sztárépítésze, a Napraforgó utcai bauhaus -telep egyik alkotója.
Stílusát többen is követték, így vált a Lupa-sziget a két világháború között egységes arculatú, modernista üdülőhellyé. Ma pedig a sziget építészi szabályzata határozza meg, hogy csak lapostetős, lábakon álló házak épülhetnek a szigeten.
A sziget híres lakói, itt nyaraló hírességei vagy mára ismertté vált látogatói között volt Páger Antal (számára Kozma Lajos tervezett házat), Walter Rózsi, Molnár C. Pál (aki szívesen festett aktot a Lupán), báró Hatvany Lajos felesége, Litván György, Soros Tivadar (Soros György apja), Révai Béla nyomdatulajdonos. És Vitéz Miklós, a Meseautó írója, aki az egyik művét állítása szerint csak azért tudta gyorsan megírni, mert az árvíz két hétre elzárta a külvilágtól, ő pedig modern kori Robinsonként tengődött a szigeten.
Egyedülálló és igen vegyes közösség alakult ki a Lupán, és ma is pontosan ilyen egyedi maradt. Néhányan nem csak a nyarakat töltik kint, hanem ideköltöztek, és állandó lakóként a szigetről járnak bevásárolni, dolgozni, ügyeiket intézni.
A sziget közepén található Sanyi bácsi büféje, egy kedves, retro hangulatú hely – az egyetlen egyébként, ahol ehetsz-ihatsz, ha ide kirándulsz.
A Lupa nevezetességei közé tartozik még a Bauhaus vagy modernista épületeken kívül a platánsor, a sziget északi csücskénél található kis Mária-kegyhely és a közelében 2005-ben elültetett tölgy – erre kis tábla is emlékeztet.
De a legjobb a Duna partja, a víz a zátonyokkal, a sok fa, a csend és a nyugalom.
Turistabuszok árasztják el Budapestet: van, ahol már életveszélyes emiatt a közlekedés
2019. augusztus 17.
Rengeteg a turistabusz Budapesten, amelyek gyakran dugókat, fennakadásokat okoznak a fővárosi közlekedésben - számol be róla a 24.hu.
A portál szerint a probléma nem új, mostanra azonban káoszhelyzet alakult ki, mivel már évek óta nem szabályozták kellő mértékben ezt a területet.
A külföldi látogatókat fuvarozó buszok ugyanis gyakran a szűk buszsávokban vagy a bicikliutakon parkolnak, elfoglalják a BKV megállóit, vagy éppen zöldövezetben várakoznak órákat folyamatosan járó motorral, de az is előfordult már, hogy a rakparton keresztbe állva korlátozták az utat a többi autós, motoros elől.
A Citadella és a Jászai Mari téri kikötőnél lévő parkoló már egyenesen életveszélyes a helyzet - mondta György Anita, a Magyar Beutaztatók Szövetségének közlekedési munkacsoportját vezetője.
Szerinte csak idő kérdése, hogy mikor fognak ott elütni valakit.
Ez azon az I. kerületben rendezett kerekasztal beszélgetésen hangzott el, amit a héten a kerület ellenzéki polgármesterjelöltje, V. Naszályi Márta hívott össze.
Egy évtizede a Levegő Munkacsoport már összefoglalta, mi a probléma a turistabuszok helyzetével a fővárosban:
• nincs vagy kevés a le- és felszálló helyek száma a célpontok környékén,
• a városban nincsenek hosszabb tartózkodást lehetővé tévő terminálok,
• a szállodák nagy része nem rendelkezik buszok számára kialakított parkolóhellyel,
• az útvonalak nagy részén folyamatosak a fennakadások, a buszok a torlódásban vesztegelnek,
• az átláthatatlan szabályrendszer gyakran okoz fennakadásokat,
• a rendőri együttműködés abszolút hiánya,
• a kialakított parkolóhelyek űrszelvénye gyakran nem megfelelő,
• a magassági korlátozások jelentős része indokolatlan
2019-ben ezek a gondok még mindig fennállnak, csak az változott, hogy sokkal több turistákat fuvarozó busz közlekedik már Budapesten.
Minden a szecesszióról szól Budapest egyik legszebb kávéházában
2019. augusztus 17.
Budapesten hozzászokhattunk már, hogy Budapest belső kerületeiben minden utcában valami csodára bukkanunk. És ehhez az is elég, ha felnézünk a homlokzatokra vagy belesünk a kapualjakba.
Aki gyakran jár Lipótvárosban, az már kiszúrhatta
a növényi motívumokkal ékített almazöld épületet, a Bedő-házat.
Önmagában az épület külseje és története is érdekes, csakhogy még másról is ismerik: ez a Magyar Szecesszió Háza, egy kivételes budapesti komplexum, ahol a szecessziós iparművészet számtalan darabját csodálhatod meg. A földszinten találod a Szecesszió Kávéházat, amelyben szecessziós múzeum működik.
Az V. kerületi Honvéd utca 3. számú ház telke 1898-ig Budapest tulajdonában volt, 1901-ben Bedő Béla és felesége vette meg. A ház tervezésére 1903-ban Vidor Emilt kérte fel, akinek lehetősége volt külföldön megismerni a német, francia és belga kortárs építészettel és szecesszióval. Ybl Miklós mellett dolgozott a Szent István-bazilika építkezésén, majd a 1894-től pedig a millenniumi kiállításra épülő Ősbudavár tervezőirodáját vezette, és 1896-ban nyitott saját irodáját nevéhez fűződik a Pozsonyi út elején álló Palatinus-házak és Polgári Serfőző Rt. több épültének tervezése.
A Bedő családnak épített ház káprázatos remekmű kívül és belül.
Vidor Emil nem csak az izgalmas, aszimmetrikus homlokzatot alakította ki értő módon, hanem gondosan megtervezte a falfestményeket, az ólombetétes színes üvegablakokat és csiszolt üvegeket is. A homlokzat kerámiavirágait a pécsi Zsolnay gyár készítette, a kőfaragványok Müller Rezső munkái, az asztalosmunkákat Malomsoky Józsefnek, a lakatosmunkákat Hochmann Lajosnak, a színes ablakokat Herzl L. Márknak, a bádogosmunkákat pedig Fuchs Mihálynak köszönhetjük.
A Bedő-ház túlélte Budapest ostromát és később az 1956-os forradalom eseményeit is. A hatvanas években üzemi étkezde működött az épületben, illetve a rendszerváltásig a Szövetkezetek Országos Szövetsége.
Már az 1990-es évekre kopott, leharcolt állapotba került, elveszítette régi fényét – ez az akkoriban készült fényképekről is kiderül.
A 2000-es években történt hatalmas fordulat a ház életében. A tetőteret megvásárolta Vad Tivadar építési vállalkozó, 2003-ban vállalkozott arra, hogy az épületet teljes körűen rekonstruálja. 2003-ban az önkormányzat pályázatán elnyerte 600 négyzetméteres földszinti tér hasznosítási jogát. Itt alakította ki a szecessziós kiállítást és a kávéházat. A kiállítás 2007-ben nyílt.
Ha erre jársz, ülj be egy kávéra a szecessziós bútorok közé, békebeli hangulatba, és miközben pihensz, szemlélődj, csodáld meg a itt látható számtalan tárgyat míves részleteikkel együtt.
