Új Kolodko-gerillaszobor bukkant fel Budapesten: Rubik Ernő zseniális találmányát, a bűvös kockát, mai nevén a Rubik-kockát ábrázolja. A művész már hetekkel ezelőtt felrakott egy képet Facebookra, kissé elmosódott háttérrel, amihez mindössze azt a talányos posztszöveget írta, hogy "hamarosan", így a követői elkezdték találgatni, hol lesz a helye.
Most kiderült egy újabb Facebook-bejegyzésből: a Duna partján, a budai oldalon látható az apró alkotás.
Miért pont itt helyezte el Kolodko Mihály szobrászművész a Rubik-kockát? És miért pont most?
Megnéztem az új miniszobrot, gondolkodtam rajta, és leírtam nektek, mire jutottam.
Rubik Ernő 1944. július 13-án született, idén tölti be a 75. életévét. Úgy vélem, ez az egyik oka annak, hogy pont idén került ki a miniszobor Budapesten. Rubik 1967-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen építészmérnökként, majd 1971-ig az Iparművészeti Főiskolán szobrászatot és belsőépítészetet tanult. 1975-ig építész-tervezőként dolgozott, ezután visszatért tanítani az Iparművészeti Főiskolára.
Mint később egy interjúban elmondta,
amikor a főiskolán tanított, azon gondolkodott hogyan tudná érzékeltetni a 3D-s mozgást a tanítványai számára. A kocka elforgatási mechanizmusához az ötletet végül az adta, hogy megfigyelte a Dunában a kavicsok között áramló vizet.
Úgy vélem, emiatt került a Duna-partra a vadonatúj Kolodko-miniszobor. (Hiszen a közelben a Főkukac és a szomorú kis tank helyét sem véletlenül jelölte ki: A nagy ho-ho-horgász mókás kukacának eredetije Ungváron, a művész szülővárosában szintén folyóparton látható; a tank pedig Budapest ostromának végét és a háború után épült egykori Kossuth-híd helyét jelzi.)
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A későbbi Rubik-kocka prototípusának összeállításával a történet szerint a mérnök az édesanyja lakásán kísérletezett, fa, befőttes gumi és gemkapcsok segítségével. Ezután fejlesztette tovább. A kockát alkotó elemek alapja polisztirol granulátum lett, a végső formáját pedig fröccsöntő gépben nyerte el. A kocka alapeleme a kereszt nevű elem, erre épülnek a kiskockák, amelyekből összeáll a Rubik-kocka.
A kockának eleinte nem voltak színei - engem erre emlékeztet a Kolodko-gerillaszobor is.
Amikor Rubik Ernő kitalálta, hogyan jelöli a kockát alkotó egységeket, az alapszíneket választotta. Ezzel tette láthatóvá és érzékelhetővé a kocka elemeinek elforgatását. Azt is elmondta, hogy neki hetekbe került, mire kirakta a már kész kockát.
A találmány először a Bűvös kocka nevet kapta. 1975-ben jelent meg a közönség előtt, és hatalmas sikert aratott. A szabadalmi leírásban térbeli logikai játékként nevezték meg a mechanikus logikai játékot. A játék célja, hogy az előzőleg összekevert kockából forgatással visszaállítsuk az eredeti, rendezett színösszeállítást, és minden oldalon azonos színű lapocskák legyenek.
Rubik Ernőnek évekig tartott, mire sikerült piacra dobnia. A játékot először a Politechnika gyártotta, később Laczi Tibor kereskedő jelentkezett Rubik Ernőnél azzal, hogy külföldön szeretné értékesíteni, nyugati országokban. Így került ki a kocka az 1979-es nürnbergi játékvásárra, ahol Tom Kremer üzletember figyelmét felkeltette a játék és a számára egzotikus, furcsa nyelv, a magyar, amelyen a kiállítók beszéltek. Ezzel kezdődött a később Rubik-kockára átkeresztelt játék nemzetközi karrierje.
Ma már külön bajnokságokat is tartanak, ahol a cél az, hogy minél gyorsabban rakják ki a kockát. Korábban mi is beszámoltunk ilyen versenyekről.
Nem ez az első budapesti köztéri alkotás Rubik Ernő és a Rubik-kocka tiszteletére. 2014-ben a Neopaint festett hatalmas, színes kockát a VII. kerületben egy Rumbach Sebestyén utcai tűzfalra.
És még valami: tudtátok, hogy a Rubik-kockáról annak idején dal is született?
Color: Bűvös kocka (1982)
A kocka pontos helyét nem áruljuk el, találjátok meg a fotók alapján!
2019. február 19.
Többeknek nagyon mélyen a zsebükbe kellett nyúlniuk tavaly a lógások miatt tudta meg a 24.hu a Budapesti Közlekedési Központtól. Az öt legnagyobb egyösszegű befizetés így alakult:
• 1 848 648 Ft
• 1 792 069 Ft
• 1 745 977 Ft
• 1 462 081 Ft
• 1 332 905 Ft
Mellettük több százan fizettek be a BKK-nak több mint 100 ezer forintot. A közlekedési vállalat tájékoztatása szerint tavaly mintegy 220 ezer esetben büntettek meg – hivatalosan: pótdíjaztak – utasokat. 2017-ben a megbüntetett utasok száma még 250 ezer volt. A BKK szerint az utasok többsége ugyan csak egy-egy alkalommal mulasztja el a jegy- vagy bérletvásárlást, de vannak olyanok is, akik havonta 10-20 pótdíjat begyűjtenek, és ezzel több százezer vagy akár több millió forintos tartozást halmoznak fel.
A 24.hu információi szerint 2018 év végére 205 jegyellenőr és 58 HÉV-jegyellenőr kérte a jegyeket és bérleteket.
2019. február 18.
A 4-es és a 6-os villamos vonalának két végén is felújítás lesz idén nyáron – írja az Infostart.
A portál információi szerint a nyári szünetben a Széll Kálmán tér és a Mechwart liget, illetve a Margit utca között felújítják a 4-es és a 6-os villamos pályáját. Leállhat a közlekedés a körúti villamosvonal másik végén is: az Üllői út és a dél-budai végállomások közötti szakasz vágányfelújításáról jelenleg is zajlik a közbeszerzési eljárás.
Az M3-as metróvonal északi szakaszának korszerűsítése hamarosan befejeződik, ezt követően kezdődik a rekonstrukció a déli szakaszon, a Kőbánya-Kispest és a Nagyvárad tér között folytatódik. Az 1-es villamos meghosszabbítása Kelenföld vasútállomásig várhatóan 2019 nyarán fejeződik be.
2019. február 21.
Húszezer férőhelyesnél is nagyobb sportcsarnok építéséről döntött a kormány.
A hírt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be a február 21-én rendezett kormányinfón.
Az építkezés pontos helyét Gulyás Gergely nem mondta meg, az államnak még meg kell vásárolnia a területet. a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságra, aminek Magyarország Szlovákiával közösen lesz a házigazdája. A döntő itt lenne a budapesti sportcsarnokban.
Ahhoz, hogy megépülhessen, legkésőbb ősszel dönteni kell a kivitelezőről, és legkésőbb 2020 januárjában meg kell történnie az első kapavágásnak - mondta egy kérdésre válaszolva Gulyás Gergely. Arról is beszélt, hogy a kézilabda bajnokságnak több helyszíne lesz Szegeden és Veszprémben is lesznek emiatt sportfejlesztések.
Ti is jártatok már úgy, hogy láttatok valamit, kiszúrtatok egy részletet valahol, olvastatok egy cikket, megnéztetek egy fotót, és csak évekkel később esett le a tantusz, hogy mit is láttatok valójában? Mert én nemrég így jártam a New York-palota egyik ikonikus szobrával. Láttam, gyönyörködtem az egyik róla készült fotóban, amit Bódis Krisztián készített a Szeretlek Magyarországnak. Megcsodáltam a New York-palotát kívül és belül a megnyitása után, majd a róla készült képeket.
És csak akkor jöttem rá, mit láttam, amikor Instagramon megláttam Vincze Miklós posztját.
A New York-palota homlokzatát ugyanis a New York-i Szabadság-szobor egyik változata díszíti: a nőalak jobbjában ott a magasba emelt fáklya, a fején pedig a hétágú korona.
És még valami.
A Szabadság-szobor nem csak az épület homlokzatát díszíti: a kávéház egyik freskóján is látható a New York-i Szabadság-szobor,
ráadásul erről az a legenda terjedt el, hogy előbb került a falfestményre, minthogy az amerikai szobrot felállították volna.
Menjünk végig sorra, és mire a végére jutunk, nem csak az derül ki, mit keres a Szabadság-szobor a Nagykörúton, hanem az is, miért nem szúrhatta ki senki a homlokzaton már évtizedekkel ezelőtt.
Bódis Krisztián 2012-es fotója, amit a New York-palota tetején készített
És így néz ki most, 2019-ben a "Szabadság-szobor" a New York-palotán
A kor ünnepelt építészét, Hauszmann Alajost kérték fel, hogy tervezzen számukra egy reprezentatív székházat Budapesten. Az olasz reneszánszból kiinduló, ám összességében eklektikus stílusú épületet 1894-ban adták át, kávéháza is ekkor nyitott ki.
A New York Kávéház a XX. századra lett az irodalmi, kulturális és társasági élet egyik központja, amikor a Harsányi-fivérek odavonzották az írókat, 1908-tól pedig itt működött a Nyugat szerkesztősége. A kávéházban alapították meg az impresszionista festők is a csoportjukat, Szinyei-Merse Pál vezetésével.
A New York Kávéház, mint arról Saly Noémi beszélt nekünk korábban egy interjúban, a háború után is kivételes hely volt: „majdnem az összes újság szerkesztőségét és rengeteg kiadót beraktak az épület felső szintjeire. Sajtópalotának is hívták. A teljes interjút erre a linkre kattintva olvashatjátok el.
Sokan a Szabadság-szobor hasonmásának nevezik a New York-palota díszét, ám valójában nem egy az egyben másolja. A neve pedig: a Szabadság géniusza. „Az épület leghangsúlyosabb eleme a körúti főhomlokzat. A bejáratok tengelyében kiemelt, erőteljes kiugrású rizalitok vertikálisan tagolják a főhomlokzatot, minden részletük hangsúlyos, díszítésük gazdagon megformált.
A középtengelyeket díszítő allegorikus szobrok a New York Biztosítótársaságra utalnak
(az emberi élet teljességét szimbolizáló négy különböző életkorú atlant, a gazdagság és takarékosság, Amerika és Magyarország szimbolikus figurái, a sarokrizalit csúcsán a szabadság géniusza, a tornyok csúcsán a kiterjesztett szárnyú szimbolikus sas). A köztes visszahúzott felületek nyugodt hátteret adnak, bár a díszítés innen sem hiányzik. Az épületszobrok Senyei Károly, az ornamensek Köllő Miklós és Szabó Antal munkái” - írják az épület helyreállításáról szóló dokumentumban.
Senyei Károly 1854-ben született Budapesten, és tanulmányai után gyakorlatilag "teleszobrozta" a várost. Az ő munkái voltak a budavári királyi palota főhomlokzati timpanonjának a szobrai - ezek sajnos az ostrom alatt megsemmisültek. Ő készítette többek közt az Oroszlános udvarban, a Történeti Múzeum bejáratánál látható Béke és Háború szobrokat, a halászó gyerekek kútját a Nemzeti Galéria épületénél, a Vigadó előtt látható szökőkút szobrait az ürgét öntő srácokkal, és Szent István szobrát a Hősök terén álló emlékműhöz. De az ő munkája a Kossuth téren álló volt Kúria, illetve volt Néprajzi Múzeum oromzatán is a triga, a háromlovas diadalszekér a géniusz figurájával.
Engem egyébként a trigán álló géniuszra és a Budai Vigadó oromzatán látható nőalakra emlékeztet a „Szabadság szobor budapesti mása”.
Nézzétek csak meg az alábbi képeket: ez a géniusz is (szintén Senyei alkotása, 1896, az 1990-es években Madarassy István szobrászművész állította helyre) fáklyát emel a magasba, a Budai Vigadó dísze pedig (eredetileg Árkay Aladár alkotása) bár a bal kezében tartja a fáklyát, hasonló pózban ül a sason, mint a New York palota géniusza.
Olyanok, mintha a New York-palota szobrának a testvérei lennének. Mint ahogyan a Rezső téri katolikus templom is az esztergomi bazilika kistestvérének tűnik.
A Szabadság géniuszának a sorsa egyébként viszontagságos volt. A BudapestCity.org hívta fel rá a figyelmet, hogy 1903. február 4-én tűz ütött ki a padlástérben, és megsemmisítette a tetőzetet. A sors fintora, hogy pont egy biztosítótársaság épületében… Mire a tűzőrök megérkeztek, a tető lángokban állt, és a palota párkányzatának részei, a vasrácsos erkélyek darabjai és a homlokzat díszítőelemei egymás után estek le. A Szabadság géniuszának a sasmadara is megsérült, és egyik szárnya a járdára zuhant.
Budapest ostroma és az 1956-os utcai harcok alatt is súlyos károkat szenvedett el az épület. Az 56-os események után készült fotókon még látszik a szobor a homlokzaton,
de később lekerült róla, a Fortepanon találtam is ezt igazoló fotókat. Azért nem szúrhatták ki a járókelők a szobrot hosszú, hosszú évekig, mert már nem volt palota oromzatán.
A palota a rendszerváltás után üresen állt, és akkor esett át teljes körű felújításon, amikor a 2000-es évek elején megvásárolta a Boscolo-csoport, hogy szállodává alakítsa át. Mint azt a Köztérképen Dénes Ildikó írja,
a New York Palota homlokzatán Senyei Károly szobrainak rekonstrukciós pótlását Szűcs László Szűcs László kőszobrász, restaurátor végezte el.
A New York-palota 1956-ban - A "Szabadság-szobor" még a helyén
A New York-palota 1957-ben- a szobor még mindig az épületen
A New York-palota a Dohány utca felől, 1960-ban - a Szabadság géniusza már nem látható a homlokzaton. Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11
Na, és mi a helyzet a freskón látható Szabadság-szoborral és a legendával? A Szabadság-szobor kicsinyített modellje 1870-ben készült, a szobrot Amerikában 1886-ban állították fel, míg a New York Café csak 1894-ben nyitott, tehát nem a szobor felállítását megelőzve készült a freskó.
