Új Kolodko-gerillaszobor bukkant fel Budapesten: Rubik Ernő zseniális találmányát, a bűvös kockát, mai nevén a Rubik-kockát ábrázolja. A művész már hetekkel ezelőtt felrakott egy képet Facebookra, kissé elmosódott háttérrel, amihez mindössze azt a talányos posztszöveget írta, hogy "hamarosan", így a követői elkezdték találgatni, hol lesz a helye.
Most kiderült egy újabb Facebook-bejegyzésből: a Duna partján, a budai oldalon látható az apró alkotás.
Miért pont itt helyezte el Kolodko Mihály szobrászművész a Rubik-kockát? És miért pont most?
Megnéztem az új miniszobrot, gondolkodtam rajta, és leírtam nektek, mire jutottam.
Rubik Ernő 1944. július 13-án született, idén tölti be a 75. életévét. Úgy vélem, ez az egyik oka annak, hogy pont idén került ki a miniszobor Budapesten. Rubik 1967-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen építészmérnökként, majd 1971-ig az Iparművészeti Főiskolán szobrászatot és belsőépítészetet tanult. 1975-ig építész-tervezőként dolgozott, ezután visszatért tanítani az Iparművészeti Főiskolára.
Mint később egy interjúban elmondta,
amikor a főiskolán tanított, azon gondolkodott hogyan tudná érzékeltetni a 3D-s mozgást a tanítványai számára. A kocka elforgatási mechanizmusához az ötletet végül az adta, hogy megfigyelte a Dunában a kavicsok között áramló vizet.
Úgy vélem, emiatt került a Duna-partra a vadonatúj Kolodko-miniszobor. (Hiszen a közelben a Főkukac és a szomorú kis tank helyét sem véletlenül jelölte ki: A nagy ho-ho-horgász mókás kukacának eredetije Ungváron, a művész szülővárosában szintén folyóparton látható; a tank pedig Budapest ostromának végét és a háború után épült egykori Kossuth-híd helyét jelzi.)
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A későbbi Rubik-kocka prototípusának összeállításával a történet szerint a mérnök az édesanyja lakásán kísérletezett, fa, befőttes gumi és gemkapcsok segítségével. Ezután fejlesztette tovább. A kockát alkotó elemek alapja polisztirol granulátum lett, a végső formáját pedig fröccsöntő gépben nyerte el. A kocka alapeleme a kereszt nevű elem, erre épülnek a kiskockák, amelyekből összeáll a Rubik-kocka.
A kockának eleinte nem voltak színei - engem erre emlékeztet a Kolodko-gerillaszobor is.
Amikor Rubik Ernő kitalálta, hogyan jelöli a kockát alkotó egységeket, az alapszíneket választotta. Ezzel tette láthatóvá és érzékelhetővé a kocka elemeinek elforgatását. Azt is elmondta, hogy neki hetekbe került, mire kirakta a már kész kockát.
A találmány először a Bűvös kocka nevet kapta. 1975-ben jelent meg a közönség előtt, és hatalmas sikert aratott. A szabadalmi leírásban térbeli logikai játékként nevezték meg a mechanikus logikai játékot. A játék célja, hogy az előzőleg összekevert kockából forgatással visszaállítsuk az eredeti, rendezett színösszeállítást, és minden oldalon azonos színű lapocskák legyenek.
Rubik Ernőnek évekig tartott, mire sikerült piacra dobnia. A játékot először a Politechnika gyártotta, később Laczi Tibor kereskedő jelentkezett Rubik Ernőnél azzal, hogy külföldön szeretné értékesíteni, nyugati országokban. Így került ki a kocka az 1979-es nürnbergi játékvásárra, ahol Tom Kremer üzletember figyelmét felkeltette a játék és a számára egzotikus, furcsa nyelv, a magyar, amelyen a kiállítók beszéltek. Ezzel kezdődött a később Rubik-kockára átkeresztelt játék nemzetközi karrierje.
Ma már külön bajnokságokat is tartanak, ahol a cél az, hogy minél gyorsabban rakják ki a kockát. Korábban mi is beszámoltunk ilyen versenyekről.
Nem ez az első budapesti köztéri alkotás Rubik Ernő és a Rubik-kocka tiszteletére. 2014-ben a Neopaint festett hatalmas, színes kockát a VII. kerületben egy Rumbach Sebestyén utcai tűzfalra.
És még valami: tudtátok, hogy a Rubik-kockáról annak idején dal is született?
Color: Bűvös kocka (1982)
A kocka pontos helyét nem áruljuk el, találjátok meg a fotók alapján!
2019. február 21.
Húszezer férőhelyesnél is nagyobb sportcsarnok építéséről döntött a kormány.
A hírt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be a február 21-én rendezett kormányinfón.
Az építkezés pontos helyét Gulyás Gergely nem mondta meg, az államnak még meg kell vásárolnia a területet. a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságra, aminek Magyarország Szlovákiával közösen lesz a házigazdája. A döntő itt lenne a budapesti sportcsarnokban.
Ahhoz, hogy megépülhessen, legkésőbb ősszel dönteni kell a kivitelezőről, és legkésőbb 2020 januárjában meg kell történnie az első kapavágásnak - mondta egy kérdésre válaszolva Gulyás Gergely. Arról is beszélt, hogy a kézilabda bajnokságnak több helyszíne lesz Szegeden és Veszprémben is lesznek emiatt sportfejlesztések.
2019. február 22.
Május 13-tól két hétre lezárják a budapesti Keleti pályaudvart, mert a vasúti pályán, a felsővezeték-hálózaton, a biztosítóberendezéseken, a peronokon, az utasforgalmi területeken és az üzemi épületeken karbantartási munkákat végeznek - írta az Index.
A MÁV a közleményében azt írta, hogy
a munkálatok után csökken a sebességkorlátozások mértéke és a műszaki üzemzavarok lehetősége, és a műszaki berendezések és eszközök megfelelő üzemkészsége is biztosítható lesz.
A lezárás idejére a vonatokat más állomásokra irányítják át, és a menetrendben is lesznek változások, ezekről a MÁV-csoport a honlapján ad majd tájékoztatást.
2019. február 19.
A Fővárosi Közgyűlés a napokban tárgyalja Budapest idei költségvetésének tervezetét – írja a Világgazdaság.
A lap azt írja, a javaslat szerint Budapestnek idén 266 milliárd forint bevétele és 380 milliárd forint kiadása lesz.
A különbséget a tervezet három forrásból pótolná: 25,3 milliárdot az elmúlt évek maradványaiból, 66,7 milliárdot új hitelek felvételéből, 27,9 milliárdot pedig a meglévő befektetések értékesítéséből.
Ez egyébként együttvéve 119,9 milliárd forint, ami 6 milliárddal több, mint a finanszírozási hiány.
A működési kiadásokat növeli a Világgazdaság szerint az, hogy az önkormányzati cégekben is lépést kell tartani a béremelésekkel, mert így lehet megtartani a munkavállalókat.
A lap megjegyzi, hogy a költségvetés
egyik legnagyobb tétele és kockázata a M3-as metró felújítása,
mert az állami költségvetés ugyan 217,5 milliárd forintot áll a beruházásból, Budapestnek nincs tartaléka arra az esetre, ha a költségek tovább emelkednének.
A kiadások közül jelentős tétel a Fővárosi Állatkert Pannon Park projektje - erre 28,7 milliárd forintot szánnak.
Az útfelújításokra közel 20 milliárdot költene Budapest.
2019. február 21.
A 4-es és a 6-os villamos vonalának két végén is felújítás lesz 2019 nyarán. Az Infostart információi szerint
nyáron a Széll Kálmán tér és a Mechwart liget, illetve a Margit utca között felújítják a 4-es és a 6-os villamos pályáját.
Leállhat a közlekedés a körúti villamosvonal másik végén is: az Üllői út és a dél-budai végállomások közötti szakasz vágányfelújításáról jelenleg is zajlik a közbeszerzési eljárás.
Az Index megkereste a BKV-t, és a vállalat a kérdésükre azt válaszolta, hogy
a 4-es-6-os villamos Széna tér – Margit utca közötti szakaszának felújítását 2019. június 15 és augusztus 10. között tervezik.
A munkát két ütemben végzik el: a Széll Kálmán tér és a Mechwart liget, illetve a Mechwart liget és a Török utca között, és emiatt a 17-es villamos menetrendje is változni fog.
Az Indexnek a BKV azt is elmondta, hogy azért kell ilyen gyakran felújítani a Nagykörúton a villamosvonalat, mert ez "Európa egyik legnagyobb forgalmú városi vasúti viszonylata, számos helyen extrém nagy keresztirányú gépjárműforgalom is terheli. A villamosvonal vágányhálózata ezért az átlagosnál nagyobb igénybevételnek van kitéve, a sínek jobban kopnak, a csatlakozó burkolatok hamarabb elhasználódnak." Átfogó felújítás több mint 10 éve volt, de ha a nyári felújításnak vége, újabb 5-10 évig nem kell hozzányúlni ehhez a vonalhoz.
